Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-16 / 266. szám

DUNÁNTÚLI w APLO '•V; •• * VL ÉVFOLYAM, 266. SZÁM ARA 50 FILLÉR Kiosztották a Sztálin-em lék lapolt at a Bőrgyárban Befejezte a mélyszántást a szederkényi térmelőcsoport is A pécsvidóki bányászok tanulnak az alberttelepi sztáhánovist óktól SZERDA, 1849 NOVEMBER 16 Tegyük tömegmozgalommá az egyéni versenyt! Pártunk Nagytmdapesti Választ­mányának határozata óta, Rákosi elytárs útmutatása nyomán a dél- dunántúli megyék üzemeiben is megindult az egyéni versenyzés. Az üzemek általában felhagytak az eddigi hibával, azzal, hogy csak a brigádok alakítását, a bri­gádversenyt szorgalmazták és a versenyszervezés helyes alapjain rakták le az egyéni versenymoz- galoxn kiszélesítésével. Az egyéni verseny fejlődött. De nem elegei Nagy buzgalommal azervezték a versenyzést a legtöbb üzemben, * déldunánitúli (megyék az országos átlagtól mégis elma­radtak. Vannak üzemeink, ahol még ma sincs egyéni verseny, pe­dig brigád van. Az öcsényi ken­dergyár felett például a megyei cártlapnak kellett bírálatot /gya­korolnia, hogy meginduljon a ver­senyzés. És ez nem is történt ré­gen, mindössze másfél hete. Má­sutt megindították az egyéni ver­senyt, de nem fejlesztették, meg­elégedtek azzal, hogy néhány munkás versenyez, a többit hagy­ták, hogy csendes szemlélő ma­radjon. De előfordult a fordítottja is. Az, hogy „beszervezték" a nagy tömeget, papíron versenyeztek és a valóságban nem. Büszkélkedtek azzal, hogy „nálunk mindenki ver­senyez", lényegében azonban sen­ki sem versenyzett. Ezért kapott bírálatot és gyakorolt önbírálatot a baranyai ÁVESZ. Nem fordítottunk elég gondot fez egyéni versenyzés megszerve­zésére. Pedig ez a versenyzési forma nem valami idegen dolog a munkások előtt. Sok helyen azt tapasztaltuk, ■— többek között a pécsi Dohánygyárban —, hogy a munkások spontán kezdeményezés­sel kihívták egymást, versenyez­tek is és éppen a vezetőség volt az, amely nem törődött a jó kez­deményezés fejlesztésével. így az megmaradt elszigetelt virtuskodás- toak, nem vált tömegmozgalommá, addig, amíg a Párt a hibára fel nem hívta a figyelmet Nem ritkán megjelent az ellen­ig is. Nem a szokott formában, Bem úgy, hogy azonnal lerítt a verseny rombolójáról, hogy az el­lenség, hanem úgy, hogy megjelent a „tapasztalt" munkás, aki „bebi­zonyította", hogy a verseny káros dolog, a munka minőségének „ro­vására" megy és egyéb áltudomá­nyé)« érveket sorakoztatott fel a Verseny ellen. A versenynek, az új munkaszellemnek ezeket az ellenségeit le kell lepleznünk, demagóg „érveiket" meg kell sem­misítenünk és ha bűnös szándék­kal gátolják a versenyt, az új munkamódszerek kialakítását, ak­kor tettüket meg kell torolnunk. Az egyéni versenyzésnél is be­bizonyosodott, hogy a jó példa a legjobb lendítőerő. Néhol éppen ez hiányzott. A vezetők beszélték a Versenyről, magasztalták, de maguk nem versenyeztek, nem mu­tattak példát arra, hogy is kell versenyezni. Ahol azonban a ve­zetők, a kommunista munkások a versenyben is jó példával jártak elől, mint a nagyatádi Dohánybe­váltónál, ott hamarosan megerősö­dött az egyéni verseny és a mun­kások nagy tömege kapcsolódott bele eredménnyel. Több helyen az is oka volt az eg yéni versenyek elmaradottságá­nak, hogy a normákat helytelenül állapították meg. így történt pél­dául néhány bányatelepen, vagy a pécsi „Norma" egyesített olaj­gyárak esetében is. A munkás tel­jesítményének elismerését az erköl­csi sikeren túl a bérben látja. Ha az elismerés — amelyre a munkás teljes joggal számít — hiányzik, nem alakulhat ki a he­lyes verseny sem. Kétségtelen, hogy a normát jó megállapítása nem könnyű feladat. De a „nem könnyű" feladatokat kétszeres gonddal és lelkiismeretességgel meg lehet és meg kell oldani. Sokszor még egyszerűbbekre sem fordítunk elég figyelmet. A Zsol- nay-gyári Bocz Jenő sztáhánovis- ta módszert kezdeményezett és annvi porcellérszigetelőt gyártott, hogy azokat nem tudták elhelyez­ni. Nem nevezhető bonyolult fel­adatnak az elszállítás és elhelye­A Szovjetunió az egyetlen , amely az atomenergiát békés célokra használja Visinszkij beszédének és az atomerővel végrehajtott gigászi természetátalakítás világvisszhangja Ab MTI párisi jelentése szerint Vi­sinszkij beszédének és az alomerönek a Szovjetunióban békés célokra tör tént felhasználásának óriási vissz­hangja van. A történelmi jelentőségű beszéddel és bejelentéssel az egész világsajtó behatóan fog­lalkozik. A francia lapok közül az Humanité felmérhetetlen jelentőségű eseménynek jelenti az atomerö békés felhaszná- zéí “szik Te eresz tmetszetének 'bőví- lását- * atomenergiának sivatagok lése, ezt is kellő időben meg kel- 3 megtermékenyítésére való felhaszná- lett volna oldani. Ilása A verseny során felmerült szá-l “W•távlatokat nyit meg az «vá­mos jó tapasztalat. Sok újítás szü-1 ««nponljából, letett a verseny lázában. Ezeket a versenyző fel is használta saját előnyére, de tovább nem jutott. Az egyéni versenyzést és ezzel párhuzamosan az újítást tömeg- mozgalommá akarjuk tenni. Ter­mészetesen lesznek messze kima­gasló eredmények, de a cél az, hogy az általános termelési szín­vonalat emeljük fel. Ezt pedig az elszigetelten folyatott versennyel bajosan érjük el. Ehhez az kell, hogy hatalmas tömegeket világo­sítsunk fel a verseny céljáról és módjairól. Az kell, hogy a fel­színre kerülő új módszerekkel és újításokkal a munkások nagy tö­megét ismertessük meg. Most hatalmas, széleskörű moz­galomnak vagyunk _ szemtanúi, amely a versenyzésre is soha nem látott lendítő hatást gyakorol: Sztálin elvtárs 70. születésnapjára óriási tömegben tesznek felaján­lásokat az üzemek dolgozói. A fel­adatoknak végrehajtására az egyé­ni verseny hatalmas lendületet veti A szocialista munkamódszer nagy értékei kerülnek napvilágra a világ dolgozói lángeszű vezéré­nek, Sztálin elvtársnak születés- napi „köszöntése" során. Jóváte­hetetlen hűn lenne, ha ezeket az értékeket nem hasznosítanánk szocialista ötéves tervünk előké­szítésében és végrehajtásában. Azokat a felajánlással kapcsolato­san meginduló tömeges egyéni versenykihívásokat, amelyeket a Szigetvári Konzervgyárban és számtalan más üzemben kötöttek, tovább kell fejleszteni, magjává kell tenni egy kialakuló hatalmas tömegmozgalomnak. Bele kell vinni a versenybe azokat a jó példákat, amelyeket dolgozóink a szovjet munkásoktól tanulhatnak, a verseny igazi szo­cialista szellemét, amelyet a Szovjetunió hős munkásai vittek dicsőségre, amely ellenállhatatlan lendületet kölcsönöz a versenynek és a szocializmus valódi építő erejévé teszi. Ezek a feladatok nem oldhatók meg adminisztrációval, azzal, hogy a munkásokat nagy számban tart­juk nyilván kartotékokon és ver­senyvállalási lapokon, Széleskörű felvilágosító munkát kell végezni! Meg kell magyarázni minden mun­kásnak, hogy miért versenyez és milyen célkitűzéseket tud verse­nye során megvalósítani, rá kell vezetni arra, hogy versenyébe valóban teljes szocialista öntuda­tot, lendületet vigyen és ragadja magával azokat is, akik lassab- ban. nehezebben melegszenek bele az új szellemű, új módszerű mun­kába. A verseny eddigi Irháit csak úgy tudiuk kijavítani, ha a néhol lélektelenül bürokra'ikns, máshol vétkesen nemtörődöm versenyszervezésről áttérünk a lelkes, de amellett gondos, nagy­vonalú, de amellett apró részletei­ben is jól megalapozott szervező ha a népek egyesülnek és elég ener­giával küzdenek, hogy meghátrálásra kényszerítsék a háborús uszítókat •— írja a lap. Az amerikai kormány is rendelkezik atomenergiával, vezetőinek azonban egyedül gondja a azovjetellenes háború előkészítése. A Szovjetúnióban ez az óriási energia­forrás á béke szolgálatában áll. A Ce Soir első oldalon öthasábes cím alatt írja: Egy lehetőség van arra, hogy az atomháborút megakadályozzák és ez: betiltani az atombombát. A hétfői Humanité első oldalon, fel­tűnő helyen közli Visinszkij beszédét. „Be kell tiltani az atomfegyvert — hangsúlyozza Visinszkij“ — írja címé­ben a lap. Az Humanité Visinszkij beszédé­vel kapcsolatban kiemeli, bogy az atomkérdés egyetlen megoldá­sa az atomfegyver betiltása. „Visinszkij megcáfolta, bogy • Szovjetúnló megtagadja az ellen­őrzést” — írja címében a Newyork Herald Tribune. Az egész jobboldali sajtéban a leg­érdekesebbek a Figaro lakesucoesí tu­dósítójának beismerései: „A Szovjet- únió most azt hangoztatja, hogy ő az egyetlen állam melyben az atomener­giát valóban kihasználják”. Be kell ismerni, hogy Visinszkij beszéde valóságos Iro­dalmi esemény volt — folytatja a tudósító. Anyanyel­vét a legnagyobb nyomatúkkal és len. dülettel használja és képgazdagsága valósággal szédítő. Az ENSZ-be úgy mennek Visinszkijt hallgatni, mint egy nagy zongoraművész hangversenyét. A tudósitó ezután beszámol arról, hogy az ENSZ egyes köreiben felme­rül a kérdés talán itt az Ideje annak, hogy Was­hington megváltoztassa az atom- ellenőrzés amerikai tervét. „Betiltani az atombombát az egyet­len mód arra, hogy elkerüljük az atomháborút“ — mondotta Visinszkij — jelenti feltűnő cikkében a Cs Sok, A szovjet hadsereg as emberiség jogait rédelmesi JoIIot Carle prágai nyilatkozata a Szovjetunióról Az MTI prágai jelentése szerint Jo- lk>t Curie, francia egyetemi tanár, a világhírű atomkutató, a Nemzetközi Békebizottság elnöke a Szovjetunióból visszatérőben Prágában nyilatkozott tapasztalatairól. — Magával ragadott a Szovjetunió­ban látott hatalmas murikaütem és t szovjet nép lelkes munkaakarata — mondotta. A szovjet nép egyre gyorsabb ütemben építi az új társadalmi ren­det — a kommunizmust A dolgozók életszínvonala szüntelenül emelkedik, mivel a szovjet gazdaság egészséges alapokon nyugszik, míg a tőkés országokban mindinkább érezte­tik hatásukat a tőkés rendszer lénye­gében rejlő ellentmond ások. A Szovjetunióban mindenki dolgo­zik és lelkesen dolgozik, mert tud­ja, hogy munkájának gyümölcsét maga aratja le. Tanúja voltam a nagyszerű moszkvai ünnepségnek és diszfelvomriásnak k, amely megmutatta a béke fenntartásán őrködő legnagyobb erőt. A szovjet hadsereg az emberisét jogait védelmezi. A békéért való küzdelemben a Szovjet­unió a legjelentősebb szerepet viszi, ennek a küzdelemnek alapvető, ténye­zője. Gomnlkőt és hét társát kizárták a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságából Rokoszotcszki marsallt a Központi Bizottság tagjává választották A Lengyel Egyesült Munkáspár. központi bizottsága és a pám központ: ellenőrző bizottsága a párt veze ő ak­tívájának részvételével november 11. tői 13-ig értekezletet ariot:. A napi­renden a párt feladata a forradalmi éberségért folytatott küzdelemben a jelenlegi helyzettel kapcsolatban és szervezeti kérdések szerepeltek. A forradalmi éberségért folyamatot küzdelemről szóló ponttal kapcsolat, ban Boleszlav Bierut, a Lengye Egyesült Munkáspárt központi bízol - ságinak elnöke, terjesztett be javae. lalo.. A vita után a teljes ülés egy­hangú határozatot hozott: A lengyei Egyesült Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága megbízza a Központi Bizottság Politikai Bizottságát, hogy fogadja e! irányvonalul Bierut jelen­téséi a párt ama tevékenységében, amellyel fokozni kívánja a forradalmi éberséget és emeint akarja a párt ideológiai színvonalát. Ugyanakkor a központi bizottság teljes ülése meg­bízza a központi bizottság szervező bizottságát, hogy hozzon megfelelő szervezeti határozatokat Bierut jelen­tése Irányvonalainak végrehajtására. — Tekintettel arra, hogy Gomulk.i és Kllszko, az egyesítő kongresszus óla eltelt 11 hónap folyamán — az imperializmus és ügynökei várakozá­sának megfelelően — nem mutatott jó­akaratot a partvonaltól történt jobbol­dali nacionalista elhajlása által a párt­nak okozott károk jóvátételére, tekin­tettel arra, hogy nem mutatott jóaka­ratot az elhajlásnak becsületes önbi rálát utján történő leküzdésére, tekin- tetbevéve továbbá, hogy Gomulka és Kliszko nem támogatták a pártol a saját megbocsáthatatlan hanyagságuk következtében a különféle helyekre belopakodott ellenséges ügynökök tel­jes leleplezésében, a közponli bizott­ság elhatározta, hogy Gomulkát és Kliszkot kizárja a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságából és megfosztja őket attól a jogtól, hogy résztvegyenek bármely vezető párt. funkcióban. — Tekintettel arra, hogy Spychalski — mint a legutóbbi eredményeikből kiderült — párt- és állami tevékeny ségben a megszállás alatt és a felsza­badítás után megbocsáthatatlan poli­tikai vakságot mulatott, amely hamis opportunista és nacionalista magatartá­sából eredt és tekintettel arra, hogy ez a magatartás lehetővé tette a forra­dalmi mozgalom és a népi Lengyel­ország Iránt ellenséges ügynökök be­szivárgását felelős ’állásokba, ami elő­mozdította a külföldi kémek tevékeny­ségét, tekintetbe véve továbbá, hogy Spychalski nem támogatta a pártol a* ellenséges ügynökök idejében történő leleplezésében, a központi bizottság elhatározta, hogy Spychalskit kizárj» a Lengyel Egyesült Munkáspárt köz­ponti bízott ágából és megfosztja at­tól a jogától, hogy bármely pártfunk­cióban résztvegyen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottsága egyhangúlag elha. tározta, hogy tagjává választja Kon­stantin Rokoszowszkit, Lengyelország tábornagyát és a központi bizottság helyettes tagjává választja Romans Grans, Witold Warostnszkl és Mihail Krajewszkit. Az értekezlet harmadik napján Mar cél Cachin, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a francia munkásosztály kiváló vezető­je, a nemzetközi forradalmi mozga­lom érdemes tagja, aki most látogató­ban van Lengyelországban, megjelent a teljes ülésen. Cachin, akit a jelen­levők az Internactoríátéval üdvözöltek, szívélyes beszédben átadta a francia munkásság üdvözletét. és felvilágosító munkára. Ez a szervező és felvilágosító munka elsősorban a szakszerve­zetek feladata, amelyet a Párt állandó irányítása alatt kell el­végezniük. A Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatában idézi a Szakszervezetek XVII. kongresszusának megállapítását: „A szakszervezetek elsőrendű fel­adata a gyárak, műhelyek és bri­gádok versenyének megszervezese és fejlesztése a termelési tervek végrehajtásáért és túlszárnyalá­sáért." Ezt a megállapítást a szakszervezeteknek valóra kell váltaniok és munkájukkal ki kell építeniük a szocialista versenyek országépítő rendszerét. A versenyben nem gépek, ha­nem a szocialista társadalmat építő dolgozók vesznek részt, akik lelket öntenek a gépbe is. Párt- szervezeteink és közvetlenül a szakszervezetek feladata, hogy a dolgozók lelkesen terjedő ver­senymozgalmát szervezzék, tuda­tosítsák, tömegessé tegyék. A politikailag magasszínvonalú és tömegmozgalommá fejlesztett egyéni versennyel elsöpörjük te* ósdi munkamódszereket, megte­remtjük az újtípusú munkások tíz- és százezreit, a szocialista társadalom bátor építőinek d'a- dalmas seregét.

Next

/
Thumbnails
Contents