Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-04 / 256. szám
5 M4S NOVEMBER A Vf to .P.L O Egy új előfizető a sokezer közül elmondja9 Mm mit leiül neki a Párt megyei lapja Baranyáit am, moSt ezer és Somogyiján’, Tolnában ezieff ember ismerkedik lapunkkal. Kezükbe veszik, átlapozzák és olvassák. Nemcsak ma, de holnap ’s: .rendszeresen: Uj előfizetők, a Párt lapjának új olvasói. Marcaliban és .Mohácson, Bo-nyhá. dón és Tabán, Sásdon, Barcson, Bá■ i aszókén, Pécsett, Kaposváron és Srekszárdon — mindonü t új előfize öi vannak lapunknak. A népnevelők nél megrendelték a lapot és most ezernyi új kartoték ál! a központi ki. adótiivatálunk asztalaim^ 4 Kartotá&Iialonibál — te!lesen találomra — Idválasz'unk egyet: ■ Feranczü Ferenoné. Pécs, Ma kár utca 73 szám-. Ferenci Inét ől1 sok kérd ezni valónk van. Azt akarjuk: megkérdezni tőle, hogy tudja e, érzi-e hogy mit jelent ú előfizetőnek lenni, tud ja -e, érzi-e, hogy 2 Pár: megyei lapját rendszeresen kell olvasni. Vá fasza, « sokezer ú etőfizet5 válasza. A pécsi Dohánygyárban dolgozik, válogatónő. Egy pillanatig, talán kei. tőig Is gondolkozik, amikor megkérdezzük tőle, hogy mióta dolgoz!k i:' a gyárban. — Huszonöt éve már. A buszooö: évből Fe-enczfiné hu ezonegyet az úri világban dolgozott Lá'lo' -e akkor ö, vagy bárki más az üzemben ujságárót, írtak-e akkor « lapok a munkásokról, -töröd'ek-e ve lök. /Vem bizony, nem írlak akkor rólunk — mondja és a dohányport e.öször a kötényébe törli, majd végig eámí: a homlok áa — Aaér. volt ez elvtárs, mert akkor még nem voltak kommunista lapok, nem volt legális a Párt. Persze, hogy nem írtak rólunk, no de az is természetes, hogy tagja leltem a Pártnak és olvasom- az újságot. — Ásómban megmondom őszintén, itt elkövettem- egy hibát a lappal és ezen keresztül a Partial szemben, mert nem olvastam rendszeresen-. — Volt úgy, hogy egy héten ‘.öbb nap is nem vettem meg, mert vngy siettem haza, vagy már nem » volt, lep az árusnál. — El fe szomorítoliam ezzel a férjemet, mert az-na-p este, elmaradt a szokásos felolvasás. Ferencz-fi Ferenc világtalan. Otthon ül és kosara- fon naphosszat. — Legfőképpen é& először * bül- poMk&t és. a belpolitikát szoktam felolvasni, aztán a négyes oldalon azokat a rövid elbeszéléseket. Nagyon jói nevettünk legutoljára azon, amelyik a vajastekercsről szólt. Tutija elvídrs, amelyikben két vállalatvezető beszélget. — Ezentúl már reggel otthon lesz az újság. A férjem megőrzi eslig, vasárnap meg már délelőtt olvasunk. Addig csak fői az ebéd, jVem Kellett ám nekem soka magyarázni, mindjárt megértettem, hogy ha még nem is lennék » Párt. •nak tagja, akkor is szükség van a rendszeres újságolvasásra, hisz ezért is tett olcsóbb, bogy mindenki megvehesse. Holnap reggel bekocogtat a kézbesítő Ferenci fi Ferenoékhe® * Makár utca 73-ba és még ezer és ezer oiyan helyre, ahová idáig nem virít újságot. Olvassák, tanulmányozzák, szórakozzanak és tanuljanak jól. Jói szerveseit versenyben végezzi&k a mélyszántást Világszerte lelkesen készülnek a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére Moszkvai jelentés szerint az egész világ dolgozói készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának megünneplésére. A varsói ,,ASI” villanyszerelési gyár dolgozói az évforduló alkalmából levelet intéztek a moszkvai villanyipari dolgozókhoz, amelyben megfogadják, hogy a hatéves terv során a termelést az eddiginek ötszörösére emelik. A dom- gowai Bankova Acélművek dolgozói a a tufái acélgyár dolgozóihoz küldtek levelet, amelyben hálával emlékeznek meg a segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújtott nekik és közük, hogy a gyár munkásainak 85 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A mongol népi forradalmi párt felhívást bocsátott ki az évforduló alkalmából. A párt ebben lángoló üdvözletét küldi a demokrácia és a szocializmus, valamint a béke. a nemzetek közötti együttműködés ügyéért küzdő és a háborús uszítok ellen harcoló népeknek. Amszterdamban a Holland—Szovjet Társaság ünnepséget rendezet az Októberi Forradalom 32. évfordulója al kaiméból. A Skót—Szovjet Társaság az Edinburghban rendezőit ünnepségen emlékezett meg az évfordulóról. „Mindenben segítjük az újítókat" A komlói műszaki értelmiség példamutató munkaversenye *Az űfifásl (err minden egyes feladatánál is valósítsuk meg a fizikai és értelmiségi dolgozók összefogását, azok él, »kik elmöieli tudásuk és gyakorlati tapaszfalafaik alapján leginkább hivatottak annak megoldására." így szól ax Ojlfók és Feltalálók Első Kongresszusának 2. határozata. Ezt és a többit is gondosan végigolvasta Gyhnesi Emó, a komlói Kos- suth-akna gépésztechnikusa. Es nemcsak elolvasta.. A betűk élesztették benne a lelkesedést, a gondolatokat, A gondolatok kétfelé futottak. Azw. egyik út, az itthoni építés, a bánya á volt. A másik ... a másik út nagyon í messzire szaladt. Nem is száz: ezerf* és ezer kilométerre. A Szovjetunióba, * ahol Gyimesi Imre bár mint hadifogoly dolgozott, megismerte egy hatalmas, boldog nép szabad életét, S a gondolatokból tett született, arról tanúskodnak egy fehér lap biztos betűi: „Gyimesi Ernő gépésztechnikus a hároméves terv sikeres befejezése és az ötéves terv mielőbbi megkezdése érdekében munkaversenyre hívom ki 1949 november t-{5l 1949 december . d/-!g Kladiva József, Répást Miklós, h'orzsa Pál, Répási Miklós, ifj, Si- monsifs István <is Tar Gyula elektrotechnikus munkatársakat az alanti feltételek mellett.. A feltételek beszélnek a munkaidő pontos betartásáról, észszerű kihasználásáról. S ebben bent van az is, bogy a műszaki értelmiség úgy segít a munka megszervezésével, a maga frontján a fizikai dolgozóknak, hogy nocsak akarjanak, de minden percet valóban ki tudjanak használni. Második feltétel az anyaggal való takarékoskodás.' Felhívjuk az üzemi és városi pártszerveze’elc fkivelmé1, hoerv a Népnevelő november 3-án, csütörtökön jeleni meg. A Népnevelő november 7-r5l szóló cikkét rendkívüli nlnpezcrví népnevelő értekezleten vitassák meg. MDP Kdzponü Vezetőség Agifációs Osztály. „Újításokkal cs éseszerűsitéschkel segítsük a: újiíómozgulmat" — folytatódik tovább. És talán ez a legkomolyabb pont a versenykihívásban. — Most az újíiókongresszüs alatf rádőbhentem, hogy mi, a műszaki értelmiség eddig nem törődi lünk igazán az újításokkal. Sokkal jobban bele kellett volna kapcsolódnunk. Nem láttuk rneji, hogy mennyire a mi ügyünk is, hogy ott lett volna már sokkal előbb a helyünk a munkásújítók mellett — mondja Gyimesi Ernő, akinek kezdeményezése jelentős lépést jelent a fizikai és műszaki dolgozók összefogása fölé. Az első technikus kéz üzemeinkben, amelyik kinyílt, hogy szorosra záruljon e munkások kezével, hogy részt vegyen újításaikban, megrajzolja azt, ahol a munkától elnehezült kéz megakad, hogy magába 'zívja azokat a tapasztalatokat, amit csak a munka közben a fizikai dolgozó lát meg. Gyimesi Ernő munkatárs komolyan veszi ezt a versenyt, amit a kihívot- tak már elfogadtak. Komolyan veszi, meri ki akar érdemelni vele valamit, amit mindennél értékesebbnek tart: azt, hogy tagjelől'lje legyen a Pártnak, hogy ott harcoljon ő is az élcsapat tagjaival az új élőt csatáján. A vetési munkálatok számos tanulsággal szolgálnak további munkánk eredményesebbé tételéhez. Ilyen tanulságokat vonhatunk le többek kö zött a mezőgazdasági versenyek szervezését illetőleg is. Ila mezőgazdasági versenyeink fejlődését vizsgálat alá vesszük, akkor — a kétségtelen fejlődés ellenére is — megállapíthatjuk, hogy még mindig súlyos hiányosságok vannak ezen a téren és ezeket a hiányossá;okat megtalálhatjuk a most lezajlott vetési versenyben is. K ét döntő fogyatékosságra kell itt mindenekelőtt rámutatnunk. Egyik döntő hiányosságképpen meg kell állapítanunk, hogy versenyeink túlnyomó részben politika mentesek voltak. Mit kell ezalatt értenünk? Azt, hogy versenyeink szervezésénél nem a lenini hármas jelszó, nem a Párt falusi politikájának szellemében jártunk eh A versenyek szervezésénél nem támaszkodtunk szilárdan a szegényparaszt,ságra^ nem ápoltuk a szövetséget a középparaszttal és nem vittünk kíméletlen harcot a kulik ellen- Némely helyen, mint Baranya- hidvégen odáig mentek ebben, hogy kulákot engedtek versenyezni, aki hogy félrevezesse a község dolgozó parasztjait, odaállt a dolgozó parasztok közó és igyekezett ezáltal is dolgozó parasztnak álcázni magát. A másik döntő hiányossága volt a versenyeknek, hogy hiányzott belőlük az ellenőrzés és a nyilvánosság. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a községek legnagyobb része versenyben volt a megye összes községeivel, a Község egy dűlője a község összes dűlőjével, egy dolgozó paraszt a község összes többi dől gozó parasztjával. Ez aztán csaknem teljesen lehetetlenné tette az ellen őrzést. Ezt a hibát érezték maguk ; dolgozó parasztok is, ezért történtek utólag több helyen párosversenykihívások. ogv küszöbölhetjük ki ezeket a hiányosságokat? Első és legfontosabb feladatunk a versenyek politikamentességének megszüntetése. Semmi munkát falun nem végezhetünk el jól, ha akár egy pillanatra is szem elől veszítjük Lenin hármas jelszavát. A következetes marxi lenini vonaltól való eltérés, politikai hibák sorozata lehet az egyetlen eredménye annak, ha akár a jelszó ról, akár annak hármas egységéről és megbonthatatlanságárcl megfeledkezünk. Konkrét esetben ez azt jelenti hogy a versenyek szervezésűnél is döntően leghűbb, legkövetkezete sebb falusi szövetségesünkre, a szegén/parasztságra kell támaszkodni Ugyanakkor természetesen be kel vonuunk a középparasztságot is, d a vezetés, a súlypont, a szegény parasztságon kell, hogy legyen. Hol találjuk meg ezeket a sze Ahd micmdkm, tus „Si^éfr-swaéaf" v/M... A térképen fejiér folt mutatta, ember sohasem járta, vadállatok, vándormadarak lakták. Ugv hívták: Éhség-sivatag. A forradalom előtti könyvek, folyóiratok, csak etinyit tudtak a nagy üzbekisztáni puszta- o J Ságról. Í Harminc évvel ezelőtt megindult az élet támadása az Éhség-sivatag e ellen. Földművelők, az új korszak v embereivel, a bolsevikokkal élükön f rohamozták meg az addig ember nem J járta pusztaságot, hogy legyőzzék Jós a nép szolgálatába állítsák. 5 Alekszandr Orlov, 1921-ben a kopár J földön megalapította a ,J?ahta-Aral“ iszovhozt, a név annyit jelent: „Gva- i pot-sziget“. A Pahta-AraJ ma már f országos jelentőségű gazdaság, amelyiken a gyapot hektáronkénti termés- ? átlaga 30—90 mázsa. }Xszovho/ban I sür?’ s^rffgfzó \ ______________! csatornahálózat — 1 amelynek összes hosszúsága meghajt ladja a 6 ezer kilométert — öntözi a «virágzó gyümölcsös ós szőlöskerte- ílcet, a citromligeteket és termékeny f földeket. A lakótelep egész kis vá- r ros, iskolákkal, kórházzal, áruházak- fka.l, villányteleppcl, kultúrházzal, i parkkal, stadionnal... i A mezőgazdasági szakemborck iegész seregét adták az országnak, f Maligin, a szovhoz volt agronomusa. P:na a mezőgazdasági tudományok ^doktora, Danilescnko szerelö-foltaláló, a köztársaság Legfelsőbb Tanácsának küldötte. Huszonöt évvel ezelőtt a „Pabta- Ara!“-ból indult meg a támadás a sivatag ellen, de ma raá.r nehéz megállapítani, hol az „arcvonal“. Győ- z.elme-sen halad előre a sivatag meghódításáért küzdő sereg. Az' Éhség-sivatag sok pontján dúsan termő földek váltották fel a kopár, lakatlan, göröngyös talajt. A lolotov kolhozban dolgozik ________ Fazeldin Mirszalijev komsz omolista, mezőgazdasági technikus, aki most egy raj munkáját irányítja. — Bebizonyítom, hogy az Éhség- sivatagban js tehet 100 mázsa gyapotot termelni hektáronként! — mondotta Nem szegte kedvét, hogy nehezen megmunkálható gvomos föld jutott neki. líajábd' dolgos embereket válogatott öeszo és versenyre hívta a szomszédos kolhoz hírős rajvezetőjót — Lola Irbutajevét, a Szocialista Munka Hősét. Egész nyáron át fáradhatatlanul, hősiesen dolgoztak. Lola Irbutajova nemrég ellátogatott Mirszalijevék földjére ós a gyapotot látva csak ennyit mondott: — Nem rosszabb, mint az enyém. Gazdag termés várhatói És félhónap sem tolt el, Mirszalijev megelőzte Irbutajevát. A Kom- szomol Központi Bizottsága átnyújtotta a kiváló rajnak a vándor Vörös Zászlót. De a többi kolhozban is jó termést várnak, csak ez évben a mir- csazuli kerületben hatezer hektárral növekedett a vetésterület, a gyapot- termés pedig 30 százalékkal magasabbnak ígérkezik. Ez javarészt a komszomoltagok érdeme. A sivatag hamarosan eltűnik és lakott területté válik, az élet legyőzi. Ma már 150 kultúrált lakótelep alakult, ahol nem nélkülözik a villanyvilágítást, klubot, iskolákat, áruházakat, kórházakat, parkokat sem. Az utcákat topolyasorok szegélyezik. És mindenfelé dúsan termő gyümölcsös- és szőlős- kerteket telepítettek. < 3HEEÍS dag termóasel jutalmazza a kolhozparasztok munkáját. Ma már híresek az Éhség-sivatag terméseredményei s még a legutóbb alakult kolhozok jövedelmei is milliókra rúgnak. A „Pobjoda“ kolhoz elnöke, Iván Podlipajev, büszkén meséli: — Két év alatt évtizedes munkát végeztünk! Hatalmas gyapottermé- sünk vgn ée dinnyeföldünkön van olyan gyümölcs, amely 37 kilót nyom. De ez csalt kezdet! Az Éhség-sivatag már a múlté. A terméketlen pusztának vége! Itövi desen más nevet kap a vidék, ame'v ma már bőven termő, virágzó oázis. gényparasztokat? Megtaláljuk mindenekelőtt & Pártban, de megtaláljuk őket a DEFOSZ munkástagozatában, a szövetkezetben is. Tehát nekik kell elsősorban versenyezniük- Mindenek előtt párttagjainknak kell ebben is előljárniok. Egyik kommunistának ki kell hívnia a másikat, egyik szegenyparasztnak ki kell hívnia a másik szegényparasztot. Személyileg ez a garancia arra, hogy a versenyben élgt, lendület legyen. Elengedhetetlen feltétele az eredményes versenynek az, hogy a verseny teljes nyilvánosság előtt és rendszeres ellenőrzés mellett folyjék. Csak akkor lehet egy verseny komoly, csak akkor lehet egy versenynek súlya és értelme, ha ax talja6 nyilvánosság előtt folyik és rendszeresen ellenőrzik. Ha tehát például egy dűlő versenyez egy másik dűlővel, akkor a dűlőben egy bizottságot kell alakítani a dülőfelelős, vagy egy népnevelő vezetésével, akik először a saját dűlőjüket vizsgálják felül. Miután ez megtörtént, elmennek a másik versenyző dűlőt megnézni. Pontosan megállapítják mennyi a teljesítmény, a verseny most következő szakaszában konkréten mennyi a mélyszántás. Természetesen ugyanekkor megnézik a minőséget is, jelen esetben, hogy meg van-e a szükséges 25 centiméteres mélység. A dzsgálat eredménye alapján aztán a versenytáblln nyilvánosságra hozzák, hogy ezen a héten melyik dűlő vezet a kettő közül, mennyi az egyik előnye, mennyi a másik lemaradása. U gyanez vonatkozik az egyének és a községek közti versenyre is. Az egyéneknek is ellenőrizniük kell egymást ós a községeknek ie és ezek eredményét is nyilvánosságra kell hozni. Különösen nagyjelentőségű a versenyző községek ellenőrző látogatása. Ennek ünnepélyes formák között kell megtörténnie és a község vezetőinek kell rajta résztven- niökAz a feltétel azonban, hogy a versenyt maguknak a résztvevő feleknek kell ellenőrizniük, kizárj* azt, hogy egy- dűlő, vagy község számos más dűlővel vagy községgel versenyben álljon. Ez csak úgy valósítható meg, ha egy dolgozó par raszt egy másik dolgozó paraszttal, egy dűlő egy másik dűlővel, egy község egy másik községgel áll versenyben. Ezért kell felszámolni azt a helyzetet, hogy egy községben mindenki mindenkivel versenyben, áll, az összes dűlők versenyben állanak a község összes többi dűlőjével, a község pedig versenyben áll az egész megyével, a megye minden községével. Ilyen versenyek csak papíron létezhetnek, az ilyen verseny nem verseny. És vonatkozik ez a gépállomások, állami gazdaságok és termelőceopor- tok versenyére is. Ezek sem kivéJ telek, ezeknél Í3 a párosversony kell, hogy legyen a versenyzés döntő á formája. } Még egy lényeges és elengedhe- ^ teilen követelménye van a versenynek. Az, hogy a verseny feltételei biztosítva legyenek. Meg kell szűnnie a, versenyeknél annak, hogy * népi bizottság, vagy a DÉFOSZ vezetőség derüre-borura ígér a versenykihívásoknál a község dolgozó parasztjai nevében. Községi verseny csak akkor lehet eredményes, ha azt a község dolgozó parasztjainak túlnyomó része határozza el és vállalta annak feltételeit. De még ez sem elegendő. Nemcsak vállalniok bel! a feltételeket, hanem meg is kell néz- niök, hogy mit kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy a. versenyben eredményesen megállják helyüket, sőt meg kell szervezniük a kölcsönös segítséget is, hagy biztosítsák, hogy senki le ne maradjon a versenyző dűlőből, vagy faluból. Ehhez természetesen azt is tudnjok kell, hogy miben versenyeznek? Tuániok lrell, hogy most' például a mélyszántás a döntő kérdés éc ez a döntő versenypont is. Ezek a legfontosabb szempontok alusi versenyeink további szorvezé- ••énól. Ila ezeket a szempontokat •zem előtt tartjuk, versenyeinket °zek szerint szervezzük meg, akkor i dolgozó parasztság versenyei élő valósággá válnak, olyan versenyekké, melyek elősegítik a dolgozó caraszlsár munkájának eredményességét, elősegítik dolgozó pnxaszisá- 'unk fejlődését, hozzájárulnak ötéves tervünk alapjainak lerakásához.
