Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-20 / 270. szám

8 MT A P L 6 IMO NOVEMBHS 3$ l Eso ufón, újult erővel lássunk neki mélyszántásnak a X BGtfcapuá etedé» «ssSxéi uráb wmifeoa negigeüro ai égbolt teljesen büsrÖT' és • iöid gyors »záradásna« toriak. A ikedwzö időjárás letoiővé teste, hogy sb ősei mélye* * ánfátehoz fokoeódó temiűíe:«í fogjon hozrá is­mét dolgozó parasffltBágMník. Ennek «Bemér» a Jetiiátoknak több heJyen «- kerül 2 eéhi'etril a • dolgioaó parasrt- »ággal, hogy „ráérünk lavacffraT el­végezni a szfeásl. Er a többi IcuTSk- tnetvékbez hasonló hazugság. Az ő&zr szántásról, a dolgozó parasztok gya- fcorMÜxS is meg állapíthatták, hogy btofasabb íi jobb termést ad, mint a tavaszi szántás. Raianyaí viszonylaton te saját maguk tarpasztaffótoák a dogozó párásotok, hegy azon a földön, ahol őszi mély- szátvSan rvégfeaSck, ha ttot mázsával nagyol* vol: a kukoricatermés és a!»: »3 őszi mélyszántás a megszokott szántási mélységnél mélyebben végez­tek d az fez folyamán ott húsz—harminc mázsával nagyobb volt a cukorrépatermés. Csapadékot tárol a fellazított talaj Kt. őszi mé3ysaán'tás®al felJae/jjuk a talajt *lá így a csapadék eJraíttá rázá­sa soíácatf biztosabb a vastag fel-száh- int.í ra/ajban, így az őszi és a 'éli nedvesség lassan íe tfid «fvá’-ogni . a mélyebb talajrétegekbe és «ftrakáán». nádik arns juz időre, «mfiror IrevwrcM) «sapedék hullik le. Így az ősszel szántott fafej másfél, szer annyi nedvességet tartalmaz mint a tavasszal szántott talaj. Az ösá mélyszántással felszínre hon­ink orz eöőztás jhaHásáta Sejmoejódcrtt l'alajsőkat i<? és a termőtalaj alsó ré­tegelt te, amelyekben az ásványi táp- anyagos a lók fagy porlasztó Hatására «Imáinak, cs a aSvéoyeiiak számira felvehető áítepoÖM térülőét. Előnye » mélyezántásöalk az Is, bogy • gyom oka- és a kár 2 okozó rovarokat melyen Mfordítjuk, fgy levegő hiá­nyai«« azok elpusztulnak. Emellett az ősz! mélysriSnfSssal talajunkat ■sorzsatékossá. könnyen műveibe - fövé (essztik. Ezscí sccmfoen a tavaszi rzten'áss-st a nedves talajt rs felszínre hozzak és kitesszük a (tavaszi szárító szelek ha­bi sásnak és a leien a talajba be&sivó- drrT or dredged rabvtegy széfnek eresztjük. Kiváló tnjji&ségü móJyezáíjfáöt iw. meszelter-on gépi szántással, elsősorban a üraGrtorrafli tiudunfc végezni. Kulik - mese az, hogy a traktor letapossa a földel hfazea a Itrektw az eke előtt megy kerékével az egyik barázdába, míg a másikkal a szánihiían részen A magyar népi demokrácia megadia a lehe:5sí5ge-i mfndea dolgozó panasz nak arra, hogy földjét gép! erfJvrt szűntem fel. RendtóBwfléaér» áüanelc • gópáltatná­eofc, «wnfcteöl o magán Srjaktorrit Is kötetesek * rendelet ál ’aé rá;jak meg állapéi©'.r terűlerte* felszántani. Lássunk feltád telje* erővel ismét a mélyszántásnak. Na várjuk, hogy a talajunk teljesen meg«zikkarijék, ha­nem most, amikor már az őszi esőzés eláEt, fogjunk hozaá azonnal 6 int erővel a munka folyoftásáhoG, hogy ; fent megadott azempenönok megfele ’Ken az ősizi nvélyszámtásti határidő erő:.[ elvégezzük, hogy e mélyszántás sál torod isiik a jobb -.érmést, nagyobb jövedelmet, magasabb eteiseinvoniW1. Ezreket űzetnek a bulákok 37 éveket ét becsepoít aikeliazoltaikeak Az ősz folyamán sok munkája volt a munkaügyi bizottságoknak és példás ítéleteket hoztak a kulákok ellen, akik nem fizették meg a kol­lektivet alkalmazottaiknak. Ezek a határozatok most kerülte!: másod­fokon az alispán elé, aki a követ­kező véghatározatokat hozta: Markó János kishajmási kulak 13.907 fo­rintot köteles fizetni Zsigmond Már­tonnak, Iilich Péter terehegyf lm Iák 4460 forintot Batízi Jánosnak, Slei- cher Istvánná beremendi munka - adó 2520 forintot Jónás Jánosnak, Agócs József harkányi munkaadó 2979 forintot Mikúla Mózesnél:, Berta Pál .siklósi kiiláfc 4046 forin­tot Faragó Lukács Lajosnak, Ge­rendás József siklósi kulák 2150 fo­rintot Kreiser Mártonnak, Kulusity Ferenc mohács-szigeti munkaadó 2640 forintot Rácz Andrásnak, idős és ifjú Gazsi István drávapiskii Iculál: 4.000 forintot Gyene József­nek, Keszthelyi József gordisai ku­lák 3568 forintot Péterfi Józsefnek. Gyozsán Mihály egyhózasbozári munkaadó 2.904 forintot Bognár Já­nosnak, Pakuszi Lajos nagyharsányi kulák 1.380 forintot Szabóka Lajos­nak, Gyozsán Mihály egyházaskozári kulák 593 forintot Fazekas Ferenc­nél:, Szilágyi Lajos siklósi munka­adó 981 forintot Molnár Jánosnak, Vida Péter sósvertikei munkaadó 6.030 forintot Pozsgad Józsefnek, Matola György csikóstöttősi kulák 2.433 forintot Matola Rozáliának, Fónai Jenő pécsi kulák 437 forintot Szentgróti Ferencnek és Váradi Ödön pécsváradi munkaadó 6.802 fo­rintot Plesz Bélának. Vétettek a közellátás ellen Kovács József diósvlszlól kovács az elmúlt cséplés alkalmával, mint felelős cséplögépvezető, a szükséges gondosságot és körültekintést nem fejtette ki, emiatt a gép négy caé- peltetö gazdánál a gabonaszemet nem verte ki tökéletesen és igy 4—5 mázsa szemveszteség állott elő. Kovács Józsefet ezért a megyei bíróság uzsoratanácsa gondatlanság­ból okozott közellátás elleni vétség miatt nem jogerősen öthónapi fog­házbüntetésre ítélte. — Jogerősen 50 forint pénzbüntetésre ítélték Varga János pécsbányatelepi pékmestert, mert nem ellenőrizte műhelyében a tésztagyúrást és így segédje a buci tésztához EB. lisztet bevert. — Köz­ellátás elleni vétség miatt 15 napi fogházat kapott Varga György va­sa si volt cséplőgépvezctő, mert az elszámolásnál öt mázsa hiánya volt, amivel nem tudott elszámolni. Ami még kijavításra vér a eipésÉisipasisofs szivglkezefébsü Pár hónappal ezelőtt rendőri hír, pár nappal ezelőtt' pedig törvény- széki hír kapcsán szerepeit az njeAg- ban a pécsi eipéesldcIpaToaek szö­vetkezete. Nem ie a sző veik ez eV 61, hanem * légi vezetőségéről volt szó, melyet eltávolították, mint egy roaszindu latu daganatot. A „műtét“ után nem következett be komplikáció a szövet­kezet éleiében, nem maradt vissza már, csak 190.000 forintos tartozás, a nőkkel erőszakoskodó Pápai és az álszövetkezet másik vezetőjének, He­gedűsnek a rossz emléke. A megújhodott szövetkezet as ál- l.rm támogatásával hamar kiheverte a Pápai-Hegedűs társaság garázdál­kodását és lábraállt A szövetkezőt ma már Jár. De nézzük esak meg, jól jár-e, jó nIon halad-e ? Az adósságból ISO ezer forintot kifizettek már. Az év elején — még gépekkel 70—80 ember, 800 pár cipőt termelt havonta. Azóta a gé­peket térítés ellenében, nagyobb gyárakhoz vitték, ahol jobban ki­használhatók. Jelenleg 48 ember dolgozik az Özemben és havonta 1.100 pár cipőt készítenek. Iga*, hogy néha 12—13 órát is dolgoznak naponta. D» a ter­melékenység is nőtt A* egy órára eső termelés értéke februárban még­és nk. 2.30 forint, júliusban még min­dig 2.80 forint, a n*utt héten azon­ban már 2S0 volt. Tagadhatatlan, yaaaak eredmé­nyeik, de eaefc az eredmények sok­ban hasonlítanak ahhoz, «mikor va­laki bekötött scemntel ment régig egy keskeny pallón 6b nem esett le. Ez nem törvényszerűség, m Téleflen. A szövetkezetnek vannak eredményei, de hogy vannak, aa a vöeflen' és főként a megfeezitett munka «redurfi­Több és jobb munkával, fokozott tanulással készül a bányászifjúság Sztálin elvtárs születésnapjára bizottság nevétoen megígéri, bogy a munkájukban fellelt hibákat lel fog­ják küszöbölni. A továbbiakban eü- mondotta, hogy az Ifjúság Igen ko­moly felajánlásokat tett, ha azokat végre Is hajtják, nem lesz hiba a munkában. Az elkövetkezendő nagy munkához „Jó szerencsét" kíván. PavRcsek Imre elvtárs zársza­vában pedig azt mondotta, hogy a felajánlások csak any- nyit érnek, amennyire végrehajtjuk azokat Hiszi azt, hogy a bányász- ifjúság mint a múltban is, ígéreteit most is beváltja, és fényesen meg­állja majd helyét. Igen lelkes, jőlalkerült aktívát tartottak a bányászifjak. Molnár Gyula városi MINSZ titkár meg­nyitója és a DlVSZ-induló elének- lése után a Magyar Dolgozók Pártja részéről Pavlicsek Imre elvtárs üd­vözölte a megjelent ifjakat majd Rácz Tamás elvtárs, megyei MINSZ titkár tartotta meg beszámolóját a termelés és tanulás fontosságáról. Kiemelte azt, hogy Jó munkát csak úgy lehet végezni, akár munka­helyünkön, akár szervezetünkben, ha munkánkat tanulással kötjük össze. Ezután Sztálin elvtárs szüle­tésnapjának méltó megünneplésével foglalkozott. Rácz elvtárs beszámolója után ér­tékes hozzászólások következtek. El­'lóácő-tfi fi&aéx sorja Sof 'évvel eteUStl tör­téni, hagy Hatolja Nye- cripoiuk Bablnoból — az ukrán fahibái — W« nonriorolt 'Argentínába. Tíz éve annak, hogy Vyngat-Tkrajna népe it beolvadt a tzovfrt test­véri köztársaságba. ’.4z ukrán nép rtgotno- rátúgban ’élt ’ét ettől akart megmenekülni Ha­tolja fftjerelporuk, aki t:rp ’és jó életet vélt megtalálni a távoli or­szágban. Mikor n család elköl. főzött. Hidalja Ntjecsi- pornknak 2 árva uno- kahnyo maradt a szil- löfvlnban, az ötéves Székiéin és a l éves Hanna. Natal ja, — aki ’Argentínában egyik vá­zasból a másikba ván­dorolt munka után — hosszú évekig nem hal­lott semmit unokahugai- rát, Katid ja vlssiavágyolt szülőföldjére. Állandóan vlvasgatlir az argentínai ukránok újságját, a ,.S:vitlo"-l. Legnagyobb vetésire egyik számúban talált egy cik­ke'. amelyben arról volt szó, hogy Nikita Szerge­jtvlet Hrusctcv. — az Ukrán Kommnnisla Párt Központi Bizottságának titkára — fogadta « rrgngertukrafnai kolhoz- munkások küldöttségét. ’A küldetlek között ott volt Szekleta is. A cikk további részéből kitűnt, Iiogtj a fiatal kolhoz- mankásnöt J.'min-rcnd- jcllcl tüntették ki. A cikk elolvasása vtón Natnlja azonnal levelet írt nnokahugának, me­lyet a kievi ..Sztálini láng“ című újság ír is közölt. A levélben leírja örömteli meglepetésé', csodálkozását nyilvánít­ja, hogy ilyen nagy di­csőség érte Székletül, megkérdezte, hagy fo­gadták őt Ukrajna fő­városában, majd beszá­molt árrá!, hogy milyen nehéz az élete, — a gaz. dognak vélt országban. A panasszal teli leve­let pont azon a napon kapta meg Szekleta. a brigád vezető, — amikor átnyújtották neki a ,.Szocialista Munka Hő­se" kitüntetést. Azonnal válaszolt unokanővéré­nek: „Azt a boldogságot, ami1 ti ’Argentínában} hiába kerestelek, mi itt-} hon kolhozunkban meg.) találtuk. A ml mun- f Jlénk »zip főcrdelmet, '}á fletel ad nekünk. Mindenki megbecsül. Munkánk nem nehéz. Traktorok szán'iák földjeinket ás kombáj­nok aratnak.“ Ezután beszámol farmjaik ha- taimas tcnyészállal-álln- rnángárái, a kultúráiét fejlődésiről ás orrúi, he.gg közöltük már egy írástudatlant sem talál­ni. Húgáról, Hannáról is ír. aki szintén brigád, vezető és élenjár a tér-, melésbcn. Mindezen fúl, a Komszomol XI. kön­nt csszusának küldői te. volt. . A levelekhez, — nme. Iveket a .,Sztálini láng“ cinül újság leközölt — a szerkesztő a köveiké- ző kommentárt fűzle: z igazság nem ismer határokat. túlszárnyal tengereken és óceáno­kon. Ezt az igazság az egyszerű szovjet em­berek teremtették.“ Komszomolszkája Právda. nyc. Pedig-kövesebb rrmnkSvxT is t»-1 hetno eredményeket elérni. Csak i*-' merni kellene a szocialista tnanLv módszereket, a mnnkaverseny mez* galmat ós nem utolsó sorban tanulni kellene: tnarxizmnst-leninizmust. Ezon a téren a szövetkeaetneK nincsenek eredményei, eaak hibái ■ — ötvenegyen dolgozunk a* üzem1« ben — világosit fel bennünket Hasp berger Imre, * párttitkAr — tken' négy pártaggal. — Brigádverseny arc nínca, —< mondja Kárpáti János szövetkezeti ügyvezető — egyéni verseny sincs.. Nem lelvet mindent egyszerre, jrU munkánk volt, aztán fgy nem jutott’ rá idő. Ax üzemben nincs tanulta. — Elmegyünk ait OKISZ világné­zeti tanfolyamára valamennyi«** mondja Hamberg« elvtárs. Ex nagyon szép, de a Magyar Dol­gozók Pártjának tagjai számira ne»; elég, hogy világnézeti tanfolyamra' járjanak, Pártunk élewmat Jelleg#; csak akkor bontakozik ki igazán Ml üzemben, ha párttagjaink a tanu­lásban is éjen járnak, többet fásul­nák és többet is tudnak. Bánátfalvi 'János dvtáns épp«! stílusosan mosás, a kezeit, amik**1 megkérdezzük, hogy miért nincs szeminárium, bo hatoda, sa alapfokú « űmnbwv miért sem tanulmányozzák’ pödári a BoSftovifc Sii* történetét Ráü&fkM TSno« fgy väTaszoh — Nem tudó«, úriért «nradttmk £7 te­redig kx oktatási MtíCzaek ártana“ ezt tudni. Blnátfalvi clvtiri mindjárt megkérdezi « ptattátkárt­— Mond, tőlünk nem uirgy eeufef ezemináritunra? — Tőlem kónteoted, táti te vagyok! az oktatási felelős? Nem, valóban nem a párttttfcSr **. oktatási felelő», de as egész párttwr- vezet felet5s, — a tagság felé te — hogy nem gondoskodnak a tagság ol- méletl színvonalának; a növeléséiről. Az, hogy nincs brigád ás «gyérij verseny, az egy külön fejszét. VÁ aztán igas.án fenn« lehetőség a ver senyre, mert többen: is végzik ugyanazt a munkakört. Fej-fej é» váü-váll meEett TtiSKByczhetnénci. Meg koH BEorvosaJ a -msenyt, meg kell szervezni a tanulást, morf nem elég .hogy a szövetkezetét a* állam bensőségesen ellátja munkává!, meg kell látni & fától az erdőt Js, » napi kérdéseke« tél, a éSvolabbí célokat ie. Magas árat fizetek márkás női zsebóráért és férfi karóráért REIZER órásmester | Percnciek-utca 50/2 (H. 702) Minden jelentékenyebb hulladékdarabot felhőst- nálnak kisebb munka’ darabok gyártására. Elf mádon a hldagprisaör hely kőt vágimtmkdift j Bragln is Fionov, "" egymással versenyez** j — az acéllemez rációm lis kivágásával és a hu'- tadékdarnbok felhasznúJ: lasával, 2 hónap alatt 20 tonna femet takart' toltak meg. A személyi kimutatás bevezetését minden műm kas őrömmel fagadtu- A munkások által xnetf takarított anyag mén0" nyisége rákerül a sze­mélyi kimutatásra, iet> mindegyik tudja, hog'J mennyivel járult hoz­zá a megtakaritáshoZi mennyit takarilofla* meg a munkatársai. A moszkvai gyárak munkásai teljes lélekkel vesznek részt abban versenyben, amely n szovjet v'p javainak megtakarít ásóé rt folyik és amely nagyban hot' zajáról az ötéves trr’J négy év alatti teljesítr síhez. ■ Kőnek Virág József, a vasasi SZIT- I brigád tagja jelentette be, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára ti: százalékkal emelik a termelést és a palaszázalókot a lehető legminimá­lisabbra lenyomják. Bogár Imre Pccsújhegyről azt közölte, hogy a termelés emelése és a selejt csök­kentése érdekében párosverscnyl indítottak. Háhn Ferenc Pécsbányá- ról elmondotta, hogy a pécsbányai SZIT-brigád párosversenyt indít., és a hároméves tervet dec. 21-re, Sztá­lin elvtárs születésnapjára kívánják befejezni. Papp János, • a mecsek- szabolcsi Sztahánov-ifjúsági brigád tagja ismertette a brigád eredmé­nyeit. Elhatározták, hogy a 135%-os eredményüket fokozzák és emellett ^ célul tűzik ki a szervezeti munka i megjavítását, a politikai fejlődést, lés az egyéni munkaverseny kiszé- i Icsítését. j Markovit.«; Rózsi (Mecsekszaboles) Jnz összes SZIT-szervezeleket deko- Jfrációs versenyre hívta ki. Takács \ József (Vasas) és Mátyás Julianna J (Pécsbányatelcp) a marxi-lenini kö- Jrök szükségességéről szóltak. Má- »fcyás Julianna bejelentette, hogy a i pécsbányatelcpi SZÍT Sztálin-safkot I létesít dec. 21-re. Kovács József »(Mecsekszaboles) arról számolt be, i hogy a. szabolcsi iparostanulók ver­tseilyre hívták ki a vécsi iparos- i idnülóiskola összes hallgatóit. Pin- Mcr Gabricl'a (Pécsújhegy) elfogadja Ja szabolcsi lányok kihívását. Deák I Erzsébet. (Hird) hozzászólásában a • párosversenyről, a termelés- emelé­séről. beszélt. A bird! SZIT-es lá- Jnyok elhatározták, hogy a három- ; éves tervet dec. 21-re teljesítik. Hopp Irén (Vasas) hozzászólása után [Pernecker István brigádja nevében .közölte, hogy Sztálíh elvtárs szőle- jtésnapjára 20 százalékkal teljesítő­inek többet és cg, százalékkal csok­ikén tik a palaszázalókot. Bérces Anna I Meszeste’eprő! elfogadta a szabolcsi j Ián vök Versenykihívását. A meszes! (SZTT-esel: Sztálin elvtárs sziüstés- i napjára úgy készülnek, hogy az iegész szervezet részivesz a szeminá- iriumokon. Melclka István hang­isúlyozza a szakmai tudás, elméleti i oktatás és általános műveltség d'on- i tő fontosságát. 1 A hozzászólásokra Rácz Tamás 'elvtárs válaszolva kiemeli Per- necker elvtárs felszólalását. A mcgyc­Á szovjet munkások takarékossága helyez a gépbe ét az eddigi 2 méternyi hal­tad ék helyett c/ai fél- méternyit selejtez ki, pontosan annyit, ameny- ngi a gépre illesztés­hez okvetlenül \tzüI:sé-< ges — havonta 9 kg megtakarított fonalat je­gyezhetett be. Abból a nyersanyag- hói. amelyet a gyár egyik szlúháiwvisla sző­ve,brigád ja 7 hónej alatt megtakarítót!, Ibiin méter szövetet készítet­tek. A nyersanyag gaz­daságos felhasználása lelte lehetővé a gyár dolgozói számára, hogy az elmúl! -7 hónap aizjiz. ■Uö2 kg fonalul takarít­hattak meg. Ebből a fo­draimé n n y is égi) öt 12.000 • öltönyhöz szükséges sző­rijét lehet készíteni. t kolomeni mozdony- gyár munkásai is nagy sikereket érlek el a: anyag megtakarítási ver. senyben. Ez év elejeit Sztálinhoz intézelt lev vi­heti kötelezettséget vál­lallak. hogy megtakarí­tóit fémből 12 főútvo­nali mozdonyt készíte­nek. 1 .1 takarékoskodás kt­i-csínyben kezdődik: a 1 megtakarított nyers- anyag grammjaival, « bőr négxizet-deciméterel- vrl, a villany energia ki­lowattóráival. A szo­cialista, termelés óriási méreteinél ezekből a kis részecskékből hatalmas anyagi értékek jönnek léire. A takarékosságért folytatott verseny egy­szerű. de tökéletesen bevált formája az ú. n. egyéni takarékossági lap, amely a gyárakban széles körben elterjedi. A: egyéni lapokon, a teljesítmény és a ^ ter­melt áru minősége mellett. feljegyzik a megtakarított nyers­anyag és más anyagok V mennyiségét. .i nyersanyag megta­kar Húsáért f oly táj oil versenyben rrsztvetz a SCSollfOVi tcxlilgyár munkásaina k többsége is. akik valamennyiének van egyéni takarékossá, gr kimutatása. Ezzel n módszerrel Ecbcgycvrr, a gyár gombolyító rutin- kúsnője, aki végeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents