Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-11 / 288. szám
r nxpi 6 SZTÁLIN elvtárs születésnapjára ül. típusú lesz a vféméndi „Boldog Jövő ' „Ml, * remind! „BoMog JBvfi“ fermelöcsopor» tagjai elhatároztuk, hogy Sztálin elvtár» »zürtetésoap- jára az L típusról III. típusúvá alakultaik ét. Egyöntetűen kérjük az átalakulásunkat engedélyezni.” (A vómórxit Boldog Jövő termelő- csoport 'kérelme a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályához^ V, étnénden először a Vörös •’svjh*! tcrmelöcsoportt alakult meg. Hí. típus szerint kezdtek el mindjárt dolgozni és ma 20 anyagöbéből álló törr.-.ienyészelűk van, melyhez már maguk hozták rendi« az ólakat, most p^dig a {tartatokat építik hozzá. Székh. lzuk udvarán nagyj sürgés-forgást t.-'.il az arra járó. Meszel oldanak, deszkát fűrészelnek. A tor/.slcnyészet ’20 anyagöbéje, «u. '« yorksliirci, már elfoglalta takosztá- fy.it, bár a meszelés meg nedvesen isiikig a gyaluatlan deszkákon. Róla.nléptekKtú készül a fiazlatkS is. I.eiwú'eles munka, építés, jövőjükbe •eleit szi'árd Ilit, komoly tervek jol- enizik a Vörös Csepel csoportot. Iá a másik csopw.v? , A másik csoport va’amfvel később l'aku’t: mint a Csepel. Tizennégy család lépcit t>o valamivel több, mint száz ♦old földdel és elhatározták, .hogy az »r\e. lipus szerint kezdenek el dol- yv.ni. 19-19 ok löher 19. — A • kél escort R'dje ygyniás melle't van. Mindkét lapon vetés alá szántanak. Az egyiken traktor köröz, színié eszi a földet, ♦'van gyorsan szaporodnak nyomában ♦ barázdák. Puffogása odahallalszik a misik táblára, melyen 3 pár ló és egy i, ökör húzogatja a barázdákat. ^<ló'n!íént incffúlInaK és hol lanv'ik (»Iván, hol meg Törjék Antal törli meg izzadó homlokát. Biia ltajos r, Kap.j '.i Mihály is megáll néha egy «vere a tábla szélén és ilyenkor miniig egy irányba néznek. Arra, amerrűi a traktor p átfogtam Mfcr mind m még pen «gyet goodotnak, de még egyik own akarja kimondani. Estefele pztán, «nikor ezedelőzfcftdni kezdtek hazafelé. Törjék Anitái, a csoport el fióké mégi» előhozakodott vele. — Nem jól vw» ex fgy — kezdte. Mi itt ba (jkádunk a lovakkal, közben meglátjuk i hogy a Vörös Csepel földjén menr iyivcl jobban halad a munka. A töb! fjeknek is ez volt a véleményük. E de csopontértekezlet volt és másnap már traktor szántotta a Bofdog Jövő fő' ttját is. — Jól iban megy náluk a munka — állapitól Iák meg többen a csoporlérte. kezieler j s ezek már ekkor kezdték pengeti ti, hogy jó volna átalakulni 111. íípusúv ú. Artá ti befejezték a vetést, majd étkezd!« k a mélyszántás tűs. Természe- fesen már ezt is traktorral, hisz közben n legkölötlék a szerződést a pécs- váradi; gépállomással az összes hátralévő ■talajmunkákra. K évsőhh jölt a Ieiiilvizss.il.il és el tkor kiderüW, hogy bár első típusú pák nevezik magukat, de tulaj- dónk éppen második típus szerint1 működe lek, hisz úgy tervezlek, hogy az össz ;s munkákat közösen végzik el, közi t; lesz a be lak ári1'ás is. Mindenki a fi klje arányában veszi ki részét a mm diából1 és a költségekből és aztán esz.' gint történik majd az elosztás is. E «.Igozott cellát tovább a csoport, mo ti már mint második típusú. / i kérdés azonban ezzel sem jutott rtyi igvóponlra.- — Nincs OTI — mondták óftbben is, ha »váltatni baj volt a családban. — Napszámba is el kell menni más- lic i/a — mondták Berlókék és a többi n; (py családos tagok. •— Ila hármas típus szerint dolgoz- r Rnk, mindenkinek volna mnnkalehe- t. 5sége annyi, hogy bőven elég legyen a megélhetéshez — hangozhatták töb- 1 ien. Ebba» a% Időben érttsw* mag a törastenyészeti « Vörö» Csepelhez. Csa. dájár* járt az egész lain. Aztán megkapták a hP.eät » az ólak újjáépítéséhez. Hozzáfogtak dolgozni. Lelkesen, vidáman dolgoztak, égett • kezük alatt a munka, ttt egész falu láthatja mint építik a jövőjüket. A Boldog jr#Tőnél pedig tovább forrt a fcécdé». A múlt hé tea aztán csoponicrtekeztetea Törjék Antal javaslatot telt. — Elvtársak — kezdte — mindnyájan látjuk, hogy mennyivel jobban megy a munka a Vörös Csepelnél. Látjuk, hogy sokkal jobban meg tudják szervezni a munkát és azt' is látjuk, hogy igazságosabb elosztást is tesz tehetővé az a rendszer, amiben ők dolgoznak. Aztán van már törzato- nyészetük is, príma ólakat építenek most nekik. — Tudjuk «irrt In, hogy mindez nem azért van, mintha ők valami csodálatos emberek volnának, mi pedig tehetetlenek. Tudjuk, hogy azért van, mert ők kezdőitől fogva hármas típus szeritv'J dolgoznak, mi pedig itt topogunk az egyes, meg a kettes között. En azt javaslom, hogy vessünk ennek vége». Határozzuk el, hogy mi is átalakulunk 111. típusúvá. Helyeslés zúgott végig a termen és amikor szavazásra került a sor, minden kar a levegőbe emelkedett. Es máig sem lehet tudni, hogy ki kezdeményezne. Leltet, hogy valaki először csak halkan mond la és a mellette levő már hangosan mondta utána, vagy talán többnek is eszébe jutott egyszerre, tény az, hogy egy pillán«!' múlva már többen is javasolták: — Ajánljuk fel Sztálin elvtárs születésnapjára! Aztán megírták a határozatot, megírják kérelmüket az átalakítás engedélyezése iránt Ezt a kérelmet biztos, hogy örömmel fogja teljesítem a minisztérium. Békés József. Seimíiet GYAKORLAT m * Bitet- U Pldd Uä&zönUdi-.. Pardon egy pillanat — mondja lést Vurga a’akjával eltűnik a folyosón.. Vagy léptekkel szeli át az irodahekj i-* éget és menetközben még visszaszól:i - Hívnak, de mindjárt jövök. A helyiségben, ahol dolgozik, nagy fi.tül van, a falakon ötágú csillag, a ét ablak közötti falon ott függ Sztá- ftbemléklapja, amire rávezették műn- eleinjánláoát. A nagy asztal tetején • ' Ihenő állásban van a nagy vonalzó, a . bgzítő ctavar és minden egyéb kellék,, >)ú cm irkájához szükséges. —- Szóval ott hagytam —» kiondja, miután visszatért ,—, hogy * fógoztam én sokat, szinte mindenhol . •ükségem volt rá. Heten voltunk test . térek, az apám vasutas volt. Nem so t íhe tőség van az ilyen családban a s< *- ibégre a támláshoz. — Na, de criHl e is beszéljünk.^ Fejét lehajtja, világi* barna hí ja tel Jókéra hull és mélyen tonéz * padára, mintha le akarna tekinteni olyan aflyre, amilyenre csak tud. Mélyen »U bt élete, nem is igyekszik szépíteni. Volt. amikor havat lapátolt, tekbla l'án volt, mikor „krampácoolnf" jáirt, áe egy megvolt benne, amit már ab- ten ab időben is biztosra vett, hogy *57. niég másképen Is, A teWifémiparfban —* Mytv.tjs teltei —. volt bennem valami, ,«mi art á fktáltac nem szabad engrdni az el-- ' lyomíisrafc még akkor «era. Int proli» fyerek vagyok. Cipőjének orrávrf n «*sjr« pwBót' kikargafj*, majd hlrtefen felknll-és kö— jön. LH-ben, ■ «fteídCben MejfUtefn a fyárba dolgozni — amíg a többiek •Varaftak havi negyven pengőért. ‘H doWiftnm, ebben a helyise gberv. ^ KarjaH »zéttárja, majd moglordnl, ■ír-'i odalép *x «.szfala nuJIé és meg- fl*UVa:-- Ez rv-rn »*t KW, másképen! voítbe^rdezvo lit minden. í SóhahA s'yta: Ugi i ar-ikod W btWT b aztán zen ,máskép volt akkor. — tmlH-rck,, voltak és úgp bánlak velem, mint aki beteg, akijől félni kell. — Tudlak, hogy proli vagyok, hát úgy is kezeltek, annak ellenére, hogy nem voltam buta. Többször szóltam, hogy tudok én komolyabb munkál is végezni, nemcsak rajzolást. — Tudja, elvtárs, mit csinállak? — intettek egyet, így ni. Kezét hirtelen háfravett, mbit mikor legyet zavar. — így csináltak, egyszerűen leinteL tek, nem vették semmibe a munkámat, a törekvésemet, pedig egy beszélgetésnél hallottam, mikor egymásközt azt mondták: tanul a gyerek. — Pedig nem voltam gyerek, megtanított az élet. Higyje el... Üjra közelebb lép, odakönyököl *z asztalra. Így ment ez azután Is, hogy állandóan itt dolgoztam. Igyekeztek elszigetelni. Urak közó csöpppciitem, akikor nem bírtam, a dolgozókkal semmi kap. csőlátóin nem volt, lebegtem a kettő között és sehová nem tartoztam. A munkások úgy gondolták, hogy az irodában dolgozom, tehát idegen vagyok, xd itt lévök nem úgy néztek, mint embert proli voltomért. — Nem tudtam liizelcgni, nem is csinállak belőlem semmit, de ettnWmi sem akarlak, mert szükség volt rám. Rajzolónak jöttem ide, rajzoló maradtam és rajzolónak jöttem vissza másfélévi katonáskodás ulan Is. De nem az maradtam... Szemei felcsillannak, «mint kezébe veszi a füzetét. — Ez lettem —- mondja szenvedélyesen —• lapozgatva a teleim füzetbe, majd leleszi. — Tudtam, hogy vege a lökések hatalmának már akkor, hogy hazajöttem, de itt akkor lett vége, mikor elzavartuk őket és államosítva lett n Zscflnny-gyár. Hej, de más leír minden! Nem volt többé lenézés, szándékos elnyomás és értékelték a munkámat. Már nemcsak rajzoló vagyok, ha. nem technikus is, így is kapom a fizetésemet. Szemét végigjáratja az átrendezett helyiségen, amit az álamoní- Jás után birtokba vett; végignéz a falon, majd szeme megáll a laton függő Sztálini emléklapon. * — A sztálini nemzetiségi politika — Sokáig tartott, míg eljutottam idáig — mutat kezével a lapra. — Hozzásegítettek a fizikai dolgozók. — Már nem Idegenkednek tőlem. Közös a munkánk és közös a siker. Tudja elv. társ, mit mondtak másfél évvel ezelő'-t: Kurucz elvtárs ezt nem hittük magá- róL Nem hittek, hogy velőm műszaki értelmiséggel lehet közösen dolgozni, de már Tudják. Megláthatták és meg. látták a magasfeszültségű szigetelők tervezésénél, mikor úgy dolgoztunk együtt a hibák kijavításán, mintha örökké azi csináltak volna. Sikerült is. Most már lelkesedve, örömtől sugárzó arccal, beszél. Nyugtalanul hátranéz, majd megint előre és így szól: — Beszéljünk a felajánlásról, amit •tettem, úgy mint a munkások, hisz én te Sztálinnak köszönlielem, hogy ember leltem, hogy még több lehelek, mint most vagyok. A felajánlási emléklapját leveszi a fairól, nézegeti, majd visszateszi. — Igen, Neki köszönlielem új életem és a jövőt, ami előliem áll, amiért harcolok én is a munkásokkal, mert én is közéjük való vagyok. Ezzel pon ot lesz a beszélgetesrc, pár pillanaiig még ott áll a szoba közepén, utána megindul és Kurucz Béla technikus nyurga alakja eltűnik a folyosón. Mielőtt kiért volna még visz- szaszól: — Várnak a korongosok .;; Kászon József. Jegygyűrűk és élresjtüórák Krímkor és Sánta órásmestereknél JÓKAI-TÉR 9. SZÁM _ Rádiót HORGAS- tól. Gyári készülékek 6 — 9 — 12 havi részletre . Használt készüléket becserélek. OKA utalványokat bevált ok.Teréz-u.l. A 3Vs.gr Honvéd# Háború M * szoinflnk «lőtt lefolyó gyurma,ti war badságliarcok mindenben. Igazolják & sztálini nemzetiségi politika és elmélet megdönthetetlen nagyszerű egységé* eredményeit«, a gyarmati népeknek ax imperialista láncból való kiszakadásának kérdésében pedig határozott útmutatást ad. Már Lenin Sztálint tartotta a nemzeti kérdés szakértőjének éa hivatott továbbfejlesztőjének. Oztálin már 15KX boa gráilai ^ viszonylatban élesen vetette fel a kérdést, mely ais OSzMDP 1L kongresszusán pattan* ki éa abban lehet összefoglalni, hogy megengedhető-« az oroszországi proletárpártoknak nemzetiségük szerinti »terve zödéso ée ezáltai egységük azétroin- bolása? Mivei a 1L. lntemacionáló rothadt elvei csak táplálták az elhajlásokat, szükségesnek mutatkozott a nemzeti kérdés következem» felvetése. Így született meg tiztália híres órtekéz鮫: Marxizmus és nemzetiségi kérdés (1913). Lenin sokra értékelte a „nagyszerű grúz“ tanulmányát. A Nagy Októberi .forradalom után is Sztálin volt a nemzetiségi kérdés irányvivője, BucharinnaJ, Trockijjal szemben az önrendelkezési jog harcos védője, a nagyorosz és a helyi nacionalizmus elszánt e Liens égő. A szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922-ben, enneK « harcos fáradózáshali a gyümölcse s a lenini —sztálini elvek diadala. Pedig a régi soknemzetiségű államok történeti példája nem volt biztató. „S a szovjet hatalom mégis megkísérelte egy soknemzetiségű állam létesítését, merj, tudta, hogy • annak a soknemzetiségű államnak, amely a szocializmus alapján jött létre, minden megpróbáltatást ki kell állnia“ — mondta Sztálin 193f>-ban. Szarainak igazságát hatalma» történelmi tények igazolták. 17gyik legfontosabb olwn a »ztá■“ lini gondolatokban a tőrt értelmiség. „A nemzet (te emberek történelmileg kialakult tartós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelkialkatnak alapján keletkezetté' — így határozza meg Sztálin a nemzőt fogalmát. A 48—49-e« magyar »zabadság- luiieot forradalminak 6« ax* ugyancsak nemzeti küzdelmet vivő Jeiia- sich szerepét reakciósnak mondjuk. Vessük fel a kérdést: mi ax egyes nemzeti mozgalmak elbírálásának az alapja? Marx és Engels a lióccsel szövetséges, magyarok ellen küzdő sziávokat miért minősíti a haladás ellenségeinek? Mert „az oroszok előőrsei“ voltak, és így az európai abszolutizmus védői. Sztálin a „Leniniz- mtis alapjairól“ tartóit előadásában a következőket mondja: „A nemzeti mozgalmai; óriási többségének kétségtelen forradalrnisága épp annyira viszonylagos és sajátságos, mint a mennyire viszonylagos és sajátságos egyes külön nemzeti mozgalmak esetleges reakciós, volta.“ A sztálini nemzeti elmélet második fő vonása, bogy a dialektikát következetesen érvényesíti, vagyis a világ demokratikus mozgalmait összességükben nézi és az egyes nemzeti mozgalmakat ennek részeiként kezeli és méri le. A konkrét történelmi viszonyok, a rész és az egitez helyes értékelése adja a sztálini szemlélet fű- crejét. Az egyes függetlenségi mozgalmat aztán az illető nemzetekre bízza. „Ilwld döntsék el maguk a nemzetiségek, amikor erre szükségük lesz; hasznos-e vágj/ káros számukra a nemzeti függetlenség és ha. hasznos, akkor milyen formában kill azt megvalósítani." (Sztálin I. kötet). •— Nem ártana egyébként e szavakat figyelmébe ajánlani az angolszász ködfejleszt őgépnok, mely az 'ENSZ ben „orosz hatalmi törekvésekről“ nviknrog! Tps itt tartunk a lenini-sztálini ■*“' politika harmadik jellegzetes vonásánál, mely egyúttal fő irányéig is: az önrendelkezési jog. Ez a legmagasabb demokratizálást jelenti, azt, hogy minden nemzetnek megvan az a joga, hogy saját életével rendelkezzen, jelenti azt, hogy nein lehet az a llép szabad, mely más népeket elnyom. Jelenti röviden azt, hogy „a nemzet szuverén és egyenjogú.“ Ezt már az Oroszországi Szociáldemokrata Párt II. kongresszusa a 9. cikkelyben elfogadta, li csak a TL Internar.iottfüú hÖB értettek Tele egy«*. Sztálin * már említett hlroa brow&rijábsn fateewtf a harcot a ^.írsztroiparristálc“, Ölte IS an er és Springer iránya efl«a, kik ax tL n. „kultúrálta «rtoeiómfs,* áj- lásporrtján, bizonyos kultúráita jogok megadás* mellevtt nyitva hagyják a kapát a nemzetiségi «hryoená* arámiira. Kimutatja Sr-táHn, hogy ezek az urak a nemzet fogalmában esatk kulturális-nyelvi közössége* látnak, amelybe« szerencsé黫 egyb» lobot foglalni burzsoát 6« proletár*, alnyo- mót, elnyomottat, hissen egy nyelvet beszélnek. Ennek a gondolatmenetnek egyik oldala * *uv»onaJfa*nw» finomított formája, a másik a koima. pofit izmus, mely as bmperfsüzinu» fokán a népek eünyomAsának ideológiai leple és eszköze. Elég ma a „nyug»« mvSHnmé1,m angol fsjelinélet Sztálin áttai Ifáepte- zett pz erop ér« vagy as „Amerika századának“ fasiszta teóriájára gondolnunk! Nem is csodáíkoássnh, tu» megtudjuk, hogy <® előbb említett Springer írói diné» mögött nem más húzódik meg, mint es Ausztriát as amerikai numopőltőkének kixzcdrpft- t(tíó teóriáid emo kratm Renner, «a*. trdk kaneelbtr. Ezeknek az elhajlásoknak másfV; oldala az, hogy a proletárpártokat nemzetiségi különbségeik alapján «1 akarják különftenL Ezzel kapcsolatban rátérhetünk a sztálini nomzetfsó- gi politika és elmélet negyedik sajátosságára. arra, hogy a prolrtárrn- tamacionalizmus talajából nő Ü kő- vetkezetesm. Ez a marxi-engélsi vonal továbbfejlesztése ax imperfaJí»- iiius és szocializmus viszonyai között. Alapja ax az elv, hogy a nemzeti kérdés nem alapkérdée lényegében, mert a termelőerők fejlődéséé« az osztály viszony ok, illetve a* ezekből kinövő forradaíml mozgalmak nélkül nem érthető é* orra oldható meg. Ex ac imperializmusra vonatkoztatva Sztálin szavaival art jelenti, hogy js nemzeti kérdés? része a proletárdiktatúra kérdésének“. A proletáriátM forradalma úgy ti összefügg a nemzeti kérdéssel, hogy a nyugati népek prolotármozgalmá--' nak szorosan egybe kell kapcisolód- niok ax Imperialisták által rrötartov- lékként kezolt gyarmati népek ai». z.vl ságmozgalmaivai. A* etayomott gyarmati népek forradalmi nemzeti mozgalma! nélkül a nyugati országokban nem győzhet a profatárfié- tus forradalma. Ezt jót úrtieVmorte as Angol Kommunista Párt in, legutóbbi kongreeszusának főkérdéM * gyarmati kérdés volt. Minden gyarmati szabadságharcot úgy kefl tekinteni, mint a vflágimperlaltainú* gyengülését. Kína, Vietnam, attx. példái beezóhiek 4« IpazoJják SstáH* szavait, aki szerint a leniniznrua ledöntötte a falat fehér és fekete között, európai és ázsiai Között __ éx il y módon a nemzeti kérdést Gssve- kötötte a gs/armati kérdéssel^.. A Icninlzmns az öttremtiákezés fogat- mát kiszélesítette, ennek a fogrderm- nak olyan értelmezést adott, hogy * függő és gyarmati országok »(nyomott népeinek joguk xxm a teljesei* szakadásra, hogy a nemzeteknek őrs- álló állami életre van joguk.* TJogy számunkra nem éidsúBtetat ’ a sztálini elvek és gyakorist tanulmányozása, azt. mind uems»fc- közi, mind belső hetyzetCjik mor- oknljo. Eltekintur« attól, bogy ax ázsiai nemzeti szabadságmorgalmak napról-napra milliókkal növelik táborunkat,, a béke és a demokrácia táborának oivan bitangokkal is 1« kell .számolni, mint a Tito-klikk. Jugoszlávia esete mutatja, hogy a legkisebb letérés a prolötárintirnacionis- lizmus vonaláról, a burzsoá nacionalizmussal való legkisebb játék is ti fasizmusba való züllést rreilményezi. Ugyanekkor a sztálini elvek élő valóságot is jelentenek nekünk ágy is, hogy érvéuyrojuttatásnkkal egy- szerre megszűntek belső nemzetiségi problémáink és a szomszédos népi demokráciákkal való viszonyún?r a fost vér ies barátság formáját öltő ff» fel. Évszázados ósdi pereket döntött el a felszabadító Szov jet Hadsereg és Pártunk ereje, mindenféle elnyomással együtt a nemzetiség! elnyo- ui:<_<* is a múzeumba került. Mi pedig azzal is meghálálhatjuk ezt, hogy Sztálin elv társ csirán yd útmutatásait tanulmányozzuk é« magunkévá twwzilk. j-- “ * Or. W!ttm«n Tibor, ’
