Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-11 / 288. szám

* i. Ő

1949 DECEMBER M

A

* - ^ ■ ■ ' • / ' f a l! .JJ?" iKonszianiin Szinumov:

szovjet értelmiség .a népét szolgaijai ' - , - ™

A Hagy Októberi SzociaäUU Forradalom • világ egyhatodán

megalapozta a legdemokratikusabb fe leghaladószeüeműüb állami és tánsadal- mi berendezést — a szocializmust, A szocialista rendszer korlátlan lehetőségeket nyitott a nemzetgazdaság és a kuKúra terén a népnek, mely kimeríthetetlen forrásává vált a szovjet állam erejének és hatalmának.

V. J. Lenin 1919-ben egyik beszédében jellemezte a szovjet kultúra fejlődésének hatalmas lehetőségeit:

Azelőtt az emberi ész, az embert alkotóerő és tehetség csak azért teremtett, hogy egyeseknek biztosítsa a technika és a kultúra összes vívmányait és a többieket megfossza a legalapvetőbb és legszükségesebb ismeretektől is. Mai már azonban a technika ösz- •zes csodái, a kultúra összes vívmányai az egész nemzet tulajdonává válnak és mától kezdve már az emberi &,?. és az emberi tehetség nem lesz az erőszak és a kizsákmányolás eszköze. Tudjuk ezt és kérdezzük, nein érde- mcs-e e hataf.nias történelmi feladatén dolgozni és minden erőnket neki szentelni?

V

alódi népi érteim inég, mely minden ereiét é;S tudását a haza jó. léiének szemeli, jött létre a Szovjetunióban, mint a szovjet állam hatalmas munkája és a Kommunista Párt nevelésének eredménye.

A cári Oroszországban csak 91 főiskola volt, 112 ezer hallgatóval. 1928 —29-ben a főiskolák száma a forradalom előtti időhöz viszonyítva 152-vd emelkedett.

A következő években a főiskolák szánta állandóan tovább növekedett. Igen nagy mértékben emelkedett a közép és szakiskolák száma is.

Már a második világháború előtt 13 millió szovjet polgár közül, akik középiskolai és főiskolai végzettséggel rendelkeztek, 10 millió tudását és végzettségét a szovjet rendszer évei alatt nyerte el.

A szakemberek számos kádereinek iskolázása mellett a főiskolákon, középiskolákon és szakiskolákon, továbbá a technikailag képzett értelmiség számára feláfüiított tanfolyamok mellett iskolákat állítottak ,f«r a gyakorlati üzemi munkások száméra, a szakmumká©ok számára és pedig egyenese» az

üzemekben, gyár altban és bányáknál A szovjet értelmiség becsülettel teljesítette kötelességét hazájával szemben a honvédelmi háború éveiben is. Munkája, éppen úgy, mint a többi szovjet ember munkája is komolyan hozzájárult az ellenség felett aratott győzelemhez.

A

ránytalanul megnőttek m értelmiség előtt álló feladatok a háború u'áni éveikben, amikor a Szovjetunió a 6Z0ciajzmus épitósének befejező időszakába lépett és a kommunizmus felé való fokozatos á meneti időszakban.

A háború utáni építés óriási tervének megvalósítása a szakemberek igen nagyszámú káderéi, kívánta meg. - A Szoyjeiunióban ma már több mint 800 főiskola van és a főiskolások. száma, beleszámítva a magántanulókat, több mini' egymillió. Ez körülbelül tízszer nagyobb szám, mint a cári Oroszországban volt. A forradalom nagy kuliiúrvívmáuya a főiskolák felállítása és fejlesztése az egyes nemzeti köztársaságokban. Ma már nines egyetlen egy köztársaság a Szovjetunióban, amelynek u-e volna főiskolája, amely ne nevelné saját lakosainak sorai!)ól a szovjet értelmiség kádereit. A forrada. lom előtt nem volt a középázsiai köz. társaságban eg vollen egy főiskola som, ma már 79 iskola. 55 ezer halJgaiójá- va! f oly at ja oi: munkásságát.

Olyan országban is. inmt amilyen Amerika, mely ha almas gazdagöágo halmozott fel a nemzetek nyomorából cs elpusztításából, a főiskolákon nemcsak, hogy nem fejlődik a színvonal, hanem mély válság és hanyatlás korszakát élik át. Különösen sajnálatos állapotban vau a marshaliizált országok főiskoláinak színvonala; aho! az hatal- mwin hanyatlik és egyre alacsonyabb fokra esik vissza. Elegendő felemlítem azt a .lényt,, hogy egyetlen egy európai kapitalista államban — beleszámítva Angliát, Franciaországot és Olaszországot is — sincsen annyi egyetemi ha'Cgató, mlnf a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában.

A Szovjetuniónak hatalmas vívmánya az értelmiségnek a nők soraiból való kincvolése m. A forradalom előtti .Oroszországban majdnem

egyetlen egy oő sem volt mérnök, nemzetgazdász vagy agronóm. Ma szovjet iparban már több minit 250 k ezer mérnöknő és technikus nő dolgo- < zik. Több mint egymillió nő dolgozik | az iskolaügyben. A, forradalom előtti Oroszországom csak 2000 orvosnő i volt, ma már több mint százezer van.1

A Szovjetunióban a .tudománynak ' nincs egyetlen, ága sem, amelyben ne ' dolgoznának nők. Több mint 33 ezer' nő dolgozik a tudományos kutató in- p tézcíekben. f

A szovjet nép joggal büszke tudó- í mányos erőire, amelyek állandóan nö- é vekszenek. Már ma a tudományos intézetekben és főiskolákon több mint 150 ezer tudományos munkás dolgozik, köztük a tudomány több mint tízezer dokiora és professzora s körülbelül 30 ezer jelöltje és docent je.

A Szovjetunió a tudósok rendelkezésére bocsátott több mint ezer tudományos kutató intézetet. A szovjet kormány minden segíséget megad a tudomány munkásainak s meg torom ti alkotómunkáik számára a szükséges elő- felléleteket.

C

sak a Szovjetunióban nyílt meg az értelmiség számára az a lehetőség, hogy nemcsak a kapitalisták gazdagítására alkosson, hanem a nép számára, hazája számára, a szocialista társadalom kiépítésére. Fz hatalmas £ lehetőséget nyújt az értelmiség alko- , itómurjíájának kihasználására, alkotó fejlődésére és egyszersmind állandóan növokvo feladatokat szab ki az értei, miségnek a nép és az állam érdekében.

Minél tovább halad a Szovjetunió n kommunizmus felé vezető úton, annál nagyobb jelentőséggel bír az értelmiség tevékenysége, mely az egész néppel ogyü.t biztosítja az új munkamódszereket az iparban, a mezőgazdaságban és új művészi és Irodalmi alkotásokat hoz létre.

■ Soha egyetlen egy országban sem részesült és részesül oly nagy támogatásiban az értelmiség az állam és a nőn részéről, mint a Szovjetunióban. A tudomány, az irodalom és a művészet munkásait, a mérnököket, orvosokat, pedagógusokat, romzeigazdászokat, jogászokat, agronómokat ez egész nép szeretőié és figye'nTe övezi.

(iÜ

9L tengertől itt tengerig mutatják A hosszúsági és délkörök,

Milyen hctai.nax, gazdag, messzi ország. Legyőzhetetlen^ biiszka és őrök.

De mikor csak egy maradit kezedben,

S az utolsó gründetot dobod el,

S emlékek járnak emlékezetedben, ”*

A nagy kicsiny lesz, a távol közéi.

Nem a hatalmas ország fvt eszed1>e Hanem a föld, m: otthon, a haza:

A férfit, karebsi, magad Hihledue Gyermekkorodba utazol haza, *

Tenyérnyi rét a Három nyárfa mailéit Kiserdőn át fürgén szalad az át.

A ház felé szaladsz, zihál a melled» él. szél nyitja az iAr^erős kapni.

S elbotolsz ... Mintha látná régi arcodt

Anya köténye után kap a kéz;

Az anyaföldbe mélyen belemarkolsz, i Maroknyi föld és benne az egész.

1

Falhatsz tűzbe, űzhet a keddi Is,

Téphet a vihar, marhat a hideg:

E marék földet markolod halálig S nem adod oda soha senkinek.

Forda RAJCSAN7T LAJOS

Milyen anyagokból AU a Napf

Milyen a terméwzoto ezeknek az anyagoknak? Olyan anyagok van- nak-e a Napban, amilyeneket Itt a Földön is megtalálunk, vagy különleges „nap-anyagokról“ van szó?

Mindezek a kérdések hosszú időn át felelet nélkül maradtak- Am a tudomány mindenható és a tudósok módot találtak rá, hogy tannlmá nyózzák a Nap természetéi, noha sokmillió kilométerre van a Földtől.

„ Beljákov, m kiváló szovjet reipülö, társaivá]: Cskdlov és Bájdukov repülőkkel 1937-ben Moszkvából San-Frandscoba repült. Ezzel . nemcsak az Északi Sarki légiúiat teremtetlek mag, hanem először létesíetfek repülöösszehöt- íetést a Szovjeunió és az Egyesül Államok között, Hdivanhárom órá( töltöttek gépükkel a levegőben, bizonyítva a szovjet repülés elsőbbségét u világon. Megmutatták, hogy a szovjet repülés a legpáratlanabb teljesiimé- nyekre la képes.

A csodálatos repülőút előkészítése, megszervezése ^s végrehajtása a legapróbb részletekig Sztálin személyes irányítása és gondoskodása mellett történt.

Beljákov így írja le egy felsjfiietetlen nap ttVrténefét, amelyet a repülőút megkezdése előtt a nagy Sztálin társaságában tölthettek:

Meghfvárt kaptunk Sztálin elvtárs üdülőjébe. Emlékszem, kisebb fasoron mentünk végig. Az Rdfflő bejáratánál tbcgláttam Sztálin elvtársat. Mellette ZsdúnoT «Ívtárs álít. Emelkicdett, örvendező tiangnlatban voltunk. Odaléptünk, vulnhánynn voltunk és üdvözöltük egymást... fldvözöltük egymást és nem tudtuk, mitévők legyünk ezután.

Sztálin elvtárs, aki észrevette, hogy még n«n Ismerjük o környéket, hozzánk fordult:

— Nos, sétáljanak s nézzék meg. ml minden v»e tet elültetve.

_ S elindult veNlnk együtt. A* fidültöt bejárva,

sok, érett gyümölccsel teli citromfát vettünk észre. Tekintetem egy óriást citromra esett. Sztálin elvtárs látva, hogy s citromok mennyire érdekelnek. Így szóit:

— Ha úgy tetszik, szedjenek belöl«. KI meny■yk »kér.

Szerettem volna vslnmfJyen emléket megőrizni

a Sztálin elvtáTsnál fett látogatásról, ezért azonnal éltem a* engedéllyel és fgy került * legnagyobb citrom a fáról a zsebembe.

A kcrtlwn sétálva felfigyeltünk az ©lőttünk l*" aseretlcn fajtájú fákra.

— Ezek eukaliptuszok — mondta Sztálin deters. — Nagyon értékes f&k.

Eközben letépett néhány levriet, ujjúval szétdörzsölte a tenyerén és odatartotta, hogy megszagoljuk. A terpentinre emlékeztető illat kellemesen csiklandozta orrunkat.

Sztálin elvtárs felvilágosított, hogy az eukaliptuszok elriasztják a malárián szúnyogokat és hasznos elültetni őket ott, ahol meg akarnak szálra- dőlni * maláriától. Ajánlotta, a Szovjetunió északibb vidékein is ültessenek eukaliptuszokat, hogy olt H meghonosodjanak.

Észrevettük, hogy az üdülő körül vwlamPyen különös fajtájú fenyőfa nő, erősen illatozó, hosszú, túalakú levelekkel.

— Azelőtt tölgyfa nőtt e helyen — mondls SrtAHn elvtárs —, de vaiamilyen betegségi voit és ezért elhatároztuk, hogy fenyőt ültetünk a helyébe. Mikor az ngronórmisok és kertészek ezt megtudták, mondogatni kezdték, hogy a fenyő itf nem fejlődik, nti uzonbnn mégis úgy döntöttünk, hogy megSZTÁLIN,

A HÁZIC/AZDA

kíséreljük és amint látják, a fenyő nemcsak gyökeret eresztett, hanem igen szépen növekszik

— Ebből is látható, Sztálin elvtárs — szólt közbe Cskálov —,pogy bármit meg lel>ct csinálni, ha szívvel fogunk hozzá.

— Igen, ez igaz — fölélte Sztálin elvtárs — csak nem kell elszonytyolodni n kudarcok láttára. Ila jmm sikerült valami, másodszor is meg kell próbálni. Ha nem lehet egyenesen nckiincnai, akkor oldalról kell megkerülni. Bennünket, bolsevikek at, erre még Lenin tanított meg.

A l«nr.álságos beszélgetés során így a bo!se.vik b41csességbő| is merítettem.

— A nap már lenyugodott, die az üdülő körül meleg volt.

Zsdánov elvtárs a mezőgazdaság és a meteoro. lógig alapos ismerőjének bizonyult. Megmagyarázta, hogy lejjebb, a domb lábánál, éjjel hűvösebb a levegő, mert inverzió lép fel. Ezt a szól jól ismerem. A hőmérséklet rendellenes, visszafelé fejlődését jelenti, mikor a magassággal emelkedik. Az inverzió megemlítése után a beszélgetés szinte természetszerűen a repülés körébe vágó tárgyakra terelődött. Sztálin' elviárs jól tudta, hogy a repülők a nagy mogesságoklcm sokat szenvednek a hideg nriatk Sajnálkozott, hogy n repülésben tevékenykedő emberek • nem foglalkoznak eleget a kabin fűtésétuek és a villannyal fülhető ruháknak kérdésével.

Egyben Sztálin elvtárs nrrs ts emlékeztetett, hogy a repülök, néha feleslegesen kockáztat iák életüket és még olyankor »em használunk ejtőernyőit, amikor a helyzet nyilvánvalóan fenyegetővé válik.

— Éppen nemrégiben történt — mondotta Sztálin e.lvtárs —, hogy egyik repülőgépünk, melyben négy ember volt, megsérült « levegőben; bár man leugrottak, azonban a negyedik a gépben maradt és elpusztult. Mikor azokat, akik ejtőernyő- jfikkel szerencsésen leereszkedtek, magunkhoz ‘vívtuk és kérdezgetni kezdtük tőlük, hogyan törtéjit mindez.,' az egyik repülő nwntegeiödzött, hogy kénytelen volt ejtőernyőjével leugrani. Ebben tartotta magái vétkesnek.

_ Mennyi főnie felfogásuk van maguknak, repülőknek! — folytatta Sztálin elvtárs. — ki akartuk füntelui azért, mert ejtőernyőjévé, leugrott, ő pedig bizonygatni kezalle, mennyire vétkes. Egyetlen repülő élete drágább a nú számunkra, mint sok-sok gép!

Milyen mély emlvrszerrtet és a repülök iránti gondoskodást árultak el ezek u szavak!

Sülét lett és Sztálin elviár* az eM-dlöhe hívott, éJnjnához.isát fejezte ki, hogy ma nem lösz háziasszony az asztalnál: ki* háziasszonyt!, ti tv n’tt.uui U.-úiiy4 ugyanis néliány nappal ezelőtt utazott cl

Segftoógflkr» Jött * rtapenjtr, % tivoli Nap küldöttje.

A napfény előttünk: fehérnek i&

nfk, 4m a a valóságba« ,

n hét főszínböl áll 3

vörös, narancsait», »Arg», *014, y§i

lágoskék, sötétkék és ibolya. A napfényt felbonthatjuk alapszínekre, ha átbocsátjuk valamely átlá'pr.á, de eléírté sűrű közerőn, például üvege»

vagy vizen.

Tanulmányozva az Ízzé gAíaiaVA

'anyagok által kibocsátott fényt, rá- [ Ibitek a tudósok arra, hogy mindert i ylem egynemű színkép helyett csak. i egyes különálló, keskeny, színes Tolnaiakat mutat. Minden elemnek megkíván, a maga saját színes vonala; a • nátriumé sárga, a rézé három töld, 'két sárga és két, narancssárga.

A színképelemzós fellwcsülhetetle»»

J szolgálatot tett a csiIla.g;tezokn,xk,

, felfedte az emberek előtt a* égitos- i felépítésének sok titkát, i jVnélklll, hogy elbagymínk a FW- idej, lehetségessé vált a laboratórhinv 1 han tanulmányozni a távoli ógiíos-*# ' 'iV, bolygók, kildhalm.t7.ok, csillag- csoportok, üstüköpük, sőt meteorok, izzó anyagát, bármilyen mosszir* legyenek is tőlünk.

Kitűnt, hogy at lem őrt elemek ns*

tyebbik fele előfordul a Napon is, -ppdig gázainké állapotban. Azonban, nem minden elemei lobot egy 'ornián tisztán meglátni a színkép ben. Sok elemet még nem sikerült! megtalálni a Napban, líz még hóm jelenti azt, hogy nincsonek meg a N'ap anyagában. Nem szabad elfelejteni, hogy a színképelemzés csak •ízt teszi lehetővé, hogy a Nap fel- zjnép, légkörében jolenlóvő anyagokat tanulmányozzuk. Hogy milyea eleinek vannak bezárva a Nap méhó- ben, f. tudósok még nem tudják, do ott mindert valószínűség szerint megtalálható eok olyan elem, amely nem észlelhető a Nap felszínén, etek lesznek a legnehezebb elemek.

A Nap szerkezetében ngyaaszak ■íz. anyagok találhatók meg, mint a Földében, Nincs semmiféle

különleges nap-anyag,

vagy csillag.anyag.

A Nap ir.r.ó, gávnlakó anvarraiimk

viharzó, tombold tflztengerébon, ál- laudó robbanásaival, kévéséé ha Honról a mi nyugodt, kihűlt bolygónkra. A csillagok erősen különböznek egymástól: Jiöniőrséklitük, anyagaik vonzó ’re.je és süriisi'-go tekintetében, -gynrám, de mégis mind. ngyanar.on ■•nya-gból állnak és a mindenség oeil” higvilágaj összetételűkre nézve megegyeznek cgymá: -al.

A Föld sem különálló, speciáll* égi Jóst. Ugyanazokn -ik az anyagoknak az öss’eiétniéböl All. amelyek a ■•In,karéj; többi világait )4 »lkot- . h-k

Moszkvába, ahol az Iskolában már megkezdődött

a tanítás. Sok szeretettel és gyengédséggel beszólt leányáról, akinek távoliét* láthatóan elsjomorí tolla

Az ebéd folyamán mindvégig fesztelen hangulat uralkodott.

Visszafojtott létekzettel hallgattuk, «mikor Sztálin elvtárs földalatti forradalmi tevékenységé rő’«.’>eszélt el néhány részlet«*,. Elmondta, hogyan száműzték Szibériába, az irkucki körzetbe Mikor már egy időt ott töltött, elható rovta, hogy megszökik. A terv ügyesen volt kieszelve és helyes keresztülvitele esetén sikert Ígért. E cél!kV sr béren Zima vasútállomásáig kellett eljutnia és_oll felszállnia a vonatra. A száműzetés helyit észre vétlenül elhagyni nehéz volt, de a hely bel; lakos sá'i segített neki. Egv paraszt beleegyezett, hogy clus/i szekéren nz állomásra, csupán azt a félté-1 telt kötötte ki, hogy Sztálin elvtárs minden meg 1 állónál egy „félről" pálinkát adjon neki. Sztálin1 elvtárs beleegyezett és késznek nyilatkozott egy1 egész „röföt" adni. Ezt a „rőf pálinkát *orbii 1 állított poliárkák alkották.

Mire megérkeztek a ztnvsH állomásra, a pn , r«S7.t íjjár egészen megbarátkozott Sztálin elvtárs- , stU éa így szólt:

— Derék era/ber vagy ta, hová vató vagy. ko-'

mám?

Majd Sztálin «bétára kérésére megváltotta a ' vasúti jegyet és ezzel is es ükkor tette a veszélyt, ' hogy nz állomáson felismerjék.-Sztátln el vtársnt azonban iámét a vámőrt ék. ez, alkalommal a Jenisnej folyó vidékére. Ebből «, száműzetésből is megszökött, lükkor télen a Jeni- ( szej folyó mentén" nagy távolságot kellett sflalpn-( kon megtennie. l?tközl>en váratlan egy lékbe eseti | ahonnan csak nagy üggyel bajjal sikerűit kiin.'u.’ i nia. Hubája megfagyott oly keménnyé, mhígbai jégpáncél lett volna rajta. Élete veszélyben forgott l Sztálin elvtárs gyorsan n legközelebbi falu J-lé ( indult; mikor oilaért, az emberek, aki i';el találka- < zott. megijedtek: csak úgy páirolgott réűa a gö/J A biztos báláitól csupán erős szervezete mer-' tette meg.

(lyorsan múltak a* óráit. Megjött a bóosó pil (

liinata. <

Sztálin clvfáraboz léptein és megkértem, írjon t ha csak két szócskát is a noteszembe, é> azonban) n/Jy Jelelte, már késő van, mindi-nlj fáradt, de < holnap teljesíteni fogja kélésemet.

Elutaztunk.

Persze, sohasem gondoltam volna, hogy S/t.V j in * lv:dr* visszncin'ékszik ígéretére; Id-.zen íp|K u ( slég dolga van. Ajinál jobban csodálkoztam, ml- j eor másnap n küldönc Sztálin elvtárs leányának í üzrjefánátcik fényképét hozta számomra, fent a * s-ils irokb-m ezzel a felírással: ..SzvitUána”, lent é >edig ,.1'iljákov elytársujik emlékül, ! Sztálin." í

K találkozást Sztálin elvtársin] inlülűjvhva j igész élt lenire .szívembe zárta;.».