Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-20 / 270. szám

tm NOVEMBER 20 m ä p L é 7 DOLGOZÓ PARASZTOK ÍRJÁK i ■ i i ..... Le galább 25 centiméteres Segyen a mélyszántás Mindest nohésségol leküzd a hirdi kenderfonóban a dolgozók és,a műszaki értelmiség közös, jó munkája A fjfntU kmtfafejjfyár froíTáfá’bríji <5rt- U\m icartk-v'iura hírdeli a régi rend­isét tótokra Iáinak, álte! áltan az ér- klnÉ«é^í dolgozóknak azó'.a már eMkoem mindenütt eltűnt „szokásait". A «Alléja tvenatő szobájától Kovács «Wiárasal arról bcsze&sJatfink, hogy a műszaki értelmiség, hogyan veszi ki rírrb; a munkából és hogyan segít a dolgozóknak, tógy a sí táliái munkaié!aj á nt á utk a j « termelés 10 százalékos emelését tel- jeíítttü tudták, A műszaki értelmiség névsorában «nijMföesse bárom személy szerepel. Ahogy megindul a hnutSégdta, elő­ször a hiányosságok merülnek fel, az a biíftnyos túlterhelte, amit képtele* •»Sk elvégezni ilyen kis műszaki lét* arám mellett, maid később mikot Samrwkéóvi József elvtárs segédnte«- tér Is részese lesz a beszélgetésnek, nevetve mondják: mi de vízért megy ám a m unkn. Amikor a hiriíi kendvríonógyárat MlamcsiMlák. az. új vezetőséget azok n súlyos hibáik íogadkák, amiket ál­talában a töké&ek gyáraiban lebet tspasztalni. — Szervezcffenstt'í, n gyártási pro­fi irSíz.fckövcrve, szóval Olyan voll mJndesi, mint egy ócsJcAvafekerssskodés. ben — mondja Kovács elvtárs váMa- íatvezelő, — Szakmunkás és műszak! vezetőhmny, szűk keres?,íme tízet egyszóval «. termelés emelte« szinte lehésetkmnck látszott- Azért megindult a nvnrfen, a gyár új műszaki értdmiaége felkleSen kéz- bovcfct« « termelés irányítását. Át­szervezték az egész üzemet, alig agy év alatt elérték, hogy *z operatív önköltség Csökkentési térvet 125 szá­zalékra teljesítették a termelést pedig 11 százalékkal emeltek Mindez annak köszönhető, bogy a műszaki vezetők összeforrtak mun­kájukban a dolgozókkal ás ledönot- ték azt a falat, amit a múlt rend- 3zr- emelt a mérnök, a gyárverető és a munkások közé. Künn az udvaron «z új ormán érke­zeti gépek alkatrészei sorakoznak a falak mellett. — Ezeknek a gépeknek sc.-ífsvgé- v*l biztosan tdjesíiik a dolgozók murtk a f el a j áldás u kát — mondja Kú­szó Ferenc, a fonoda művezetője. — A esílá.Üni munkai olaján lés előtt a gyár doligozói összeültek nz űzöm ve­zetőivel és részloiescn megjbesz éltéi:, hogy n felajánlásukat hogyan, tudják teljesíteni. És itt is megrrtufafkozoft a műszaki vezetők, Koszé és Somoskeövi elv­társik jó munkája. Alig egy nap múlva, hogy a felajánlás megtörtént, egy csavar meg lazulása miatt- a kár- fológép összetört és komoly veszélyt jelenteit a termelés számára. Kúszó elvt-árs Ígéretéhez híven, amit a fel­ajánlási értekezleten telt, éjjel két óráig dolgozva kijavította a gépet, és másnap fennakadás nélkül folytatód­hatod. a munka. — Legalább őt százalékos fermeíás- kiasást akadályozott meg Kúszó elv- társ — mondják a dolgozók, akik mindig és minden kérdésben biza­lommal fordulnak a gyár műszaki vezetőéhez. A közös munka eredményeként már olér'ék, hogy az értekezlet óta fel­ajánlásuk 6 százalékát már teljesíte­ni tudták, a további négyet pedig az új gépek időéióHi beállításával! pár trop múlva teljesítik. A műszaki vezetők jó munkájával e, kát műszakra való átállás báktá- nyosságait i* lassan kiküszöbölik, mert arra is súlyt fektetnek, hogy dolgozó társaikból jó szakmunkásokat neveljenek. Én, a ki november 12-én befejeztem az'őszi mélyszántást, azzal c felhívás­sal fordulok dolgozó paraszt (őrseim- koz, minden erejükkel azon legyenek, hogy az őszi mélyszántás‘ minél előbb fejezzék be és a mankót telki- ismeretesen, legalább 25 centiméteres mélységben végezzék. Tin, amióta ö{ hold földemet megkaptam, minden esztendőben végzek tarló buktatást és őszi mélyszántást. Gyakorlati tapasz­talatból tudom, milyen óriási jelen­tősége van az őszi mélyszántásnak Az ősszel megszámolt földbe a (éli csapadék jqbban beszivárog és a nyá­ron nem szárad ki úgy a föld, mint az, amelyek ősszel nincs felszántva. Az ősszel msgszártíolf föld felüle­tének állandó porhanyón tartásával megindul az élet a föld mélyén. Ta­Az alábbi levelet « királyegyházi Kossuth tcrmclöcsoport nevében írta Godói Imre Dl.FQSZ j. titkár. A le­velét a SZÖVOSZ megyei Központjá­nak figyelmébe ajánljuk. Bár a SZÖVOSZ általában jó mun­kát végez és a legtöbb helyen meg- tisstitoíta a szövetkezeteket az oda- bokerüí: kulak és kupec fajjá embe­rektől, még mindig van tennivalója ezen a téren. Mint .például Király­egyházán, ahol a föfdművesszövetkeze) fióküzletét egy negyvenholdas kulák lánya, a föüzlctei pedig egy volksbun- •dista kuláknak a fia vezeti. Olyan kuláknak a fia esz, akinek kocsmája, cséplőgépe és földje is volt, s aki cnsszal én nem szoktam a földet fel­szántani, csak talaj párkányi'ást vég­zek. Ezzel az eljárással elértem azi, hogy a tartó buktatás, őszi mélyszán­tás is a tavaszi íoJajporhanyiiás uíán, az én kapásnövényeim még a legna­gyobb szárazságban is zöldek voltak. F, művelési módszer mellett, nekzm mindig több kapásnövényem termelt, min.1 annak a gazdatárseemmak, «ki tavasszal felszántott földbe veti el a kapásnötényét. Ha dolgozó paraszt társaim, ágy minién, idejében elvégzik az őszi mély szón'ást, több termésük lesz. A több termés pedig jobb életet biztosit mind­nyájunk számára. Ifj. Horváth Ferenc Kémest szegény dolgozó parasztja! eddig se nagyon bízták bennük, de mórt ««. utóbbi napokban aztán alaposan ki­mutatták a foguk fehérét. Ezek * kizsákmányoláshoz szokojt emberek most odáig vetemedtek, bogy art a kutat, amely dolgozó nép «uiajdona, azok előtt, akiit sem voliak bajjá Odók nekik fizetni, lelakatolják. így meg­tagadnák a vizet számos .4—5' csalá­dos szülőtől. Jóllehet a kútban bősé­gesein van víz. Megtagadták a vizet többek közt a Kossuth-csoport tagjai­nak is, akik « község legbaladojtabb dolgozó parasztjai és minden erejük­kel becsületesen építik a szocializ­must. Népiiyúíók a királyegyházai gsovelkczeíbcift r " r Urcrnka Jen© vösqsi vájár S0 százalékkal emeli teljesítményét Á ion « repfjtíen is úgy inüuK; mint máskor. A kora reggelben Sá­rosán húzódtak a fák, barna derekukat körülfogta a sűrű köd. A házakból, mnte. egyszerre indultak or emberek. Reggeli motoszkáló zörejek; kapuk csukódúsa, bakkanosok koccanása verte fel és töltötte meg élettel a osmdst. Zsebredugott kézzel ment, a kabátban elől a ke­nuim. ,htís is Van. közte, az asszony úgy gondoskodott a tegnapi vacsorával, hogy másnapra is jutott neki a kenyérbe — sapkáját egy idő ólt inkább a feje. búbjára tótja, nem úgy mint azelőtt; ki se látott n lói«, de így tartotta komolynak, illőnek magához. Mont persze más spra ven a dolpókntíK. A kedve is jobb, amikor reggel _ fölgyalogol az ak­nára. Szóval, az a reggel éppen úgy indult, mint a többiek. A munka Ibut jobban ment egy kicsivel, füttyre is jutott kedv, meg idő. Kuttßkfr másUép vóTrődöt; * menet mint srokiscsan. Értekez­let fönn a csaroolib ,n, minden clv- társ ott legyén” — olvassa a kiírást. Szereti, amikor így a era mákban együtt vannak. Mindig valamit in­tézne)?. határoznak ilyenkor, ük ma­suk. F.bben van valami nagyon jó. összejönnek, komolyak, minden szó­dák értéke van. ...Népes csatád .. fut át, rajta a gondolat, ahogy k3- rülnéí a „feketék” között. Most is, úgy mint. amikor min­denkinek dolgáról van szó. nagy a figyelem. A bányásítitkür a Ganz- S.váriak felhívását ismerteti. Bele­dobban a név: „Sztálin előtárt szü­letésnapjára'’. Uranka Jenő vásári vájár érti és érzi, hogy miről van Rzó. Egy reggelre gondol, amikor bolond, zakatoló örömmel ébredt. .JSmbadok vagyunk" — mondta sik­kor maga elé. S azóta bár sok min­ién történt, azt a reggelt nem tud­ja elfelejteni. A boldogság mellé más Js bujt akkor, a hála érzése. S most is az emelteti vele maga­sabbra a fejét. Hála az iránt a nép kánt, mely akár fiai életét is kész áldozni a népek szabadságáért. ííaniarabb vAtasrolfaK a feJ- bfrflíirn, mint máskor. Hirtelen hul- Wmzatt végig a csarnokon, mint a forró, hirtelenjött nyári szél, egy lelkes, ujjongó hangulat. „Tíz mé­terrel többet teijesitek ...” „... csá­bítom nevében ígérem, hogy népi tó százalékkal többet adok ki... ” És igy születtek meg rendre mind * felajánlások, szin.es szőttese az »jándéknsJt, ámít a nagy Sztálin­nak akarnak lélekben átqd.ni azon a »apón, amikor 70. életévét tölti be. Tíz százalék... tíz méter... — Za- kstcvl Uranka elvtársi fejében. A mai ^unkára gondol. Mennyit lehetne »lánl&ni. Mennyit bír el a csapat, éhg egy percig gondolkozik és iz- wos keze már magasba emelkedik: — Változom, hogy teljesítménye- 50X-kal felemelem — mondja biztpsan, és a hangjában már öröm f’állk. Megtapsolják és akadnak kö­vetők la. Reggel úgy Jött el, mint, máskor. ri:afelé büszkébben ment. „Aján- y.kot. adok Ezt Alin clvtár.mak. Én sonka Jenő is. A nagy Sztálinnak. Elmondhatom, hogy mennyire sze­retem. hogy mennyire hálás vagyok mindenért. A lakásért, a rádióért, a kisfiámért, aki nem úgy mint én, tovább fog tanulni, akinek most már telik cipőre, ruhára. A minden­napi jó ételért, a ruháért, könyve­kért.” Erre gondolt még akkor is, amikor a jóil’atú leves mellé leült. MAznap azonnal nekilátnak a munkának. Sok szó, üldögélés nincs. A döntő gurító — ide gyűjtik a készletet. — hamar megtel lik szén­nel, palával. Eddig ilyenkor leállt, megvárta, míg a két csillés elszállí­totta a készletet. Ma ő is közéjük ugrik, sokkal gyorsabban végeznek, A csillésekre is ráragadt a kedve. Tegnap hallották az ajánlást, ök is részesei akarnak lenni a nagy mun­kának. Jóval előbb készülnek el a szállítással, mint máskor. Már zúg, dübörög is a résolő ... Es így megy ez napokon keresztül. Tizennyolcadik-!. A körletalmász ne­vetve jön a vájatba: — Na fiúk, ma kétszáz százalékra álltok, ha így megy. — Hát hogyne menne? — szól vissza a gép mellől. — Legföljebb jobban mehet majd. Okoskodunk rajta. Uranka elvtárs háromszáz száza­lékot akar Sztálin elvtárs születés­napjára. Ennyi biztos meglesz. De hallott az albertteleplekről is Uranka Jenő. Forszé az már, fejtés és elö- vájés egy munka. „De eddig ott se volt kilencSzáz százalék. Itt se volt háromszáz. Elértük .,.” gondol ja vé­gig. Miért ne lehetne több is? Ma­gunké lesz, ha megannyit is telje­sítek. Es ez a mozgató erő mindenütt verte az országban, ahol Uranka Jenők, bányászok, esztergályosok, lakatosok, vasön tőle egy új, jobb életért, új, jobb munkamódszerekkel dolgoznak. Lorenz Mária mindezt csak a szegény dolgozó pa­rasztok kizsákmányolására használta fel. KőszajJiéknek hívják ezeket és most a királyegyházai íőldmívesszőve'.ke- zet főüzletét bitorolják. A község Joggal kérdezhetik a község becsü­letes dolgozó parasztjai élükön a ter- melőcsoport tagjaival: Meddig van he­lyük még az ilyen népnyúzóknak * szövetkezetben? Godói Imre DEFOSZ járási titkár így szaboíál a scSfyei vo5t aíezredes Sziláit A külákok Szabotálják az őszi mun­kákat, jelentje egyre több fefőf a doí- gozó parasztok. Somosküvi István sclíyei DÉFOSZ titkár levelében egy 80 holdas ícuíák tervszerű romboló munkájáról ad hírt, mely kiterjed permetezés és a tarlóhántás szabotá- túsátóí a tengeri szárvág ás o n keresztül a mélyszántás szabóiúlisáig. Községünk dolgozó parasztsága inár lehordta íengeiiszárat és most nagy lendüliífel folyik a mclyszáníás. Sői főbb gazda van már, aki 100%-ig be i- fejezte. Például Vfilter János, éle kall József, Nagy Jór.-ci és még jó- néhácyan már teljes egészében beie- jezlék a ntélys/.áníásí és irág lóbben jaár a végén járnák a mslyszénlás tan. Ezek a gazdák iaO laiár bizío fiivá vannak a rossz idő ellen é"> könnyen várják, hegy a féli fagy át­dolgozza a földel és hogy földjük a lebefő legfőbb nedvessége! raktároz­za el. Tfs vasaik egyes kulékok, akik még a lengeriszáral sem fukarifcííák 1* Ilyen többől! közi Bcde-Fozekns Ödön nvugafoí alezredes baiék, skl csak aratóit és csépelt, do ínrfóhÁn- fásf már nem volt hnjíar.dő elvégez ni. Van neki öl és fél hold gyümöl- 1 csijso is, de az is a legnagyobb cl- .banyagoHsügban szenved. Nem per- mríezfe a fákat és így a pajzstetvek csaknem teljesen fonkre’eílék az egész áyílmöícaősf. Hiába kösiyörgöfi neki a kertész, síd harmadából gon­dozza a gyümölcsöst, e perrr.efe/.á-l cerk sem volt liajlanáó ehréjjezaf. Ezzel a leltével erősen megkdro.ilot la az államai, de megkárealfoSSa a kertészét is és a scllyei dolgozó pa resztek ícteáLorodve nézik mint okoz nap-mini nép károkéi a dolgozóknak ez a 80 Lcifdas kulák, és szerelnék már lálni, hogy elves.*! mí'fő bünte­téséi, Soruosbíivi Isíván DEF.OSZ titkár, Sc'íyt Ercdsaéaycs szSvetltmÜ tagtoborzás Apálmősdon A földmívesszöve:kczeteknél ismál me<^cezdŐdöt{ a tagtoborzás. Vajda János az. apátvarasdi tagtoborzó bri­gádok vasárnapi jó munkájáról szá­mol be, moly bizonyítja, hogy az apál- varesdi dolgozó parasztok megértették, hogy fdidimívcsszövctkere'ben a helyi minden dolgozó parasztnak. Apálvarasd kis eldugott község a Megkezdődjek a „Szabad Föld Téli Esték m A falu dolgozóinak ideo-’ógia.i és kulturális színvonala mélyen alatta áll a városi munkásságénak, amit kétségtelen a 25 éves Horthy-ura- lom tervszerű népbutíió „kultúrpoli­tikájának” köszönhetünk. Szinte hagyománnyá vált már a községekben a „Szabad Föld Téli Er,lék" előadássorozat. Dolgozó pa­rasztságunk az előadásokon tájéko­zódik az ideológia kérdéseiben, meg­ismeri a tudomány állását, bepil­lantást nyernek Micsurin munkáiba. Az előadások foglalkoznak továb­bá a Népköztársaság alkotmányá­val, ismertetik nemzetgazdaságunk ötéves tervét, a boldog, szocialista Magyarország építősét. Tárgyalják azt az embert, oki a haladás útján van, harcol a babona ellen, építi a szocializmust. Az egyes előadások után, az anyag könnyebb feldolgozása, meg­értése céljából megbeszéléseket tar­tanak és viták során mélyítik el a hallottakat. A Szabad Föld Téli Eslék-nek szerves része, kiegészítője a szóra- kozta tás, amit összekapcsolnak a: előadásokkal. Ugyancsak ezen a ke­reten belül oldódik meg az a problé- i — Az előadásokat ó. helybeli tantér- ma, amit eddig a falu olcsó, jó of- tikét tagjai, a DÉFOSZ cs az MüP vastnánnyal való ellátása okozott. Most kerül kiadásra az a tetszetős, olcsó és bőven illusztrált füze tsoro­zat, ami közérdekű problémák élve­zetes feldolgozásával a falu népének közkincsé vő teszi az időszerű kér­déseket. A Szabadművelődési Felügyelőhöz beérkezett jelentések szerint eddig mintegy 120 helyen indultak meg az előadássorozatok, de a vármegye többi községeiben is folyik a szer­vezés. Pécseit is megrendezik a Sza­bad Föld Téli Estéket, Istenkűton, Postavölgyben és Pécseit valószínű­leg a DÉFOSZ Zrínyi-utcai helyisé­gében. Pécsett ehőrendű. üzemi kul- iúrcsoportok állnak rendelkezésre, melyeknek vendégszereplésével emel­ni fogják a: előadás színvonalát, ezzel is hitet‘téve n munkás-paraszt szövetség m.ellett. A magyaregrcgyl szabadművelő­dési ügyvezető a következőket mon­dotta; — A központi utasítás szerint no­vember 15-én kezdtük a Szabad, Föld Té’i Esték sorozatot — kezdte. elnökei tartják, de megnyertünk a községben lakó bányászol: közül is néhányat az előadások tartására. Minden alkalommal, kultúrműsorra! együtt tartjuk az előadásaiul',. Ez­zel is szolgálni kívánjuk az utasítás szerint, a szocialista, kultúra ter­jesztését, tudatosítását. A kiseroműsorok anyagát szava­latok. egyfélvonásos színdarabok és énekkari színiek alkotják. A község lakossága nagy érdeklődéssel fogad­ta az elinnit évben is ezt az előadás­sorozatot, de ez ez érdeklődés most csak fokozódott. Általában minden alkalmat és lehetőséget megragad községünk lakossága, hogy tudását fejleszthesse. MügyarcgrCgy erők egy a bara­nyai községek közül, ahol a közsé­get vezető MDP helyi szerverét ala­posan előkészítette a hoszú téli este­ken folyó ismeretterjesztő munkát. Ez a munka eredményes less és fa­lusi dolgozóink csakhamar kiemel­kedhetnek abból a kulturális elmara­dottságból, amit örökségként c gyá­szos emlékű múlt hagyott ránk. pécsváradl járásban. Ebbén a község­ben sem maradlak cl azonban a szö­vetkezeti tagok a -hágtoborzás mm: ,,ú- főien a többi szövetkezetek tagjaitól. Apótvarasdon novev.éer 13-án. va­sárnap .cgloborzcsf indítói lak. Három szövetkezeti tagtoborzó brigád tndtílf el, hogy beszervezze a község dolgozó parasztjait a Kldmivess-öveíhezelbc. A brigádok közölt a legjobb munkál Németh dános brigádja végezte. Ez a bt igád egy léi nap alatt 35 szövetke­zeti tagot szervezel! be. De jól dolgoz­tak a többi brigádok is és a vasárnap folyamán összesen, mintegy fű 1 aggal szaporodót; az apúlvarasdi. röldniívos- szövetkezet létszáma. Vájd" dórán Ajyé.tiKirat'.l NHjryjclcntfoópft cytfjtemdnves kri\t t je lent meg: bzfálín el*t&rs műveiből. SZÍ ÁL ns: Szovjetunió agrérpoíitíStáiárá) A kötet mohában foglal fa Szb'ün müvei köztit nniftlVek a bi*»vn vik Párt és a MinvjirtAlSnm M^rÁrjjulitt ká'óval a szoria*tuc/ővv.hely« estének és fejlődődnek krHe*feivel *rt­InlkriTnuk. SAtélin ekféfs tauífíMní hntnlm«* ingül, «épet uvnjiandk oékttnk <s kértVMek nv'trismerésélMvz. a sj'flridtata tne/őtfa* daSÄtf íelépítúséhet barinkban — f é műntk tnnuitnányte?á«a minién oárt mnfikűs, «íomináriittni elAtidó és nall néíktilönhetetlen. A műtöknek mtntvrr Ftéc öt a try a r nvel Vi-n ebbí n o kfilctbnh jelent ntopfJ ecfiHT.tlr. <é.«» ©»da!, ara: fűzre 8.-S Itbtfp. 13,— forint. Kaphatóit Szikra kßnrvns!>pItokb»n, a pártsiertezetek és ti/eniek ©»ikra leró katain/íl. Megrrcndelbetű: Sííkra kSnyrViedő, Budapest, V., Vurfísmnrty-tér L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents