Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-04 / 230. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ { Baranya dolgozói hétfő estig 19,132.850 forintot jegyeztek a tervkölcsönre ' Sztáhánovisía munkamódszerrel 300 százalékos eredményt értek el a Magasépítésnél Lelkes béke-nagygyűlést tartottak a Munkás SCuItűrlsázban VI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ARA 6© FILLÉR rwrmn nmm\ vmt ttmmt —É—i tnu—inww KEDD, 1940 OKTÓBER 4 „NÉPSZAVAZÁS“ FALUN A Nemzetközi Békenapon százmilliók „Máris száz és ezer példa van arra, hogy a falu dolgozó népe sem log elmaradni a város mögött" — Rákosi Mátyásnak péntek délután a nagybudapesti pártakti- ván elhangzott szavait azóta újabb példák tömege támasztja alá. A tervkölcsönjegyzés a falun is nép- szavazásszerü arányokat ölt. Különösen azóta vett nagy lendületet a dolgozó parasztság sorai közt a kölcsönjegyzés, amióta Rákosi Mátyás iránytszabó beszédét meghallgatták és amióta a kötelességét becsülettel teljesítő munkásosztály felvilágosító munkáját megkezdte soraikban, A falu dolgozói jól tudják, hogy amit eddig a nemzet kipróbált vezetője, a munkásosztály és nagy Pártja javasolt, az mindig előnyüket, érdeküket Szolgálta. így volt ez a földosztástól kezdve a gépállomásokig és a termelöcsoportokig, fgy van ez a tervkölcsőnnel is. Az ötéves terv pénzügyi alapjait megszilárdító tervkölcsönjegyzés nemcsak újabb nagy gazdasági sikernek Ígérkezik, hanem kiemelkedő I politikai győzelemnek is, amely [tovább erősíti minden eddigi eredményünk alapját, a munkás- !paraszt szövetséget. Dolgozó parasztságunk megérhette a tervkölcsönjegyzés jelentőségét és felismerte benne hazája érdekén túl saját érdekét is. Ezt mutatja az a széles mozgalom, a jegyzésnek az a tömeges aránya, amelyre különösen a karanyai községek jó példát szolgáltatnak. Ott van mondjuk Babarcszöllös, ahol kivétel nélkül minden keresettel rendelkező jegyzett terv- kölcsönt. A falu dolgozót mindinkább látják az összefüggést a tervkölcsön és a további megerősödésüket, jólétüket biztosító ötéves terv között. Nincs egyetlen megyének egyetlen falva sem, amely ne kapott volna már többet vagy kevesebbet a há- iroméves tervtől. De nincs egyetlen falu sem, ahol még ne lennélnek további igények, legyen az akár villany, gépállomás, jó járda, artézi kút, iskola, bekötő út vagy más jogos kívánság. Nem egyszer hallottuk ezt set okos érvelést: Azt akarjuk, hogy orvost kapjon ;a falu? Hogy az ötéves terv ezt vagy azt megadja? Akkor itt van a tervkölcsön, jegyezzük 1c tisztességgel, akkor meglesz! Persze nemcsak az ország sorsa, vagy akár csak a falué is, ami dolgozó parasztságunkat lelkesíti. Nem szégyen azt sem bevallani, hogy jól felfogott egyéni érdeke *"* ,aí, ^ viszi, hogy kezébe vegye a tollat és minél nagyobb összeg j™ kanyarítsa nevét. A népnevelők áldozatkész munkája, a rádió, a sajtó, de elsősorban Rákosi Mátyás szavai meggyőzték arról, hogy a kölcsönjegyzés jó befektetés. Rengeteg a példa, hogy milyen kimagaslóan szép eredmények születnek az üzemek, városok után falun is. Nagyon nehéz köztük válogatni, de hadd említsük meg a Szabad Nép után újra Ladiszlai Ferenc somogymegyei ötholdas újgazdát, aki nyolctagú családja sorsát úgy látta legjobban biztosítva, hogy kétezer forintot jegyzett. Vagy vegyük Németh Istvánt Mekényesről, aki szintén újgazda, tizenhárom gyereke van és hatszáz forintot jegyzett Újabban már nem csak úgy | áll a dolog dolgozó parasztságunk n sorai között, hogy nem akar elmaradni a „népszavazástól", hanem az is felvetődik, hogyha egy ötboldas kisparaszt lejegyzett négyszáz forintot, akkor a két- szerannyival rendelkező gazda ahhoz méri a maga tennivalóját és dupláját fekteti tervköicsőnbe. A falu dolgozói közt a tervkölcsönjegyzés még csak cgy-két napja fejlődött ki. Egymást lendítik előre, arra is számos példa van, hogy az, aki egyszer már jegyzett, most újra elvégzi magában a számadást kevesli eddigi teljesítményét és megtoldja jónéhány fo. rinttal. Ezen a téren nagy lendületet hoztak a vasárnapi pártnapok. Nézzük csak Krisztics Márk nagykozári délszláv középparaszt esetét. Amikor a kormány felhívása megjelent, lejegyzett kétszázötven forintot. Rákosi elvtárs beszéde után felesége sem akart szégyent hozni a családra, ö is jegyzett kétszáz forintot, meg az apósa is ötszázat. Most a pártnap meghallgatása után Krisztics Márk újra. megnövelte terv-kölcsönét kétszázötven forinttal. Ebből is az a tanulság, hogy a tervkölcsönjegyzés arányait a falvakban jó felvilágosító munkával, a párt. szervezetek, a kommunisták példa. mutatásával és a népnevelők szorgalmával tovább tudjak fokozni. Községeink és a falusi dolgozók külön-kűlön is érzik, hogy most politikai öntudatukról, hazájuk i iránti hűségükről tesznek tanú-1 bizonyságot. Beszédes példák áll- i nak előttünk arról is, hogy akik nem vallják és nem is vallhatják a dolgozók uralmát magukénak, azoknak nem fűlik a foguk a terv- kölcsönhőz. Nem egy esetben megtörtént, hogy a kulák nagy keservesen csak ugyanannyit jegyzett le, mint tulajdon cselédje, de volt olyan is, aki egyenesen kijelentette: egy fillért sem hajlandó adni annak a rendszernek, amely nem öt, hanem a felszabadulásig emberszámba sem vett dolgozókat segíti. Ezek a példák még jobban meggyőzik a őoldozó parasztságot arról, hogy legközvetlenebb ügyéről, személyes érdekéről és hazája megsegítéséről van szó, hogy minden ■ becsületes hazafi jegyez tervköl-1 csönt. A „népszavazás" megy tovább. A falu dolgozói helyt akarnak állni a tervkölcsönjegyzésben éppúgy, mint az őszi munkálatok becsületes elvégzésében. A begyűjtés országos sikere után most ezen a két szakaszon fog győzelmet aratni a falu dolgozó népe. Mié és Bulgária is érvénytelennek tekinti a Tilo-hormánnyal kötött szerződést A Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország kormánya után aromán ós bolgár kormány is közölte az áruló Tito-klikkel, hogy többé nem tartja érvényesnek a jugoszláv kormünnyal kötött barátsági szerződést. A román jegyzék megállapítja, hogy a jugoszláv kormány hosszú Idő óta ellenséges magatartást tanúsít a román népköztársasággal ■zemben, Romániába kémeket kül- ”Őí 1, Románia ellen rágalomhadjárabot folytat és romániai származású jugoszláv állampolgárokat terror alatt tart. Hivatkozik a román jegyzék a sorozatos jugoszláv határsértésekre, valamint a Rajk-perrc, amelynek során kiderült, hogy Titoék imperialista megbízóik szolgálatában a népi demokráciában vissza akarta állítani a burzsoá- rendszert. Hasonló indokokat sorol fel a bolgár kormány is Belgrádihoz intézett jegyzéke is. tettek hitet a béke mellett én tüntettek a háborún uszítok ellen Budapesten Révai József elvtárs készéit az imperialisták támadó politikájának csődjéről és a Szovjetunió által vezetett békefront legyőzhetetlen erejéről A főváros és az ország számos vidéki városának dolgozó népe a nemzetközi béker.ap ' alkalmából rendezett gyűléseken hitet tett a béke megvédése melleti Kifejezésre juttatta,' hogy a béke megvédésére irányuló harcban együtt van a világ valamennyi népével és szilárdan kívánja tartani a, béke Irontjának rábízott szakaszát. A gyűlések izzó hangulata és lelkesedése a magyar nép békeakaralának és harcos elszántságának bizonyítéka volt. Nagy-Bqdapest dolgozó népe vasárnap délelőtt a Szabadság-térén megrendezett nagygyűlésen tett hitet a béke megvédése mellett. B e n k-e Valéria, az MNDSZ nagy- budapesti titkára megnyitó beszéde után viharos taps közepette Révai József népmövelésíigyi miniszter, a nagygyűlés szónoka, lépett a mikrofonhoz. Azzal kezdte beszédét, hogy a nemzetközi béketábor dolgozói mellett a magyar do’gozók Is megmutatják, hogy nemcsak szóbeszéd a jelszó: „Megvéd jük a békét!” Révai József ezután rangsúlyozla, hogy egy esztendő'’--’, ezelő.t indult el a nagy bíkevnozgalom világszerte, akkor, amikor \ háborús Uszítok megkötötték az úgynevezett Atomi! paktumot. Ezzel a paktummal széniben mozgósította Világszerte a békenioz- galont a dolgozó nép százmillióit és ma már megállapítható, hogy a béke ellenségeinek frontja ezalatt az év alatt meggyengült. A Szovjetunió növekvő katonai és gazdasági ereje — Ml bizonyítja ezt? Két főadujuk volt az Imperialistáknak az utolsó néhány esztendőben, két főíegyverük, amire , támaszkodtak: az egyik > hírhedt Marshall-terv, a másik az atombomba-monopólium. Ma már a vak íb látja, hogy ez a két adu Csődöt mondott, nem funkcionál több«. Révai József ezután hangsúlyozta, hogy a terjedő gazdasági válság ellenéi e a háborús párt növelni akarja és növelni fogja a fegyverkezési versenyt, de ki hiszi el, hogy ez az erő jele és nem a gyengeségé. — Most nézzük meg a mi táborunkat L.&södtünk-e? Igen, erősödtünk. A Szovjetuniónak is van atombombája, ez beismerése a Szovjetunió növekvő katonai erejének. A katonai erő gazdásági erőt is jeleni. A Szovjetunióban nincs válság, sikerrel fejezik be a háború utáni újjáépítés ötéves tervét és » Szovjetunió növekvő gazdasági és katonai erejével együtt szilárdulnak meg a népi demokráciák is politikailag és gazdaságilag. A népi demokráciák öiéves terveket készítenek elő, rátértek az iparosodás útjára, ezekben az országokban nincs munkanélküliség, nines nyoma sem gazdasági válságnak. — Ezekben az országokban sorra, rendre felszámolják az imperialisták belső ügynökségét. Vájjon gyengülésünk, vágy megerősödésünk jele és bizonyítékáé, lia felszámoljuk az imperialisták kémeit saját sorainkban, Révai József ezután hangsúlyozía, hogy a nemzetközi békefroirt milyen hatalmas mértékben erősödött a kínai nép köztársaságának és kormányának megalakulásával. —■ A kínai nép győzelme az imperialisták ázsiai poíiUkájának, stratégiájának teljes és tökéletes csődjét jelenti. — Es ha már mérleget készítünk, ha már végignézünk saját erőink gyarapodásán, ne feledkezzünk meg a magyar népi demokrácia erejének gyarapodásáról sem. — F.rögyarapodástink bizonyítéka nem utolsósorban, hogy nő katonai érőnk is — folytatta Révai József. — Nem bízzuk magunkat és ezután sem fogjuk bízni magunkat a vak véletlenre. Rákosi Mátyás szavait, útmutatását követjük: Révái József ezután hangsúlyozta, hogy a béke nemcsak magyar ügy, a béke világügy és a mi békénk, a magyar nép békéje, a béke táborának, a nemzetközi bákeírontnak az ügye. — Énnek a békefrontnak, a világ béketáborának központja, vezetője a nagy Szovjetunió. Ahogyan ,i békétől, a béke ügye.51 nem fehet benntkjkó!, a dolgozó magyar népet eltántorítani, ugyanúgy nern lehet bennünket eltántorítani a Szovjetuniótól, a szovjet-magyar barátság ügyétől. Belső ügyeinkbe avatkozni nem engedünk senkinek, szuverenitásunkat sérteni nem engedjük senkinek! Es védve hazánk függetlenségét, a népköztársaságunk szuverenitását, szilárdan támaszkodunk nagy barátunkra, a Szovjetunióra, és szi„Nem rés, hanem bástya akarunk lenni a béke frontján!” Ezért építjük hadseregünket. — Ez a kölcsön békekölcsön. Éppen azért békekölcsön, mert bevételeinket, az ötéves terv 6orán eszközlendő befektetéseinket nemcsak, bár elsősorban új gyárakra, egyetemekre, a dolgozók életszínvonalának növelésére fordítjuk, nerhesak, bár elsőse-rban traktorokra fordítjuk, hanem, fordítjuk igenis néphadseregünk puskáira és ágyúira is. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez is kitűnő befektetés. A beíektétés néphadseregünk fej esziésére meghozza a maga kamatját. Ez a kamat a béke lesz. Hűek vagyunk, Itűek leszünk a Szovjetunióhoz A béke az egész világ népeinek közös ügye A nemzetközi békenapón világszerte milliós tömegek tettek hitet a béke mellett. Különösen lenyiigo- zőek voltak a. szovjet nép hatalmas megmozdulásai, tömeggyüiései, felvonulásai Moszkvában, Leningrdd- b:m, Kiovben és a Szovjetunió sok más városában. A lap tudósit ásókból megállapítható, hogy ezeken a gyűléseken a szovjet emberek milliói foglaltak állást a tartós béke mellett és a háborús uszító!; ellen. Mószkvábao a Gorkij parkban rendezett hatalmas tömeggyűlés résztvevői határozatban emelték fel szavukat a béke védelmében, a háborús gyújtogatok ellen. Ebben felszólították a béke minden hívét, tö- rriörítsék soraikat, még szorosabbra, fokozzák éberségüket és leplezzék le az imperialisták bűnös terveit. Majd üdvözlő üzenetet küldtek Sztálinnak, akinek neve a békéért folytatott hare jelképe. Leningradban a töméggyülésen 270.000 dolgozó vett részt és foglaltak állást határozatban a béke viA Szovjetuniót és Sztálin* éltették n világ minden táján n békcünuépségekén PEKINGBEN, Tleneinben és más kínai nagy városokban milliós tömegek lüit'e tok a béke melléit. A p’kin'.T: gyűlésen megalakul; a kínai békévé de.iini bizo.ls-ág. A Fagyejév vezetésé- ve! Pokingbe érkezeit kulturális kü’. döttségeko üdvözölte Ktio.MoYo. a kínai békskortgresszUs előkészítő b‘- zetiságáawk elnöke, ki jelen cl:«: a Szovjetunióval fennálló barát. ságunkn-A köszönhető, hogy a kilárdan támaszkodunk szomszédainkra, szövetségeseinkre, a népi demokráciák országaira és s világ valamennyi szabad népére. — Ezen a mai seregszemlén — fo* jezie be viharos taps közepette Révai Józseí nagyszabású beszédét — újra megfogadjuk: megvédjük a békét munkával, éberséggel, harci készenléttel, szilárd kitartással a bekefront, az egész haladó emberiség vezetője, a Szovjetunió melleit. Es erről a mai hékegyíilésünkröl az egész magyar dolgozó nép nevében üzenjük a békeszerelő emberiség nagy vezérének, Sztálinnak, hogy hazánkra, a magyar dolgozókra, a harcban és munkában, a béke védelmében számíthat, Révai József beszéde Után Apró An. tál, a Szakszervezeti Tanács főtitkára szólalt fel. tágkongremu* és a Szovjetuniói öSSZízövétségi értekezleteinek határozatai mellett. A Pravda vasárnap vezércikkben foglalkozott a nemzetközi békenappai. „A bókemözgalom hatalmas houliám- ként indult el Európában — írja a Pravda — és átterjedt az Atlanti óceántól a Csendes óceán távoli szigetvilágáig. Afrikától a Skandináv országokig. A mozgalom ereje abban rejlik, hogy a béke védelme az egész világ népei közös ügyévé vált. A békcvédelmi világmozgalom azért erős, mert a demokrácia és a szocializmus óriási tábora támogatja a Szovjet, únióval a nemzetközi béke védőbástyájával az élen.“ Foglalkozik ezután a háborús uszítok (izéiméivel és ufal a Rajk-banda perére, mint a demokrácia elfojtására és a fasizmus a’átámaszfására szolgáló törekvés bizonyítékára. Hangoztatta ezután a Pravda vezér cikke, hogy az imperialisták táborál egymásután érik a vereségek a béke mozgalom terjedelme és ereje növeka dáse miatt. nai népi forradalom döntő győzel- met aratott. Készek vagyunk elfogadni az önök ba rá ti vezetését és felhasználjuk a sZo? j.’t nép ériékes ’apasz alalaii az ii Kína felépítésében. PRÁGÁBAN a lapok vezércikkbei méltat:<% az knpertrls'a ellene* erSl bíkektlzdeJn’.énck nagy jelentőségét f Rude Pravo hangoz a*'ja, minden lépés, amelyet a szociális-