Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-04 / 282. szám
DUNÁNTÚLI ¥ NAPLÓ A Zsolnay-gyár dolgozói teljesítették az fixem hároméves tervét Még a fagy beállta előtt be hell fejezni a mélyszántást December 24-től január 7-ig tart a karácsonyi s?ünet az iskolákban vl évfolyam, 282. szám ARA SO FILLÉR VASÁRNAP, 1049 DECEMBER 4 Törvényj avaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950 január 1-től az 1954 december 31-ig terjedő időszakra •A minisztertanács Dobi István d- BŐhietévol szombat délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Gerő Ernő elvtárs áHamminisziar, a Népgazdasági Tanács elmük« előterjesztésére hozzájárult a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé való terjesztéséhez."-fr A Szovjoitmiő dicsőséges hadserege felszabadította Magyarországot a német imperialisták uralma alól, összetört« a magyar nagytőkések és nagy- birtokosok n-éipelmyoraó ál'lamhaiall* mát s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban rombadöntött magyar gazdaság újjáépítéséhez. Dolgozó népűink, élén a munkásosztállyal, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió minden téren megnyilvánuló baráti segítségével, harcban a belső és külső reakció ellen, megvalósítva a hároméves tervet, befejezte a magyar népgazdaság újjáépítését. Hála a munkásosztály, a dolgozó parasztid] a néphez hü értelmiség odaadó munkájának, a munkaversenynek, a há roméves tervet majdnem nyolc hónap pal a kitűzött határidő előtt teljesítik. A hároméves terv eredményeképpen ipari termelésünk wz utolsó békeév termelésének 140 százalékára nőtt. Mazőgazdasé.gunk termelés« csaknem elérte a háború előtti szinvona lat A dolgozók életszínvonala ma átlagban 37 százalékkal magasabb, mint « háború előtt. Népünk egészségesebbé vált és műveltségi színvonala emelkedett. Alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében. Három év efltSft • gyáripar, a bányászat és kohászat csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg 92 százalékban állami kézen van. A bankszervezet csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg állami kézen van. A külkereskedelem csaknem teljesen tőkések kezén volt, ma külkereskedelmünk teljes egészében állami külkereskedelem. Nagykereskedelmünk csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg t«ljes egészében állami nagykereskedelem. A kiskereskedelem forgalmában az állam és a szövetkezetek részesedése három százalék volt, jelenleg eléri a 30 százalékot. Három év előtt & mezőgazdaságiban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még csirái is alig valak, ma az ország szántóterületének 7 százaléka az állam é3 a termelőszövetkezeti cső portok kezén van és 220 gépállomás nyújt segítségeit * dolgozó paraszt ságnak. Államunk a munkásság és dblgoző parasztság államává, népköztársaság' gá lett, a hatalmai', hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. A hároméves terv eredményeire támaszkodva, az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Álagyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapjaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet. Az ötéves népgazdasági tervet a Magyar Népköztársaság országgyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktat ja. ralékáí. Ezen bellii • nehézipar termelésének éri éke az 1949. éri termelés értékének 204.3 százalékát éri el, a könnyűiparé 172.9 százalékát. 2. A mezőgazdasági termelés értékének az 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 142.2 százalék!.. Ezen belül a növénytermelés hozama 135 százalékod, az állattenyésztésé 151.1 százalékolt ér «5. 4. §. 1. 1950-től 1954-ig a munka terme' lékenységét az iparban 50 százalékkal kell emelni. 2. Ugyanezen idő alatt ae iparban a (ermelés önköltségéi 25 százalékkal kell csökkenteni. 3. A termelékenység növelését s az önköltség csökkentését az új beruházások, a termelő berendezések műszaki fejlesztése, az üzemek és iparágak átszervezése, szakosítása (profilozás), szabványosítás, észszerüsí- tés, az újító mozgalom, a tminkaver- senyek, az élmunkás- és sztahámov- mozgalom és a tcljesitmény-bérrend' szer további fejlesztése stb. útján kell elérni *. 6 1. Az éle Színvonalnak az Ötéves I tervidőszak alatt az 1949. évhez képest átlagban 35 százalékkal kell I emelkednie és ify 1954-ben eléri c I háború előtti átlagot életszínvonal 185 százalékát. 2. Az iparban az ötéves tervidőszak I alatt 480.000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani. Ezen I belül min.egy 250.000 új szakmunkás!, I 92.000 betanítót! munkást, 85.000 se- I gédmunkásrt és mintegy 53.000 különböző értelmiségi foglalkozásút 3. Az ötéves terv végrehajtásának íetyamán felépülő új munkaeröszűk- ségJet biztosi ás ára, valamin • mujv I kások és alkalmazóitok létszámában 1 I mutatkozó természetes kiesés pó lásá- I ra és termelőmunkából állami, gazda- I sági, kulturális és egyéb vezető mun- I kára kerülők helyet esitésére a követ. I kező intézkedéseit szükségesek: I a) Fejleszteni kell az tparasranuló- képzést, segéd munfaásdk, beianhob* I munkások tömeges kiképzését szak- I munkássá és ezzel bizooltaní a szakmunkás u ánpótlást. b) Emelni kell a népgazdaság msu- I den ágában a női munkaerők számát I és arányót és biztosítani teli számuk- I ra a férfiakkal egyenlő munka- éo bér- I fel tételeket. e) Meg kefi szervezni a csak kü5i szakosan foglaJkoa atot mezögazdaeá- I gii dolgozók egy részének bevonását I az ipar murikáljába s ezzel egyszet- I 6tnind állandó foglalkozáshoz és keresethez juttatni. 6. §. I 1, A nemzeti jövedelem értékének ' I 1954-ben el kell érnie az 1949. évi ' I nemzeti jövedelem értékének 163 szá' I zalékát. I 2, A nemzeti jövedelemben ez ipát ' I részesedése 1949->től 1954-ig 49.7 szá- I zadókról 58.7 százalékra emelkedik. ' I Ebben is kifejezésre jut országunk I gazdasági szerkezetének döntö meg- M változása, hazánk agrár-ipari ország' I bői ipari-agrár országgá fejlődése. II. FEJEZET n I n I A. termelés d és a beruházás terve-1 a) Ipar 7. «. 1. A bányászat termet érének 195*1 kiben el tó! énruie a 2.153 millió torit >- ér létet,'ami 1949-hez képest 55.2 szí ie I zalékos emejkedés jelöni". j. * A fizérkermeiésnek az 1919. évi 11. L FEJEZET A« ötéves terv főfeladatai L I. Az ötéves népgazdaság! tervnek a kővetkező föfeladótokat kell megvalósítania: 1. Magyarország Iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehézéi gépipar fejlesztését, ment ez a könnyűipar fejlesztésének, a mező- gazdaság, gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, ttépi államunk és nemzeti függeilen- »égünk megszilárdításának és biztosi' fásának, a szocializmus építésének hazánkban. 2. Mezőgazdaságunk etmanadot'Jsá- gának felszámolását, hozamának jelentős emeléséi, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszerszük' ségleitét, elösegíisük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez. 3. Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakás viszonyok megjavítását, az egészség- ügyi viszonyok megjavítását, az egész »égvédelem kiépítését, a dolgozók növekvő kulturális 'igényeinek kielé- dicsőt, népünk nevelését a szocializ mus tanításainak szellefnében, az ál Lmi, a gazdasági, a kulturális építő munka irányítására új vezetők, mér nőkők, orvosok, pedagógusok, gazda *igi. szervezők, üzcmveze'ók, tisztek állami tisztviselők, stb. kiképzését munkásság és a parasztság soraiból 4. Honvédelmünk, véderőnk kife feszesét, a békeszerződés rendelkező sei szerint. Csak Így tudunk helytáll ni függetlenségünkért és a Szovjet unióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ szabadságszerető népeivel együtt betölteni szerepünket a béke védelmében az imperialism háborús gyujtogatókkal szemben. 5. Magyarország átalakítását agráripari országból ipari-agrár országgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaágában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. 2. S. A feladatok teljesítésére 5 iv áfáit biztosítani kell 50.9 milliárd forint beruházását a népgazdaságba. Ebből az iparba 213 milliárd forintot (18.3 milliárd forintot a nehézipar' különféle ágaiba és 3 milliárd forintot a könnyűiparba). A mezőgazdaságba 8 milliárd forintot (a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes összege 12.5 milliárd fo rint.) A közlekedés fejlesztésére 7.5 mfl liárd forintot. Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségvédelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra 7.4 milliárd iorintot. A kereskedelem fejlesztésére 0.9 milliárd forintot. Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, egyelőre még meg nem állapítható beruházásokra 2.5 milliárd iorin'o t k Gtl 1 tartalékolni. A második ötéves terv előkészítésével kapcsolatos beruházásokra 3.3 milliárd forintot kell előirányozni. 3. §. 1. A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari termelés érékének 1954-ben el kell crnie oz 1949. évi ipari termelés 186.4 szárrfláó 1 orjlárói 1954-beo 185 miTSó I k tonnára tói növekednie. in Jelentős mértékben emelni tell a I r vesére, a mangánérc, a színes érceik, a | i bauxit, a nyersolaj és egyéb nyers-1t anyagok bányászatát. 2. A bányászat term ekédének wove ke- J d'séll 2.465 millió lórin beruházása-. 1 va. kell biz ősi tani. Fokozni kell a meg-1; lévő oyersamyagfonrások kiaknázását. 11 újakat tóa fertámi és messzemenően gépesíteni teli a bányászati termelést. I! 8. §• h 1. A kohászai ipar üermeíéeének 1954-ben el kell éfmie a 4.723 nViRsó j: forint ér éket, ami 1949-hez képest : 95 százalékos emeitedést jelent. A nyers I vas termetesének az 1919. évi 428 0001 .ormáról 1034-ben, 960.000 tonnára kell I növekednie, a rryensacél termelésének I 890.000 tonnáról 1,600.000 tonnára. — I Biztosi and kell a timföld, a kohóalumi- I nium, ferromengán, a színesfémeik és I magneziumkoliászatí termelésnek foko-1 zódó szükségletének: megfelelő növekedését. 2. A kohászaiban a tecmeJfa emeli-1 I sére 3.998 miSHó forhu érléket kell I I teruházni. E beruházás keretében Mo-1 háoson új, nagyteljesítményű nagy ol- vasz ót *'e acél- és hengerművet, továbbá I I új fcrrosnangázkohó,t és új aluminium, I I kohót teli építeni. 9. 51. A nehézipar «mcláiének az 1954. I évben el kell érni a 7.725 millió forint I értését, ami 1949-hez képest 138 szá- I zalékoe emelkedést jelent. I Az 1954. évben ez 1949. évi termelés. I hez képest a köHönböző ezerszátngé- I pék termelésének értékét 185 millió I forintról 610 millió forintra, traktorok I gyártását 2.600 darabról 4.600 darabra, I vasúti kocsik és motorosvona ok 'er- meSését (IZK vasúi teherkocsiegyséig. I ben számítva) 4850 darabró! 10 000 I darabra, a tehergépkocsik gyártási , I 3200 darabról 9000 darabra, mo <ykeI rékpárok gyártásán 12.000 darabról I 23.000 darabra kell emelni. . I Gyártani tkeffl 520 millió forint érték* I ben gőz., villany- és Diesel-mozdony«- . I kát. Gyár and kell Magyarországon, ed- . I óig nem gyártót: nagy nehézipari gé- I pete!, trolleybuszokat, arató-cséplogé- . I pékét, Dicsel-traki or, traktoros kukoII rica-aratógépe*, útépütőgépékét, föld- .1 vágógépeket, épiSpari gépeket, vegyt- . I ipari gépek«:, automatikus textil- és I egyéb munkagépeket, nagy vasúti ds- . I rukat, bánya- és rakodógépeket s b. . I 2. A nehéziparban a termelés eme’éII sére 4.214 millió forint értéket kell be. - ruházni. E beruházások keretében ön* > -tődékét, szerszámgépgyárakat, malomipari gépgyárat, ^textilipari és köny nyűipari gépgyárakat, közép- és nehéz vas szerkeze‘.gyárait, nyersolaj- ßzi ^ vat yúgyáral, Diesel motor 'i gyárai, darugyárat, csavargyárat, ra ■ din őr-gyárat és egyéb gépipari üzeme ke*, kell létesíteni. A borsód: iparvidé r Lken új ncmesacédmíívet és új vágón * kerékpárgyárat, a Duna melleit pedii j- uj bid- és vasszcrkezetgyárai kell ké * sziteni. io. I. 1, A villamcvsenergia-tercne-lésnek a: 1954. cvben az 1949. évi 2.200 millii kilowattóráról 4.270 millió kilowatt órára kell növekednie 2. A villa mo s ene r gia - (or me lés nö volésére 3.285 millió forint értékű be ruházást kall megvalósítani. Várpák tán, Barcikán és Mohácson csek$l fütőértékü szén- és lignit-készlctekc hasznosító erőművet, Lovásziban föle 4- gáz felhasználására alapított erömí nt vc(, Tiszalökön vizienergiáil baszne sítő erőművet kell építeni, tovább más, kisebb erőmüvek lé esítósévcl i i.5 I a meglévők bővítésével kell a term« iL A* energia gazdaságos elosztásá- « és szállítására új 100 kw előosztó- illomásokat és 850 kilométer bosszú Íj 100 kw távvezetéket keil építeni. tt 8. 1. Az épitöanyagipar termelésének ri 1954. évben el kell érnie az 1.149 miliő forint értéket, ami 1949-hez képest 114.8 százalékos emelkedést ielenf. 1954-ben 1949-hez képest 500.000 tonnával több cementet, 420 millió darabbal több téglát, 50 millió darabbal több cserepet, 210.000 tonnával több égetett meszet kell termel- I ni. Meg kell szervezni a magasépítést vasbetonlemezek előre^yáirtását, úgy, | hogy a termelés 1954-ben elérje a 233.000 tonnát. 2. Az épitőanyagiparban a termelés emelésére 618 millió forintot kelt fordítani. E beruházások keretében nagy teljesítőképességű cementőrlő üzemekor, téglagyárakat, mészhomok-téglagyárakat, könnyű betongyáralcan. nagy teljesítőképességű mészüzemeket. hádmatizúló üzemeket, tüzállóanvasgyárat, betorvárú üzemeket, előregyártóét magasépítési vasbeton-elem eket gyártó üzemeket és új ipari porcellán gyárat kell létesíteni. 12. §. 1. Az üvegipar termelésének 1954- ben el kell érnie a 4.843 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138 szi- százalékos emelkedést jelent. 2. Az üvegiparban a termelés emelésére 16.5 millió forintot kell bérse házni és ennek keretében új üoegto- nalgyártó üzemet létesíteni. 13. S1. A oegyiipar termelésének 1954- I ben el kell imie a 1.813 millió forint I értéket, ami 1949-hez képest 138 szá- I zaiékos emelkedést jelenít 1954-ben 1949-hez képest a szénfeldolgozó ve- I gyiipamak 350.000 tormával több I háztartási kokszot és kokszbrikettet, I 50 millió köbmérerrel több városi I gázt kell termelnie, meg kell kezdeni I a kohókoksz termelését és 1954-re el I kell érni a 450.000 tonnát. A szervet- I len vegyiipamak 240.000 tonnával több I nitrogén-műarágyát, 240.000 tonnává! I több foszforos műtrágyát, 1500 tonná- I val több marónár.ront kell gyártania, I mint 1949-ben. A könnyű vegyiipar- I nak 1954-ben 55.000 tonnával több I növényi olajat, 13.000 tonnával több 1 szappant, 175 millió forinttal nagyobb I értékben kell gyógyszert előállt aiba, mint 1949-ben. • 2. A vegyiiparban e termelés emelésére 1.934 millió forint értékel kell • beruházni. A beruházás keretében új • szuperfoezfátgyárat, új nitrogén mü- trágyát, marónáítront előállító üzo• met, új anilinfestékgyárat, gyógyszer- . gyárat, műanyaggyárat kell létesíteni. 14. §. 1. A tömegcikkiparnak, a finom- mechanikai iparnak és erősárafnű villamosiparnak és híradás-technikai T iparnak 1954-ben el kell érnie a 3.834 ’ millió forint termelési értéket, ami 1949-hez képest 101.4 százalékot emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. éri 306 millió fo- z rint értékű termeléshez képest 587 á millió forint értékű vasipari tömeg- cikket (szege-, drótot, drótkötelet stb.) 35.5 millió forinttal szemben,49- millió forint értékű mezőgazdasági .. tömegcikket (mezőgazdasági szerárut, i- láncot stb.), 290 millió forint.al szem- y ben 435 millió forint én ak\i házíar- <t tási tömegcikket (edényárut, kályhái, l- tűzhelyet, vas- és fémbútort stb.), i- 6E0 millió forinttal szemben 1395 mil- j- lió forint érékü erősáramú berendeld zést (dinamóka)!, transzformátorokai is stb) kell gyártani. Az 1949. évi termeléíbe-z kénest 1954-ben 75.000-rel
