Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-11 / 288. szám

r nxpi 6 SZTÁLIN elvtárs születésnapjára ül. típusú lesz a vféméndi „Boldog Jövő ' „Ml, * remind! „BoMog JBvfi“ fermelöcsopor» tagjai elhatároztuk, hogy Sztálin elvtár» »zürtetésoap- jára az L típusról III. típusúvá alakultaik ét. Egyöntetűen kérjük az átalakulásunkat engedélyezni.” (A vómórxit Boldog Jövő termelő- csoport 'kérelme a Földművelés­ügyi Minisztérium Termelőszövet­kezeti Főosztályához^ V, étnénden először a Vörös •’svjh*! tcrmelöcsoportt alakult meg. Hí. típus szerint kezdtek el mindjárt dolgozni és ma 20 anyagöbéből álló törr.-.ienyészelűk van, melyhez már maguk hozták rendi« az ólakat, most p^dig a {tartatokat építik hozzá. Szék­h. lzuk udvarán nagyj sürgés-forgást t.-'.il az arra járó. Meszel oldanak, desz­kát fűrészelnek. A tor/.slcnyészet ’20 anyagöbéje, «u. '« yorksliirci, már elfoglalta takosztá- fy.it, bár a meszelés meg nedvesen isiikig a gyaluatlan deszkákon. Ró­la.nléptekKtú készül a fiazlatkS is. I.eiwú'eles munka, építés, jövőjükbe •eleit szi'árd Ilit, komoly tervek jol- enizik a Vörös Csepel csoportot. Iá a másik csopw.v? , A másik csoport va’amfvel később l'aku’t: mint a Csepel. Tizennégy csa­lád lépcit t>o valamivel több, mint száz ♦old földdel és elhatározták, .hogy az »r\e. lipus szerint kezdenek el dol- yv.ni. 19-19 ok löher 19. — A • kél escort R'dje ygyniás melle't van. Mindkét lapon vetés alá szántanak. Az egyiken traktor köröz, színié eszi a földet, ♦'van gyorsan szaporodnak nyomában ♦ barázdák. Puffogása odahallalszik a misik táblára, melyen 3 pár ló és egy i, ökör húzogatja a barázdákat. ^<ló'n!íént incffúlInaK és hol lanv'ik (»Iván, hol meg Törjék Antal törli meg izzadó homlokát. Biia ltajos r, Kap.j '.i Mihály is megáll néha egy «vere a tábla szélén és ilyenkor min­iig egy irányba néznek. Arra, amerrűi a traktor p átfogtam Mfcr mind m még pen «gyet goodotnak, de még egyik own akarja kimondani. Estefele pztán, «nikor ezedelőzfcftd­ni kezdtek hazafelé. Törjék Anitái, a csoport el fióké mégi» előhozakodott vele. — Nem jól vw» ex fgy — kezdte. Mi itt ba (jkádunk a lovakkal, közben meglátjuk i hogy a Vörös Csepel föld­jén menr iyivcl jobban halad a munka. A töb! fjeknek is ez volt a vélemé­nyük. E de csopontértekezlet volt és másnap már traktor szántotta a Bofdog Jövő fő' ttját is. — Jól iban megy náluk a munka — állapitól Iák meg többen a csoporlérte. kezieler j s ezek már ekkor kezdték pengeti ti, hogy jó volna átalakulni 111. íípusúv ú. Artá ti befejezték a vetést, majd ét­kezd!« k a mélyszántás tűs. Természe- fesen már ezt is traktorral, hisz köz­ben n legkölötlék a szerződést a pécs- váradi; gépállomással az összes hátra­lévő ■talajmunkákra. K évsőhh jölt a Ieiiilvizss.il.il és el tkor kiderüW, hogy bár első tí­pusú pák nevezik magukat, de tulaj- dónk éppen második típus szerint1 mű­köde lek, hisz úgy tervezlek, hogy az össz ;s munkákat közösen végzik el, közi t; lesz a be lak ári1'ás is. Mindenki a fi klje arányában veszi ki részét a mm diából1 és a költségekből és aztán esz.' gint történik majd az elosztás is. E «.Igozott cellát tovább a csoport, mo ti már mint második típusú. / i kérdés azonban ezzel sem jutott rtyi igvóponlra.- — Nincs OTI — mondták óftbben is, ha »váltatni baj volt a családban. — Napszámba is el kell menni más- lic i/a — mondták Berlókék és a többi n; (py családos tagok. •— Ila hármas típus szerint dolgoz- r Rnk, mindenkinek volna mnnkalehe- t. 5sége annyi, hogy bőven elég legyen a megélhetéshez — hangozhatták töb- 1 ien. Ebba» a% Időben érttsw* mag a törastenyészeti « Vörö» Csepelhez. Csa. dájár* járt az egész lain. Aztán meg­kapták a hP.eät » az ólak újjáépítésé­hez. Hozzáfogtak dolgozni. Lelkesen, vidáman dolgoztak, égett • kezük alatt a munka, ttt egész falu láthatja mint építik a jövőjüket. A Boldog jr#Tőnél pedig tovább forrt a fcécdé». A múlt hé tea aztán csoponicrtekeztetea Törjék Antal javaslatot telt. — Elvtársak — kezdte — mindnyá­jan látjuk, hogy mennyivel jobban megy a munka a Vörös Csepelnél. Lát­juk, hogy sokkal jobban meg tudják szervezni a munkát és azt' is látjuk, hogy igazságosabb elosztást is tesz tehetővé az a rendszer, amiben ők dolgoznak. Aztán van már törzato- nyészetük is, príma ólakat építenek most nekik. — Tudjuk «irrt In, hogy mindez nem azért van, mintha ők valami csodálatos emberek volnának, mi pedig tehetetle­nek. Tudjuk, hogy azért van, mert ők kezdőitől fogva hármas típus szeritv'J dolgoznak, mi pedig itt topogunk az egyes, meg a kettes között. En azt javaslom, hogy vessünk ennek vége». Határozzuk el, hogy mi is átalakulunk 111. típusúvá. Helyeslés zúgott végig a termen és amikor szavazásra került a sor, min­den kar a levegőbe emelkedett. Es máig sem lehet tudni, hogy ki kezde­ményezne. Leltet, hogy valaki először csak halkan mond la és a mellette levő már hangosan mondta utána, vagy talán többnek is eszébe jutott egy­szerre, tény az, hogy egy pillán«!' múlva már többen is javasolták: — Ajánljuk fel Sztálin elvtárs szü­letésnapjára! Aztán megírták a határozatot, meg­írják kérelmüket az átalakítás enge­délyezése iránt Ezt a kérelmet biztos, hogy öröm­mel fogja teljesítem a minisztérium. Békés József. Seimíiet GYAKORLAT m * Bitet- U Pldd Uä&zönUdi-.. Pardon egy pillanat — mondja lést Vurga a’akjával eltűnik a folyosón.. Vagy léptekkel szeli át az irodahekj i-* éget és menetközben még visszaszól:i - Hívnak, de mindjárt jövök. A helyiségben, ahol dolgozik, nagy fi.tül van, a falakon ötágú csillag, a ét ablak közötti falon ott függ Sztá- ftbemléklapja, amire rávezették műn- eleinjánláoát. A nagy asztal tetején • ' Ihenő állásban van a nagy vonalzó, a . bgzítő ctavar és minden egyéb kellék,, >)ú cm irkájához szükséges. —- Szóval ott hagytam —» kiondja, miután visszatért ,—, hogy * fógoztam én sokat, szinte mindenhol . •ükségem volt rá. Heten voltunk test . térek, az apám vasutas volt. Nem so t íhe tőség van az ilyen családban a s< *- ibégre a támláshoz. — Na, de criHl e is beszéljünk.^ Fejét lehajtja, világi* barna hí ja tel Jókéra hull és mélyen tonéz * pad­ára, mintha le akarna tekinteni olyan aflyre, amilyenre csak tud. Mélyen »U bt élete, nem is igyekszik szépí­teni. Volt. amikor havat lapátolt, tekbla l'án volt, mikor „krampácoolnf" jáirt, áe egy megvolt benne, amit már ab- ten ab időben is biztosra vett, hogy *57. niég másképen Is, A teWifémiparfban —* Mytv.tjs te­ltei —. volt bennem valami, ,«mi art á fktáltac nem szabad engrdni az el-- ' lyomíisrafc még akkor «era. Int proli» fyerek vagyok. Cipőjének orrávrf n «*sjr« pwBót' kikargafj*, majd hlrtefen felknll-és kö— jön. LH-ben, ■ «fteídCben MejfUtefn a fyárba dolgozni — amíg a többiek •Varaftak havi negyven pengőért. ‘H doWiftnm, ebben a helyise gberv. ^ KarjaH »zéttárja, majd moglordnl, ■ír-'i odalép *x «.szfala nuJIé és meg- fl*UVa:-- Ez rv-rn »*t KW, másképen! voítbe­^rdezvo lit minden. í SóhahA s'yta: Ugi i ar-ikod W btWT b aztán zen ,máskép volt akkor. — tmlH-rck,, voltak és úgp bánlak velem, mint aki beteg, akijől félni kell. — Tudlak, hogy proli vagyok, hát úgy is kezeltek, annak ellenére, hogy nem voltam buta. Többször szóltam, hogy tudok én komolyabb munkál is vé­gezni, nemcsak rajzolást. — Tudja, elvtárs, mit csinállak? — intettek egyet, így ni. Kezét hirtelen háfravett, mbit mikor legyet zavar. — így csináltak, egyszerűen leinteL tek, nem vették semmibe a munká­mat, a törekvésemet, pedig egy be­szélgetésnél hallottam, mikor egymás­közt azt mondták: tanul a gyerek. — Pedig nem voltam gyerek, megtanított az élet. Higyje el... Üjra közelebb lép, odakönyököl *z asztalra. Így ment ez azután Is, hogy állan­dóan itt dolgoztam. Igyekeztek elszige­telni. Urak közó csöpppciitem, akikor nem bírtam, a dolgozókkal semmi kap. csőlátóin nem volt, lebegtem a kettő között és sehová nem tartoztam. A munkások úgy gondolták, hogy az iro­dában dolgozom, tehát idegen vagyok, xd itt lévök nem úgy néztek, mint em­bert proli voltomért. — Nem tudtam liizelcgni, nem is csinállak belőlem semmit, de ettnWmi sem akarlak, mert szükség volt rám. Rajzolónak jöttem ide, rajzoló maradtam és rajzolónak jöttem vissza másfélévi katonáskodás ulan Is. De nem az maradtam... Szemei felcsillannak, «mint kezébe veszi a füzetét. — Ez lettem —- mondja szenvedé­lyesen —• lapozgatva a teleim füzetbe, majd leleszi. — Tudtam, hogy vege a lökések hatalmának már akkor, hogy hazajöttem, de itt akkor lett vége, mi­kor elzavartuk őket és államosítva lett n Zscflnny-gyár. Hej, de más leír min­den! Nem volt többé lenézés, szándé­kos elnyomás és értékelték a munká­mat. Már nemcsak rajzoló vagyok, ha. nem technikus is, így is kapom a fize­tésemet. Szemét végigjáratja az át­rendezett helyiségen, amit az álamoní- Jás után birtokba vett; végignéz a fa­lon, majd szeme megáll a laton függő Sztálini emléklapon. * — A sztálini nemzetiségi politika — Sokáig tartott, míg eljutottam idáig — mutat kezével a lapra. — Hozzásegítettek a fizikai dolgozók. — Már nem Idegenkednek tőlem. Közös a munkánk és közös a siker. Tudja elv. társ, mit mondtak másfél évvel ezelő'-t: Kurucz elvtárs ezt nem hittük magá- róL Nem hittek, hogy velőm műszaki értelmiséggel lehet közösen dolgozni, de már Tudják. Megláthatták és meg. látták a magasfeszültségű szigetelők tervezésénél, mikor úgy dolgoztunk együtt a hibák kijavításán, mintha örökké azi csináltak volna. Sikerült is. Most már lelkesedve, örömtől sugár­zó arccal, beszél. Nyugtalanul hátranéz, majd megint előre és így szól: — Beszéljünk a felajánlásról, amit •tettem, úgy mint a munkások, hisz én te Sztálinnak köszönlielem, hogy ember leltem, hogy még több lehelek, mint most vagyok. A felajánlási emléklapját leveszi a fairól, nézegeti, majd visszateszi. — Igen, Neki köszönlielem új éle­tem és a jövőt, ami előliem áll, ami­ért harcolok én is a munkásokkal, mert én is közéjük való vagyok. Ezzel pon ot lesz a beszélgetesrc, pár pillanaiig még ott áll a szoba kö­zepén, utána megindul és Kurucz Béla technikus nyurga alakja eltűnik a fo­lyosón. Mielőtt kiért volna még visz- szaszól: — Várnak a korongosok .;; Kászon József. Jegygyűrűk és élresjtüórák Krímkor és Sánta órásmestereknél JÓKAI-TÉR 9. SZÁM _ Rádiót HORGAS- tól. Gyári készülé­kek 6 — 9 — 12 havi részletre . Használt készüléket becse­rélek. OKA utalványo­kat bevált ok.Teréz-u.l. A 3Vs.gr Honvéd# Háború M * szoinflnk «lőtt lefolyó gyurma,ti war badságliarcok mindenben. Igazolják & sztálini nemzetiségi politika és el­mélet megdönthetetlen nagyszerű egységé* eredményeit«, a gyarmati népeknek ax imperialista láncból va­ló kiszakadásának kérdésében pedig határozott útmutatást ad. Már Lenin Sztálint tartotta a nemzeti kérdés szakértőjének éa hivatott továbbfej­lesztőjének. Oztálin már 15KX boa gráilai ^ viszonylatban élesen vetette fel a kérdést, mely ais OSzMDP 1L kongresszusán pattan* ki éa abban lehet összefoglalni, hogy megenged­hető-« az oroszországi proletárpár­toknak nemzetiségük szerinti »terve zödéso ée ezáltai egységük azétroin- bolása? Mivei a 1L. lntemacionáló rothadt elvei csak táplálták az el­hajlásokat, szükségesnek mutatkozott a nemzeti kérdés következem» fel­vetése. Így született meg tiztália hí­res órtekéz鮫: Marxizmus és nemze­tiségi kérdés (1913). Lenin sokra ér­tékelte a „nagyszerű grúz“ tanulmá­nyát. A Nagy Októberi .forradalom után is Sztálin volt a nemzetiségi kérdés irányvivője, BucharinnaJ, Trockijjal szemben az önrendelkezési jog har­cos védője, a nagyorosz és a helyi nacionalizmus elszánt e Liens égő. A szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922-ben, enneK « harcos fáradózáshali a gyümölcse s a lenini —sztálini elvek diadala. Pedig a régi soknemzetiségű államok törté­neti példája nem volt biztató. „S a szovjet hatalom mégis megkísérelte egy soknemzetiségű állam létesítését, merj, tudta, hogy • annak a soknemze­tiségű államnak, amely a szocializ­mus alapján jött létre, minden meg­próbáltatást ki kell állnia“ — mond­ta Sztálin 193f>-ban. Szarainak igaz­ságát hatalma» történelmi tények igazolták. 17gyik legfontosabb olwn a »ztá­■“ lini gondolatokban a tőrt értel­miség. „A nemzet (te emberek törté­nelmileg kialakult tartós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gaz­dasági életnek és a kultúra közössé­gében megnyilvánuló lelkialkatnak alapján keletkezetté' — így határoz­za meg Sztálin a nemzőt fogalmát. A 48—49-e« magyar »zabadság- luiieot forradalminak 6« ax* ugyan­csak nemzeti küzdelmet vivő Jeiia- sich szerepét reakciósnak mondjuk. Vessük fel a kérdést: mi ax egyes nemzeti mozgalmak elbírálásának az alapja? Marx és Engels a lióccsel szövetséges, magyarok ellen küzdő sziávokat miért minősíti a haladás ellenségeinek? Mert „az oroszok elő­őrsei“ voltak, és így az európai ab­szolutizmus védői. Sztálin a „Leniniz- mtis alapjairól“ tartóit előadásában a következőket mondja: „A nemzeti mozgalmai; óriási többségének két­ségtelen forradalrnisága épp annyi­ra viszonylagos és sajátságos, mint a mennyire viszonylagos és sajátsá­gos egyes külön nemzeti mozgalmak esetleges reakciós, volta.“ A sztálini nemzeti elmélet második fő vonása, bogy a dialektikát követ­kezetesen érvényesíti, vagyis a vi­lág demokratikus mozgalmait összes­ségükben nézi és az egyes nemzeti mozgalmakat ennek részeiként kezeli és méri le. A konkrét történelmi vi­szonyok, a rész és az egitez helyes értékelése adja a sztálini szemlélet fű- crejét. Az egyes függetlenségi moz­galmat aztán az illető nemzetekre bízza. „Ilwld döntsék el maguk a nemzetiségek, amikor erre szükségük lesz; hasznos-e vágj/ káros számuk­ra a nemzeti függetlenség és ha. hasz­nos, akkor milyen formában kill azt megvalósítani." (Sztálin I. kötet). •— Nem ártana egyébként e szavakat figyelmébe ajánlani az angolszász ködfejleszt őgépnok, mely az 'ENSZ ben „orosz hatalmi törekvésekről“ nviknrog! Tps itt tartunk a lenini-sztálini ■*“' politika harmadik jellegzetes vonásánál, mely egyúttal fő irány­éig is: az önrendelkezési jog. Ez a legmagasabb demokratizálást jelenti, azt, hogy minden nemzetnek meg­van az a joga, hogy saját életével rendelkezzen, jelenti azt, hogy nein lehet az a llép szabad, mely más népeket elnyom. Jelenti röviden azt, hogy „a nemzet szuverén és egyen­jogú.“ Ezt már az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Párt II. kongresszusa a 9. cikkelyben elfogadta, li csak a TL Internar.iottfüú hÖB értettek Tele egy«*. Sztálin * már említett hlroa brow&rijábsn fateewtf a harcot a ^.írsztroiparristálc“, Ölte IS an er és Springer iránya efl«a, kik ax tL n. „kultúrálta «rtoeiómfs,* áj- lásporrtján, bizonyos kultúráita jogok megadás* mellevtt nyitva hagyják a kapát a nemzetiségi «hryoená* ará­miira. Kimutatja Sr-táHn, hogy ezek az urak a nemzet fogalmában esatk kulturális-nyelvi közössége* látnak, amelybe« szerencsé黫 egyb» lobot foglalni burzsoát 6« proletár*, alnyo- mót, elnyomottat, hissen egy nyel­vet beszélnek. Ennek a gondolatme­netnek egyik oldala * *uv»onaJfa*nw» finomított formája, a másik a koima. pofit izmus, mely as bmperfsüzinu» fokán a népek eünyomAsának ideoló­giai leple és eszköze. Elég ma a „nyug»« mvSHnmé1,m angol fsjelinélet Sztálin áttai Ifáepte- zett pz erop ér« vagy as „Amerika századának“ fasiszta teóriájára gon­dolnunk! Nem is csodáíkoássnh, tu» megtudjuk, hogy <® előbb említett Springer írói diné» mögött nem más húzódik meg, mint es Ausztriát as amerikai numopőltőkének kixzcdrpft- t(tíó teóriáid emo kratm Renner, «a*. trdk kaneelbtr. Ezeknek az elhajlásoknak másfV; oldala az, hogy a proletárpártokat nemzetiségi különbségeik alapján «1 akarják különftenL Ezzel kapcsolat­ban rátérhetünk a sztálini nomzetfsó- gi politika és elmélet negyedik sajá­tosságára. arra, hogy a prolrtárrn- tamacionalizmus talajából nő Ü kő- vetkezetesm. Ez a marxi-engélsi vo­nal továbbfejlesztése ax imperfaJí»- iiius és szocializmus viszonyai kö­zött. Alapja ax az elv, hogy a nem­zeti kérdés nem alapkérdée lényegé­ben, mert a termelőerők fejlődéséé« az osztály viszony ok, illetve a* ezek­ből kinövő forradaíml mozgalmak nélkül nem érthető é* orra oldható meg. Ex ac imperializmusra vonat­koztatva Sztálin szavaival art je­lenti, hogy js nemzeti kérdés? része a proletárdiktatúra kérdésének“. A proletáriátM forradalma úgy ti összefügg a nemzeti kérdéssel, hogy a nyugati népek prolotármozgalmá--' nak szorosan egybe kell kapcisolód- niok ax Imperialisták által rrötartov- lékként kezolt gyarmati népek ai». z.vl ságmozgalmaivai. A* etayomott gyarmati népek forradalmi nemzeti mozgalma! nélkül a nyugati orszá­gokban nem győzhet a profatárfié- tus forradalma. Ezt jót úrtieVmorte as Angol Kommunista Párt in, legutób­bi kongreeszusának főkérdéM * gyarmati kérdés volt. Minden gyar­mati szabadságharcot úgy kefl te­kinteni, mint a vflágimperlaltainú* gyengülését. Kína, Vietnam, attx. példái beezóhiek 4« IpazoJják SstáH* szavait, aki szerint a leniniznrua le­döntötte a falat fehér és fekete kö­zött, európai és ázsiai Között __ éx il y módon a nemzeti kérdést Gssve- kötötte a gs/armati kérdéssel^.. A Icninlzmns az öttremtiákezés fogat- mát kiszélesítette, ennek a fogrderm- nak olyan értelmezést adott, hogy * függő és gyarmati országok »(nyo­mott népeinek joguk xxm a teljesei* szakadásra, hogy a nemzeteknek őrs- álló állami életre van joguk.* TJogy számunkra nem éidsúBtetat ’ a sztálini elvek és gyakorist tanulmányozása, azt. mind uems»fc- közi, mind belső hetyzetCjik mor- oknljo. Eltekintur« attól, bogy ax ázsiai nemzeti szabadságmorgalmak napról-napra milliókkal növelik tá­borunkat,, a béke és a demokrácia táborának oivan bitangokkal is 1« kell .számolni, mint a Tito-klikk. Ju­goszlávia esete mutatja, hogy a leg­kisebb letérés a prolötárintirnacionis- lizmus vonaláról, a burzsoá naciona­lizmussal való legkisebb játék is ti fasizmusba való züllést rreilményezi. Ugyanekkor a sztálini elvek élő valóságot is jelentenek nekünk ágy is, hogy érvéuyrojuttatásnkkal egy- szerre megszűntek belső nemzetiségi problémáink és a szomszédos népi demokráciákkal való viszonyún?r a fost vér ies barátság formáját öltő ff» fel. Évszázados ósdi pereket döntött el a felszabadító Szov jet Hadsereg és Pártunk ereje, mindenféle elnyo­mással együtt a nemzetiség! elnyo- ui:<_<* is a múzeumba került. Mi pedig azzal is meghálálhatjuk ezt, hogy Sztálin elv társ csirán yd útmutatásait tanulmányozzuk é« ma­gunkévá twwzilk. j-- “ * Or. W!ttm«n Tibor, ’

Next

/
Thumbnails
Contents