Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-15 / 240. szám

2 NAPLÓ S®» OKTŐSES « Rákosi Mátyás elnökletével kormánybizottság alakúi! Sztálin generalisszimusz 70- szüleSésnapia máit© me^feraeplésére A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. Napirend előtt Rá­kosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettese javasolta, hogy a magyar nép nagy barátja, SatáKn generalisszimusz december 21-í hetvenedik születésnapja méltó megünneplésének előkészítésére kormánybizottság alakuljon. A minisztertanács az előterjesz­tést egyhangúlag cLfogadta és a bizottság elnökévé Rákosi Má­tyást, a minisztertanács elnök- helyettesét, tagjaivá pedig a kö­vetkezőket jelölte ki: Szakasits Árpád, Dobi István, Gerö Ernő, Farkas Mihály, Ré­vai József, Kádár János, Marosán György, Apró Antal, Mihályi! Ernő, Ortutay Gyula, Nagy Dániel, Erdei Ferenc, Darvas József, Ma­jor Tamás, Rusznyák István, Ily- lyés Gyula, Gergely Sándor, Kis- íaludy-Strobl Zsigmond, Csók Ist­ván, Jóború Magda és Szűcs La­jos- A minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. ff imperialistái* nem tudnak megbékélni anal, fiep Magyarország, Románia és Bulgária a demokratikus fejlődés útjára üiszeler beszéde az ENSZ külön politikai bizottságában Október 12-én »* ENSZ külön poll Btíkai bizottsága befejezte *r általános Titát'az emberi jogok és alapvető sra. badságjogok Bulgáriában, Mngyaror- azágon és Romániában történt állítóisv gos megsértése kérdésében. A bizottság szerdai ülésén Kiszelev a Bjeloru.uz Szovjet Szocialista Köz fcársaság küldötte újabb leleplezéseket között az an­gol-amerikai tömb mesterkedései­ről. Megállapította, hogy a személyi jogok­ért, az alapvető szabadságokért és val­lásért folyó aggódás és velük kapcso­latban felhozott koholt bizonyítékok nagyon is földi célokat takarnak: a magyarországi bulgáriai és ro­mául« népi demokratikus rend­szer elleni gyűlöletet. 6tz Egyesült Államok, Nagyhriiannia fel más államok uralkodó körei nem tódnak megbékélni azzal, hogy ezek au országok a fejlődés útjára léptek fel nem a City parancsa szerint járnak irt, hanem saját belátásuk szerint, ami összhangban van népeik akaratával. Ä bjelorussz küldöttség (tiltakozik a kérdés napirendre tűzése, valamint a nemzetközi bí­róság elé terjesztése ellen. ÍDrogojevsr-kij lengyel küldött hang. S&yozta, hogy az ügynek a nemzet­közi bírósághoz való átadása minden jjjogszabúiiyal ellenkezik. tíhawcross angol küldött, beszédé­ben egyetlen érvet som tudott fel­hozni Visinszkij meggyőző érvelése és az általa idézett tények ellen. E helyett újabb koholmányokat han­goztatott a szovjet nép, valamint a népi demokratikus országok árulói­nak és re nugátjainak pereivel kap­csolatban. Ezután Visinszkij kért szót, de az 1 elnöklő iráni küldött be akarta * zárni az ülést. jyímn'szkij kijelentette, hogy a bizott­ság egyes tagjai • nyilván félnek a szovjet küldöttek leleplezéseitől. Ha­tározott tiltakozásra az elnök kije­lentette, hogy a Szovjetunió képvi­selőjét felveszik a szónokok közé. A bizottság esti ülésén Chile kép­viselője megismételte a Romániával, .Magyarországgal és Bulgáriával ízemben hangoztatott közismert rá­galmazó kijelentéseket^ Franciaország küldötte lényegében beismerte, hogy I a közgyűlés képtelen megoldani f az előtte álló kérdést és túllépte I hatáskörét fcz ügynek a nemzetközi bírósághoz vajó áttételéről szóló határozattak Az argentin küldött is kétségét fejez­te ki, jogosult-e a közgyűlés ezt a kérdést megvitatni. Visinszkij felszólalásában bebizo­nyította, mennyire tartbatatlanok azoknak az angol-amerikai „bírálók­nak“ érvei, akik sikertelenül próbáltak válaszol­ni n szovjet küldöttség leleple­zéseire a népi demokratikus or­szágok ellen intézett amerikai és angol régalomhadjárat sötét cél­jairól. A vita végén M.uiuilszkij, az uk­rán küldöttség vezetője megállapí­totta, hogy az angol-amerikai kita­lálások védelmezői nem mondtak egyebet hangzatos szólamoknál. A adta * vádlók teljes kudarcá­val végződött, mert az igazság a bolgár, magyar és román népköztársaság oldalán van. Az említett országok ellen megren­dezett. vádjeleuet a tényekkel és ok­mányokkal szemben szégyenteljes' bukással végződött. Tüntetés Newyorkban a kommunista pért perbefogott vezetőinek védelmére A napokban tízezer főnyi tömeg lilnfeteit az Egyesült Államok kom­munista pártja vezetőinek az amerikai reakció mesterkedésére történt perbe, fogása ellen. Valamennyi szónok kö­zös erőfeszítésre szólította fel a töme­geket annak megakadályozására, hogy a kormány törvényen kívül helyezze a Kommunista Pártot és börtönbe vesse a pártvezetőket Hangoztatták, hogy a reakció sohasem fojthatja el a Kom. munlsta Párt növekedését, mert a Pár­tot a munkásság támogatja. Moclt a fyasseäa »ép ellenségre és a nép elszántan harcol ellene — mondotta Duclos a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlésen Duclos beszédében hangoztatta, hogy a nép szemében Modenák, ennek az úgy­nevezett „rendcsinálási szakértőnek" kinevezése valóságos provokáció. Moch kenyér helyett ólomgolyót nd n munkátoknak és véres meg­torlást léptet életbe. Moohot a francia reakció ezért sze­melte ki, mert mint rendörmíniszter már eddig is a iegbrutálisabb eszkö­zökhöz folyamodott a' bérharcban álló munkások ellen, rohamrendörök ezrei­hez, tankokhoz és rend őrkutyákhoz. A kapitalizmusnak azért van szüksége Mochra, a rendőrmimszterre, mert a kapitalista világot alapjaiban hatalmas válság rengeti meg és ilyenkor különösen lelnek a dol­gozó tömegektől. A munkások nem felejtik el Moch súlyosan terhelt múltját, nem elég­szenek meg üres ígéreteivel, hanem harcolni fognak ellene, mint « nép el­lensége ellen. Beszéde végén Duclos kövelclfc, hogy a Moch-kormány ügyében a nemzetgyűlés névszerinti szavazással döntsön. A nemzetgyűlés izgalmakban bővel­kedő éjszakai ülése után került sor a szavazásra. Moch pontosan 311 sza­vazatot szerzett, amennyi az alkot­mány szerint a kormányalakításhoz szükséges. Összclopta a kormánylöbbségct —t Jiiátíolták Moch íefe az crctlmcnykihircíclésnél Amikor pénteken reggel Hcrriot el­nök kihirdette a szavazás „eredmé­nyét", a képviselőház baloldala heve­sen tiltakozott. „Ez valóságos szélhá­mosság!“ „összclopta a kormán ytöbbse­gcf!-‘ — ..Moch hogyjn cl a be- lyé!!‘* — kiáltották a baloldalon. Módinak az egy szótöbbséggel meg­adott megbízatása is erősen kéfségfoe- vonható. Még a barmadikutas Combat Hároméves a Légiforgalmi Társaság Két újabb külföldi és két vidéki járat indul 1950-ben 1916 október 15-cii indultak meg a MASZOVLET első rendszeres utas- és áruszállító belföldi légi­járatai. Az elmúlt három évben ki­építették a légi összeköttetést a környező népi demokráciákkal. Dön­tő jelentőségű, hogy a MASZOVLET eddigi eredményeit minden szeren­csétlenség és baleset nélkül érte el. A MASZOVLET ezzel az ered­ménnyel a világ légiforgalmi társa­ságai sorában az elsők között sze­H)50-ben Szegedet és Békéscsabát ir, légijárattal kötik össze a főváros- ötéves terv folyamán meg­sal valóítl.lék vidéki nagyvárosok szeköttetését. Körjáratta! kötik ösz- sse Szonibath ely—Pécs—Szeged — Békéscsaba- Debrecen—Nyíregyháza városokat. 1950-ben külföldi vonalaink ket­tővel szaporodnak: a Budapest— Szófia és Budapest—Bécs légivonal­lal. A szófiai vonal megnyitásával a népi demokráciák valamennyi fővá­rosával közvetlen légi összekötte­tést. teremtünk. A Szovjetuniótól már a közbljövö­bc.n a mai gépeknél lényegesen na­gyobb és gyorsabb utasszállító gé­peket kapunk. 33 személyes, 350 kilométeres sebességgel haladó nagy hatósugarú, luxusieivitelű repülő­iül; v-t!cn, egymás közötü légi ősz- gépet kap a MASZOVLET. is meglehetősen kemény szavakkal ítéli, cl Moch magatartását. Moch si­kerét — írja — a jobboldali pártok hálájának köszönheti, akiknek tetszett az úgynevezett „erős kéz“ politikája és az a tény, hogy ncra kell feltét- Jenül tábornoknak lenni ahhoz, hogy valaki bunkósbotot alkalmazón. A Cc Soir azt írja, hogy FrancUor-zágban noha sem volt miniszterelnöknek ilyen kevés te* kiatetye, mint Jules Mochnak, a francia ncp azonban nem ismeri el ezt a szemfényvesztéssel felérő parla­menti szavazást. Franciaország nem akar olyan kormányt, amely rendőr- kutyákkal és a (egemberíelenebb eszközökkel akarja viss*#ulositnni a dolgozók jogos követeléseit. Az Humanitc vezércikkében me£- éllopLia, hogy a csütörtöki népi meg­mozdulás Moch kormányalakítási meg­bízatása ellen, azt bizonyltja, hogy a nép saját kezében tartja sorsának irányítását. A munkabeszüntetések, tüntetések és határozatok kinyilvánít­ják v. francia munkásosztály nagyfokú harci készségét és egységakaratát Franciaország ina attól a kiállástól visszhangzik: „Sem Moch polilikája, sem Moch személye nem kell nekünk“. A reakció viszont azért támogatja Mochot, mert az ő szemében Moch s. tőkések „rendőrkutyija“, . _ NEM EGYSZERŰ REKORD... Szdólin elvtArsnak az a to cs­illapítása, hogy a munkások a szocializmusban strtbaclobiák az elavult technikai normákat és az új, szocialista ember új technikai normákat állít fel magának, most ismét bizonyítékot kapott. Egy építömunkás, Pozsonyi József, utat mutatott a sztahanovista módszerek alkalmazására cs máris követője akadt, sőt nemcsak kö­vetője, hanem versenytársa, aki túlszárnyalta a kezdeményezőt. Fábik József elvtárs, a mohácsi kombinát kőművese még csak va­sárnap olvasott az első magyar sztáhánovisha kőművesről, de ked­den már megkísérelte utolérni hatalmas eredményét és szerdán már nemcsak utolérte, hanem túl is szárnyalta. Most már nem egy, hanem két követendő példa áll az épftőrounkások előtt és százá­val akadnak, akik magukévá te­szik és alkalmazzák a szocialista munka hőseinek, a sztáhánoris- táknak a munkamódszereit. A szocialista munka lendülete nem ismer gátakat és nem ismer korlátokat. A szocialista munkás kényelmetlenül érzi magát a régi normák szűk keretei közötti és át­töri azokat, megmutatja, hogy ész­szerű, jój megszervezett kommu­nista módon végrehajtott munká­val tízszeresét és húszszorosát le­het termelni a régi, maradi mód­szerek termelésének. Nem egyszerű rekordról van szp, amikor arról beszélünk, hogy P ozsevnyi József az építőipari norma tizennyolcszorosát teljesí­tette, Fábik József pedig őt is túlszárnyalva, húszszorosét Nem egy-egy munkás rekordvágyából születtek meg ezek a teljesítmé­nyek, hanem a fejlődés szüksége hozta így magával. Pártunk poli­tikai bizottsága nemrég foglalko­zott az építőiparral és szükséges­nek látta, hogy az építőipari ön­költséget leszorítsuk, az építőipar munkáját gyorsabbá tegyük, A munkások is mélyen átéreztéfe ennek jelentőségét és felismerték a jobb, termelékenyebb munka szükségességét. A szocialista ter­melés új követelményeket állított a munkások elé, s ezeknek a kö­vetelményeknek a kielégítése nem váratott sokáig magára- Nem is várathatott, hiszen a mi munkás­ságunk előtt már nyitva állt a probléma megoldása, ott volt előt­tük a szovjet sztahanovisták pél­dája, akik a termelés új módsze­reivel megvalósították a magasabb fejlettségű, termelékenyebb, gyor­sabb munkát. A példa követésre Tárt, csak olyan valóban kommunista outer kásoknak kellett kezükbe vemd ezt a kezdeményezést, akik nem félnek az újtól, akik aem láncol­ták magukat az elavult normák­hoz. Nem kis feladat volt még­sem Pozsonyi József és később Fábik József, egyszerű bajai kő­műves számára, hogy elhatározták magukat a döntő lépésre. Nálunk még ilyen nem volt és bátorság, merészség kellett ahhoz, hogy er. új módszerrel, amit a gyakorlatból még nem ismertek, megpróbálkoz­zanak. A bátorságot azonban meg­adta nekik az, hogy megértették és áterezték az új módszer beve­zetésének szükségét és erőt adodá a kezdeményezéshez az, hogy ma­guk mögött érezték a Párt hatal­mas támogatását. Sztáhánovistáink járt úton ha­ladnak, a Szovjetunió hős srtáh.á- novistáinak példamutatása nyo­mán, ezért, mutatkozik már a kez­det kezdetén az a szinte hihetet­len teljesítmény, amivel halomra döntik a régi normát Mégis, ná­lunk új útra léptek bátran, mint kommunistákhoz illik, s ezen nx úton gyorsan, a sztáhánovisták magávalragadó lendületével érünk el a szocializmusig. BagyjelsnfóségO szovjet javaslat a Biztonsági Tanácsban: iájának felvilágosítást az államok fegyveres erejükről, beleértve az atombombát is A Biztonsági Tanács október 1H ülésén a hagyományos fegyverzeti bi­zottság munkájáról folyt a vita. Az elnöklő Austin az USA nevében javasolta a tanácsnak, vegye tudomásul a bizoUtság jelentését, hagyja jóvá a jelentéshez mellékelt határozati javas- latokat és .tájékoztatásul adja át a je­len-lést, valamint az egész kísérő anya­got a közgyűlésnek. A jelentéshez mellékelt határozati ja­vaslatok közül az egyik kizárná a hagyományos fegyverzeti bizottság hatásköréből az atomfegyvert, a másik pedig megállapítja, hogy czidőszerint le­hetetlen a fegyverkezés csökkente­sének megvalósítása. Austin után Malik, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Rámutatott arra, hogy az USA kül­döttének határozati jav;« la lát, amely­ben indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács hagyja jóvá a bizottság jelen­tését, a Szovjetunió küldöttsége netn fogadhatja el. Az Egyesült Államok cs Anglia küldötteinek célja ezzel az volt, hogy eltemessék a közgyűlésnek a fegyveres erők csökkentésére és az atomfegyver megtiltására vonatkozó határozatát. A Szovjetunió küldöttsége tántorJthatatfanul ragaszkodik ahhoz az állásponjához, hogy a Biztonsági Tanácsnak és az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ha­ladéktalanul hozzá kell kezdenie a gyakorlati rendszabályok kidolgo­zásához, a fegyverkezés csökken­tésére cs az atomfegyver megtiltá­sára. Csak ez erősítené valóban a nemzet­közi békét és biztonságot és a nem­zetközi bizalmat. Cadogan angol küldött és ManuHsz- kij, az Ukrán Szocialista Szovjet Köz­társaság küldötte felszólalása után is­me*: Malik szólalt fel, majd az elnök szavazásra tette fel az Egyesült Álla­mok javaslatát. A Szovjetunió és Uk­rajna küldötte! a javaslat ellen szavaz­tak. A Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy a bizottság jelentését és az ülés jegyzőkönyvét tájékoztató anyagkén: átadja a közgyűlésnek. A Biztonsági Tames ezu án áttér' a hagyományos, fegyverzet kérdésévé’ foglalkozó bizottság második okmá­nyára, as úgyneveneit „francia «aft. kaokrnány'*-ra. Marná Is sári j ukrán küldőt í; faterét»- [ásáha-n rámutatott arra, hogy á „francia rmmksokmány“ többek között kiterjeszd! az atomfegyvert és nem veszi tekintetbe a közgylL lésnek az atomfegyver megtiltásá­ra és az atomenergia nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó határo­zatát. — A „Lancia mmkaclkmány“ — mondotta Marmi tez.kij, — azt 3 eéR szolgálja, hogy na jöjjön lébe meg. egyezés ebben a kérdésben. Ezután Maiik «szovjet küldött szó­lalt fel Kijelentette, a francia javas­latnak az a lényege, hogy annak szer. zöi az Egyesült Nemzetek összes tag­jai, eisösorhan a Szovjetunió fegyveres erejéről ér'.esüipsekel szerezzenek be. Malük rámutatott, az Egyesült Álla­mok uralkodó körei mindeo: elkövet, i:e.k, hogy ne tiltsák meg az a‘oni. fegyver használatát és- ne nyújtsanak fe'jvjJágosííást az Egyesült Nemze oic Szervező lének erről a fegyverről — Az előadottam alapján —- fejeit,, be Malik — a szovjet küldöttség 1 „francia mtinkeokmány" ellen szava­zott a hagyományos fegyverek kér­désével foglalkozó bizottságban &’ a Biztonsági Tanácsban is ez el­len az okmány elten fog szavajmj. A- Szovjetunió küldöttsége a követte, sókét javasolja: A Biztonsági Tanács ismerje el annak szükségét, hogy az álU- mok adjanak frlvildgo'ítist fegy­veres erejükről, hagyományos fegyverzetükről, valamint az Stom. fegyverről is. Ezuláin a Biztonsági Tanács ű'ésú véget ért. u Nagyobb és jobb lesz bortermésünk az idén, mint íavaly A homoki bortermő területeken má* i3 százalékban leszűrte:elick. A mus­tok minősége az idén kedvező időjá­rás következtében napról napra javul. Az Alföldéin általában 18—20 foko* mustokat mérnek. Az eredmények c* ■ becslések alapján mcgállapitlial^' hogy nagyobb és jobb bortermésül1* Lesz az idén, mült tavaly volt

Next

/
Thumbnails
Contents