Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-23 / 247. szám

4 if n p I» 6 ma OKTÓBER 23 t*Mcm o «ll»T «emit » 'E5.ÍAIS SKORtA Rónám*' tOlCAZvil MnWIlWIIMHIiH O •? TRUMAN Az elmúlt hé; napon keresztül to­vábbra is széles hullámokat vetett Sztálin elvtársnak a Német Demokra tikus Köztársasághoz intézett üzenete A szocialista és népi demokratikus országok lelkesen csatlakoztak ehhez az újabb hatalmas békecselekedethez és úgy méltatnák, mint az egész euró­pai helyzetet megváltoztató, törté­nelmi tényt. Az üzenet és az e héten már meg is teremtett diplomáciai kapcsolat nagy fejetlenséget okozott az imperialisták am úgyis alaposa n megzavart köreiben. A demokratikus német köztársaság megalakulása döntő csapást mért a háborús uszítok európai politikájára, a kínai néphadsereg diadalmas harcai pedig felborították ázsiai terveiket. A Népköztársaság csapatai bevonul­tak az árulók fővárosába, Kína egyik legnagyobb és legfontosabb városába, Kantonba is. Ma már csak egy kés kény földsáo választja el a szabad Kína katonáit India és a forradalmas Vietnam ha áraitól. Duhöngenek ax imperialisták A világpolitika eseményei kétség- beesett cselekedetekre ragadtatják a nyugati nagytőkéseket. Zavarukat fo­kozza, hogy saját házuk is ég: orszá­gaikban széles politikai és gazdasági harcok dúlnak. Az Egyesült Államok­ban másfélmil­lió amerikai munkás — méghozzá a legfontosabb iparágakban dolgozók — kemény sztrájk- harcot vívnak a nagyobb bért / i megtagadó tő­ffinpSrf / I kések ellen. ^ Hiába ajánlott * ’’ ' fel Truman 77 napos fegyver- szünetet, hiába erőlködnek fizetett lakájaik, a jobb­oldali szakszervezeti vezetők: a mun­kásosztály nem adja be derekát, bát­ran és alkudozás nélkül folytatja csak­nem egy hónapja tartó kenyérharcot. Amerika (ökés világa erősen meg­sínyli az acél-, alumíniumipari mun­kások és szénbányászok leállását, megszűnt a hajóépítés, az acélfel­dolgozó vállalatokban csaknem száz­százalékban szünatel a termelés, rö­videsen megbénul a gépkocsiipar és még egy egész sor iparág. A munkásosztály, a békefront min­den földrészen kibontakozó győzel­mei késztetik arra az amerikai impe­rialistákat, hogy tajtékzó dűbvel, a fasizmus vadságával és esztelenségé vei próbálták megsemmisíteni legerő­sebb és legelszántabb ellenségekkel: a kommunistákat. Az Amerikai Kom­munista Párt vezetőinek szégyen‘e!jes elítélése, a második lipcsei per, a tő­kés világ gyengeségét bizonyítja. _ A gyalázatos ítélet ellen az ^ész világ és Amerika dolgozó tömegei {iltako zásukat jelentették be. A Magyar Dolgozók Pár'jónak, Politikai Bizotf rága táviratban fejezte ki a magyar dolgozók mély rokonszenvét és szoli­daritását az üldözött amerikai kom­munisták iránt. A francia kommu­nisták elhatározták, hogy harcot in- ártanak a barbár ítéleti megváltozta­tásáért. Hiába ffélík el az amerikai kom­munisták vezetőit és küldik kényszer- munkára az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkárát, a haladás és béke erői feltartóztathatatlanul növeked nek. Még Amerikában és Ausztráliá­ban is. Amivel Mnyerneüí is számolnia keli A tőkésvilág kétségbeesett erCfe- «zftéseihez tartozik az új francia kormány megalakítása is. Hosszú, sikertelen kfsérletozés után René Mavcrt, a nagytőke egyik hírhedt figuráját ültették be a miniszterel­nöki székbe. Duclos elvtárs, a Fran­cia Kommunista Párt nevében ki­jelentette a parlamenti vitában: ,Mayert a francia nép úgy ismeri, mint a dolgozókat sajtó különleges adók cs a háborús Atlanti Szerződés emberét. Politikai pályáját a hírhedt Laval mellett kezdte, majd a Roth­schild bankház megbízottja leit: Huszonegy nagy részvénytársaság igazgatósági tagja, személye csalt a nagybankok és a nagyipar képvi­selőinek tétszhetik. A francia nép ellene szegül René Mayer terveinek”. A francia dolgozók már megmutat­ták hatalmas erejüket. Elsöpörték Queuille kormányát, felborították Xfoch kormányalakítását. Most Ma- yernak is számolnia kel! a francia dolgozó néppel, amely mind határo­zottabban áll ki a demokratikus egységkormány mellett. IVéitaa gxavasrás... Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében az amerikai imperialisták el­érkezettnek látták az időt arra, hogy az eddigi, úgyszólván „be­csületbevágó” megállapodásokat is felborítsák. Nyílt provokáiásba kezdtek a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Nem utolsó sor­ban azzal, hogy leleplezett . csatló­saikat, a titoista banditákat válasz­tották be a Biztonsági Tanács tag­jai közé. Vislnszkij elvtárs, a szov­jet küldöttség vezetője élénk vissz­hangot keltett nyilatkozatot adott a világsajtó képviselőinek és leszö­gezte: „A Szovjetunió sohasem egyezett bele és nem is egyezik bele az alapokmány megsértésébe, különösen akkor nem, ha az az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait gyengíti." Vislnszkij nviiat­kozafa’i-­?!te MALIK a Szovjetunió­nak a világ népei által is­mert és támo­gatott békepoli- t.ikáját. Ezt tet­te Malik elv­társ is a Biz-, tonsági Tanács jj ülésén. Síkra " szállt az atom­fegyver meg­tiltása, az atom­energia előállításának ellenőrzése és a fegyverkezés azonnali csökken­tése mellett. Az amerikai imperia­listák és az általa vezetett szavazó­gépezet nem merte a szovjet béke­javaslatokat nyíltan visszautasítani. Hallgatással vetették el, a béke­javaslatok ellen leplezetlenül mind­össze az amerikaiak kiporolt ügy­nökei, a Kuomintang-diplomaták szavaztak. A Szovjetunió az atom­fegyver birtokában is következete­sen folytatja békepolitikáját, hűsé­gesen képviseli a világ dolgozóinak érdekét. Ugyanakkor ott áll a szo­cialista ország hatalmas politikai, gazdasági és katonai túlerejével, eleve kilátástalanná ítélve az impe­rialisták hetvenkedését, kardesörte- tését. Egy napamimkatartalékok iskolájában Fehér, csuklyás lepd, hóhér kötél a kézben, embertelen, hidejJ megfontoltsággal előkészített gyilkosságok, négerlincselés, munkás- üldözés, — Klu-Klux-Klön. Rsbsz olgatörvény, kommunistaíildözes, rendőrterror, fasiszta módszerek, — a mai imperialista Amerika. A Klu-Klnx-Klan borzalmas árnyéka egyre inkább ráneheze­dik egész Amerikára s hogy ez az egyre erősödő fasiszta terror hovavezet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az _ Amerikai Kom­munista Párt vezetői ellen napokban kihirdetett „ítélet“. Az imperialista Amerika ezzel nyílt fasiszta eszközökhöz fo­lyamodott. ÉS sorsa is az lesz, mint letűnt elődeié. ^íTyjelen<5sójfű ^ eyüjteraéoyes kötet je lent meg Sztálin elvtárs mii veiből: SZTÁLIN: II Szovjeíunió agrárjjnliükájáról A kötet mezáhan fn-ln!j* Sztálin cMSt-j Hifivé! közül azokat, amelyek o Bobo vik Part és a Szovjefállnm n^rérpoliti- kájával a szocialista mezőjzazflasáff liclv- eetőnek cs fejlődésének kérdéseivel fog- tnlkoznak. Sztálin elvfárs tnnitásai hatalmas segít- •eret nyújtanak nekünk e kérdését megisTnerésehez, a szocialista mozisra* dasnjr felépítéséhez hazánkban — ezer' e műnek tanulmányozása minden nért amnkás. szemináriumi előadó és hall itató számára nélkülözhetetlen. A müveknek minterv Fele aia-vor nvpl ven ebben a kötetben jelent m»f előszűr. Zés oldal, ára:’ Fűzve S.—, kfitve 18.— forint. Kaphatók Szikra könyvesboltokban, n pártszervezetek és tizeinek Szikra Inra katainát. kfctrrendelhetfi: Szikra könyvkiadó, Budapest, V., VC.-iismnrly-ícr i. Megkezdődött az új tanév a munkatartalékok iskoláiban a Szov­jetunió égész területén. Uj fém­munkások, kohászok, bányászok, vasutasok százezreit nevelik és ké­pezik ki a gyáripari iskolákban. Az új tanévben 200 ezren jelentkeztek a fiatalok, eddig 132 ezret vettek fel közülük. Először fényes ünnepségek zajlot­tak le mindenütt. Megrendezték a Ntfitott kapuik napját” — annak jelképeként, hogy a Szovjetunióban az Októberi Forradalom győzelme óta nyitva ' állnak az iskolák, fő- iskolák és gyárak, munkahelyek ka­pui a nép fiai előtt. Ma reggel azután megkezdődött az oktatás a gyáripari iskolákban. Ebben is, ahol az új esztergályoso­kat képezik ki. A frissen festett, laktól csillogó esztergapadok körül egysoros vonal­ban gyűltek össze a tanulók. Nap- barnítottan, pihenten a nyári sza­badság után, vidáman és baráti mó­don üdvözöték a mestert. Türelmet­lenül várták, hogy megkezdődjék az oktatás — a munka. Fedor A.ndrejevics megismertette a tanfolyam hallgatóival a tervet és megkezdődött a foglalkozás. Ma a csoport csavarokat fog készíteni. A mester részletesen elmagyarázta, hogyan kell a munkához fogni, sű­rűn rajzolta fj műszaki ábráikat a táblára. — Világos a feladat? — kérdezte. — Világos. — Akkor munkához. A fiatalok szétoszlottak az esz­tergapadoknál. Fedor Andrejevics figyelmesen nézegette, mint sürgö­lődnek, készen arra, hogy a leg­apróbb hibát is észrevegye. Most is éppen megáll egy pádnál, ahol Dmitrijenkó dolgozik. Sehogy sem sikerül neki a munkadarab leesiszo- lása. — Miért tettél be ekkora kést? — kérdezte a mester. — Ehhez az al­katrészhez kisebb kés kell. Dmitrijenkó kiküszöböli a hibát és most már rendben folyik a dolog. — A mi óráinkon — mondja Fe­dor Andrejevics — nem kell sietni. Jobb ha kevesebbet csinálunk, de azt jól. Munlca közben a tanulók sok kér­dést tesznek fel a mesterhez, taná­csokat kérnek tőle, hogyan lehet jobban élesíteni a. késeket, hogyan lehet jobban megoldani a feladato­kat, ha műszaki rajzot kell készí­teni. Amikor öszesítik a nap ered­ményeit, a mester nem mulasztja el, hogy kiemelje azokat, akik jól dol­goztak. Meginti a hanyagabbakat, akik másnap igyekeznek majd jobb teljesítményt nyújtani. Megtanul­ják, hogy a munkában milyen fon­tos a minőség. Jó szakmunkások lesznek! 5 ,Uj donságok** i Amerika távolkeleti politikájában A Kínai népfcftxíársasáf? kikiáltásává!, a kiirt n-ép felszabadító hadsereg ba'aUnas gyöze’meivel az imperialisták súlyos veroségot szen­vedtek. Ezt kinyieknek tudomásul venni az USA politikusai is. Az ú; helyzetnek megfelelően „új” tak fkát igyekeznek alkalmazni. Az angol és az amerikai burzsoái sajtó gyanús •készséggel hangsúlyozza, hogy Csang- Ka-Sek rendszere lényegében össze­omlott és ez a helyzet meg kell, hogy határozza az angol-amerikai »távo’ke- leti politika irányát is. Az impcrJaiistáii machi­nációi és a távolkeleti helyzete „megvilágító.“ <áa>j!ókon>meniárok még inkább megszaporodtak azuán, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciát; elismerték az új Kínai Népköztánsasá got és ezzel döntően megszi leírd ltot ták nemzetközi helyzetét Ilyen körül menyek között az imperialisták új taktikához folyamodlak. Saitómk, kásás locsogásával kikoi'.yonto"a szükségesnek mutatkozó új laktikJ „velejét.“ Min; a Post Oispatch ira „Csang-Kai-Sek rendszere olyan, mint egy lángbaborult ház, amelyet Ez a térkép a szocialista Szovjetunió és n népi demokrati Az egymással határos országok sora egységes és megbonthatatlan népi demokratikus ország nem szerepel ezen a térképen: 'Albánia, területileg nem határos a béke front többi államával. , . A térkép is visszatükrözi milyen hatalmas a szabad népek demokráciák területe a világ szárazföldjeinek egynegyedét tér­kilométert. A terület lakossága pedig kereken nyolcszázmillió. Felmérhetetlen erő ez, különösen akkor, ha hozzászámítjuk é!ö gyarmati milliókat, a világ öntudatos dolgozóit, a békét sze unió és a népi demokráciák megszámlálhatatlan szövetségesei. kus államok tömbjét ábrázolja, erőt képvisel. Csali egyetlen mert ez a kis népi demokrácia ek tábora. A Szovjetunió és a népi .r ki, harminchárommillió négyznt­rz„ imperialista elnyomás alatt reío emberek tömegét, n Szovjct­már nem lehet megmenteni. Éppen ezért a figyelmet a szomszédság megmentésére kell fordítani. Ez a szomszédság pedig egész ■ Ázsia." A RKall panaszos cikké­ben elkészíti a íávolkeleti helyzet ..diagnózisét“. A kínai népet „a világ egyik legveszélyesebb népének“ mond. ja. Aggódva figyelmeztet arra, hogy „Kína határos Indiával, Barmával és Indokinávát. Így a fertőzés veszélye most már egy járvány arányait öl­tötte." A Távolkeletcn ügyködő ame­rikai csodadoktor, Mae Arthur tábor­nok konzultánsai segítségével tervet dolgozott ki a fertőzés veszélyének 1». küzdésére. Azt javasolta, hogy Kínát vegyék körül egészségügyi övezettel ahogy 5 mondtá „védelmi“ gyűrűvé'. A gyűrű részei Japán, Formoza. a Fülöp-srigetek, Sziám, Burma és In­dia legyenek. A védelmi sryííj’íi új ötletéhez még egy egész sor új gyógymódot eszeltek ki a pénzük után futó ame­rikai tőkések. Így például Tnunsn ki­jelentette, hogy az. „elmaradt vidé­keknek“ Távolkelcten is szükségük van dollársegítségre. A dollár beha­tolását termé-szetesen az ázsiai orszá­gok „önvédelmét“ szolgáló csendes- óceáni paktum követné, hogy az ame­rikai taktika újdonsága még nyilván­valóbb legyen. Ha pedig valaki ké­telkednék az, amerikai „békepolitika ‘ önzetlenségében, az vegye tudomásul, hogy a kantoni amerikai követség mindössze annyit indítványozott,hogy a.: amerikai csapatok, mint „japán" területet, szállják meg Formor.a szige­tét fcx iitiperinilsta propa,grans rosszindulatánál csak a: ostobasága nagyobb. Így történhetett meg, hogy az amerikai gangsztcr-politika szócsö- j 'e, a „Life", minden álszenleskedé.se i mellett is leleplezte a lávolkeleti „új" j politikát. A lap megállapítja, hogy 9 j kínai nép győzelme „nagy csapás vr. j Egyesült Államokra." A feladat lehál: ! „készen állni és kihasználni a legt - sebb rést is." A- Távol-keletre való eredményes behatolás eszközéül az ..Egyesült Államok európai tapaszta­latának“ alkalmazását -ajánlja. A vonatkozó tervekben és számításokban nem szű­kölködnek P7. angol és amerikai im­perialisták. Számvetéseik közben csak :rrré»l feledkeznek meg, bogy a kínai forradalom győzelmével kialakult é»J helyzet hatással van az ázsiai népek­re is. Ez pedig keresztülhúzza az. im­perialisták számításait. Ázsia elnyo­mott népei, okulva Kína példájából maguk is kivívják szabadságukat.

Next

/
Thumbnails
Contents