Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-24 / 273. szám
4 HIPLO Í949 NOVEMBER 25 Fegyver a babonák és rejtelmek elleni küzdelemben Sokan’ vannak még, akik nőm ismerik a haladó természettudományok tanítását a világmindenségre, földünkre, as emberi, állati, növényi élet eredetére és kifejlődésére vonatkozólag. Mások pedig nem hisznek a tudományos megállapításoknak De hogyan lehet a tudományokban nem hinni, amikor a technika és az emberi kultúra egész fejlődése kizárólag a tudományon alapul? Ha nem fejlesztette volna az ember a tudományt, nem lenne sem vasútnak, sem autónk, sem repülőgépünk, semmiféle technikánk és az emberek továbbra is erdőben és barlangokban élnének, félvad állapotban, ahogy hajdan őseink éltek. fláto a tudománynál* és kultúra fejlődésének, ma minden dolgozó embernek helyesebb elképzelése lehet a természet jelenségeiről, mint a legkiválóbb régi tudósnak, vagy „nagytekintélyű“ rejtélyek tudorainak, mágiák és babonák hirdetőinek, vagy kései utódjaiknak, akik ma is az utóbbiak fantáziaszülte mondáit papolják. A Szikra kiadásában megjelent „Természettudományos Kis Könyvtár“ füzetei a haladó tudomány eszközeivel és eredményeinek ismertetésével száll szembe a babonák rejtelmek tudományellenes álláspontjával Falujáróink, népnevelőink, különösen vidéken és falun hasznosan értékesíthetik ezekben a füzetekben összegyűjtött anyagot, amelyet az élenjáró, legkiválóbb szovjet tudósok tollából kaptunk. A természettudományos felvilágosító munka új tea-ölet legtöbbünk számára és így nem felesleges emlékezetünkbe idézni Leninnek a tudományos felvilágosító munkáról szóló N. K. Krupszkája által idézett nyilatkozatát: lüSO-han Vladimir IIjles a poIittKal —, felvilágosító- és tit- dományos-felvilágosító munka összeolvasztásánál’;, szükségéről irt. Ez a kis, egy papirdarabkára vetett megjegyzés mély gondolatot tartalmaz. Lenin egész életében küzdött a vul- garizálás ellen, a tömegeket valódi ismeretekkel akarta felfegyverezni, nem pedig az ismeretek maradékaival, szánalomraméltó morzsáival." A Szikra Természettudományos Kis Könyvtára népszerűén, mindenki által megérhető módon megirt füzeteiben, a természettudományos jelenségek igazi tudományos magyarázataival ismerkedik még az olvasó. Ehhez mitsem kell hozzátenni, ami a természettől idegen és hiba volna abból valamit is elvonni, ami fogyatékossá tenné. Felvilágosító munkánk közben tehát úgy kerülhetjük el a vulgarizálás hibáját, ha szellemében és tartalmában ragaszkodunk a kiváló tudóséi anyagához. 99 csillagról* világában“.., című füzetből megtudjuk, hogy a csillagok születnek, élnek és elpusztulnak, bár az élettartamukat a földi élettel összemérni nem lehet Állandó mozgásban vannak és, hogy szabályos rendszereket alkotnak, mint a tejút, amelyhez á mi bolygónk, a Föld is tartozik, éa A csillagok, bolygók mozgásáról a „Minden,ség szerkezete" című füzet számol be. Igazolódik, hogy a világmindenségben ugyanazok a mozgás- törvények érvényesülnek, a törvény- szerűség mindenütt egy és ugyapaz. Hogy a világmindenség hogyan jött létre, arról egy hasonló című füzet számol be. A világmindenség sehogyan sem keletkezett soha senki sem teremtette, s a világnak sohasem lesz vége. Gyakran felmerül a kérdés: „Mi tartja a földet?“ K. F. Ogorodnyikov füzete ismerteti a tömegvonzás és szabadesés magyarázatát Beszámol Galilei küzdelméről, aki ellen tudományos felismerései miatt már akkor Sokáig felejthetetlen élmény marad a vasárnapi válogatott mérkőzés A Délnyugati Al&zövefsé| irodájában beszélgettünk Király Tivadarral, a magyar B. válogatott népszerű, kitűnő edzőjével, aki hivatalos ügyben tartóz, ködük jelenleg Pécsett. Természetesen első kérdésünk a vasárnapi magyar— svéd válogatott mérkőzés voll — Felejthetetlen élményben volt részűik azoknak, akiknek szerencséjük volt látni a vasárnapi mérkőzést — mondatta Király Tivadar. — A svédek kitűnő játékoséit, tudnak is futballozni, azonban fiaink csírájában fojtották ol minden próbálkozásukat Hihetetlen akarással játszott a magyar csapat, ahol segíteni keilett, egyszerre hárman is ott voltak. Sebes Gusztáv érdeme ez a hallatlan összhang, ami idén 'annyiszor sikerre vitte színeinket. — Védelmünk nagy munkát végzett, miden svéd lehetőséget szorosan lezárt, fedezeteink játékáról csak felsőfokban beszélhetek. A csatársor egyenesen ellenállhatatlan volt. Általában Deákról állítják, hogy gyenge volt. A középcsatár betartotta az utasítást, állandóan mozgott, egyszerre két embert is magára ront, ezáltal összekötőink, különösen Kocsis vaJlamivel szabadabban mozogtak. Ha Deáknak jobban megy a góltó vés, katasztrofális veret;éggel mentek volna haza a »védők. A két összekötő tüneményes volt, — 1600-ban — a lelki-terrort és megfélemlítést alkalmazták. Erűeklfiíésre tarthat számot hogy miért van a nap nyáron magasabban a látóhatár fölött, mint téten? A 'kedésre „Miért váltakoznak az évszakok?“ című füzet felel. Különös jelentősége van falusi vonatkozásban N. K. Kacsinszkij: „A talaj keletkezése ős élete“ című füzetnek, amelyik emlékeztet Marx idézetére: „A föld nagy laboratórium, fegyvertár, munkaeszköz“. A talajtant, amelynek legjelentősebb tanításait összefoglalja ez a füzet, Doku- csajev, Villiamsz, orosz és szovjet tudósok nyomán fejlesztették ki olyan nívóra, amit a polgári áltudósok messze meg sem közelítettek. Itt csak utalunk arra a megállapításra, hogy a mezőgazdaság fokát a szántóföld szerkezeti felépítése mutatja. A szovjet talajtan kimagasló eredményeit különös haszonnal ismertethetjük hazánk mezőgazdasági fejlődése érdekében. Hogyan keletkezett élet az élettelen világból. Ezt a sorozat egyik legérdekesebb és világszemléletünk szempontjából igen jelentős füzete — a nyolcadik — tárgyalja. Ma minden élőtől származik, az első élőlények azonban élettelenből alakultak ki bármiféle felsőbbrendű lény közreműködése nélkül. Tudjuk, hogy milyen regék és mondák alakultak ki és varrnak ma is elterjedve. A legeélirányosabb az, ha tudatosítjuk dolgozóinkban a haladó tudományok megállapította igazságot, amit számtalan kísérlet és ellenőrzés igazolt. Iskola, kollégium, szakoktatás, ösztöndíj és tankönyv a nemzetiségi tanulok részére Az orosz nyelvet mindenütt tanítják a nemzetiségi iskolákban 'Alkotmányunk szellemében közoktatási kormányzatunk megvalósította a magyarországi szlovák, román és sserb-horvát nemzetiségi gyermekek anyanyelvükön való tanítását. Szlovák, román és délszláv szakosító, illetve tanítói, óvónői tanfolyamokat szerveztek és ezeken 80 román, 140 szolvák és 45 ezerb-horvát tanítói, 10 szerb-horvát óvónőt képeztek ki A budapesti, iHetve a pécsi pedagógiai főiskolán szlovák, román és szerb-horvát tanszéket állítottak fel. A hallgatókat kollégiumban helyezték el és rendszeres ösztöndíjban részesítik. Megnyílt a békéscsabai szolvák, a gyulai román, és a pécsi szerb-horvát gimnázium első osztálya. Szlovák kollégium és általános iskola létesült Budapesten és Szarvason. Kibővült a gyulai román kollégium és & közeli napokban új román kollégium létesül Eleken Ó3 szerb kollégium Pomázon, Az orosz nyelvet a nemzetiségi általános iskolákban és gimnáziumokban 'mindenütt tanítják. Folyamatosan készülnek az általános iskolai nemzetiségi tankönyvek. — Papa — szóltam apámhoz, de ő nem hallotta. Ko. moron ült a pirosló sparhert mellett s idegesen rágta ősz bajsza végét. — Papa — szóltam bátrabban — nsm leszel dühös, ha kérek tőled valamit? — Kivele, Dzsinó mi van A begyedben — harsogott mint a trombita. — Senki sem akarja elhin. nt az osztályban, hogy te csakugyan Sztambaiból jöttél. Ha nem hiszik, vidd el nekik a kis piros fezt és punktum. — Igen papa, én már ellőttem az iskolába a fezt, de a gyerekek kinevettek. Azt mondják, hogy ez nem is sapka, csak valami kitalálás, ügy nevettek rajtam, hogy bog sírva jötlem haza a Szív- utcából. — Akkor vidd el nekik a török darálót, a káoémasi- nőt. Azon látni fogják a törők írást és elhiszik neked. — Nem hiszik, nem hiszik kiáltottam. — Az egész osztály kinevetett, amikor benyitottam hónom alatt a sárgaréz darálóval. Már a tamtónéfi is fenn ült a katedrán. —* Mi az kisfiam, miért késtél? És hol vannak a könyveid? — kérdezte. — Nekem nincsenek könyveim ~~ tanítónéni, mink szegények vagyunk. A bátyáim a fronton vannak, a papám fsak most jött haza Törökországból, még semmit Barabás Tiber: 'Tjőrők datáló mÓivvéftir Az 1949/50. Iskolaévben az egész országban 65 általános, 21 pedagógiai, 36 közgazdasági és 47 ipari dolgozók gimnáziumában 460 osz- tálybn tanulnak esti előadásokon a dolgozók. A dolgozóit gimnáziumaiban a folyó iskolaévben 11.000 dolgozó készül az érettségire. Hatalmas fejlődés mutatkozik a dolgozók átla- lános iskoláinál is. Az idei iskolaévben 22.000 dolgozó hallgatja a dolgozók általános iskoláinak előadásait. A dolgozók érdeklődése a szovjet képkiállítás iránt naprót-napra növekszik. Eddig már több mint 300 ezren látogatták meg a képkiállítást. A kiállítást megtekintő dolgozók valamennyien elragadtatással, őszinte lelkesedéssel beszélnek a kiállítás anyagáról. Könyvtárakat állítottak fel az állami kórházak botegei részére. 23 állami kórház 4000 könyvet vásárolt, közöttük a szovjet irodalom legszebb műveit, valamint magyar klasszikusokat. a mozlimek. De mit is beszélek... és ahogy ideért, megakadt apám szava, a szeme párás lett. Hatalmas öklével a szemét dörgölte és így szólt: — Ilyen lakomát eszel majil te is Dzsinó. ha ér leszel: Ali Achmed Köp- rüli, vagy ha a szegedi úton eladok legalább ízáz gross ceruzát. Eredj, csak Dzsinó eredj, kopognak, anyád lesz. igen. a mama volt, vislá-5 man jött. Már az ajtó mögül hallottam, hogy diulol valamit. Azt, hogy: eelpirka- clolt a regy,. ■. Bejött. Az asztalra dobta n kenyeret és a vajat, amit hozott. ~~ Kenyeret hoztam, gyerekek, kenyeret. Vzielet csináltam. ügynök lettem Jetii- néknél. Két vég vásznat adtam cl. Fűlött a konyhába, kést hozott, s felsiette a kenyeret. A kenyér még meleg volt, gőze bevonta, ■mint valami csodát, a héja barna, ropogós, mint AU Achmed Kőr- püli sült fácánja s az ize, mint a csepegtetett méz. — Zinaidám, Zinaiúám — harsogott az apám . . . és nevetett. — Egyél Dzsinó, egyél Po- laesz — harsogott apául — keli-e ennél különb mese, mint hogy vajaskenyeret eszünk. Másnap elmondtam Voj- liezkínrk, aki mellettem ült a pádban, hogy vnjaskenyc- rct ettem vacsorára, de nem [ikctrUt elhinni. i technika, szellemesség, finomság jeitó—j mcste játékukat. Kocsis a legjobb, Ta- j kacs Il-re emlékeztetett, Puskás talán még jobb volt, mint a legjobb Schlosser. Az egyik «véd újságíró azt mondta, nekem a mérkőzés után, hogy életében * olyan gólt nem látott, mint a negyedik.; Hát én is megszámolhatom egy men, hogy mennyit láttam ilyet. Szinte! az egész svéd csapatot becsapták a, mieink és a végén Hidegkúti beadását; Kocsis olyan pazar fejessel fejezi® be,, amilyent rég nem láttunk. Ezzel aj vasárnapi játékkal, azt hiszem meg;-, vertük volna az angolokat és az ola-J szokat is. Idén ilyen mérkőzés nem volt Magyarországon, válogatottunk nagyon^ együtt van, úgysépíván nincs olyas» pont, beleértve a bal szélső Hidegkútit is, ahol cserére kelíene gondolni, sőt három-négy játékos nagy fejlődé»* előtt áll. Ha így fejlődünk, hamarosan együtt lesz a magyar „Wundermasi-i schaft“ — mondta búcsúzóul Kíráiyj Tivadar. A neves edző szombatig marad Pér esett, a magyar utánpótlás részére tehetséges fiatalokat kartotékot az alszö- vetség segítségévei és ezek nagyrés-zét meg is nlézi edzés közben. — Kevés aj jó labdarúgó és nem lehet pesti privilégium bekernkn a magyar ifi válogatottba. —» mondotta. A szászvári JSöröcz Iterftät a góilörőlisÍB elére A vasárnapi fordiuíöban a ta afoányac Balta növelte előnyét az NB Il-ben, míg az NB III ban a szászvári Böröoz I. öi gól: lő?, ezzel megelőzte Lábért. Az NB II. legjobb góliövűiböl ezt a csatársor lehetne öss®eá!4í:«tri: Bessenyei, (9), Gondos II. (9), Baila (15), Budai III (10), Ka á’csonyi (10). NB II. Nyugati csoport: Balia TSC (15), Karácsonyi BTC, Budai III. SFAC (10), Futó Dinamó, Ráncig Bcs senyéi Perutz, Gondos Ií. IvSDSE, Kis, KDSK, Téli NVSE (9), Csepregi Do-' iiánygyár, Sarrtus Pamut (8), Szondi SFAC, Raffai GYVSE, Sülő KSDSE, Horváth III. KDSK, Katies PBTC (7), Nagy TSC, SzölBsi, Túra P. Lokomotív, Kesater Dinamó, Na-dal Szív. Lokomotív, Leij/pájm II. BTC, Tisza SVSE (6), Dóra TSC, Vezér P. Lokomotív, Horvé'fa II., Hor váth I., Neme fi Di- ó, Róth Szifv. Lokomotív, Hlavács KDSK, Berki BTC, Kiss Várpalota (5), Lázár, Berki TSC, Hirczi P. Lók. Ben ezo II, Dinamó, Nagy IV. Dohánygyár, Kurie® Panniit, Koiapáts KSDSE, Fonás Szív. Lokomotív (4). NB III. Pécs—kaposvári tsoporfja: Bönöcz I, Szászvár (21), Léiber PKASE fi9), All Komló, Kanizsai Nagyatád, Csabád Marcali (14), Baum I. SBTC (12), Kőműves DVSK (11), Bicsáki ENVBE, Khizi Nagyminyok (10), Sá:- rofii SZTMSE, Bánhegyi DVSK (9). Krivanek PMSE (8), Husziói Komló; Splevla Barcs (7), Kalász BVSE, Ünnep, Dobrárfi SBTC, Horváth DVSK, Wagner I., Kalauz PMSE, Ben:-» Marcali, Vidus Postás (6), Németh PKASE Szabó SZTMSE, Schmeltez, Száim II. Komló, Fazekas Nagymányok (5), Her- ke PKASE, Geszti ZMSZAK, Savanya Szászvár (4). * Az MLSZ átiratban értesítette a délnyugat alszöveséget, hogy a volt MEFESZ játékosok jogosultan sze. repeitek új NB III*.as egyesületeikben. Ezen az alapon eliiitasato'^k a Szigetvár óvását az Erdőgazdaság él. leni, * Asztalitenisz. Pécsi KASÉ—Me- csckrizatoolcs 13:5 kor. I. oszttáry. — Győztek: Mányó 4. Pripp. Szi.kszai 3— 3, Ramhányii 2, K-ncáf, iüetcv© Ná'dai 4, Pusztiafalvi !. * Rövid sporthírek. A Budapesten kedden este rendezett csehszlovák^— magyar asztalitcni-z versenyen a csehszlovák férfi csapat 5:2 arányban legyőzte „ magyar csapatot. —• A .bukaresti nemzetközi snkkversenyen Benkő cs Flórián a cseh-zlovák Pack- mannal együtt 2.5 ponttal az első he- íyen van. Sidó Ferenc le váló asztali- teniszezőt meghívták Szófiába. Jóslók a vasárnapi I0T0-ra Újpest—MTK: A kék fehérek jofobi formában varinak, győzelmük könnyem lehetséges, bár a rangadókon minaea eredmény Lehetséges, 2, 1. — Soroksár—MATEOSZ: A hazai csapat gyengébben szerepei, viszont a fuvarosoknak nem nagyon megy idegen pályám, x, 2. — Debrecen—SZAC: A pesti csapat sokkal jobb, viszont a debreceniek otthon veszélyesek, 2, 1. — ETO—Ferencváros: Fradi győzelem a legvalószínűbb, bár a győri csapat porríraib-i fása sem olyan lehetetlen, 2, x. ■—?« Csepel—Kispest: Nagy formában vannak Puskásék, még idegenben is esélyesek, 2, 1. — Olajmunkás—Szombathely: A most javuló vendégek ellen 'talán megszerzik első győzelmüket a kanizsaiak, 1, 2. — Salgótarján—Dorog: A bányászrangadót inkább a hazai pályát élvező salgótarjániak nyerik, 1, x.-, — K. Lonvbik—Szegedi SZMTE: Arry-t nyivail jobb a szegedi csapa't, hogy : szinte biztosra vesszük győzelmüket^ 2, 2. — Cegléd—Phőbus: A hazai pá-’ lya a ceglédieket segíti, meglepetés V- bdlséges, 1, 2. — Mátészalka—Űzd: Jobbak az ózdiak, idegenben is esélyesek, 2, x. — NYVSE—MAVAG: Ittij hazai győzelmet mutat a papírforma^ 1, x! — SVSE—Perutz: Nagyon gyen-í ge a soproni csapat, legfeljebb egy pontot vesz el a kitűnő Perutztól, x, 2. — POTMÉRKÖZES: Bp. Lokomotív— Csepel birkózás. A vasutasok jobbak, 1, 1. — EDOSZ—Cegléd birkózás Egyforma erők harca, I, x. — Diósgyőr—Szolnoki vasút, 2, x. — Vasast Kistext: NB I. férfi kézilabda: A texti-l les csapat jobbnak látszik. Eoüápkitda Kerületi bajnoki eredmények. Férfi: Szekszárd—Mohács 52:41' f (28:25) V: Rendeki—Tomanóczy. Ld: [. Emeritczy 19, Némörh 15, illetve Pálosi 10. Lcgányi és Szamosvölgyi 6—6. —| Pécsvárad—Bátaszék 33:29 (12:12). V:: dr. Radochay—Rácz. Ld: Hoyek 13, j László 7, ül. Coda T. 11, Váradi 8. — | Tolnai Dolgozók—PVSK ifi 41:22 (25:11). V: Kovács—Váradi. Ld: i Szairter 19, Sarmó 9, ill. Bóclis 8, Ma- | gyár 6, Tolnai Dolgozók—PVSK L 53:40 (22:25). V: Motil—Caicskár. Ld: Saramó 21, Szanter 11, fii. Balázs 14, Mórócz 12. — Postás—Komló 58:10' (25:3). V: Mikuska—Goda Gy. Ld: Orsovszky 15, Erdősi 14. CserkuEi 12,. Sarlós ős Sáfrány 3-3. Női: PVSK— ! Tolnai Textil 11 54:14 (28:6). V: Szittya Varga. Ld: Harmath 17, Lovrics 14, 1 Somorjai 10, i!l. Lám pék 4. Pécsvárad Bátaszék j. n. Pécsvárad. A bátaszéki lányok nem jelenitek meg. rr ura capo óra ruházat éli sporthoz A SFQETBZEE N. V*-téI PÉCS. KOSSUm LAJOS-ŰT 4. SZÁM •v sem keresett. — Hát az mi a hónod matt — kérdezte Teréz néni. — Ez tanítónéni kérem egy tőrök kávédaráló. Elhoztam, mert a Vojticzk! nem akarta elhinni, hogy a papám Törökországban volt. — ügy — mondta a tanítónéni —, mutasd csak azt a darálót — és az egész osztály előtt nézegetni kezdte a sárgaréz darálót, szétszedte sokáig bámulta oldalán az apró, furcsa rovátkákat. — Vojticzki — mondta Vojticzkinek, a bádogos fiának, aki mellettem ült az utolsó padban. 1— Ez valóban török kávédaráló. Ezen ne is gúnyolódj. Jobb lesz, ha clhiszed. Te pedig fiacskám, tmajd az utolsó órán megkapod. Nem akarom, hogy eltörjétek. Ezzel odament a tanári szekrényhez, amelyen piros papírbetükkcl egy ima volt, meg egy címer, és betelte a török darától. De a Vojticzki megint csak fzcldrozni kezdett a szünetben. Azt mondta, hogy neki hiába parancsol a tancsi. Akinek a papája török pasa, a: mért nem hoz uzsonnát? Hiába mondtam nck'k papa, hogy le szegény pasa voltál. Hát ott nem lehetnek szegények? Erre azt mondta Voj- tirzki, ha a papád egy igazi török mesét tudna, akkor clhinném, hogy nem hazudsz. Papa, mondj, mondj, egy igazi tőrök mesét. — Dzsinó — mondta apám jól van, idefigyelj, elmondok neked egy szlambuli mesét. Jól figyelj, >'•telekről szól... De ne bőgj, ha megéheztél. Nincs még kenyerünk, talán a mama hoz.. — Egyszer élt Isztambul városában, a mesés Araiig- sznro-öböl mentén, egy gazdag pasa, ágy hívták, hogy Ali Achmed ben Köproli. /íz az Ali Achmed ben Köprüli r.agyon-nagyon gazdag ember volt. Arany palotában lakott, arany kehclyből ivott, arany tányérból evett és aiany kevereten pihente’ki a semmittevés fáradalmait. S hogy tclt-mult a: idő, Ali Achmed Köprüli így szólt: minek nekem ez a nagy gaz. dagság, ha nincs utódom? Egy szép napon aztán új feleség vonult be Köprüli úgyasházába, Zinaidán J: hívták. Zinaida szegény mríl- lmhordó leánya voll. Szép volt, mint Isztambul felelt a tündöklő hajnal. Es ez a Zinaida, akire hetekig ró sem nézlek, igen, éppen ez ajándékozta meg gyermekkel Ali Achmed Kópriibl. Olyan mulatozást még nem látlak
