Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-26 / 249. szám
1940 OKTÓBER 26 5 N M P h O Hartlieb elvlársék bátran nekivágtak az újnak és megalakították a sztáhánovista épftőbrigádet Néhány hét előtt mély árok volt még itt. Ma a második emelei felé kúsznak a tégflasorok. Pécset', a Megyeri úton épülő egyék bérház nyugat: falán sztáhánovista brigád dolgozik, terűről csak'‘annyit lebe.: iá ni, hogy egy fehér, meg egy sötétkék puli »veres ember, négy függőlegesen átló léc közölt tempósan tesz-vesz. Aáunkájuk nyomán újabb és újabb '.égiasorok sorakoznak egymásra. Délelőtt tizenegyet mutat az óra, de már 8—9 köbméter tégla van a falban. Az ablak fél magasságában dolgoznak már, éppen azon a helyen, ahol háromfelé ágazilí a fal, de nem úgy, egyszerűen, mint a ..T“ be ű, hanem ott ahof a három sz®. összeérne kiugró sarok.van, méghozzá legömbölyített étlel. Itt faragni keli, illeszt get ni, méregetni. Szűk a heiy is, nem férne el egymásmellet: a brigád mindhárom tagja. így c&ak Hartlieb Sándor és Szalai Sándor eivtárrak rakják a falat, összedo’goznak, Hartlieb eJvtárs inkább a faragott sarko' képe ti az egyik elágazással, Szalai elvtárs pedig a fai másik két szárát. — Lesz körülbelül 450 százalék — mondja magpbiz.oean Sza'ai elvtárs. Már ami a pitiér: Illeti. Mert a napi teljesítmény eddig legkevesebb 12 köbméter volt, ami 600 és egynéhány százaléknak felel meg. Rendes körül mények között a teljesítmény 13—16 köbméter közölt mozog. A nonna 2.2 köbméter. — Nem rossz kőműves az, — magyarázza Hartleib elvtárs — aki a régi módszerrel is túlteljesíti a normát. Csak a módszerben van a hiba.. Azzal nem lehet ilyen teljesítményt elérni. — Már csak azért sem — teszi hozzá Szalai elvtárs —, mert a régi módszer 6ztn'e csábította az embert, hogy i l-ott lecs'pjen egy-egy percet a pihenésre. Az a. piszmogás a szerszámokkal, a vizaz mezővel, a függővel, léccel, kanállal, mind elvett egy csomó idői abból amit a munkás valóban az ípí'/sré fordíthatott. Az épíőmunkások, akik ott dolgoz, nak körülöttünk, nézik, látják Hart- Jiebék teljesítményét, mégis csak lassacskán, hosszú gondolkodátsok után akad egy-egy követőjük. — Mert a hagyományokhoz ragaszkodnak — mondja Szalai elvlárs. Es közben, míg beszélgetünk, már három sorral lelt magasabb a pillér. Azután hozzáteszi: — Azért, mert úgy tanulták inaskorukban és idáig úgy tudták, hogy csak az a jó. Meg aztán kényelmesebb. A szíáhánovisták módszere frisseséget kíván, hogy úgy mondjam, é'énkebb mozgást. Pedig nem is fárasztó. Ez alatt az öt nap alatt Hartlieb Sándor, aki a tömör falazásnál a tcg- laadogatást végzi, fejenként vagy 350 foriniot keresitek. Annyit, amennyit a régi módszerrel dolgozók ugyanennyi fáradsággal fél hónap alatt kereshetnek. — Az átlagos teljesítményünkkel — számolgat Szalai elvtárs, miközben szinte nyomatékül minden szavára, egy-egy téglát nyom a habarcsba — a 6—700 százalékos átlagunkkal fejenként körülbelül 70 forint jut. Aki viszont a régi módszerrel do'gozik, az jó, ha egy napra 22 forintot keres. Magunk is alig akartuk hinni az elején, hogy ennyit lehet keresni. Régebben őszintén szólva mosolyogtunk azon, hogy a Szovjetunióban a sztáhánovista munkás félretett pénzéből készpénzért autót, meg hatalmas, modern rádiót vásárol magának. Most már nem kell nekünk bizonygatni, hogy tényleg így van ez. De nemcsak a kereset teszi. Az cpí- éőmunkások közül mindenki, aki ismeri Hartilicbékat, tiszteli is őket. Bá tor emberek, akik nekivágtak az újnak. Es különösen azért néznek most fel rájuk, mert vállalkozásuk sikerrel járt. A fal, amelyet ők építenek, hatszor olyan gyorsan nő, mint más kőműves keze alatt. De mindenkinek sri- vesen elmagyarázzák, ha kérdezik az új módszer fogásait. Egyszóval minden ok megvan arra, hogy tiszteljék és megbecsüljék őket Nem szerencse és nem véletlen, hogy Hartlieb elvtárs kis csoportja mindennap eléri 600 százalékot. Biztosabb alapra építenek ők a szerencsénél: a szovjet szíáhánovisták példájára. Ezt a példát követték akkor, amikor megalakították a sztahanovista brigádot. A kultúrterem, különösen ünnepélyes díszben várta.ma este a fiúkat, lányokat, akik szer el őr uh éjükben, olajos kézzel ülnek most a „maxim“- lámpa fényénél és nehézkes kézzel töltik ki sorban az előttük fekvő nyomtatványt. Elolvassák többször s, „Tagjelölt felvételi kérelem“. Azután akkurátusán, gondosan elka- nyaritva a betűk . szárát, beírják adataikat. Nyolcán vannak, öltik zombat este a páprádi gépállomás üzemi pártszervezetében felvételre jelentkeztek. Köztük van Mátics József elvtárs is, aki az ócsárdi Rákóczi“ termelőszövetkezeti csoport tagja és most, mint a gépállomás egyik traktorvezetőjét, itt érte am a megtiszteltetés, az az öröm, hogy ts dolgozók vezető csillaga, a munkás- osztály élcsapata, a Párt tagjai közé fogadta. Együtt örült a többi héttel. A tagság határozott és mind a nyolcán, mint tagjelöltek szorították meg a titkár elvtárs kezét. Mátics AKIK ISKOLAPADDAL CSERÉLTÉK F.EL A MUNKAPADOT A gimnázium egyik földszinti tan- j — Sebészorvos szeretnék 'enni termének ajtaján pirossal írt cé- I mondja egyszerűen . Pedig az ü»em- duia: ,,Szakérettségi tanfolyam., mér- I ben is sztrettem dolgozni. Amikor ez uöki osztály.” Bent az osztályban négyes sorokban ülnek a hallgatók. Javarésze jfjúmunkás, de akad köztük olyan is, akinek otthon felesége és gyermekei vannak. Bakos József Heves megyéből, Szűcs községből jött ide Pécsre, hogy tizenkét hónap kemény, kitartó, szorgalmas munkájának gyümölcsét, a szakérettségi bizonyítványt, jövő ősszel kezébe vegye. Amint ott ül I a második pad- ______________sorban és múltjáról, meg az előtte álló nagy és s*ép feladatokról beszél, szemében határozottság és a tanulás után ér- zett szomjúság fénye csillog. Milyen nagy dolog is ez! Tanulni, végre £ állás nélkül, ahogy mindig szeretett volna. Mert kiskorától élt benne a vágy, a könyvek szeretete, a hetük iránt érzett vonzalom. Az uradalmakban, a szarvaskői hőbányában és a gőzmalomban végett napszámosmunka után negyvenkettőben az egercsehi szénbányába került. Bányász lett. Később behívták, fogságba esett. Amiket hazatért a felszabadulás után nem találta otthonát. Sok-sok nehézséggel kellett #ncgküzdenie. De éltté most már szabadon bontakozott ki. — Mire bányamérnök leszek, aduig már a fiam is iskolába jár! Ti LPnegy hónapos volt, hogy otthon hagytam Borsódban a feleségemmel " mondja. — Bizony nagy segítséget nyújt Ppkiink a tanulásban az állam. Nem ,s. tudtam volna szebbet elképzelni mint ezt,, ami most velem történt Teljes ellátást kapunk valamennyien '"gyen tanulhatunk és még tanszo Pr'ket, i? kapunk. amely°t, szintén lo tant:’ássál megfizetnünk. L Hamarosan 1 — folytatja mosolyogva. — Nemsokára ■'"Miietek haza. is segítséget. Kissé clgondolkozik. — Többen elmentek közülünk vi«sz:5. Megtorpantak- a nehézségok- Jól. azt hitték, hogy érett gyümölcsként hull majd ölükbe az érettségi pzonyítvánv. De a hallgatók javaöntudatos, örül annak, hogy ■’nulhat! '"'s hogy nemcsak saját maga után "h arra számtalan bizonyítékot la- 'halunk. év augusztusában élmunkás lettem, már hat szövőgépen dolgoztam. Sajnáltam otthagyni a gépeimet, meg az elvtársakat. De orvosként is éppolyan sz.ívesen dolgozom majd. Az üzemben a gépeket kezeltem, ha orvos leszek, a munkásokat fogom gyógyítani. — Szüleim Zagyvaréikáson laknak — folytatja mosolyogva —. Amikor megírtam nekik hogy továbbtanulok és ne haragudjanak rám, hogy most nem keresek, nem tudom őket anyagilag támogatni, azt írták vissza: „Sose félj édes fiunk, te csak tanulj nyugodtan. Megélünk mi annak a főidnek a ho rámából, amelyet a népi demokráciától kaptunk!“ — A tanulmányi versenyről beszél ezután. Elmondja, hogy levélen ke resztül tanulbányi versenyre hívták ki egymást azokkal a munkatársakkal akikkel az üzemben együtt dolgozott és akik most szintén szakérettségiz tanfolyamon vannak. Felbe reg az óra kezdetét jelző csen gő. A tanulók a termekbe sietnek nem akarnak veszíteni a drága tanú l'ásj időből egyetlen percet sem. Vala mennyien tudják azt, amit Révai elv társ mondott: „A tanulás fegyver, ha zánkért harcolunk vele.“ Az őszi filmidény nagy esemenye: a Leninről készült dokumentfilm Mihail Rpmm és Bcljajcv monumentális dokumentfilmje, a „Vladimir lljics Lenin“ november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulóján kerül a magyar közönség elé, hogy ezen a hatalmas ünnepen hirdesse Lenin gigászi harcát áz új világért ’és munkájának csodálatos crcdrnf nyelt. Ez a film méltó Leninhez méltán teljesíti azokat a szavakat, amelyeket a nagy Sztálin mondott: „Emlékezzelek rá szeressétek és tanulmányozzátok lljicsct tanítónkat és vezérünket." A történelmi jelentőségű dokumentfilm megeleveníti egy harcokkal, kiizdet.f mekkel teli élet mozzanatait, de fejlő- J désében vizsgálja az .egész kort, amelyből a prolctáriátus a Lonin-vczette bolsevikok élén megtörte a cárir.mus hatalmát s lefektette az új rend, a szocializmus alapjait. A film zártkörű vetítésén helyesen jegyezte meg az egyik propagandista Szinte az egész dolgozó nép a Bolsevik Várt nagyszerű történelmét tanulja. Ez a remek dokumentfilm ebből a szempontból [s nagg segítséget jelent Az eredeti felvételekből, dokumentumokból egykorú hatalmas filmalkotások történelmi jeleneteiből összeállított művészi film bemutatása valóban legjelentősebb eseménye lesz a; őszi filmidénynck. saMiß>amh®ÍY&ÍS apám tett a Párt” elvtárs régi vágya teljesült. — Mindig éreztem, hogy ott c helyem, — mondja — ahol együtt harcolhatok a legjobbákkal a dolgozókért. A Párt most segít majd abban, hogy tanuljak és minél hasznosabb tagja legyek a dolgozók államának. Eddig is sokat küzködött Mátics elvtárs, sokszor settenkedett körülötte a nyomor és reménytelenség. Szülei korán meghaltak, maga gondoskodott magáról. Küzdelmeihez az adott erőt, hogy már régen tudta: ott van a Párt, amely karcol a hozzá hasonló dolgozók jobb, boldogabb életéért. ' — Árva gyerek vagyok, — mondja, halkan — de most mégsem érzem árvának magam.. Most már van, aki gondoskodik rólam, aki megmondja, mikor mit tegyek, hogy jobb legyen a jövőm. Igazán elmond íhtom., hogy apáin helyett apám lett a hogy Párt. . Szombaton és vasárnap rendezik meg az országos újító kongresszust Kitüntetik a legtöbb újítókat A Szakszervezetek O szágos Tanácsa október 29-án és 30-án rendezi meg az első or&zágos újítók orjgresz- szuaáí a vasasszakzearezet székháziban. A kongresszuson 450 Üzemi újHE- küldött és 450 tanácskozási joggal megbízott dolgozó vesz részt. A küldöttek soraiban helyet foglalnak az üzemek legjobb újítói, éknankásái, krválómtinikáeai, fizikai s műszaki értelmiségi dolgozói. A SZOT 50 tudósi és az iparügyi mindszrérium. valamin-* a Találmányi Híva ■fal vezetője is meghívta. A kongreszsus kiér1:ékeli aj újitómozgalom eddigi eredményeit ér- megtetározza az újitórrw.gslom "o- vábbfcjlesr lésének útját. Az újítókongresszus a magyar újítómozgalom részére olyan fejlődési R-ányt ad meg, amely a Szovjetunió sztáhlánov-mozgaimát követi. A kongresszus első napjáh Apró Antel a SZOT főtitkára 'art besfárm. lót, majd hozzászólások következnék. A kongresszus második napján 34 «zakmäi konferenciát tartanak. Itt felvetik az egyes szakmák termeli serek döntő kérdéseit és az ebhez kapcsolódó újító mozgalmi feladatokat. — A kongresszus ezután hátároza'ot hoz az újítómozgalom soron kővetkező feteda- tairól, majd mintegy 60 kiváló újítói tüntetnek ki. A kongresszus* követő héten az üzemek küldöttei munkahelyükön beszámolnak a kongresszus lefolyásáról és a kongresszus anyagát, a bazofet határoz»'okai imertetik a dolgozókká?. Most kell vágni a kukoriccsszarcsf A legtöbb gazda siet a kukorica-,, csövek törésével, de a kukoricaszárral már úgy gondolja, az ráér várni, majd később vágja le. Ez a felfogás téves, mert a kukoricaszár csak akkor értékes takarmány, ha Idejében le vágjuk és gondosan betakarítjuk. Októberben annyit ér a kukoricaszár, mint a közepes minőségű rétiszéna. Ilyenkor a szár levelei épek, az eső nem oldotta ki belőle a tápláló anyagokat. Nem vagyunk bővében a takarmánynak, ezért igen nagy jelentősége van a kukoricaszár takarmányozásra való felhasználásának. Különösen az idén, amikor a szár részek igen nagy meny nyiségi és minőségi fejlődést értek e a szemtermés rovására. Evek óta neu volt ilyen jó a minősége és nagy se gítséget jelent a gazdáknak, ha kel lően kezelve raktározza cl vagy le silózza Nem mindegy, hogy miko: vágjuk, mert amíg az okfólierbcn vá gott knkoiicaszárban 1.5 százalék i fehérje és a cukortartalma átlag 31 százalék, addig novemberben úgyszól ván nem találunk s. szárban fehér jét, a decemberben vágott szárban pedig sem fehérje, sem keményítőérték, sem cukor nem található. Közvetlenül a törés utáp helye* tehát vágni a kukoricaszárat. Nem szabad magas csonkot hagyni, teljesen ft foki színén, a tárna.' rt égy ökcTeknS kell levágni szárat, mert a kukoricamoly hernyója a szár alsó részében bábozódik be. Ha ez a rése kinnmarad a földből, akkor a bábból jővő érvben kirepül a moly pilléje és tojásait lerakja a zöldelő, új kukoricára. Ne várjuk ipeg az őszi esőket, meri az esőtől ázott szár rothadásnak indul, Uilugozódik, tanyája tesz a gombakár- tevökndk. A kutkoricasaár nagy jelentőségét a takarmányozásban nem szabad lebecsülni. Akinek nincs szüksége a’ kuko- rir.aszárra, az ajánlja fel a községi népi bizottságnak, majd elsősorban ter- melöcsoportoknak és takarmányiány- nyal küzdő dolgozó parasztnak juttatja. Igyekezni kell a kukoricatóréssel, mert a batáridő október 30-a, a ten- geriszárat pedig november 16-ig Ml levágni és betakarítani. EIPKOO Ä Py§IT/Á\!Ni barwiuti!» a nnllian fiain' __________________________éhnutt h. Tizenkilenc éves. Újpestről jött • nví (lálmr. a UPS szövőből .Tizen 1 " |iítlei. az üzemből. Vatemeny- k/j'r ,.%#*& Nnr?jeten<ós*efl evüjteményes kot<-t je lent meg Sztálin elvtars tnüreiből: SZTÁLIN: A Szovjet« aorároolitikájáró! A Vtitct macában fogla'fa SzMür/ elvfárp müvei közül azoket. amelvek a Bo'sc Tik Párt és a Szovjetállam agrárpoliti kájn\yil a szoriali<ta mezŐ£azf!asn£ helv. rétének ás fejlődésének kérdéseivel fo*r• In I koznak Sztálin elvtárs tanításai hatalmas setrit seprőt nyújtanak nekünk o kérdések mepis méréséhez, a szóéin lista rnezéira/ dasác felépítéséhez hazánkban — ezer c miinek famjlmnn vozása minden párt munkás, szemináriumi előadó és ball iraté «znmára nclkülözlieteílen A müveknek mintegy fele ninjrynr nyel ven ebben a kötetben jeleni men . először. 469 oldal, ára: fűzve 8.—. kötve 19.— forint Knphaték Szikin könyvesboltokban, pártszervezetek és ii/omek Szikra lem . kálóinál (> • Megrendelhető: Szikra könyvkiió Budapest V Vorösmnrty-tér 4 A pusztai utakon, végtelen, hullámzó arany búza- tengeren, mint hajók — úsznak a kombájnok. A telep ahonnan munkájukra kigördülnek, a Tarasz Scvcsenko gép- és traktorállomás. A huszas a évek' közepén errefelé, Odessza vidéken, még ritkaság a volt a traktor. A Sevcsénko-szovhoz helyén azelőtt ■ egy német földesúr uradalma terült el. A szegény- parasztok ábrándozni is alig mertek arról, hogy valamikor nekik is lesz gépük. — Ingyen senkinek sem adják — mondogatták gúnyosan a gazdagok. i — Aki hozzásegített bennünket a földhöz, segít. > majd a. gépi k megszerzésében is! — válaszolták a sie- éfények, difik a környező tanyákon régül is elhatároz- fiák, megérd.klödik a szovhozban: nem bérelhetnének-e äonnan traktorokat,. A szovhozban megmagyarázták a, i dolgozó parasztoknak, vegyék számításba, hogy a trak- i tor nem dolgozhat keskeny földsávokon — térre van f szüksége. é Ez a körülmény heves vitákat váltott, ki. A panaszotok nagyobb része ' azon a véleményen volt: egyesítsék 0 kis parcelláikat, hogy áttérhessenek a föld gépi meg- 0 művelésére. Néhányon, akiket a hulákok támogattak, f ellene voltak ennek. Akadtak ingadozók is. Végül el0 határozták, hogy kezdetül a traktorok a szűzföldet és fa parlagot művelik meg. A Sevcsenke-szurkozzál az 1 első szerződést a Sevcsenko-tanya újtelcpcsei kötötték tmeg. A tanyaiak társas-tulajdonba vett földjénél: trak toros megművelésére vonatkozó szerződést 1527 Utvaszán írták alá. A se övhöz szervezte első traktor-oszlopban, amelyet kiküldtek a parasztok földjére, mindössze 10 gép volt. Ez még nem volt traktor állomásnak mondható. Mégis, ezzel a néhány géppel a Sevcsenfco-szovhoz történelmi jelentőségű eseménynek leit szülője: lerakta alapját a Szovjetunió mezőgazdasági új, a gépesítésen nyugvó szocialista átalakításának. Megszületett az első gépállomás a Szovjetunióban. Félévvel később a tanyák népe elhatározta, őrökre réget vet az egyéni gazdálkodásnak ás véglegesen a kolhozgazdálkodás útjára lép. Elhatározásukat levélben közölték cs ezt a levelet, 1527 december 2-án a Bolsevik Párt KV. kongresszusán maga, Sztálin olvasta fel. — Több ilyen példa kellene, elvtársak — mondotta — és akkor ezt. az ügyet messzi előre, lehetne vinni. A sztálini szavak hatalmas felhívásként, zeng tek végig az országban. A sevesenkoiak példáját sok más szorhoz követte. Néhány hónap múlva Ukrajna föld join 73 szolhoz gépállomásának kétszáz traktora dolgozott. Az vitelt húsz év alatt felismcrhetetlenül megváltó- rótt Odessza vidéke. Mintha a földet is kicserélték volna. Már a kolhozrendszer első évtizedében megkét ■"érződött a gabonanamüek átlagtermése. Az Odesszn-vidéki pusztákon úgy áll a szovjet rszág ehö traktorállomása, mint valami erőd. Terasz Scvcsenko unokái építik maguknak az új kolhozboldogságot.
