Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-04 / 282. szám

1940 DECEMBER 4

„Neki köszönhetjük szabad, emberi életünket..-Délszláv clolgíízó papasztok

• A Szovjetunió polgárainak egyenjogúsága — nemzetiségükre és fa- fokra való tekintet nélkül, a gazdasági, állami, kulturális, tár- Hidalná és politikai élet minden terén —. mégingathaiatían törvény.“ — (A Szovjet! Szocialista Köztársaságok Szövetségének aíkotmáriya, 123. cikkely.) ••

„A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előft egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely megkülönböztetését nemek, fclc- kzzetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja a: anyanyelvén való oktatásnak és nemzefi kultúrája ápolásának lehetősé' 4 gét". {A Magyar Népköztársaság alkotmányának 49, §•*..)

vwegyeB)ogis.‘iga..> a gazdaMigB —•'

Marci János nőve nem hangzik »zlávosan és ha Bem járt volna szlá- vos ruhában, na meg, ha egy szót se szóit volna," nem is gomdoltálk volna róla, hogy délszláv. Pedig az és nem is titkolta. Bár a múltban ép elég oka léit volna rá.

Marci János olaszi 15 holdas kö- íéppa-raszt, mikor' a tftíleségo szülei meghaltak, úgy egyezett meg feleséit» 'testvéreivel, hogy nem osztják szét 8 földet, hanem pénzben elégíti ki őket. Kölcsönt vett fel a földre s úgy fizetve ki a testvérekét. Ez 1926-ban volt és a sok millió koronából rövidesen 4000 pengő lett. ,18 ‘évig nyúzták a kamatokkal; 18 évig csapták be számtalanszor,' mc/rt'azonfelül, hogy' dolgozó paraszt, még délszláv is, így duplán lehetett kizsákmányolni.,

Ma nem relfteg a' vé^rehajSó-tól,• gazdaságilag is éppúgy felszabadult; mint a többi középparaszt. A gazdasági felemelkedés' útja nyílva áll előtte és él is ezzel a lehetőséggel. Tagja, sőt igazgatósági' ta^ia a földmű vessző ve keze, nek s' ha Olaszon termolöcsoporl alakul, abba is az elsők közt. jelentkezik majd -tagnak. Tudja, hogy egyenlő jogokat kapott gazdaságilag is és tud is ezekkel a jógokkal élni.

.....\ t»:r úsré sa

elö

ljáróságnak hóit tagja volt, ebből legtöbbször egyetlen-égy volt délszláv az is a kulikat közül. Marci Jánost többször meg . akarják választani, de mindig kibuktarták.

Ma Marci János Olasz másodbiró- já. Becsülettel látja ed híva tálát; mindenki szereti , jó munkája után, kivéve a kulákok és akik azok befolyása alatt állnak. S ha az elöljáróság többi tagja után érdeklődői, megj udhatod, hogy két esküdt, Ba- lázs László és Sajnovííy László szintén délszláv, ntint ahogy a délszlávok közti' jterüíi. ki a közgyám isr Jeránt Jánosnc.

Egyenlöek leitek az állami élet .minden terén. döftük áll az áiliaimi élet minden helye.

......ray «*iii 'orfsiia;;...

a Unitiirálls étet..."

— Sta szmo.ucsiji sadtoyíputa — hangzik el az első kérdés. — Mit tá- , aul'.unk .! égni pl j ára ?

, Először a ■,második padiban jelent-' kezik og'y,. kislány, aztán sorban emeli- kednek fel a kezek, . Az olaszi általános . isk.ola. délszláv tagozatában mégkezdödöilt á tanítás.

Marci János ekkorára már jó csomó munkán túl var. Siet, mert délután be kell I menni« Belvándgyulára a körjegyzőségre, valami hivatalos ügy. ben hiváílák az elöljáróságból hármó- jukat. Est« fáradtan jön meg, vacsorázik, aztán előveszi az újságokat Igen az újságokat. Először a Szabad Népet, aztán a „Nase itoviae1* e heti számát,

„...egjeialoarúsAtra...

a társadalmi és politikai élet

4 1ERMELÉKENYSEGR Ö,.

A hároméves t«rv befejezésével és a munkásság köréből kiiodult versenr>tx Al'aini ifiét..."

!: • -• -o... ■ *•-*—- - - r > ~

Olasz lakosságának .msj.dn.em feléi i rouftbm' is délszlávok tekék. ki. Az

— Dohár ve cser — énekli egyszerre, kórusban vagy tizenöt gyerekszáj.-- Szédi'e —- üljelek le — int nekik Ar.dries Emil' tanító és maga is leül az asztalnál. Beírja az osztály- könyvet, aztán felnéz. Csillogó féket« gyércskszemek néznek vein szemköztt, bátran, minden félelem nélkül. Egyik komolyan, yárakozásíaljesen, a másikban huncut mosoly bujkál, Édes, tiszta gyermekszemek.' Egy pillanatig elgondolkodik. : Mindig így van. amikor Uaníf ás előtt ránéz a gyerekekre.

— Mennyi szépét,' mennyi nemest,- lehet beleplántálni ezekbe a kedves gyerekfejekbe ,jt?t mindig esvöhe. Aztán felállminden terén../*

Marci Jánosnak nein a másodlbírőság az első tisztsége a felsziabaduláz ó a, Volt 3 Nemzeti Bizottságnak és a Termelési BizóttsájJnalk is elnöke, mert egyenlő jogpkat élvez a társadalmi és politikai élet minden' terén. a

A bárányai délszlávok egy gyönyörű hímzett téritől küldtek Sztálin elvtársnak hetvenedik születésnapjára. Szivük mindén háláját, minden sze- retefét kelőszőtték ebbe a térítőbe.

Sok mindent fog- mondani ez a terítő Sztálin elvtársnak. Elmondja azt is, hogy Marci János Olaszon, úgy érzi, hogy csak a felszabadulás óta van emberi élet, azóta, hogy az első szovjet harcos megjelent Olaszon. Elmondja majd, hogy Marci János és vele együtj Katies János, Simáé Vin- fp, Papavics Dénes és mindnyájan a :.qbbi olaszi. délszláv dolgozó parasztok, és amerre, délszláv dolgozó paraszt csak van, mind tudják, hogy neki köszönhetik q szabadságot, az alkotmányt, a jogokat, mindezt, amit együttesen úgynevezünk: szabad, emberi elet,, ,

.

.............. * Békés József

ÍG

Y mär

TELIK

mában a kelleténél több massza marad: és a túiíeszülés repedést. okoz.

A kísérlet, bevált. Nemcsak. a sc- lejtet. szorította ezzel öt; százalékra, hanem a nyomás idejét is. megrövidítette.. Addig 17 másodpercen' át kellett egyhuzamban nyomást gyakorolni a préselt darabra, most az új módszerrel a két préselő, mozdulatot öt másodperc alatt elvégzi.

A legutóbbi bérhéten Csordás Mi- hályné már az új módszerrel dolgozott és teljesítménye 164 százalékról 263 százalékra emelkedett fel. Ez azt jelenti, hogy az egy napra előírt 1252 darab kapcsolóbetét helyett 3.200 darabot készíted naponta. Eddig 164 százalékos ■ teljesítményével hetenként. 175 forintot vitt haza, most. a 263 százalékkal, az utolsó bérhéten 322.58 forint' lapult a bérfizetési borítékban.

— ÍTJ kabáiwt *e>-,/.elí masnm- nalt , mert most már erre is telik — mondja .Csordásné olyan hangsúllyal, hogy ezzel az új kabáttal végleg eltünteti a múlt rossz emlékének utolsó nyomát is.

'Csordásné már nem mondogatja, hogy „hagyjuk a fiataloknak”, ő maga mutatott példát Jutalmat is kapott. értet Azt, hogy a Sztálin elvtárs 70. születésnapjára készült ajándékok kiállítására őt. küldték cl, hogy képviselje a gyár dolgozóit. Méltó képviselőt találtak benne.

közvetlenül -az ötéves terv megindulása ‘ el őtt' új, hatalmas feladótok • várnáik az ország dolgozóira. Ezek a fel- adáfók a sjiöc.íálista 'termelés, a szoda- lista'-muükSszilem nieg'vafósítás'it cá- lóiz&lík Tlákősj Mátyás ejvtárs Pártunk Nágybudapesti Választmányának októ- t>er 30-i ülésén a termelékenység eme- lésélrérn e.s ezzel kapcsolatosan az egyéni verseny tömegmozgalommá való szélesítésében jelölte arcg közvetlen feladatrünkat. Mi az egyéni versen y" Nem más, mint szocialista, tömegeket nevelő eszköz arra, hogy a dolgozók túlszárnyalják normájukat és a; rájuk kiszabott teÁw'észt, a termelékenység régi fokát, megtalálják a munka magasabb1 termelékenységű módszereit, jobb hatásfokkal dolgozó géjieket találjanak ki és jobb' hatásfokú munkára kényszerítsék * meglévő gépékei.

A röl a kérdésről beszélt M. Kkli■*^ain elvtárs Moszkva város párt- aktívájának közgyűlésén 1Ú10 október 2-nn elmondott jelentésében. 19J0-ben a szocialista Szovjetúnió már a kom- munizimrs felé haladó útrm tartott. Ennek megfelelően Kalinin elvtárs a kommunista építés és ezzel kapcsolatban a kommunista nevelés kérdéseiről beszélt, de megállapításai igen hasznosak a mi számunkra, a szocializmus építésének szakaszában.

„... cr kommunista építés egyik leglényegesebb tényezője és a Szovjetunió dolgozóinak egyik leghatalmasabb fegyvere te kapitalizmussal, vívott harcban a munka nagyfokú termelékenysége.“ —- mondotta Kalinin elv- társ, majd így folytatta: „Ez az elv- tár.iák, amire gondolnunk, amiről beszélnünk kell, ez az az irány, amelyben a kommunista nevelést elsősorban fejlésztcnünl: "kell: a munka nagyfokú termelékenységéért folytatott harc iránijában.“ .

■ Mi,.a szocializmussal egy, » kapitalizmusénál magnsabbnendű társadalmi rendet építünk. Nyilvánvaló, hogy ba magasabb színvonalú társadalmat akarunk felépíteni, tea me lőerőinket az eddiginél magasabb fokra kell fejlesztenünk, a munka termelékenységét fokoznunk kell. Csak így valósíthatjuk meg a szocializmus elvét: „Ahndenkitől • képességei Szerint, mindenkinek munkája szerint.“

yakram taláJtomak gazdasági v*- fumkcionáriusokíkal, akik összetévesztik a többterm-elést a magasabb termelékenységgel és e nagyobb termelékenységre törekvő sztahánovista munkát rohammunkával akarják helyettesíteni. „Nem így van elntársaimi .4 munkamennyiség kérdését y csak abban az értelemben lehet felvetni hogy mindenáron elő kell mozdítani a termelékenység fokozását. Ez a lényeg!“ — így adja meg a választ Kalinin elvi ars erre a kérdésre.

mozgalmak, elsősorban az egyfeoj »er- »any és annak alkalmazása: a piros- és brigádversenyben, vagy „az ország legjoli szakmunkása". „a.z üzem legjobb dolgozó"-ja', .címért itoexinduh nmnkavcrsonyben. lie a termelékeny ség fokozásét szolgálják a kü'önbőiő rendszabályok is, amelyek s kés önjárói;, a selejtgyártóik és a munka egyéb hátrnmozdítói ellen szólnak ás amelyeket magúk a munkások foge- natositaoaik. „Látszólag itt ellentmondás pan“ — állapítja meg Kalinin ehr- társ, de bogy ez az ellenLmondís Táléban csak látszólagos, mindjárt kiderül, amikor «'mondja: „Egyréspt a legjobb szocialista munkások ösztönzésével én meg jutalmazása veri, másrészt a' terűm- lést akadályozók megbüntetésével m Párt és a kormány megmatáija az Irányt, amelyben a Saovfetánió dolgozóinak kómmnnista nevelését, fejtess- térd kell.“ . A mi munkásaink emlékeznek ser ra az Időre, amikor a kapitalizmus eUen sztrájkkal harcoltak. Erre emlékeztetnek bennünket a Francia- országban, Olaszországban és Amerikában most lezajló sztrájkok is, anie lyek a tőkés rend elleni küzdelem részei. Mi is a ka pitalizmiurt akarjuk legyőzni, de a termelés frontján már nem sztrájkkal, hanem annak eTiessk*- z ő jóvei: magasabb termcMAeaységű munkával harcolunk. Annakidején a legaktívabb sztrájk-szervezők voltak a munkásosztály hősei, most azonban a legjobban dolgozó, legmagasabb eredményt elérő munkások. Van-e ebben ellentmondás? Nincs. „Mert ezek a munkások fejlődésünk legmagasabb fokához elért osztály harcunkban a legclöretoltabb állást foglalják el... 4 munka magasabb termelékenységéért folyó harc az adott pillanatban ez as osztályharc legfontosabb főt mája." — így mondja Kalinin elvtárs. Az imperialista országokban sztrájkoló man- kások és a nálunk magasabb termelékenységért versenyző munkások Ugyanazon oöért harcolnak.

A magasabb termel éken jség azoQbao nemcsak mennyiség, hnnam minőség kérdése is. „Mit is jelent a kommunizmust —■ teszi tó a kérdést Kalinin elvtárs —. Minél több és Dánét jobb termelést, értőé nemcsak a fizikai, hanem a szellemi termelést Is“

,.Jellemző — mondja Kalinin elvtárs —, hogy minden ember szitkozódik, amikor valami rosszminőségű holmi kerül a kezébe, viszont egyáltalán nem gondolunk arra, hogy „ mi kezünkből milyen dolgok jutnak másokhoz.“ ■ A selejtes áruról * igen sokan gondolkoznak úgy, hogy az majd „eb csúszik" az áruk tömegében. Kalinin elviárs elítéli ezt a goudolikozásniódc?. és kategorikusan kijelenti: JKetiő közöli kell választanunk: vagy építjük a kommunizmust, vagy csak heszér

I lünk a kommunizmusról és lassan, ernyedten, ásít ózva és nyújtózkodva közeledünk feléje. Meg kell azonban 1 gondolni, hogy így közeledni a kom- j munizmushoz igen kockázatos és tvd- iságosan elhúzza az átmeneti idősta- t kot.“ A jobb minőségű munkáról ^szólva állapítja meg: ,,Nagyon iá 'pof e na, ha lekiismc.rélesebbek lennének,

\ ha jobban. szégyclnénk magunkat, hó J rosszminőségü termékeket engedtünk * ki kezünkből.“ Ez a harc lényege a iselejt ellen: minden munkás lelkilsme- fréti kérdésnek fogja fel munkája rof- jn őségét.

f TJ* zek a mi feladataink is ina, a } szocializmus építésében. A ver-' (lsénymozgálommál, kitüntetésekkel; Jn- £ talmakkal, de ha kell megrovással A* f büntetéssel kell ránc vélnünk dolgozóin' lkat a inagasahb termelékenységű á*

I jobb minőségű munkára. „A kommunizmusért való harc — mondotta öw f székfoglalóul Kalinin olvtárs — harc « í munka magasabb termelékenységéért, imind mennyiségi, mind minőségi ér- $ telemben. íme — a zclsö alap feltét*!, “amelyet a Szovjeti'uíió dolgozóinak ? kommunista nevelése elé állítho- Jfimfc.“

ÍÉlethe lenen a féli menetrend j a fégi forgalomban

t A repülőgép Budapestről indul S-30 _ J órakor, Pécsre érkezik 9.20 órnker, f Piciről indul 9 40 órakor, Budupe-irc f érkezik 10.30 órakor.

Mélyen, ti bokámig csodálkoztam mindig Encicr.bleii- nrr Sipufuszon, a Flamingó- tenyészet szakotntási felelősen. Nagy ember ö, legalábbis annak akar látszani.

Evrő-évre csodálom ői. A háború előtt választékos öltözködéséért. Fehér ■ gamás- nija, pirospöttyös, harnntcsi- kos csnknnnyakkendöje, feketén fénylő keménykalapja volt és esőben nem jött az utcára.

.1 háború, helyesebben a fel szabadulás után Erczen- bleitncr Sípulusz egész megváltozott: lu’oprimitín cs uU- rabarbár lett.

Ha egy nyilváhos helyre belépett, akkor eleinte azt mondta, hogy „Ihaj", de amikor megtudta. hogy Nagy Ferenc Amerikába farmot vásárolt és rászokott a rágógumira, attól kezdve úgy köszönt, hogy „meló''.

Kínosan mcavú'ooatott

egyszerűségben járt, imitt, amott egy kis toprongyot is magám veti, ő örökké hasonulni akart. Nem vette

észre, hogy éppen ezért kezd különbözni.

Nem fésülködött és anélkül meg nem evett egy marhapörköltet, hogy egy-cgy zsirfolttot ne tett volna a kabátjára. Viszont az utcán egy póznán a feje felelt hordta az orrát, mer’ ügy élezte, hogy vagyon ért a flamingókhoz.

Jeten voltam egy szakoktatási értekezleten, ahol az ciső sorban ült és mindenkit megrovó tekintetének elbánása alá veit és />•'/ emberen keresztül is nézett, majd amikul- valami zaj támadt, jelemelkedett a helyéről és olyan hangon aim a flamingók alapos ismerőjétől kijár, kijelentette

— Tagtársak. • 'várom Önöktől, hogy rendesen viselkedjenek — és méla undorral leült.

Vjrafenl csodáltam En- e.zenbleitner Sipuluszt hogy milyen puritán, milyen egyszerű, milyen sollangmentés, milyen reális. És itt jön előtérbe az én nevem, engem ugyanis Mozdony Gergelynek hívnak és neveznek.

Tegnap este szól a telefonom.

— II ál ló — mond’am találékonyon, mert nem szeretek szokvány szerint beszélni.

— Alázatos tiszteletem vezérigazgató úr, itt F.nczen- blcitner Sípul asz.

— Itt Mozdony ' fürgéig, Üssék — mondtam rémi értetlenséggel, mert mit akár tőlem ez az ember ér- miért csúfol vezérigazgatónak.

— Nagyon szépen megkért m. hogy méUóztassék megbocsátani, hmm este. otthon magányában zavarom de ugye vezérigazgató úr méltóztalotf tárgyalni Parizer Dömévelt

— Kivel tárgyaltam én?

— Ezer bocsánat, de ne méltórtassél: haragudni, én azt vagyok ‘ bátor megkérdezni a vezérigazgató ártól, hogy ön volt-e az, aki beszélni méltóztatolt Parizer Dömével, mert...

— Kérem, itt úgy látszik valami tévedés van, mert Ön a másik Mozdony Citrgclyl akarta felhívni, akinek 10-27 a száma és, aki valóban egy kicsapott, fasiszta bankigazgató.

Most égy kis csend lár tnádt. Szinte láttam, amikor Sipuhiszunk a hétrét görnyed ésből kiegyenesedett,

majd hallottam. amikor hangszálait báját ágból érdesre igazította és ezu'án bo- csánalkérőlcg csak ennyit mondott;

— Változtassa meg a nevét — és lecsapta a kagylót.

•’A JÍRotoayvgyárbgi)- dolgozik Csordás Mthályné elvtársnő. Már 36 éve síi' ott. a sajtológép mellett és készíti a .sajtolt; porcellánszigptelőKet, a porcé! Iánk apcsolók préselt betéteit.

' Tizenkét éves volt, , mikor idekerült... Azóta repültek az évek, 31 évét a szürke és nyomorral teli hétköznapok. töltöttek meg: Egyetlen Színfolt ebben a három évtizedben úlan a házassága volt, de az sem úgy, mint a gazdagolcnái. Már húsz év« annak, hogy kikopott télikabátjából és hosszú éveken át álomszerű vágya volt: egy jó téükabát, hogy munka után és vasárnap lei lehessen mozdulni otthonról, hogy ne dideregve kelljen hazafutnia.' A fizetési boríték azonban szinte gúnyo-^ *an "vigyorgott hetenként a szemébe. Jó, Ha volt. benne 12 pengő, de még gyakrabban csak 6—7 pengő. AJ tétje' sem keresett sokkal, többet.J IDgS-ben végre .tudott venni'kabátot. Nővérétől kért rá kölcsön pénzt és hónapikig fizette vissza;

A leisszabadnlás számáru 5s( fordulatot jelentett és az államosítás j után, a hároméves tervben közvet-( lenül' is' érezhette ezt a fordulatot. < Be több, mint három évtizedes mun-j ka után már öregnek érezte magát. j —- Hagyjuk csak a fiataloknak aj rríünkaversenyt, azok jobban bírják< — mondta néha, de azért gyakor- ( •ott ügyes kezeivel rendszeresen 164 < százalékra teljesítette normáját. AzH hitte, ennél tovább már nem is le- < hét menni, teljesítménye a géptől * függ. A géptől, amelynek minden* dcinját-binját ismerte és úgy hitte, f nincs is már rajta megismerni való.j Most egy hónapja azonban vissz- t hangzik az üzem a Sztálin élvtársJ születésnapjára tett felajánlásoktól,J a sztahanovista mozgalomtól, az 5 egyéni versenyzéstől. 1

_ Talán én is tudok tenni vala-j mit Sztálin elvtárs születésnapjára! v- gondolta — hiszen neki köszön-1 hetem, hogy harminc keserves óv ( után megváltozott az életem. ^

QomiolKnznl kezdett. 4 ps-és-í képeknél szinte törvényszerű volt az 30 százalékos selejt, a préselt masszái hvgrepedésc miatt. Elhatározta, hogy í fogja leszorítani. Megfigyelte, hogy i a masszafeleslcg számára szolgáló f nyitás nem dlég bő, így a présfor- '