Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-02 / 229. szám
N fi i» L Ó 1948 OKTÓBER 2 MAß A , KÜLPOLITIKÁBAN TITO a Kajk-banda megsemmisítésének nagy nemzetközi jelentősége az utóbbi napokban még tisztábban kibontakozott, mint a per idején. Az imperialisták kezéből kivertük a kártyákat, felfedtük a sötét játszmát," ami lényegileg a harmadik világháború - előkészítését jelentette. Az „Operation X“ titokzatos' sága napvilágra került. Az áruló aljasságával, a gyilkos szeny- nyével, a fizetett ügynökök undorító voltával áll előttünk Tito, az amerikai háborús politika, az „Operation X“ főtámasza. Az ő feladata volt a népi demokráciákat leszakítani a Szov* jetunió oldaláról, elszigetelni a szocializmus országát és ezzel teret nyitni az új intervenciós, szovjet- efiones háborúnalc. A válasz a Rajk-per _ leleplezése után nem várathatott sokáig magára. És valóban: szeptember 28-án Oro- miko ktllügyminisztorhelyettes^ felmondta azt a barátsági szerződést, amit a kétkulcsos, Tito-banda ipar hosszú ideje lábbal taposott. Hogyan tokinthetné barátjának a Szovjetunió azt a kormányt, amelynek tagjai — mint a jcgvzék kimondja — „nemcsak saját kezdeményezésükre folytattak és folytatnak továbbra is eU'enséges aknamunkát a Szovjetunió ellen, hanem a külföldi imperialista körök egyenes megbízásából is.“ Másnap a magyar kormány is hasonló lépésre határozta el magát. Jegyzékben szögezte le, hogy ..felmentve érzi magát a Jugoszláviával kötött szerződés mindennemű kötelezettsége alól.“ Ugyanígy járt e-1 azóta Lengyelország is. Mit jelent a szerződések felmondása? Rákosi Mátyás nemzetközileg is nagysúlyú beszédében részletesen elemezte a jugoszláv helyzetet. Ennek során kifejtette, hogy ezzel is komoly segítséget, nyújtunk a jugoszláv dolgozó népnek, mert megfosztjuk Tito bandáját attól a lehetőségtől, hogy a dolgozókat megtévessze, kétkulacsos. politikáját tovább folytassa, azt a látszatot keltse, mintha még mindig tartana a szövetség köztük és a szocialista, népi demokratikus tábor között. Ugyanakkor többször és hangsúlyozottan szögezte le: „Mi, mint szomszéd, nép nagyon jól ismerjük a hősi, szorgalmas, hazáját, szabadságát szerető jugoszláv dolgozó népet. Ez a dolgozó nép a mi szövetségesünk tna- rad, Tito és bandájának minden árulása, ellenére.“ A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi népi dethokráeia jegyzékei tehát siettetik az; a folyamatot, hogy a jugoszláv dolgozók teljesen elszakadjanak az őket eláruló, hitvány kémbandától. A jugoszláv hazafiak harca népük gyilkosaival szemben mindjobban kibontakozik. Ennek alapján szögezte le Rákosi elvtárs: „Bármily nehéz a, harc, csak aszal végződhet, hogy a jugoszláv dolgozó nép újra visszanyeri ' szabadságát és újra visszatér oda, ahonnan aljas, gaz vezetői kirántották, a szocializmust építő, békét védő országok családjaim“. A MÁSIK VILÁG „Ebben a tekintetben valóban két táborra oszlik a világ, A* egyik tábor a szocializmust építő népeké, amelyet egészséges, nyugodt, tervszerű, minden válságtól mentes fejlődés jellemez. Vele szemben áll a kapitalista front, benne az amerikai, egyre erős- bödő krízissel, milliós munkanélküliséggel, bizony(alanrággal és a pénz leértékelésével“ — mondotta Rákosi Mátyás a nagybudapestí pártaktíván tartott hatalmas beszámolójában. Két világ! Az egyi- két jól ismerjük, az épülő szocializmusét, a mi hazánkat. Néztük meg a másikat is. Azt hisszük, hogy talán legmeggyőzőbb képet azok a rajzok adnak, amelyek a nyugati lapokban jelentek meg. íme néhány közülük! Ar, Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió tovább vívja kérlelhetetlen harcát a háborús uszíiókkal szemben. Nincs olyan ENSZ-közgyülés. amikor a Szovjetunió ne terjesztene l>e konkrét béke ja vasiatokat, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy a nemzetközi feszültséget levezessék a kölcsönös megegyezés alapján és eloszlassák a/ új háború rémét a világ népei fele ti. Visinszkij, a Szovjetúnió külügyminiszterének legutóbbi békcjavaslatait az amerikai szavazógépezet működésére a vitában a harmadik helyre Lellek. Az, imperialisták és lakájai háttérbe szoríthatják a béke kérdését, de a világvisszhang bebizonyította, hogy a népek mindenütt legfontosabb ügyüknek a békét tartják. A vi- beleértve az amerikait is — nem harmadrendű, hanem elsőrendű ügy a békéi Mj az, amit az imperialisták az KNSZ-ben fontosabb tárgyalnivalónak tartanak? A rágalmak a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni Előszedték a görög ügyet és most mindenVISINSZKIJ lóg népeinek 1920 OKTOBER 2: * i— áron azt a nevetséges vádat szerelnék t bebizonyítani, hogy a véres polgárba- v borúnak Albánia és a többi népi de- ^ mokráeia az oka, nem pedig az, hogy ? az angolszászok befészkelték magukat f Görögországba és fegyvereik, táboron- f kaik segítségével tüzön-vizen kérész- J tül meg akarják akadályozni a nép J által annyira óhajtott demokrácia gyö- - zelmét. ’ A görög kérdésben a demokraták \ pusztulása bezzeg nem érdekli őket. J Lengyelország' azzal a javaslattal állt? a közgyűlés elé, hogy az ENSZ nyo- * másával azonnal vessenek véget a bar-1 rngzésnek. De az angol és fran- ? "dielt jóvoltából*, ezt a kérdési w . '-illák. Sőt előzőleg az angol f ki. . még azt is felvetette, hogy a f vérengzés meggátlása Görögország v ..beliigyeibe való beavatkozás“ lenne, r Az imperialisták szemérmetlensége f nem ismer határt! Ar nem beingnék- \ be való beavatkozás, hogy túhornoko. J kát küldenek egg országba és a ma- f iiareho-fasiszta zsoldos sereget árok \ vezetik, azonban a hazafiak kivégzésé- \ nek megakadályozása, az már belügyi Bármennyire is erőlködik az ame- \ rikai küldöttség és a dollárral jól óla- j jozott szavazógépedet, a Szovjelúnió \ rendíthetetlenül folytatja tovább a \ béke megőrzésére, irányuló erőfcszflé. \ seit, amelyet a világ dolgozói egysége- J sen támogatnak. J Ezt a rajzot a newyoríd Daily Worker hasábjairól vettük ét, A Marshall-kölcsőnt mutatja be, a dollár „segélyt“. így segíti f dollár Nyugat-Európa és Amerika dolgozóitf Eszünkbe jutnak Rákosi elvtárs másfél évvel ezelőtt mondott szavai; „A Marshall- terv úgy támogatja az illető országokat, mint az akasztotta! a kötél.“ Lenin útmutatást ad a Komszomolnat«; A Kommunist» Ifjúságii Szövetség, pék, a Komszomolnak, Lenin adóit halhatatlan ú mutatást abban a beszédében, amelyet az Oroszország'! Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán mondo t, 1920 október 2-én: „Önök előtt az építés feladata áll és ezt a feladatot csak úgy oldhatják meg, ha elsajátítanak minden korszerű ismeretet, ha a kommunizmust kész, betanult formulákból, tanácsokból, receptekből, előírásokból olyan eleven erővé tudják változtatni, amely egységbe foglalja az önök közvetlen munkáját, —- ha a kommunizmust, gyakorlati munkájuk vezérfonalává tudják tenni. Ez a feladat, amelynek önöket az ifjú nemzedék képzésében, nevelésében, magasabb színvonalra emelésében vezérelnie kell. Önöknek kell az elsőknek lenniök a kommunista társadalom I’építőinek milliói között, akiknek soraiban minden ifjúnak, minden leány. Ttok ott kell lennie. A munkás és paraszlifjúság egész tömegének a kommunizmus eme építésébe való bevonása nélkül a kommunista társadalmat felépíteni nem lehet.“ A Komszomol, Lenin, majd Sztálin tanításai: követve az ifjúság hatalmas t ömegszer ve ze-íé vé, a Szovjetunió egyik vezető erejévé nőt.. A Bolsevik Párt a Komszomol-szervezete-kben tartalékot lát saját sorai kiegészítésére. A Komszomol segítségére van a Párnak politikája megvalósításában azzal, hogy az ifjúságot a szocializmus szenemében neveli és ezért a Párt gondoskodik arról, hogy a Kcm- s-zomol-szervezetekben az ifjúság szé. les tömegen lőmörül jenek. A Komszo mol-szervezetck tagjai a páríszervezetek első segítő'ársai a politikai, gazdasági és kulturális munkában, városban és falun egyaránt. Azt a megtisztelő szerepet, amelyet a Komszomol a Szovjetunióban botol:, a Párt irányításának köszönheti. A legelső feladat: tanulni Zissrov cikke nyomán részlelet köz. Mink az alábbiakban a Komszomol történelmi jelentőségű ITT. kongresszusa. rtí: 1920 ősze volt. Október másbdika. Hideg alkonyat ereszkede;: Moszkvára, A főu'akon és néhány üzlet kira. Iratában homályos fénnyel derengtek-a lámpáik. Plakátok ordították: „Mit úriéi a froníér'?“, „Előre Nyugat felél", „Halál Vrangelre!“ Fiatal fiúk. lányok élénk csapa'ai hmtoltak a Mate ja Dirnitrovka G alá. i— ahol ezen az estén nyílt .meg az Oroszországi Koqjmunisa Ifjúsági Szövetség III, kongresszusa — köz. lük magam is, a 'izenhatéves aktív Komszomol-lag, kétéves tagságával és küldötti igazolvánnyal, amelyet nem kis büszkeséggel szoronga iám bőr bekecsem zsebében. „A Népbiztosok Tanácsának elnökét. Vtedfmir Iljlcs Lenint illeti a szó...“ Est a be jelen lés* teljes csend kötőre. A színházterem zsúfolt. Az if- ’jak forradalmi indulókat énekeinek, íe-n'n a dobogóra lépett. Nem állott fe' a szónoki emelvényre. A színpad közepére ment, egészen az elülső szélére. A tapsvihar nem hagyfa szóhoz jutni. Lenin kezével intc.:. hogy' le csillapítsa a termet. Aztán, kivette óráját a niellényzsebébö! és ujjóval rámuiao't a számlapjára. Mindenki megértette ezt a jébeszédel: lljJtó8 drága idejét lopjuk. A termen zson gás hullámzott végig. Aztán lassan elcsendesede-1. De ebben a pillanat, ban Leninnek valamin mosolyognia kellett. Meleg. vi!ági‘ó mosoly suhant át az arcán. Es mosolya, ez a különös, lenini mosoly, mint valami szikn pa'tnnt ^'égig a termen és az egész terem rtíosolvgo t. Az'án fölbugyböré. költ a nevelés, visszafogott, tiszta nevetés, az öröm viliódzó loboaása. azé az örömé, ami: Lenin, a vezér. Lenin, az ember, Jelen-léének eleven átélése adott. Egy zúgó ..Hurrá'“, aztán csend. „Szeretném, ha azzal fog’alkoz. nánk, melyek a Kommunista Ifjúsági Szövetség a.tepvelö feladatai.. Így. ilyen egyszerűen, kissé tatán Ite'köZ'Oapiasan is, kezd-e beszédét | Lenin. Sok minden váratlan volt szá ? munkra ebben a beszédében. A leg- ? meglepőbb mégis az a kijelentés, hogy * főfeíadalaJnik kifejezhetők „egyetlen í szóval“. Itt Lenin pillanatnyi szünete | naríoi-t ravaszkásan hunyorilott, lené-$ zc-.t a küldöttekre: na, gondolkozzatok f csak, milyen szó leltet az... Gondola.# iáinkban megvillant: „győzni", „szét-?, -zúz®!“, „megsemmisí eni“ ... Persze,? senki sem ta-lélha'-ta ki 1920-ban, a háború viharos napjaiban, hogy ez a varázsszó így hangzik: „Tanulni". „A feladat ez: — tanulni!“ így szólt Lenin. És mi csodálkozva hallgattuk, milyen forrón és meggyőzőn hangzik, ahogy Lenin ennek a • mondatnak lényegét magyarázta. Lenin hangja szinte szenvedélyesen és parancsol ón csenget". Néha úgy? tűnt, Itjícs nem egyszerűen beszél,? hanem yHaUkozik velünk. Járkált a? színpadon, meg.megálj;, hátralépfetí. f majd hirtelen ..el őre, mi irha támadni akarna. Feltett valamely kérdés* és 6 maga megfelelt rá, miközben ©lörehajőlt ét kezében az iskolai vonálzású kis pa- P rlapp.al, erélyesen, hadonászott. Emlékszem, hogy mi. akkori kort- sztxrio!cok. valam ennyien ez: látszó - •unk kérdezni: „Szói], Iljics. mi* tegyünk, mit kezdjünk ci szívünkkel? Olyan, mint rügy, melyen pattanni kész ,a tok. Mögöttünk küzdelem és váltig köz. denünk kei)“. Ránk nézett szigorúan és szólt: ? „Tanuljatok!“... ? Az egyik londoni lap egy angol munkáscsaládot mutat be. A Wall-Street, az amerikai nagytőke nem túl finom eszközökké-’ biztatgatja Críppset, az angol gazdasági csúcsminisztert, hogy ? leszállított értékű fonttal srófolja feljebb a közszükségleti cikkek árát. Az angol dolgozók „lelkesedését" a rajz jól mulatja.,. PA/e/sf&mifes Törökország gazdasági J helyzete igen súlyon t Az imperialisták csokijában átlóJ Törökország gazdasági helyzete igen f súlyos — állapítja meg a Wiener f Dörscn Kurier. Törökország — mint-1 hogy mezőgazdasági termékemet: f árai lényegesen magassabbnk af világpiac 'árainál — nem szdththa.r többé külföldnek mezőgazdasági tér- r mékeket. Végül ez a rajz a francia L’Htimanílé-ben jelent meg, £ rísi tejcsarnok előtt nézik az asszonyok az új táblát, amin írva, hogy a tej ezentúl 35.50 helyett 40 frankba kerül. Aj ríkai^ parancsra leértékelt franknak itt is megvolt a hatása. íme néhány kép a másik világból! Amerikában és csati szagaiban a kölcsönök nem a dolgozókat, hanem a tőkések« dogílják. És amikor a képeket nézzük, gondoljunk arra, hogy mi éves lervkölcsönnel saját országunkat, épülő szocialisia ha erősítjük! A béke nem barmadrendn űj»;
