Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-08 / 285. szám

M H Pló »49 DECEMBER 8 Sztálin és Maxim Gorkij barátsága Sztálin a szovjet írókat az emberi lélek „mérnökeinek” nevezte. Sztálin és Gorkij barátsága óriási és termé­keny hatással volt a szovjet iroda­kan fejlődésére. Két titán barátsága volt ez, akik közös művön dolgoz­tak. E barátság lényege abban állt, hogy mindketten nagyon jól tud tálig hogy mi az irodalom és a művészet ée hogyan fejlődhetnék. Az irodalom erdő és nem fű, amelyet nyáron kétszer is le lehet kaszálni. Az erdő lassan nő, de amikor kinő, évszáza­dokig is fennáll A zonban a facsemete, amikor nőni kezd, nagyon törékeny, könnyen el lehet tiporni és ezért a titánok lassan és óvatosan lépked­nek. Ezért szedette és óvta annyira Maxim Gorkij a fiatal szovjet iro­dalmat és ezért mondta Sztálin, hogy sok-sok íróra, tízezrekre van szük­ség. Es ezért meg lehetünk győződve arról, hogy a szovjet irodalom a nem­zetiségek és nyelvek egész kiilön- féleségéve! kétségtelenül az első he­lyet foglalja el az egész világon, az egész világirodalomban. Ez olyan biztos, mint amilyen biztos az is, hogy a ml könyveink, könyvtáraink ott lesznek majd a párizsi és new- yorid dolgozók házaiban is, valahol a Vogézekben és Amerika, Mexikó és Kína fennsíkjain is. Es ha a tu­datlan ezt kérdezi: „honrjét szerez­tétek mindezt?” Azt felelik majd neki: — Belénk a szocializmus öntött lelket — bennünket Sztálin vezetett • K ét álló napig megszakítás nél­kül esett a hó. Amikor Gor­kijba értünk, Alexej Maximovíeshoz, az út mindkét oldalán gyönyörű magas hófúvások emelkedtek, ame­lyeket lapáttal szórtak az útról. Az ég a hó fölött könnyű volt, olyan szabadnak tűnt, egyetlen felhőcske nélkül. Es a nap ebben a folyékony ezüstben olyan bátran játszadozott, bogy majdnem megvakultunk. Gorkij, mint rendesen, a verandán üdvözölte a vendégeket. — Van-e jobb hó a ti Szibériá­tokban? — kérdezte mosollyal és kezével széles gesztust tett. — Néz­zétek csak, micsoda gyönyörű hó, sohasem tudsz betelni vele! Néhány pillanattal ezelőtt távo­zott tőle egy szibériai tudós Tomszk- ból vagy Irkuckból és Gorkij még a beszélgetés hatása alatt volt, ame­lyet Szibériáról folytattak. Imádta ezt az országrészt és szívesen tette volna mag nekünk azt a szívessé­get, hogy beismerje az ottani hó jobb minőségét, azonban sajnálta feladni nagyszerű hókúpjait, ame­lyek hersegték a fagyban. — Beszéljetek csald — mondotta és bevezetett bennünket szobájába, ahol leült az asztal mögé. Látszott az arcán, hogy szívesen hall Szibériáról mesélni. Szibériá­ban voltam, de már régebben és mindent már azelőtt elmeséltem, így tehát most azt mondtam, hogy igazán jó volna elmenni Szibériába, körülnézni, hogyan változott meg ott minden. s _ Kerekedj etek csak fel! Min­gy árt holnap, bizonyosan holnap, mert valami közbejön és ismét el- ha fosztjátok. Olyan tapasztalataim vannak, hogy amikor azonnal utaz­tam, akkor el Is értem mindent és láttam is bőven! Elnevctte magát, elhallgatott, rá­gyújtott, ránézett a cigaretta füst­jére és magába mélyedve mondotta: A nép csodálatos definíciókat mond ki, amelyeket azonnal le kell írni. Olyan definíciókat, amelynek nekük íróknak eszünkbe sem jutnak. Ha például elmentek Szibériába és elmentek a néphez, arra a helyre, ahol Vladimir IIj les és Joszif Visszárionovics éltek, szo­katlanul kifejező szavakat hallhat­tok majd, amelyek legnagyobb em­bereinket jellemzik. Egy munkás a Don-medencében például gyönyö­rűen mondotta Sztálinról: „Az idő mestere — és pont Minden perc­ben tudja saját tapasztalataiból, hová kell állnia és mihez kell fog­nia.” Gyönyörű szavak ezek, rövidek, igazait. Alexej Maximovics a szemünkbe nézett és hozzátette: — A mi Jogzif Visszárlonovicsunk az idő mestere és ura. Gorkij mindig csodálatos szeretet­tel, mondotta ki ezeket a szavakat: — Joszif Visszavionovics. Szemében ilyenkor moghatódotteág fénye csil­lant meg és egyúttal erős villogással tűzött Kihúzta zsebkendőjét, meg­törölte vele bajuszát és azután Csendben elmosolyodott, mintha maga is csodálkozna azon, hogy olyan Jól és ízesen lehet kimondani ezeket a szavakat Ugész életen át gyűlölte a nagy­■*-' és kisbirtokosokat, akik ma­gukat uraknak nevezték. Gorkij egész életében a mezők és gyárak valódi, igazi uráról álmodott, az erős, kiváló és értelmes gazdáról, az idő gazdájáról és mesteréről, akinek ke­zében az idő rendkívül ügyes és termékeny formákat ölt, akit úgy szolgál, mint eddig soha még mást, mint ahogy ennek példája nz ötéves terv volt. Es Gorkij a többi alkotók millióival együtt kiharcolta maga nak azt a jogot, hogy kimondhassa és láthassa az idők valódi gazdáját — az Embert, a millió új embert, a föld új gazdái közül, a lelkesedés első és legelső gazdáját, a nagy for radalmárt és tudóst — Sztálint. . Munkával ünnepük Sztálin elvtárs születésnapját a bányászsportoiók NŐI KLUBOT LÉTESÍTETTEK TASKENTBEN Hatalmas érdeklődés előzi meg az Oszlpov zenekar hangversenyét Péntcken délután érkezik az Orosz Szovjet Szocialista Szövetséges Köz­társaság állami „Oszipov“ népi zene­kara, amely Budapesten óriási siker­rel szerepelt. A híres együttes ven- dégfellépte újabb bizonyítéka annak a baráti közeledésnek, amelynek már számtalan bizonyítékát mutatta eddig is a Szovjetunió. Pécs város dolgozói hatalmas érdeklődéssel és szeretettel várják az Oszipov cgi/iit- test, melyet már híre megelőzött. A zenekar pénteken este szerepel a pécsi Nemzeti Színház színpadán, szombaton egész napon át az üzeme­ltet látogatják majd és Pécs neve­zetességeit tekintik meg. Vasárnap reggel utasnak aztán tovább Szeged­re. .4 nyolcvankéttagú népi zenekar minden tagja a szovjet zenei életnek számottevője. Már ez a tény is bizto­sítja előre az együttes tárható nagy sikerét. nők jogairól, a nemzetközi helyzetről, az cjészségvédelemrő] és a külföldi asz- szunyok életéről. A klubot i'izbég or­vosnők, pedagógusok és pártmunká­sok irányítják. A klub fennállása óta több mint húszezer üzbég asszony, 'élt részt ax előadásokon. csebTs¥v CscW-aev afratómíous, a- kiváló orosz tudós 1894 december 8-án Ua5: meg, aki világűrre tett szer: munkáival. Óriási 'tudományos hagyatéka fdöíoli a szfime'jméUe. az elemző jnaf emjiifka és a völótóíri'íísógszátnj ás terű®'olt. — SzembeszáWt Gscbteov kutató érdeklő, dérének eckréicgüacge. Megalapítója volt az orosz elméié. 1 gép ónnak. Ta- oulmányorzla kora gépkonsündociólt, eőzgéi,.turbináit, széknoterait és ma eiria-' ükailaij e'omezi'.e ezeket. Egécz Sor kiváló művel alkotott, amelyek a maletrwika legnehezebb feladataival. gcpc&szettttelek .munkájának ím ema i- !;ai címzésével foglalkozói"-:. Maiénva- literi megállájrf'ás&iwik tömege alap­ján lehelőség nyúl! a legbonyolul ahb gépi mozgások meclvanikd. iV.e ve ma. ton ni U ka ílea'e.p ozására. Müve!, őrök- ségv'; ,'i ízov jóé 'ecvezö cntrnőfaSk uu 1« tjütuftnányozrák', ma is «ásnas ér- ékec. eszmét 'óláénak benne cs feKiast- nílják a különböző kérdések megoldá­sánál a korszerű mechanika és gva - kúriád 'terme:Sós ferüléión. A bójakezelö kis bódéja • homokdombon állt, a balpar­ton. A dombot a tavaszi ára­dások idején hordta a viz. .4 hódé épp oly öreg volt, mint a gazdája és hasonlított Is rá. Zömök ét alacsony volt, mint Trofim apó, a kortól hajlott és a jobboldala le- »ül'ttedf. ahogn Trofim is fé­rés közben ráhajlott a köss- atuges jobblábúra. Az apónak már az apja is bójakezelö volt. Eléje ment n gőzhajóknak, az uszályok­nak, tutajoknak ét kalauzol­ta őket. A jelzőárböc jekete háromszögekkel és körökkel jelezte a hajózható viz mély­ségét. a veszélytelen útvona­lat fehér és vörös bóják mu­tatták. A hajók elhaladtak anélkül, hogy egyszer ,s ki­kötőiéi; volna Trofim apó bódéjánál. Ha pedig a bár­kák megfeneklettek a záto­nyon, a bárkavezetők azt mondották, az öreg állította helytelenül a bójákat, kiszáll­tak és elverték az öreget. Trofim hallgatott, kezdte kerülni az embereket. S egyszerre, amikor Tro­fim már a halálra készük; minden megirdttozntt. A: élei megérintette a bójakezelö őr­helyét. I01X nyarán törtéirt ez, apály Idején. A Volydrr hajó úszott leleté, fegyveres férfiakkal. Zátonyra futott közel a bódéhoz. A férfiak partraszálltak. Trolim össze­húzta magát, sápadtan ment Iji&lini a fiő áf élele eléjük. Kikerül he tett ennek lát­szott a leszámolás. Elől egy katonaköpenyei, nyurga fiú haladt. Mellkasán furcsa szíjak szaladtak ke­resztben. Derékőve bádog­ként csillogó palackokat szo­rított testéhez. Napsütötte ar­cán forradás nyoma látszott. — Itt vagyok. Asst — mondta Trofim. — Miértf — kérdezte cso­dálkozva a nyurga fiú. A vén bójakezelö elképedt nz egyszerű kérdéstől Nem tudott felelni. Kifuthat: léleg­zettel hallgatott, hallgattak a katonák is. A znyurga fiú Trolimhoz fordult: — Segíts nekünk, öregapó. Jaroszlácba megyünk, segít­séget viszünk a munkások­nak. Hallottad-e, hogy a fe­hérek forrongnánk? — .Vein hallottam. —Nem hallottál a fehérek­ről? Hál akkor ki vert meg téged? — Mindenki vert. — Nem igaz, a gazdagok verlek. — Hát persze, nem Is a szegények! — Nos. most n gazdagok n munkásokat verik Jaro- tzldvban. Trnfitn megremegett. A hajóig kúszott, megfestette a torkát é.s élénk hangon ve­zényelt: — Fogd , a hónalját.... Könnyedebben! Ahol a léc kiáll, ott a kő... Na most, hó-rukk!... Trofim apó segítségével a hajót Icvnntalták a köröl é.s a hajó útjának indulhatott. Az öreg, sapkáját kezében szorongatva, addig nézett utána, míg csak- el nem fünf a folyó kanyarulatában. Ez Időtől gyökeresei: meg­változott Trofim apó élete. Az ö hajói, bárkái, tutajai úsztak el mellette. Trojlm szeme meg-jidáma- dntt. Magányossága végétért. Ezer láthatatlan szál fűzte már össze életét a n így. áj élettel. A városból érkrzö bizott­ságok gyakran akarták át­lenni az állomást a túlsó partra. Az öreg erőszakosko­dott, nem szükséget, Ili bó­dét sem akart. Hangázlatta, még jó erős és meleg is. — Kár pazarolni az állapi pénzét — hajtogatta: Egy nyáron azután meg­kezdték n gát építését a vá­rosnál. Lent a parton Is gá­tat építenek. Felemelik a oiz szintjét, tengeri hrtjók jár- nak majd a Volgán. Az öreg ruhátlanul szaladt ki bódéjából, sokáig xáŰdo- gáti a jtarton és hailf.al/q q dőrrrnésrk robaját. Ejy hé­tig ágynak esett ezután. Ami­kor meggyógyult, ismét em- berkerütö és mogorva lett. Féltette és sajnálta a bódé!, C szép, új életet. Egy délben könnyű cutter futott a zálonyrn. Az öreg begá-olt a vízbe és kiáltotta: . Balra tarts, ott göröngyös! Hirtelen elhallgatott. Egy napsütött, simára borotvált arcon ismerős sebhelyet fe­dezett fel. Az utas katona- tiszti egyenruhát viselt — Micsoda találkozás! ~ mondta Trofitnnak. Trofim arra nem derült fel. A távoli robbanások za­ja megremegtette szemét. — Pakolj ki, öreg. Mi barit t — Semmi ■ • ■ Eletet adta­tok nrl-rip, most pedig elve­szitek. .1 tiszt elgondolkodni figyelte az öreget, majd fel- rjőúxbolta táskáját és térké­pet terített ki maga elé. — Nézz ide, öregipó és hallgass meg... 5 Trofim késő estig hall- g,iHu. Szeme előtt megjelent a. hatalmas, mélytnrdni. ten­gerekkel és óceánokkal érint­kező Volga. Óriási, árukkal megrakott hajói: haladlak el w-lietli- és ö utat világítóit neítik. A gondjaira bízott szakasz oly kiterjed' volt. hogy csak motorral járhatta }>e. S mindkét partról társz- sblre fénylő ivlámpák füzére mosolygott le reá. A sportolók körében nagy örömei okozott annak idején a hír, hogy a magyar dolgozók műnk a lei ajánlások­kal ünnepük a szocializmus nagy tuaúómesterének, Sztálin elvtársnak hetvenedik születésnapját. Legtöbbjük sóját munkahelyén tette meg egyéni felajánlását, die igen sokan voliak azok is, akik sajátos feladatokat vál­laltak és ezeket kollektív felajánlás formájában tették meg. Ezek közé tar. tcznaS a komlói sportolók. Komlón a szakosztályok ülést tartotta te és azon egyhangú íwlkesodésscl elhatározták! hogy december 21-órc az egyes szak­osztályokban sportolók számát ötven százalékkal emelik majd. A termelési sikerek következtében komoly támo­gatás jutóit a bányár-zegvesíilemoK. a második évnegyedre visszaírta iif uyere- ségre&zescdésböd olyan, támogatást ka­póit a község, hogy abból megszervez­te é$ felépítette a község hangos hír­ad«) berendezését és a sportolók el­vállalták, hogy Sztálin elviárs születés, napjára a sporttelepre is beszerelik a iiimgo-.anbeszéíőt. Természetesen a sportolók egyénileg is rengeteg fel­ajánlást tettek munkahelyeiken, meri tudják, hogy az a hatalmas fellendülés amely a bányászegycsölefct felvirágoz­tatta, a felszabadítás és a szocializmus építésének következménye. Szászváron másfél évvel ezelőtt mo- csaras rét volt a pálya helyién. Azóta ez üzem támogatása és a bányamun­kássá g rohammukája következtében felépült a pompás sporttelep cs üde gyepszőnyegét a befejezéshez kész fu­tópálya, röplabda- és kosárlabda pálya szegéíyzL A vezetők remélik, hogy a harmadik negyedévi nyereség visszatérí­tésből akkora támogatást kapnak, hogy annak segítségével felépíthetik fedett lelátójukat, amely alatt a tóközök is otthonra találnak. Éppen ezért a szászvári bányászok fokozottabb len­dülettel vetették be magukat a terme­lésbe és Sztálin elvíárs születésnap­jára befejezik a hároméves tervei. Az egyesület vezetői jó példával jártak elöl a felajánlásoknál. Endrei intéző és Sziklai főtitkár például elvállalták, hogy tiz napon keresztül harmadjuk- bún ketten végzik el a lövömester és felvigyázói teendőket, ezáltal a tíz nap alatt 330 forint tiszta megtakarí­tást érnek el. A vezetők jó példája nyomán a sportolók is lelke? munká­val készülnek december 21-re. A hétnapos tornássverseny tanulsáuai A szombat-vasárnap lezajlott kéína. pos tornászversenyhez hasonló nagy megmozdulás még nem volt Pécsett, A két nap alatt nem kevesebb, mint 210 versenyző indult. A Tora a szövetség és a délnyugati kerület vezetősége igen sok tanulságot vonhatott le a két nap alatt A szombati versenyen a csapat­versenyben hatalma« mezőny vett részt az ország legjobb ifjúsági leány versenyzői léptek pályára. Ez a ha- fa'itnas mezőny nagy feladat elé állí­totta a versenyrendezőséget ennek el­lenére a legnagyobb rendben folyt le a verseny. Egyéniben a magyar női után­pótlás azfue-úiva indult. A látottak alapján nyugodtak lehetnek a magyar ioznasporf vezetői, A pécsi lányok közül Kovács, bár sérülten verseny­zett, nem keltett csalódást. Jól sze­repelt Dulánszky és Krisztián is. Pécs bajnokság nz ifi vonalon nem végző­dött úgy, ahogy azt Pécsett várták. A pécsi versenyzők betegség, illetve sé­rülések miatt nem tudtak indulni, így a pesti fiúk csak egymás között ver. senyeztek. A felnőtteknél izgalmas küzdelem alakúit ki Sántha, Várköi és Baranyai lijizött. Mindhárman nagy­szerűen dolgoztak. A nőknél Siirkány- aé remekelt. Bebizonyosodott, hogy nem lelt volna szabad ezt a két nagy versenyt két egymás után való napon megrendezni. A versenyzők, rendezők, pontozóbirók a vasárnap délutáni versenyre már annyira, kime­rültek, hogy jóformán alig tudtak áll­ni a lábukon. Pécs bajnokságot jövő vasárnap kellett volna 'lebonyolítani Ennek «Uönére a közönség a sót nap alatt színvonalas, jó küzclejmeiktü lát­hatott ég e? a. kétnapos vor ony jó hírverésnek bizonyult. Komló az élen az l\B Ill-ban A vasárnapi forduló során hatalmas meglepetésre a Dombóvári VSK vere­séget szenvedeti Pécseit a KASÉ együttesétől. Ugyanakkor Komló ha­zai győzelme után felugrott az első helyre. Különben a középzónában tör­tént e£y-kéí változás. Jelenlegi sor­rend: 1. Komló 13 12 1 — 54:20 25 2. DVSK 13 12 — i 41:12 24 3. Szászvár 13 8 1 4 38:15 18 4. P. KASÉ 11 8 15 43:25 17 5. PMSE 13 7 2 4 36:29 16 6 Harci 13 6 l 6 29:19 13 7. SBTC 13 4 5 4 34:23 13 8. Marcali 13 6 — 7 36:43 12 9. Nagyminvok 12 6 2 4 23:40 12 10. Erdőgazd. 13 3 3 7 20:29 9 11. Nagvalád 13 4 2 7 19:29 9 12. ZMSZAK 12 4 1 7 17:34 9 13. Bátaszék 13 2 I 10 23:53 5 14. Szelcszárd 12 1 3 8 21:57 3 15. Postás 12 — 3 9 10:32 3 nők valto*a!« a gól!«véiii.*»tái« NB II. Nyugati csoportja: Pala T. Tárna (17), Karácsonyi V BTC. Fuó Dinamó (II), Budai III. SFAC, Rauch, Beyx-nyel Peru íz, Csep- regi Dohánygyár, Samu* Pamu, Kiss K.DSK (10), Gondos 11. KSDSE, Téli NVSF. (9). Raliul GYVSE, Szellő SVSE (8), Túra P. Lók, Szorzói SFAC Sütő II. KSDSE, Na rój i Szív. Lók.. Korväh 111. KDSK. Katica PBTC (7). Nagy TSC, Szőfrősí P. Lók., Kesxhv-, N’ftr.c.h D'i.rnó, Nagy IV. Dohány- gyár, Fóri$ Szív. Lók., Hlavács KDSK, l.eipáer. II. PBTC, Tisra SVSF.. Kks Várpalota (6), Lá'zár T. Tárna, Vezér, Hirczi P. Lók., Horváth 1. cs II. Di­namó, Ró’ih Szív. Lók., Bdki PBTC, Lőrinc e Posta« (5). Berki T. Tárra. Bencze II. Dinamó. Tóh Pamut, Kala­pács KSDSE. Féke e SVSE, Kedve® Várpalota (4). NB ItL Pécs—kaposvári csoport: AV Komló (22), Uber P. KASF., Böröcz I. Szászvár (21), Cserhali MDSK (20), Kanizsai Nagyatád (lő), Baum 1. SBTC. Kőműves DVSK (12) Bánhegyi DVSK, Picsáki N3gya'ád (11) Spksvla (BMTE), Khizi Nagvmáiyok (10), K.íá.sz BVSK, Sár-v*. SZTMSE, Krivanek, Ka'auz PMSE, Húsz i Kom­ló, Wagner L PMSE (7). Dávid, Ne­me ú P. KASÉ, Ünnep, Dobrádi SBTC, Kolip Szászvár, S.'-.hó Szckszárd, Hor. vá’ h DVSK, Ber.kik KDSK. Vldua Pos- 'ás (8) Szabó BVSE. Savanya Szász­vár, Schmelcx, Szám II. Korhű, KocäL. BMTE, Farces N. Torpedó (5). Hehe PKASE. Bodnár SBTC, Gfez'l ZM. SZAK, Pile (fedi Kom'ó, Bőrös:: Mar* caü, Weber N. Torp. Jóslafuink a tatiániajti IOTO*pa VASAS—MTK: A Vasas a Kbpe’l legyőzésével tekiniályt szerzett magá­nak, az MTK pontot veszteit a Csepel ellen. Szoros eredmény várható, x, 2. — Csepel—Újpest: Jobb formábin van a Csepel, otthon veszélyes, az Új­pest érthetetlenül gyengén szerepel idegenben. 1, - OI.AJMUNKAS­MATEOSZ: Sokkal jobb a pesti csa­pat, de a kanizsaiaknak szárnyakat adhat a váratlan dorogi győzelem, 2, 1. _ SOROKSÁR—KISPEST: Esé­lyes a Kispest, bár figyelembe lehet venni utóbbi gyengébb szereplőseit. 2, x. — SZAC—SZOiMBATHELY: A hazai pálya előnye mellett még inkább a szsmtlőrinci csapat esélyes, 1, 1. — ETO - DOROG: A győriek kitűnően szerepelnek otthon, sziríc verhetetle­nek, ezzel szemben a bányászcsapal váratlan vereséget szenvedőit, t, 1. — DEGRECEN—FERENCVÁROS: Nem valószínű, hotíy a hazai csapat pontot vegyen el a Fraditól, bár a pesti c?1' patnak 'din nőm megy vidéken, 2, 2­- SZOLNOKI LOKOMOTÍV—SZE­GEDI SZMTE: A hazai csapat ö<j.\ elsősége dőlhet el a mérkőzésen, ha­zai győz el cin várható, 1, x. — PBTC —PERUFZ: Bár a pécsi csapat vissza­esett, hazai pályán nagy karc uida minimális <t«,-őzeímc a valószínű, )Z őszi nvásoriík hely dől cl ezen 3 mcrlközK-scn, 1, x. — POSTÁS KA­POSVÁR: Igen gyengén fejezi bs 3 kaposvári csapat az őszi srezont. Bit a Postás sincs nagy formában, győ­zelme valószínű: 1, x. — BŐRIPARI DSE—P. VASAS: A csopor* tar'adó­ja, a hazai pálya előnye mfaft » F.pSE győzelme a va!«>szlnű, t, — MIS­KOLCI LOKOMOTIV-DIOSGYOR; A diógyöricknek sem megv Miskol­con, most is a vasutasok látszanak a jobbnak, 1, 2. — P()TM T. R K 0- ZÉSEK. SZEGEDI POSTAS-MÜ- EGYETEM NB I. férfi kosár: A p«b csapat esélyese a mérkőzésnek, eddig veretlenül vezet, 2. 2. — DEBRECEN —BUDAPEST férfi tornavor-wiy: A pestiek győznek valószínűen a plbcM Kínai csapattól szemben, 2, 1. IDOSZ -DEBRECEN: birkózás: A pestiek győznek, 1, 1. — V«'MK \SE— CSEPEL NB I. férfi kézilabda: Jobb i Csepel, 2, 2. A'zlalitenisz. A/ 1. os/t-ilyú bat' noks.íg V’. fordulójában a Pác i KASÉ a Bcrcmcndi EPOSZ c ipáiét íő'I arányban győzte fa. A KASÉ résié­ről Pa.pp, Al-ná-i. .lukab 3 3. Mányé- Pálfí 2 -2 raárkőzéit nyert. P.eremcod cftpalibúl Thei»/, «L-. SzenlFelcr' 1—I mórk«")/.á>*n győzött. rf Taskentbeti, Üzbegisztán fővárosá­ban a város egyik legszebb épületében női klubot létesítettek. A női klubban estónkint élénk élet folyik, a klub ke­retében kézimunkázó-, olvasókörök működnék, sót népi kórust, zenekart és tánccsoportot js alakítottak. A klub mellett jogi tanácsadó és esti iskola működik. Az esti iskolában azok az űzbég asszonyok tanulnak, akik magasabb Iskolai képzettséget akarnak szerezni A klubban gyakran rendeznek gyű­léseket és felolvasásokat a szovjet

Next

/
Thumbnails
Contents