Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-23 / 247. szám
I X 1949 OKTÓBER 23 NAPLÓ Egy nap alatt kilenc százalékkal A "B rr rr • a ment az oszt munka \ ,* A baranyai vetéshelyzet állása napról-napra örvendetesen javul. A megye dolgozó parasztsága egyreinkább megérti mennyire helyes volt Pártunk Poétikai Bizottságának utasítása, hogy az őszi szántás-vetési munkákkal, de különösen a vetéssel nem szabad várni és inkább vessünk porba, semmint lemaradjunk a mezőgazdasági munkákkal. Hogy dolgozó parasztságunk ezt a jó tanácsot magáévá teszi, azt a vetéshelyzet napi eredményei bizonyítják. Amíg egy nappal czcffőtt 44 százalék volt a vetésterület, addig a szombati jelentések szerint 53.39 százalékra emelkedett fel az elvetett terület, azaz egynapi emelkedés 9 százalék volt. A járások között változatlanul Siklós vezet 69.9 százalékkal. Utána következik a szentiőrinci járás 60.9 százalékkal, majd a villányi 53/19 százalékkal. Erős lemaradás mutatkozik még mindig a pécsi járásban, ahol még az 50 százalékot sem érték el Aztán jöhetnek sorba a hegyháti járás 43.6, a pécsváradi járás 42.55 és a mohácsi járás legutolsóként 42.2 százalékos ve testei jesitménnycl. A vetéstervben erősen lemaradt járásokban a népnevelők felvilágosító munkáját sokkal erősebben kell vinni. A termelőszövetkezeti csoportok között egészséges versenymunka folyik. A Remény-puszta és Lippó közötti_ párosversenyben szombatig Reménypuszta dolgozói az összes kukoricásáért: levágták és betakarították, J50 kocsi trágyát kihordtak, 4 hold répa szedése — az összes ötven százaléka — kész. Pénteken három brigádot állítottak be kukoricaszár-vágásra és így jóval határidő előtt elkészülitek vele. A rtémetmároki termelőszövetkezeti csoport is párosversenyre lépett a vi- rágoslval. Virágos 13 családdal, 170 holdon. Németmárok 27 családdal 329 holdon áM versenyben egymással. A verseny eddigi eredményeként a virágosiak a búzavetést 21-ig százszázalékban ejvégezték, a németmárokiak pedig 95 százalékban. Az egész megyében az eddiginél nagyobb lendülettel indult meg a munka azokban a községekben, ahol a pártszervezetek, a tömegszervezetek vezető példát mutatnak a gyors és jó munkával. Ez a lendület a következő héten .várhatóan fokozódik. A megye minden részében szépen fejlődik a korai vetés. Frissen zöldéi, fejlődése szinte szemmel követhető és sem egérkár. ®em más kártétel nem észlelhető a zsenge gabonában. VÁLLALTAK — TELJESÍTETTÉK Áta dolgozó parasztjai a kihívásukban vállalt 20-i határidőre befejezték a vetést. Most a mélyszántás november 15-i befejezését vállalják „Kzzet a versenykihívással, nely községünk dolgozó parasztságának gyűlésén született meg, be akarjuk bizonyítani, Ikogy n munka terén is megáll jak helyünket és hogz köz'4- 4ünk termelésben is az elsck ftözé tartozik.“ (Ata község szeptember 20-án kelt versenykihívásából.) Vagy tizenöten hallgatták a rádiót Matusek László tanítónál. Máskor is össze szoktak jönni, hogy meghallgassák a falurádió műsorát, most is már vagy tíz perce várták, hogy megkezdődjön az adás. J^lőször a versenyt ismertette a rádió, aztán Békés megyébe Gárdosra küldtek egy dalt a dolgozó parasztoknak, akik élőn jártak a begyűjtésben, majd több község következett, az ország különböző részeiből. Az ?gyik dal elhangzása után úgy kapták fel a fejüket, mintha darázs psipett volna egyszerro valamennyi- ökbo: »Ata község dolgozó parasztjai- küldi a falurádió a mezőgazda- •'’ági versengőn való lelkes bekapcsolódásuk alkalmából." És már kezdődött is a zene. Pvalovics Mátyás olyan meghatottan Olt a széken, mintha nem is örülni, hanem sírni kellene azon, hogy ilyen kitüntetés orte a községot Sokszor etnlégették még ezt az adást Atán. Sokszor mondta Boanyák Márk is: — Sietni kell, mit szól hozzá a rádió, ha lemaradunk. Ekkor már versenyben voltak az egész körjegyzőséggel és csatlakoztak a megyei versenyhez is. Aztán elindultak az egyéni párosversenyek. Udvarac Mátyás kihfvta Csobán Márkot. Istokovics Márk Taragyia Györgyöt, Kupferschmiedt Mihály Horváth Józsefet. Mecseki Gyula, a párttitkár, Mül- lerlei József elvtárs, a Pártszervezet káderese és Standovár Károly mindenütt ott voltak. Standovár Kár roiy, a DÉFOSZ titkára fáradhatatlanul szervezte/a versenyt s az ösz- szes pártvrzetőlc, a DÉFOSZ és a Népi, Bizottság tagjai élen jártak a munkában. Az egséz község égett a verseny lázában. Standovár Mihály lehagyta Pavlovié» Mátyást, ez másnap behozta lemaradását és megelőzte Udvarac Mátyást is. Aztán Bosnyák János ugrott ki, majd Miátovies János került az élre. A délszláv dolgozók kitettek magukért. De a régi telepesek is meghúzták a versenyt, Oláh Sándor a legelsők közé küzdötte fel magát s Hegedűs Miklós, meg Hegyes László közt is hevesen folyt a küzdelom az elsőségért. A község versenykihívásában október 20-ára vállalták, hogy elvetik a búzát, meg kellett tehat erősen szorítani a munkát. És 20-ára elvetett mindenki. Még a kulákok is. Kern mertek ellenszegülni a dolgozó parasztok harcos lendületének. Harmadikok lettek az egész megyében. Október 21-én pedig a következőket isták a körjegyzőség községeinek: „A búza vetésének a határidő előtt 11 nappal való befejeztével vállaljuk, hogy az őszi mélyszántást egy hónappal a határidő előtt, november 15-ére befejezzük.“ Bízvást hihetünk benne, hogy Áta község dolgozói ezt az ígéretüket is valóra váltják! ■is „fíbe.rséa-razziaes bisonyitia Fokozni kei! az éberségei üzemeinkben Tanuljunk az eddigi tervértekezletek példájából APOLLO 23-áiü A Vörös Hadsereg dicsőséges sztálingrádi harca D8nt5 fordulat Magyarra szinkronizál! film. Néphadsereg című kiállítás az előcsarnokban. APOLLO hétfői műsora Egy nagy tudós harca <t forradalomban. Vihar«« níkonyát Főszereplők: Cserkaszov, Domas óva. OSadáuk: »»sárnap i, S, ?, * órakor hétfőn », ?, « órakor lURÁNSA 2 3-áu ! A Vörös Hadsereg dicsőséges sztálingrádi harca OöaííS fordulat Magyarra szinkronizált film. URANIA hétfőt műsora Viharos «ikonvMt Főszereplő: N, Cserkaszov Előadások! vasárnap ♦, ó. 8 órakor hétfőn ». 8 órakor IP Ä K Ki 24-éiíl Jack London regénye nyomán: Farkasvér Főszereplők: O. Zsákov. Izmailova és Szverdtin Előadások 4, fi és 8 órakor. hétfőn 6. o órakor. A bérletek változatlanul ér- venyben vannak, korlátozás nélkül. Tegnap reggel — és aljjtfvanem eg népeüot: te — nagy ltíbát követet! e’ az oszlályellenség, nagy hibát követtek el az esetleges kémek: nem ’játo- ga“ák meg a pécsi üzemeket. A maguk szempontjából rosszul tették ezt. mert munkájuk a pécsi üzemek egész sorában könnyű és egyszerű lett volna. Ez: bizonyt'ja a tegnap reggeli ellenőrzés. A pécsi városi pártbizottság elhatározta, hogy leellenőrzi üzemeink éberségét. A pártbizoúság nem lá t:: a forradalmi éberség ügyét elintézett- nek azzal, hogy az üzemekben pórias van és belépőcédula. A három legkirívóbb ese'c említ jü'-- meg. * Cédula a gép alatt Reggel háromnegyed latkor a pártbizottság egyik evenőre bement a? u;he>gyi erőmű kapuján, vé«*glá1ogat'a cenTiVfó:, a mosót, a műhelyt, ösz- szesen hat üzemrészt látóéra'ott meg és a rtépek aiá annak bizonyosára, hwrv ott jár:: cédulái' rakott. Pél kíercig járta az üzemet és ek- - j-rtcn-Moezeit a párt': kárnál, r-ff'v másik e'A'tátrs a Bőrgyárba sí- ;7‘ be. Egy kis papircédulát oda ar. \--i M bélyegzőórához, majd unaikozvi a gyárban W és alá, 0 is fél WCencdg kószál: és azJán jelentkezett. Az iiven mulasztásért a Bőrgyárban de minden üzemben, esősorban a víl. '.a'a'vese'őségé Felelős. do niu'no ; köve el t.z fizetni cár «.»erve-zo '■ ha nem ívfenőrzi kellő eréllycl az nberség fokozását,' kv-' jo'i w><'.. zéseket, Ami nincs rendjén A Hamerli kesztyűgyárba,n az ellenőrzésre kiküldőt: elv'árs elsétál1 a porta elölt. A folyosón_ keresztül fel ment a varrodába ma,kl a műhelybe, végül a bőrrak'árha. Bcszé’ gele1- a munkásokkal, de azt senkJ sem kérdezte, hogy mit keres iü. H,a vakiki ot hon- üt o lakásában é- e.gy vadidegen ember beáll!1 hozzá elkezd a lakásában fel-alá, aé'áVri, be néz a szekrénybe, bi-z'os, hogy rászólnának és megkérdeznék, hogy ni; >>„/>.! akar. Százszor Inkább men kV kérdeznünk a vvát üzemünk k', te beepő nélkül sétáíó láfop.i'ó-jiV hogy honnan jön és hová megy! A Haneriiban nem érdeklődtek é.; így az ellenőr még elment a készáru. rak1'árba, majd a gépházba, ahoi végre .Gécei József lelszóttoUa, hogy ne mászkáljon belépő cédula nőikül. Ezzel a dolog aztán rendben is volt a Hamerüban. Szerir. ünk azonban nincs rendben a dolos. Nein a portások felelősségre- vonására gondolunk. Mert — amin' mondottuk — a vállalat vezetősége felelős elsősorban! . Egyszóval: forradalmi éberségre var Az elmúlt héten számos tizemben lezajlott már az ötéves tervet ismertető értekezlet. Az üzemek dolgozói közelről ismerkedtek meg a. tervvel, amely ezután betölti életüket, és xc- zeti a dolgozókat a- jobb, inagasabb- rendü élet, a szocializmus felé. Komoly megfontolás és az apró részietekre is kiterjedő számítás után állították össze az üzemek ötéves tervét. Előzőleg ismertették a dolgozókkal a népnevelők és bizalmiak útján az egy-egv munkásra eső részt, tudatosítottak, hogy' milyen hatalmas fejlődést hoz a terv az üzemnek, de magának a munkás életében is és így ültek össze a tennivalók inegvitatására. ,T ó volt az az értekezlet, amelv _ valóban így zajlott le. Nemcsak a jegyzőkönyvek, de a tapasztalatok is arról tanúskodnak, hogy az érlekezeltek nagy része így végezte munkáját. A munkások minden üzemben megértették, hogy saját .üzemük, saját országuk és nem utolsósorban sajátinaguk sorsáról gondoskodnak, amikor javaslatokkal, jó ötletekkel járulnak hozzá a terv sikeréhez. Számtalan ilyen jó ötlet és javaslat sorakozik az értekezletekről készült jegyzőkönyvekben, úgy, ahogyan azok az értekezleten elhangzottak. Nem szabad azonban egy pillanatra sem elfeledkeznünk arról, hogy csak az az értekezlet volt jó, amelyet jól előkészítettek. Ha hiányos volt a népnevelők és bizalmiak felvilágosító munkája, ha nem sikerült eléggé levinni a terv részleteit a műhelyekig és gépekig, az egyes munkásig,» akkor az értekezlet nem járt kellő eredménnyel. Ezen múlik az, hogy a munkás az értekezleten valóban aktív és épftő módon vesz-e részt, ,vagy egyszerűen csak tudomásul veszi a tervismertetést. Nem tud hozzászólni az az egyszerű munkás, aki az értekezleten először halija az üzem ötéves tervét, nem tudja feldolgozni magában a hallottakat és így nem is születhet az értekezleten életrevaló, a terv megvalósítását, elősegítő javaslat. Az ötéves tervet, megvitató é3 előkészítő értekezlet célja az, hogy a munkások tömegét, mozgassa meg az ötéves terv érdekében, úgy, hogy ebben a tömegben minden egyes munkás határozottan a magáénak tudja a tervet, a ráeső részletet tel- jos mértékben megismerjo és a maga szőkébb munkakörének tapasztalatait vigye át az egész ötéves tervK étségtelen, hogy ezen a téren könnyebben ment a munka a kisebb üzemekben, ahol kevesebb munkás előtt kell a tervet ismertetni. Ezért is tartották előbb a kisebb üzemek az értekezletet. Ezek az értekezletek döntő többségükben jól is sikerültek. A Dunántúli Malomban és a Türr Malomban például egyaránt értékes javaslatok hangzottak el a tisztább és gazdaságosabb őrlés megvalósítására, az elhullásból származó veszteség meggatlására és az értekezlet jó hangulatát bizonyítja az, hogy a munkások sorra hívtak Ui versenyre egymást. Hasonlóan jó hangulatban és eredményesen zajlott le a Lakatos- és í'éinarugyár értekezlete. Itt mutatkoztak hiányosságok az előkészítés terén, de az" értekezleten a munkások lelkesedése az ötéves tervért például abban is megnyilvánult, hogy sok női szakmunkás hívta ki egyéni, versenyre a férfiakat. A nagyobb üzemek és elsősorban a bányaüzemek üzemi háromszögei sokkal inkább követték el azt a hibát, hogy a könnyebb szervezés kedvéért többszáz munkáit hívtak egybe az értekezletre s özeken a megjelenteknek csak kis töredéke juthatott szóhoz. így nem fejlődhetett ki az építő kezdeményezés, amelynek pedig az ötéves terv első- évi részletét megvitató értekezlet döntő tényezőjévé kellett volna viü- Az üzemi háromszögek előkészítő értekezletén inár megállapították a munkásvezetök s most a kisüzemek értekezletei példát mutattak arra. hogy csak ott lehet jó a terv- értekezlet, ahol a munkásoknak alkalmuk nyílik alaposan megvitatni a tervet. Erre pedig csal: ki »létszámú értekezlet adhat alkalmat. Az is természetes, hogy eredményes vita csak akkor alakulhat ki az értekezleten, ha a részlettervet már előzőleg kidolgozták. Komlón azonban nem így történt. A terv megvitatása ezért ott nem mehetett le az apró részletekig, hanem csak általánosságban mozgott. Az Erdő- gazdasági NV-nél viszont, ahol jól kidolgozták már korábban a részlettervet, az értekezleten a munkások a terv részleteihez szóltak hozzá és igon értékes javaslatokat teltek. A munkások minden üzemben lelkesen fogadják az ötéves tervet, mindenütt a gyár igazi gazdáinak érzik magukat és megvan bennük a szándék arra, liogv az ötéves tervet elősegítsék, ötleteikkel és javaslataikkal vagy bírálatukkal hozzájáruljanak ahhoz, hogy az üzem tervét megjavítsák. Ennek a szándéknak teret kell adni! Elsősorban azzal, hogy a tervet legapróbb részleteiben. lelkiismeretesen ismertetjük a dolgozókkal, úgy, hogy minden dolgozó tudja, mi az ő feladata az Ötéves tervben, mit kell neki sze ruélvesen végrehajtania. I'eitétlenitl szükséges, hogy az üzemi háromszög teljes mértékben tisztában legyen az ötéves terv előkészítésével kapcsolatos feladataival, ezért első kötelessége. hogy a. ten ismertető értekez- ' etek rőt szól rendeletet alaposan át- •i iii mányozza. A terv részleteinek kidolgozása után jól meg kell szervezni az értekezletet, mégpedig úgy, hogy a dolgozók előtt a népnevelők számoljanak be a legfontosabb adatokról, az ökot érintő kérdésekről, hogy a vita során minél több munkás minél aktívabban kapcsolódjon bele a termolés, javításába, a törmelék eny s ég e me lés ébe. Az eddigi értekezletek általánosságban jó eredménnyel vitatták meg a tervet. A többi üzemnek most a felmerült hiányosságokat a tanulságok alapján ki kell küszöbölni, készüljenek fel alaposan a szocializmus megvalósítására, első Ötéves tervünk végrehajtására. A SZÁZADIK IRÁNYVONATOT az üszögi állomás dolgozóinak szeretete kísérte útjára Szorgos kezek 015*1 tik az üszög! áldomást. Ragoúicsa elv.ár* és társai mindent elkövetnek, hogy minél ün nepá'.yesebbé tegyék a századik irány- varral tóindütásá':. Már a kora reggeli órákban lioazáikczdUík a dfezílésibez. Peroről-porere szebb Je t az ör.e-g ái- lomá'sépület és környéke. Miig Ragm&sa elviére a sivár környezet ntegv>áí'«zM‘iásán (áradozik, G&íi Ágenson és Regény* Kálmán alvtáre.a« nagy gyakorlat a' és szor- ctalomnwé dfozitík a ozértm'.'t irány- vonat kocsijait. Jelmondatok és zö’d gályák kerülnek «9 vagonok oldalára, hogy -hirdeesé'fc a pées.i vmsu'aa do', gőzök ünnepét, a ké'ez-er orvnáb moz trafóm kebelén belül elindított századik irányvonat eltold kását. mtov több; Ez »z' iránvvona: 1.166 fonna mcfflc rlipffssel, mozdony váltás nélkül, ugyanazzal « kteérÖszemélyza'.tel int be « fércre városi tcbcrpáiynudvacra. Déí felé' jár az óramű‘o> 6, ami'kot. Rajroncsa etvtátrs megtört: óta las líem lakát és elégedetlen néz körűi a meg változó", környezecn. Még a pályatest feteé'li részt is fc’diszítették. N-éhány perc múlva dinéa'nm&n be. futót a 424-es, becenevén a „Nurmi“. Lindner József elv társ é '.munkás fö- mozdonyvezető a hatalmas acélpatipa vezeője. ö gondoskodót: arról, bogz a mozdonya is ünnepi dtezi öltsön err. az aíka’omra. „Üszög—Budapest szú z.acük túl terheléses irányvonal" — o vasba ló a gtép orrán a felírás. Lindner e'vtárs a kocsirendező ve' mégegpzer végignézi a vagónok kap csőié sai és nyomban megállopi.': hogv untíjfodlun »gkiviígh«! a hosszú útnak mer a kocsikat gondosan összekapcsolták. sgy nem okoz semmi bajt az ö' vensz&za'ék.os t úMerholés. Bérces György e'.víárs, fű ő. még masinái csinositja, amikor megkezdődik az ünnepség. Elsőnek Varga Ferenc e'v árs területi titkár szavai figyelik, akii elmondotta, hogy isméi bebizpnyosodoí. az. hogy az a cétki- tűzéss amit Pártunk és szerető : ve. zórünk Rákosi elviére, a magyar dől pozók elé ki:íi2, az mindenkor meg- vdlóeu*. A magyar vasú dolgozó: a !i5s szovjet vanulass&g nyomdokain iwíadva, a ez Ahánovis-ta munkamódszer bevezetésével elvégzik a reájuk bízott hatalmas fel&da'okta . — Úgy van, elvégezzük! — zúgtak rá a vasutas dolgozók. Ezután Tölgyes- Lajos elv'árs a közlekedésügyi minisztérium kikü'dö te állott a mikrofon elé. Elmondotta, hogy a pécsi igazgatóság dolgozói felismer ék -t szóciaiista 'er me lés »- lentőségét. Ezen a helyes úton halad* va._ a 2.000 tomrás mozgalmon lx-!ü született meg az, iránywuna,1 ok képzése és tovább: ása Üszög állomás dolgozóinak körében is. — Mi üszegiek te mindent elköve- ‘ünk._ hogy diadalra vigyük a 2.009 tormák mozgalmat, mert ezzel elősegítjük ötéves tervünk megvalósítású . Pillanatok aia t minden sz-em a hatalmas mozdony felé irányul. Lind ne ■ e’v:árs távira ot lobogta; a kezében, esvki Rákosi el v társnak küldenek a századik irányvonal eündí'ásának p*'- lanaiában. Felolvassa: _ „örömmel jelentjük, hogy a három és félnapos kocsifordulónk elérése céljából megindított versenymuiikink eredményeképpen. Üszög állomásról ma indult el a századik Irányvonal ötvenszázalékos túlterheléssé] a 250 kilométer távolságra fekvő Budapestre F.bből az alkalomból köszöntjiik forrón szereiéit vezérünket Rákosi elv- társat.“ Felcsendül az Internadoná-'é ,t Lündner eivtárs elindítja az acéipari pá-'. NVlvánV pv'-rcig tart mig a lia’al más. szerelvény kágördül az állomásról a le'-kes iineplők tapsvilw-ra közben P.i-nlér elv'árs széles mosollyal az arcán néz az egyre kisebbnek tűnő szerelvény után: — Ezt is a Pátinak és Rákosi elv társnak köszönhetjük!
