Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-04 / 256. szám

5 M4S NOVEMBER A Vf to .P.L O Egy új előfizető a sokezer közül elmondja9 Mm mit leiül neki a Párt megyei lapja Baranyáit am, moSt ezer és Somogyiján’, Tolnában ezieff ember ismerkedik lapunkkal. Kezükbe veszik, átlapozzák és olvassák. Nemcsak ma, de holnap ’s: .rendszeresen: Uj előfizetők, a Párt lapjának új olvasói. Marcaliban és .Mohácson, Bo-nyhá. dón és Tabán, Sásdon, Barcson, Bá­■ i aszókén, Pécsett, Kaposváron és Srekszárdon — mindonü t új előfize öi vannak lapunknak. A népnevelők nél megrendelték a lapot és most ezernyi új kartoték ál! a központi ki. adótiivatálunk asztalaim^ 4 Kartotá&Iialonibál — te!­lesen találomra — Idválasz'unk egyet: ■ Feranczü Ferenoné. Pécs, Ma kár utca 73 szám-. Ferenci Inét ől1 sok kérd ezni valónk van. Azt akarjuk: megkérdezni tőle, hogy tudja e, érzi-e hogy mit jelent ú előfizetőnek lenni, tud ja -e, érzi-e, hogy 2 Pár: megyei lap­ját rendszeresen kell olvasni. Vá fasza, « sokezer ú etőfizet5 válasza. A pécsi Dohánygyárban dolgozik, válogatónő. Egy pillanatig, talán kei. tőig Is gondolkozik, amikor megkér­dezzük tőle, hogy mióta dolgoz!k i:' a gyárban. — Huszonöt éve már. A buszooö: évből Fe-enczfiné hu ezonegyet az úri világban dolgozott Lá'lo' -e akkor ö, vagy bárki más az üzemben ujságárót, írtak-e akkor « lapok a munkásokról, -töröd'ek-e ve lök. /Vem bizony, nem írlak akkor rólunk — mondja és a dohányport e.öször a kötényébe törli, majd végig eámí: a homlok áa — Aaér. volt ez elvtárs, mert akkor még nem voltak kommunista lapok, nem volt legális a Párt. Persze, hogy nem írtak rólunk, no de az is természetes, hogy tagja leltem a Pártnak és olvasom- az új­ságot. — Ásómban megmondom őszintén, itt elkövettem- egy hibát a lappal és ezen keresztül a Partial szemben, mert nem olvastam rendszeresen-. — Volt úgy, hogy egy héten ‘.öbb nap is nem vettem meg, mert vngy siettem haza, vagy már nem » volt, lep az árusnál. — El fe szomorítoliam ezzel a fér­jemet, mert az-na-p este, elmaradt a szokásos felolvasás. Ferencz-fi Ferenc világtalan. Otthon ül és kosara- fon naphosszat. — Legfőképpen é& először * bül- poMk&t és. a belpolitikát szoktam felolvasni, aztán a négyes oldalon azokat a rövid elbeszéléseket. Nagyon jói nevettünk legutoljára azon, ame­lyik a vajastekercsről szólt. Tutija elvídrs, amelyikben két vállalatvezető beszélget. — Ezentúl már reggel otthon lesz az újság. A férjem megőrzi eslig, vasárnap meg már délelőtt olvasunk. Addig csak fői az ebéd, jVem Kellett ám nekem soka magyarázni, mindjárt megértettem, hogy ha még nem is lennék » Párt. •nak tagja, akkor is szükség van a rendszeres újságolvasásra, hisz ezért is tett olcsóbb, bogy mindenki meg­vehesse. Holnap reggel bekocogtat a kézbe­sítő Ferenci fi Ferenoékhe® * Makár utca 73-ba és még ezer és ezer oiyan helyre, ahová idáig nem virít újságot. Olvassák, tanulmányozzák, szórakoz­zanak és tanuljanak jól. Jói szerveseit versenyben végezzi&k a mélyszántást Világszerte lelkesen készülnek a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére Moszkvai jelentés szerint az egész világ dolgozói készülnek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 32. év­fordulójának megünneplésére. A var­sói ,,ASI” villanyszerelési gyár dolgo­zói az évforduló alkalmából levelet in­téztek a moszkvai villanyipari dolgo­zókhoz, amelyben megfogadják, hogy a hatéves terv során a termelést az eddiginek ötszörösére emelik. A dom- gowai Bankova Acélművek dolgozói a a tufái acélgyár dolgozóihoz küldtek levelet, amelyben hálával emlékeznek meg a segítségről, amelyet a Szovjet­unió nyújtott nekik és közük, hogy a gyár munkásainak 85 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A mongol népi forradalmi párt fel­hívást bocsátott ki az évforduló alkal­mából. A párt ebben lángoló üdvözle­tét küldi a demokrácia és a szocializ­mus, valamint a béke. a nemzetek kö­zötti együttműködés ügyéért küzdő és a háborús uszítok ellen harcoló né­peknek. Amszterdamban a Holland—Szovjet Társaság ünnepséget rendezet az Ok­tóberi Forradalom 32. évfordulója al kaiméból. A Skót—Szovjet Társaság az Edinburghban rendezőit ünnepségen emlékezett meg az évfordulóról. „Mindenben segítjük az újítókat" A komlói műszaki értelmiség példamutató munkaversenye *Az űfifásl (err minden egyes feladatánál is valósítsuk meg a fizikai és értelmiségi dolgozók összefogását, azok él, »kik elmöieli tudásuk és gya­korlati tapaszfalafaik alapján leginkább hivatottak annak megoldására." így szól ax Ojlfók és Feltalálók Első Kongresszusának 2. határozata. Ezt és a többit is gondosan végig­olvasta Gyhnesi Emó, a komlói Kos- suth-akna gépésztechnikusa. Es nem­csak elolvasta.. A betűk élesztették benne a lelkesedést, a gondolatokat, A gondolatok kétfelé futottak. Azw. egyik út, az itthoni építés, a bánya á volt. A másik ... a másik út nagyon í messzire szaladt. Nem is száz: ezerf* és ezer kilométerre. A Szovjetunióba, * ahol Gyimesi Imre bár mint hadi­fogoly dolgozott, megismerte egy ha­talmas, boldog nép szabad életét, S a gondolatokból tett született, arról tanúskodnak egy fehér lap biz­tos betűi: „Gyimesi Ernő gépésztechnikus a hároméves terv sikeres befejezése és az ötéves terv mielőbbi megkezdése érdekében munkaversenyre hívom ki 1949 november t-{5l 1949 december . d/-!g Kladiva József, Répást Miklós, h'orzsa Pál, Répási Miklós, ifj, Si- monsifs István <is Tar Gyula elektro­technikus munkatársakat az alanti feltételek mellett.. A feltételek beszélnek a munkaidő pontos betartásáról, észszerű kihasz­nálásáról. S ebben bent van az is, bogy a műszaki értelmiség úgy segít a munka megszervezésével, a maga frontján a fizikai dolgozóknak, hogy nocsak akarjanak, de minden percet valóban ki tudjanak használni. Máso­dik feltétel az anyaggal való takaré­koskodás.' Felhívjuk az üzemi és városi pártszerveze’elc fkivelmé1, hoerv a Népnevelő november 3-án, csü­törtökön jeleni meg. A Nép­nevelő november 7-r5l szóló cik­két rendkívüli nlnpezcrví nép­nevelő értekezleten vitassák meg. MDP Kdzponü Vezetőség Agifációs Osztály. „Újításokkal cs éseszerűsitéschkel segítsük a: újiíómozgulmat" — foly­tatódik tovább. És talán ez a legko­molyabb pont a versenykihívásban. — Most az újíiókongresszüs alatf rádőbhentem, hogy mi, a műszaki ér­telmiség eddig nem törődi lünk igazán az újításokkal. Sokkal jobban bele kellett volna kapcsolódnunk. Nem lát­tuk rneji, hogy mennyire a mi ügyünk is, hogy ott lett volna már sokkal előbb a helyünk a munkásújítók mel­lett — mondja Gyimesi Ernő, akinek kezdeményezése jelentős lépést jelent a fizikai és műszaki dolgozók össze­fogása fölé. Az első technikus kéz üzemeinkben, amelyik kinyílt, hogy szorosra záruljon e munkások kezé­vel, hogy részt vegyen újításaikban, megrajzolja azt, ahol a munkától el­nehezült kéz megakad, hogy magába 'zívja azokat a tapasztalatokat, amit csak a munka közben a fizikai dol­gozó lát meg. Gyimesi Ernő munkatárs komolyan veszi ezt a versenyt, amit a kihívot- tak már elfogadtak. Komolyan veszi, meri ki akar érdemelni vele valamit, amit mindennél értékesebbnek tart: azt, hogy tagjelől'lje legyen a Párt­nak, hogy ott harcoljon ő is az él­csapat tagjaival az új élőt csatáján. A vetési munkálatok számos tanul­sággal szolgálnak további munkánk eredményesebbé tételéhez. Ilyen ta­nulságokat vonhatunk le többek kö zött a mezőgazdasági versenyek szervezését illetőleg is. Ila mezőgazdasági versenyeink fej­lődését vizsgálat alá vesszük, akkor — a kétségtelen fejlődés ellenére is — megállapíthatjuk, hogy még min­dig súlyos hiányosságok vannak ezen a téren és ezeket a hiányossá­;okat megtalálhatjuk a most lezaj­lott vetési versenyben is. K ét döntő fogyatékosságra kell itt mindenekelőtt rámutatnunk. Egyik döntő hiányosságképpen meg kell állapítanunk, hogy versenyeink túlnyomó részben politika mentesek voltak. Mit kell ezalatt értenünk? Azt, hogy versenyeink szervezésénél nem a lenini hármas jelszó, nem a Párt falusi politikájának szellemében jártunk eh A versenyek szervezésé­nél nem támaszkodtunk szilárdan a szegényparaszt,ságra^ nem ápoltuk a szövetséget a középparaszttal és nem vittünk kíméletlen harcot a kulik ellen- Némely helyen, mint Baranya- hidvégen odáig mentek ebben, hogy kulákot engedtek versenyezni, aki hogy félrevezesse a község dolgozó parasztjait, odaállt a dolgozó parasz­tok közó és igyekezett ezáltal is dolgozó parasztnak álcázni magát. A másik döntő hiányossága volt a versenyeknek, hogy hiányzott belő­lük az ellenőrzés és a nyilvánosság. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a községek legnagyobb része ver­senyben volt a megye összes köz­ségeivel, a Község egy dűlője a köz­ség összes dűlőjével, egy dolgozó paraszt a község összes többi dől gozó parasztjával. Ez aztán csaknem teljesen lehetetlenné tette az ellen őrzést. Ezt a hibát érezték maguk ; dolgozó parasztok is, ezért történ­tek utólag több helyen párosverseny­kihívások. ogv küszöbölhetjük ki ezeket a hiányosságokat? Első és legfontosabb feladatunk a versenyek politikamentességének megszüntetése. Semmi munkát falun nem végezhe­tünk el jól, ha akár egy pillanatra is szem elől veszítjük Lenin hármas jelszavát. A következetes marxi lenini vonaltól való eltérés, politikai hibák sorozata lehet az egyetlen eredménye annak, ha akár a jelszó ról, akár annak hármas egységéről és megbonthatatlanságárcl megfeled­kezünk. Konkrét esetben ez azt jelenti hogy a versenyek szervezésűnél is döntően leghűbb, legkövetkezete sebb falusi szövetségesünkre, a sze­gén/parasztságra kell támaszkodni Ugyanakkor természetesen be kel vonuunk a középparasztságot is, d a vezetés, a súlypont, a szegény parasztságon kell, hogy legyen. Hol találjuk meg ezeket a sze Ahd micmdkm, tus „Si^éfr-swaéaf" v/M... A térképen fejiér folt mutatta, ember sohasem járta, vadállatok, vándormadarak lakták. Ugv hívták: Éhség-sivatag. A forradalom előtti könyvek, folyóiratok, csak etinyit tudtak a nagy üzbekisztáni puszta- o J Ságról. Í Harminc évvel ezelőtt megindult az élet támadása az Éhség-sivatag e ellen. Földművelők, az új korszak v embereivel, a bolsevikokkal élükön f rohamozták meg az addig ember nem J járta pusztaságot, hogy legyőzzék Jós a nép szolgálatába állítsák. 5 Alekszandr Orlov, 1921-ben a kopár J földön megalapította a ,J?ahta-Aral“ iszovhozt, a név annyit jelent: „Gva- i pot-sziget“. A Pahta-AraJ ma már f országos jelentőségű gazdaság, amely­iken a gyapot hektáronkénti termés- ? átlaga 30—90 mázsa. }Xszovho/ban I sür?’ s^rffgfzó \ ______________! csatornahálózat — 1 amelynek összes hosszúsága megha­jt ladja a 6 ezer kilométert — öntözi a «virágzó gyümölcsös ós szőlöskerte- ílcet, a citromligeteket és termékeny f földeket. A lakótelep egész kis vá- r ros, iskolákkal, kórházzal, áruházak- fka.l, villányteleppcl, kultúrházzal, i parkkal, stadionnal... i A mezőgazdasági szakemborck iegész seregét adták az országnak, f Maligin, a szovhoz volt agronomusa. P:na a mezőgazdasági tudományok ^doktora, Danilescnko szerelö-folta­láló, a köztársaság Legfelsőbb Taná­csának küldötte. Huszonöt évvel ezelőtt a „Pabta- Ara!“-ból indult meg a támadás a sivatag ellen, de ma raá.r nehéz meg­állapítani, hol az „arcvonal“. Győ- z.elme-sen halad előre a sivatag meghódításáért küzdő sereg. Az' Éhség-sivatag sok pontján dúsan termő földek váltották fel a kopár, lakatlan, göröngyös talajt. A lolotov kolhozban dolgozik ________ Fazeldin Mirszalijev komsz omolista, mezőgazdasági tech­nikus, aki most egy raj munkáját irányítja. — Bebizonyítom, hogy az Éhség- sivatagban js tehet 100 mázsa gyapo­tot termelni hektáronként! — mon­dotta Nem szegte kedvét, hogy nehezen megmunkálható gvomos föld jutott neki. líajábd' dolgos embereket válo­gatott öeszo és versenyre hívta a szomszédos kolhoz hírős rajvezetőjót — Lola Irbutajevét, a Szocialista Munka Hősét. Egész nyáron át fá­radhatatlanul, hősiesen dolgoztak. Lola Irbutajova nemrég ellátogatott Mirszalijevék földjére ós a gyapotot látva csak ennyit mondott: — Nem rosszabb, mint az enyém. Gazdag termés várhatói És félhónap sem tolt el, Mirszali­jev megelőzte Irbutajevát. A Kom- szomol Központi Bizottsága átnyúj­totta a kiváló rajnak a vándor Vö­rös Zászlót. De a többi kolhozban is jó ter­mést várnak, csak ez évben a mir- csazuli kerületben hatezer hektárral növekedett a vetésterület, a gyapot- termés pedig 30 százalékkal maga­sabbnak ígérkezik. Ez javarészt a komszomoltagok érdeme. A sivatag hamarosan eltűnik és lakott terület­té válik, az élet legyőzi. Ma már 150 kultúrált lakótelep alakult, ahol nem nélkülözik a villanyvilágítást, klu­bot, iskolákat, áruházakat, kórháza­kat, parkokat sem. Az utcákat topo­lyasorok szegélyezik. És mindenfelé dúsan termő gyümölcsös- és szőlős- kerteket telepítettek. < 3HEEÍS dag termóasel jutalmazza a kolhoz­parasztok munkáját. Ma már híresek az Éhség-sivatag terméseredményei s még a legutóbb alakult kolhozok jövedelmei is milliókra rúgnak. A „Pobjoda“ kolhoz elnöke, Iván Podlipajev, büszkén meséli: — Két év alatt évtizedes munkát végeztünk! Hatalmas gyapottermé- sünk vgn ée dinnyeföldünkön van olyan gyümölcs, amely 37 kilót nyom. De ez csalt kezdet! Az Éhség-sivatag már a múlté. A terméketlen pusztának vége! Itövi desen más nevet kap a vidék, ame'v ma már bőven termő, virágzó oázis. gényparasztokat? Megtaláljuk min­denekelőtt & Pártban, de megtaláljuk őket a DEFOSZ munkástagozatában, a szövetkezetben is. Tehát nekik kell elsősorban versenyezniük- Min­denek előtt párttagjainknak kell eb­ben is előljárniok. Egyik kommu­nistának ki kell hívnia a másikat, egyik szegenyparasztnak ki kell hív­nia a másik szegényparasztot. Sze­mélyileg ez a garancia arra, hogy a versenyben élgt, lendület legyen. Elengedhetetlen feltétele az ered­ményes versenynek az, hogy a ver­seny teljes nyilvánosság előtt és rendszeres ellenőrzés mellett folyjék. Csak akkor lehet egy verseny ko­moly, csak akkor lehet egy verseny­nek súlya és értelme, ha ax talja6 nyilvánosság előtt folyik és rend­szeresen ellenőrzik. Ha tehát például egy dűlő versenyez egy másik dűlő­vel, akkor a dűlőben egy bizottságot kell alakítani a dülőfelelős, vagy egy népnevelő vezetésével, akik elő­ször a saját dűlőjüket vizsgálják fe­lül. Miután ez megtörtént, elmennek a másik versenyző dűlőt megnézni. Pontosan megállapítják mennyi a teljesítmény, a verseny most követ­kező szakaszában konkréten mennyi a mélyszántás. Természetesen ugyan­ekkor megnézik a minőséget is, je­len esetben, hogy meg van-e a szük­séges 25 centiméteres mélység. A dzsgálat eredménye alapján aztán a versenytáblln nyilvánosságra hozzák, hogy ezen a héten melyik dűlő vezet a kettő közül, mennyi az egyik elő­nye, mennyi a másik lemaradása. U gyanez vonatkozik az egyének és a községek közti versenyre is. Az egyéneknek is ellenőrizniük kell egymást ós a községeknek ie és ezek eredményét is nyilvánosságra kell hozni. Különösen nagyjelentő­ségű a versenyző községek ellenőrző látogatása. Ennek ünnepélyes formák között kell megtörténnie és a köz­ség vezetőinek kell rajta résztven- niök­Az a feltétel azonban, hogy a versenyt maguknak a résztvevő fe­leknek kell ellenőrizniük, kizárj* azt, hogy egy- dűlő, vagy község számos más dűlővel vagy községgel versenyben álljon. Ez csak úgy va­lósítható meg, ha egy dolgozó par raszt egy másik dolgozó paraszttal, egy dűlő egy másik dűlővel, egy község egy másik községgel áll ver­senyben. Ezért kell felszámolni azt a helyzetet, hogy egy községben mindenki mindenkivel versenyben, áll, az összes dűlők versenyben ál­lanak a község összes többi dűlőjé­vel, a község pedig versenyben áll az egész megyével, a megye minden községével. Ilyen versenyek csak papíron létezhetnek, az ilyen ver­seny nem verseny. És vonatkozik ez a gépállomások, állami gazdaságok és termelőceopor- tok versenyére is. Ezek sem kivé­J telek, ezeknél Í3 a párosversony kell, hogy legyen a versenyzés döntő á formája. } Még egy lényeges és elengedhe- ^ teilen követelménye van a verseny­nek. Az, hogy a verseny feltételei biztosítva legyenek. Meg kell szűn­nie a, versenyeknél annak, hogy * népi bizottság, vagy a DÉFOSZ ve­zetőség derüre-borura ígér a ver­senykihívásoknál a község dolgozó parasztjai nevében. Községi verseny csak akkor lehet eredményes, ha azt a község dolgozó parasztjainak túl­nyomó része határozza el és vállal­ta annak feltételeit. De még ez sem elegendő. Nemcsak vállalniok bel! a feltételeket, hanem meg is kell néz- niök, hogy mit kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy a. versenyben eredmé­nyesen megállják helyüket, sőt meg kell szervezniük a kölcsönös segítsé­get is, hagy biztosítsák, hogy senki le ne maradjon a versenyző dűlőből, vagy faluból. Ehhez természetesen azt is tudnjok kell, hogy miben versenyeznek? Tuániok lrell, hogy most' például a mélyszántás a döntő kérdés éc ez a döntő versenypont is. Ezek a legfontosabb szempontok alusi versenyeink további szorvezé- ••énól. Ila ezeket a szempontokat •zem előtt tartjuk, versenyeinket °zek szerint szervezzük meg, akkor i dolgozó parasztság versenyei élő valósággá válnak, olyan verse­nyekké, melyek elősegítik a dolgozó caraszlsár munkájának eredményes­ségét, elősegítik dolgozó pnxaszisá- 'unk fejlődését, hozzájárulnak öt­éves tervünk alapjainak lerakásához.

Next

/
Thumbnails
Contents