Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-28 / 301. szám
1949 DECEMBER 2B W & P X* 0 3 iz Agrária siép^ieveii az ilé¥es tervér! * Dssz ekapaszkodva jönnek. Piros szalagjukba beleakaszkodik a szél. ÉS tiszta, friss gy er ekh angj ukb a is: — A7. öt-é-ves terv 263 új gyár, az é-let-színvonai emel-kedése — tagolják a szót — 180 c-zer új lakás — kicsit énekelve olvassák le, négy-öt összekapaszkodott kis diáklány az utca falán lángoló piros betűkét. ötéves terv ... néhány nap múlva elérkezünk beindításához, elérkezünk mindannyiunk ünnepéhez. Mert január 1-én még jobb, még boldogabb étet felé indul el az ötéves terv útján a dolgozó nép. ÜT üzemekben Is erről íolylk a szó. Erről beszél Molnár Gáborné népnevelő, az Agrária keményítő- gyár munkásnője is társaival. Molnár eltársnő harmadfelelős. A szárítóban dolgozik, de munkája mól- tett naponta végig tudja látogatni az üzemrészeket. Megnézi, hol van hiba, hogy megy a munka, mit hol kell javítani. Jól ismeri a munkát és jól ismeri azokat, akik végzik. Sókat beszél velük. Horváth János- névai például együtt örülnek, amikor egy-egy új Népbot megjelenik, tele igazi békebeli árulva, és olyan áron, aimire Horváthnénak is telik. Horváthné ezelőtt egy éve került a gyárba. Kicsivel előbb mint karácsony. Az ura elesett a második háborúban, kislányával, kisfiával egyedül maradt. — Illetve nem maradtál akkor se egyedül, mert melletted voltunk mi, a gyár, meg a munkások, segítettünk neked. Igaz? — áll meg Horváthné mellett sokszor Molnár clv- társno. ítészéinek tavaly Karácsonyról. Amikor bizony, — be kell vallani, csak egy kis borókafenyőre jutott. Idén nagy fát vitt Horváthné. S került bőven szép holmi a fára, meg alája is. Horváthné tudja, hogy ez is a hároméves terv eredménye. ♦ Ricza Mihálynéval esténként együtt mentek haza. Riczáné 61 munkás. Nehéz körülmények között élt gyerekeivel. De munkájával csakhamar élmunkásnő lett. Molnáméval sokszor mondták el új életük eredményeit, A bútort is együtt vették. Riczáné ugyanis nyolcszáz forintot kapott jó munkájáért a munkaverseny második negyedében. Szép kis hálószoba került belőle. És Molnár elvtársnő elmondja Riczánénak, hogy ez volt csak a kezdet. Elmondja, hogy az ötéves terv nemcsak folytatólagos feladatokat, de folytatólagos emel kedést .hoz az életünkbe. Esténként sokszor nem érezték a karjukat és a hőség miatt sokszor kerülte őket az ájulás. A szárító kínszenvedés volt az asszonyok számára. _ lie most crépünK vnw Am — mosolyog vidáman László Jó- zsefné népnevelő. — Könnyebb lett a munka, megszűntünk gályarabok lenni. Munkások vagyunk és szolgál nekünk a gép. Úgy bizony. Mennyivel könnyebb most. Igen, erről beszélnek az asszonyok. De megtudják azt is László Józsefnétől, hogy 1.934 millió formt beruházást kap a vegyiipar. És az Agrária dolgozói tudják, mit jelent ez, hiszen érezték, mit jelentett az a három- százezer forint, amit a gyár kapott most novemberben. Mennyivei könnyebb, jobb a munka azóta. S tudják: az ötéves terv útja ez: gépek segítsége az embernek, a termelékenység emeléséért, a jobb életért. * Tomcsányi Gyula népnevelő szak- tanfolyamon van a Norma II. kis termében. Többen vannak itt az Agrárlából Tanulnak. Tanulnak, mert az ötéves tervnek tízezer és százezer új szakmunkásra van szüksége. — És mindig mondom az elvtársaknak, hogy ez a tanulás több pénzt is jelent nekik és több hasznot a mi társadalmunknak. El is fogadják és gondos iellkiismerettel tanulnak. Fölkészülnek az ötéves tervre. Fölkészülne!!. IHögSttfik eery gyönyörű ünnep. Sztálin elvtárs születésnapja. De nemcsak ünnep volt ez a nap. A sztálini műszak fogadalmat jelentett. És hogy a szó el ne szálljon a levegőbe, tettek követik. Nem egy sztálini műszák, hanem sokszáz, sokezer sztálini műszak. S ebben a munkában ott van a népnevelők lelkes jó munkája is. Segítői ők valamennyien saját teljesítményeiken túl felvilágosító munkájukkal a tervnek. Á pártszervezet tudja és értékeli jó munkájukat. S a harcos csapatot most hat új jó taggal erősíti meg, hat új katonát állít csatasorba a tervért, a győzelemért. Kijavítsak a hibákat! A hegyháti járási bizottság válasza oktatási munkájuk bírálatára A földművelésügyi miniszter a termelési szerződések átszervezéséről A termelési szerződések rendszeré*, az elmúlt gazdasági évben kiterjesztettük a dolgozó parasztság széles körére, s nagyrészt kirekesztettük belőle a kulák gazdaságokat. Ugyancsak kiszorítottuk a szerződéses termelésből a kapitalista kereskedelmi vállalatokat. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A termelési szerződések megváltoztatására hozott (rendszabályok általában helyesnek bizonyullak, a szerződések lebonyolításánál azonban számos hiba történt, sőt bizonyos szabotázsjellegű eseteik is előfordultak. Megtörtént például, hogy a tcrmel- it.etö vállalatok nem jó vetőmagot szállítóinak, vagy nem időben szállítón ták. Megtörtént az is, hogy jogtalan levonásokat eszközöltek és az leőfezámoláá: húzUák-halasztották. A földművelésügyi minisztérium az ösz- szcs panaszokat kivizsgálja és gondoskodik arról, hogy a felelősek cs bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket, a termelők kárát pedig megtérítsék. — Az átszervezés során pedig gondoskodtunk arról, hogy a szerződő itermcllelő vállalatok sokfélesége megszűnjék. Az idén 13 vállalat kötött szerződést, ez megnehezítette -az ellenőrzést.! A jövőévi szerződéseket legnagyobbrészt egy vállalatnál egyesítettük. Néhány különleges növénytől eltekintve (gyapot, gyógynövények rostnövények és paprika) minden terményre egyetlen válallaí, a Nö- vénytermellctő NV köti a szerződéseket. „Soha még ilyen ünnepünk jiem volt“ Falusi levelezőink Sztálin elvtárs születésnapjáról S 1 APOLLO 28-áig2 Sztálingrádi csata magyarra szinkronizálf film. Előadások: S. 7, 9 órakor. /-éi,s ubAhia Rejtélyes ojtőernyő-ök Ti«l»os kfildciw ü Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor ^ n i P A R K 30-nia A szereld és hősiesség éposza Volt egyszer egy kislány Előadások 6 ós 8 árakor. Szabotáló kuiáhok Vágási engedély néíküí sertést vágott ie> Váczi Lajos 52 éves vajszfói és Szabó István kovácsszénája! kuíák. Idős Kovács János 40 holdas magyar- Hertelendi és Kovács István 30 hoida.s kiisbodofyi kóláik kukoricíibcszolgál- tatásának nem tette eleget. Közeiíálá* érdekeit ve-zélyeztetö bűncselekmény miatt megindult a bűnvádi eljárás Gölöncsér János, Bálint István, Kiem- fi Rezső, Lőrinc István, Marton Ferenc ke3Züi, Erős Vince, Deák Ferenc málomi, ifjú Kole-zárics János és Krizman:cs Tivadar kökényi. I.engier Vince mnrázai, Mauks Sándor, Lo- vaiSs Aladár és Baikó Dezső* kapós szericsői Ikutákok eilen. Soha még ilyen ünnepünk nem volt! Ez csendül ki mindén egyes levélből, melyekben falusi levelezőink beszámolnak a sztálini ünnepségrő’. Soha még a lelkesedés tüze így össze nem forrasztotta a falvak dolgozói!, soha ilyen szépen, soha ilyen bensőséges, lelkesedéssel nem ünnepe’tek. A Tapámcsai ünnepségekről Papp Pál levelező számol be. „Talán egyetlen égj’- dolgozó paraszt nem volt a községben — írja levelében —, aki ne vett volna részt az ünnepségen. És milyen lelkesen készült mindenki az ünnepségre, hogy tanulták a szerepet az út török, milyen lelkes és szép munkát végeztek az MNDSZ-asszonyok.' De hasonló lelkes hangon számol be Lang Péter is- a pctcrtli ünnepségekről. „Soha ilyen ünnepségünk még nem volt — írja. Sztálin elvtárs sze- retetc fűtött mindnyájunkat és úgy éreztük, hogy ez a szeretet elrepül messze Moszkvába és a szeretet szárnyain elrepül a mi lelkes köszöntésünk is Sztálin élvtárshoz.“ Leng élvtárs levelében különösen a pelerdi EPOSZ- ifjak szép műsorát emeli ki. — Már 20-án lobogódíszbe öltözött az egész község —r írja Lang Gyula Villányból. Az ablakokban szinte kivétel nélkül mindenütt Sztálin elvtrtrs képe nézeti ránk és soha ilyen tél- napon ennyi virágot még nem láttunk. Mindenki boldog lelkesedéssel ‘’erseny- zett: kinek lesz szebben feldíszítve a háza, kinek lesz szebb az ablaka. Pedig ezt nehéz lett volna eldönteni, olyan szép. volt mind. De ha mégis sorrendet akarnánk megállapítani, talán a szőlészeti iskolát kellene kiemelnünk. — Gyönyörű ünnepünk volt — folytatja beszámollóját Lang elvtárs. Villány minden dolgozója meghatott lelkesedéssel vett részt a fáklyás felvonuláson, a másnapi ünnepségen és mindenki érezte, hogy legnagyobb ünnepünket ünnepeljük. Az ivánbatlyáni ünnepségről Bog?/<5 Elemér számolt be. „A termelőcsoport tagjai rohammunkával megnagyobbították Sztálin elvtárs születésnapjára a kultúrtermet és színpadot is építettek — írja beszámolójában. De még a megnagyobbított kultúrterem is kicsinek bizonyult,' oly nagy számban jöt tek össze a község dolgozói. Mert ott akart lenni mindenki /őz' ünnepségen, hisz mindnyájan úgy éreztük, mintha Sztálin elvtárshoz mennénk.“ Tgon, mintha Sztálin elvtárshoz men nénk. Hozzá, akinek mindnyájan a legtöbbet köszönhetünk. Az MDP Központi Szervezési Osztály munkatársai ellenőrzésük sorén megállapították, hogy komoly hibák vannak a pártoktatás terén, különösén a hegyháti járásban és Pécs városában. hogy a járási bizottság nem készült fel a szemináriumra, hogy előadónak küldtük ki taggyűlés megtartására Nagy Imre elvtársat akkor, amikor szemináriumot kellett volna tartania és hogy a járási bizottság nem gondoskodott még arról sem, hogy utána meg legyen tartva a szeminárium. A járási bizottság a cikk megjelenése után ennek alapján megvizsgálta a pártoktatás hiányosságait a járásban és megállapította, hogy valóban komoly hiányosságok vannak á pártoktatás területén. A kritikában lévő megállapítások csaknem teljes egészében vonatkoznak járásunkra, még azok a példák is, amelyek nem mírólunk lettek véve. A központi elvtársak bírálata nagy segítségünkre volt a hibák kijavításához. A járási bizottság megállapította, hogy a szemináriumok elhanyagolásának forrása az volt, hogy magulj a járási bizottság tagjai sem fordítottak kellő gondot saját képzésükre, gyakorlati munkánknál mindjobban megmutatkozik az elméleti képzettség hiá nya. Az élesedő osztályharc körülményei között csak úgy tud-a járási bizottság megfelelni feladatainak, ha sokkal nagyobb gondot fordít tagjai nak képzésére. Pártszervezeteink munkájának minőségi megjavítását, is csak úgy tudjuk biztosítani, ha a járási bizottság komoly gondot fordit a haladö- és alapfokú/ szemináriumok ellenőrzésére és magíik a járási bizottság tag jai, mint előadók is ki vesz k részüket a pártoktatásból. A járási bizottság tagjai kötelesek betartani a napi két órás, illetve heti félnapos tanulást, amelyet a járási tit kár ellenőriz és az oktatási felelős köteles megfelelő anyaggal ellátni. A járási bizottság tagjai komoly fejlő, dést tettek ezen a téren és betartják a tanulási időt. A vitás kérdéseket már a szeminárium előtt is megvitatják és így a szemináriumon is élén Iccbb vita alakul ki, mely növeli annak színvonalát- Ezen túlmenően arra vettük az irányt., hogy a bonyolultabb gyakorlati kérdések megoldásához járási bizottság tagjai tanulmányozzák a pártirodalmat, amely nagy segítségünkre van a munka jobb elvégzésében, A szemináriumok előadói részére rendszeresen megtartjuk az idevágó előadói értekezleteket. Az előbbiek kiértékelése alapján itt arra vettük az irányt, hogy az előadók ne csak technikai kérdésekkel foglalkozzanak — mennyi volt a lemorzsolódás, miért kell egy forintot fizetni a teremért, stb. — hanem vessenek fel tisztázatlan elméleti kérdéseket, amelyek ki- tiszlázása nagy segítségére van az előadóknak munkájuk minőségi fejlesztésében. Ilyen problémák voltak az utóbbi előadói értekezlelen: a klerikális befolyás érvényesülése egyes párt- szervezetekben, illetve szemináriumon és annak kiküszöbölése, a szeminárium hallgatóinak pártszerü nevelése, a szeminárium hatása a termelékenység fokozására, a munkavereeny kiszélesítésére, stb. Előadói értekezleteket tartottunk Komlón, Sásdon és Mágocson, ahol az ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy a szemináriumoknál az értekezletek után csaknem mindenütt javulás állott be. Hiba volt az. hogy előadói értekezleteket nem külön tartottuk a különböző fokú szemináriumi előadók részére, hanem összevonva, ami természetesen azzal a következménnyel járt, hogy nem segítettük elő a magasabb fokú szemináriumok fejlődését. A most soron következő előadói értekezleteket külön fogjuk megtartani alap- ős haladó fokon, hogy a hibákat ezen a téren is ki tudjuk javítani. Fokozott gondot fordítunk arra is, hogy a szemináriumi előadók magasabb fokú képzését biztosítsuk és ellenőrizzük. A szemináriumok ellenőrzésére —■ azontúl, hogy a járási bizottság ellenőrzi a szemináriumokat —, még több ellenőrt fogunk beállítani, mind haladó, mu„_ alapfokon. Gondoskodunk, arról is, hogy a pártiskolából kikerült elvtársak községeikben szemináriumot indítsanak és hogy saját képzésűk is biztosít V legyen. Legközelebb elsősorban azokból a községekből fogunk pártiskolára küldeni, ahonnan még nem küldtünk elvtársakat. Ezentúl az irányt arra vesz- szük, hogy az elvtársnök és a fiatalok közül minél nagyobb számban küldjünk iskolára, mert ezen a téren is hibásak vagyunk: a nők és ifjak képzésére nem fordítottunk megfelelő súlyt Kétségtelen, hogy még vannak hibák a pártoktatás és általában az oktatás területén a hegyháti járásban, de a következő hónapban, január végéig ezeket a hibákat ki tudjuk és ki is lógjuk javítani. A járási bizottság nevében: Dudás Imre titkár Schuszler András oktatási felelős. Befejezés előtt ál! Pécs leghosszabb és legszebb A reakciós városatyák évtizedeken át meghiúsították a Magaslati út Báticsi szakaszának megépítését útja Két napig, karácsonykor, csend voit a Magaslati út. új szakaszán, a Székely Bertalan-úttól a Báiicsi- útig. Kedden mér újra megindult a munkai megindult az úthenger és megindultak a munkások a teli talicskákkal. Gyönyörű út készül itt — mondhatnánk, hogy készen is van — té- len-nyáron szép lesz errefelé a kilátás és az út mentén új település alakulhat ki. Ezzel az útszakasszal együtt hat kilométer hosszú a Magaslati út, Pécs leghosszabb és legszebb útja. Ha megnézzük, hogy milyen körülmények között, épült fel, akkor nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy menynyi kőanyagot használtak az építésénél, hány tízezer köbméter földet mozgattak meg, hány méter mélységben ástak bevágásokat, hogy párszáz méterrel odébb hatalmas töltéseket emeljenek, mindezen túl lelepleződik a reakciós városvezetés valódi, bűnös arculata is. . Már két évtizeddel ezelőtt kidolgozták a műszaki szakemberek ennek az útnak a tervét. A jellege bekötő út let* volna, Mecsekszabolcstói a nyugati városrészekig és ugyanakkor komoly segítséget jelentett volna a Havi- hegyen és a hegyoldalban lakó proletároknak, akik télvíz idején is kénytelenek voltak a hátukon, vagy a fejükön feleipelfti a tüzelőt, mert kocsival -nem lehetett a megközelíteni. A város akkori urai, a Visnya Ernők, a Mättyasovszkyak, a Szikor- szkyak és a Rótii Sándorok elvetették ezt a kitűnő tervet, mert a proletárok gondja nem az ő gondjuk volt. Vlsnyáék a saját villáikhoz a várossal építtettek bí'umenes utakat. Ezek az utak felkanyarogtak a hegyre, de kizárólag csak a személyautóik közlekedhettek rajta, mert járműnyl keskenyek voltaié. Azután elérkezett a Magaslati út ..építésének“ az ideje. A Visnya-féle Pécsi Takarékpénztár olcsó pénzen megkaparintotta a Pálosok és a Telivé között elterülő Maléter-féle szőlőt és ekkor a várossal megépítették a Magaslati útnak ezt a szakaszát. így aztán milliókat kereslek a telekspekuláción, mert persze <"gycsapásra felszökött errefelé a telkek ára. így is maradt minden a felszabadulás igaz utak villáihoz volt út, a dolgozók lakásaihoz nem volt — Nem ismertem ennyire a történteket — mondja Szabó Lajos erdei munkás, akivel az épülő út mentén beszélgetünk. — Én csak azt Midom, hogy évek óla húzódik ennek az útnak a megépítése, bár nekünk, akik jlt lakunk a hegyen, igen-igen nagy Szükségmi lett volna rá. — Látja ot lent azt a nagy palotát? Az -a. ,,lovag“ Vasvári űré. Az meg ottan a .Turcsiké, a püspöki jószágtartóé. Mit érdekelte őket, hogy mi hogyan járunk sárban, jégen fel oda a hegyre. Fütyültek ránk. Igaza van Szabó Lajosnak, de még azt is hozzátehetjük, hogy nemcsak fütyültek a dolgozóik érdekeire, de tudatosan akadályozták az. út építését. Az új városvezetés azonban nekilátott az. útépítésnek. Pár nap mu'va le'jcs hosszúságban készen áll a Magaslati út. ltövidesen megindul rajta az «nitobuszforgalom is. A dolgozók érdekei újból eyőzedplmeskedtek. Halálos szurkálás a komlói állomáson Haiálosvégű verekedés történt december 26-án délután egy órakor a komlói vasúti állomáson. Tkálccz István 21 éves magyarszéki földműves a délutáni vonat indulására várt a vasúti állomáson, amikor régi haragosa, Lunx Dezső 41 é.vcp komlói kocsis közeledett a/, állomás hegyet fölé. A haragosok egymásba kötöt- ■ lek. tkálccz István ütlegelni kezdte Lnr.x Dezsőt, aki kabátjából előrántotta zsebkését és nyakon szúrt« haragosát. Tkálccz Istvánt nyomban elvitték a bányaorvoshoz, de már nem lehetett segíteni rajta és av erős vérveszteség következtében meghalt. A gyilkost a rendőrség elfogta és átadta a pécsi államügyés*- ségnek.
