Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-23 / 247. szám

n ä p L ó mi OKTÖBiEE SS • Köszönjük íz MDP Politikai BizeltsfpÉ, hogy hozzásegített a hibák kijavításához A DÉFOSZ országos választmányi ülésének határozata A Do Igaró Parasztok és Földműn- | különösen kások Országos Szövetsége az októ- eredményei her 21-én tartó t országos váSoeztmá-- nyí ülésén a következő határozatot hozta: A Dolgozó Parasztok és Földműn !rá- sok Országos Szövetsége dk: éber Sí­én megtartott országos választmányi ülésén megtárgyalta a Magyar Dolgo­zók Pártja PoH lkai Bizottságának a D'öFŐSZ trmn.kájáfa vonatkozó hatá- roza'á't. A határozat alapján a vá- tesz (mányi ülés fogte'texzot: a DEFOSZ eddigi munkájában elkövetett hibák. ktaJ és elhajlásokkal. A választmányi ülés köszönetét fe­jezi ki e Magyar Dolgozóik Pár-ja PotS'iteá Bizottságának és Rákos' Mátyásnak, a. magyar (dolgozó ?sép szeretőit vezérének, hogy a hibák fel­fedezésével a DEFOSZ-t hozzásogit«'. te a hibák tó javításához. A válasz (mányi ütés jóváhagyta a DEFOSZ országos elnöki tanácsának 1949 augusztus 23-án hozott határo­zatát, amely a DÉFOSZ eddigi veze­tőinek lemondását elfogadta és a fő­titkári teendőkkel Bolhás Lajost, a főtStká rfiel ye>!" erí teendőkkel pedig Végh Bélát bízta meg. Á váiasz’rrrnnyi ütés a DEFOSZ előtt álló feladatok megoldásába az alábbi határozatot hozta: m A DEFOSZ erervezejek veze­tőség® és tagsága előtt Ismer, tolni kelt a DÉFOSZ munka, jäban elkövetett hibákat és elhajlás«- kát. ások okait és az elkövetett hibák cfapos meg tár gyrilásával világossá kell tenni a DÉFOSZ tagsága elölt a Magyar Dolgozók Pártja agrárpoliti­káját, a munkás—paraszt szövetség helyes és-tekneeését, a lenfai hármas .jelszó egységét és azt következetése- érvényesíteni kell a DÉFOSZ munká­jában. e a I A DEFOSZ vezetősége és tag- ! «Kn» | sá.ga előtt tiszt áteni teli a Ma- gy.tr Dolgozók Pártja irányi-ó szerepét és azt, hogy a munkás— párasát szövetségben a munkásosztály » vezető erő. A DEFOSZ szervezetJSeo Indti'W- tafmi tel a műnWásfagteatok- döntő «.zerepét és jelentőségét. Az eddigi laza fe formálisai! működő munkástfagozatokat a DÉFOSZ-ban eleven szervezeti ételéé €15 szervezetekké kel! kiépíttemi, elsősorban a volt FÉKOSZ-tagokból. A DÉFOSZ-ban szilárd agrárprdetár vezetés alatt álló önálló erővé kell szervezni a munkásíagozatokat. R ~1 A muiikástagozatoknak védeniők • I kel! a mezőgazdasági munka- vállalók érdekeit a falusi ki- zsákmányolókkal szemben, örködniök kell a kormány munkabérhatározatának betartása felett. r“-| Az állami gazdaságokban és ■ 3« S gépállomásokon meg kell éSa­........ kitárd a DÉFOSZ munkástago­za tának üzemi szervezeteit. FeSadatulc- ká kell temtí az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak politikai és szakmai nevelését, a környékükön élő dolgozó parasztság állandó felvilágosí­tását, a gépállomásokon az állami gaz­daságokban a termelés növelésére, a szocialista munkaverseny szervezését én irányítás át. A dolgozó nép tulajdonát képező fil- Sámi gazdaságokban tudatosíts«! keH a dolgozók között a munkához való üj viszonyt. Az állam! gazdaságokban és gépál- íemásokon el kell émí, hogy a tél fo­lyamán minden dolgozó rendszeres eJ- raéleti és szakmai oktatásban részesül­jön A DÉFOSZ feladatainak tb.ztá- f* ü zásánál elsősorban a irtunk&- tagozatok vezetőségével és tagságával kell megértetni, hogy a .mezőgazdasági dolgozók érdekvédelme a falusi kizsákmánvolókka! szemben ílősegíli a középparasztsággal való szövelscg megszilárdítását.. A kulákok elleni harcban fel kell fedni és le kell leplezni a dolgozó parasztság előtt a kinákszabofálás minden formáját. A munkástagozatoknak és. DÉFOSZ-szer- vezeteknek állandóan folytatniok kell a középparasztság közötti felvilágosító munkát. —j A DÉFOSZ helyi szervezet él­ig. J nek mindenütt élen kell jár- ——<■— niok a termelés fokozásában. §'”’*'”1 Az országos választmány fel- i ? hívia a DEFOSZ vezetőségét. !■■■—hogy gondoskodjék a DÉIOoZ megyei járási és helyi vezetőinek po- tiejtei neveléséről, valamint arról, hogy a DÉFOSZ tagsága minél nagyobb számban vegyen részt a politikai és szakmai tanfolyamokon. rrr~~. A DÉFOSZ vezetősége a | 9. I DÉFOSZ megyei, járási és —' helyi titkárságain keresztül a termelőszövetkezetek és gyakorlatit kérdé­seit. A szövetkezeti nagyüzemi ter­melés előnyeinek tudatosítására fo­kozottan használja fel a Szovjet­unióban járt paraszflküldöttség ta­pasztalatait. Gondoskodjék arról, hogy dolgozó parasztságunk minél szélesebb tömegei ismerjél! meg a Szovjetunió mezőgazdaságában elért hatalmas eredményeket, a Szovjet­unió kolhozparasztságának hatalmas gazdasági dósét bízik abban; hogy « szervezetek vezetősége és tagsága ezeknek a fel­adatoknak elvégzésében támogatja az országos választmányt, a DÉFOSZ vezetőségét Az eddigi hibák gyors és gyöke­res kijavításával és jó munkával a DÉFOSZ-szervezeteket minden bi­zonnyal képessé tudjuk termi arra. hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a munkás-paraszt szö­vetség további megszilárdítására a és kulturális felemelke-! szocializmus építésében a dolgozó parasztság felemelkedéséért ered­A DÉFOSZ országos választmánya! ményes, jó munkát fognak végezni November 1-től SCI fiilép a Dunántúli és Soimogyí Napié A Donért tök Napló valamint a Seen agyi Napló széles obrcsótáhnrá- h*n minden bizonnyal osztatlan örömöt kelt *z a bír, hogy november ebe] évei lapjaink árát ax eddigi 50 fillérről 50 üli érre mérsékeljük. Ebben js követjük központi fa?mik, a Szabad Nép példáját Műnkéi Is azok a szempontok vezetnek, melyeknek szemelött tartásával a Szabad Nép fe elhatározta a lap árénak 50 íi 'érre való csökkentését: még hoz­záférhetőbbé tenni a széle« tömegek számára a Fárt sajtóját­Baranya és Tolna megye dolgozó inuk a Szabad Nép mellett egyre in­kább mindennapi kenyerévé vált a Párt megyei lapja, a Dunántúli Napló és Somogybán a Somogyi Napló. A november ekeiével végrehajtandó ár­csökkentés tovább fogja szélesítem ezeket a tömegeket és megsokszorozz* azok számát, akik munkájuk, tanulásuk, szórakozásuk éa pfhenézük nét. kűtőzfeetcffen részének érzik a Megyei Bizottság lapját. Az 50 iilléres Dunántúli és Somogyi Napló pedig tudva ezt, hogy szflvs ezután még nagyobb tömegekhez jut el, fokozott lendülettel fog harcolni a dolgozók érdekeiért, még odaadóbban fogja szolgáiul « szocializmus építésének diadalmas ügyét. A szovjet kormány és a szovjet nép megbecsüléssel támogatja a tudósokat érteni annak történeiasl Jelentősé­gét, hogy Prágától Koreáig egy test­vériségben forr össze annyi nép és éppen ottartózkodásunk alatt ter­jedt ki ez a testvériség, keleten Kínára, nyugaton pedig Német­országra. Igazán lelkesedéssel te­A Szovjetunióban járt két pécsi professzor nyilatkozik élményeiről S™ztetieteWásá^1Íráodte táber 2-i béfceaapon szóljak a szovh A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának Pavlov-ünnepségein a magyar tudományos életet dr. Ernszt Jenő elvtárs és dr. Szentágothai Jánoíjj, a pécsi tudományegyetem professzorai képviselték. A szom­baton délután tartott beszámolójuk előtt beszélgettünk a két tudóssal. — Hogy Pavlov valódi jelentősé­gét megérthessük, — válaszolt kér­désünkre Emszt elvtárs —, vissza kell tekintenünk pár évtizeddel, hogy mi is volt tulajdonképpen a lélektannak vagy pszichológiának nevezett állítólagos tudomány. A darwinizmus elterjedése után is vadászzsákmánya volt a lélektan területe a tudatlanságnak, a babo­nának, vagy a szándékos félreveze­tésnek. Darwin kiemelte az emberi testet a babona és elfogultság kö­réből. Pavlov pedig megnyitotta a pszichológia addig érinthetetlennek vélt területét a természettudomá­nyos búvárkodás és* szemlélet szá­mára. Az a korszakos jelentősége Pavlov munkásságának, hogy ter­mészettudománnyá tette a pszicho­lógiát, amennyiben megvetette alap­ját a materialista pszichológiának. — Ismeretes, hogy Pavlov kiemel­kedő munkájáért már 1.904-ben megkapta a Nobel-díjat. De nem pihent meg babératn, hanem szaka­datlanul tovább dolgozva jutott el korszakalkotó eredményéig. Nem csodálkozunk Pavlov emberi nagy­ságáin, ha meggondoljuk, hogy hol és kik között futotta be ragyogó tudományos pályáját A Szovjet­unióban, ahol semmiféle kérdésben nem ismerik a megállást, az elért eredményeken való pihenést. Ismerkedés a nagy tudós tanitványa iva l — Ä Szovjet Tudományos Akadó' mia elnökének meghívására szép' tember 20-án érkeztünk repülő­gépen Moszkvába — egészíti ki Ernszt elvtárs szavalt Szentágothai professzor —-, ahonnan azonnal to­vább utaztunk Leningrádba, mert a tudományos ülések első három nap­ja ott zajlott le. A tudományos üléseken Pavlov nevesebb tanítvá­nyai számoltak be a vezetésük alatt álló laboratóriumok tudományos kutatásairól. Természetesen nem­csak az előadások folyamán, hanem magánbeszélgetések kapcsán is al­kalmunk volt megismerkedni a nagy tudós tanítványaival. így pél­dául Orbeü akadémikussal, aki az idegrendszer fejlődését és az ideg­funkció kialakulását kutatja Pavlov tanításai alapján. Hosszasan elbe­szélgettünk Bikov akadémikussal Is, akinek vezetése alatt álló lenin- grádi tudományos intézetben a bel­ső szervek és az agykéreg közötti őszeiüggéseket kutatják. Alkalmunk volt meglátogatni a Leningrad kö­zelében fekvő Kolt.usi faluban, ame­lyet most Pavlovnak neveznek, a tudományos telepet Ezt a szovjet kormány építtette Pavlov számára. — A tudományos program Mosz­kvában folytatódott, ahol megismer­kedtünk Ánohin akadémikus, az idegfunkció egységességének elmé­letével foglalkozó intézetével, Asz- ratján akadémikussal, áld pedig az idegíunkció helyreállítását kutatja. — A Tudományos Akadémia ajándékából értékes könyveket hoz­hattunk haza, többek között a Pav­lov vezetése alatt lefolyt belső tu­dományos megbeszélések gyorsírói jegyzeteit, melyek három kötetet tesznek ki. Fontos feladat, hogy ezeket itthon lefordítva kutatóink­nak hozzáférhetővé tegyék. Meg­győződésünk, hogy elengedhetetlenül szükséges egy Pavlov-líutatólabora- tóritim felállítása, ugyanis Pavlov módszere ma már nélkülözhetetlen eszköz nemcsak az experimentális pszichológiában, de az alacsonyabb idegműködések kutatásában is. _ Az Akadémia a kitűnő ellátás me llett nemcsak tudományos élmé­nyekről gondoskodott — folytatja Szentágothai professzor —, hanem a művészetek terén is kitűnő pro­gramot állított össze a külföldi résztvevők számára. A leningrádi Ermitázsban 27 Rembrandt, har­mincnál több Rubens, több Franz Hals és Van Dyck műben gyönyör­ködhettünk. Ezek a festmények nemcsak a múzeum büszkeségei, hanem elsősorban a népé, amely tudatosan élvezi a középkor ■ nagy ismertesse a szövetkezeti mozgalom, mestereit. Bennünket, magyarokat az ugyancsak itt őrzött csodálatos szkíta aranyleletek különösképpen érdekeltek. Moszkvában a Tretya- kov-galériát tekintettük rrieg, ahol az orosz művészetek kezdeteitől a mai szocialista-realista művészete­kig minden értéket megtalálunk. — Érdekes kirándulást tattünk a moszkvai belvizi kikötőhöz, mely Moszkvát jelenleg három, de nem­sokára a negyedik tengerrel is vízi úttal köti össze. Élményt jelentettek safnk, ahol különösen Borodin „Igor herceg” cimű operája volt felejt­hetetlen valamennyiünk számára. Megbecsülés a tudósok osztályrésze — Rjazánban, Pavlov szülőváro­sában az ünnepségek programja el­képzelhetetlenül népszerű volt és mutatta, hogy Pavlov megünneplé­sében a legszélesebb néprétegek is nagy lelkesedéssel vesznek részt. Meggyőződhettünk arról, hogy a Szovjetunióban a tudományos ku­tatás nemcsak nagy anyagi támo­gatásban, hanem rendkívül nagy társadalmi megbecsülésben részesül, mely nemcsak a hivatalos szervek, de az egész nép felől jelentkezik. A kutatók a feléjük irányuló álta­lános szeretetek megbecsülést és bi­zalmat azzal hálálják meg, hogy minden erejüket megfeszítve, gyak­ran éjt nappallá téve búvárkodnak hazájuk és népük felemelkedése érdekében. Tapasztaltam, hogy a tudósokat, — akár tagjai a Bolsevik Pártnak, altér nem — a szovjet kormány és a szovjet, nép egyforma megbecsüléssel és lelkesedéssel tá­mogatja. Ernszt elvtárs befejezőül össze­foglalja személyes élményeiket: — Nekünk alkalmunk volt meg­ismerni — mondotta—, hogy mit jelent a Szovjetunió békepolitikája. a Nagy Operában tett látogató- i Lehetetlen volt: át nem érezni és jet néphez és ez egész világ békéé kívánó embereihez. Mindennap minden alkalommal és mindenütT éreztük a vendégszeretet és a ba­ráti összefogásnak felemelő tudatát. Nem méltathatjuk eléggé a nagy Sztálin bölcsességét, aki a szocialis­ta -országot, a tudósok hazáját annyf gonddal vezeti — fejezte be nyilak kozatát Emszt professzor elvtárs. Rákod Mátyás nem feledkezik meg rólunk Hasonlóan a Szovjetunióhoz, ah«, a kormány megbecsüléssel támo gatja a tudósokat, népi demokrá« ciánk is gondoskodik a tudomá­nyos munkában kiváló eredmény!’ elért tudósok, kutatók, illetve aaoH özvegyeinek jólétéről. A miniszter­tanács határozatát Szentágothai professzor is őszintén köszönti: — Végtelenül örülök ennek a Rákost Mátyás javasaiéra hozott minisztertanácsi határozatnak. Ez Is fokozza bennünk a bizalmat és sze­retőtől a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett Népköztársaságunk iránt. Újabb bizonyítékát látom eb­ből annak, hogy kormányzatunk, elsősorban pedig Rákosi Mátyás, rólunk, a tudomány harcosairól nem feledkezik meg. Bizonyos vagyok abban is, hogy a tudományos tár­sadalom egyöntetű hálájával talál­kozik ez a nagyszerű határozat! Äz cmcrol „munkáspárti" kormány „kohóiét! terve** CsiMeitffK a szsciális szolgálatikat, fim építősek éj iskolákat,kéifiázaka^oikoc^litjáka iisztvlseíik egy részét Londoni jelentés szerint az ame­rikai nagytőke érdekeinek éa_ pa­rancsainak megfelelően végrehajtott fontleértékelés óta Anglia gazdasági válsága súfyo- . san kifcéíyűlf. A válság tintására a „munkáspárti“ kormány most egy úgynevezett „köz­jóléti tervet,“ dolgozott ki. Ez való­jában azt jelenti, hogy a kormány a munkásosztályra akarja áthárítani a. válság minden súlyos terhét. A kor­mány így négy-ötszázmillió fontot akar „megtakarítani“ a költségveté­sen. Ebből legalábbis kétszázmillió esik a közérdekű beruházásokra. Ez annyit jelent — mondja az AFP tudósítója — hogy nem építenek új kórházakat., iskolákat és utakat. Valamennyi minisztériumban el­bocsátják a tisztviselők egy részét, csökkentik a szociális _ szolgála­tokkal kapcsolni«® kiadásokat, meglassítják az. úi lakások építé­séi és leszállítják a brit mezőgazdasági termelők támogatását. A munkáspárti kormánynak ez a kapitalista „közjóléti terve“' még munkáspárti körökben is nagy felháborodás! kelteit. Három munkáspárti képviselő hatá­rozati javaslatot terjesztett az alsó- ház elé, kérve, az alsóház szólítsa fel a kormányt, hogy ne csökkentse a szociális «zoíjjállafisokat és < lakásépítést, hanem csökkentse hadi­kiadásait. melynek költségei az idéni meghaladták a 800 millió fontot. A washingtoni és londoni magyar követ átnyújtotta k meghízólevel íi két Magyarország washingtoni követe, Horváth Imre rendkívüli k&vef és meghatalmazott miniszter szerdán nyújtotta át megbízólevelét Tru­man elnöknek a washingtoni Fehér Házban. Magyarország londoni követe, dr. Bolgár Elek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter pénteken nyújtotta át mbgbiző’cvelét VI György királynak, a B'dókIngham palotában. Halóira ítélt görög hazafiak hozzátartozóinak levői© Sztálinból A TASZSZ athéni jelentése szerint a halálraítélt görög demokratáik hozrá- lartoaöi levelei intéztek Sztálin genc- raUsszinnisz-hoz. a szovjet kormány fejéhez. A levélben a többi között eze­ket írják: — Ma, midőn az ENSZ a görög kér. dóst tárgyalja, midőn mindenki a gö­A rádiószemináriumok jövő beíi programja llélfő: Haladó szeminárium. Az im- perialÍ7.rnns lenini elmélete. Előadás és konzultáció. Kossulh-rádió 10.20 17-ig. Szerda: Haladó szeminárium. Az im­perializmus lenini elmélete. Szeminá­rium. Kossuth- rá d i ó 10.40 17-ig. Alapfokú szeminárium. Rákosi Má­tyás sportcsarnoki beszéde. Előadás és konzultáció. Kossuth-rádió 19.15— 19.40- ig. Csütörtök: Rádiószeminárium. 3. kon. zultáció és a „Bolsevik Párt története” első fejezetéhez. Petőfi-rádió 19— 19.20-ig. Péntek: Alapfokú szeminárium. Rá­kosi Mátyás sportcsarnok! beszéd«. Szeminárium. Kossuth-rádió 19.15— 19.40- ig. rög tragédia befejezését kívánja, ttd* dön anng; erőfeszítést lesznek, hogy olyan döntést halhassanak nmei’] meed oldja a görög kérdést, a görög h'idlu‘ Tőség ismét megmutatta kegyetlenre4 gél, újabb borzalmas és ii'^rságlalag ítéletet hozott. A bíróság halaira iteV nyolc embert, akik semmilyen bönescj leleményt sem követtek el és elírnák se milyen bizonyíték sem merült lel Országunkban mérőig sok vé' folg- Az emberek elpusztulnak, a ,.vfgTeJ hajtő osztagok“ végzik ki őket. Önhöz fordulunk Sztálin generáli**4 szimusz, Öntől várjuk embereink mC{l‘ mentését., Állói félünk, hogy l:árme4 lyik piHaria ban kivén zik ékel. fígő fájdalommáI fordulunk önbó*’ sírva köngörgünk, mentse meg n W*4 infect. Tegyen meg minden leheto < hogy ne végezzék ki c nemes ember*4 kel, ez igaz hazafiakat.'' 4

Next

/
Thumbnails
Contents