Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-04 / 282. szám

3fi. 5. öhii rádiókészülékül, 13 millió darab­bal több izzólámpát, 1.5 miMió da­rabbal 'több rádiócsö'velt, 22.500 darab irrt- és száanolóiíJépeí, továbbá mérő­műszereket, órákat, orvosi műszcáie- kat »Jb. kell gyártani. 2. A tömagclkkipaiPban, a iiacmmoc- hapikai ipáiban, az erősáramú viJllamoa- 'paz’ban és a híradás technika i ipar­ban 936 millió forint értéket kéül be­ruházni. A beruházás keretében áj erősáramú berendezése előállító üze­meket, új vasipari tömegcikkeket gyár­tó üzemet, új finommechanikai üzemet, iij háradófijechnikai árukat előállító üzemet, új Icrypton-gyárst kell léte- •ftani. I«! ft. t A textilipar termelésinek 1954. évben el keO érnie a 9267 millió forint értéket, ami az 1949. év ter- medéoéhea képest 52 százalékos emel­kedést jelent 1954-ben az 1949. évi termelési eredményekbe* képest 15.900 tonnával több pamutfonalat, 4250 tonnával több gyapjufonalat, 2200 tonnával több len- és kender- fonalat, 91 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 10.9 millió négy­zetméterrel több gyapjúszövetet, 4.4 millió négyzetméterrel több aedyem- Kövotet, 478 tonnával több kötött­árut, 865.000 tucattal több pamut- harisnyát, 190.000 tucattal több so- lyemharisnyát kell előállítania. 2. A termelés emelésére a textil­iparban 1J051 millió forint értéket kell beruházni. E beruházások kere­tében bővíteni, korszerűsíteni kell a meglévő termelőberendezéseket, auto- mataszővőszékeket és egyéb korszerű termelőeszközöket kell előállítani és biztosítani kell a termelőberendozó- aek teljesítőképességének maradék­talan kihasználását. Létesíteni kell új, fonó-szövőüzerneket, fésüsfonódát, mflselyemgyárat é* konderfonógyárat. 16. ft. 1. A dolgozók ruházkodásának az eddiginél jobb és olcsóbb biztosítása céljából nagyiparrá kell fejleszteni a ruházati ipart és biztosítani keU, Iwgy termelése 1954. évben elérje a 2.609 millió forintot, ami az 1054. évben az 1949. évi termeléshez ké­pest 250 százalékos emelkedést je­lent. Az 1954. évbep az 1049. évi termelési eredményekhez képest férfi ruhából 1,582.000 darabbal többet, női felsőruhából G07.000 darabbal többet, munkaruhából 740.000 darab­bal többet, férfi és a női alsóruhá- bóJ 3,800.000 darabbal többet, gyer- meknihából 1,210.000 darabbal töb­bet kell előállítani. 2. A termelési előirányzat teljesí­tését 119 millió forint értékű beru­házással kell előmozdítani. Ennek keretében 12 új ruházati ipari üze­met. kell létesíteni. 17. ft. 1. A bőr- és cipőipar termelésének «z 1954. évben el kell érnie az 1.500 míUió forint értéket, ami az .1949. évi termeléshez képest 78 szá­zalékos emelkedést jelent. A bőr- és cipőiparban 139 millió forint értéket kell beruházni. E be­ruházás keretében új bőrgyárat és új cipőgyárat kell létesíteni. 18. ft. í. A gumiipar termelésének az 1954. évben el keU érnie az 544 millió forintot, ami 1949-hez képest 154 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 19-19. évi termelési eredményekhez képest 107.500 da­rabbal több gépjármű abroncskö­penyt, 1,400.000 darabbal több ke­rékpár abroncsköpenyt, 8.600 tonná­val több műszaki gumicikket kell előállítani. 2. A gumiiparba 61.6 míUió forint értéket kell beruházni. I«. f. 1. A faipar termelésének az 1954. 'évben el keU érrue a 969 millió fo­rint értéket, ami 1949-hez képest 78.4 százalékos emelkedést jelent. 'Az 1954. évben az 1949. évi terme­lési eredményekhez képest lakás­bútorból 149 millió forint értékű áru­val főbbet, épületasztalosgyártmá- nyokból 88.5 millió forint értékű ké­szítménnyel többet kell előállítani. 2. A faiparban 78 millió forint értéket kell beruházni. Ennek kere­tében új vegyes faipari üzemeket, bútorgyárakat, épOlctasztalosgyára- kat és új 1 emezárugyárakat kell épí­teni. 20. ft. t. ’A papír- és nyomdaipar terme- ’ér,ének 1954-hrn el kell érnie az 1.357 minié forint értéket, »mi 1949- he* képest 56 százalékos emelkedést jelent. Az 1949. évi termelési ered­ményeikhez képest 1954-ben 28.100 tonnával több papírt, 16.800 tonná­val több nyomdaipari terméket kell előállítani. 2. A termelési előirányzatot 165 millió 200 ezer forint értékű beruhá­zás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új cigaretta- és finompapirgyárat, új faháutolót kell építeni. ' M- 8 1. A mezőgazdasági ipar termelé­sének az 1954. évben el keU érnie a 92 miUidrd forintot, ami 1949-hez képest 70.1 százalékos emelkedést jelent Az 1954 évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 135.000 tonnával több finomított cukrot, 170.000 hektóliterrel több nyersszeszt, 75.000 hektóliterrel több egyéb szeszárút, 250.000 hektoliterrel több malátasört, 850.000 tonnával több malomipari terméket, 22.000 tonnával több növénykonzervet, 4400 tonnával több húskonzervet, 4200 tonnával több tejterméket, 8800 ton­nával több cukorka- és csokoládé- készítményt és 89 millió forint érté­kű áruval több dohánykészítményt kell előállítani. Fejleszteni kel! a mólyhfltőipart. 2. A termelési előirányzat teljesí­tését és a mezőgazdasági ipar termé­keinek minőségi emelését 1383 millió forint' értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében malmokat, baromfifeldolgozó üzemet, állami é« megyénként egy egy köz­ségi húsfeldolgozó üzemet, kenyér­gyárat, továbbá 60.000 vágón új gé­pesített, közraktári férőhelyet, 2.000 vágón hűtőteret és új keményítőgyá­rat kell létesíteni. 22. §. 1. Az építőiparnak a tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékű épít­kezést kell megvalósítania.. Ipari épít­kezésekre 5919 millió forint, mező­gazdasági építkezésekre 3389 millió forint, a közlekedési építkezésekre 4475 millió forint A kereskedelem építkezéseire 270 millió forint, laká­sokra, lakóházakra (községfejloe/.tés- re) 5131 millió forint, szociális célú építkezésekre 771 millió forint, kul­turális célú építkezésekre 1391 millió forint értékű építkezés esik. A ter­melésnek 1954. évben el kell érnie az 5536 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 131 százalékos emel­kedésnek. felel meg. 2. A tnrmolési előirányzat teljesí­tését. a magasépítő iparban 543.5 millió, a mélyépítő iparban 318.5 millió forint, értékű beruházás elvég­zésével kell előmozdítani. 23. §. A ikézmíüpar termelését 1954-ben az 1949. évi színvonalon kell elő­irányozni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezete­ket támogatni kell. 24. 5­1. Az 1950—51-es tervidőszakban 263 új ipari üzemet kell létesíteni. Ebből: 35 vas-, fém- és gépipari üzem, 21 bányaipari, 38 vegyészeti üzem, 20 villamoserőmü építés, illet­ve jelentős kibővítés, 20 textil- és ruházati ipari, 2 bőr-, cipő- és gumi­ipari, 9 faipari, 3 papíripari, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építőanyag­ipari üzem, stb. 2. Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolya­matok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét ké­zi erő helyett gépi erővel végez­hessék. Ezzel nemcsak sokszorosan termclékenyebbtf válik a munka, ha­nem könnyebbé is. 3. Iparunk újjáalakításának és to­vábbfejlesztésének eredményeképen gyökeresen megváltozik a vas- és gépipar részesedése az ipar egész termelésében: a vas- és gépipar, amely 1938-ban az egész ipari terme­lésből 20 százalékkal részesedett, 1954-ben 31 százalékkal fog része­sedni. 4. Az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gyárakat, üze­meket kell kapniok az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek: a Tiszántúlnak, a Duna-Tisza közé­nek, a Dunántúl iparban szegény megyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni Szegedet, Debrecent, Hód­mezővásárhelyt, Békéscsabát, Makót Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esztergomot, Kalo­csát, Egert, Székesfehérvárt, Szom­bathelyt, Veszprémet. Nyiregyházá,) Gyöngyöst, Szrkszárdot és mások;»'. A nagybudapesti ipari központok mellett két új, nagy nehézipari gócot keil kis'akftani: a borsodit ésapécs- mohácsil. Az ötéves terv megváltoztatja az egész orszásr társadalomgazdasági képét, felszámolja Magyarország év­százados ipari oimaradoTfpágát. b) Mezőgazdaság 25. ft. Mezőgazdaságunk lemaradottságá- cak megszüntetésére, a termelés ho­zamának emelésére: 1. Nagyarányú gépesítést kell meg­valósítani, fokozni kell a talajerő pótlását, — elsősorban a műtrágya és a természetes trágya használó kí- nak növelésével — biztosítani kell a ne meri tóit. vetőmaggal való ellá­tást, szélesen alkalmazni kell.a fej­lett agrotechnikai módszereket, ki kell terjeszteni az öntözéses gazdál­kodás területét, jelentékeny területen kell talajjavítást végezni, el kell kezdeni védőerdősávok létesítését, fel kell javítani a tenyészállatállo- mányt, mesterséges megtermékenyítés és behozatal útján, ki kell szélesíteni a' szálas takarmánynövények vetés- területét, magasabb színvonalra kell emelni az állat- és növényegészség- ügyj szolgálatot. 2. Növelni és fejleszteni kell a nagyüzemi társas szocialista gaz­dálkodást, mint azt a gazdasági for­mát, amely egyedül alkalmas arra. hegy teljes mértékben felhasználjuk a mezőgazdaságban a korszerű ter­melő eszközöket és módszereket. 26. 5. 1. A mezőgazdaság gépesítését első­sorban a gépállomások számának nö­velésével és a meglévők továbbfejlesz­tésével, valamint az állami gazdasá­gok gépesítésével kell biztosítani. Te­kintettel a gépesítés döntő jelentősé­gére, az állami eszközökből a tervidő­szak alatt a mezőgazdaságba beruhá­zandó összeg 50.3 százalékát kell gé­pesítésére fordítani. Biztosítani keU, hogy a tervidőszak utolsó évére, 1954- rc, a mezőgazdaságban 22.800 állami traktor dolgozzon, ami azt jelenti, hogy minden 1O0 katasztráiis hold szántóra 8.5 lóerő fog jutni. Ki kell érni, hogy 1954-ben az ország szántó­területének 00 százalékát, mintegy hat­millió katasztráiis holdat traktorral műveljenek meg. A traktorok számá­nak növelése mellett 1400 arató-csép­lőgéppel, 2570 új cséplőgéppel és nagy­számú egyéb nagy- és Idsmezőgazda- sági géppel kell a terméshozam növe­lését előmozdítani. 2. A tervidőszakban 280 áj gépállo­mást kell létesíteni s ezzel az ország­ban működő gépállomások számát 500-ra kell emelni, traktorainak szá­mát pedig az 1949. óvj 3.000-ről 19.500-ra. A gépállomásokat el kell látni az összes szükséges mezőgazda- sági gépekkel As szállítóeszközökkel és gondoskodni kell arról, hogy gépi fel­szerelésük megfeleljen a működést te­rületükön kialakult sajátos talajkuku- rának. 27. S. A termőföld talajerejének pótlására 1954-ben az 1949-ben a mezőgazdaság által felhasznált műlrágyamennyiség négy és félszeresét kell' a mezőgazda­ság rendelkezésére bocsátani. A természetes trágyák alkalmazását 31 százalékkal kell fokozni, amit or­szágunk állat táll ományiin'ak növeke­dése, valamint az is (állózásnak a me­zőgazdaság gépesítése folytán lehető­vé váló, nagymértékű elterjedése biz­tosít. 23. 5. A ter\'i<lőszak alatt olyan mérték­ben kell lokozni a minőségi magter­melést, hogy lehetővé váljék egyes nö- vényféleségek által megkívánt: rend­szeres vet'ömagcscrc nemesitől; vető­maggal, mégpedig gabonaféléknél min­den négy évben, egyéb növényfélesé- geknél átlagosan minden két-hárnm éviién. A nemesített vetőmaggal vsjló ellátás és a növénynemesítés előmoz­dításán! 150 millió forintot kell beru­házni, ». 9­1. A tervidőszakban a: öntözött te­rületet 118.000 kát. holddal kell nö­velni és ezzel egész öntözött ternhr tiínk 161.000 kai. holdra emelkedik. Az öntözéses területet elsősorban ta­karmánynövények termelésére kell fel­használni, továbbá a rizstermelés fo- koaására, valamint az öntözött rét- és legelőtmiietek kiterjesztésére. 2. Az öntözés fejlesztésre a tervidő­szak alatt 490 millió forintot kell lie- ruházni. Meg kell építeni a tisznlök! nagy duzzasztóművel, a tiszántúli ön- iözöí'satornál és el kell kezdeni tlsz.v hő| duzzasztómű építését. 30. 8­A tervidőszakban 30.000 kát. hold szikes talajt és 70.000 keit. hold sa­vanyú jalajt kell állam eszközökből megjavítani. Támogatni kell a mező­gazdasági termelőszövetkezeteket ta­lajjavítási munkálatok végzésében. A talajjavítás új módszereinek kikísérle­tezésével meg keU teremteni az előfel­tételeket az ország nagykiterjedésű szikes és savanyú talaj ának a megja­vítására. 31. 5­t. A gépesítés, a fokozott talajerő- pótlás, a növény nemesilés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredménye­ként el kell érni, hogy 1954-ben a búzatermés átlaga 13 százalékkal, a rozsé 27 százalékkal, a tavaszi árpáé 7 százalékkal, a kukoricáé 35 száza­lékkal, a burgonyái 30 százalékkal, a cukorrépáé 39 százalékkal, a naprafor­góé 27 százalékkal, a rostlcné 31 szá­zalékkal, a rostkenderé 39 százalékkal haladja meg az 1949-et termésátlago­kat. 2. A rét- és legel őt erőietek hozamá­nak 1954-ben 10.5 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évj hozamot 3. A kert-, a szőlő- és gyümölcster­melés hozamát növelni kelt olymódon, hogy az az 1949-hez képest 1954-ben 20 százalékkal emelkedjék. 32. 8. A tervidőszakban számos új, Ma­gyarországon eddig nem termőit nö­vény termelését kell ki kísérletezni s mindenekelőtt meg kell honosítani a gyapot termelését és irányt kell venni arra, hogy a magyar textilipar nyers­anyagszükségletéi minél nagyobb mértékben belföldi gyapottal fedez­zük és ezért törekedni kell arra, hogy a tervidőszak utolsó évére 100 000 kát. hold gyapotot ültessünk. 33. 5. Az erdőgazdaság terén a tervidő­szakban meg kell teremteni £ feltéte­leket a sok évtizedes rablógazdálko­dás káros következményeinek fel­számolására és biztosítani kell az er­dők faállományának évi átlagos 300.000 köbméterrel való növeléséi. Be kell telepíteni 78.000 kai. hold régi vágási területet, 40.000 kát. hold üzemi felújítást kell elvégezni és 50.000 kát. holdon kell új erdőt lé­tesíteni, elsősorban íuitóhomokon, az Alföld egyes szikes területein. 34. §. 1. Az .állattenyésztés hozamának növelésé', az állatállomány mennyisé­gi emelésével és minőségi fejlesztésé­vel kell elérni. Mindenekelőtt fejlesz­teni kell az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek állatállományát. A városok és nagyobb települések köze­lében a mezőgazdasági tudomány vívmányainak széleskörű fejhasználá­sával és a nagyüzemi hizlalás keretei­nek bővítésével ki kell fejleszteni a sertés-, szarvasmarha- és baromfi- hizlalást, 2. Az állatállományt olymódon keli! fejleszteni, hogy 1954’ben elérjük szarvasmarhából a 2.4 millió darabol, sertésből az 5.6 milliói, juhból a 1.6 milliót, lóból 750.G00-et és hogy a baromfi törzsállomány meghaladja a 22 millió darabot. 3. Az állatállomány minőségi fej­lesztésének eredményeként ocrszágc.s átlagban a tervidőszak alatt a tehe­nenként! tejhozamot 20 százalékkal, a hizoJ; sertések vágósulyánnk átla­géit 18 százalékkal, a gyapjú hozamot pedig 13 százalékkal kell emelni. 4. yAz állattenyésztés fejlesztése kö­vetkeztében fokozódó takarmányszük­séglet biz;ositására, egyéb takarmány- faji’ák termelésének növelése mellett, a szálastakarmány termelésére szol­gáló terület nagyságát az egész szán- tőterület 10 százalékáról 13.4 száza­lékra keli emelni. 35. §. 1. A tervidőszakban jelentős gaz­dasági erővé kell fejleszteni az álla-' mi gazdaságokat, amelyek mint szo­cialista nagyüzemek, min mezőgaz­daságok és mint a mezőgazdaság tudo­mányos művelésének gócai, a jó gaz­dálkodás példájául szolgálnak, te­nyészállat tál, nemesiét t vetömaggrol, segítik a colgozó parasztságot és fő­ként a termelöszövclkezetckcr s egyben hozzájárulnak a nem őstermelő la­kosság ellátásihoz szükséges élelmi­szerek biztosításához, 2. Az állami gazdaságok fejleszté­sére, gépesítésükre, tenyészállatokkal való orálisukra, ttézdas V;i építkezé­sekre s b. a tervidőszakban 1.5 mil­liárd forint értéket kell beruházni. 1. Mezőgazdasági termelőszövetke­zeteinket, mint a dolgozó psirass'ság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére, mini a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat, messzemenő állami támoga- ásban kell részesítem s a terme'ősze vetkezel i mozgalom fejlődésé; elő-kell segi'emi. 2. A termelőszövetkezeteknek bősz- szú- és rövidje járatú hiteleket kell biztosítani. Termelésük fejlesztésére istállók, silók, magtárak, raktárak építésére, trágya)'el epek létesítésére, állatbaszerzésre, gépekre a terv idő­szakban 875 millió forint értékű be­ruházást kell mogvalósí.ani, nem szá­mítva azt a mintegy 2.5 milliárd fo­rrni: értékű egyéb beruházást, mely • gépállomások hálózatának kiépítés» és másrcndszahilyok révén ugyancsak nagy részben a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek céljait szolgáéi3­37. 8­Az őtérves terv időszakában a gép­állomások, az állami gazdaságok és fcrmelöszővetkezeiek nemcsak mező- gazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen dt- alakí ják a falu társadalmát, fordu­latot hoznak a mezőgazdaaág szocia­lista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak ilckakásáJt a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szőre* szövetségét, összekapcsolását a mun­kásosztállyal. c) Közlekedés 38. 8. 1. Tekintettel az ipari Ős mezőgaz­dasági termelés megnövekedésére é* ugyanakkor figyelembe véve az átla­gos szállítási távolság csökkjcnltésélt, a szállítások ész&zerűsítése és a-z újonnan létesítendő ipari üzemek he­lyesebb földrajzi megoszlása révén biztosítani kell, hogy 1954-ben 1949- i»ez képest 60 százalékkal több árat lőhessen szállítani. 1954-ben a vasút­nak 5.880 millió tonnakilométert keli teljesíteni, a folyami hajózásnak 750 millió tonnakilométert, az állami bér- teherkocsi-fuvarozásnak 170 millió tonnakilométert. Növelni kell a sze­mélyszállításra szolgáló eszközök tel­jesítőképességéi olymódon, hogy 1954-ben a vasúi 163 millió, a folya­mi hajózás kétmillió, 3 távolsági airtóbuszkőzlekecJés 16 millió, a pol­gári légiforgalom 120,000 utas szil li­ras át biztosítsa. Meg kell javítani * nagyvárosok és ipari gócok közieké-, dését, elsősorban Nagybudapestét. Miskolcéí, Ózdét, Salgótarjánét. Pécsét. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari gócok lakossága a jelenlegi­nél gyorsabb és kényelmesebb közle­kedést kapjon a fővárossal. A terv­időszak folyamán el kell érni, hogy Magyarországon ne maradjon egyet­len olyan község sem, amelynek volna vasúti, vagy közúti közlekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal. 2. A közlekedés fejlesztésére és teljesítőképességének fokozására ' a tervidőszakban építeni kell 150 kilo­méter új vasú vonalai. 605 kjfométer új bekötőutat, 5 új kikötőt. Ujja kell építeni hat nagy közúti és vasúti Duna-hi dal, 'többek között Bu­dapesten az az óbudai és Boráros' téri hidakat, továbbá az ójpesi össze- kölöhidat, a bajai és dunafeldvári Duna-hidakat és négy Tísza-hidal- Villamosítani keld 185 kilométer vas­útvonalat. A közlekedés járműállomá­nya részére 4.400 űj vasúti teher­kocsi:, 23.000 új tehergépkocsit, 14.000 új személygépkocsit, új mozdonyokat' villamos mozdonyokat, autóbuszokat, trolleybuszokat kell beszerezni. To­vábbi 1500 helység bekapcsolására új távolsági .autóbusz járat'okai kßH szervezni. Budapesten trolleybusz* közlekedést kell léi esíténi. Meg kel! építeni Budapestén a föld­alatti gyorsvasul első vonalát A vízi közlekedés eljespőképessé- fjét hat lii korszerű vontató és mo­toros szállítóhajé, 59 nagy uszály* hajó, 2 dunai személyszállító hajó, 3 dunai Duna-tengcrjáró hajó és egyéb jármüvek építésével kell növelni­3. A pos(a, és távközlés szolgáld megjavítására új önműködő távbeszé­lő központokat, két új nagyteljesit ményű rádióadó állomást kell üzent- behelyezni. Ki kell fejleszteni a táv­beszélő kábelhálózatot és 13.000 mi cr új. avbcszéiö légvezetéket kel építeni. A lakosság jobb kiszolgálásá­ra 365 új postahelye kell letesí:«*1' 4. A tervidőszakban el kell érni. hogy közlekedésünk és postánk telje rijnbépcssége 1954-ben 65—70 száza­lékkal túlhaladja az 1938. évi szín­vonalat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents