Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-04 / 282. szám

a

NAPLÓ

1949 DECEMBER <

aiSztáími cMkűimnng, a Lejjjuigjf&bh fimiB-milmJ

a z íróknak éj miinél mkmh

{Tenth kill Umetahjev:

A « hisszük, St álin éfcíművér.ok iga rí nagyságát csak hosszá évek ‘ “ rnulva fogjuk értőkéliá leljes égéseiben. Hetven éves kora ellenére térétien érövéi harcol ma is a béke ügyéért, a szodaMzmos végső győzel- rnéér a haladó népeit élén és eddig, hatalmas érdemei: még1 számos újabbal fogja öregbíteni. Munkásságából minden. kiragadott résziéi ragyogó tö- red'íkc°a mának. Most egyik fSmfivének, a sztálini alkotmánynak évforduló, •an ikérdéztíik meg Pécs irodá ménak, képzőművésze étiek, zenei ételének ógy-egy reprezeníásái'. Mit adott a sztálini alter niáiiy az irodalomnak, á- képzőművészeinek, a zenének?

Csőri*« Győző, a OnnmíTur- toM díjas költő az alábbiakban ■ nyila kozott:

— Hogy eszmeileg mit kapnak az atka Hiányuktól a s-povjei írók?

— Szülte na-pról-napra jelenik meg sgynegy új szovjet könyv. Sok köz- tük olyan írók tokából, akikről még. csak nem, is ' halót unk. pedig igazán megérdemelnék, hogy ismerjük ci'et. ilyen bőséges érmés csak az alkotás nyugodt előfeltételei mellett, el'jes cSzmel összeforr Is ágban lehetséges. Amaz inkább anyagi, emez szellemi ke1 ék. Szükséges még az is, hogy az irodalom terméked tnegfe’elő igény és szomjúság várja és fogadja a dolgozói résedről. A sz álini alkotmány mindezt ■ biztosítja. Megingatja az esz. mlnyeket, megadja az anyagi alapár, műveli’ és igényes közönséget terem .

— Illés Béla mesélte egyszer Pécsért, hogy amikor a „Kálrpáti rapszó- diá“-t ina, hosszú hónapokon ál eíjes nyugalmat biztosított ezámára a szovjet írók szövetsége. Mindaddig, míg « könyve' be nem fejez fe, Id sem mozdult a rendelkezésére bocsáott villából, legtf&ljebb, ha sétálni ment. íme egy apró példa arra, mit kap a szovjet író Bnyasgiilag a sztálini alkotmány ól. A marsteta-leniitrista ideológiát, melyben az egész lenini alkotmány fogant. Es es a legnagyobb tánioga ás.

1 r n ^Wpíic. !>* i*rsv.ö*ros- .b'rf* festőmfiviásts, a pécsi képzőművészek wzeője látta a szovjet képzőművészek budapesti k!ál!ításáí s így közvetlen élményéin á is beszámol ha ott benyomásairól:

— A szovjet képzőművészek budapesti kiállttá át volt alkalmain személyesen látni. Jó! tudom, hogy a be. mutatott müvek csak töredékei a szov- jel művészek alkotásainak, mlndazáltal így Is sejteni engedték, mit adtak a Szovjetunió képzőművészei hazájuk dolgozóinak. Ámde itt nem ez a kérdés, hanem az, mit adott a Sztálini Alkotmány a szovjet képzőművészeknek. Azt hiszem azonban, a kettő elválaszt- hatatlanul egybekapcsolódik. A gazdag művészi termés ékesen bizonyítja, hogy a szovjet í stők.és szobrászok életszínvonala, nyugodt r unkalehetőséEzen a napon valami szokatlan történt Afjosával, bár külsőleg a változás alig volt észlelhető Talán egyszerűen csak érettebbé vált, gon do atai. mintha szárnyat kaptak volna és szive ts csaknem felrepült magasan a város fölé. Olt állt a vasúti töltésen, szülőhelye teljes egészében kifőző.'/ előtte és az ünnepélyességben szinte a felhőket érintett e a feje.

Az Építők Háza előtt gyülekeztek a felvonu hisra. Aljasa — bár már rég kikerült a: iskolai falai kn-űJ — felöltötte a gyári-iskolai egytatrtt kát, nemcsak ö, a többi is, akikkel egyú'i volt tanulá, majd együtt léptek be a vállalathoz és most elnyerték a Városi Tanács Vörös Vándor- zászlaját. Aljosg arcképe felkerült az élmunkások táblájára, pénzjutalmat is kap, de úgy érezte: nem különbözik a társaitól.

Beállt a sorba és megragadta a transzporén« egyik nyelét. Sok ilyen szeles szalag feszült ki a zárt sorokban állók feje fölött, a betűk ragyogtak rajtuk és a menetelésre kész munkások oszlopa olyan tömör és kemény volt, mint a gránit. amely- hői építenek.

— Domorad elvtársi —■ 'szólították ki ekkor a torból,

Aljasa dobogó szívvel lépett elő 1 transzparenst valaki kíisetie a kezéből és n fiú morf ott (fill, mégis kiválasztott (tv, mindenki szeme előtt.

— Te vidd a zászlót a menet élén' — mondta a brigádve:ct6. — Tudod milyen zászló ezt

— Tüdőm — felelte alig hallhatóan Altosa.

— Fogd tehái! Ezt a jobbak legjobbjának, az élenjárónak kell vinnie! Most reúd bízom, hogy a kormány tribünje mellett te lépjél el a mi zászlónkkal, hiszen te magad nyerted cl a munka- versenyben!...

Alfosa szive megremegett az örömtől Ható fosott 'mozdulattal fogta meg a zászló rúd jót, utjai ráfonódtak. Könnyű szel lobogtatta feje. fölött az >rranyrojto* selymet, amelynek szegélye gyöngéden, mintha az anyja keze volna. 1 megérintette a vállát. Alakja felnyúlt az oszlop élén. Mögötte azu'án fe'á'ltak a zenészek. Koszit” Put nyíl; vezényelte őket, két gépkocsivezető Hidrák és Ki- mem/” Zvnnkooirs vnko'ómuvkás és \ asz ja Dob- *át rakodómunkás falták " trombitákat.

.1 menet megindult, pergett u dob, .sszevege biztosítva van. Bizonyítja, hogy az ország nagy, közős erőfeszítései kimé- ríthétetlWi íjjneseabányák a témát ke- resők szántéra. Bizonyítja, hogy van célja cs értelme művészetüknek. S mindezt semmi másnak nem köszönhetik, mint az egész szovjet életet megszervező Ó6 szabályozó sztálini alkotmánynak.

Varsányi l,ászlé a kiváló zongoraművész . ezt móndoií*:: •

— A sztálini alkotmány lehetővé

tette a szovjet zenészeknek: hogy

anyagi gondoktól függetlenítve dolgozhatnak s kizárólag művészi proliié- ntHlkat nyugodtan megoldhatják. Bernek példákat ismerek. Például, lm a Szovjetunióban felfedeznek egy új

zenei tehetséget, kollégiumba viszik, naponta öt-hal órát gyakorolhat a

művész s ezt az időt úgy fizetek neki mintha alkotómunkát végezve, vagy koncertezne.

* * * * *

JÄ NAGY KÖNYV

—' Merzsanov a sztálini alkotmány . nők' köszönheti, hogy ma a világJ egyik legnagyobb zongoraművésze. Aj nép pedig ugyancsak énnek az alkot-+ mátnjnak köszönheti, hogy művészei jf az ö számára dolgoznak * nem vonul-é mtk absztrakcióba, mint példán' nya-ó gáton teszik egyesek. Se.hol a viidgont olyan hatalmas támogatást nem Lap^ egy' zeneszerző, mint éppen a Szovjet- . unióban. A szovjet példa nyomáé, néé \ lünk is kezd kialakulni ez tíz esz- j mányi helyzet, s múl nálunk íf töb- f ben dolgoznak állami támogatással, fj Persze rsák azokról van szó. akik * ipűvészelykct, alkotókészségüket össze f tudják egyeztetni hazájuk s népük * szolgálatával. \

w *

:.F«áti$kfcál* nem keä kommen iá: V* kérdezettek« rövid válaszaikból íz a- ^ gyogva bontakozik ki a sztálini alko j irány, jelentőségének nagysága. Ennyif if. elég volna ahhoz, hogy valaki örök-jt re beírja nevét a tönendem legfény-A több lapjai egyikére. De ismételjük, j cgaik egy ■ áUomisa 3 hetvenéves Sri- -, lift, munkásságának az-alkotmány meg - \ eremiése. Ez teszi magétól drleíSd$véJ azt 3 hatalmas «enetetet, amely mp-f íaMbáo a születésnapra való készülő-$ dós rendkívüli arányaiból (tűnik !:i. t

——---------------á--------- /

* 4 * t

me

glátszott, hogg lelkiismeretes uhui- / kánál, a müvek szellemébe való be- t leéfésscl készültei fel a legnehezebb f feladatok egykére: n kamarazenének^ a közönség szeret elébe vaTó átplántál- J tó Stirn. Hagy ez milyen nagy mérték- ^ bon sikerűit nekik, ezt a nagyszámú 4 közönség nagy lelkesedése bizonyt- p tolta. I lim if

Molnár— Varsányi szonátaest

Afagasszinvonalú élményben volt része a megjelenteknek Varsányi László (zongora) és Molnár Klára (hegedű) szonátaestjén. Balkonén népszerű Tavaszi szonátájának különösen a. második tétele sikerült tökéletesen. ,1 dó tétel tempóját kissé las sónak találtuk. Újdonság volt Farkas Ferenc kiegyensúlyozott művészettel megkomponált, magyaros tematikájú igen szépen hangzó szonátája Sugár Rezső müve ötletes; az első tétel romantikus hangulata, a második pedig lyilönőseh érdekes és nehéz rltm-ká- iúvcrl keltette fel figyelműnket Mindkét magyar újdonságban éreztük, hogy olyan muzsikát kapunk, amely nem elvont, hgnem a közönséghez könnyen megtalálja az utat. Brahms szonátájának előadásában a művészek a lényeget adták, meleg tónussal jutottak érvényre egymás után a szebbnél szebb Brahjns-i dalok. A Beethoven szonáta éppen a túlságosan cizellált kidolgozás miatt kissé rokokó- szerű volt, nem hatott olyan egységesen, mint Brahms müve.

A két művész temek teljesítményén

\tegjelenaek u szovjim 1 jológ-jsok tűit vei

Tíz évvel ezelőtt Micsurin váloga.cé; müveinek négykötetes kiadása még csak. 25. cser ttójdánvszáawt ért el. Ez évben a szovjet, mezőgazdasági könyv, kiadó-vál’áfet e munkát' 200' ezer pé.l- dányszámhán bocsátotta ki. A kothözr parasztok óriási érdeklődéssel lordnln^V a, íudományos ipodaíom fel--. Az mnli. tett műre már eddig közel másfélmillió igénylés crkeas't 'he és az igénylők nagyrésze jjkráit. bjelorussz, grúz ős más nyelven'is kérve a könyv megje/o- néséi. Teljesen kifogyott Timirjázev viiíoKa'lolt müveinek kiadásit is. Eműn- kát'á szov[eihafalom évei alatt 11 nyel- ve,n, összesen tnásféhraUiü. p4Ürlánybnn adták cl.

(KnUrlZ TOR* A SZIÍII5I JUKOTM.i’nmoi;)

Ismerek egy könyvet, a nagy Sztálin írta,

Abban a népek sorsa beleírva.

Miként a nap-csillag meleg, éltö pírja,

Úgy sugározza be földünkéi e könyv.

Felnyitom .7 könyvet, első oldalát, ott Száz cs száz dübörgő gyártelepet látok,

Kolhozokban gazdag gabonát, jószágot:

,.Munkát és jólétet“ — hirdet ez a könyv.

Átlapozok aztán én a másodikra:

Isko'ák százezre, mind-mind tármi-nyltna.

Tanulj, szovjet ember, ~~ ez az élet titka És a győzelemé ~ igy mondja a könyv.

A harmadik ~ az az igazzá lett álom;

Zöld retek, zöld kertek szagos hősét járom,

,.Ha tested elfárad s pihenésre váró.

Joggal megpihenhetsz" — igyzn szót e könyv,

Tör he feilen, hűséges tesivérszeretetben Él ifi orosz, ukrán, grúz és kirgiz ember,

„Bárki légy: örökre és rendíthetetlen Te vagy úr c földön" ~ hirdeti e könyv.

Tavasz virulásán, dagadt vizek mentén,

Szép pacsirfaszótól dalos egek szintjén,

Ősi hegyek ormán ott látom Lenint cm Miiem s boldogságom nékem ez a könyv.

Volt részem gyászban, részem gyötrelembe De közös egy hazánk ott állott mellettem És ha álnak kézzel felémnyult az ellen.

Híven meg is védett engem ez a könyv.

És a vcrcsfajzat, kertemnél csavargó.

Htifiarost megtudta: ki sas és ki varjú,

Amikor vérétől szennyes lett a sarjú.

Mert az én vezérem s pajzsom ez a könyv.

Velünk volt, amikor utlan idegenben Gránátok poklában, bombafergategben Vertük az ellent ezer ütközetben.

Velünk volt: szivünkben s lelkűnkben e könyv.

Dalnak a viharok, dúlnak szakadatlan.

De cg a nap-csillag dúló viharokban,

Tüze el nem hamvad, meri az olthatallan:

Emberöltők izzó napja ez a könyv.

Ford.; MADARÁSZ EMII

.«»fofrETJffK. MEffAmiO! Mi látható a Holdon ?

A merész kutatója Hold égboltján /ugyan érdekes jelensége: Ügyeibe; nv.g: 4 Nap sugárkoszorújának - a lobo- gá'sáf. A Földön csalk teljes napfogyat- kozás' idején Jcho egy .kél percig látni

3.-Nap sugár-koszorúját. E végből ,elő- seí.-ion expedíciói keli küldeni a teljes mipíog.ya.kozás .helyére, hogy fény- köp.fcivőfeleket k;ipha>stt;il: a Nap su- gáfkds-Zorújf|rő!.' •Rendes Icöi'ii'.nlények közölt a ' p-eremkoszorú látástíu 'meg.

Ote eft* 4%, Is'**■**-'** ^ *

AZ ALAPKŐ

írta: Iván iTraisiorips

rődtek n réztányérok. A dglosok rágyújtottak a nótára és Aljasa úgy érezte, a dallam szárnypin repül. Aki vitt valaha zászlót, i'-incri ezt az érzést!... (ram fut at rajtad, áznely kezeden és a zászló rúd járt eit felfut a csúcsén villogó arany csillagig és vissza a szivedig

Aljasa mos: tanaié kúrában L-rriilt Cup- riján brigádjába. Téglahordgircnl dolgozott és mi

gyein tetszett neki, hogy az öreg egyetlen felesleges mozdulatot sem tesz munka közben, A több: kőyrüves megfogta, méregette, a téglát, im.elöt; a helyére fekteke volna. Cüprijún mindezt egy- szent' villanással intézte „cl és a téglák szinte ■ repültek be a sorba— 'Adogasd, fiam. ne ’isf/ozz! — mondta lA jósának, akt alig győzte hordani .az anyagól.

Később már g bahnjesni keverte majd kezdett ismerkedni a téglarakgssp!. Cuprilán vette maga mellé segédmunkásnak ;i; öreg., mintha úi ifjúságát vlh volna. köh-lezeUkéyel' vállat1, hogy minden nap !W0 százalékra tejesíti g munkat'-tvet és két szakembert képe: ki. Aljasát nicy ■ ívtu lehetett elválasztani Cuprijdnlóí, szinti: , rátáim II és gyorsan tanulta el munkamódszereit.

— Sem könnyű munka ez, "Ha mutatás is mondta Cuprtján. — Egyik tégla á imisiklioz. száz a százhoz é.* mire körülnézel. nnir kész o ház. Aztán bevakol iák. befestik- és megtelik Inkákkal Laknc.k. tanulnak, dolgozónk benne Sekik is jo.

Házat építettünk nekik! büszkék vagyünk a nur Ilkánkra: Itt van, nézzétek, itt lát haléi! ..... > az < vihetek tisztelnek bennünket, értékelik a ninnkáii- kai és mi annál inkább, iné.g többel tartózunk a hazának. Selvz a kéznek, a halad is ér:’. d( a lelked derűs, lyy egyre jobban és jobban akarsz dolgozni!

Aljasa szerette ezeket a szavakat Húr vem kelleti tanítani — önállóan dolgozott. likkot (np- riián azzal állt elő: kössenek munkám rsenyszer- zndést. Aljasa eleinte szcyyclte mayái, azután beleegyezett. .1 tanítvány versenyezni kezdett ivederé

m* r^. *-**- ^ "■w

f

art. bizony.’ nem ..volt könnyű lépést tartant azt öreg munkással. f

A kőművesek közöli él egy hagyomány. 1s t viert mesternek kelt elkezdenie a ház építését.t Gyakorlott kéz fektesse te az alapkövet, amelyrei emeletet háznak emelet után. Cupriján o't oviit minden iilnpköleléfrlné'. Olyan épületek a.apkcr veit fektette le, amelyek állni fognak és túlélilm a: unokákéit, is. Mennél magasabbra emelkedik aj ház. unna1 feljebb emelkedik annak ti dlzföiségc* is. aki. lérakta az épület alapját. J

AljöS'r arra gondolt, helyes, ha mindig dup- J rí jár i fekteti le a: alapkövet. Az öreg varázs! ér j mestere a; építésnek, megilleti ez a tisztesség. Des Aljasát ekkor már nem a keresztnéven, hanem fífi vezetéknevén szólították o: építkezésnél. Estre semfi vette és egy sorba került'a legjóbbajzktll fi

Mégis Váratlanul érte. amikor az új lakóházfi építésénél öj szólítottak cin. fi

— Seke.pi nnir elég volt — mondta í.unriján-fi

— Ma rád hízzuk ezt. Helyezd le te u: alapkövet fi é.s remélem, nem hozol maid szégyent rcáiu khnj.fi Aljona é!s keid; meg a ligz építését! j

Valamennyi építő nitin kas i> „szegyjilt k’iréoötte fi .1 hrigádvezéfő, a kőművesek közölt ójl ált’ .1, jósa A úi kötényében, ir ünnepélyes percben olyat’ csönd fi eresz.ke.iirí,' a térre, hogy ha lam leheti-’ „ fi,) fi menüidül hágtál reszkető lélekzeiet höleipiltr. a fi n szürke, .faragott grríni’követ, elhelyezte a '■ endöé ház sarkéthaii. J

— Álljon fenn hosszá évekig! súgta t.tip-f lifán és Aljasa engedelmesen mondta utána. ~J É’jenek benne az emberek boldogan.

Éljenek mindig boldogan! — ismételte M-‘ ir.sa és remegő kézzel eggengelle cl a követ a ho-. tlinkliün. t

1 munkai sók szétoszlottak, megkezdődött ii:f építkezés . . . • fi

H a íolionnlás viswIt'Vfl Aljasa, t,ihász-j inj'oa az ünnep adta szabad ideit, felkereste az át fi házat, amely az alapkő-letétel után 'mcghntia neki j a munka dicsőségét, i házal lobogók érd-•" vette fi körül é.s a zöld lombokkal átfont erkélyek! I arc-fi képek. T.rnin és Sztálin arcképei díszítették. fi

bevette éllenzös sapkáját, kezével végiytimk ifi tóttá lágy fürtjeit es az őrömtől, a büszkeségiül fi két könnycsepp gördült végig az arcán. *

akadályozza a Nap vakító fóuye, attte- lyct szétszórnak, viasza,vernek és így mintegy „kt.erjesztenék" a- levegő • részecskék. Am a Holdon nem kell várni sok éven á:t, amíg a nnpiogya • ozás t>ckövetkezik.. A csllagát.r. *

loldnappal bárinely idöpomtjában tanái- nány ózhat ja a Nap ppreni koszorúját, ncr!. ennek gyetigo fénye erősen t ki' vá'ik a Hoki fekete háttér«, -cljeepn átlátszó égbolt jám.

A esi'Jagáisziok nagyon kényelmesen végczix'W.k majd megfigyelésetket, h.i- .•70.ii a Hold égboltján, a cBÜlagote netn- •fak áj jel, hanem nappal is Iákba) ók. nég a Nap közoláben is. Akadályt.;, tanul és megszaki ás nélkül tanulmá* ivozhatók a csillagvilágnak olyan jc- eneégci, amelyeket a Földön csat-: éjié! vclictürA- szemügyre.

A ‘Holdnak a Földtől való távoki' tji jelenték) elerr a kozuiiirtis csilláé■ iávolsáijoldiuz .vlwóttyUva. Tehát’ * toki égből járt ugyaniügy lehet látni * "«öncőtezókcrct. az Ovion, ferde jjSgy* •■zögét és az, össze* többi, az cmberc’s ti. al ismert csillagot és csülagcsopor lot.

A Földön a holdtöltéhez í .özcleaő időszakban még a felhős cg is eléggé sr, lágos. De lehesoges-e valami cshlir* tasorJó a Holdon? Mi pótolja a hold* iényt?' Kltüh'k,' hogy a Holdat is meg szokta világi ani olykor éjjel' a visr- ‘zsver- napfény. Ez a világostág * l'öldröl jön. A mi Földünk küld- éjj« lapfctiy: a Hokira.

Hol van világosság,éjei: a Földön* i Hoki fényéiül, vagy a Holdon a Föld í hívétől? Megáüaoi ható, hogy a Ho- ion van világosabb ,.földiőlír‘‘ idcic1*. vagyis abban az időszakban, .'untkor*1 i áld golyónak egész, a Naplói . mccivi* ági ott fele a Hóid felé fordid. m

Felieheiö. Iiogy nagyon szép lá'vápy a „.lóid,ölte". A Hold égboltján tfítfh jeleni.. a Fö'd' IrM ilmas korongja..

ó* Í.G-szíva -./.éh- - hh a Holdnál. A Föléről visszaverődő fény erőssége Sű-ÍK)' szene .nagyobb, mint a Holdé, min1' hogy a Föld légköre sokkal jobb-* visszaveri a fényt, mint a Hold só A rés Hűk-tv. Hz n fény olyan cr^J‘ hogyha a Holdon emberek arlózkod' nának', on:: 1 a „földi fénynél“ kénye nicsen olvas;.,i tudnának. ,-