Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-04 / 230. szám

2 3643 OKXÖP3R 1 NÄPLO mas feK teszünk a M&e ügyét szolgálja. VARSOB A N a nagy békeg y ffé s to á. roas*« hangsúlyozza a lengyel ncp ^gy■ «éjét kormányával raagy szövetsége- sével a Szovjetunióval és valamcnny. bfiftwsereiö nemaef.ei. BUKAREST. Az Etjyeeqi terei: százezeré® tömegeik jelen lécében Sza. dovejano, aromán nemző gyűlés elnöki tanácsának aietoSke hangoz tar*: meg vágyónk győződve arról, bogy a világ népei megnyerik « békét, hogy a Szovjetunió és lángesző vezetője Sztálin a béke győztesei lesznek. SZÓFIÁBAN és a többi bolgár vá­rosban Tiranában, Hágában, Tokióban. Te!-Avivban és a világ számos egyéb városában ugyancsak lelkes hangulatű békegyíí'ések vöt ak. rárisban és 60 francín Táromban óriási <«mr(;ck tüntettek 'PARISBAN a jelentések szerint va. sárnap délután valóságos «nberen­ger hullámzott a versaitlei kapunál lévő któllf ási parkban a nemzetközi békenap a’kajmábóí rendezet: gyűlésen. A nagygyűlés megkezdése elő t a he­lyi békekuídö!'ségek kft teljes órán keresztül helyeztük az urnába a fő­város. körzeteiben eddig összegyűjtött több mint egymillió békeszavaza. tot. A béke gyűlésen megjelenítek Maurice Thor ez, Jcques Dudos., André Marty és a mimkásínozgalom sok más veze. tő személyisége. A nagygyűlésen Yve« Frage volt mátiszter a béke és szabad. sagbarroeok szövetségiének elnöke hangoztatta a békenap vűágtörté- rwlmi Jelentőségét és azt, hogy október másodika a bcket'ábor nsgy dlada'a, egybeesik a háborús gyújtogatók politikájának csődje.. vei. A párisi tűnte éss-el egyidejűleg 60 franciaországi vidéki városban is ha. talmas bé'ketün-tetések voltak. Több he­lyen összeütközésre került sor a kar­hatalom és a béike.ünte'.őik között. LONDONBAN js nagy békefelvonu. last rendezték. A Manchcstérben a bé kerragygyűlé-sen Johneohn cantcnbo-ury érseki hely nők hangsúlyozta az embert tesVvériségért dolgo­zunk, ezért dolgoznak a kommu­nisták is. BERLIN szovjet övezetében és Ke. tét-Németországban a dolgozók gyűlé­seken köveiéiléik a bonni „kormány“' feloszlatását és az egységes néme. demokratikus kormány megalakítását. A ROMAI békenagygyölési össze­kötötték a szovjet—olasz baráti hónap meg. nyitásával. Olaszország legnagyobb vároezdban gyűlések százai ünnepelték a nemzet, közi békenapot. A Szovjetunió elismerte a Kínai Népköztársaságot és megszakította a kapcsolatot a Kuomintang-kormánnyal Október 2-án “Andrej Groxaiko, a Szovjetunió kűtögynviniszlerhclyettesc, k rzovjet kormány utasítására a követ­kező nyilatkozatot adta a kantoni kor­mány moszkvai ügyvivőjének: „Azoknak * Kínában történt ese­ményeknek következtében, amelyek mély változásokat hoztak *z ország katonai, politikai ég társadalmi éle­tében és amelyeknek eredményeként megalakult a Kínai Népköztársaság és Kína Központi Népi Kormánya. — Jen-Hszi-San Kantonban székelő kormánya megszűnt a hatalmat or­szágszerte gyakorolni, kantoni Tarto­mányt kormánnyá vátt és elvesztette annak lehetőségét, hogy Kína névé ben diplomáciai kapcsolatokat tart­son lenn idegen államokkal. Ez a körülmény «rra vezetett, hogy Kína ( diplomáciai kapcsolata; idegen orszá­gokkal megszűntek. A szovjet kor­mány mindezeket a körülményeket tigyetembevéve, megszűntnek tartja a diplomáciai kapcsolatokat Kantonnal és elhatározta., hogy Kanionból vissza­hívja diplomáciai képviselőit.” Október 2-án Andrej Gromíko, a Szovjetunió helyettes külügyminiszte­re, a Szovjetunió kormányának utasí­tására a következő táviratot küldte Pe- kingbe Csu-En-Lajnnk, a Kínai Nép­köztársaság Központi Kormánya kül­ügyminiszterének: A SzoYjed Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya ezen­nel megerősíti Kín* Központi Népi Kormánya ez év október 1-j nyilat­kozatának vételé!, amely javasolja a diplomáciát kapcsolatok megteremté­séi a Kínai Népköztársaság és a Szov­jetunió között. Áttanulmányozva * Kínai Központi Nép; Kormány javas­latát, a szovjet kormányt változatla­nul az a törekvés vezeti, hegy fenn­tartsa a baráti kapcsolatokat a kínai néppel és meggyőződve arról, hogy Kína Központ; Népi Kormánya a kfna; nép túlnyomó többségének akaratát fejezi ki, a szovjet kormány értesíti önt, határozatot hozott a diplomácia: kapcsolatok megteremtésére és a I nagykövetek kicserélésére a Szovjet- j únic és a Nép; Demokratikus Kína közölt. Visszaadták jugoszláv érdemrendjeikéi a magyar vezető személyiségek Aiolmak * magyar személyiségek nek a részéről, akik az elmúlt évek­ben jugoszláv érdemrendet kaptak, az *z óhaj nyilvánult meg, hogy ezeket a kitüntetéseket visszaküldjék a jugo. szláv kormánynak. Több Ilyen magyai személyiség a külügyminiszterhez in­tézett levelében rámutatott arra, hogy ezeket az érdemrendeket olyan kor miánytól kapták, amelynek vezető tag. jalról a Rajk-pcr során bebizonyoso­dott, hogy imperialista hatalmak zsol dósai és mint ilyenek, a népi demo­kratikus Magyarország ellen kémtevé. kenységet folytattak és az ország ve­zetői ellen orvgyilkosságokat készítet­tek elő. Ma már az is világos, hogy a Tifo-kHkkct a kitüntetések adomá­nyozásánál is az a cél vezette, hogy * magyar és jugoszláv nép barátsá. gából gúnyt űzzenek. A magyar külügyminisztérium ezért a hozzá eddig eljuttatott jugoszláv érdemrendeket jegyzék kíséretében visszaszármarJat.'n a budapesti jugo-; szláv követségnek azzal, hogy azokat továbbítsa a kormányának. A kitünte­tésekét visszaküldő magyar személyi­ségek között a következők szerepei, nek: Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád. Gerö Ernő, Farkas Mihály, -Kádár Já nos, Révai József, Vas Zoltán, Dar­vas József, Ries István, Erdei Ferenc. Rónai Sándor, Sólyom László, Szalvai Mihály, Péler Gábor, Balassa Gyula, Ratulovszky János, Dinnyés Lajos, Miháiyíi Ernő, Gyöngyösi János, Óit Károly, Marosán György, Oriuiay Gytda, Molnár Erik, Münnich Ferenc, Tavábbterisd az amerikai acélipari szíréin 1 Kondom jelentés szerint az ame­rikai gztrájkhefyzet igen bö-ziiit. A londoni rádió is kénytelen megáíía- píi*ni, hogy a .szombaton sztrájkot kezdett acélipari munkások és a két hete sztrájkoló szénbányászok etezán- ínk »agukat arra, hogy foar.ee követeléseik teljesítéséig kitartanak. A fémipari munkálok sztrájkjánaK továbbterjedését várják. A kát hafafm»s kttlcsipar sztrájk; js valamennyi iparágban érezteti bénító hatását , ,. j TOTO-EREDMCNYEK: A tolóosztály., jelentés' szerint az em­bersport fogadás vasárnapi fordulójára 202.425 szelvény érkezett be. Tizenkét találatos szelvényt kettőt találtak, ezek egyenként 72.100 forintot nyerlek. — Tizenegy találatot 100 pályázó ért cl, ezek 1 .-1-10 forintot nyerlek, fiz találat­tal 1231-cn 115 forintot kaptak. A gyűz.tes szelvény ígv fest: Ferencváros —Csepel 1:0 1. SZAG—Vasas 2:1 1, Dorog—MTK 0:2 2, Szombathely—'Új­pest 1:2 2, Oliijniunkás—Salgótarjáni Túrna 1:11 2, V. J.TO—Soroksár 3:0 1. Előre-,—Debrecen 3:3 x. MÁTLŐSZ— Kispest !:t x, Kecskemét-—Szolnoki Lo­komotív 3:0 i. Diósgyőr—Pereces 4:1 t, DSZMTE—MMNVTÉ 2:5 2, Moszkvai Dinamó—Szpas-tak 5:4 t. Szovjet jepek lierikioz, ifiüioz is Frgnciairszághoz a üysiatnéiet kilÉiniif ispta hatalom poütikája, amely Németország kcctéeirakífására és a reakciós mlläia- rls'a és revanavágyó elemek uralkodó helyzetének vis sza á#f fására irányul Nyugat-Németofszágban. A három ha. tatomnaik ezt a pofii ílkáját csak azzal !©he; magyarázni, hogy ebben a poii- tikáhaO jut kifejezésre hízonyos im- porigiisia körök olyan törekvése, hogy Németországot íámadó terveik megvalósításához hídfőkérrt hasz. nálják fel, ami Nyugát-N.émé országot a nyugta, ián,ság féiszSeévé változtatná Európá­ban. A szovjet kormány e maga részérö! szakadatlanul harcod folytatott Német, ország keUészakitása eilen és a pots, damn értek estet döntései értelmében egyetemes nemei gazdasági szervek létrehozását követelte, első lépésiér. i az egyeteme« német demokratikus kormány megatelkí.ása felé. A három Kllenséges magatartás a potsdami értekezlet határozataira! szemben A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra a rendkívül komoly felelősségre, amely az Egyesült Államok kormányát terheli azzal kapcsolatban, hogy az Amerikád Egyesült Államok Nagy- britanniával és Franciaországgal együtt Németországban olyan poli­tikát folytatott amely a bonni nép­ellenes különkormány megalakítá­sára vezetett. Ez a kormány ellenséges magas tartást tanúsít a potsdami értekez­let, Németország demokratizálásá­ról és demilitarizálás'áról, valamint N ómat orszjág kötelezetlsé geiről hozott határozataival szemben, ami összeegyeztethetetlen Európa békeszerető népeinek érdekeivel. fi nt3gyar hermán? nyilatkozata a nyugat- németországi kiileskürmány kérdésében íiyugaid hat atom kormányai azonban elutasítottak a Szovjetunió javas­latait. nymodon az utóbbi néhány év H- lyamáln az Egyesül'. AT,izmok, Nagy. btfiannia és Franciaország kormányai nemcsak, hogy nem teljesétették » potsdami egyezmény aíapjan váüaU kő tegezeteégelkct, hanem a kötelezeti, ségek egyenes megszegésé vei Német­ország keílészakitására 6s a német békeszerződés megkötésének minden módón való halogatására irányuló po­litikái foty aviäk, felborították a négy tatalom Németocjaálg demokratizátá. sára és derra i tarizálására v004 tkoz fi közös határozatai: és mos, ezt a deímáfrádaeHessfflS peSökít a külön nyugatnémet kormány megalakításával tetőzték be, v­amely kormányt * hitleri rendszer ko­rábbi kíszoTgiálóinak kezébe adta#:. A szovjet kormány ezzel egyide­jűleg szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy miután Bonnban meg­alakították az említett különkor- mányt, Németországban jelenleg új helyzet jött létre, amely különösen nagyjelentőségűvé teszi azoknak a feladatoknak teljesítését, amelyek Németország, mint demokratikus és békeszerető állam egységének helyre­állítására, valamint annak biztosítá­sára vonatkoznak, hogy Németország íefjesftí a négy h«- j talom potsdami egyezménye alap- ! járrf tartott kötelezettségeket. A Szovjetnió kormánya hasonló jegyzéket intézett Nagybritannia é» Franciaország kormányaihaz is. A TASZSZ moszkvai jelentése sac. rint 1949 ok.óber elsején Gromíko, a S 7. ov-ja: un i ó k ü I üg y mi n isz ter 1 rel yetí es e a szovjet kormány megbízásából jegy. zeke; nyújtott á; az Amerikai Egye­süli Államok és Nagybritannia nagy- követeibe«, vai’ammt Fraincfaor&zóg ügyvivőjének a néme: kérdés ügyében. Azzal kapcsolatban, hogy ez év szép. ‘ember 20-án Bonnban külön kormányt «‘lakKoí’a'k Németország amerikai, brit és francia megszállási övez-téré kiterjedő ha.ás,körrel, a szovjet kör­ív,ány szükségesnek találja a követke­zőket kijelenteni: A nyngjaü megszállók kelté«zakíloííák Némcíppszágot A németországi nyugati övezetek számára tör'éni külön kormány meg­alakítása nem minősíthető másnak, mint a Németország keHészakításlára irányuló ama politikai betetőzésé­nek, amelyet az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya folytat az elmúlt néhány csztendó'ben állapi ja meg az amerikai nagykövet­nek átnyújtott jegyzék. Ez a politika — szögezi te a szovjet jegyzék a továbbiakban — a potsdami egyezmé­nyek, a négy külügyminiszter lc-gutób. bi döntés inek, valamint a nyugati hatalmaknak a békszerződésben válla’! kötelezettségeinek a megszegése. A szovjet kormány megítélése sze. rím egyáltalán nem helytálló az Egye­sük, Alfatnok, Nagybritannia, és Fran ciaország kormányéinak '*7. a kísérteié, hogy a némel lakosság érdekeire hivat­kozva igyekszik igazolni a külön kormánynak Bonnban történt fel­állításával kapcsolatos tevékeny­ségét. A neme*, nép véleményéi ezrei a kér- déssel kapcsolatban senki sem kér­dezte me,g. Támogatják az anHdemoIiPalikns szervezkedést A „bonni.alkotmányit a nyuga : hatalmak megszálló hatóságainak egyenes nyomására hozták lé,'re, akik lényegében maguk diktálták az alkö1.- má-ny legfontosabb in ézkedéseii. A ..bonni alkotmány" nemcsak, hogy nem tartalmaz semmiféle intézkedést a né met monopóliumok és junkerek ural­kodó szerepének korlátozására, a,me. lyek. ösztönzői és a szervezői voltak a néme: agressziának és fő támaszai a hitlerista rendszernek, hanem éppenséggel szabad kezet ad nekik újabb antidemokratikus tevékenység kifejtésére. A „bonná alkotmány" valójában csu­pán függeléke az úgynevezett „meg­szállási szabályzatnak“, amelyet az Egyesük Államok, Nagybritannia és Franciaország kcrmálnya írt elő Nyu. gaí-Némelorszá.g számára. A „meg- s-záúlási szabályzat" kifejezője anna-x a politikának, amelynek célja megakadályozni a német békeszer. ződés létrehozását és megenged­hetetlenül hosszú időre kitolni a megszállási rendszert Németor­szágban. Ezután a jegyzék vázolja az angol, szászok önkénye? in ézkedéseit a nyu- ga‘német bábkormány ftiáilí ására. Németország békeszerződésben válla'1, demokra izálásár.ak elszabotál ására. Néme'ország ketlész ki ásónak é-> feldarabolásának politikája — mondjt a jegyzék — beietözőc'ö'.! az Egyesük Államok, Nagybritannia. és Francia- ország 1949 áprilisában Washing on ban megtartó!: trt.nícs,kozákon elfoga­dó!'. határozásokban. Ezek a határozatok Nyu gat-Né­metország számára „megszállási s'alutumot" vezetnek be, ez a s'.a'ulum leit az alapja a „bonni alko Hiánynak". Ez az egyezmény ha­tározol tan a Szovjetunió, az Egyesüu Aüamok, Nagybri annia és Franeiaor. szag küzöA Németország negyna^ mi ellenőrzési rendszerérőig ^ lé re jc> . alapvető egyezmény megsegilésére irá­nyul. ISídfő 11/ 8m|»**ria!>í“íwl» támadó terveihez A jegyzék nyomatékosam hangs,ú. lyozza: A szovjet kormány .öbbszö rámutató t arra, mily végzetes követ, kezményekkefl jár a három nypgal: A Magyar Táviraii Iroda jelenti: A Bonnban ez év szeptember 20- án az Egyesült Államok, Nagybri­tannia, és Franciaország által . létre­hozott külön nyugatnémet országi kormány alakításával kapcsolatban a magyar kormány szükségesnek tartja leszögezni, hogy e kormány önkényes létesítését helytelennek és a nemzetközi béke érdekeibe ütköző­nek tartja. A magyar népnek, amelyet Né­metország imperialista és militarista körei és azok reakciós magyar csat­lósai három évtized folyamán két- ízben sodortak igaztalan és bűnös háborúba, életérdeke, hogy a demo­krácia és a béke áldásait tartósan biztosítsa a maga számára, és keserű tapasztalatai alapján tudja, hogy a demokrácia és a béke ügye veszé­lyeztetve van, ha Németországban ismét azok az antidemokratikus erők kerülnek hatalomra, amelyek orszá­gukat egy új imperialista _ háború szolgálatába akarják állítani. A Magyar JíébKöztársaság kormá­nya ebből kiindulva kénytelen fel­emelni szerel a nyugatnéntetorszagt különkormány fent, említett vieyala- hit-ósa ellen, amely a béke és a de­mokrácia érdekeit veszélyesteti. Már az a tény. hogy •'< német nép­nek egységes, demokratikus kormá­nya helyett önkényesen Németország ro-y része számára, a Nyugatnémet­országot megszállva tartó nagyhatal­mak az ottani reakciós elemekre tá­maszkodva. külön részkormányt ala­kították, eleve nemhogy elősegítené, de feltétlenül hátráltatja és akadá­lyozza, egy olvan egységes és békés Németország kialakítását, amellyel nz összes demokratikus országok véglegesen békét köthetnének, ami a tartós béke biztosításának egyik fontos előfeltétele. Külön veszedel­met lét. a magyar vén és n magyar kormány abban, hogy az újonnan alakult nyugat német országi kormány­ban a vezető sserenei ugyanazok a körök játszók, akii- Nyugafnémef- országnt évtizedeken keresztül az imperializmus és milifariznvts. ké­sőbb a hitleri tusizmus szellemében kormányozták. Nem fér kétség ah­hoz. hogy ez a bonni kormány, amelynek élén Hitler volt hívei és a német monooó'tőke ismert kénviselői állanak, a reakció megerősítését je­lenti. elősegíti a német fasizmus újjáélesztését és Németországnak az imperialista célok szolgálatában való újra felfegyverzését. A magyar kormány annál ke- vésbbé tudja megérteni, hogy az Egyesült Államuk, Nagybritannia és Franciaország kormányai az általuk kötött alapvető nemzetközi egyez­ményeket ilyenmódon megtagadják, inert ugyanezek a kormányok is­mételten azt a vádat emelték és emelik a magyar kormány ellen — és még hozzá teljesen alaptalanul — hogy a magyar kormány nem. tartja be az általa elfogadott szer­ződések határozatait. Noha a ma­gyar kormány ennek a vádnak alap­talanságát ismételten és minden kétséget kizáró módon bebizonyí­totta, az Egyesült Államok és Nagy­britannia kormányai, amelyek a potsdami határozatokban a német imperialista és militarista körök megsemmisítésére és az egységes, békés, demokratikus Németország kialakítására vonatkozólag vállalt kötelezettségeiket megtagadják, ezekre az alaptalan vádakra hivat­kozva ismételten ellenezték Ma­gyarországnak az Egyesült Nemze­tek kötelékébe való felvételét, annak ellenére, hogy ugyanezek a pots­dami értekezlet 10. számú határo­zatában kötelezettséget vállaltak Magyarország felvételének támoga­tására. Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányai ezen túl­menők^ a békeszerződés szellemében és betűjével éles ellentétben vonakod­tak és vonakodnak visszaszolgáltatni fi nemei fasisztáik és a magyar béren­ceik állni Ausztria és Németország nyugati övezetébe elhurcolt magyar inunkat. Támogat jóik és szervezik a Nyugatra szökött Horthy- és Szálasi- hadsereg maradványait azzal a céllal, hogy segítsék a magyar demokrácia megdöntésére összeesküvő elemeket. A magyar nép és a magyar kormány meg van győződve, hogy a népek tar­tós és szilárd békéjét csakis azokon az alapokon lehet elérni és fenntartani, amelyeket a potsdami értekezlet hatá­rozatai és a többi hasonló nemzetközi alapokmányok lefektettek: a fasiszta ás minden más antidemokratikus ele­mek rileni kérlelhetetlen harc, és a né­pek függetlenségének és demokratikus fejlődésének biztosítása .alapján. A Magyar Népköztársaság kor mé­nen teljesen egyetért a Szovjetuniónak azzal a jegyzékével, amelyet Gromíko külügyminiszlerhelycttcs október else­jén Nagybritannia és az Egyesült Álla­mok moszkvai követeinek, valamint Franciaország moszkvai ügyvivőjének a néniét kérdés ügyében átnyújtott, mert a Szovjetuniónak ez n jegyzéke éppen ágy. mint a Szovjetuniónak a német kérdésben eddig fs követett egész politikája a béke cs n demokrá­cia érdekeit szolgálja — ugyanazokat az érdekeket, -amelyekért a Magyar Népköztársaság kormánya eddig is küzdött és a jövőben is küzdeni szán­dékozik. A Magyar Népköztársaság kormá­nya a fenti nyilatkozatot jegyzékben a Szovjeltínió, Nagybritannia az Egye­sült Államok és Franciaország kormá­nyainak hétfőn este tudomására hozta.

Next

/
Thumbnails
Contents