Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

ms OKTOBER ÜB HR P L d 5 4MSQ.OI JEMfCiSEM A pécsi AVESZ-nál nem keve­sebb mint 76 egyéni versenyző van és 35 brigád ál] versenyben egy­mással. Mondhatnánk, hogy az egész üzem minden dolgozója vala­milyen tonnában munkaversenyben áll. hiszen a 15 brigádnak van leg­alább 100 tagja és ha hozzátesszük a 76 egyéni versenyzőt, akkor szinte mindenki a versenyzők közé kerül. Az üzemi bizottság falán két táb­lázat is hirdeti a versenyeket. Az egyik táblán a 15 brigád tagjai so­rakoznak, a másik táblán pedig az egyéni versenyzők, névvel, foglal­kozással. Szcmmelláthaló, hogy ver­seny van. bejárat lépcsőjétől jobb­ra három jókora hirdetőtábla is van. Mindenféle tudnivalót . hirdetnek rajta, ott van például a tervköl- csönjegyzés eredménye is, de a munkaversenyről semmi. A bejárat ajtajával szemben, a folyosó falán, úgy, hogy aki belép, .szinte fejjel nekimegy, hatalmas tábla, szépen kirajzolva. Balra él- munkás-csiUagot viselő munkás néz büszkén a szemünkbe, jobbról egy másik a tenyerébe rejti az arcát, Úgy szégyenkezik. A két fej alatt üveglap alá csúsztatott papírlap, ■ Dicséret” és „Szégyen" felíratta]. Az üveglap alatt azonban üres a papír. A folyosón még néhány lépés­sel odébb díszes üvegezett szekrény­kében faliújság. Ott sem hirdeti semmi azt, hogy ki ért el jó ered­ményt és ki maradt le. Ezt egyedül Temesi elvtárs, az üzemi bizottság titkára tudja, de ő is csak akkor, ha előbb (kiszámolja. A legújabb eredmény például a komlói táwezetéképílő csoporté. Rövldebb idő alatt végezték el az előirt hosszúságú távvezetéket és ezzel 122% -kai teljesífették túl a nopmát. Ez csak az ÜB irodában derül ki, miután Temesi elvlárselő- J'őleg a jegyzőkönyvekből kimutat­ja, hogy a legmagasabb ázázalék *08.5, mert az AVESZ-nél nincs norma, csak mutatószám. 'I isztázznU végre hogyan Is Wl az AVESZ munkaversenye. Van­nak itt termelő munkát végző dol­gozók: a szerelők, lakatosok, ková­csok és a távvezetéképítők. Vannak Mirzetszerelők, akik egy-egy körzet villamoshálózatának • karbantartását végzik, pénzbeszedők, akik a fo­gyasztóktól beszedik a fogyasztott áram diját ás szellemi, dolgozik. Valamennyien versenyeznek. Leg­alábbis a táblázat és a jegyzőköny­vek szerint: — Egyedül a könyvel őségen nem akármik versenyezni — panaszko­dik Nagy György elvtárs. aki a bri­gádversenyekért felelős — kifogáso­kat mondanak, hogy az ő munká­inkat nem lehet értékelni. — A pénzbeszerlők versenyében — Magyarázta Temesi. elvtárs a ver- fony során az addigi 8—9 száza­ikról fél, sőt egytized százalékra csökkent a visszahozott számlák összege, de ezen túl már nem lehet Menni. TersenyzoK lílszámánalí *J*Syobb felét teszik ki a szellemi dolgozók és a pénzbeszedők. Ez a Verseny azonban egyszerűen csak Eredményeiről nem tud senki. Egyedül a produktív munkát vég- *°k eredményeiről tudhatnak, mert csak azt lehet kimutatni. Ezeket az eredményeket viszont ismertetni kellene. Faliújságon is. a ..dicséret” íábiáján is. Mindebből az derül ki, hogy az AVESZ-néi a kimutatások kedvéért »beszerveztek” mindenkit n ver­senybe, Könyvelőt és számlázót, aki azt sem tudja, hogyan versenyez­zen, pénzbeszedőt, aki csak annyi pénzt szedhet be, amennyi számlát kap és körzeti szerelőt, akinek nincs normája, tehát azt som tudja, hogy mit kell teljesítenie. Ebből ered az, hogy az AVESZ-nél olyan verseny van, amelyben résztvesz mindenki, de amelynek nincs eredménye. Olyan verseny, amelyről mindenki tudja, hogy van, de senki sem tud­ja róla, hogy hogyan áll, milyen tel­jesítményekkel emelkedtek ki ben­ne, kik maradtak le és kik győztek. Ha pedig ezt nem tudják, nem tud­nak a versenyről semmit. így még az ÁMTESX-nél scm lehet versenyezni. Inkább legyen a versenyzők létszáma kevesebb az üzem teljes létszámánál, de annak legyen eredménye. Ne táblázat, jegyzőkönyv és' statisztika legyen a verseny, hanem a dolgozók alkotó kedvéből, lelkesedéséből cs lendüle­téből fairadó valódi verseny. De ha már a nogyobbszámú ver­senyzők versenyéneit az eredmé­nyeiről nem tud senki, legalább a valóban versenyzők eredményeit tudják. Nemcsak a hangoshíradó­ból, amelynek a szava elszáll a mű­helyeit és irodák felett, és alig hagy nyomot, hanem a „Dicséret” és „Szégyen” táblájáról is, a fali­újságból is, amely előtt minden reg­gel mindenki elmegy. A tanulság mindebből az, hogy az AVESZ versenye „átszervezésre” szorul. Mégpedig úgy, hogy Inkább csalt az versenyezzen, aki akar, aki elég öntudatos arra, mint hogy a „mindenki versenyéről” senki se tudjon. És inkább csak azok ver­senyezzenek, akik eredményt is tudnak elérni, mint hogy az egész üzem munkaversenye lapos, lélek­telen statisztikává véljen. Az ÁVF,SZ pártszervezetének és szakszervezeté­nek ezt kell megvalósítania és ak­kor az öntudatos, lelkes verseny­zőit eredményeiről mindenki tud majd és az eredmények másokat is hasonló jó eredményekre sarkalnak. I kommunistának tovább kell látnia az ország határánál „Rá keft térj)} arra, hogy propagandánk most erőteljesen a nemzetközi kérdések ielé forduljon. Ezzel kapcsolatban neveiömunkánk mind nagyobb súlyt fektessen a prolsíárinler- nacionalizmus propagandájára.” (Pártunk, Központi Vezetősége Politikai Bizottságának határo­zatából.) A munkásosztály az egész világon most vívja végső harcát az utolsó óráit élő kapitalizmus ellen és ebben a harcban sorra aratja győzelmét. A magyar munkások a Szovjetunió se­gítségével megszerezték már a hatal­mat és most saját országukban, Nép- köztársaságunk erősítésével segítenek a külföldi munkásoknak a munkás - osztály nemzetközi harcában. Herr György a pécsi Bőrgyár Man­kos műhelyében dolgozik, A munka­pad mellől nézi a világ eseményeit és este, szemináriumon tanulja meg, hogy azokat helyesen értékelje. — Az angol munkások mos>: meg­tanulják — mondja —, hogy az extra- profithól csak addig jut nekik, aniig a tőkéseik ki tudják zsákmányolni 'a gyarmatokat. —- A francia tőkések — fejti ai ^ _ . Kovác» Sándor most fejezte bo a vacsorát. A téglából rakott tűzhely­ben még izzik a parázs, aminél a vacsorát a felesége iricgmolcgítotte. Nem régén, közvetlenül vacsora előtt jött be, odakinn már hideg van, a szél .is átfújta, jólesett ide- henn leülni a meleg konyhában, jól esett a jó meleg vacsora és jólesik most, a vacsora után érezni, hogy testét átjárja a meleg. Szinte érzi, mint hatoi .be minden izébe, mint járja át a csontjait, melyek egy nyo­morúságos télen alaposan átfáztak, és ilyenkor ősszel mindig estébe juttatják azt a telet fienféhnesen elhelyezkedik ________________a széken, do­hányt és papírt vesz elő, gyakorlott mozdulattal cigarettát csavar, gyu­fát keres, rágyújt Jó mélyen le­szívja a füstöt, aztán lassan engedi ki a száján. Ha valaki figyelemmel kísérné mozdulatait, nézné az arcát, minden megerőltetés nélkül megálla­píthatná: ime egy megelégedett em­ber. S valóban Kovács Sándorban most a megelégedettség az uralkodó ér­zés. És nem igaz, hogy a megelé­gedett ember nem szeret visszagon­dolni azokra a.z időkre, amikor rosz- szabbul ment sora, Igenis szeret. Szereti összehasonlítaui a régi rosz- szat a mostani jóval, hisz így még jobban érzi helyzetének javulását Kovács Sándor is ezt teszi magában. Efőrészt, hogy ö is összehasonlítsa múltját a jelennel, másrészt pedig még, mint egyéni gazda megszokta, hogy ilyenkor ősszel, miután már mindent betakarított, számot, vessen a2 eddigi munkával, felmérje, mit is eredményezett egész év] fárado­zása. Klein le a felszabadnia* előtti ____ évek jutnak őszébe. Lá tja magát, amint a kuliknál dol­gozik, kukoricát kapál, szárat vág, harmadából, krumplit ás tizedéből. Ezekben is csinált számvetést. A számvetés abból állt, hogy megálla­pította: talán hú Svéli g eiég lesz a kenyérnek való, disznót ebben az évben sem ölünk, s ha a tél folya­mán nem sikerül valami munkát Az idén apui, akkor csak a nagy ég a meg­mondhatója, hogy mi lesz a család­dal. Aztán a felszabadulás utáni idők következnek. Ekkor már a maga gazdája volt s két tehénnel művelte juttatott földjét. Most a tavalyi számadása jut eszébe. Szűkösen volt meg a fejadag, zsirnakvaló volt még egy kevés, mert sikerült vágni egy 00 kilós malacot-. Volt még egv kis kukoricája, takarmány a tehenek­nek és... cs ... — gondolkozik — más semmi. Kovács Sándor, a reménypusztái termclőcsoport 'ingja őszintén bevall­ja magának, míg egyénileg gazdál­kodott, sok fáradozása nem járt va­laki eredménnyel. Nem rajta mill­iót t. Öt-hat, de még 10—32 holdból se lehet a mindennapi kenyérnél sokkal többet (ternjelni. Mit tudott venni magának? Kct-három év is el­telt, míg egy öltözet ruha sikerült valahogyan. már másként volt. Az ____évnek ugyan még nincs vé ge, még nem csinálták inog, a. végső elszámolást, do azért nagy­jából már fel lehet mérni az ered­ményeket. Most nem is azt számol­gatja, hogy mennyit kapott, inkább azt, sorakoztatja fel magában, hogy mit vásárolt. Nézzük csak... Vett magának egy öltözet ünneplő ruhát. Kellett már évek óta, nem volt mit felvenni vasárnap. A ruhá­hoz cipő is kellett; vett azt is. Az­tán, hogy teljes legyen, vett hozzá inget is. Finomabb fajtát, amit. csak ehhez a ruhához vesz fel. Csinálta­tott magának egy jó bakancsot is. 220 forintba került, többen mondták is, hogy drága, volt, de megérte. Minden a legjobb anyagból van bon­ne, pár évig nem lesz gondja ba­kancsra. Persze az asszony is vett magának elég sok mindent. Ezt már nem tudja olyan pontosan, gondolkodni kell rajta. El is gondolkodik vagy tíz porcig, míg mindent összeszed. De nem baj. most maga is akarja látni, mire is ment ezalatt a 9—10 hónap alatt ’Reménypusztán. Várjunk csak... hány ruhát is veit az asz- ssony? Hármat vagy négyet, állapít­ja meg magában. Vett egy cipőt, is, meg alsó.ruhát is, hisz ö se azt az egyetlen inget vette, amit az ünnep­lő ruhához szánt. Valamit még vett, de ,nora akar eszébe jutni. Elgondolkozva néz a levegőbe, homlokát összeráncolja, az egész ember csupa gondolkodás. I — RSeEígeíed azt a párnát, te , bet-vár — szól rá •tettetett haraggal kisebbik fiára, a 8 éves Pistára,, aki mióta, hűvösebb az idő, felelevenítette tavalyi szoká­sát, hogy lefekvés előtt megmclegíti a párnát. Aztán mosolyog-,-a nézi, amint mezítláb, lábujjbegyen, a me­leg párnát magához szorítva szalad a szobába. Persze a huzatok — jut eszébe a párnáról. Az asszony csináltatott még két dunnahuzatot meg hat pár­nahuzatot is. Na meg ezt a kiseb­bik fiút is felöltöztette tetötől-talpig. Az idősebbnek, Lászlónak hívják, már 17 éves, igen, neki is szépen vettek. Két rend ruhát kapott, egy ünneplőt., meg egy hétköznapit, egy pár cipőt az ünneplő ruhához, meg egy pár csizmát is Kovács Sándor hez, most már, hogy nem magára gondol, hanem a, családra, egv kis büszkeség is ódapárosúl. Hogy föl irányította a család sorsát. Gon­doskodik róluk: van kenyérnek való, 150—160 kilós lesz a disznó, amit le fognak v ágni... .Kovács .Sándor lassan befejezi a számadást. Későre jár már az idő, le kell feküdni neki is. A család többi tagjai már alszanak, a. többi lakásokban is egymásután alszik ki a fény. Reménypusztára r.iboru't az éjszaka. A lakásokban pedig Kovács Sán­dorhoz hasonló megelégedett embe­rek alusszák nyugodt álmukat. ' Békés József J.V. SZTÉL rr MÜVEI ELSŐ KÖTET 1901-1907 * mijmlilnan jeleni!* mejjf SZTÁLIN elvtárs 16 kötetben ÖfsaessylS,}. tölt művei magyar nyelvű lilmJá^ának el»ő láöieíe VH,OLDAL. ARA DÍSZES EGESZ V ASZONKÖTFSBF.N 15 FORINT SZIKRA KIALVA­megelégedettségé véleményét — most a munkások aka­rata ellenére mégis megalakították a maguk kormányát, de ez sem lesz hosszúéletü. Nem is lehet, mert a kor­mány az imperializmust szolgálja és az imperializmus maga is már a hal­dokló, életképtelen kapitalizmus, ami jaár csak a legkétségbeesetlebb eszkö- zölrkel judia fenntartani magát A francia munkások egyre világosabban látják az árulást és mindig erősebben harcolnak ellene. A saját jövőnket is biztosítjuk, ha segítünk -nekik ebben a harcban. Vannak azonban elvtársak, akik nem tanulnak ilyen szorgalmasan s ezért nem Is látják ennyire .lisztén a munkásosztály nagy harcát. Várady András elvtárs a nyersbőr- raktárból például csak azért megy haladószemiáriumra, mert „oda jelöl­ték ki." Pillanatnyilag „nem ér rá” foglalkozni a dolgokkal, mert az érkező nyersbőrök sok munkát adnak — A Kínai Ncpközitársaság meg­alakulása? — kérdezi — erről őszin­tén szólva azt hiszem, nem olvastam, pedig tudom, hogy a kínaiak hosszú harcok után végre felszabadították magukat. Majd utánanézek és akkor tudok róla beszélni. Abrahám Géza az újboxoshsn nem jelentkezett szemináriumra, — Két alapfokú szemináriumom van — -mondja — nőm akarok most egy 'harmadikra is járni. Amennyi} én már tanultam, azzal magasabb helyen kellene lennem. Különben most beteg a feleségem és nekem vannak könyveim, amikből ói lkon jobban tanulok, mint a szemi­náriumon. Az otihon végzett „egyéni tanulás” eredménye látszik is Ábrahám elvtár­son. Azért mondja, hogy neki már „magasabb helyen” kellene lennie és azért nem látja tisztán, hogy a Né­ni® Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió segítségével a német nép jó írtra térését jelenti és hogy ez a számára is milyen nagy jelentőségű esemény. — Ha a/, ember nem tanul — mond­ta Békés Sándor elvtárs — akkor el­merül az apró gondokban és nem lát tovább a műhely négy falánál. Pedig ma már tovább ' kell látnunk még az országhatároknál is, csak akkor vé­gezhetünk jó munkát az üzemben is, a Pártban is. Békés elvtársnak igaza van. Minden párttagnak kötelessége és minden dol­gozónak saját érdeke, hogy mégis merkedjen Párt diadalra vezerö el- mélelével. De igaza van Brunner elv- társnak, a Bőrgyár párttitkárának is. amikor kijelenti: — Azokat a párttagokat, akik nem akarnak tanulni és fejlődni, annak ellenére, hogy a Párt megtiszteli? őket bizalmával, szigorúan meg kell rónunk és nemcsak megmagyarázni fogjuk, hanem be is bizonyítjuk, hogy aki a tanulásban méltatlanná teszi magát a Párt bizalmára, ?.z nem szó míthat a Pártra a továbbiakban scr-i PánSunk politikai bizottsága nem azért hozott határozatot az oktatás, rói, hogy a Párt (ajjiai ne tartsák he Szemináriumok, iskolák cs danfolyn- mek tömege és a pár'.sajfó napi ol­vasása leszi lehetővé, hogy a pirí­tások és pártonkívfili dolgozók meg­ismerkedjenek az élenjáró elmélettel. Ezt a lehetőségei- minden kemmu nista dolgozónak kötelessége kihasz nálni, mert csak így tudjuk biztosí­tani további fejlődésünket és az el­lenség próbálkozásaival szemben való erős ellenállásunkat. Áss őszi mélyszántás a fövő évi termésünk alapfa Déldunántút dolgozó parasztsága megértette Pártunk Politikai Bizottsá­gának felhívását és a felhívás óta tel­jes erejével végezte az őszi vetési mun­kákat. Ennek ered monyéképpen az utolsó napokban ugrásszerűen emelke­dett a búza vetésterülete és a dolgo­zó parasztság nagy része idejében be­csülettel eleget tett az összes dolgozók kenyere iránti kötelezettségének és a kenyérgabonát kevés kivételtől elte­kintve már elvetette. A vetés befejezése után azonban nem szabad az ekét félre tenni, ha­nem szervezetten minden erőt az Ösri mélyszántás gyors és alapos elvégzé­sére kell fordítani. Az őszi mélyszántásnak — száraz­ságra hajló éghajlatunk melleit — leg­nagyobb jelentősége a vízgazdálkodás szempontjából van. Az ősszel megszán, teát talaj fellazítva, sokkal több ned­vességet tud magába fógadui. mini a sima felületű, összelömődött tarló. Az­által, hogy a tulaj föl van lazítva, a téli havat jobban megfogja és a szél nem tudja olyan könnyen elfujn: mint a sima felük Ifi (irtairól. 'Ez'rt nem szabad az őszi méávszánllst le­beny-: érti-, vagy lefogások:!: A talaj tápanyagtartalmát is nőve! jük az, őszi mélyszántással. A talajban ugyanis a tápanyagok nincsenek mind a. növényzet gyökerei által felvele hí ál! apó! hah. Az őszi szántást lehetőleg 20 ecet’* méternél mélyebben kell végezni, ez­által több és több termőréteget tárunk fel és termőföldünk mennyiségét fii.' Kőleges irányban növeljük és enn-k arányában a katasrtrálls holds nkinti termés is nauvohb lesz. annak éli,- nére, hogy a földünknek a terület,•' hat. holdakban növeltük volna. Éppen ezért, mihelyt a vetéssel és betakarítási munkálatokkal végeztünk. teljes erőnél nz őszi mélyszántás felé keli fordulni-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents