Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-11 / 288. szám

tM* nKCBMBS» ti N1PLŐ 7 w Érdemesek arra* hogy az élcsapat tagjai legyenek... Tagfelvétel a rendőrségi pártszervezetben Még elö-elö bukkant néhány percre a bésMscti nap, amikor Horváth Ist­ván eivtárs hozzálátott a készúlíklés" bez az esti taggyűlésre. Úgy gondolta, ez lesz é3etc legszebb napja, mert ha a tagság úgy értékeld eddigi munkáját, hogy méltó a párttagságra, akkor a mai nappal Horváth István tagjelölt­ből párttag lesz. Néhány perc múlva elindult a rend- ftrcgyesiilet helyisége felé­— Most dől el, hogy milyen ember­nek tartanak a bajtársaim — gondol- wb, amikor. lenyomta a kilincset, Ain nut inegtatut a (ampád le lelt honin, Sztálin és Rákosi elvtár­sid; képeit, hálás tekintettel nézett fel rájuk, mert tudja jól, hogy nekik kö­szönheti, hogy belőle, az egyszerű mutikásgyerekbol, a rendőrség főhad­nagya lelt. Árvaj Pál elvtárs és társai már az utolsó simításokat végzik a hatalmas leiem díszítésén, amikor Horváth elv. társ helyet foglal a középső sorokban. Földvári József elvtárs, párt-titkár megnyitja a taggyűlést. Ünnepé­lyes hangon bejelenti, hogj a nvai taggyűlés egyedüli tárgya tagje­löltek taggá való felvétele. Felkéri a tagságot, hogy a pártvezetésig által javasolt clvlársak felvételéhez szólja­nak hozzá. ftéiJjn c$end fogadta Földvár! eivtárs bejelentését Mindenki érzi en­nek a taggyűlésnek fontosságát. Mert nem mindegy, hogy kit fogannak he a munkásosztály élcsapatába, a Ma­gyar Dolgozók Pártjába. Ezt a felelősséget érzi Földvári elv­társ is, amikor bejelenti, hogy első. akit a pártvezetésig taggá javasol, Horváth István elvtárs. Földvári elvtárs rövid szünet után felsorolja azokat a* érdemeket, ame­lyekért a vezetőség javasolja a taggá való felvételét Elmondja, hogy Hor­váth elvtárs a tömeg szervezetekben példaadó munkát végzett, a közösség: munkában mindig az élen járt, n rendőrogyesiücli titkári teendőit köz- megelégedésre látja el. Mint rendőr is kiváló munkát végez. Emellett elméleti tudását is fejleszti. A Bolsevik Párt Történőiének egyéves egyéni tanulója — iáid valóimat iffy von — íuoiiiJ- la szomszédjának Mohácsi Jolán elv- társnő. Ezután Horváth István elvtárs mondja el, hogy mit végzfett annak érdekében, hogy a párt­tagságot kiérdemelje. Sok küzdelem" mel és áldozatvállalással telt el az az idő, míg idáig eljutott. Az első ajánló Kurinszki Sándor ez nodes elvtárs volt. Kurinszki eivtárs elmondotta, úgy ismerte meg Horváth elvtársat, mint akire minden időben és minden körülmények között szá­míthat a Pórt. A másik ajánló maga a pártlitkár, Földvári elvtára. Ö is elsorolja azo­kat a jótulajdonságokat, «melyeknek birtoké t'-an nyugodt lelkiismeretid meri ajánlani. Zilahi eivtárs «at kérded meg Hor­váth elvtárs tói, hogy a fel ül vizsgálat­kor miért roinöíKotték tagjelöltté? Uorráth dvtán így ralmol — Mert mint kóderes elméletileg *«n képeztem magamat — mondotta, ß« altkor rádöbbentem hibámra és *x. óta ezt kijavítottam — folytatta rö­vid szünet után. Szemán elvtárs az eJhangzottak otin art javasol ja, hogy a taggyűlés, nyilvá­nítsa taggá Horváth elvtársat. A ja­vaslatot egyhangúlag el is fogadják. Horváth elvtárs megköszöni a tag­ság döntéiét és szavait taps Is «jen- zés fogadja. Aortán jönnek « többiek sorra: Pálinkás Tibor, Kis Ibolya, Rwppert Ferenc, Szabadó« Dezső elv- társaik, «kik valamennyien büszkén mondhatják: — Én is párttag vagyok. Elkészült a Zsolnay-gyár alagúíkemencéíének külső falazása A Zsolnay-gyárban épülő 85 méter hosszú, gázzal fűtött alagúlkemence külső falazásának munkája 15 nappal előbb, december 25 helyett deocmbe 10-én elkészült. A gyár dolgozói eb bői az alkalomból szükkörü ümnepsé get tartottak, amelyen a vállalat párt titkára, vállalatvezetője és üzemi bi ■zottsági titkára méltatta a munka be fejezésének jelentőségéi. Konyieczki Miklós, a kemencét tervező francia vállalat kiküldött munkavezetője kö­szönetét mondott az építkezésen dol­gozó munkásoknak, akik lelkes és pontos munkával készítették el 1 Határ­idő elölt a kemence különleges fala­zatát. Eddig már 26 eiizetőt gySjlött a Szabad Fűdnek a sombereki Bagarus Ferencné ságot. Amikor ezt mondom, akkor leg­többször ntár gondolkodóba esnek, ami­kor pedig hozzáteszem, hogy azután már hiába próbál tanulni, nehezen tud­ja bepótolni, amit elmulasztott, -akkor már nyert ügyem van. Mert hiszen senki sem akar elmaradni a vHág fej­lődésétől. —■ Ezután már csak az van hátra, hogy fcitöttaem az előfizetési lapot,, az- Ján már meg is van egy új előfizető. Persze van olyan hely is, ahová két­szer el kell mennem. Vasárnapra is a riogatok kék ilyen házat. ki dolgoz k Bagarus Ferencné, a megye legjobb eredményt eléri Szabad Föld előfizető- gyűjtője. Eddig már 26 új előfizetőt szerzett, de ez még nem a végleges szám, most is van vagy tíz jelöltje, akik biztosan még előfizetnek. — Nem azért csinálom ezt, hogy várjak valamit érte —. mondja — per­sze azért, szerelnék bekerülni ért is azok közé, - akik kimennek a Szovjet­unióba, — de inkább csak azért, mert szeretem a Pártot, meg a sajtót és ne­kem szerez legnagyobb örömet az, ha egy új előfize’övel! gyarapílhatom a Szabad Föld olvasótáborák ­Éppen ebédet főz somogyberki háza. ban oagarus Ferencné, Baranya megye legjobb Szabad Föld clőfizetésgyűjtője. Szapora kezében egymást váltogatják a különféle konyhai szerszámok, lát­szik, siet az ©bédfőzéssel. — Addigra meg akarok főzni, ami­re a kis ási>< m kilón > ■ iskolából. Az­után már nőni nagyon soka' érek ra vele'foglalkozni, c ak majd estefelé, amikor hazavetődök a munkából. Munkának nevezi Bagarusné — és méltán mondja annak — az előfizetés- gyűjtést. Mert nem kis dolog is az, húzról-házra járni a falut és ahol még nem fize tek elő a Szabad Földre, ott jó meggyőzéssel rábírni a háziakat az előfizetésre. Sokszor bizony eléggé el­fáradva tér haza á sajtóterjesztésből, de mindig feevidámitja az, hogy ismét s?3|iQrí!űiia az sSöíizeíők számát, mert még eddig egyszer sem tért haza új előfizetők nélkül. —> Perszo vannak olyan házak, ahol n,em megy egykönnyen az előfizetés. Ilyenkor bizony törni kell a fejemet, hogy olyan választ tudjak mondani ne­kik, amiből az én igazaim tűnik ki, mert én tudom, hogy nekem van iga­zam, csakhat az emberek sokszor aka­ratosak — mondja elgondolkodva Ba­garusné és árúig szaporán kevergeli a rántást, addig elmesél egy-két előfize­tési esetet is. — A legtöbb helyen azzal fogadnak, — kezdi — hogy pipes egy Mérjük sem En ilyenkor azt szoktam .nekik mondani, hogy jászén csak pár tojás áráról van < szó, az < meg nem olyan nagy összeg, azt "minden háznál) kötiy- nyen elő ital jak éesemtem. — Meg'aztán megmondom azt is, hogy ez senkinek, »em kidobott pánz, mert ennyiért tájékozódna* a világ dolgaiul. Mert, hát kit nem érdekelne, hogy ho­gyan fejezzük be a háromévi» tervek meg hogyan indítjuk el diadalmas .útjá­ra az öléves tervet. Erről mindről nem tud* egy betűt sem, aki nem otevn. uj­ONNEPJ AJÁNDtKCr-lI. LATSZERT, JÁT£KÁ.RUT,KARÁCS0HYFADISZT-- ÖOL Élre tör a „Zalka Máté“ Csütörtök este élénk mozgás volta Megyeri-úti ifjúsági bárkáénál. Meg­jelentek ta ■ építkezésnél a városi MINSZ Bizottság tagjai, hogy ro­hammunkával segítsenek az építkező fiataloknak. Pár perc múlva megér­kezett a Zalka Máté tanulóotthon és az Ady Endre kollégium tagsága is. Bartlicb Sándor és Mercs Ferenc elvtdrsah gyorsan szétosztják a cso­portokat. Hetes, nyolcas csoportok­ban indultak a brigádok a kijelölt muvkaheh/iikre. Sötétkék szerelőru- kákba öltözve, lelkesedéstől átitatva, acélos karokkal lendülnek neki a munkának. Az Ady Endre kollégium versenyre hívja a Zalka Máté tanuló- otthont. Kincses Ferenc és Fekete Erzsébet brigádiKzetök gyorsan meg­állapodnak a versenypontokban és megindul a nemes verseny. A gépek zaját is túl harsog ja az ifjúság lelkes éneke. Vadon János MINSZ titkár, aki a betoncsúzdánál dolgozik, izza­dó homlokkal, kipirult arccal igyek­szik a körülötte dolgozó ifjúmunká­sokon túltenni. A MINSZ Bizottság többi tagjai is lelkesen dolgoznak. Megszólal a hangszóró, ismerteti a versenyeredményeket. Erre a fiúk lelkes hurráival válaszolnak. Csillog­nak mindenütt a szemek, gyorsabban tolják a talicskákat és szállítják ké- i hordóval a betont. Többen felfi- gycinek Dévai István, Szép János brtánhordókra, Csikót Nándor és Plaszsevits János batenbcrakólcra, a munkájukat. Szüntelenül harsog a hangszóró, indulókat játszik. A taka- ritóbrigddoh munkája nyomán egy­másután tűnnek el a nagy törmelék- halmok a ház körül. Még mindig aa Ady Endre kollégium vezet a ver­senyben. Pataki Miklós eivtárs irá­nyítja a versenymenetet. Szép, csen­des este van, az épület szinte nappali fényben úszik a világítástól. A mik­rofon mondja a legújabb eredménye­ket. A Zal/ca Máté előretört a ver­senyben. Egy időre elhalkul minden, fürge kezekkel végzi mindcnJci a munkáját. Aztán a mikrofon ú j ered­ményekről számol be. Még mindig a Zalka Máté vezet. A fiúk zengő nó­tába kezdenek. Pontosan, tiz órakor végetér a munka, A Zalka Máté if­júsága megnyerte a munkaversenyt. Az ifik szerszámokkal vállukon in­dulnak a raktárak felé. Amint távolodik az ifjú sereg, vissza-visszanéznek. Lassan elcsende­sedik minden, de fenn, az épület te­tején büszkén lobog a vörös zászló és hirdeti ifjúságunk erejét és tán­toríthatatlan akaratát! FARKAS ELEMEK Magasépítési NV SZlT-titká*. „TANULNI VÁGYÓ" eMársunk érdeklődésére közöljük, semmi aka­dálya annak, hogy tovább tanuljon és fejlessze tudását. Ha bent jár Pécsett, keresse fel a Tankerületi Főigazgatóságon az orosz nyelv elő­adóját. akik a legnagyobb odaadással végzik A* Állami Áruház: diokoíóiho» Pécs! áSamí áruháiurtk újabb munka­terület * dolgozók számára. Itt te, mint minden más munkahelyen elsőrendű fontosságú-az, hogy a dolgozók szív- vei-tétekkel végezzék munkájúkat, át­érezzék azt, hogy a szocialista keres­kedelem ezplgálátóban, ők: is-a »zocia- iizmusl szolgálják. Annyi szakképzett embert, »mennyi az áruházba keltett vök». Pécsed nem találhattunk, de nem is a 'szakképzett­ség volt e'taömidö-szempont, ha­nem -aztodakerült- dolgozók- öntudata és loíkitemeretességo. A szakmai tudást felsnjátííhatjak ároktő!, ’»kik azt már megcantiRái;,i Ezért -"»iszorst igen fon­tos, ' hogy -a szakképzettebb alkalma­zottak'tanítsák-az új kartársakat "Néhány' helyes lépés már • történt a* Állami 'Áruházban- dolgozók; egységének a megteremtésére, többek.'között, -a dől-- :gozók egymás-közti tegeződése, ami közelebb hozza őket egymáshoz. Érmük pzorcban nem szabad a munkafegycjem la.su ■ ásóhoz vezetnie. Az. hogy az áruházban races olyan „főnők”, mint a tőkések idejében volt, egy dolgozót se csábítson hanyagságra. Ez alatt ter­mészetesen elsősorban a munkát ért­jük, de a dolgozókat kiszolgáló eláru­sítók tői megköveteljük art is, hogy saját külsejüket rendben tartsák, tisz­tán és jókedvvel végezzék a kiszolgá­lást, hogy a vevő, ne bosszankodjék hanem a kitűnő- áruk melleit a .kiszól, palással is elégedetten távozhasson.—- Mindennek 'érdekében az áruház doE .gozóirtak legjobb tudásukat kell -laiba- vetniök, hogy az Állami Aruház .méltó módon hirdethesse ezen a téren te a dolgozók nagy győzőimét. Szegedi József a SZOT megyei bizottságának tagja. Sztálinért lett üzemelső Mórt halt 3utka Együtt jártunk iskolába. A szőke kékszemű Jutka ér én. Együtt indul- intik cl reggelenként hazulról, együtt1 tanultuk a leckét,- együtt izgultunk <te órákon, -ha nem készültünk jól. el tts anyagból. A ‘hetedik ositnlyi jár­tuk, .amikor a Jukka elmaradt. Egy bgrus őszi -napon,« máskor 'vidám, mosolygós Jutka lehajtóit fejjel, sírva jóit as < iskolába. Nagy, kék szemével végigtekintett az osztályon, a ■ tisztát fehér ((alakon, a meseképe­ken és zokogva borult le az egyik paiira. — Én ide már soha-soha töb­bé mm. jöhetek! Amikor tudakozódtunk szomorúsá­gén.,ik oka iránt, elmondta, bármeny­nyire is szeret tanulni, dolgoznia kell. Súlyos beteg az édesapja és a hét kiesi testvér a, az édesanyjá­val. kenyérkereső nélkül áll. Még ő is kicsi volt. Tizenhárom éves... De dolgoznia kellett, mert a táppénzből nem lehetett naponta nyolc éhes gyerekszájat betömni. Gyárba került. Az akkori Scbők-félc Pécsi Férni- és Lakatos árugyárba. Amikor kijártuk az iskolát, én is odakerültem, és együtt dolgoztunk. Naphosszat kalapáltuk a vaskariká­kat, hordtuk a nehéz faládákban a félig kész vasárut és sokszor végez­tünk férfimunkát is. Az igaz, hogy nem szakadtunk bele, de mégsem iizennégyéees gyerekeknek való munka volt, amit legtöbbször végez­tünk. Jó ideje dolgoztunk már együtt, (műkor egy reggelen — ezt sohasem felejtjük cl —, tompa dörrenéseket hallottunk kelet, ás dél felől. Bent a gyárban ordított a rádió: — Achtung- Achtung! Figyelem! Krokodil... Majd később folytatta: A „hős“ rrémet csapatok Kiskő- • szegnél, is visszaverték az. oroszokat! .. Borzol.masak voltak ezek a napok, de, mégis .ezekben, .a ' napokban dőlt, el jövőnk, étetíink, mindenünk. Szerdán reggel láttuk meg az első, szovjet harcost, és szárdán csr.mcl- iünk rd, hogy zzabadoh vagyunk! Hogy felszabadított bennünket a kos szovjet nép! Eztán már ■.•egészen más volt az elet. ■. Egészen ■ más volt a (gyárban a -munka... (A gépek i felszabadultan, diadalmasan zúgtok ■« niígy műhely­ben, s a gépek elő ti mosolyogva dolgoztak a »ók. Akkor « JUt-ha is a •nagrfnrűhclyöe került, aztán -onnan újra vissza a hegesztőbe Lessen kérdi-: megérte­ni, hogy nemcsak szabadott va­gyunk, hanem « gyár, a föld, <ts or­szág, minden a miénk,. *x '-dolgozóké. Ahogy mindezekre rájött. ■ úgy jött meg a munkához való 'kedve, úgy változott meg ahhoz váló viszonya. Amikor megóRapHoUdk e. normá­kat, egy kicsit megijedt.. Sok rémhír ki járta abban az időben. Azt hitte, hogy tt megállapított normákat népi lehet teljesíteni. Valljuk be őszin­tén, egy kicsit felült a buta rémhí­reknek. Megszervezték a gyárban a brigádokat, 6 is brigád fog lett. De még akkor sem ment úgy a munka, mint most. Most lüktetést ad munkájának a szereted, a hála, melyet felszabadító­ja iránt érez. Most vissza akarja ad­ni a sok jónak és szépnek legalább egy részét, amit a szovjet néptől és annak vezetőjétől kapott. Keze alatt siklik a folyólánc. Egymás után fog­ja meg hajlott-végű vatfogójdval az apró láncszemeket, melyek izzva forr­nak össze. Amilyen símén és egye­nesen folyik keze alatt a hosszú kíncsor, éppen ilyen simán folyik Monhalt Jutka élete cm 4j rendben, az új országban, az új gyárban, a dolgozók országúban. És hogy ez így van, meghálálja azzal, hogy termel. Többel és jobbat mint azelőtt. Szívesebben és szorgal­masabban. Ezt bizonyítj i a mull h-íi küzdelem is, amikor harc folyt ra „üzemelsö"-cégért. Három dolog fűtötte akkor. Az első, hogy telje­sítse sztálini felajánlását, « másik, Irogy az üzem első legyen, o harma­dik , pedig, hogy többet keressen, hogy - örömöt szerezzen szüleinek., testvéreinek; Drukkoltak otthon Is neki, meg a brigádban is a munka- társai. Amikor megjött a péntek, a ver­seiig kiértékelésének -napja, mér alig - vár Iák, hege/ Hanga elv társ ki­hirdesse az eredményeket. Lázas munka folyt azon a napon is, mint egész héten. Akkor is úgy futottak Jutka kezei alatt a bír,-szenük, mini r.űvden nap. És ezekből ez l&nesz”- mékböl, az apró, izzó itaskarikákből tevődött össze Monhalt Jutka gyö­nyörű teljesítménye, olyan, arn'i-u - Lakatosdrugyárhan -v teli el: ezázfitvenöt szacd.'-ki 'B-údo­gon, sugárzó arccal telte le édes­anyja elé heti keresetét, két szí forintot. Aztán este, mintán kiolvasta az újságot, és elkészült a másnapi sze­mináriumra, kellemesen gondolt vk--- sza az elmúlt hőire. Ez ilzetnelsös>'g- re, a felajánlás túlteljesílés-ire és a szép fizetésre, melyen majd. ágyne­műt vas?, magánál:. És akkor ó r-'í ct felszabad/dósra, fel szabadit ói. r,r- térére gondolt és a hála csordultig töltötte szivet... tAiiüLtaíUA Harslányi Márta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents