Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

4 El » L Ó 1545 OKTÓBER 30 AfA» A . , . KÜLPOLITIKÁBAN Pénteken ünnepelte a csehszlovák dolgozó nép a Csehszlovák Köztár­saság megalakulásának 31. évfor­dulóját. 1918. október 28-án, harmincegy évvel ezelőtt, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után egy évvel a csehszlovák nép számára is lehe­tővé vált, hogy lerázza a Habsbur­gok nemzeteket elnyomó igáját és megalakítsa a maga Köztársaságát, a maga független, szabad államát. Csehszlovákiában is — mint ná­lunk, Magyarországon is — akkor még nem volt elég erős és tapasz­talt a néphatalom ahhoz, hogy to­vábbvigye a Nagy Októberi Forra­dalom fáklyáját, a burzsoázia ismét kezébe kaparintotta a hatalmat. De 1945. májusában a Szovjet Had­sereg felszabadító harcai nyomán, a szocialista ország segítségével most már véglegesen megalakult a Cseh­szlovák Köztársaság. „Csehszlovákia szabad dolgozói Kommunista Pártunk vezetésével eredményesen épí­tik új, független t népi államunkat. 1 Az ötéves terv eredményes végre­hajtásával, a szo­cialista munka­verseny fejleszté­sével szüntelenül , vi _/,.i fokozzuk a mun- ' ka termelékenysé- get és minőségét, •f'r' emeljük a lakos­GOTTWALD ság dolgozó töme­geinek életszínvo­nalát” — szól Gottwald elvtársnak az október 28-i államünnep alkal­mából kiadott hadparancsa. Ehhez a tervhez kívánt a világ munkásságának nagy vezére, Sztálin elvtárs is táviratában további si­kereket. ' A csehszlovák dolgozó nép ünnepe visszhangra talált a népi demokrá­ciák körében is, amelyek éppénúgy a Szovjetuniónak köszönhetik füg­getlenségüket és szabadságukat, mint Csehszlovákia. Ez a kormány sem lesz hosszűélclű * Franciaországban közel négyhetes válság után a tőkéseknek sikerült össfeeszkábálnlok egy nekik tetsző kormányt. Bidault, az új miniszter- elnök, a háború utáni időben már négy burzsoá kormányban volt kül­ügyminiszter. Szolgált a fasiszta diktátorok pózában tetszelgő De Gaulle-nek is. Most maga mellé vette a kipróbált amerikai lakájo­kat, velük alakította meg az új kor­mányt, amely tovább is kiárusítja a hős francia nép hazáját az impe­rialistáknak. Hogy csak a hirhed- tebbéket említsük: ott van a bukott miniszterelnök: Queuille. Moch a munkásgyilkos belügyminiszter, Schuman a gyakorlott hazaáruló, Kéné Mayer az amerikai tőkések kedvence, akik a kormányválság során valamennyien megpróbálkoz­tak mar a kormány megalakításéi­val. 1 Ez a kormány sem lesz hosszú életű, mert nem a francia dolgozók érdekeit szolgálja. Thorez elvtárs szerdán tartott nagy beszédében megmondta: „A francia nép olyan kormányt követel, amely felmondja a Marshall-térvet, az Atlanti Szer­ződést és mindazokat a megállapo­dásokat, amelyek megfosztják Fran­ciaországot függetlenségétől, válság­io a/u.m.cu.l » Wj U jl/A'U- CHSUsUlJUhv. ./i. \ uncia nép olyan kormányt köve- J amely kinyilatkoztatja a fran- J fí-?7ntií/f>f QTovyf'irir5<* kvAvt4-i húsé" ■ ba, munkanélküliségbe és nyomorba , viszik cs amelyek népünket egy új \ háború ka.tasztrófájába sodorják. A * francia tel, cia-szovjet szerződés iránti gét” \ A Eidault-kormány nem ilyen i kormány, nem is lesz hosszúélctü. / Az egyre fokozódó válságot nem \ tudja megoldani; csak tovább viszi a Franciaországot a csőd felé. A fran- f cia dolgozó- nép válasza nem marad a el. Az egység már megvalósulóban J van a kommunista, szocialista és a I keresztény szakszervezetek dolgozói J között. Ez az egység, a dolgozók 4 szervezett ereje fogja végül is ki- í vívni a francia nép akaratát: a de­mokratikus egységkormányt. A süllyed© hajóról­Három eseményről számol be a három rajz. Úgy is nézhetjük a három rajzot, mint pillanatfelvételeket a süllyedő imperialista hajóról. A tőkések mozgósítják csatlósaikat, fasiszta erőszakhoz nyúlnak, csakhogy megmenthessék a kapitalizmus foszlott bőrét. A hatalmas Szovjetunió, a népi demokráciák egész sora, a szabad Kína és a Demokratikus Német Köztársaság megalakulása s nem utolsó sorban az amerikai atom diplomáciát felrobbantó szovjet atombomba, nagy zavart okozott a vesztüket érző kizsákmányolok táborában. Hiába nyúlnak akármilyen barbár eszközökhöz az iro- períalísta hóhérok, sorsukat nem kerülik el. A válság Imi fámáiban Amíg Franciaországban a kor­mányválság megoldásával kísérle­teztek csaknem négy hétig hiába, addig Angliában a gazdasági vál­sággal birkóznak sikertelenül. Attlee miniszterelnök még hétfőn este is­mertette a kormány „takarékossági j tervezetét“. Ebben a tervben 280 mil­lió font „megtakarítását“ tűzik ki célul. Jellemző az .angol kormány takarékossági módszere! Elsősorban a lakásépítésekre fordítandó összeg­ből vesznek el 35 milliót, ami azt jelenti, hogy az angol dolgozók jó részének továbbra sem lesz rendes lakása és az építőmunkásoknak to­vábbra sem lesz munkájuk. Azonkí­vül felemelik az élelmiszerárakat, a tandíjakat és az iskolák étkezési díját, megdrágítják az orvosi rende­lések diját, és csökkentik a beruhá­zásokat. De mindez még nem is elóg. Cripps, gazdasági csúcsminiszter már kijelentette, hogy „az eddjg bejelen­tett takarékossági terv csak előjá­téka a még keményebb rendszabá­lyoknak“. Fejetlenül kapkod az angol kor­mány a vál­ság hullá­maiban. Fe­jetlenségére mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy Cripps. megcáfolja J minisztor- i elnökét: J Attlee azt J ígérte, hogy J a katonai J kiadásokkal J is takaré-1 koskodnak, azt is csök­kentik 30 millió font­tal. ö pedig kijelentette, hogy a ka­CRIPPS t-onai kiadásokat nem csökkentik, hanem emelik. A legjobb linzafiak védelmében Visinszkij elvtárs, az igazság fegy­verével, ragyogó érvekkel kiharcol­ta az amerikai szavazógépezet elle­Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Politikai Bizottsága előtt a Szovjet­unió küldöttsége erélyesen fellépett a monarchofasiszta görög kormány­nak a görög hazafiakkal szembeni vadállatig magatartása ellen. A gö­rög monanchofasiszták az elfogott görög hazafiakkal a hitleri fasizmust is messze felülmuló kegyetlenséggel bánnak. Még az athéni kormány kép­viselője is kénytelen volt beismerni az ENSZ-ben, hogy a katonai bíró­ságok az utóbbi időben 1698 halálos ítéletet hoztak. Ez a szám elenyésző ahhoz képest, aráit a hitleri hóhé- rókát utánzó görög kormány bandi­tái a görög hazafiakkal szemben el­követnek. A FELKELESKEZDETE Regigtdi ha: fejé járt az idő. A mun­kások ssertek a gyárakba. A nyomda megszállásainak híre gyorsan elterjedt a kerületben. íz gátolt tömeg kezdeit a nyomda körül összeverődni és körül­vette a hadapródokat A tömegben vö­rös górtGsrik is voltak a közeli gyá­rakból. Az egyik telefonált a Bolsevik Párt rozsgyesebvensziai j-fkerüteti bi­zottságának és közöké, bogy a hadap- ródok rombolják a nyomdát. A Pár kerületi szervezője — ok karúban a ke­rületi bizottságok tftkálrá: £gy nevez­ték — Mesoserjákov, értesítene h ke­rüld bizottság ragjait. Telefonon fel­hívták az újság szerkesztőjét, Sztálint. Izgatott hang jelentette neki; — A hadapródok a „Pravdák’ rom­bolják! — Sokan vannak? —•' K'sebb különítmény, tiszttel az élén. — Rendben van! Azonnal páncél­autót küldök. Sztálin elrendelte, hogy egy teljesen bolsevik-Mi csapatból két páncélautó küldjenek...-„Megkezdődött! “ ...Október 24-én reggel Lénán mint rendesen, gyorsan átfutotta az wjsá'go- Joat Minden jel arra mulatott, hogy közeledik a döntő pillán®:. Lenin érte­sítés" kapott arról, hogy a hadapródok megtámadták a „Pravdát“ és milyen intézkedéseket telt a Közpon i Btzott ság. A hivatalokban, a városban ural- kodó izgalomra való tekintet ei korán végződött a munka, Lenin háziasszo sya, Fofanova alig Itriód csónakon cl- kelni a Néván és elmond "a Leninnek, hogy a kormány széttolatja a hidakat. nére azt, hogy a görög hazafiak ügyét az ENSZ politikai bizottsága , elé vitték. A Szovjetunió küldöttsége f vas akarattal keresztülvitte határosa- ? ti javaslatának megvitatását, hiába erőlködött az USA, Anglia és béren­ceik csoportja. A Szovjetunió mindig teljes erejé­vel állt ki az 'Inyomottak, a ■/.abadságnkért. ■mberi életük­ért harcoló ne­mit mellett. '-Tost^ az Egye­dik Nemzetek Szövetségében iizd a görög - -hazafiak életé- f ért. Manuilszkij f elvtárs, Szov- J jetukrajna kül- i dötte bátran £ MANUILSZKIJ mondta ki, szinte klasszi­kusan, a tör­ténelem Jel jö­tenclem |cl,io- ä vendő ítéleteként hangzó igazságot: ^ „A kivégzettek és elítéltek nevei $ örökre bevonulnak a görög nép tör- v Vladimir Iljics gyorsam levetet írt. Engedély: kért hogy á'me-heesen a Szmolniba. * — Ezt az,íráist azonnal vigye a Központi B-zottsághoz és rögtön 'ér­jen vissz* — mondta Foíanovátuk. ... A forradalom vezére sietett oda, 4 ténetébe, de azoknak a nevét, akik í ahol a felkelés szive vert - a SzmoHduéuél. és Mvégezték a görög haza- í n, eputebe. Az osszeko övei együtt * törfénÍlem szemetesládája-' haladt végig az utcám. Az utcák ure-r' ’ ' ®ek voltak. Egy árva villamos sietett* vcl1’“ a remízbe. Vladimir Ilji-cs felugrói' a kocsira és kórdezge ni k ezdte a kocsi- vezetőt, hogy hova tart? — Furcsa ember vagy, honnan csöppentél ide? Hát nem tudod, mi van e városban? — Nem én, nem tudom, — Micsoda munkás vaigy te, ha nem 'tudod, hogy forradalom lesz? Lenin elmosolyodott:,.. Ejfél után került a Szmolniba. Fel­érve az emeletre, leült egy ablak tnel-f •lé és elküldte kísérőjét, hogy értesí.sef Sztálint jöveteléről Ekkor egy csoport J menaevik lépet: be. Lenin felismer ej köztük Dánt. A mensevikek az asztal-J hoz ültek és Dán a szomszédjáhozi fordult: f — Akar valamit enni? Fehér cipó r van “nálam kolbásszal, _ f Miközben Dán cipóját csomagolta i ki, hirtelen figyelmesen ránézett Le-r -nínre, úgyláfszi.k felismerte — aztán f gyorsan felkapta az ennivalót és kifu-J tolt a szobából Vladimír Iljics fel-ka-* cagott. A szobába, altot Leni Sztálin. E pereiül lógva Lenin nem hagyta e.' Szm.ol.ni;. A felkelés megkezdődő::. ión várt, fejűit| Megjelent a TÁRSADALMI SZEMLE a Magyar Dolgozók Pártjának tudomá­nyos folyóirata októberi száma. Tartalom: RÁKOSI MÁTYÁS: A Rajk-banda meg semmisítésének tanulságai és a népi demokrácia erőinek növekedése. FOGARASI Rí: LA: Sztálin Műveinek magyar kiadása. RUDAS LÁSZLÓ: Iván Petrovics Pnvlo. — a harcos materialista. SULYOK BÉLA: A magyar népgn^da súg első tervkölcsöne: az ötéves Tervkölcsön. HEVESI GYULA: A Szhíchánov-mozga- lom 14 éve. SÍK ENDRE: Harc a békéért. SZEMLE: NON GYÖRGY: A Világi fiúsáéi Talál kozó és n Demokratikus Ifjúsági Vi lágszövetség II. Kongresszusa. IIAY_ GYULA: Vita a szovjet irodalom és kritika mai feladatairól. A Társadalmi Szemle tájékoztat a tár sadalomtudomány. a közgazdaság, a l\a zai és nemzetközi politika, kultúra főbb 9 kérdéseiről. Ara: 5 forint. Előfizetési ár negyedévre 7.50 forint. Kapható könyrkereskeilébekben. Üli IS’/. paVillonokban és a párt-zervuzeleK ter­jesztőinél. Kiadóhi vutu!: Budapest, IV., Vörösmnrty-tér 4. sí. Ez a rajz a Francia Kommunista Párt lapjában, a L. Hum»" nité-ben jelent meg. A francia burzsoá közitársaság új miniszter­elnöke alázatosan járul ura és pa rancsolója, az amerikai nagytőke elé, amely az utasításokat alázatos. lakájának kiadja. íme, Francia- ország élén ma nem francia, hanem amerikai kormány áll, míg * dolgozó nép ereje véget nem vet a lealázó komédiáknak. A szerelmespái, <*jn«-yei az egyik nyugati lap rajzolója örökítet* meg, nem más, mint Acheson amerikai és Kardelj jugoszláv kül­ügyminiszter, A Rajk-per végkép tisztázta a titoista bérgyilkosok szerepét. Értelmetlenné vált a kő níőrfalazás. Az Egyesült Nemző* tek Szervezetében is megtörtént a nyílt átállás: a Jugoszlávia ér­dekeit eláruló hitvány csőcselék összeöleikezett gazdájávaL Nincs messze az idő, hogy ezt az „idillikus“ szerelmet a jugoszláv dolgo­zók Iesujtásra készülő ökle széjjelverje. L: Az amerikei munkásosztály ________________________ ze tőit, a demokrácia iroit irtatsz tját felrúgva, fasiszta pribékeivel jogtalanul elítélteílc. Medina bírót, cici annakidején az elfogott tengeralattjáró náci legényeit védte, most Truman vette kezébCt hogy vele bunkozza 1c az amerik ri dolgozó munkásosztály legjobb ft -It nr __• I • _ ... • c - . .1 ..A My ' \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents