Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-08 / 234. szám

ÉPÍTSD Á SZOCIALIZMÜST - JEGYEZZ TER VKÖLCSÖN T!

Brigádban dolgozik 38 család Mekényesen,

hogy időre elvégezzék as őszi szántás-vetést

Lassan már két. hónapja, augusztus közepén-alakult meg Mekénvesfcn az Cj Alkotmány termelőcsoport. Számosai) léptek be a csoportba a község dolgozó parasztjai közül. Do ugyanakkor alakulóban volt egy másik csoport is. Ez 3 csoport azonban nem jutott ti? a megalakulásig. Egy-kéi ember félrevitte, az alakulóban levő csoportot, aztán húzódott a dolog, végül kifutottak az időből.

A másik, az Üj Alkotmány-csoport pedig elkezdett dolgozni Feldíszített 'kocsikon, vörÖ3 zászló alatt vonultak ki először a .határba és égett a munka e kezük alatt Szántottak-vetettek s ha valaki- elment a földjük mellett láthatta Nagy Gy. Lajost az ekénél, Puskás Imrét, Gs. Berta Lajost és a többieket, nmini szorgalmasan dolgoztak.

— Láttad a csoportot — kérdezgették egymástól az emberek és mindenki, még az is akinek nem tetszeti, kénytelen vo!i elismerni, hogy igen jól mennek a csoportban a munkák és, hogy szemmel láthatólag jobb a csoportban dolgozni Vékák, akik szomorúan nézték a csoport munkáját. Azok, akik a másikba akartak belépni s aztán a határidő lejárta miatt kimaradtak az Üj Alkotmányból is.

Ezek közé tartozik Keksz Kálmán is.

Keksz Kálmánnak 15 hold földje van Mekényesem. Dolgozott benne eddig is szorgalmasan. Az idén is nekifogott az fiszi: munkáknak, ha már a csoportból kimaradt, .hát egyénileg. 11 .hold várt » határban vetőszántásra, 11 hold várta, hogy K'ek$z Kálmán elvesse bele a ma- got Ebben « időben a csoport már javában dolgozott.

— 11 hold szántani való földem van ősziek alá — mondta Keksz Kálmán. — Ha egyedül szántom tíz-tizenegy nap is beletelik, míg megszűntöm. Mire a végére érek az elejének, még a lelke is kiszárad és oda lesz minden nedvesség. Persze ezt nem várom meg,'hanem szántok, vetek, aztán megint szántok, megint vetek. De hiába, egyedül csak lassan megy a munka.

Hasonló véleményen volt Benedek Gábor is. Nem haboztak sokat, elhatározták, hogy másnaptól fogva együtt dolgoznak.

Valóban másnap már két eke'hasította a földel Keksz Károly földjén, az

Árkos -dülobeffi. Azonban ez sem sokáig tartott.

Másnap már négyen voltak. Pár nap múlva pedig már tettest így szü. fele)’: meg a Eeredek-brigád, ahogy Mebényesen nevezik őke:. — Eleinte ugyan az egyéni gazdák brigádja volt az elnevezésük, de ezen rövidesen változtatná kellelt, mér; a. példa hamar követésre talál:. És ekkor meg kellei különböztetni a többi brigádtól.

Mert ma már négy „egyéni brigád“ dolgozik Mekenyesen. Ott van mindé, nék előtt a Benedekek brigádja, hé. családdal, aztán Mikidéi Istváné 12, a Deák Zstejrnondé 13, a Berke Jánosé pedig 6 családdal

^cglsmerlpm a korai 'relén előnyét“

Mindest a fffidmSvesecőrvetkczef. nd. varán mondja eá Keksz Kálmán, e csávázó kádak mellett, ahol a földműves, szövetkezet termelési felelőse Szabolcsú József végzi a jseakscerü“ csáva, zást., (Nem csoda, ha szakszerűen, hisz canfolyamot végzett). Keksz Kátaátt- tiak más dolga volt itt, rrekí rúccE, mác szüksége csávázási2.

— Elvetettem éas már mtafesv — mondja — a repcét® kezdve biborhe rén, ősziárpán, rozson keresztül a búzáig.

Bizony minikéi a 47.es, nagy szárazság megtanított a porba- vetésre — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Nagy Dezső"« csoport elnöke. Éti abban az évben jöttem haza a Szovjetunióból, Ott. Léniám, hogy, mennyire igyekszenek korán vetni és milyen jó eerdemé- nyei vannak a ..korai vetésnek. Rábe- ezéitem az apámat, hogy kezdjük ei.a

vetést. M5 vetettünk abban. íz évben legkorábban rozsot. Az áa vetett utánunk mútidjári Szabó Vince is.

— Nekünk .tett tavaly » legjobb ro. zsűrik az egész községben. Mire jött az első eső, a, mienk már földben volt. S mire az első eső után másók vetettek, a mienk már kikeli.

Ebben az évben öebizcaryosodott Me- kényesen, hogy érdemes korán vetni. Igyekszik is most minden gazda, hogy minél előbb a ‘főidben tegyen a mag.

— Mi biztos, hogy idejében elvégezzük az őszi munkákat — mondja Keksz Kálmán. S az is biztos, hogy 'egymást segí've, a -társas munka megszeretve von-tdum!: be jövőre e csoportba.

Mert ez a- céljuk. Rövid idő alatt, saját tapasztala,.'uJtból meggyőződhettek a társas munka előnyéről.

Sípos Lajosné elmondja 300 forintos - kölcsönjegyzésük történetét

> <— J6Í tettei»?-" •— ‘ :

— Nagyon jól, — teteit« Siposné tsz urán ah, és kigyúlt arccal gcm- üott arra, hogy mégis csalt az 6 embere a legkülönb. A többiek 150— 200 forintokat jegyeztek, igaz, hogy *z is szép volt szegénység aktéi —, fie az 5 ura kijelentette, hogy 300, egy forinttal se kevesebb. így mondta el Siposné a kölcsönjegyzés eseményét.

Arra gondolt, amikor helyeselt az Órának, hogy ez igazán n*m sok azért a sok mindenért, amiban a dolgozó nép állama részesítette őket fiz elmúlt egy-két év alatt.

— Voltunk

részes-eraiél mind a letten.

Kgész nyáron el voltunk Kerka- barabásról, hogy a téli kenyeret megkeressük, aztán mikor hazamentünk, a gyerekeket a „kenyér” egy részével., kellett kiváltatnunk idegenek gondozásából, Lajoskám nem is tudott úgy fejlődni, mint kellett’ volna. Néhány hónapos korában

1 meg kellett válnia . az anyaíejíőh1 Télen aztán dolgozhattunk gazdag1 parasztoknak egy fazék tejért.

— Igaz,v most is dolgozunk, de'

most'megvan az értelme. Nyolc hold, földet kaptunk itt Csikóstöttösön és, még bériünk is hozzá néhány ho!-( dat. Nagyon megfogjuk a dolog vé-, gét, de dolgozni megtanultunk, ami-, kor mások kutyája voltunk. Az ered-1 ményt aztán most mi látjuk. Ma-, gunk, házában lakunk. ,

Siposné hanghordozása és monda-i tai épolyan telkesek és gömbölyűeki és kerekek, mint ő maga. .Jó! őszé- < ben tartja, <

mi mindent ksszönífal a Pártnak, <

1

fi hároméves tervnek.' i

— Két éve, hogy mienk a ház.i

miénk a föld. Azóta lett saját lo-i vünk, tehenünk, disznaink, apró-i Jószágunk. Kocsit Is vettünk, búfco-i rókát, ruhánk van, "cipőnk van, I mindenünk. Élvezzük munkánk gyű-* mölcsét. Ezt adta nekünk a három-' éves terv. '

Egy pillanatra megáll, szemében] olyan ^tekintet jelenik meg, mintha e jövőbe nézpe, aztán lassan foly- ’ Ilcínka tovább tanul, most1 és őrsvezető. Kollégiumba1 adjuk egy-két év- múlva talán1 Dombu.várra..

Aztán .visszatér újra a múlthoz: "a-tU)an annyi volt a régi „re- Jpi alatt a munkanélküli! mint a1 testál. Azért a szégvelnivaló imin- panérort is csak protekcióval leheteti, munkát kapuk És most? Min- 1

denkinek vau munkája és egyre több lesz. Épülnek a gyárak, meg az iskolák, épül a kombinát gyár is. Ott mennyi sok ember kap munkát.

— Hát ezért ajánlottuk fel a 300 forint kölcsönt a mi országunknak, hogy erősítsük és építsük még gazdagabbá. Azt mondja az uram, hogy méghalna ezért, a rendszerért, ha valami elpusztítással fenyegetné. Pedig fenyegette. Hallottuk a rádióban, amikor a bitang kémek dolgában tárgyalt a bíróság. Oda lett volna a békesség, oda lett volna minden. Öt évig volt az uram katona. Meg is sebesült súlyosan. Sokat sírtam utána. Hát azért is ajánlottuk azt a pénzt, hogy megvédjök" a békét,, hogy erős légyen az országunk és ne merje megtámadni senki.

— Eladtunk egy kis üszőt és kifizettük a kölcsönt Az ötéves tervért tettük, meg magunkért, a gyerekekért..

— Az uram este, mikor a mezőhazajött, még elment másokhoz

ről

isy -elmondani, hogy mit köszönhetünk a mi demokráciánknak és hogy mi mindent kapunk méft ezután, ha az ötéves terv megvalósul.

Siposné még a,zt sem mulasztja el megemlíteni, hogy valamennyi földjük föl van szántva, elő van készítve a vetésre, amit most majd elkezdenek. A kölcsön meg a munka ösz- szetartozik.

Siposék 'példája sok követőre talált Csikóstöttösön, ahol 47.350 forintot jegyeztek és a maguk elé tűzött feladatot így 110 százalékig teljesítették. De a jegyzést még nem zárták be. Ugyanígy vannak az őszi szántás-vetési munkákkal is. Büszkén vallják, hogy az ütemtervet 102 százalékig teljesítették.

Ezekben az eredményekben benne van Siposék jó munkája, Siposné és nőtársai egész lelkesedése, amit Siposné így fejezett ki: Mi nem azokat követjük, akik nálunknál rosz- szabbul végzik munkájukat, hanem azokat, akik előttünk járnak.

U{. eiMmuédefv d® Anfy&bái*

At első triálinl ötéves terv alatt épült fel a dnyepropetrooszki erőmű, amely lényegében megvetette alapját a Szovjetunió villamositúsá- nak. lAmin a villamosítás nagy mun kajáj a szocializmus építése nélkü lözheietlen feltételéként jelölte meg. Sztálin, a lenini eszmék továbbfejlesztője és megvalósítója úgy irányította a Szovjetunió építését, hogy n gigászi tervek végrehajtásával a Szovjetunió a világ leghatalmasabb ipari állama lett. A dnyepropetrov- szki erőmű mellett a hatalmas áramfejlesztőtélepek sokasága nőtt ki a szovjet országban és hozta működésbe a gyárakat, me gszáz szór ózta a közlekedés erejét, megnyitotta a hajózás számára a folyókat és a tengereket, öntazhefőoé tette a sivatagokat, kigyujtotla a fénj/t még a valamikor nomád települések legtávolabbi falvaiban is.

A második világháborúban a fasiszták a megszállva tartott lerüle- ieken lerombolták az erőműtelepeket. Vandál pusztításaiknak ma már nyoma sincs: a szovjet emberek nemcsak helyreállították, hanem kibővítették, megnagyobbították n régi eróniűtelepeket és megkezdték újabb áramfejlesztőtelepek építését is. A dnyepropétrovszkinél hatalmasabb erőműtelep épül az Angara vízesésein, amelynek révén új, óriási

ipartelep kezdi meg működését s

szibériai partokon.

Az Angara s Bajkál-tóból feltartóztathatatlan áradatként tpr ki és zúdul végig a Bajkál előtti sztyep. péken és erdőkön. A Jeniszej folyóba torkol 1853 km-es futás után. Oly sebesen, ömlik, hogy még a kemény szibériai fagy sem tudja bi- lincsbcocrni és csak néha, a tél derekán borítja jég.

Az Angara sodra hallaflan energiatartalékot rejt magában. A szovjet tudósok kiszámították, hogy hat óriási mzierőművet lehet építeni rajta, amelyek keqpacitá&a húszszorosán felülmúlja a Dnyeprogess teljesítőképességét. Az első erőmű- telepet — amely egymaga tg felülmúlja a dnyepropetrovszkif — a folyó felső folyásánál frkutszk környékén építik fel. Az itt folyó elűre- fialadoit munkálatokat nemrég láthattuk a budapesti filmszínházak, bon bemutatott szovjet híradóban.

Ás vtzierőmü-óriások sorra felépülnek majd- az Angara vizezésein és partjain fémipari, gépgyártó és vegyészeti üzemek létesülnek. A gátakkal felduzzasztott Angara jelentősen fel fogja emelni a Bajkál lé szintjét is. Ezzel Szelengitől a Jent szejig nyitva áll a hajózás úti* mély járatú hajók számára.

KÉT MUNKASU3ITO

iá

vwwvwwwwwyw

, December felé járhattak, amikor egy aknai gyűlésen az újításokról beszéltek. „Ma megváltozott a munkás viszonya a termeléshez, ma magunknak termelünk s minden amivel több van ebben az országban, az a miénk, dolgozóké“. Este hazafelé menet kevÓ3 szóval, — de ezek egész mélynél bújtak elő — beszéllek-Ver- ner Józseffel arról, amit az előadó mondott De a kévé® ázó iß megindította a lavinát, amikor elváltak, tovább zsongott bennük a sok gondolat: „Igen a miénk... ezért kell újítani, ezért kell megjavítani a munkát... majd meglássuk“ — próbálta lezárni a kérdést magában Kiefer András, pécsbányatelepi vájár, amikor belépett a ház kapuján. Megette a vacsoráját és néhány órára tényleg bezárta gondolatait.

■Jbefekfldt a tiszta

Aztán, hogy

_________________ágyba — máskor

hirtelen elaludt — újra clőbujtak a gondolatok és már tizenegy felé járhatott az idő, amikor elnyomta az álom. Almában is lent volt és keresve járta a bányát, a szeme figyelőn fúródott, a sötétbe. Hiányérzettel ébr-edt. Jobban sietett mint máskor.

—• Jó szerencsét! Találtál-e már ki valamit Jóska — köszöntött rá VernerTC. Nem is kérdezte, úgy is tudta, hogy a másik is gondolkozott sokat a tegnap hallottakon.

— Na nem úgy megy az... egyszerre, hogy hopp kitalálunk valamit ... — felelt vissza Vcrner elv- társ.

— Hát én se úgy gondolom, csak azt hittem kiokoskodtál már valamit.

Hallgatva mentek le. Ütemesen,

gyorsan ment a munka. „Na ma többet töltünk, nagyobb lesz a kereset is“ — mondta a csillésnek Kiefer elvtárs.

Hirtelen

I elakadt a gép. Hát_____________,| ránézett Megint elszakadt a tömlő. A héten már harmadszor. Most mehet a kulcsért, hogy leesavarja, újra összerakja az egészet. Három fejtésbe ment át, inig végre talált az egyik vájárnál egy csavarkulcsot Visszamászott a saját fejtésébe. Nekilátott, hogy leszerelje a leszorító bandázst Izzadt fölötte, de nem ment a dolog, a csavar berozsdáao- dott, nem engedett ösazeszoritolta a száját nem szólt semmit de nagyon bántotta az újabb kiesés. Hiába erőlködött, a csavar nem engedett El kellett menni másik tömlőért Három óra múlt el, mfg újra felssipolt >a sűrített levegő, újra beindult a fejtőkalapács.

— Nálam is így volt kétszer te a héten. Mit lehetne csinálni?

Másnap lent találkoztak, közel dolgoztak egymáshoz. Evés után Csz- szeültek, megnézték a tömlő csatlakozását. Egy vasdróttal szorítottál! bele az összekötő hengert, megcsavarták tíz perc telt el és kés? volt.

— Na így | már i°bb tesz, ke____vesebbc Is kerül

mo

ndták szinte egyszerre. De amiA Szovjetunióban az őszi szántás-vetést

|sokkalszervezettehben,gyorsabban végzik, mint tavaly i

mezőgazdasági tudomány a nagy terméshozamot produkáló mesterek tapasztalata, az állam hatalmas anyagi- technikai segítsége, — mindez segítségére van a kolhozparasztságnak, hogy az őszi vetésterületeken gazdag termést arathasson őszi gabonából.

Az őszi vetés — amelyre a kolhozok és szovhozok ez évben még jobban felkészültek, mint tavaly — mindenütt teljes erővel folynak. Jelenleg több a korai ugar, amelyet javarészt előkésekkel felszerelt ekékkel szántottak fel. Az ugarföldek gondozása tökéletesebb volt. s a nyár folyamán többízhen végeztek talajjavítást, amely elősegítette az elegendő nedvesség és növényi tápanyag felhalmozódását a földben. A gép- és traktorállomások, valamint a kolhozok sok új gépet és vontató felszerelést kaptak. A kolhozok javarésze mngtermesztö parcellákon termelt

nemesített őszi vetőmaggal

rendelkezik.

Az őszi' munkálatok sokkal szervezettebben, gyorsabban folynak, mint a múlt évben. Az ukrán köztársaságban például szeptember 1-re 1 millió hektárral nagyobb területet Vetettek be. mint a múlt év hasonló időszakában. A kujbisevi, cskálovi, amuri és még sok más területen már be is fejezték a javarészt nemesített vetőmagvakkal végzett őszi vetést A munkálatok teljes erővel folynak Kubáéban és Sztavropol vidékén, ahol az őszi búza a legfontosabb gabonanövény. Ezeken a vidékeken kedvező fe!tételekvglakul- lak ki az őszi vetés számára. A kalászosok betakarítását és a gabonbegyüj. tési tervet határidő előtt fejezték be, s érmék következtében a gép- és traktorállomások gépállományát, valamint a kolhozok élő iga állományának nagyrészét

beállíthatták a vetési munkálatokra.

kor kiszálltak, Kiefer András kezdte elsőnek:

— Még így is hiba lesz, eltörik a drót, meg le is csúszik. Nem is eléf gyors az Átszerelés sem.

— Majd Javítunk rajta — nézett vissza rá Vemer András. ltT.á^?r újra összeültek. Megszületett az újítás és Széchenyi-aknán az újítás! naplóban ötödik tétel alatt bevezették: Egy kört forrasztottak össz< vasból, ezt ráhúzták a tömlőre egyetlen mozdulattal nyolcas alakban megcsavarják ás a vaskarik? biztosan fogja a tömlőt és az összekötő hengert.

— Sokat takarítunk meg vele, már anyagban is — mondták elégedetten — és időben is. Nem lesz annyi kiesés. Most níár nem mindegy _ néztek egymás szemébe. Két újító született aznap Széchenyi- aknán. Két bányász megértette új viszonyát a munkához. De nem mai radt el persze a dicséret, büszke ‘ öröm mellett a jutalmazás sein. Kiefer András és Vemer József 500—500 forint jutalmat kaptak, az

A magas termés eredményeként a Szocialista Munka Hőse kitüntetésben részesült élmunkások tapasztala- lai utat mutatnak a gépek és az élő iga produktív kihasználására a vetés pontos időben és kiválóan történő végrehajtásában, s az őszi vetések figyelmes gondozásában. Az agrártudomány által megállapított vetési időpontok betartása rendkívül fontos, mert az időmulasztás termésveszteség- hez vezet.

Az ősziek nagy terméshozamának i ’egíontosabb előfeltétele a talaj vetés-$ előtti helyes megmunkálása és a vetésnek agrotechnikai szempontból a legalkalmasabb időpontokban történő, elvégzése.

í Az ÖJsj-Az í forintból ruha lett a

I——

______J gyerekeknek, meg

ci

pő az asszonynak. Egyszóval jól jött.

— De mi nem is azért csináltuk. A múltban sohase kérdeztek tőlünk somfait, sohasem mondták, hogy javítsunk mi magunk. De hiába is mondták volna, foganatba nem ment volna úgy se. Miért? Azért, hogy nékik teljék a zsebük? Most más minden. Ha újítunk, magunknak tesszük. A mi életünkért, hogy jobb, könnyebb legyen. Ezért csináljam szívesen, ezért voltunk mind a |ketten boldogok Verner Jóskával és »ezért nézzük most is úev a bányát, kmint a saját házunk táját.

.. ko-uíjvuiuiuiuoiii f^«.z-»rvzii*U'v;rCiiv tv l utelése szakadatlanul emelkedik. A bolsevik párt és a szovjet kormány vezetésével a szovjet gazdaság, mi ad a földművelés, mind az áilattenyész- tős terén újabb hatalmas lendület előtt áll. Az ország minden vidékéről jelentések érkeznek a nagy Sztálinhoz, me- ’yrfc a gabönabegyiijtési terv határ- dö előtti teljesítéséről számolnak be.

A szovjet parasztság ezidöben arra törekszik, hogy mintaszerűen végezze el az őszi vetést és ezzel megteremtse

as 1950. évi bő termés alapjait.

•vz őszi vetés sok körzetben hatalmas vetésterületeket foglal el. A kolhozpa- !asztok, a gép- és traktorállomások, valamint a szoyhozok dolgozói a háboruulimí sztálini öt&ves terv inegva- ásításáért indított szocialista munka, versenyükkel ez évben újabb eredmény éri értek el az őszi búza és rozs termelékenységének fokozásában. Ukrajnában. Kubában és lus/ak-Kauká- z-Us vidékein, ahol az ősziek jelentik a legfontosabb gabonaterményeket, bő 'érmést arattak.

A világ leghaladottabb . mezőgazda,' ságának, a szocialista mezőgazdaságnak. minden eszköze megvan, amely 'éltetővé teszi az őszi termények termelékenységének fokozását. A szovjet