Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-28 / 301. szám

4 M up íő J949 DECEMBER 28 KÓDEXEKTŐL A SZTÁLIN MÜVEKIG Könyvtörténeti kiállítás a pécsi egyetemi könyvtárban A budapesti BDSE nyerte a karácsonyi pécsi fntballtornát Érdekes, igen tanulságos kiállítás nyílott meg Pécsett, az Egyetemi Könyvtár egyik termében. A nyom­tatott betű története vonul el a lá­togatók szemei előtt, igen gazdag anyag bemutatásával. A kultúra ro­hamos fejlődésének története Guten­berg munkásságával együtt tartja születésnapját, cs az ettől kezdődő könyvnyomtatás jelentősebb alkotá­saival találkozunk a kiállításon. Az anyag összeállítása nemcsak techni­kai szempontokból készült. A társa­dalom és a könyv viszonyát is vi­lágosan érzékeltetik a vitrinek üve­gei alatt ugyanúgy, mint a haladás és a könyv viszonyát. Az ősnyom­tatványok megjelenését eredeti pél­dányokon láthatjuk. Az első köny­vek persze még a kódexek túlgaz- dag, iniciális alakjait, betűtípusait utánozták s hosszú időn át tartott ez a forma. Aztán újabb flíjmsű nyomtat* Tányt. Illetve könyvet látni az ősnyomtatványok mellett. A XVI. század nyomdai alkotásaiban a könyv megközelíti már a gépi tech­nikához illő formáját. Egyenletes sorok, kevés cifraság jellemzi ezt a stílust. Tartalma viszont a közép­kor szellemét tükrözi vissza. A következő vitrinben feltűnik az első magyarnyelvű nyomtatott könyv. „Uj testamentom” a címe, 1536-ban fordította Pesti Micsér Gábor. Egyet­len eredeti példány, amit itt látunk. Hibátlan, szép darab. Igen meg­könnyítik a tájékozódást a vitri­nekben elhelyezett kísérőszövegek. Később a világhírű Elzevir- és Al- ■ dinus-nyomdák termékeiből két ere­deti példányt látunk. Az egyik orosz, a másik magyarnyelvű. Látványnak is szépek. Á továbbiakban a könyv magyarországi hódító útját mutatják be a megjelenés sorrendjében el­helyezett darabok. Pesti Micsér el­ső munkájától kezdve, most már a további alkotásokat is látjuk. Ugyanitt képek mutatják be a nyomda dolgozóját a tizenhatodik szazadban, a könyvipar munkásait és a nyomdász-céh címerét is. 16OO-tól mär túlsúlyban Je­lennel* mesr a magyarnyelvű mun­kák. Látható lesz az első magyar u.kás, röplap. Az első újság beszá­molót ad Tököly Imre elfogatásá- rql, riportszerűen. Ebben az ;dőbcn még egy számban csak egy „cikk” jelenik meg persze. Majd Rákóczi Jatin nyelvű újságja, a „Mercurius Hungaricus” látható. Az 1705-ben megjelent lap latinságának oka az, hogy Rákóczi egész Európa számára érthető nyelven kívánja közzétenni a mondanivalókat. Ujsógformában a „Magyar Hírmondó” jelenik meg először Bécsben, 1780-ban. Igen él­vezetessé teszi a szemlélődést a csupa eredeti példány. A tizennyolcadik század könyvter­mését már a pécsi nyomdák termé­kein át mutatja be a kiállítás. Ezer- h''‘'százhetvenháromban adja ki első könyvét az Engel-nyomda, amely nxtán jónéhány érdekes és neves munkának lesz kiadója. A tizen­kilencedik század könyvkiadásait minden darabjában a korszellem hi­valkodó, díszes, sallangos külsőségei jellemzik. Megjelennek a nagymére­tű, émelygős címlapú, tartalmukban jelentéktelen könyvek. Az arany szegélyek, csattok és domborművű Négy bőripari labdarúgócsapat, a budapesti BDSE. a Simontornyai BTC, a Martfű Oikta és a Pécsi BTC részvételével a két ünnepnap rendezte meg a bőripari munkások szakszervezete az első bőrös labda­rúgótornát, amelyet nagy küzdelem utón a budapesti csapat nyert meg. Az első nap a két NB Il-es csapat győzött, a második napi döntőt már valamivel nagyobb érdeklődés előz­te meg. Sajnos a sáros, összegázolt talajon nem alakulhatott ki jó játék, amellett két mérkőzésen túlkeinény, sérülésekkel és kiállításokkal tarkí­tott játék alakult ki, úgyhogy ezt, valamint a pécsi közönség gyér ér­deklődését figyelembevéve, kényte­lenek vagyunk elvitatni ennek a "tor­nának sportbeli értékét. A mérkőzésekkel párhuzamosan sporTértekezleteket tartottak a meg­jelent sportvezetők, ahol a bőripari sportegyesülctek időszerű kérdéseit beszélték meg. Részletes eredmények: BDSE—Martfű Cikta 6:0 (5:0). Verseny-utca, 20Ó néző, vezette: Rol- lédor. Ä minden részében jobb BDSE megérdemelten nyert első félidőbeli jó játékával. Szünet után már -ella­posodott a játék. A hat gólt Blaska lőtte. Jók: Szibrov, Tóth I., Blaska, Liszkai, illetve Almási, Ozsvár. rBTC—SBTC 4:0 (0:0). 600 néző, vezette Páldi. A mérkőzés nagy ré­szében nyomasztó fölényben játszott a pécsi csapat, de különösen az első félidőben semmi sem sikerült a csa­tároknak. Helyenként túlkeményen védekeztek a vendégek. A játékve­zető Baum II-t, illetve Berkit ki­állította. Góllövők Kövér 2 fogvet 11-esből), Karácsonyi és Katies (11-esből). Jók: Kovács, Solymár, Nagy, Karácsonyi, illetve Ferenci, Csorna és Sebestyén. Martfű Cilita—SBTC 4:0 (2:0). 100 néző, vezette Kassai. A 3. hely­ért vívott mérkőzésen gólratörőbb játékával megérdemelten győztek a martfűiek a tel jesen szétesően és igen gyengén játszó simontornyaiak ellen. A sáros pályán inkább küzdelem volt, mint. játék. "A gólok közül Var­ga hármat. Manza pedig egyet szer­zett. A Ciktában két szolnoki (Ozs­vár és Varga), az SBTC-ben két sze­gedi (Ludas, Laezi) és egy pesti (Dudás) játszott. Jók: Ozsvár, Varga, Nagy ÍT., illetve Laczi ós Dudás. Bőripari DSE—PBTC 3:0 (2:0). 1000 néző, vezette Darázsi. BDSEe Havas — Pelier. Szibrov, Tóth I. —■ Tóth II., Siklósi — Vass, . Kuracz, Blaska, Liszkai, Váraljak — PBTC: Sarbak — Kovács, Solymár, Mike, — Liehtnor, Nagy — Katies, Leipám II., Berki, Kövér, Rákóczi. Változatos játék után a 13. és 14. percben Blaska lő két gólt a pécsi védelem igen nagy hibáiból. Kezdeti BDSE fölény után csak a félidő v<5- gefelé jön fel a PBTC. Kincsei jön be később Kovács helyett. . Szünet után néhány -jó támadást vezet a pécsi csapat, de a kapu előtt semmi sem sikerül a csatároknak. A mérkőzés lassan eldurvul, a nagy sár­ban a já'ttékosok egymás lábára pá­lyáznak, a játékvezető ezt nem aka­dályozza meg. A 25. percben Kuru- ezot kiállítja a játékvezető, mert egy összecsapásnál Nagyot megrúgja. Kért perc múlva a 16-oson belül Solymár megrúgja Blaskát, a megítélt bünte­tőt, Polier értékesíti, 3:0. Tovább is túlkemény a mérkőzés és inkább a pálya közepén folyik a játék. Bírálat. A sáros pályán szó sem lehetett jó játékról, bár ami kevés futballt láttunk, azt inkább a vendé­gek mutatták, de ők is csak az első félidőben. Szünet után a játékvezető kiengedte kezéből a mérkőzést, mind­két csapattól több sportszerűtlenség csúszott ki. A BTC védelme lyukas volt. a BDSE győzelme megérdemelt. Egyénileg a pesti hátvédhármas, Ha­vas és helyenként Liszkai, míg a BTC-bőI legfeljebb Nagy, Kjnesei és helyenként, Solymár, valamint Kövér játéka érdemel említést. A mérkőzés után osztották ki á szép serlegeket és érmeket a részt­vevőknek. A Határvadászok csapata lesz a MESZHART Dinamó ? Illetékes forrásból hallottuk, hogy a Pécsett székelő határvadászalakulai parancsnoksága és sportvezetése aján­latot telit a.Dinamó vezetőségének, a dunántúli Határvadászok és a MESZHART Dinamó egyesítésére. A javaslat szcrinl az egyesült MESZ­HART Határvadászok néven működ­ne tovább, s nagyobb anyagi támo­gatást élvezne a honvédség részéről. Ezen felül természetesen lehetővé tennék a Dunántúlon katonai szolgá­latot teljesítő összes játékosok azon­nali leigazolását is az új egyesület részére. Értesülésünk szerint a Dina­mó vezetősége komoly megfontolás tárgyává teszi az ajánlatot, sőt, olyan híTcíc ie keringenek, melyek szerin: civben már megállapodás is történt volna. Ez az egyesülés, ha létrejön, nagyban elősegítené Pécs sportjának felemelkedését. Borisz, Zuhanov: dl pzó l) a ú t 0 Honvéd SE az NB I. őszi bajnoka Az NB I. utolsó fordulója rengeteg meglepetést, hozott, olyanokat, amik­re senki sem mert gondolni. Mert vájjon elképzelhetőnek tartotta-e valaki, hogy a Ferencváros az Üllői úton vereséget szenvedjen a Dorog­tól és az ETO Győrben kapjon ki a sereghajtó Élőiétől. Az MTK Salgó­tarjánban minimális vereséget szen­vedett. A Honvéd SE (volt Kispest) nagykanizsai győzelmével őszi baj­nokságot szerzett, viszont az Olaj­munkás az utolsó helyre esett vissza. Eredmények: MATKOSZ—SZAG 2:2 (2:0). Hatal­mas küzdelemben az utolsó percek­ben egyenlített, a SZAC, a tíz em­berről játszó autósok ellen. — Előre V. ETÓ 4:2 (2:0). A vendégcsapat minden részében jobb volt. győzelme teljesen megérdemelt. — Salgótarján —MTK 1:0 (1:0). A bányászcsapat sokkal jobban ós lelkesebben játszott, ennek köszönheti győzelmét. — Do­rog—Ferencváros 2:1 (0:1). A fordu­ló meglepetése. A dorogi csapat szü­net után hallatlan akarással és lel­kesedéssel játszott. — Vasas—Csepel 3:2 (2:1). Nagv küzdelem, igazságos eredmény. — Honvéd SE—Olajmun­kás 3:1 (2:1). Különösen az első fél­időben játszott sokkal jobban a kis­pesti együttes, győzelme egy percig sem volt, vitás. — Újpest—Soroksár 3:0 (1:0). A lilák javuló játékkal győztek. fl Koks7mií nyerje a krsetjyesüfe!e’< tornáját Vasárnap délelőtt játszották 1c a Kokszmü serlegéért folyó küzdelmek döntőit a Tüzér-utcai pályán. Először a harmadik helyért az Oregfiúk mér­kőztek meg a Magasépítés csapatá­val. Az öregfiúk Kolláth igen jó já­tékával 0:1 (2:0) arányú megérdemelt győzelmet arattak. A döntőt Mcgycr vezetésével játszotta le a Kokszmü és a Sopiana. A kokszosok végig jobban játszottak és 5:1 (2:0) arányú megérdemelt győzelmet arattak a gépgyáriak ellen. A mérkőzés vége­reié eldurvult a játék, a játékvezető kénytelen volt Scheint és Szabót ki­állítani. A gólokat Csovbies, Gulyás, Hegedűs. Tóth és Laki, illetve Ko- ronics lőtték. Lokomotív—Pécsi vegyes 13:6 A nagy érdeklődéssel várt asztali­tenisz összecsapásokon a vasutasok fölényesen győzitek a vártnál jóval gyengébben játszó vegyescsapat ellen. A Lokomotív pontjait Halász (4). Francia (4), Ragoncsa (3), Rigó (2). szerezitek, mig a vegyescsapalbó! Toldi (2), Csabai (2), Kocsis (1). Hunka (1) győzelmet szerzett. Cser, illetve Palcsó nem arattak győzelmet. Pécsi kölyök válogatót!—Siklósi kölyök 5:0. A siklóson lejátszott mér­kőzésen a pécsi fiatalok szép játék­kal megérdemelten győztek. Győzte­sek': Tillmann 2, FrendI 2, Rácz 1. A. vasutas lányok nyerték a pécsi rangadót Vasárnap délután játszották le • £ helyi kosaras rangadót a Pécsi Lo­komotiv ée a Pécsi Postás NB I-e« csapatai között. A mérkőzést nagy­számú közönség előtt Bokodi és Mo­ld vezették. A vasutas lányok jobb játékukkal 43:31 (18:15) arányban meg­érdemelt győzelmet arattak. A Postái l-Anyok jó1! kezdtek, cgyidcig fej-fej mellelit folyt a küzdefem, de még szünet előtt felülkerekedett a Loko­motív. A második félidőben mit; majdnem végig jobbak voltak a vas­utasok C-- korszerűbb, határozottabb játékukkal 'teljesen megérdemelten szerezték meg a győzelmei. Kosárdo- bóíc: Aralónc 17, Bencze 15, Z.sibrik 6. Kovarikné 4, Somorjai 1. illetve Werner 9. Hortobágyi 8, Futár 4. Varga és Bartalovics 3—3, Bánfai 2. Jók: Benzoe, Aratóné, Zsibrik, Ko­varikné, illetve Werner és Varga. * A vasutas labdarúgó és kosár* labda válogatóit csapat hazaérkezőit Franciaországból. A sportolók elra­gadtatással beszéltek a francia szak- szervezeti vezetők szívélyes fogadta­tásáról!. * Kievben befejeződöd a Szovjet, unió tornászbajsoksága. A férfiaknál Csukarin, a nőknél hatalmas megl«- pelésre Bocsarova lett a bajnok. — Különösen Csukarin van nagy for­mában és az ukrán bajnokság mellé most a szovjet bajnoki címet is meg­szerezte.. cimtáblak alatt opportunista omlen- gezések, hízelgő írások rejlenek, amelyek főhercegekről és királyok­ról szólnak, néha meg egy bank ve­zéréről émelyítő hangon. A Következő vitrint Két for­radalmár meglepően sok művét tartalmazza. Batsányi és Táncsics munkái fekszenek a szekrényke mé­lyén s nem mutatják azt a vihari már, amelyet megjelenésükkor tá­masztottak. De a szemlélő tudja, mit jelentettek akkor azok a köny­vek az emberiség történelmében és főleg nekünk magyaroknak mit se­gítettek. Érdekes, higy Táncsics első könyveiben „Stáncsics” név ol­vasható. Érdeklődésünkre megtud­juk aztán, hogy Táncsics kisfia nem tudta kiejteni a „Stáncsics” nevet s ezért a forradalmár apa elhagyta az „S”-betüt s következő műveit már Táncsics-csal fémjelezte. Végül a legújobb kor könyvter­mését láthatjuk. A legjellemzőbb ezeknél a szép forma és jelentős tar­talom, a tartalom és a kiállítás har­móniájára való törekvés. Három tárló a legújabb szovjet könyvter­mést mutatja be. Pompás kiadású, orosznyelvű művek fekszenek egy­más mellett. Lenin, Sztálin, Marx, Engels, Puskin, Gorkij, Solohov és még néhány élő és holt klasszikus műve egészíti ki a kiállítás . anya­gát. Az .anyag minden példánya a korszerű könyv mintaképe. Igen hálásak vagyunk a ki­állítás rendezőinek, hogy nagyközön­ség elé tárták ezt a ritka és gazdag anyagot s ezzel lehetővé tették, hogy újabb területen álljon a dolgozók rendelkezésére a tudás. Az Egyetemi Könyvtár dolgozói is felismerték a helyes utat és egyre intenzívebb kapcsolatuk fejlődik ki a széles tö­megekkel ezeken a kiállításokon ke­resztül. A Föld éghajlatának kialakulása A kövületek egyrészt az élet 'kuta­tója számára jelétének bőséges anya­got a fejlődés törvényének igazolá­sára és az (Állatfajták történetének leírására, a geológus számára pedig azért értékesek, mert az életformák változásából következlet a Föld ál­lapotának, (arculatának változásaira. A Föld arculatának megváltoztatá­sát előidéző erők között legfontosabb az éghajlat. A hőmérséklet, csapadék, légnyomás a maga módján ha a Föld felszínének alakulására, mégpedig nem csupán geológiai szempontból, hanem az élővilág szempontjából ns. Hasonló éghajlati viszonyok közölt nemcsak ugyanúgy alakul ki a táj ké­pe, hanem ugyanazok az állat- és növényfajták Is alakulnak ki. Mikor a geológus a régi korok ég-' hajlati viszonyai kutatja, pontos fel­világosításokat ikap az illető korokat jelentő kőzetek kövületeitől. És itt már a legelső következtetés is rend­kívül érdekes.* A földtörténet vala-. mennyi korszakából fennmaradtak élőlények maradványai s kétségtele­nül bizonyos, hogy éltet valóban a legrégibb időktől fogva volt a Földön A szerves élet azonban csak bizo­nyos, elég szűk hőmérsékleti határok között lehetséges. Ennek álapján pe­dig iki kell mondanunk, hogy akár­milyen nagyok lehelnek is az éghaj­latváltozások a Földön, sohasem tör­ténhetett meg, hogy lehetetlenné vált az élet mindenütt. Nyilvánvaló tehát, hogy az élet megjelenése óta a Nap hősugárzása nem változott meg lé­nyegesen, ami azonban nem jelenti, azt, hogy minden időkben ugyanazok voltak az éghajlati különbségek a Földön, mint amilyenek ma. Hollan­dia és Észak-Németorezág területén hatalmas vándorkövek jelzik, hogy valamikor ezeket a ma mérsé­kelt égövi helyeket jégár lepte cl, s a hatalmas jégtömegekből olvadt ki s maradt vissza a magános sziklák sora. A francia és német kőszéntelepe­ken talált növénykövületek azt mond­ják, hogy a harmadkor folyamán itt olyan éghajlati viszonyok uralkodtak amilyenekkel ma a Földközi tenger partvidékein találkozunk s a vidéli fokozatos lehűlését szépen lehet kö­vetni a későbbi korokból való nö­vénymaradvány okbók Amikor a jégár terjeszkedin kez­detit dél felé, a rémszarvas jött előtte menekülve a melegebb vidékekre, s amikor a jég visszavonult, ment ő is vissza észak felé. A jeges korszaknak ezt az ide-oda húzódását tehát ponío san lei liehet mutatni a rénszarvasma radványokból. A geológusoknak így sikerülhetett nagy vonásokban meg­írni a Föld éghajlatának egész tör­ténetét. i Bizonyos, hogy már az őskorban i: voltak éghajlati különbségek, megta láljuk faz őskopi jégkorszakok nyo mait, a savatagi homokot és a ned vés, meleg éghajlatot eláruló kőszén telepeket. A kambriumból ós fennmaradt jég­korszakok emléke Norvégiában, Kíná­ban, Ausztráliában, viszont az utána következő silpr-korból ninesanel olyan maradványok, amelyek nagyobl jégtakaróra engednének 'következtet­ni, s ezért azt mondhatjuk, hagy a silurban nem vollak olyan kiáltó éghajlati kiiiönhségek a Földön. Mind a sdílur, mind a de­von mészköveiben találtak korai- maradványokat, amiből ugyancsak ar­ra lehet következtetni, hogy az egész Földön egyenletesen mcleg^éghajla! volt. Nem lehettek nagy hőmérsékielkü- lönbségek a karbonban sem, hiszen a messze északi Spifzbcrgáktó! Dél- Afrikáig mindenütt találunk -cőszén- tclcpckol s az azokból előkerült nö- ványmaradványak között nincs, lénye ges eltérés. E korban nagy csapadék- bőség lehetett, mert csak úgy magya­rázható meg a buja növényzet. A kar­bon korszak vége felé és a perm- korszak elejére határozottan hűvö­sebb lett az éghajlat, de nem sokáig. — természetesen geológiai mérlókkel mérve — és a perm második felében olyan szárazság lett Középeurópában, hogy egy egész beltenger elpárolgott, így keletkezett a stassfurti sótclep. t Trolin gépkocsivezető volt az egyetlen ember, aki nem akarta, hogy a gyár a régi , 7.IS7-5“-ök helyett, áj kivi­tt lezésű, a mai követelmé­nyeknek megfelelő krtCSili- pás gyártásába kczdirn., Következetes makacssággal tartott ki véleménye mellett, hogy a régi „ZlSZ“-nrl kita­lálni sem lehet jobbat. Az égé,: háborút régi ,.ZISZ'‘- en járta meg és nézzek csak, még mindig tartja magát az örök jószág, .1; tizem mozgolódott. A dolgozók feszült érdeklődés­sel várták a pillanatot, ami- knr megjelennek az ájlipasá autók alkatrészei a futósza­lagon. Trosln jeges szemrte- irnsdgget figyelte a lüktető iramot, amely a gyár min­den részére kiterjedt. Kevés időbe tellett és az olcsó újtipusú teherautó ki­gördült a kísérleti műhely kapuján. A kocsit kísérlet­képpen égés- éjjel kint hagyták a 25 fokon hideg­ben. Másnap, a szinte der­medné fagyott kocsihoz hív­ták Trnsint és így biztatták: — ’No Trosin, gyújtsd be! Akár tetszik, akár nem. ~ Xem bánom, mindjárt megkísérlem — inondla Tro­sin merészen. fíiztns volt benne, hogy a: autó mit sem ér. De azért előmelegítette a radiátort és leplezett cinizmussal megfor­gatta a beindító kulcsot. A motor az éjjel dermesztő hi­degét semmibe véve, erőtel­jesen zúgni kezdett. Trosin- nak egyszeriben melege lelt. Mátraiépett, tarkójára csúsz­tatta sapkáját és meglepő- dött, de elismerő hányon szó­lalt meg: —• Ez már igen! Ez aztán kocsi! Így ismerkedett meg az új teherautóval, amelyet Mihai­lov, Eoszta és Copkin mér­nökök terveztek és amelynek a tömeggyártása is megin­dult. Trosin egyre jobban meg­kedvelte az új kocsit. A be- tonntaknn zajtalanul nyelte a kilométereket az tíj ZISZ, a kemény telet pedig olyan zavartalanul és könnyedség­gel tűrte, mint valami szibé­riai lovacska. Egyetlen kül­földi gép sem egyesítette ma­gúban e rendkívüli tulajdon­ságokat. De még egy utolsó, tón a legnehezebb próbát kelleti n: új kocsinak kiáltani. A kulatóállomás vezetője a leg­el hagyat ottabb trldres-gödrös utat választotta erre a já­ratra. Mihailov mérnök elő­ször tiltakozni aknrt a fel­adat ellen, azután mégis megadta magért. Csupán azl kérte, hogy összehasonlítás céljából fusson az új gép mellett a régi ZISZ is. Másnap a kocsi felkészült az útra. A régitipusú ZlSZ-ct Kim vezette, de a traktorok és a szekerek csapásaitól va­lósággal felszántott illat nem rí/f/ii. Tehetetlen magáraha- gyottságában többször kért im platóst. Az új kocsi... erős volt. Jól bírta a csúszós, agyagos lejtőket, korszerűen felépített rugózásával szinte átszökcit a köveken. Mihailov mérnök ezalatt a gyárban volt, de dolgozni nem tudott. Egyre azon ette magút: kiállja-c kocsija a próbát, vagy sem. Végül is úgy eluralkodott rajta a bel­ső őrlődés állapota, hogy tovább nem ellenkezett ma­yával és kocsijával a próba- álon a teherautók nyomóba hajtott. Az egyik faluban, a ka­nyar után megpillantotta az ..öreget“. Fáradtan, fejét te­nyerébe hajtva ült Kim a régi kocsi lépcsőjén. Szótla­nul, kerekre nyitott szemmel topoglak körülötte a falu apróságai és megejtő sajnál­kozással, részvétet mutató képpel tapogat léik az élette­len. kidőlt régi óriást Mihailov egyszerűen min­dent megértett. Alig váltott néhány szót Kimmel, az áj ZISZ' bugása szökött fü­lébe diadalmason és messzi­ről. A szél egyre tisztábban, kivehetőbben hozta magával a hengerek zaját. Trosin megérkezett. Tekin­tete Kim kocsijára tapadt l.átla. hogy végkép megadta magát az „öreg“. — Hát igen, valamikor jó gép volt a vén 7IS7 — só­hajtott Trosin, mintha baj- társát temetné. — De ezt/... — és kedves-okosán hunyo­rított Mihailov felé.

Next

/
Thumbnails
Contents