Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-24 / 273. szám

1949 NOVEMBER 24 NIPLŐ s Kimagasló eredmények születtek a MESZHART-nál Sárái Károly jpéesíbássy&tefepi segédvájár SÖ7 százalékot teljesített A lejtés felső nyílása előtt Molnár József csapatvezető hajol. Deszkát ad le a fejtésbe, az ácsolás­hoz. — Olyan gyorsan mennek, meg­esznek ezek mindlen deszkát — néz hátra. Az első, amivel találkozunk, ez a gondoskodás, a csapatvezető munkája, amivel elősegíti a nagyobb teljesítmény elérését. És ez végigvo­nul egész műszakon. Az ifik közül Kovács Gyula az el­ső, aki mellé leülünk egy percre. Ö ácsol Sárdi Károly után. Eddig az volt a módszer, hogy a vájár, segéd­vájár, maga réseit — fejtette a sze­net —. és maga is ácsolt, biztosította a fejtés'. Állandóan váltva: réséit ácsolt. Most csak egyfajta munka, végez mindegyik. Fölbontva a munkát két alapelemére. Ez az új a sztahá- nov út. Jó messze ‘'öle, hat-hét méterre dolgozik Sárdi Károly. Már három s&vegrfa tossznál — két méter negyvencentis fahasábok, a fejtés ácsolására — fart. Az al-a- ozony, 40—50 centis fejtésben fekve dolgozik. Ezen a napon kezdték meg a paszta fejtési s a keskeny résben 35 fokos dőlés mellett — ha kipró­bálnánk, könnyen tapasztalhatnánk, — még ülni is nehéz és így dolgozik Sárdi Károly. Minden izma feszi ve, a fej tőkalapács szünet nélkül zaka­tol. „Glock Jóska tegnap fiz mé ért csinált... nekem ma tovább kell ér­nem“ ez motoszkál Sárdi Karcsi fe­jében. ömlik i a szén. Még a cipő is megtelik vele, egy kézzel üresíti ki nevetve Sárdi Károly, a másik kezé­ből ki se engedi a fej tőkalapáoso', dolgozik véle tovább. Lentről jelt adnak fejtőkalapács- Bsa-1. — Na megint „haitot“ ad a Jóska — tolja hátrább sapkáját Sárdi elv­társ. —- Phü, ez a második már ma. A lejjebb dolgozó Glockéknál vala­mi fennakadás lehet, azért jeleztek, „megálljt“. — Hecjj... Okos, mi van odalent? — kiált le Sárdi Karcsi. Okosnak Glock Jóskát becézik a brigádosok. Tegnap ő csinált négyszáz százalékot. \era Selel senki. Molnár csapat- vezető már indul is, megnézi mi a hiba. Tíz perc lelik el, újra jelé ad­nak és megindul a gép Sárdi Károly kezében. Mégjobban rákapcsol. Ki­csiben az alberttelepiek módszerét csinálja. Alul a puhább szenet jó hosszan kiréseli, így meglazul a szén, háromszor-ncgyszer belekap a fejtő­kalapács és máris hatalmas darabok dobbannak a csúszdába. Karcsinak jó kedve van. — Vigyázzatok, Karcsi „bácsi“ sze­nei — nevet vidáman és zuhogva osattog tovább kezében a fejlőkala­pács. Féltizenkettő. Sárdi Károly a negyedik süvegfa végénél tart. Mol­nár elvtárs sokszor ül mellette, nézi mire van szükség, de közben nem marad el az egész csapat, hol iM lát­ná, hol ott igazít valamit. Az igazi csapatvezetőt érezni benne. Parancs­nok a fejtésben, de olyan parancs­nok, aki győzolmi taktikára tianíllja harcosait. Kikapcsol a fejtőkalapács lelke, a „szuszt“ adó' kompresszor. A csillé­sek állították el lent, jeléül annak, hogy valami hiba akadt. Újra nies; Kell úUn» Sárdi Ká­rolyiak. Jól eshet egy kis kifujás, do nem úgy látszik, mintha örülne neki. Keze a fejtőkalapác«on. Fclmor- ran a fejtőkafapacs. Mintha nem is sötét bányában, hanem tavaszi ég alatt csattanna fel, olyan Sárdi Kar­csi hangja: — Hurrá! Mehetünk tovább! Fólkettőig dolgozik, kikapcsol a levegő. Lemérik a munkát. Tizenhá­rom méter és ... — Tizenhárom méter és hetven centi... Jól van Karcsi! Lesz ez még több is — megy tovább elége­detten Molnár csapatvezető. Karcsi kifújja magát, aztán megindulnak le végig a fejtésen. Mindenütt az ered ménvt kérdezik, mindenki tudott ró­la. Tíz brigddos hallgatta, figyelte gyár bányásztársával együtt. Gon­dolt a Komszomolokra, akik munká­ban, harcban egyaránt hősi tettekkel készülnek arra, hogy párttagok le­gyenek, akik méltók akarnak lenni ahhoz, hogy szovjet emberek. Es gon­dolt Sárdi elvtárs új, épülő életünk­re, amely napról-napra igazabb, szebb és boldogabb lesz. Az új életre, mely­ben érdemes dolgozni, mert szá­mukra, Sárdi Károlyok számára épül. A vágatokon, amerre megyünk, szembe jön velünk a váltás. Tizenöt­húsz ember. A sötét folyosót lám­pájuk, mint a csillogó gyöngysor fogja végig, lmbolyogva jönnek, kö­zeledik a fény. — Jószerencsét! — köszönt a szó. Sárdi Károly szemébe vág a fény. Vidám ragyogás felel rá onnan. Sár­di Károly büszke és boldog. Segített hazájának. Építeni. L. M. „Önöknek nincs joguk bírálni a Szovfefaoíóf és a népi dem okráciákat* Egy nyomorban élő francia munkás nyílt levele a Le Montiéhoz Az MTI párisi jelentés« szerint nagy hullámpkat ver a francia közvéle­ményben egy hatgyermekes munkás­nak a félhivatalos Le Monde szerkesz­tőségéhez intézett nyílt levele. A mun­kás a jobboldali lapok — közöttük a fje Monde — szovjetellenes rágalom- hadjáratával kapcsolatban többek kö­zött ezt Írja: Igenis Franciaországban lehet látni terrort és éhséget is. Nyolctagú csa­ládommal fűletlen borokban laleam. Önöknek uraim, nincs joguk bírálni a Szovjetuniót és a népi demokráciá­kat. Önök kitünően táplálkoznak, az én gyermekeim éheznék. Önök szép lakásokban laknak, ök csupasz szal­mazsákon alszanak. Gyermekeimet ar­ra oktatom, hogy küzdeni kell a for~ radalomért, amely megdönti a mim- káltatók uralmát. Nemsokára ül a mi óránk, nekünk veszteni valónk nincs, csak nyerhetünk. A7 Humanité a levéllel fog'aikozva megállapítja, hogy a francia dolgozóit milliói élnek hasonló nyomorúságos életet, milliók éheznek, fáznak, tenge­tik nyomorban életüket az óriási hasz­nokat bezsebelő tőkések kizsákmányo­lása és a roppant adóterhek következ­tében. Ez a levél * rendszer Igazság­talanságai miatt lázadó proletár ki­áltása, pontosain azt akarja, amit a Francia Kommunista Párt program­jában, az egész nép számára köretei. SokmÜlió forintot takarítónak meg népgazdaságunknak az újítók Október hónapban a könnyűipari dolgozók 2510 újítási javaslatot nyúj­tottak be és ebből az újítási bizott­ságok lOlíhnt már el is fogadtak és d ^mWdkáuiakis „Mik?* „Vezető kádereink egyrés/í az eíméleíi munka jeíenfőségé lebecsüli és lesüllyed „ s/ük- íáíókörű „gyakorlat" színvona­lára". (A Párt Politikai B‘zoít- ságának határozatából.) Árthoffer Antaíné elvtűrsnő a La katos és Fém áru gyár párttitkára büsz­kén újságolja a hegesztő gép mellett. — Elvtárs, a mi üzemünkben min­den dolgozó, az egé;sz idősek kivé­telével, tanul, képezi magát párt- vagy szakszervezeti szemináriumon. Érlliofier elvtársnő augusztus óta az üzem párttitkára. Rö­videsen pártiskoíára ke­rül!1:, hogy hiányos elméleti képzel it- ségét pófölja. Abban az időben egv beszélgietésnál kijelent eilte: elméleti képzettség nélkül nem lehet jó mun­kát kifej eni. Ez a véleménye úgy látszik, közben megváltozott Na, de menjünk csak szép sorjában. Miikor most megkérdeztük Árjhofíer eld'árs- nőt, hogyan vesz részt a tanulásban, így válaszolt: — Nem érek rá tanulni elvtárs! Rengeteg az elfoglaltságom. Hétifőn vezetőségi ülés, kedden pártnap, szer­dán üzemi háromszög ülés és, és . .. — itt megakad — csütörtökön szemi­nárium, ekkor én elmegyek haza. El­v-égre otthon is kall dolgozni. _ Ar .ihoffer elvársnőt a szemináriu­mok indulása előtt megbízták, hogy vezesse az egyik alapfokú szeminá­riumot, de ez alól felmenlletie magú' arra való hivatkozással, hogy sok az elfoglalt «ága. __ I.___> párttitkár, vagy sze-. i IS SZGtl m'náriumi előadó —--------------------mondta válásában és pá rntitkár lett, és ahelyett, hogy to­vábbképezné magát, egyáltalán nem tanul. Mosó már csak újságot olva- , sok — mondja — abból sokat lehet tanulni, meg a dolgokat gyakorlati- i lag végzem el. i Az ilyen gyakorlati munkának az- 1 tán meg is van az „eredménye". Néz- 1 zük csak, mit mondott Rákosi elv- társ a kétéves páríiskola megnyi.á- , eán. „ .. . ezek az elvtársik arra az , álláspontra helyezkednek, hogy aki- , r.ck az isten hivatalt ad, észt is ad i hozzá“. Hát körülbelül' így áld Árt- i hoífer elvíársnő a „gyakorlati" mun- ' kajával. Azt hiszi, hogy ő már elege» 1 tiid, hát tanuljanak a többiek, és ra- 1 gaszkodik a „gyakorlati" munkához Természetesem ez a véleménye alap- t iáiban helytelen és előbb vagy utóbb i beteljesedik rajta Sziálin elvtárs i szavai: „a gyakorlat vakká lesz, ha 1 nem világosítja meg útja' a forrcdal- 1 mi elmélet“. De természetesen az' „elfogja? ságira" való hivatakozás sem , egészen hely'álló. ( .-i a szempontból nézzük meg a ( tÖDDI többi „egyszerű" párttagok viszonyút a tanuláshoz. Árthoffer elvíársnő azt mondta: Ná­lunk mindenki tanul. És ez valóiaban így is van. A többi elvtársaknak az, üzemben. a pártvezetőségi ütés kivé­telével, ugyanaz az elfoglaltságuk, i mint a titkárnak, mégis részt vesz-' nek a tanulásban. Ezzel kapcsolat-' ban Bernát János, a szakszervezeti termelési felelős így vélekedik: — Amikor a szocializmust építjük, akkor elengedhetetlenül szükséges a tanulás, mert ezt a haTcot képzettség nélkül nem lehet megvívni. Hogy néz­ne ki egy katona a háborúban, ba nem tanulna harcászatot, már pediig mi is harcban vagyunk és a fegyve­rünk az ideológia. Ped':g Bernát János még nem is párttag és mégis tanul. A párttifkár nem. Pedig Bernát Jánosnak is van elfoglaltsága. El is mondja sorjában: — Szakszervezeti termelési fele­lős vagyok. Hétfőn szak- szervezeti nap, vagy ülés, kedden üzemvezetöképző iskolába járok és ezenkívül a hétnek még három nap­ján. Szerdán termelési értekezlet és sorolja tovább, amiből kiderül, hogy a hét 6 napján nincs „szabad" napjai, ha úgy nézii, a kérdést, ahogy Arfiiof- fer eívtársnő. De így vannak a többiefte’ ig. És ezektől vegyen példát Árthoffer elv- társnő, aki meg feledkezik Pártunk­nak arról a határozatáról is, hogy: „Az ötéves népgazdasági tervünk új hatalmas felada'okat állít Pártunk elé, amelyeket csak olyan Párthoz hű, és ügyünk győzelmében bizfos káderekkel lehet megoldani, akinek eszmei-politikai és szakmai felkészült­sége a szocializmus építése minden akadályán győzedelmeskedik“. Erről megfő!cdkezett Árthoffer elv- társnő és arról «, hogy a „marriz- mus-leminizmus vezérfonal a cselek­véshez" és enéfkül még Árthoffer elvtársnő sem tud „gyakorlati“ mun­kát végezni. K. J. Az egész országa! ellátja nesslet! szőlssllvánnyal az ivánhattyáni állami gazdaság A viiMány-ivánbaftyáni szölőoltvány- telep Európa legnagyobb ilyen jellegű gazdasága. A gazdaságban jelenleg a szőlőoltványok osztályozása folyik a villányi központi raktárakban. Az iván- battyáni telepről a most megindul! kisvasút szállítja a szőlőoltványokai be Villányba és itt osztályozzák, majd egy részüket homokba elteszik telel­ni másrészükkel pedig kielégítik a be­futó rendeléseket. azokat alkalmazzák is a* «gyes kfiny* nyűipari vállalatoknál. Az elfogadott újítási javaslatok évi gazdasági ered­ménye 6,492.000 forint. Októberben a könnyűiparban dolgozó újítóknak az eredményes újításokért 210.000 forint összegű jutalmat osztottak ki. Kima­gasló eredményeiket értek el a pamut, ipari újítók. Megtakarításaikká' 1 mii- hó 600 ezer forinttal gyarapították' népgazdaságunkat. A bőr- és gumi­ipari dolgozó újítók 993.000 forint megtakarítást értek el. A földművelésügyi minisztériumhoz tartozó vállalatok újítói 135.000 forint ... évi megtakarítást értek el újításaikkal. A közlekedési és postaügyi miniszté­riumhoz tartozó vállalatok dolgozói októberben 2,237.759 forint megtakarí­tást jelentő újítást nyújtottak be. Az építésügyi minisztérium alá tartozó vállalatok dolgozói 822 újítási javas­latot nyújtottak be. Ebből elfogadlak 172 javaslatot, melyeknek gazdasági eredménye 1,595.192 forint. Sztálin emlékbélyeg ’Á közlekedésügyi minisztérium és a posta dolgozói lelkesen készülődnek Sztálin születésnapjának megünneplés sérfe. December 21-éré Sztálin genera- lisszimuszt ábrázoló réznyomású emr lékbélyeget bocsátanak lei 60 filléres, 1 és 2 forintos értékben. 'Á rézkarc Nagy Zoltánnak, a Pénzjegynyomda rézmetszőjének müve. VédőiserenfezésskksI eg?8W SYáítják az öj gyeket A nehézipari minisztérium a népJA- lé’i minisztériummal egyetértésben rend eletet adott ki at ipart védőbe­rendezésekről. Az új rendelet értel­mében már a készülő és tervezés aia'i álló gépekkel együtt megterve­zik magát a védőberendezést is és így a munkagépek, amelyeket szériá­ban állítanak elő, valamint az egyen- kint gyártott gőzkazánok és gőzgé­KOLHOZ A SOS SIVATAGBAN nészek tartanak. Főiskolát végzett kok hozszakemberck vezetik az állandó agrotechnikai, állattenyésztési, kerté­szeti tanfolyamokat. A legtöbb koi- hozparaszt középiskolát végzett. . 10 osztályos iskolájukban tanulnak a gyermekek cs utána a novocsorkaszki és rosztovi főiskolára iratkoznak. A Sztálin Kolhozt niesTáto- g-attaa magyar parasztküldöltség is. — Kedves kiküldőit Éh-társak! — így köszöntötték a küldöttséget. A legnagyobb örömmel és vendégszere, tettel fogadjuk a dcmokraliku« Ma­gyarország küldötteit. Amit kolhozunk­ban látlak, így vau országunk más kolhozaiban is, amelyek a kommuniz­mus felé tartanak. Készek vagyunk ta­pasztalatainkkal segítségükre lenni a magyar falvak szocialista átépítésé­ljen. Nánási László válaszolt: — Kedves Barátaim! Hálásan köszönjük a ven­dégszerető fogadtatást. Láttuk hogyan; kell alkalmazni a technika is tudo­mány vívmányait a mezőgazdaságban és láttuk, m-'ként kell kitartással do!-[ gozni hazánk javára. Szeretnénk ál venni és átvinni a magyar parasztság! soraiba a kolhozparosztok lelkesedé­sét, hogy országunkban ugyanolyan lelkesedéssel építhessük a szocializ­must. A Sztálin kolhoz klubjában bemu­tatták a „Sós sivatagban“ című doku- menlfilmet, a kolhoz megalapításának 25-ik évfordulója alkalmával. A fil­men lepergett a nézők előtt a sivatag meghódításáért folytatóit hősi küzde­lem története. Látták, mint változtatta meg a falu szocialista átépítése a dol­gozó parasztok életét és min: vezette őket a boldog, jómódú élet útjára. A film uriDléltetSen mutálja be, hogy a kolhozparasztok lelkiisme. rctes munkája és a fejlett gép- és agrotechnika következtében hogyan virágzott ki a terméketlen sivatagban a Sztálin kolhoz. A háborút követő években mindjárt hozzáláttak a hitleri megszállók által szétrombolt gazdaság helyreállításá­hoz s ezzel egyidejűén a fejlődésnek nagy útját is bejárták. Termésünk ma jóval meghal* dja a háború előttit. Fellendült a gyiimölcs- és szőlőtermelés. A kolhoz nem egy tagja a szőlőtermelésben eléri sikerei­ért a Szocialista Munka Hőse megtisz lelő kitüntetésben részesült. A 143 ló­ból, 8f>0 szarvasmarhából, 2797 job­ból, 498 sertésből, (1000 különböző ba­romfiból és 183 méhescsaládból álló állatállományukkal kapcsolóin mun­kájukat is javarészt gépesítenék. állatudvarok közölt keskeny vágány ú kisvasút szállítja a takarmányt és trá­gyát. Gépekkel fejnek, itatnak és nyír­ják a juhokat. Villany-telepük áram mai látja cl az egész kolhozt, a nagy­teljesítményű segéd vállalatokkal együtt. Téglagyáruk 1 millió téglát ad évente, elektromos gépekkel dolgozik a hen­germalom, olajsajtoló, a szerető-, asz­talos- pékműhely és fürdő. Nagy gazdaságuk hosszú évek során jött létre. A kolhoz jövedelméből éven­te legalább 15 százalékot beruházásra fordítanak és csak 1918 ban 300.000 rubelt költöttek építkezésre, tó évben új istállót kap a ménes, kibővítik a vízvezetékhálózatot, 12 kilométeres kisvnsulat építenek és új nagyobb vil­lanytelepet szerelnek fel. \ KolhozDiiraszlok Jóléte évről évTc emelkedik, a részesedéseken kívül nagy jövedelmük van egyéni kéri- és állatgazdálkodásukból. Iván MoJodcov kolhozparaszt egynegyed hektár saját gyümölcsöse mellett tehenet, üszőt disznót, juhokat és baromfit nevel. — Nagyobb földem is lehelne — mondja —, de minek? Amit fiammal és lá­nyommal a kolhozban megkeresünk, bőségesen elég. Pompásan bercndezell klubjukban mozi, könyvtár rádióközpou’ van. Előadásokat, hangversenyeket müked- sérc. December 21-érc Sztálin genera­hgy részükét maga a glazxlaság u felhasználja a 10 holdas új telepítés- hez. Igen nagy mennyiségben szállíta­nak dugványokat az állami gazgasá- goknak az ország összes vidékeire — Az ötéves tervben hatalmas fej­lődésen fog keresztül menni a telep — mondotta az üzemegység helyettes vezetője Lakatos András. — Ennek megfelelően igen nagyszámú új dol­gozóra lesz szükségünk. M ár előző nap megérlelődött benne az elhatározás, hogy másnap, szerdán délelőtt rekord teljesitményt csinál, fis Sárái Károly 22 éves' pécsbányatelepi segédvájár, a Farkas SZÍT brigád tagja valóra vál­tót a elhatározását. Ötszázhét százalékra teljesítette normáját. Két méter 75 cen(i helye t 13 méter 70 centit haladt előre pasztájával. Kiváló munkája nyomán megszületett a ME SZU ART bányákban is az első ki­magasló teljesítmény, amif minden bizonnyal, akárcsak Albertlelepen, kö­ve nek, mind szebb és jobb eredmények. ma Sárái Károly fejtőkalapácsának dübörgéséi. S most valamennyien büszkék Karcsira. Ünnepi hangulat fut végig a fejtésen. Pedig amit csi­nálnak, az ugyanaz, mint más napo­kon: egymásután csúsznak le a fej­tésen és mégis... valahogy más a levegő. S jó hallani, amikor egyikük rákezdi, halkan dúdolja: „...mert Sztálin a harcnnK Sztálin a béke ... ... és Sztálin nevével lesz jobb a világ...“ Igen Sárái Károly Sztálin elvtárs­ra, s a békére is gondolt, amikor teljesítményét elérte. És a. Szovjet­unió dicső sztahánovistáira, akiknek útját akarja járni ő is, sokszáz ma-

Next

/
Thumbnails
Contents