Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-15 / 240. szám

DUNÁNTÚLI Rákos! Mátyás elvtárs elnökletével kormánybizottság siaknf! Sztálin elwlárs 70. születésnapja méltá megünneplésére Kilencvennégy baranyai községben időcWtt befejezték a rozs vetését JYyo’c^zásrszázalékos eredményt ért el két SZIf-ista a fiatalok bérházépítcsénél Ma teljes heti rádióműsor VT. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZOMBAT. 1949 OKTÓBER 15 Pörölycsapás a hazugságokra ! (K. B.) A Rajk-pmel döntő csapás érte fiz imperialistáit, a há­borús «szítók és összeesküvők ve­zérkarát. A budapesti nagy per ország-világ előtt leleplezte Raj­kók kémbandájáiiak, Titoék ía- sászta klikkjének és gazdáiknak vérgőzös terveit, a Gcstápot iá túlszárnyaló terrorista módszereit. „A kép, amely elénk tárul — írta Révai elvtárs „Az ítélet után" cí­mű emlékezetes vezércikkében — a kapitalista világ fertőiének, a jellemtelenségnek és becstelenség­nek, egy szörnyű alvilágnak képe." Ez az alvilág azonban a Rajk-per titán sem fújt takaródét, nem som- polygntt cl a fléftiZ&tközí politika porondjáról, clíérikezöíeg még dü­hösebb támadásba kezdeti és a karmaiban tartott bábpoíüikusék, a Vatikánból irányított •klerikális reakció, a zSoldjában lévő sajtó és rádió segítségévei még erőtelje­sebbre fokozt^ a rágalom- és ha- zugsághadjáratöt Magyarország és a többi ttépi demokrácia ellen. Bekövetkezett az, amit Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében port- tosan bejósolt: az ördög valóban nem alszik, az ellenség újra kezdi támadását. „Ügy vagyunk ezzel — mondotta Rákosi elvtárs —, mint a . mesebeli hétfejű sárkánnyal, amelynek levágott feje helyett új nő. viszont most már valamelyest tapasztalatra tettünk szert a sár­kányfejek levágásában. Azonkívül a meséből is tinijük. hogy eddi;; mmuen sárkány; előbb vagy utóbb elpusztítottak A budapesti Rajk-per után most az Egyesült Nemzetek Szervezete különleges politikai bizottságának ülésén hullottak megsemmisítő pörölycsapások az imperialisták sárkányfejeire. Az angolszász há­borús uszítok és csatlósaik, hogy eltereljék a figyelmet aljas üzel- meikről, Magyarország és a többi népi demokrácia függetlensége és szabadsága ellen szőtt összeeskü­véseikről, az ENSZ napirendjére tűzették a békeszerződés, „megsér­tését", amelyet állítólag a magyar, bolgár és román népi demokrácia követett el. A lcgképtelenebb vá­dak alapján akarják az imperia­listák a vádlottak padjára ültetni ezeket a népi demokratikus orszá­gokat, a légszeménszedettebb ha­zugságokkal tipornak bele becsü­letünkbe és a legfeiliáborííóbb erőszakossággal akarnak beleavat­kozni állami életünkbe, belső ügyeinkbe. A látványosnak kiter­vezett és világgá kürtőit Színjáték színhelye az ENSZ közgyűlésének harmadik ülésszaka és a főrende­zők, az angolszász imperialisták nagyon is markukban érezték már a vágyva-vágyott sikert, azt, hogy vesszőfutást rendezzenek „a vád­lottakkal , a magyar, bolgár és román népi demokráciákkal. De ezúttal is végzetesen csalód­tak! Előbb az ukrán küldöttség vezetője, Manuilszkij elvtárs, majd pedig a Szovjetunió küldötte, Visinszkij elvtárs rántotta le a leplet a három népi demokrácia ellen szőtt gálád tervekről, pont« ról-pontra bebizonyítva a felhozott vádak alaptalanságát. Visínszki, elvtárs valósággá! ízekre szedte az angolszászok hamis érvelését, és döntően kimutatta, hogy nem á há rcm napi demokrácia sértette meg a békeszerződést, hanem a vádlók, azzal, hogy minden jogalap nélkül bele akartak avatkozni szuverén államok beliigyeibe, A. különleges politikai bizottság világszerte feszült érdeklődéssel várt történelmi jelentőségű ülésén részleteiben is feltárult az a poli­tikai aknamunka, az a diplomá­ciai hidegháború, amelynek az vóU * íC..’.a* hogy Magyarországot. Bulgáriát, Romániát —- mert re­iciós, áruló csoportokat, ár'gól mint Magyarországon Míndszcntyf, Romániában Maniu csoportját, Bulgáriában pedig 15 reakciós pa­pot elítéltek — nemzetközi bíró­ság elé citálják. Az angolszászok bevezetőül jegyzékek pergőtüzével ostromolták a három népi demo­kráciát, amelyek kormányai igaz­ságuk tudatában a leghatározottab­ban visszautasították a jegyzéke­ket. A Szovjetunió kormánya UgyatlCsák jegyzékben állapította meg, hogy az imperialisták a ko­holt vádakat kizárólag cSak arra akarják felhasználni, hogy beavat kozhassanak a népi demokratikus országok belügyeibe cs nyomást gyakorolhassanak azok belpoliti­kájára. Már a Szovjetunió jegyzé­kével kudarc érte Angliának és az ÜSA-nak a mesterkedését, aztánj jött a Kaik—Ti tó-ügy és — hogy újabb gyalázatukat clküdösítsék —■ az ENSÍt közgyűlés elé erőszakol­ták otromba és átlátszó vádjaikat, Áz ENSZ nemzetközi fóruma előtt azonban beteljesült rajtuk a régi közmondás és amint Visinsz ki j elv társ is megállapította, úgy jártak, mint a hazug ember, akii hamarabb utolértek, mint a sánta kutyát. Visinszkij élvtárs a válasz­tásoktól kezdve a hazaárulásig, és kémperekítf megcáfolhatatlan bizo­nyítékokkal semmisítette meg az imperialisták hajuknál fogvá e'.ö- ráncigáll vádjait. Egy „bűne" tagadhatatlanul van a három népi demokráciának — állapította még Visinszkií elvtárs és ez az, „hogy az említett kormá­nyok nem Voltak hajlandók alá­vetni országuk érdekeit az ameri­kai monopoltökének, amely igye­kezett behatolni a ksleteuropai országokba és megpróbált ott c. hagybrítanniai, franciaországi és törökországi helyzethez hasonló hadállásokat biztosítani. Ebben kall keresni a Bulgária, Magyar- ország és Románia ellen irányuló angol-amerikai politika magyará­zatát," Visinszkij elvtárs fölényes tu­dással és tárgyismerettel mutatta ki a sz.óbart forgó népi demo­kráciák békeszerződésének cikke­lyei alapján az angolszászok által íaVasolt eljárási módozatok tart­hatatlanságát, amelyek valósággal gúnyt űznek a békeszerződésből. Ezen lúhncnőlég azt is fejükre ol­vasta a Szovjetunió küldötte Ame­rika, Anglia és csatlósai képvise- lőinek, hogy felszólalásaik „nem az állomoknak az egyenjogúság és a népek önrendelkezése elvének iisztelctén települő barátságos él békés kapcsolatát, hanem teljesen ellentétes célokat; az ellenségesk?-, dóst, a gyűlölködést és az E gyesül t\ Nemzetek Szervezetének alapok-' mányában kimondott niagaiztoS el­vek tagadását szolgálják." Visinsz­kij elvtárs maró gúrtnval döntötte halomra Cohen amerikai, Shaw- cross angol. Makin ausztráliai de­legátus bárgyú hazugságait, rossz­ízű ponyvaregényekre emlékeztető rémnieséit, amelyeket semmiféle tárgyi bizonyítékkal nein tudtak valószínűsíteni. A néni demokráciák sajtóiáról. a válságot nem ismerő /gazdasági felvirágzásról, a dolgozók alkot­mányban biztosított jogairól is szólort Y isinszkij elvtárs és az imperialisták koholt vád’ait, igaz­ságtalan rágalmait, amelyek egy* 1-egyirt lelkiismeretlen és a leg­teliesehh mértékben rosszindulatú értesülésekre épültek fel oz er­kölcsi fölény és az igazság meg­semmisítő erejével zúzta szét. M-Uuhn&s, átfogó beszédé végén Visinszkij elvtárs összefoglalta a tényeket, a megdötithetette-i, a megcáfolhatatlan valóságot. Ez nő­dig az: hógv az összes vádak mind az emberi jogok ér, Alap­vető szahadságtógók megsértése SZTAUN LEVELE a Német Demokrat SSíu§ Köztársaság vezetőihez az európai kéke biztosításáról Moszkva, október 14. J. V. Sztálin az alábbi levelet intézte Wilhelm Pieckhcz, a Né­met Demokratikus Köztársaság el­nökéhez és Otto GrotewohlhoZ, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának miniszterelnökéhez: Wilhelm Pieck úrnak,, a Német Demokratikus Köztársaság elnö­kének. Otto Grotewohl úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya. fiíímsztsrelnökénck. Engedjék meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulása alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság elnö­kévé, illetőleg miniszterelnökévé történt megválasztásuk alkalmá­ból köszöntsem Önöket és az (ínük személyében a német né­pet. A békeszerctő Német Demo­kratikus Köztársaság megalakulá­sa fordulópont Európa történeté­ben. Kétségtelen, hogy a béke- szerető demokratikus Németor­szág fennállása a békeszerető Szovjetunió fennállása mellett ki­zárja az új európai háborúk lehe­tőségét, véget vet a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincs­be verjék az európai országokat, A legutóbbi háború tapasztala­ta megmutatta, hogy ebben a há­borúból a legnagyobb áldozatokat a német és a szovjet nép hozta, hogy Európában c két népnek van pi legnagyobb potenciája vi- Iágj’elentöségü hoteírnas akciók végrehajtására. Ha ez a két nép megmutatja eltökéltségét, hogy ugyanolyan erőfesz«léssel harcol­jon a békéért, mint ahogy a há­borúban küzdött, okkor az euró­pai békét biztosítottnak lehet 1®* kinteni. Ilymódon önök az egységes, demokratikus és békeszerctő Né­metország megalapozásával nagy szolgálatot tesznek egész Európa érdekében, biztosítva számára a tartós békét. Biztosak lehetnek benne, hogy ezen az úton holsdva és a béke ügyét erősítve, nagy együttérzés­re és tevékeny támogatásra fog­nak találni a világ valamennyi népe rószéről, — így ez amerikai, angol, francia, lengyel, csehszlo­vák, olasz nép részéről is — nem is szólva a békeszerctő szovjet népről. Sikert kívánok önöknek esen az új, dicső úton. Éljen és virágozzék az egysé­ges, független, demokratikus Né­metország! J. V. Sztálin Francia és német visszhang Sztálin levelének nagy jelentőségéről Párisi jelen lés szerint Sztálin mar­sallnak Wilhelm Pieektier és Ottó Gro- téWohlUöz intézett levele rámutat, hojjy a Szovjytúnlóöaji ni íven nitgy íonto*- sÁfcól íúlajdouítanak á német tlonto- krntikus kormány megalakulásának írja az AFP moszkvai tudósítója, Sztálin az -emberiesség terén olyan Csodálatos lelki nagyságot tanú­sított, amely bámulatba ejt min- 1 den idegent, aki a Szovjetunióba látogat. A szovjet nép az éltmiit háború hiho. tétlen rombolásai és veszteségei elle­nére is le tudta győzni a gyűlölködést. Az oroszok bizonyára nem felejtenék él a nácik .kegy.;tienkedéseit, de most, hogy a háború elmúlt, kezet nyújtanak a németeknek, Kz az érzés határozottan megmutat­kozik a szovjet magatartásban. Ugyan­akkor, amikor az orosz foglyokkal ke­gyetlenül bánlak a német táborok­ban, a német foglyok a Szovjetunió­ban nem szenvedtek cl kegyetlenkedé­seket. A moszkvai diplomácia körök gaz­dasági téren különösen Sztálin levelé­nek azt a mondatát emelik ki. ninojy- beil utalást látnak, arra a fontos sze­repre. Amelyet a szabadságát visz- szanyert Ke" ef-Németország Ke- leféutópában most már belölthet és arra A szerepre, amelyet, az egysé­ges, demokratikus Németország a jö­vőben áz európai gazdasági ételbén játszhat. Politikai téren — hangsúlyozzák moszkvai diplomáciát körökben azok a sikerek, amelyeket Kelet-Né- «nctorszáe a demokratizálás és a ná- eitianítás »r-kintetében elért, lehetővé teszik a Szovjetuniónak, hogy bizalom mai legyen a németek magáváInsztolts vezetői iránt, míg a nvugatj hatalmak nőm fejtet­tek Uj hasonló munkát a nyttg«ll övezetekben. Berlini jelentés Szérin' a Neues Deutschland Sztálin leveléhez a kő­vetkezőket fűzi: Sztálin generalisszi­musz levele az egész világ tóté kidomborítja, milyen természetű kapcsolatok álartak fenn az ó| Német Dcmo- krnllbus Köztársaság és a Szov­jetunió között. I Néphadsereg szeiiatoii Kantoia /<> lenti az angol hírszolgálat A Reuter hongkongi jelentésé sze­rint a felszabadító néphadsereg csa­patai Kantont három oldalról körül­zárták és körülbelül 8 kilométerre Vannak a város szivétől, A berlini rádió jelentése arról számol be, hogy n néphadsereg egységei bérlői­tek Kanton elővárosaiba, A Kuo­mintang csftpáiok fejvesztetten mértekeinek, A Reuter hongkongi jelentése sze­rint a felszabadító Csapatok hivatalo­san szombaton délelőtt 11 órakor vo­nulnak' be Kantonba, tigyattez a hír­forrás jelenti, hogy a város legidő­sebb Kuomintang tiszivtselője Kanton­ban marad és átadja o várost a győzelme« népi hndssTegúek, A Reuter szerint a Kantontól öt kilométerre lévő „Fehér felhő" nevű repülőtér már a felszabadító csapatok kezén van. A berlini rádió jelentése szerint a város lakossága már felkészülj a felszabadító csa­patok ünnepélyes fogadására Pekingi jelentés szerint a Kínai Kommunista Pált központi bizottsá­gának délkiriai irodája felhívta Kvan. tting tartomány népét, inozgósftsa min­den ereiét az egész tartomány felsza­badítására. A kiáltvány figyelmezteti a még mindig a Kuomintang hadse­regben szolgáló tiszteket és katoná­kat: ragitdíják meg az utolsó tehetősé-' get, hogy átálljanak a nép o!da- lártt, nerikai kémeket és ügynököket. ,a vallásüldözcs cs a békeszerződés megszegése elestek és el kelleti ■asoiök. mer*- a vádak ertytőj-ertyig hazugok volták. „Ezzel szemben kétségtelenül bebizonyosodott egy dohig: — motidoita Visinszkij elv- társ —-•• az Egyesült Államok é* Anglia reakcióé köreinek Szívós törekvése arra, hogy bevonják az Egyesült Nemzetek Szervezetét ebbe a népi demokratikus orszá­gokkal szemben ellenséges hadjá­ratba, est körűt használták fel oz Egyesüli Nemzetek Szervezetét ahhoz ti politika tűkhöz, őrhelyei nyomást tikárnak gyakorolni mos órstágokrn be akarnak avatkozni ezek belügyeibe, hogy letérésre kényszerítsék eteket az országokat a demokrácia és a szocializmus további fejlesztésének és megszi­lárdításának útjáról, hogy meg­próbálják befolyásuknak aláren­delni ezeket az országokat, nem riadva vissza ennek során semmi- féle módszertől és eszköztől. A Szovjetunió küldöttségének — amint Visinszkij elvtárs nyo­matékosan hangsúlyozta — „áz a meggyőződése, hogy az ENSZ nem lép, nem léphet, erre az útra ép -lein entíedhoti meg, hogy rágal­mazó vádakat gyártsanak a maga népi demokráciáját építő hárem demokratikus állam néoci ellen." Visinszkij elvtárs a világ közvé­leménye elötf keményen utasítot­ta vissza a Magyarország, Bulgá- ria é3 Román'a ellen aláptalftnu* felhozott rágalmakat és ezzel mérhetetlen szolgálatot tett n há- néni demokrácia dolgozóinak Határozzon bármit az Egyesült Nemzetek Szervezetében az ame­rikai szavazógépezet, a Magyar Népköztársaság akkor is töretle­nül folytatja eddigi politikáját. Mert a dolgozó magyar milFók. akik éppen b napokban, tettek újra hitet a tervkölcsönjegyzék 51 szá­zalékos túljegyzésével a néni de­mokrácia rendszere és a Magyar Dcdgoz.ók Pártja melleit — egv emberként vallják Révai elvtárs megállapítását: Hiába értelmezi a: Egyesült Nemzetek Szervezetének bármiféle többsége a békeszerző­dést úgy, mint tilalmat a szocia­lizmus építésével, o kizsákmányoló osztayoli kiszorításával és felszá­molásával ,az imperialista ötödik hndoSzlop megsemm>sitésével szem­ben, mi mégis építeni fogjuk a szo­cializmust és nie« fogunk semmisí­teni ezután is minden kísérletet a kapitalizmus restauráció jóra," Us hogy törhetetlen elhatározá­sunkat meg is valósítjuk, arra a magunk erején kívül biztosíték nagy barátunk és segítőnk, a Szovjetunió. Legutóbb a Rajk- Oerben. most pedig az ENSZ előtt folyó ügyünkben láthatjuk a ma- rt-i kézzelfogható valóságával Rá­kosi elvtárs megállapítását: ,,hogv hazánk néni' vált újra az imperia­listák véres kalandjainak szinte, révé, ezt annak köszönhetjük, hogy mögöttünk n'l a hatalmas Szovjet­unió védő karja, hogy velünk r\in a magyar nép nagy barátja, o bale*, a szeretett Sztálin." ■

Next

/
Thumbnails
Contents