Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

a ■?! >> “ di si a <u su M . p <u 6 » ft 9 t 2F tm OKTOBER » EGY KULTÚRCSOPORT MUNKÁJA A MERLEGEN ‘ Gyakran ansiSkísstűak snag te üze­mek, egyesületek fctóúrcsoportjainak Ijnnderrfajti szerepléséről, legtöbb c-satben az elismerés hangján szólva róluk. Ha bíráltunk néha-néha, a leg­enyhébb modorban tettük. Igen sokszor a. kelleténél kesztyűsebb kéz- »ah A természetes fejlődés első, erőt­lenebb lépéseit kísértük akkor aggó­dó, vagy lelkes figyelemmel. Azóta azonban már évek múlottak d, a követelmények megnövekedtek az irammal egyetemben. Az enyhébb, ajairozó (kritika ma már egyenesen bűnné válik, ha túlzó jóindulat szüli, Zsdánov «Írtál» szerint: „Aki nem htd lépést tartani'a néppel, nem fud- fa kielégíteni a nép megnövekedőit igényét • annak az ideje lejárt Vonatkozik ez a megállapítás íróra, művészre cppanúgy, mint a kuHűrcso- portokra- Es 9 fisoknak is szól ez a bírálat zJcik névszódat nem szerepelnek beá­sni) üzemek knltürgáidáina'k, egyes srereplőiaeik, irodalmi estek szervezői­nek egyaránt Ezúttal a Magyar Szovjet Társaság pécsi csoportjának a legutóbbi időben kifejtett munkásságával foglalkozunk. Elsősorban azért, mert a Magyar- Szovjet Társaság a legtevékenyebb szarv, amely kulturális működést fejt ki, amellett népes tagsága folytán az összes üzemekkel, egyesületekkel ál­landó kapcsolata van legalább is kapcsolatának kell lennie. Nem rolna helyénvaló, ha nem fog­lalkoznánk a Társaség munkájának napfényes oldalaival, azzal a szélee- skálájú knltőrtevékenységgel, amelyen keresztül a legnépszerűbb nevet har­colta ki magának az utolsó pár ér *4*tt. Elsősorban figyelemreméltó az a munkásság, amelyet a kitűnő szovjet filmek népszerűsítésének szenteli a Magyar Szovjet Társaság pécsi csoportja. A filmek propagálása, a közönségszerve­zés, igen jelentős eredmények előké­szítője volt. Ugyancsak emlékezetesek n Társaság nagyszabású kiállításai, {Puskin, Petőfi * mindenekelőtt a Szovjet Kultúra Hónapja stb.) emlék­ünnep-rendezései is. Jól induló, de fokozatosan lanyhá­id kampánnyá váíott a Társaság Jnilfúrcsoport j ának1* működés«. Igen nagymértékben járni hozzá az általá­nos szellemi felemelkedéshez a ki­sebb, lelkes knltórcscportok munkája, amennyiben az műsoranyagában és általános nívójában csatlakozik ah­hoz az akcióhoz, amely szem előtt tarja Zsdánov elvtárs egy másik mon­dását: „A valóságot a maga forradal­mi fejlődésében kell ábrázolni\ Az irodalom és művészet társadalomi la­kitó erejének kell szerepelnie a cso­portok mindenkori műsorában. A Magyar Szovjet Társaság pécsi csoportja az utóbbi időben főleg a fent említett követelményeket veszítet­te szara elől s így fordulhatott elő néhány ízben a progra romok össze nem illő tarkasága s nem egyszer, hiá­nyossága. A sebtiben elkészített mű­soranyagba a legrutnxósabb rendezők­nél is könnyen csúszik bele „kiegészí­tő anyait"’ címen oda nem illő szám. Például egyik Gorkij emlékezetére tartott esten a szavalok — egy kivé­tellel —. különböző orosz és örmény költők verseit adták elő. A másik szempont ‘— s talán e vo­nalon követte el a legnagyobb hibákat a Társaság, a legtöbb kultúrcsoporttal együtt —i a szereplők ellen szól, akik igen gyakran nem hajlandók új anyag betanulásával illeszkedni a műsor ve­zérfonalához, hanem ilyen kijelenté­sekkel válaszolnak a felkérésekre: — „Sajnálom, én csak a „János vitézi­ből tudok három számot, meg a „Ma- rica grófnőből" egyet, A Társaság ve­zetősége viszont nem egyszer ílven szempontúi ezer int adta feaföburűs©- rát. A mi szeöemi harcunkba» »ine» meg­alkuvás! A gyenge (kézzel fogott feul- túrcsoport működése veszélyessé vál hát s többet árthat, mint amennyit használ. A legfőbb veszély# az ideológiai liberalizmus Egyetlen mód « hibák kiküszöbölésére a legalább kéthavi programmiere pon­tos elkészítése, a műsoranyag ideje­korán való kiosztása * szereplők szá­mára. Nem mellékes körülmény s kulturszervek egyimásssal való állan­dó kapcsolata sem. Okvetlen kiküszö­bölését ajánljuk a jövőben a „közkí­vánatra" való ismétléseknek 1 Mi a Magyar Szovjet Társaság pr esi csoportjának működésével ka peso latban jegyeztük meg} a fentieket, dr. nem kisebb mértékben szólunk mhs- den mondattal a többi kttltűrcsopart- boz is. Nem engedhetjük meg magunk­nak azt a luxust, hogy '« szellemi emelkedést irányzó harc egyik lénye ges pontján rést üssön a hanyagság, vagy a fegyelmezetlenség, A pártszerű kritika állandó, rfea- gedhetetlen kísérő lesz mindig a szel lemi harc frontján is, mert ha cgvík legjohban dolgozó kullúrszerv munká­jában is szépszámmal akadnak kikü- szöbölnivaló hibák, mennyivel több akad a kisebb, nem egyszer nívótla nabb működést kifejtő csoportok trutn kajában 1 Nikelszfky Géza kollektív kiállítása Egy emberéletben « hetvenedik ét az utána következő évele legtöbb­ször már vem számíta­nak az alkotás korának. Ezért [elismerést érdemet az, ha valaki ebben « korban alkotó mániát végez is méghozzá a húszegy.néhányéoesek derűs optimizmusával. Nikeiszkg Gésa 'hete­dik kollektív kiállítása, ha másért sem votna érdekes, csalt ezekért a tulajdonságokért, akkor is figyelemreméltó ese­mény lenne. (De itt sok­kal többről van szó. A vasárnap délben a Városi Múzeumban nyíló tártat helyiségé­ben ia színeknek olyan sugárzása fogadja a lá­togatót, zAintha ‘igaz tá­jakba érkezne, fák kö­zé, patakok mellé,a jó­kedvű munka otthonai­ba, suhanó, nyári fel­hői alá. Élettől duzza­dó, változatos témájú képeiben érezni a ki­egyensúlyozott leTküictü művészt, az 'idilli kör­nyezetek f araditól atlan bolyongóját. fis |ami fontos még: Nikeiszkg Géza mrrídcn alkotása mindenkinek szól, aki az egészséges világ, a természetes szépség rajongója, hó­dolója. Nincs az az egy­szerű munkásember, aki Nikeiszkg képei elé áll­va, ne érezné vissza azt az áhítatot, ami az Ősz- hajú, fiatalsziyii mű­vészt szállta meg a völ­gyek lankáin, erdők út­jain, vagy az óbányai dolgozók közölt. Nikeiszkg élete első alkotását ts kiállított», mintegy bizonyításai, hogy 1 egyenes, tudatos utat járt azóta, amióta a müncheni akudémiu kapuja alól kilépett, A kiálUtás [anyagúban vegyesen található olaj­kép, ukvareS, sőt pasz­tell is. Ezek közül leg­szívesebben az akvarellt használja a művész. Érthető, hiszen itt élheti ki leginkább dús szín- fantáziáját. Mipdent egybefogoa: Nikeiszkg Géza a legoptimistább és legtermékenyebb mű­vészein!: egyike, akinek minden tárlatát szívesen és érdeklődéssel fogad­ják' a művészet kedve­lői. —k—i­ISMERJÜK MEGAmÓUCOT IgY keletkezett a talaj Uzen! a (äkkilsnKkoi ro vetünk * 'tu­dományos kutatás egyik ágával kezd foglalkozni. A talaj keletkezését és életét tárgyaljaik meg. Először is földünk uraltját ismertet- jüfc. Már két évszázaddal ezelőtt Mi­hail Vaszrljevics Lomosjov, » nagy orosz tndós a következőket mondotta: „Kétségtelen, hogy a mostani fekete- zsíros talaj, az űgynevezett burnt»--; nem eteődfages és ősi anyag, hanem állati és növényi testek rothadásából kelct- keaett *z idők fóiyamán.“ Amikor még izzó gömb volt földünk Ez az igazság. Földünk nem volt mindig ilyen, amilyennek most látjuk, nem mindig volt rajta termő tala j. A t adomány pentasau megállapította, hogy sokroMó évvel ezelőtt földünk Utó gömb volt- Apró csiilag. A Föld hideg világűrben száguld« elvesztette melegét és lehűlt. Az izzó gázok, amelyekből állott, folyós fö- t’ieggé változtak és ezt a folyékony tömeget fokozatosan lehűlő szilárd kéreg vette körül, amelyben különféle ; -ványok vannak. A. Föld lehűlése még ma sem élt 'éget. Meggyőződhetünk erről a szín. Kinyik, peíróleumku1ak tanulmányo­zásánál. Bcblronyull, hogy a földré­teg hőmérséklete a mélységtől füg­gően állandóan melegszik, minden 3H méter ntán egy fokkal. A mély tár­nákban a túlságos hőség miatt már lehetetten a munka. Tgy Északameri kában, Nevadában egész sor arany­bányát üzemen kívül helyeztek, mert 2000 méter mélységnél a hőmérséklet már 46 Celsius fok. Ebből kiszámít­hatjuk, hogy a földkéreg hőmérsék­lete 100 kilométer mélységben 400 Celsius fok, &00 kilométer mélységben pedig .1800 Celsius fokot ér el, ennél a hőmérsékletnél minden ásvány meg­olvad. Ezért a Főid szilárd kérge alatt, amelynek vastagsága 100—150 kilomé­ter, még mindig tüzesen folyó és gáz- rremü anyag van. Néha a Föld belső rétegeinek meg­olvadt tömege és izzó gőzei áttörnek a Főid kérgének vékonyabb helyein, vagy még gyakrabban olt, ahol á ké­regben repedések vannak és ilyenkor forró folyós lávatömegek, izzó füstöt és hamut hánynak a Föld felszínére. A Föld felszínéből kitörő és felgyü­lemlő anyag vulkanikus hegyeket al­kot. A Földön a legtöbb hegy azonban nem vulkanikus. eredetű, hanem a Föld kérgének mozgásaiból, vetődései, bői, gyűrődéseiből keletkezett. Erinek ok* a lóid belső rétegeinek lehűlése és térfogatc-sökkenése* Ennek követ­keztében a Föld kérge elvált a belső, forró, izzó rétegektől és helyenként hatalmas boltozat formájában emel­kedett fel. Földrengéseik A rétegek súlya alatt ez a boltozat ne.ro maradhatott meg. Lesüllyedt és rátolódott a szomszédos kőzettöine- gekre 10 és száz kilométernyire el­mozdította, felgyűrte és begyekké vál­toztatta őket. Ilyen hegyek például a Kárpátok, az Alpok. A Föld rétegei­nek elmozdulásait és zsugorodását, a Föld kérgének rándulásait, rázkódá­sait földrengéseik kísérik. A Föld sebemén mutatkozó kitörő- ses köze lék nem maradnak meg ere­deti állapotukban. Állandóan hat rá­juk a hőmérséklet változása, a .víz és a szél. A hegyek, a sziklák felső rétege a nap melegének hatására nappal kiter­jed, éjszaka a lehűlés tintására összc- luízódik. így pusztul és repedezik a gránit is, A kőzetek egyik legerősebb rombolója a szél. A szél letöri V meg­repedt szikla - cs kődarabokat. A szélnél nem kcycsbbé rombolja a kőzeteket a víz.'A folyók és a pata­kok a hegyről lefutva kivájják a kö­vet. De- a víz a kőzeteket nemcsak rombolja esésével, folyásával, hanem fel is oldja azokat. A kőzetek rombolásánál még be­szélnünk kell a jégár erjéről is. ami­kor a begyekben lévő katlanokban a jég nagy tömegben gyűl össze és f >• tyamikén! zúdul le. A különböző kőzetek képződése je­lenleg is szakadatlanul folyik. Ma is vannak vulkánikus kitörések. Éppen úgy mossák a földet a patakok és a folyók, a tengerek és az óceánok cp- penúgy puszlftják a-partinkat, mini azelőtt, A szél homok- és porfelhőkéi hord. a föld arculata állandóan váltó, zik órától órára, észrevétlenül. tD» Oi r­04*i£jiyAttk Egész Magyarország versenypálya, Nézőközönség az egész világ. Egy futamnak vége nemsokára. Kétkedve., pislogva biz’ hát mii ísis^s a sok néző! lelkesedve, irigykedve. Előtte a világcsoda.», Sző, becéző Kincs elég, dicsérni őket kik száz évnyit építettek három évig. Kebel e költőknek «ebb £e$&9afa$ mint az, bogy válláré vés® titeket, mutogatni az orom mámorban? Lám mennyi újfajta bős születeti i és ez a nép nem bálára eáett Kogffirf 4Í Pattanva ugrik, mert ma mSr a Párt s a gép segíti játszva dolgozni. — s ha kell — keményen Xasznákti éles eszik f ? Újfajta birtŐzÖ vagy: ÚjíSS! Nem szakadsz meg a versenyzés» -aíai& Nem erőlködsz mint, rég, mégis gycszpk és még mindig, mindig! feljebb halmi a grafikon. Nyomor? kct-vállra nyék!tenihaő örökre elment a kedvel v a a papíron»*« i1 Fendvasod útlevelét és tudod: van terepe-m% r g-t a nyugaton. * .a A Nem ájoldozol, mint a IraxSöJttcSí, mégis leütöd a laza normát. Nem fulladozol, mint a fnt5bajn.sk, inegis több púpozott cSrH® fiit út a mérlegen. Mmtagazdák, éímnnkásofe boldog veletek a pálya és szívesen csattan össze míiliárdnyj tenyér, ha a sikert látja. Így» így; legyen velönK ra.. „ Nézzük -csak!''Ko®^Slf'r a Mesetárt? Júííaz: száztízenegy-háromSzaS'». * Jólvan! Csak így tovább! Edd^g'-vneg^rf- utat javítva, mind többet fizet a szorgalom és hazánk edzett teste» acélos izmok kerülnek. Nincs oltalom u támadó ellenségnek. Felvonulhat tőlünk délre s jobboldalon. Kcnycrnövesztő nagy versenyüiácet. a mi clcktrcuics eszménk hajija. Áramgyorsan sietnek az újjak, íbnk, gépek s minden munkás karja centit sem kerül. Így oldódott meg a csoda... Ez a csoda: eszes munka, és egyre női kenyerünk hazánkon túlra is. eljut cgy-egy karéjjá a bőségből. 1 ' fi TARJA BÉLA, 'M IJBBPíTI^bIIk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents