Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-28 / 301. szám

1949 DECEMBER 2B W & P X* 0 3 iz Agrária siép^ieveii az ilé¥es tervér! * Dssz ekapaszkodva jönnek. Piros szalagjukba beleakaszkodik a szél. ÉS tiszta, friss gy er ekh angj ukb a is: — A7. öt-é-ves terv 263 új gyár, az é-let-színvonai emel-kedése — tagolják a szót — 180 c-zer új la­kás — kicsit énekelve olvassák le, négy-öt összekapaszkodott kis diák­lány az utca falán lángoló piros be­tűkét. ötéves terv ... néhány nap múlva elérkezünk beindításához, elérke­zünk mindannyiunk ünnepéhez. Mert január 1-én még jobb, még boldogabb étet felé indul el az öt­éves terv útján a dolgozó nép. ÜT üzemekben Is erről íolylk a szó. Erről beszél Molnár Gáborné népnevelő, az Agrária keményítő- gyár munkásnője is társaival. Mol­nár eltársnő harmadfelelős. A szá­rítóban dolgozik, de munkája mól- tett naponta végig tudja látogatni az üzemrészeket. Megnézi, hol van hiba, hogy megy a munka, mit hol kell javítani. Jól ismeri a munkát és jól ismeri azokat, akik végzik. Sókat beszél velük. Horváth János- névai például együtt örülnek, ami­kor egy-egy új Népbot megjelenik, tele igazi békebeli árulva, és olyan áron, aimire Horváthnénak is telik. Horváthné ezelőtt egy éve került a gyárba. Kicsivel előbb mint ka­rácsony. Az ura elesett a második háborúban, kislányával, kisfiával egyedül maradt. — Illetve nem maradtál akkor se egyedül, mert melletted voltunk mi, a gyár, meg a munkások, segítet­tünk neked. Igaz? — áll meg Hor­váthné mellett sokszor Molnár clv- társno. ítészéinek tavaly Karácsony­ról. Amikor bizony, — be kell val­lani, csak egy kis borókafenyőre jutott. Idén nagy fát vitt Horváthné. S került bőven szép holmi a fára, meg alája is. Horváthné tudja, hogy ez is a hároméves terv ered­ménye. ♦ Ricza Mihálynéval esténként együtt mentek haza. Riczáné 61 mun­kás. Nehéz körülmények között élt gyerekeivel. De munkájával csak­hamar élmunkásnő lett. Molnáméval sokszor mondták el új életük ered­ményeit, A bútort is együtt vették. Riczáné ugyanis nyolcszáz forintot kapott jó munkájáért a munkaverseny máso­dik negyedében. Szép kis hálószoba került belőle. És Molnár elvtársnő elmondja Riczánénak, hogy ez volt csak a kezdet. Elmondja, hogy az ötéves terv nemcsak folytatólagos feladatokat, de folytatólagos emel kedést .hoz az életünkbe. Esténként sokszor nem érezték a karjukat és a hőség miatt sokszor kerülte őket az ájulás. A szárító kín­szenvedés volt az asszonyok szá­mára. _ lie most crépünK vnw Am — mosolyog vidáman László Jó- zsefné népnevelő. — Könnyebb lett a munka, megszűntünk gályarabok lenni. Munkások vagyunk és szol­gál nekünk a gép. Úgy bizony. Mennyivel könnyebb most. Igen, erről beszélnek az asszonyok. De megtudják azt is László Józsefnétől, hogy 1.934 millió formt beruházást kap a vegyiipar. És az Agrária dol­gozói tudják, mit jelent ez, hiszen érezték, mit jelentett az a három- százezer forint, amit a gyár kapott most novemberben. Mennyivei könnyebb, jobb a munka azóta. S tudják: az ötéves terv útja ez: gé­pek segítsége az embernek, a terme­lékenység emeléséért, a jobb életért. * Tomcsányi Gyula népnevelő szak- tanfolyamon van a Norma II. kis termében. Többen vannak itt az Agrárlából Tanulnak. Tanulnak, mert az ötéves tervnek tízezer és százezer új szakmunkásra van szük­sége. — És mindig mondom az elvtár­saknak, hogy ez a tanulás több pénzt is jelent nekik és több hasz­not a mi társadalmunknak. El is fogadják és gondos iellkiismerettel tanulnak. Fölkészülnek az ötéves tervre. Fölkészülne!!. IHögSttfik eery gyönyörű ünnep. Sztálin elvtárs szü­letésnapja. De nemcsak ünnep volt ez a nap. A sztálini műszak foga­dalmat jelentett. És hogy a szó el ne szálljon a levegőbe, tettek köve­tik. Nem egy sztálini műszák, ha­nem sokszáz, sokezer sztálini mű­szak. S ebben a munkában ott van a népnevelők lelkes jó munkája is. Segítői ők valamennyien saját telje­sítményeiken túl felvilágosító mun­kájukkal a tervnek. Á pártszervezet tudja és értékeli jó munkájukat. S a harcos csapatot most hat új jó taggal erősíti meg, hat új katonát állít csatasorba a tervért, a győzelemért. Kijavítsak a hibákat! A hegyháti járási bizottság válasza oktatási munkájuk bírálatára A földművelésügyi miniszter a termelési szerződések átszervezéséről A termelési szerződések rendszeré*, az elmúlt gazdasági évben kiterjesz­tettük a dolgozó parasztság széles körére, s nagyrészt kirekesztettük be­lőle a kulák gazdaságokat. Ugyan­csak kiszorítottuk a szerződéses ter­melésből a kapitalista kereskedelmi vállalatokat. Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A termelési szerződések meg­változtatására hozott (rendszabályok általában helyesnek bizonyullak, a szerződések lebonyolításánál azonban számos hiba történt, sőt bizonyos szabotázsjellegű ese­teik is előfordultak. Megtörtént például, hogy a tcrmel- it.etö vállalatok nem jó vetőmagot szállítóinak, vagy nem időben szállí­tón ták. Megtörtént az is, hogy jog­talan levonásokat eszközöltek és az leőfezámoláá: húzUák-halasztották. A földművelésügyi minisztérium az ösz- szcs panaszokat kivizsgálja és gon­doskodik arról, hogy a felelősek cs bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket, a termelők kárát pedig megtérítsék. — Az átszervezés során pedig gon­doskodtunk arról, hogy a szerződő itermcllelő vállalatok sokfélesége megszűnjék. Az idén 13 vállalat kö­tött szerződést, ez megnehezítette -az ellenőrzést.! A jövőévi szerződéseket legnagyobbrészt egy vállalatnál egye­sítettük. Néhány különleges növény­től eltekintve (gyapot, gyógynövények rostnövények és paprika) minden terményre egyetlen válallaí, a Nö- vénytermellctő NV köti a szerződé­seket. „Soha még ilyen ünnepünk jiem volt“ Falusi levelezőink Sztálin elvtárs születésnapjáról S 1 APOLLO 28-áig2 Sztálingrádi csata magyarra szinkronizálf film. Előadások: S. 7, 9 órakor. /-éi,s ubAhia Rejtélyes ojtőernyő-ök Ti«l»os kfildciw ü Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor ^ n i P A R K 30-nia A szereld és hősiesség éposza Volt egyszer egy kislány Előadások 6 ós 8 árakor. Szabotáló kuiáhok Vágási engedély néíküí sertést vá­gott ie> Váczi Lajos 52 éves vajszfói és Szabó István kovácsszénája! kuíák. Idős Kovács János 40 holdas magyar- Hertelendi és Kovács István 30 hoida.s kiisbodofyi kóláik kukoricíibcszolgál- tatásának nem tette eleget. Közeiíálá* érdekeit ve-zélyeztetö bűncselekmény miatt megindult a bűnvádi eljárás Gölöncsér János, Bálint István, Kiem- fi Rezső, Lőrinc István, Marton Fe­renc ke3Züi, Erős Vince, Deák Ferenc málomi, ifjú Kole-zárics János és Krizman:cs Tivadar kökényi. I.engier Vince mnrázai, Mauks Sándor, Lo- vaiSs Aladár és Baikó Dezső* kapós szericsői Ikutákok eilen. Soha még ilyen ünnepünk nem volt! Ez csendül ki mindén egyes levélből, melyekben falusi levelezőink beszá­molnak a sztálini ünnepségrő’. Soha még a lelkesedés tüze így össze nem forrasztotta a falvak dolgozói!, soha ilyen szépen, soha ilyen bensőséges, lelkesedéssel nem ünnepe’tek. A Tapámcsai ünnepségekről Papp Pál levelező számol be. „Talán egyetlen égj’- dolgozó paraszt nem volt a köz­ségben — írja levelében —, aki ne vett volna részt az ünnepségen. És milyen lelkesen készült mindenki az ünnep­ségre, hogy tanulták a szerepet az út török, milyen lelkes és szép munkát végeztek az MNDSZ-asszonyok.' De hasonló lelkes hangon számol be Lang Péter is- a pctcrtli ünnepsé­gekről. „Soha ilyen ünnepségünk még nem volt — írja. Sztálin elvtárs sze- retetc fűtött mindnyájunkat és úgy éreztük, hogy ez a szeretet elrepül messze Moszkvába és a szeretet szár­nyain elrepül a mi lelkes köszöntésünk is Sztálin élvtárshoz.“ Leng élvtárs levelében különösen a pelerdi EPOSZ- ifjak szép műsorát emeli ki. — Már 20-án lobogódíszbe öltözött az egész község —r írja Lang Gyula Villányból. Az ablakokban szinte kivé­tel nélkül mindenütt Sztálin elvtrtrs képe nézeti ránk és soha ilyen tél- napon ennyi virágot még nem láttunk. Mindenki boldog lelkesedéssel ‘’erseny- zett: kinek lesz szebben feldíszítve a háza, kinek lesz szebb az ablaka. Pe­dig ezt nehéz lett volna eldönteni, olyan szép. volt mind. De ha mégis sorrendet akarnánk megállapítani, ta­lán a szőlészeti iskolát kellene kiemel­nünk. — Gyönyörű ünnepünk volt — foly­tatja beszámollóját Lang elvtárs. Vil­lány minden dolgozója meghatott lel­kesedéssel vett részt a fáklyás felvo­nuláson, a másnapi ünnepségen és mindenki érezte, hogy legnagyobb ün­nepünket ünnepeljük. Az ivánbatlyáni ünnepségről Bog?/<5 Elemér számolt be. „A termelőcsoport tagjai rohammunkával megnagyobbí­tották Sztálin elvtárs születésnapjára a kultúrtermet és színpadot is építet­tek — írja beszámolójában. De még a megnagyobbított kultúrterem is kicsi­nek bizonyult,' oly nagy számban jöt tek össze a község dolgozói. Mert ott akart lenni mindenki /őz' ünnepségen, hisz mindnyájan úgy éreztük, mintha Sztálin elvtárshoz mennénk.“ Tgon, mintha Sztálin elvtárshoz men nénk. Hozzá, akinek mindnyájan a legtöbbet köszönhetünk. Az MDP Központi Szervezési Osz­tály munkatársai ellenőrzésük sorén megállapították, hogy komoly hibák vannak a pártoktatás terén, különösén a hegyháti járásban és Pécs városá­ban. hogy a járási bizottság nem ké­szült fel a szemináriumra, hogy elő­adónak küldtük ki taggyűlés megtar­tására Nagy Imre elvtársat akkor, amikor szemináriumot kellett volna tartania és hogy a járási bizottság nem gondoskodott még arról sem, hogy utána meg legyen tartva a szeminá­rium. A járási bizottság a cikk megjelené­se után ennek alapján megvizsgálta a pártoktatás hiányosságait a járásban és megállapította, hogy valóban ko­moly hiányosságok vannak á pártokta­tás területén. A kritikában lévő meg­állapítások csaknem teljes egészében vonatkoznak járásunkra, még azok a példák is, amelyek nem mírólunk let­tek véve. A központi elvtársak bírá­lata nagy segítségünkre volt a hibák kijavításához. A járási bizottság megállapította, hogy a szemináriumok elhanyagolásá­nak forrása az volt, hogy magulj a járási bizottság tagjai sem fordítottak kellő gondot saját képzésükre, gyakor­lati munkánknál mindjobban megmu­tatkozik az elméleti képzettség hiá nya. Az élesedő osztályharc körülmé­nyei között csak úgy tud-a járási bi­zottság megfelelni feladatainak, ha sokkal nagyobb gondot fordít tagjai nak képzésére. Pártszervezeteink mun­kájának minőségi megjavítását, is csak úgy tudjuk biztosítani, ha a járási bi­zottság komoly gondot fordit a haladö- és alapfokú/ szemináriumok ellenőrzé­sére és magíik a járási bizottság tag jai, mint előadók is ki vesz k részüket a pártoktatásból. A járási bizottság tagjai kötelesek betartani a napi két órás, illetve heti félnapos tanulást, amelyet a járási tit kár ellenőriz és az oktatási felelős kö­teles megfelelő anyaggal ellátni. A járási bizottság tagjai komoly fejlő, dést tettek ezen a téren és betartják a tanulási időt. A vitás kérdéseket már a szeminárium előtt is megvitat­ják és így a szemináriumon is élén Iccbb vita alakul ki, mely növeli annak színvonalát- Ezen túlmenően arra vet­tük az irányt., hogy a bonyolultabb gyakorlati kérdések megoldásához járási bizottság tagjai tanulmányozzák a pártirodalmat, amely nagy segítsé­günkre van a munka jobb elvégzésében, A szemináriumok előadói részére rendszeresen megtartjuk az idevágó előadói értekezleteket. Az előbbiek kiértékelése alapján itt arra vettük az irányt, hogy az előadók ne csak tech­nikai kérdésekkel foglalkozzanak — mennyi volt a lemorzsolódás, miért kell egy forintot fizetni a teremért, stb. — hanem vessenek fel tisztázat­lan elméleti kérdéseket, amelyek ki- tiszlázása nagy segítségére van az elő­adóknak munkájuk minőségi fejlesz­tésében. Ilyen problémák voltak az utóbbi előadói értekezlelen: a kleriká­lis befolyás érvényesülése egyes párt- szervezetekben, illetve szemináriumon és annak kiküszöbölése, a szeminárium hallgatóinak pártszerü nevelése, a sze­minárium hatása a termelékenység fo­kozására, a munkavereeny kiszélesíté­sére, stb. Előadói értekezleteket tar­tottunk Komlón, Sásdon és Mágocson, ahol az ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy a szemináriumoknál az értekezletek után csaknem mindenütt javulás állott be. Hiba volt az. hogy előadói értekez­leteket nem külön tartottuk a külön­böző fokú szemináriumi előadók ré­szére, hanem összevonva, ami termé­szetesen azzal a következménnyel járt, hogy nem segítettük elő a magasabb fokú szemináriumok fejlődését. A most soron következő előadói értekez­leteket külön fogjuk megtartani alap- ős haladó fokon, hogy a hibákat ezen a téren is ki tudjuk javítani. Foko­zott gondot fordítunk arra is, hogy a szemináriumi előadók magasabb fokú képzését biztosítsuk és ellenőrizzük. A szemináriumok ellenőrzésére —■ azon­túl, hogy a járási bizottság ellenőrzi a szemináriumokat —, még több ellenőrt fogunk beállítani, mind haladó, mu„_ alapfokon. Gondoskodunk, arról is, hogy a pártiskolából kikerült elvtársak községeikben szemináriumot indítsanak és hogy saját képzésűk is biztosít V legyen. Legközelebb elsősorban azokból a községekből fogunk pártiskolára kül­deni, ahonnan még nem küldtünk elv­társakat. Ezentúl az irányt arra vesz- szük, hogy az elvtársnök és a fiatalok közül minél nagyobb számban küld­jünk iskolára, mert ezen a téren is hibásak vagyunk: a nők és ifjak kép­zésére nem fordítottunk megfelelő súlyt Kétségtelen, hogy még vannak hibák a pártoktatás és általában az okta­tás területén a hegyháti járásban, de a következő hónapban, január végéig ezeket a hibákat ki tudjuk és ki is lógjuk javítani. A járási bizottság nevében: Dudás Imre titkár Schuszler András oktatási felelős. Befejezés előtt ál! Pécs leghosszabb és legszebb A reakciós városatyák évtizedeken át meghiúsították a Magaslati út Báticsi szakaszának megépítését útja Két napig, karácsonykor, csend voit a Magaslati út. új szakaszán, a Székely Bertalan-úttól a Báiicsi- útig. Kedden mér újra megindult a munkai megindult az úthenger és megindultak a munkások a teli ta­licskákkal. Gyönyörű út készül itt — mond­hatnánk, hogy készen is van — té- len-nyáron szép lesz errefelé a ki­látás és az út mentén új település alakulhat ki. Ezzel az útszakasszal együtt hat kilométer hosszú a Magas­lati út, Pécs leghosszabb és legszebb útja. Ha megnézzük, hogy milyen körül­mények között, épült fel, akkor nem­csak azt tudhatjuk meg, hogy meny­nyi kőanyagot használtak az építé­sénél, hány tízezer köbméter földet mozgattak meg, hány méter mély­ségben ástak bevágásokat, hogy párszáz méterrel odébb hatalmas töltéseket emeljenek, mindezen túl lelepleződik a reakciós városvezetés valódi, bűnös arculata is. . Már két évtizeddel ezelőtt kidol­gozták a műszaki szakemberek en­nek az útnak a tervét. A jellege bekötő út let* volna, Mecsekszabolcstói a nyugati város­részekig és ugyanakkor komoly se­gítséget jelentett volna a Havi- hegyen és a hegyoldalban lakó proletároknak, akik télvíz idején is kénytelenek voltak a hátukon, vagy a fejükön feleipelfti a tüzelőt, mert kocsival -nem lehetett a megközelíteni. A város akkori urai, a Visnya Er­nők, a Mättyasovszkyak, a Szikor- szkyak és a Rótii Sándorok elvetet­ték ezt a kitűnő tervet, mert a pro­letárok gondja nem az ő gondjuk volt. Vlsnyáék a saját villáikhoz a várossal épít­tettek bí'umenes utakat. Ezek az utak felkanyarogtak a hegy­re, de kizárólag csak a személy­autóik közlekedhettek rajta, mert járműnyl keskenyek voltaié. Azután elérkezett a Magaslati út ..építésének“ az ideje. A Visnya-féle Pécsi Takarékpénztár olcsó pénzen megkaparintotta a Pálosok és a Telivé között elterülő Maléter-féle szőlőt és ekkor a várossal megépítették a Ma­gaslati útnak ezt a szakaszát. így az­tán milliókat kereslek a telekspekulá­ción, mert persze <"gycsapásra felszö­kött errefelé a telkek ára. így is maradt minden a felszabadu­lás ig­az utak villáihoz volt út, a dol­gozók lakásaihoz nem volt — Nem ismertem ennyire a történ­teket — mondja Szabó Lajos erdei munkás, akivel az épülő út mentén beszélgetünk. — Én csak azt Midom, hogy évek óla húzódik ennek az útnak a megépítése, bár nekünk, akik jlt la­kunk a hegyen, igen-igen nagy Szük­ségmi lett volna rá. — Látja ot lent azt a nagy palo­tát? Az -a. ,,lovag“ Vasvári űré. Az meg ottan a .Turcsiké, a püspöki jószágtar­tóé. Mit érdekelte őket, hogy mi ho­gyan járunk sárban, jégen fel oda a hegyre. Fütyültek ránk. Igaza van Szabó Lajosnak, de még azt is hozzátehetjük, hogy nemcsak fütyültek a dolgozóik érdekeire, de tudatosan akadályozták az. út épí­tését. Az új városvezetés azonban nekilá­tott az. útépítésnek. Pár nap mu'va le'jcs hosszúságban készen áll a Ma­gaslati út. ltövidesen megindul rajta az «nitobuszforgalom is. A dolgozók érdekei újból eyőzedplmeskedtek. Halálos szurkálás a komlói állomáson Haiálosvégű verekedés történt de­cember 26-án délután egy órakor a komlói vasúti állomáson. Tkálccz István 21 éves magyarszéki föld­műves a délutáni vonat indulására várt a vasúti állomáson, amikor régi haragosa, Lunx Dezső 41 é.vcp kom­lói kocsis közeledett a/, állomás hegyet fölé. A haragosok egymásba kötöt- ■ lek. tkálccz István ütlegelni kezdte Lnr.x Dezsőt, aki kabátjából elő­rántotta zsebkését és nyakon szúrt« haragosát. Tkálccz Istvánt nyomban elvitték a bányaorvoshoz, de már nem lehetett segíteni rajta és av erős vérveszteség következtében meghalt. A gyilkost a rendőrség el­fogta és átadta a pécsi államügyés*- ségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents