Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-06 / 232. szám

M R P L 6 IMS OKTÖBHíf*^ A kisegyesíilefek is elősegítik a tervkölesön sikerét A .pécsi egyesüte ek '.«rváibb foly­atják a jó niumlká:. a fferykölcsön Ki­kor óért A Pannónia. Sörgyár 39 spor­tolója 19.100 íorinilot jegyze r, közü­lük .tizenöten falusi, -tizen városi vo­nalon. fejlet'ek ki értékes népnevelő munkát A Ha-me'rti kesztyűgyárban tatán még ennél is jobb az eredmény. I.:- 25 sportoló 19.050 form o,. jegy­zet. A spoütegvesület egyik tagja, Sztipánovics váltafatve/ető 3500 íorin- :ov jegyzett, magasan egyhavi fize-té­zése ugyancsak a legmagasabbak, !c?>- J5Ö t: van. Sudár eportfelefős 5-00 forfir íot .jegyző:!, töibbe't mint egyhavi ke­resete. A jegyzésekhez a kővetkező levele.1 mell ékelték: — Megvagyunk győződve, hogy az ötéves tervvel nemcsak népünk, szabadságát, politi­kai fejlődésé , gazdásági fclemelke- diisét valósítjuk meg, hanem az or- szäg összes sporíoiója tétedére m-. gyobfo lehetőségei nyújtunk a fejlő-: se-felcil:. Andirásné 1.500 forintos jegy- désre. TRAVIATA nagy Pécsi előadók a debreceni orvoskongresszuson Csütörtökön reggel a debreceni egyetem kórbonctani intézetében háromnapos pathológus-kongresszus kezdődik, amelyen több mint 200 orvos vesz részt. A kongresszus elő­adói között a pécsi egyetem orvos- professzorai közül dr. Szentágotai János „A gerincvelő szövettanáról”, dr. Könnyei István „Az agykeringés pathológiája” és dr. Beöthy' K ’rád „A rhesus vércsoportokról” tart előadást. Szepesi Freund Lajos rajzai a pécsi Városi Múzeumban A moszkvai Dinamó nyeri a szovjet bajnokságot Szovjet lapvétemények szerint a szombati Dinamó—Szparlak mérkőző sen, amelyof, • mint ismeretes, a; Di­namó 5:4 arányban nyert mcs, dőlt et a szovjet labdarúgóbajnokság sorsa. A Dinamó négy ponttal cs. .jobb góínrányával vezet a CDKA előtt, mindkét csapatnak - három­három mérkőzése van vissza, igaz, hogy u CDKA nak mindhárom otthon Az élcsoportban ez a helyzet: 1. Dinamó 31 23 5 3 90:29 51 2. CDKA 31 21 5 5 81:29 47 3. Szpárták 32 20 6 6 91:42 46 4. Zenit 31 17 7 7 46:40 41 A dombóváriak Mgrottak az élre Az NB 111-ban a Pécsi KASÉ el­szenvedte ctsö vereségét, ezzel visz szaesett az ötödik helyre. Már cs-alk a DVSE és a Komló veretlen a cso­portban. A többi, pécsi csapat vál­takozó sikerrel szerepel, igy fest n bajnoki táblázat: Jelenleg 1. DVSE 2. Komló 3. SBTC 4. Szászvár 5. P. KASÉ 6. Barcs 7. PMSE 8. Marcali 9. Erdögiizd. 10 11. Nagymá. 10 11. Nagyatád J2. Postás 13. Szigetvár 14. Bála-szék 15. S/.ekszárd 16. P. MEFESZ 5------­5------­4 1 — 4 1 — 4 — 3 — 2 — 2 — 1 — 1 — 1 — - 1 5 — 1 19:5 22:9 22:5 17:4 20:4 9:5 12:11 8:20 7:13 5:12 5:12 4:9 4:22 4:1-1 — 7:25 — mii kell tenni ahhoz, hog; a mozdony elinduljon. Szeli verszlov n beszédet, össze függésbe hozta gondolatba! az őt kínzó ötvenezer lénye zővel. Ignátov pedig megfő gad!«, hogy most már tudja mihez kell fognia, elindítj; az ügyet és lemossa a Irak torgyárban ért kukása utál rajta maradt szégyenfoltot. Ignátov, akinek most min den előző sértés és aggal} kicsinyesnek és kommunis tálioz méltatlannak tűnt, á hs-zéd után követelő szülésé gél érezte annak, hogy azon nal hozzáfogjon valamihez. A surő tömegen keresztül Ordzsóhikidze .felé nyomult. Mikor .Szergo elfordult, hogy Sztálint lilolérjq a lépcsőn, Ignatov meg ragad In a kar­jai és fdindultan, hangosan mond la: ' - Küldj, ahová akarsz, akár Szahalinrá is elme­gyek.. . .' Holnap megbeszéljük! — .kiáltotta' neki Ordzsoni- kidze és a lépcsőhöz sielett, amelyen Sztálin ment lefelé. ~~ No. Koba — szólílo'la meg Szergo Sztálini, még a régi. földalatti mozgalomban használt névén —. no , . . " f.s mintha semmi többel nem tudóit volna kimondani- Még sokat szereié'I volna mon­dani. hogy ez még az ő szó-, mára is halaltnas fis jelenlé. kény l>e^zéd voll és még so kát 4m omlott volna talán ezen kívül is, de körös-körül sokan voltak. Sztálin elmei olyodoH. . visszalépett. JósJaiajnk g vasárnapi loío-ra * VASAS—FRENCVAROS: A hazai csapa! gyenge formában, a Fradi fel­jövőben van, 2, x. — SOROKSÁR— SZAC: A szentlőrinciek .igen jól sze­repeltek legutóbb, képesnek tartjuk őket a pontszerzésre is, 1, x. — CSEPEL-SZOMBATHELY: A cse­pegek határozottan esélyesek, h, 1. Lehetséges, hogy ezt a mérkőzést a berlini nemzetközi mérkőzés miatt törlik, ennek ellenére ajánlatos tip­pelni. — ÚJPEST—DOROG:. Esélye­sebb', a.z otthon játszó Újpest,’ nem szabad elfeledni azonban, hogy a bá' nyászcsapat kitűnő/ formában van, I. x. — SALGÓTARJÁN—ETO: Jobb formában van a győri csapat, de Salgótarjánban még a legjobbaknak ts nagyon nehezen sikerült a oout- :zerzéí. 1. x. — PBTC—KAPOSVÁR; A hazai pálya a pécsiek mellett szót, ezzel szemben nyíltnak tartjuk a mérkőzést, a vendégek is szerezhet­nek pontot. 1. x. — MISKOLCI MNVTE—-DIÓSGYŐR: Jobb a ven­dégcsapat. még idegen pályán es esé­lye... 2. x. CEGLÉD-BÉKÉS­CSABA: Itt is majdnem hasonló a helyzet, 2, 1. — SZEGEDI SZMTE— M. TEXTIL: Határozottan a hazai csapatnak van esélye. 1. 1. <— MA­GYAR ACÉL—BUDAFOK: Jobb csa­pat a Budafok, idegen pályán is győzhet, 2. x. — PESTERZSÉBETI VASAS—HÚSOS: Hazai győzelem várható, 1, 1- —- BŐRIPARI DSE— III. KÉR. TEXTIL: Valószínű, hogy a textilesek elszenvedik cLö veresé­güket. 1. 2. - PÓTMÉRKÖZF.SEK- DEBRECENI .LOKOMOTÍV—01 \ I- MUNKAS (MAŐRT): Két gyeimVbb csapat találkozik, h hazai páfva to. att a- Vasutasok esélyesebbek, 1 / MTK-MATEOSZ: Jó formába van­nak a kékfehérek, 1, 1. _ t/jf PALOTA SFAC: A hazai gálya a ban-vaszacsapat .avara billenti a me­leget. 1. x. — GANZ—PÉCEL: Győz a hazai csapat, 1, 1, 'JLA* áj ságit-ók és nyomdászok .J5ETL név a.beneveztek az. ilan­íoku .labdarugóbajn-oksápok-bn Á csé­pi:. szómba Ion já sza első mérkőző­®G/v. * A kereskedem i aJkaVmazofak rp,.W-r* ««e» hogy can őrlőkön dékftan 5 órára pon °*an .'fiienjenek meg a Tuzér-tlícai spnrpmyan a szómba j bajnoki mér kozes- nna, , ■invi^sr ííélS^v 9ilrjiázium—Vil­lU-.-k (2;0|. Baráséqx*. Cioi'ovok: Sáktc, Hadity, VakáRoX*. lél szerspeitaK a KfiSE sksí¥íYáíi KiskuithaSason A Pécsi KASÉ ökölvívó esapaía. va. sármap Kiskuníha'.ason vendágszeueiw.T: a k-i‘!űnő KAC ellen. A mArkázéffí nagy küzdelem u!‘.án a hszai csipád nyer e meg 11:9 arányban. A hazai közönségnek nagyon, ta'-sze’.' a. pé­csink s-por szerű viselkedése. Eieámé- r.yek (elől a pécsiek.): Nagy Bélát ki­üli Kovács. Kiss ellen -Rács feladja, a, pécsi fiú kétszer földre küldte éj- ie-nifelé!. Bíró szép mérkőzésen győzi. Vörös ellen. J£kab sérülései Tnia.’: vel-, adja. Lanzoní e-Ten. Horvá'.b a nap legjobb mérkőzésen dönie'.-’Jenül vé­gez a válogatotíjelöít K. Szabó ©Heo, Bernhard,-; ezeierbcséílea .mérkózásen vesz' Feke'e ellen. Vidolcvics vesz- Biró eilen. Czája iegyözy Gyöngyrösit., ( Bállá és Baum T. a legjobb gőllovök NB n. Nyágafj csoport. Balls TSC (8). Budai HI. SFAC (7), Karácsonyi PBTC (6V Nagy TSC, Futó Dinamó, Szondi SFAC, Rauch Pcrutz, Katicfi PBTC, Tisza SVS-E (5), Lázár TSC, Keszler Dinamó, Cseprcgi Dohánv- gyár, Kalapác.s Kőbányai Sör, RóíK Szfv. LoL, Kiás KDSK (4), Dóra: TSC. Kefenfi P. Lok., Bracae Ef. Di­namó. Orbán Perut-. Kalmár I., Raf fai GYVSE, Kurics M. PamuL Gon­dos II. Kőbánya, Fóxis. Nardai Szív. Lók,. Hlavács KDSK. Leipám Ti. PBTC é- Téti. NVSE (3). NB HL Pécs—kaposvári csoport, Baum I. SBTC (10), 'Leber P. KASÉ. Böröcz I. Szászvár. Bánhegyi DVSE OJ), Huszíi KSE (7). Dobrádi SBTC. Schmelz. KSE, Kanizsai NMSE, Wé- • bér Nagymányok (5). Hcrke F. KA SE, Kőműves , DVSE, Pálfí, Kliizí Nagymányok (4). Németh P. KASÉ, Bodnár SBTC, Savanya Száasvár, Sáror.i S7.TMSE. Horváth DVSE, Ricsiké ENVSE, Krivanck PMSE, Benkő, Cseriiáti, (Marcali (3). Országos nyilt íeniszverseny Pécs bajnokságáért Október 6, 7, 8, 9 én, csütörtökön, pénteken, ^szombaton és vasárnap a pécsi KASÉ rendezésében a bale- kányligeti teniszpályákon bonyrRíiák (c Pécs teniszbajnok-ágait országos I- li. es UI- osztályú versenyszámoi: kai- Ugyanekkor rendezik meg »/ .ifjúsági bajnokságokat. A verscamk csütörtökön délután 3 árakor kezdőd­nek, pcaicttcn, szombaton és vasár nap reggel 8 órától sötétedésig i&r tanak. A versenyre az. or‘rá* leg- jobbjak cfukön A^bóthtaí, * jelezek részvételüket, f^y .jrjeti rn*/ín- v o n n. ú k íí z d c írn c k v árh -it ék. fiosá**Jafo«ia Kerüléíi eredmények: Féríi: Pécsv áradj TSE—Mohács 46:28 (17:14) ViMo-til. Leicrjobb dobök; László 14, illetve Vangg 10. — Korp- ló—PVSK I. 40:1!) (17:0). V: Temcsák. Legjobb dobók: Zribrik 16, Jípideckef 10, iflefve Vndócz. 8. — Komló—PVSK iti 33:20 (15:12). V: Tomcsák. Lep jobb dobói,: Ropolj és Csa'ló:. 8 _8, :1 ' ive E ekés lií. Bód.’s 6. Bétasz.é- k: Vasutas—StaRiirrd 63:62 (32:74). V: Rdcz és Varr« E. Legjobb. dob-ÓA- Vúta-di 30, Kővári. 17. iiletvn Itilay 17, Szaki és I-Iorvá'b 16-- 16.' -k Szekszárdi Törekvés Tf'lcai Dolgo­zók 76:44 (37:24). V: Srikmy'é* Horn. Logjobb dioibi.k: Evnorilijj. 20.: N{-:ns>,h 15. Foga-asi r*. i’-ljív^ Bran - ter 14, Rubofd 12. — Nni. ZMSZA.K . —Bá'aszéki Vasutas 27:7 (I4.-4). V: Szálai is Werner B. Legjobb ..dobók: Boronkai 9. Horvái'h 8. illc've Jink, Szcnide és Rilbli 2—2. To'nai Textiles SZÍT—Szekszárdi Törekvés j. n. Tex'iiles SZÍT. A kiírt időpon'bsn a. Szckázáfdiak nem j»- Ifft'eb meg, * A megyei sporlíclügyelö kéri az összes pécsi aáipfok-ú labdarúgócsap-at vezetője:, hogy- ma 6 órakor jelenje­nek meg' av, MLSZ-ben a pályái fn1- nsz'áss, miatt. A rőplabdaosapBZoík neme rri periig a mai nap bolysTnáji vegyék A a megyeházán » A< >T“*o h .*:<%• A szovjet tudósok és művészek TÖBBHAVI FIZETÉSÜKET AJÁNLOTTÁK FE, A TER VKÖLCSÖNRE — Boldogabbak vagyunk, mint apá ink. Tőlük távol! állt a tudománya kultúra. Ok szülőfalujukban Legfeljcbl arról álmodozhattak, mikor nyílik me; a kétosztályos iskola. Milyen messzi vagyunk már eltol, Örményországnál jelenleg .1200 iskolája vám és ezek je lantos része már középiskola. -Egyedü Jerevánban 13 főiskola van. A nép kul hírálls színvonalának emelésére a köz társaság átarni költségvetésének csak nem felét fordítják. Egyetlen kapitális fia ország sem hasonlíthatja magát ősz .sze.a mi országunkkal a népi kultúr; fellendülése terén. Amikor megtakarí­tott pénzünket kölcsönként felajá-nljul az államnak, 'tudjuk, hogy életünk inc' a mainál is sokkal szebb lesz. A szellemi élet vezetői minden terű leteti az elsők között Voltak' a köicsör aláírásában. Az írók közül Fagyejev Szofronov, Gribacsev, Azsajev, Gorba tov, Bubenov, Karéjévá és mások má: az első órában aláírták^ kölcsön jegy zésére szolgáló ívet. Az áj ködösön aláírása épp olyan nagy lendülettel folyt a moszkvai tu­dományos és művészkörökben, mintáz üzemekben. A Művész Színházban az első aláírók között volt Korov és Sztanjkm, Prudkín, Boguljobov és Sztycpanova, a legismertebbek közül. A Nagy Színház művészei közül Go­lovanov, Fajer, Melik, Pasajev külö­nösen nagy összegekéi, többhavi fize­tésüket ajánlották fel a kölcsön javá­ra. , Épp Ily eredményes volt a köJcaöa­jegyzés’ a szovjet film mesterei köré­ben. Pudovkin, Dovzsenko, Geraszi- mor ftlnirendezők, Pavlov és Tisszo operatőrök már az első órában példa­mutatóan nagy összeget jegyeztek. A Csajkovszkij Konzervatóriumban délelőtt kezdték meg a kölcsön jegy­zését és délután 6 órakor már mindenki aláírta a kölcsönt. A Szovjet Zeneszer­zők Szövetségének ülésén száznál több moszkvai zeneszerző vetít részt. A fel­szólalók egyöntetűen fejezték ki kö- ’pzönc tűket a Pártnak és a szovjet kor­mánynak azért a gondoskodásért és fi­gyelemért, amelyet a művészeti dolgo­zók felé napról-napra nyilvánítanak. A zeneszerzők határozatot hoztak, hogy együttesen jegyzik a kölcsönt és a leg­többen másfél-kéthavi jövedelmüket ajánlották fel. Épp ily lelkesedéssel és örömmel üd­vözölték az új kölcsön kibocsátásáról szóló hírt a moszkvai tudósok is. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján ■tartott gyűlésen megjelent az Akadé­mia valamennyi tagja, levclezőtagja és tudományos munkatársa. Az Akadémia elnökhelyettese, Bandin tartott besze­dett, majd nyomban megkezdődött a kölcsön tömeges jegyzése. Arra vonatkozóan, hogy a Szovjet­unió itudományos munkásai milyen mér­tékben vettek részt a kölcsönjcgyzés- ben, példamutató az örmény Köztár­saság Tudományos Akadémiájának ki­állása. Az Akadémia tanácstermében rendezett nagyarányú gyűlésen az ösz- szes résztvevők hangulatá-tl fejezte ki Agáján történ elemtudós. Ezeket mon­. • Az út szélesre tárul- Részlet ílyin nagry futószalag“ é. regény éltől azettversztov, aki mir többízben hallotta Sztálint, megszólna bcszédmodorát és meggyőző erejét, most annál izgatottabb lett és kényel­metlenül kezdte érezni ma­gút. „No nézd csak, ügy el- érzékenykedtem, mint egy kisgyerek“, gondolta magá­ban. De mikor körülnézett, mindenkinek arcán meg­látta ugyanazt az elragadta­tást, ugyanazt az ünnepélyes cs egyúttal őszinte arckife- jezést, mely olyankor űi ki :« ember arcára, mikor liir- lelen felszólítják, hogy áll­jon he a sorba és induljon :1 a frontra, de’ . haza ne menjen és ne búcsúzzon el jsalídjától ■— és beállt a iorba és elindult azzal a (il­lattal, hogy csak így esc le­védhet és ez az egyetlen hc- yes megoldás. Tőlük azonban sokkal töb- )et követeltek. Követettek ölük annak elsajátítását, imi a legkörülményesebb és legfontosabb volt az or- zág számára — a gazdasági -érdesek uralását, a techni­cs ismeretét, az eknnradott- ág megszüntetését. És Szlá- in befejezve va-sformuláit. a eifern felé fordulva röviden rsszeggezle az eddig elinon- lo lkakat: —■ Mi elmaradtunk a gaz- :asági téren vezető országok, ól ölven-száz évvel. Ezt a ávolságot tíz év alatt be kell óznunk. Vagy meg tudjuk ezt tenni, vagy agyonnyom nak bennünket, — ismételt: még keményebben. — F./.l róják ránk azok a kötele zeltségek, »melyeiket a Szov­jetunió parasztjaiért és nmn. kásáiért vállaltunk. Mikor Sztálin befejezte, a terem néhány másodpercig “ mintha ínegsiketült volna a beszédtől —, szótlanul ült, Csak mikor már eltűnt Sztá­lin háta az elnökség körül tolongó tömegben, akkor kezdjek csapkodni, az elő­ször lassú, majd egyre gyor­suló és növekvő laps- és fil- jen-lutlláinok. Az emberek úgy. v erezlek, ndntliá új vért, agyat, ener­giát és bölcsességei öntöttek Volna béléjük és úgy' bocsá- I ották volna útjukra őket. Őszinte és méh'- .'hálát ér.ez- l"ek: mindaz, ami belülről szorongatta őkel, kiátat, megoldást talált. És bár úgy érezték, hogy azelőtt is Ind­iák azl, amiről .Sztálin be­szélt: mind a termelés el­sajátílásának, mind t, gazda- sági elmaradottság leggyor­sabb .inegszünlctési'iiek sziik. ségc.sist'gél és kötelezettségei­ket a nemzetközi proletariá­tus iránt — most mindez össze volt kajKsolva kézzel- foghuló gazdasági feladataik­kal. Mintha Sztálin a szelepei nyitotta volna meg, amelyen keresztül kiáradhat a gőz és elmagyarázta volna, hogy Az ipari vezetők konfe­renciáján résztvevő szak. emberek szemét szinte va- rásdatként nyitja fel Sztá­lin elvtárs beszédében. A problémák már vilá­gosok — az út már szé: le sre tárult j.. Sztálin látta és látnia kel­lett, hogy a hallgatóságot, az egész termet magával ra­gadja ez a gondolatmenet és megérezte, hogy minden, irmit mond, a hallgatóság tudatának legmélyére hatol. — A múltban nem volt hazánk és nem is lehetett — mondotta. — De most, hogy megdöntöttük n kapitaliz­must. és a munkásság van nylnnk hatalmon — most van hazánk, és mi meg fog­juk védelmezni e haza ftig- gettQtiségét. Azt akarjuk-e 1 — kérdezte és egyszerre min­denki megérezte, hogy ez nem egyszerű szónoki fogás, hanem a párt egész politi­kájának központi problémája és legégetőbb kérdése követ­kezik, azé a párté, melyhez fik maguk is tartoznak, amelynek az érdekeit min­denekelőtt valónak tartot­ták •— azt akarjuk-e — kér­dezte üjla Sztálin —, hogy r mi szocialista hazánkat leverjék, hogy elveszítse füg- pcllfeóségét? De lia ezt nem »karjuk — tcíto hozzá azon­nal —. akkor a legrüvidclJi Időn beiül tt:eg keil szünlcl- t elmaradottságát és valódi I' l'sevik illemben fel kell építeni szocialista gazdasá- fát V-á.« út nincs. Júlia és Tóth László művészi tán­cukkal élénkítették a harmadik fel­vonás mozgalmas jeleneteit. A ren­dező, Stephányi György gördülé­keny előadást biztosított. A lendü­letesen vezénylő Komor Vilmos igyekezett összetartani az előadást és csak kevés helyen volt észre­vehető az eltérés a színpad és zene­kar között. 'Az Operaház és a MÄV Szimfó- nikus Zenekar előadásában nag\ sikert aratott Verdi örökszép, dal­lamos muzsikájá, romantiltus ope­rája, a Traviata. A múlt esztende operaelőadásokkal összehasonlítvc feltétlen nívóemelkedésről beszélhe­tünk. Az előadás nem szárazon le­énekelt kóla volt, hanem találtunk benne életet, színt, helyenldnt erő: drámai akcentusokat is. A magyai állam gondoskodása most már arra is kiterjed, hogy a vidék ne má­sodrendű szereposztásban, hanem a legjobb művészek előadásában jus­son hozzá az operához. A közönség méltányolta*.is ezt a körülményt ét zsúfolásig megtöltötte a színházat. Az előadás legnagyobb élménye Palló Imre Germánt alakítása volt. A második felvonás közkedi’elt, re­mek áriáját meg is kellett ismétel­nie. Klasszikus énektudás, nemes egyszerűség, mélyen átélt művészet jellemezte szereplését. Rosier Endre kezdeti indíszpoziciója később me­leg tónusú, átérzett alakításban bontakozott ki. A címszerepet, Vio­letta törékeny alakját Páka Jolán liangilag is megjátszotta, különösén nagy sikere volt az utolsó felvonás­ban. Kisebb szerepekben Úher Zita, Szabó Gizella, Toronyi Gyula, Péter Antal, Szomolányi János, Littassy György, .lány Imre és Hídvégi Já­nos járultak hozzá az egységes mü- . vészi hatás kialakulásához. Nagy A pécsi Városi Múzeumban a felszabadulás óta ötödik kiállítását rendezi a pécsi grafikus, számban, mennyiségben is dicsérendő ered­ménnyé,!. De persze ennél sokkal többet jelent a kiállítások, szellemi, elvi tartalma, magatartása. Már 1945-ben politikai állásfoglalás volt az a fehér-fekele grafikai gyűjte­mény, mely a nácizmusnak, az átélt fasiszta borzalmaknak drámai erejű megbélyegzését adta. De a rajzoló nem állt meg a múlt felszámolásá­nál, hanem egy évvel később he­lyes célkitűzéssel olyan munkákat is bemutatott Budapesten, melyek a baranyai tájaiénak, a falunak, a földművelő parasztnak , tárgyilagos, valószerű, mégis költői/ sőt némely­kor, romantikusan átérzett ábrázo­lásai voltak, Ezen az úton haladva jöttek létre olyan lapok, mint a „Magvető”, a „Szántás”, vagy a másik oldalon i 1 azok, melyek a művészt a béke- mozgalom meggyőző hirdetőjévé te­szik. Az itt élő művészek között Szepesi Vrcund Lajos helyes útón jár, amikor mondanivalóit a-z em­ber- és tájábrázolásban keresi. Nem tartozik a festőiskolákhoz mert lényegében autodidakta, mű­vészi szemléletének alapja az ob­jektív valóság érzékeny .közvetítése, eszközeiben pedig világos rendét, harmóniát, -művelt formát jelentő grafikus. ' Zsdánov azt írja, hogy „a mű­vészi alkotások valószerűségének és történelmi ' konkrétságának össz­hangban kell lennie a dolgozó em­bereknek a szocializmus szellemé­ben való átalakításával és nevelé­sével.'’ Szepesi Freund Lajos -to4 vábbi útján czeti a sorol: jelentsék a vezérgondolatot, melynek felhasz­nálása az egyedül lehetséges ered­ményeket biztosítja számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents