Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-20 / 270. szám

'TT' NAPLÓ IM9 NOVEMBER » Vidéki kultúrcsopörfok feladatai ) Polgár István: BJépkőzt&rwaisááunk ailko'mánya ki. mondja, hogy u dolgozó né­pünknek nemcsak joga, de kötelessé­ge, műveltségének gyarapítása. £s megadta a dolgozóknak a joghoz a le­hetőségeket is. Hazánkban a kuli'-urá- Us forradalom kifejlesztésével évszá­zadok mulasztásait kell behoznunk A nép állama birtokába vetítő a kultú­ra eszközeit és megteremtette anyagi lehetőségeit is annak, hogy a szocia­lista kultúra mélységeibe hatolhasson minden dolgozó. A kultúrcsoporfok működésén ke­resztül kerül iegá'llandóbb kapcsolat­ba a nép a szellemi megnyilatkozások­ká!. Részben úgy, hogy meghallgatja őket, részben úgy, hogy maga is te­vékeny részt vállal a csoport munká­jából. A kalfúrgárdák legelevenebb szervei a kultúrának. Éppen ezért kell különös hangsúlyt helyezni e csoportok működésének helyességére, ezért keli figyelemmel lenni arra: honnan szerzik be műsoranyagukat miféle elvek szerint állítják ossza programmjaikat, akik irányítják a cso portot s vájjon megfelelően képvise­lik-e a Párt szempontjait? Nemrégiben bírálattal lile'tűk kul túrosoportjaink legtöbbjét s megje­gyeztük, hogy a szervezetlenség, terv- szűrfttlcdséí} szomorú kísérője nem egyszer munkájuknak. Akkoriban in­kább csak felhívtuk a figyelmet a hí bakra, hiányosságokra, de kevés út mutatást adtunk. Ezért fogdáik ózunk újból a kul Hírcsoportok feladataival és megpróbálunk néhány fontos szem­pontot felvetni. A z e!»ö és legjelentősebb kérdés a kultúrvezető személyének ki­jelölése. A teljes politikai íájékozojt- iág mellett az irodalmi és művészi vonal ismerete is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki üzemének kultúrá­ba felelőse tegyen. A szervezőkészség éppen olyan nélkülözhetetlen tulajdon- tázfu legyen a kuliúrvezc(ónok, min* az embertársaival való bánásmód is­merete. Miden dolgozó bizalmát élvez- ve és ha valamiben kiemelkedik tár­sai közül, az nagyobb tájékozottsága, olvasottsága niia t történjék. Mígától értetődően elsőrendű fel­adatnak tartjuk a vezetőnek a Pár fal 0aló állandó szoros kapcsolatát. Ezen keresztül kell érvényesülnie a Csoport műsorában, munkatervében azűntele- nill a Párt központi kérdéseinek, mi­re! ezek mindig azonosak a kultúra központi kérdéseivé! is. Nem kevésbbé fontos kérdés a kul- éúrcsoport minden egyes tagjának pa­li ihai felkészültsége. Elengedhetetlen, hogy a kulhírcsoport ideológiai kép­zését állandóan szem előtt tartsuk. Ezzel kiküszöböljük, hogy politikai tartalmú feladatok előtt tanácstala­nul álljanak s különben is gondol­nunk kell arra, hogy a csoport minden tagjának példamutató politikai és iro­dalmi műveltséggel kell rendelkeznie. A munka tervek összeállításakor különös giondbt kell fordítanunk a műsor internacianális jellegére. A szocialista Szovjetunió és a szomszéd népi demokráciák irodalmi, zenei éle­téből vett és népi sajátságokkal teli kultúrák terjesztése nemcsak elsőren­dű politikai feladat, hanem műsor- gazdágító anyag is. Vidéki kulit úrgárdák feladata a táji jellegek kidomboritása. Ragyogó pél­dával szolgál erre a Szovjetunió né­peinek hallatlanul gazdag, színes ezerféle kultúrája. A kirgiz népi kul- túrcsoportok minden megnyilvánulá saikban kirgizek és mégis internacio­nalisták. ügy nyújtják különleges mű­vészetüket a világ felé, hegy látszik átüt minden mondatukon, mozdulatu­kon szűkebb hazájuk egyénisége mégis a „nép"-hez tartoznak, elsősor­ban a nagy szovjet családhoz és azon. túl a ,.néphez", amely afrikéban cs amgliában ugyanaz. Ez a szempont c.sa:k a tánccsoportok működésébe ér­ződött nálunk a mai napig s ott sem mindig egészséges formában. Nem ku­tatják sehol a gazdag népmese! motívu- mok után és legfeljebb a már Kodály és társai áljai felkutatott népdalokat vet:ék elő énekkaraink is, amikor szá­mos maradi még feldolgozatlanul. Mi­lyen pompás látvány lenne, ha például baranyaiak vagy sajátos gazdagságu­kat vinnék el ctongrád népének és fordítval XT együk még az ömáiMóflanség * problémái ál. Nem egyszer hivatkoztak egyes vi­déki kultúrvezctőink budapesti köz­pontjaikra, hogy alig kapnak erköl­csi támogatást, vagy későn kapják : mcyj. Ha felei:*« szerveiktől története-1 sen nem érkezett meg az ígért „műsor-4 anyag'1, kétségbeesve, tanácstalanul é állottak csoportjaik elé, ahölyetM, hogy# összeültek volna és önálló megoldást ' találtak volna. \ Az igazi kultúrvezető ilyen kátyúba a nem juvhat. Ha ismeri jól Pártunk po-i Etikáját ős eléggé jártas a szocialista < kultúrában könnyűszerrel juthat el a ( jó megoldásig. Aki tudja, hogy József < Attila agyonszavalt versein kívül más f vers is alkalmas előadásra, »ráz é*\ száz költemény között választhat. J Szokjunk le a segélykidl'ásokról, in- a kább szüntelen készenlétben legyünk, j Igen eredményes lenne a kaUúrve-if zeiök közötti „mtisorcsere“ is. A kéz-# ben lévő kuljúranyagok összehasonlitá- J sa kizárná az ugyanazon közönség \ cl őt való ugyanazon műsorszámok, ismétlődését. A kulsúrcsoportok műsorában lük- ( röződnic kell a Párt által irányi- I tóit politikai és kulturális harcnak.’ Ismét a Szovjetuniót hozzunk felt példának, ahol az irodalom és művé- * szét vezetőivel a legteljesebb egyetór- ^ tésben harcol minden kuthirszerv isi a sötétség, mindenféle miszticizmus! és más ördöngösség dllen. (Ismétli!- ( jük: mellette és nem mögötte! Zsdá- nov clvtárs kijelentése, amely törté-, nctesen a szovjet irodalomról beszél# de ugyanilyen érvénnyel alkalmazhat-# juk ide is, a következöképpem stól:í „Ilyen élenjáró, eszmei, forradalmid irodalommá a valóságban csak a szov-a jct irodalom válhatott és váll, mer J ez az irodalom egy fest, egy vér a mii szocialista építésünkkel.'' Ilyen „egy test, egy vér“ kell, hiyty legyen a mi szocialista épülésünkkel a mi kultúránk Í9. Az új erkölcs ki­alakítása is idevonatkozó kötelesség. Egyszóval: nélkülözhetetlenné váltak a népi demokráciánkban a kid hírcso­portok s ez az igény komoly köteles­ségeket ró rájuk, melyeiknek teljesíté­se igazi harcoshoz, kommunistához illő feladat. VILLANY Falunkban, házunkban ma gyűlt kt először, Nincs nálunk boldogabb! —•, Nagyapám öklével dörzsöli két szemét, zavartan p isi ogat, nagyanyám a kapu elől ágy szalad a fényre, mintha űznék, mintha fiatal lány lenne —bíz most az séfu lenne nála fürgébb!. öcsém leemeli erős szemüvegét A' I megtőrli komolyan. ’ ^ Kezében csillogón játszik az üveg, Wtbtf ‘ nyáridon a folyam. j- ­i ' Soká törölgetl ’óvatos — vigyázva e* } ^ * könnyes lett volna tán?, ' i Eddig motozott, de most egy szikre Ül le és úgy néz ránk anyám. Nem szólok én sem, mert mindent elmond ez a beszélő némaság: ha némán állok is, élteti maga a ' Pártol és a hazát, \ ha némán állok is, éltetik a szívek, éltetik az arcok! ' Apám párat perdül, öcsém tejére ttyobl két-három barackot, A aztán olyat hurrát, hogy majd leszakad * tető • meglőbálva kiviszi a régi, rossz petróslámpát a szerszámoskamrába. Fekszúdih a szovjet szlnesiümsk gyártása 1950-ben a Szovjetunió minden egyes nagyobb filmmüiemie színe* filmgyárással is foglalkozik, SzínesfilmeUet jelenleg csak a moszkvai íilmmfitermekben gyártanak, sőt mondhatnánk, hogy ott csak kizárólag színcsíllmeket készítenek. A műtér embe most új gépberendezések ér­keztek, melyek nagymértékben javítják a munka minőségét. A közel­múltban megkezdték a lenlngrádi színes íilmműtcrem építését. A szovjet fémipari dolgozók minden vágya, hogy a jövőben tovább tökéletesítsék a színes ütmeket. A tudományos kutató filmfelvevő intézetben ú| mun­kamódszert alkalmaznak, mely a színesfilmek gyártását Jelentős mérték­ben meggyorsítja. Ilyenformán lehetővé válik a színesíilmck még tő- gesebb gyártása. A nemrég Magyarországon járt JoPJJC Anutílw: brazil Író könyvét most adta ki a Szikra könyvkiadó. Ebből idézzük az Ahogy említettük, az ókori indu­sok úgy gondolták, hogy *• Föld elefántokon nyugszik, az elenfántok egy teknősbékán, a teknősbéka pedig az Óceánon. Hogy min nyugszik az Ooeán? —- Erre a kérdésre nem talál­tak feleletet. As ókorban sok ilyen együgyű feltevést oszoltok ki az emberek. A papok például azt állították, hogy a Föld 10 oszlopon nyugszik, ezek az oszlopok pedig az áldozati állatokon. Ezekután megmagyarázták azt, ha az emberek szorgalmasan hordják az áldozatokat, úgy a Föld tartósan és szilárdan nyugszik majd az alapjain és minden jól fog menni. De az em­berek fösvénykednek, akkor raaguk- \ vessenek, amiért nem kerüljük el •-w# a Mwraaesétleaságdwt, intux m e» [ lopok meglasuln&k. Nyilvánvaló, hogy et a magyarán tat »toknak volt el dny 0*, akik : áldozatokat kapják, tehát a« áldotA- - papoknak é« ők cseppet ws teáién lyettették magukat, hogy elsüíitsák a todaUaa erabereieí Tudjuk, hogyha egy követ «údsv bunk, at rövid repülés után a föld­re esik. Minden tárgy alá van veire a Föld nehézségi erejének- Ejt a* erőt csak olyan tárgy tudná leköt* Mcni, amelynek másodpercenkénti mozgási kezdősebessége 11 km kö­rül lenne, ilyen sebesség mellett, a tárgy nem esik vissza. a Földre, ha­nem körülötte fog keringeni, akár­csak a HolcL ( Sokan azt hiszik, bogy a Föld no­‘í liétségi ereje, vonzóereje megstfl- Jnik a Földet körülburkoló levegő- i réteg határán. Er. téves elképzelés. f Ha igv volna, a Hold nem marad- é hatna a Föld utifárfia, már régon # elrepült volna .a Föld kliséiéből éa ^neni látnánk az égbolton. A Föld ? vonzóereje minden irányban sz,éttér- \ jed, de csökken a távolság növeke- J dósé vei. i A Hold régos-régen vált el a Föl-' J (lünktől, amikor az még cseppfolyós i állapotban lévő golyó volt, az anya- i gok megolvadt tömege. t Ha a Hold nagyobb sebességgel. £ repült volna el a Földtől, amint az a v valóságban történt, akkor a Hold \ örökre kisodródott volna a vllAgruiú- j denség végtelen térségébe. J Ha a Hold kisebb kezdeti sebes- sépgcl szakadt volna el, akkor ka- it asz .ófa következhetett volna be, éme.rt í visszaesel! volna a Fällte f Newton bizonyította be, hegy | miért forog a Hold a Föld körül és 1 miért n*m a Föld a Hold körül. \ A kisebb tömegű test mindig a stii I lyosabb körül kering és ezért forog I a Hold a Föld körül. Ugyanezért (forog a Föld a Nap körül, mwt % ► nagyobbtöfűegü Nap vonz» a Földet. * Földünk, a tudósok számítása ste- 1 Int legalább hárommilliárd éves. Ez !<léi óta nnpról-uaprn, óvről-évre vá'- -ozatlánul megteszi az útját a Nap | körül. | Ily módon a Föld minden évben 012.000.000 km utat tesz meg. A Föld pályáján óriási sebességgel, kb. másodpercenként S0 kra-cs sebes­séggel száguld. Mozgásának sebessé­ge olyan nagy. hogy mi emberek egrn nehezen tudjuk elképzelni rzt a roppant, gyors rohanást. Hiszen a Föld mozgása sokszorta gyorsabb a miskagölyóénál, de »? emberek nem veszik észre ezt a nagy Sebességet, minthogy a Fö'Mdel együtt ők Is résztvesznek ebben a száguldó ke* rlnvOshen alább) részletet. Karbanks. ez a gazember, az tmperi»listák helybeli elsőszámú ügynöke. 7- Schwartz, az a piszkos Idegen, a Getsapó Itteni megbízottja ... A tömeg vészesen morajtett. A szónok folytatta beszédét. Kifejtette, hogy Ő nem csupán a dolgo­zók érdekében beszél, hanem minden becsületes és haladó hazafi nevében, aki nem akarja Braziiia földjét a külföldi imperialisták kezére játszani. Azt i* mondta, hogy az ezredesektől jobb béreket és •mbériMt bánásmódot tudnának kikényszeríteni a munkások számára, ha a Kommunista Pártnak nem kellene egyszerre két ellenség, a belföldi és külföldi imperializmus ellen küzdenie. Julieta fellelkesült ós boldog lelt a népgyülé­sen. Nagyon hátul állt és nem érlelte pontosan a «iónok beszédét, de megindította és felvillanyozta • tömeg jelenléte, nagysága, egysége, akarata s az ■ tény, hogy a Kommunista Párt úgyszólván per- eek alatt ennyi embert tudott összegyűjteni, hogy ókét egy becsületesebb és igazabb világért való harcba indítsa. .TuKeta először életében látta az élő erőnek, a tömegek életakaratának megnyilvá­nulását, akik az emberiség jobb jövőjét építik. Nagyszerűnek találta a néger szónokot, .ahogyan sz Tézbefogla és magával ragadta ezt a tömeget, ahogyan meg tudta velük értetni, hogy mindany- nyian egy osztályba, a munkásosztályba tartoz­nék, közös érdekekkel, közös célokkal, egyetlen •gy úttal céljaik elérésére: n szocializmus, a Kom­munizmus útjával. Megértette .túliét», hogy ebben ■ tömegben nemcsak az erő áll előtte, hanem az emberi igazság 1». A szélben lobogó vörös zászló életet, lendületet adott az egész jelenetnek. JulieU mellett egy öreg. fogsMan néger munkás leike«<-n kiáltotta: — Igaza ven. vesszenek az imperialisták! •Túliéin boldogan rámolölygott a szomszédjára, akit két hónappal ezelőtt fogatlan szájával, piros hlyével és horotválallan. ráncos képével ((”•'» ret­tentő visszataszítónak lálolt volna. A hullámverés hangját túlharsogó emberi 0011- gás, n népgvfité's hangja az ablakhoz csalta Orlrtst. Azonnal telefonált a rendőrségre. Eszébe sem ju- loii. hogy .Túliéin 0 tömegben lehet. A szónok előtt markos, jó! megtermett elvtár- •• ó (zárdája állt. Percek kérdése volt, hogy inog- : a rendőrség és annak nyomában az in­z.Üs'a Csűrbe, várva, hogy mikor vessék rá im­Arany gyümölcsök földje gukat a koinmimistákra. Sokféle ember volt a gyű­lésen: cMikohidégyári munkás, rakodómunkás, raktári munkás, vasúti munkás, pincérek, kereske- dftsefiéd és csizmás kisgazdák, akiket az Uheusi ut­cákról a menetelő munkások hívtak magukkal a partra. Rózsi is olt volt és tútkiabált mindenkit. Nőm is tudta, hogy mit kiált, de kiabált, mert úgy érezte, hogy szabad. .Tutiét! meglátta végre Joaguiinot az egyik taxi mellett. A fiú széles, meleg, baráti mosollyal üd­vözölte. Ej szónok következett, egy tanár, aki a közös front szükségességét magyarázta: — A közös ellenség, az idegen imperialisták .. Közös ellenség ellen össze kell fogni minden be­csületes embernek, legyen ag földbirtokos, keres­kedő vagy munkás. Ebben a politikai és gazdasági liarcban ■ brazil nép érdeke egységfrontot köve­tel. .. Éppen a választásoknál tartott beszédében, amikor megérkezett a rendőrség, hogy szétverje a tömeget. Zárt sorokban rohantak előre, előttük az új parancsnok. Egyelőre a levegőbe. iőHck. A Párt gárdistái felvették á tűzharcot a rendőrök mögött bujkáló lesjpuskás integralisták ellen. A nagv zűr­zavar ellenére a szónok folytatta beszédét, bár már senki sem figyelt rá. Julieta észrevette, hogy a vezetők visszavonulását Joagutm rendezi. A főnöki csoport másodpercek alatt felszállt a 11afekete autóra: a kocsi elindult; a hosszú né- ecr rakodómunkás kezében a kibontott vörös zász- .lóvnl feJntrrótt az auIó hágcsójára és percek alatt e'lüntek vágtató iramban a mellékutcák kanyar­jaiban. Julieta ö'Ztönszen'ien indult befelé a vá­rosba: h'rt.'lrn n hátamögül Joaqulm hangját hal­lotta: — Jöjjön mellettem nyugodtan beszélgetve, mintha semmi közünk sem lenne az egészhez... Az egyik rendőr eléjük ugrott, rájukfogla a pisztolyát- de hirtelen ráismert Julielára és erthe- lellenill bámult rá. Juliet! kipirulton, nevelve ma gyáré zott valamit .Toarjulmnak, csak a keze resz­ketett. A Znde-cég raktárának sarkán Joagutm hirte­len levágott n mellékutca felé és elrohant. Napok­kal később mesélte Sergió, hogy egyik barátja la­kásán rejtőzik. Ji>'- -i fV-érptl n, ablakra és meglátta Ott Carlost. Felnevetett rá. F®1 kotlett mennie férjé hez, aki nyugtalanul várt«: — Micsoda őrültségeket csinálsz? — Akartam látni egy népgyőlést. — Nem tudtad, hogy kommunisták? Ezek min­denre képesek... .Tuiieta olyan furcsa kacagásra fakadt, hogy Carlos, aki nem igen értett az emberi lélek rejtői meihez, ijedten kérdezte: — Mi bajod van? — Nekem? Kutya bajom sincs... Csak azon mulatok, bogy te mennyire félsz, a kommunisták­tól... — Én félek? Meg vagy örülve... Fel fogjuk aprítani ezeket a szerencsétlen ördögöket... Julíeta tágra nyílt szemmel, kipirultan mosoly­gott. Carlos dühösen kérdezte: — Ki az az alak, akivel jöltél? — Az az alak? Mit tudom én? Amikor jöttek a rendőrök, kirántott a tömegből... Azt bitiem, va­lamelyik barátod. Carlosba lassan visszatért a nyugalom. — Tiszta Szerencse, hogy nem történt semmi ba jód... A rendőrfőnök érkezett meg lihegve: — Hármat lekaptunk közülük, a szónokot és kél másikat. A többi vezető meglógott, de az em­bereink már jól megnézték őket. Nyomában va­gyunk ennek a részeg kommunista bandának ... I)e mennyien vannak ... ~ tette hozzá kellemetlen mosollyal. 1 Carlos a közelgő választásokról beszéli, « fölé ' nvesen megjegyezte: A hatóságoktól határozottan több energiát ké-^ rünk ... — ].égvén nyugodt /üde úr... Mire eljön- , nek a választások, minden kommunistát kiirtok llheusból.. . Másnap reggel Schwartz központi raktárának < óriás falán, az épület teljes hosszúságában új, me-| szelt felirat díszelgett: j ..LE A NÁCIZMUSSAL! I.E AZ IMF Fül ALIZ-1 MUSS ALI" i Zude Carlos képtelen volt megértem, hogy az! ő legszentebb szentélyébe, vezérigazgatói íróirszta-! Iára. hogy a csudáim kerülhetett műiden retract a j Kommunista Párt legújabb röpcédulájának" egy r példánya. íiizalnratianul nézegette alkalmazottait.! Liliéin leliúnyta szemét. A lengő vörös zászlót látta I az izmos, hatalmas néger m.unkás karjában, a vág­tató autó szélén, lobogva a szélben. A Föld nehézségi ereje és mozgása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents