Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-02 / 229. szám

Éljen függetlenségünk, békénk biztosítéka, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Rákosi Mátyás, a békéért harcoló magyar nép vezére! 4»,-^ *-.<*,-^*1.-»>■*, 4*.-ís-»s -*»-*4*,-•*.«*.-», *V -*--V ­Baranya dolgozói versenyt indítottak a 25 milliós tervkölcsön jegyzésére A megyében hatalmas lendülettel és lelkesedéssel megindult tcrvköl- es8njegyzés szombaton, Rákosi elvtárs beszéde után újabb eredményeket hozott A szombati jegyzésekkel együtt a megyében jegyzett kölcsönösszeg 17,671.100 forintra emelkedett. Ebből 4,566.200 forint ké-/pénzjegyzés, 13,104.900 forint pedig részletjegyzés. A kölcsönjegyzők száma 58.135, az egy jegyzőre eső kölcsönösszeg 303 forint. Baranya ezzel szilárdan tartja második helyét Borsód után a megyék közötti versenyben a lejegyzett ösz- szeget és a jegyzők számát tekintve. Pécs városa eddig 12 millió forintos vállalását 10 millió 312 ezere 850 forintra, azaz 86 százalékban kőzelítet. te meg, A MESZHART-ü*emek közt első Pécsújhegy A pécsi üzemekben hatalmas lelke­sedéssel megindult a kölcsönjegyzéu; verseny győzelemre viszi az Öléves .Tervkölcsön. A munkásság szinte kivétel nélkül minden üzemben száz százalékig résztvett a kölcsönjegyzésben és túlhaladta a vállalt kölcsönösszeg jegyzését. Á pécsvidéki bányák a Szent Is'ván akna kihívására indiaitá:k meg egy más közölt a versenyt. Maga a kihí­vó rövidesen elmaradt a többi akna dolgozóinak kitűnő gyüj.ésd munkája mögött A MESZHART telepeinek jegyzés-gyűjtő versenyében a legutóbb adott .jelentések szerfalt első Pécsujhegy, ahol 101.9 szá­zalékkal jegyezték a vállalt ősz. szeget és egey-egy munkásra 412 forintos jegyzés esik. Vasag 101.1 százalékos tiHreljesi'.ésáci. fa je .Tk ónt 307 forintos jegyzéssel má­sodik, Pécsbámyatelep (Széchenyi é» András akna) a versenyben lemaradt 90.3 százalékos, fejenként 396 forin. '.os jegyzéssel. Szent István akna, verseny kezdeményezője a negyedik helyre szorult, mer; a vállal- összeg­nek csak 88.7 százalékát jegyezték, fejenként 384 formlos kölcsön jegyzé s esi. Ferenc akna népnevelőire nagy feladat Vár még a hátralevő na­pokban, ha utói akarja érni a többi aknát1. I' 8 vállalt összegnek még csak 62.2 szál zalékát jegyezték le. Egy-egy dolgo­zóra 278 formlos jegyzés esik. Sopiana 129.6 százalék! A pécsi üzemek az első napon vettek részt legnagyobb lendülettel a jegyzé­si versenyben. Legtöbb üzem már az első nap délelőttjén befejezte a jegy­zést, de számos üzem, elsősorban a Zsolnay-gyár és a Norma-olaj- gyár dolgozói Rákosi elvtárs be­széde után ismét megkezdték a kölcsönjcgyzcst. Az üzemek közötti verseny szombat déli állása: 1. Sopiana gépgyár, a vállalt összeg l29.SViros jegyzésével és fejen- - ként 467 forintos jegyzéssel, _2. Zsolnay-gyár U8.5°/o-os, fejen ként 592 . forintos jegyzéssel, 3. Dohánygyár, a vállalt összeg lOD.oVo-os jegyzésével, fejenként 470 forintos átlaggal, 4. Bőrgyár, a vállalt összeg 103.7% os jegyzésével, 498 forintos fejenkénti átlaggal, 5., Kokszrapvek 102.1 %-os jegyzés sei,, 422 forintos átlaggal, A középmüvek közül első a Sörgyár a vál'alt összeg 128.6"/o-os jegyzésével és 417 fo­rintos fejenkénti átlaggal, második a Pécsi Fém- és Lakatosáru- gyár 125.8%-os jegyzéssé', 547 forin­tos átlaggal, harmadik a Hamer,!d kesz­tyűgyár 107°/o-os jegyzéssel, 512 fo­rintos átlaggal. A kisüzemek frontján az Agrária vezet A kisüzemek közül az Agráriáé a legjobb eredmény: 3 vállalt összeget 153.2°/o-ka.l jegyezték, a fejenkénti jegyzés átlaga pedig 144 forint.^ Második a Húsüzem .142.9°/«-os jegyzéssé!, 527 forintos átlaggal. A Szura-nyomda 640 forintos átlagjegy- >i^Ve* tl~n'k ki, a vállalt összeget a ^,/-0''larl jePryezfék. A vidéki telephellyel rendelkező vál lalatok közül eső a Mecseki Gyógy­fürdők NV, második a Népbolt NV, >”|rmadik az Erdőgazdasági NV. A hivatalok közül első a SZOVOSZ, második a Földhivatal, harmadik a MESZHART igazgatósága. A verseny még nem fejeződött be. Dolgozóink Rákosi elvtárs beszéde után megindították a küzdelmet a me­gye 25 milliós kölcsön jegyzéséért és vasárnap az üzemi népnevelők százai mennek falura, hogy ott segít­senek a tervkölcsön jegyzés gyűjtésé­nek munkájában. A megyében Mohács és « hegyháti járás áll az élen A megyében az első helyet Mohács, az ötéves terv városa foglalja el 900.000 forintos vállalása helyett az eddigi jegyzés összege 939.750, forint, azaz 104.4V«. A mohácsi dolgozók most az egymil­liós kölcsönjegyzésért versenyeznek. A járások közt első a hegyháti já­rás, amelynek dolgozói eddig 3,090.850 forint kölcsönt jegyeztek, vállalásuk 86%-át. Szombaton lendületet vett a többi já­rásban a kölcsönjegyzés, miután dol­gozó parasztjaink tömegesen hallgat­ták meg Rákosi elvtárs beszédét. A versenyben második a pécsi járás 685.200 forintos, 4-1.3»/#-os eredmény­nyel, harmadik a szentlörinci járás 790.100 forintos jegyzéssel, negyedik a siklósi járás 735.250 forintos, ötödik a villányi járás 357.750 forintos, hatodik a pécsváradi járás 372.700 forintos és hetedik a mohácsi járás 514.100 forintos tervkölcsönjegyzésl eredménnyel. Rákosi elvtárs péntek esti beszéde a legtöbb baranyai községben igen nagy hatást tett a dolgozó paraszt­ságra. Kisbndméron, a rádió csoportos meg­hallgatása után rnég este 23.200 forin­tot jegyeztek a község dolgozó pa­rasztjuk Szép eredményt értek el Málom dolgozói, ahol 63 kőlcsön- jegyző 31.250 forint értékű kői* csont jegyzett! Erdősmecskén is csoportosan hallgat­ták meg a dolgozó parasztok Rákosi eivtáns beszédét, s utána igen sokan jegyeztek 2—600 forintos tervkölcsönt, összesen 5.000 forintot Többek közt Lorencz Ferenc és Varga János 500 forintot, Józsa Alajos 600 és Kinszler Jánosné 300 forintot jegy­zett. A megye dolgozó népe Rákosi elv társ beszámolójából megélhette, hogy miért van szüksége az országnak a dolgozók kölcsönére. Egyre többen kapcsolódnak bele a versenybe az öt éves tervkölcsön túlteljesítéséért, Ba Tanyában a 25 mSilló forintos tcrvköl- csönjegyzés eléréséért. A munkásság, amely eddig is példát mulatott, 6egíti a dolgozó parasztságot cs így bizo­nyosra vehető, hogy Baranya dolgozó népe teljesíti tervét! Ma délelőtt 10 órakor a Munkásknltórházban értelmiségi hehe •nagygyűlés A világ népeinek békeakarata n era vágyakozás, hanem szervezett tett- rekészség. Napról-napra szorosabbra zárkóznak ennek a tábornak sorai. — Wrodav, Piris, Prága, Budapest ulán most a világ minden szabadság és békeszerető országában béke-napot tartanak a nyugodt, építő életre vágyódó százmilliók. Október 2-án milliók ajkán csendül fel minden országban a Szovjetunió, a béke legfőbb őrének, Sztálin elvtársnak, a béketábor legna­gyobb vezérének neve. Pécsett, a Mu nkáskuitúrházbiin a Baranyamegy.ei Népfrontbizottság tart értelmiségi nagygyűlést délelőtt tíz órai kezdettel. Az ünnepi nagygyűlés szónoka: Űjheíyi Szilárd elvtárs, országgyűlési képe­séig. AZ IGAZSÁG FEGYVERÉVEL A nagybudapesti párt-aktíván Rá­kosi Mátyás beszámolt arról a leg­kisebb, hatalmas győzelemről, amit népi demokráciánk a tcrvkölcsön- cgyzéssel aratott. „Dolgozó népünk a városban és a falun megértette ennek a kölcsönnek a jelentőségét“ — mondotta és szavai meggyőző alátámasztására közölte, hogy péntek délutánig, azaz nem egészon két nap alatt több, mint 506 milliót jegyez­tek le. Nyilvánvaló, hogy a város és falu dolgozóinak megértése és lelkes kiállása a tervkölcsön mellett uem lett volna ilyen határozott, ha a kormányfelhívást ncn követte vol­na a népnevelők lelkiismeretes fel- világosító munkája. Az eddigi siker jórésie épúgy nekik köszönhető, mint a várható végleges, teljes győ­zelemé. A tervkölcsön jegyzésében »nép­nevelők munkája tovább fo­kozódik. Ehhez lendületet ad Rákosi elvtárs hatalmas beszéde, amely a számunkra a leghaihatósabb fegy­vert jelenti De megsokszorozza a lelkesedést az eddig végzett munka síkére, az, hogy országosan már meghaladtuk' az 500 milliót, Bara­nyában pedig túlhaladtuk & t».6 mil­liót és ezzel a megyék között a má sodik. helyen állunk. A népnevelők legmeggyőzőbb érve saját példamutatásuk volt. Nem pré­dikáltak vizet, miközben bort ittak, nem beszéltek általában a kölcsön­jegyzés előnyeiről, hanem több pél­da mellett elsősorban a magukéra hivatkoztak. Erre a jövőben is legnagyobb gondot kell fordítanunk. Ne legyen egyetlen népnevelőnk sem, aki ne teljesítette volna haza­fias kötelességét. A nagykiterjedésü, jó felvilágo­sító munka során követtünk el hibá­kat is. Előfordul, hogy csak a csa­ládfővel törődünk, úgy gondoljuk, hogy elég annak meggyőzése, nem fordítunk elég gondot az asszonyok­ra, a fiatalokra és az öregekre. így történhetett meg az az eset, hogy égjük bányász este becsülettel le­jegyzett becsületes összeget, de más­nap kardoskodó foleségo az egészet vissza akarta csinálni. Vannak per­sze másfajta példák is, amikor az asszony még a konyhapénzéböl is spórol tervkölcsönjegyzésre. Mégis leszögezhetjük, hogy a családtagok­ra, elsősorban az asszonyokra sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk felvilágosító munkánk során, ülönösen falun számolnunk kell az ellenség hangulatkeltésével is. Előfordult, hogy a reakció azt a K' Hírt kezdte elterjeszteni, hogy a pa­rasztságnak most nincsen pénze. Ez az okoskodás a tények világánál összeomlik. Hogj'an történhet akkor az, hogy égjük falu a tervkölcsön- j egy zésben messze megelőzött máso­kat? Sőt előfordult, hogy anyagilag gyöngébb községek szárnyalták túl z erősebbeket. ,.A jegyzés sikerét még külön aláhúzza az, hogy a dol­gozó parasztság egy része még most fog a jegyzéshez és csak ezután fog­ja eUulni burgonyáját vagy hízóját, amelynek árából a kölcsönt kifizeti“ mondotta Rákosi elvtárs. És eh­hez még hozzáyehetjük, hogy jó né­hány gazdánál van még fölös búza, amit a O-vételi jegyre beadhat. Az ellenségnek ez az állítása könnyen cáfolható. Elsősorban megcáfolja azt sok szép falusi példa, többek közt a hegyháti járás községei javarészé­nek lelkes tervkölcsön jegy zése. Népnevelőink meggyőzéssel, az igazság fényénél világítják meg a tervkölcsön jelentőségét és előnyeit. Az érvek egész tárháza áll rendel­kezésünkre. Akár az eddigi eredmé­nyekről beszélnek, vagy az előttünk álló biztos jövőről, a dolgozók szi­lárd hatalmáról, vagy a város és falu népének kézzelfogható gazda­sági erősödéséről, a Szovjetunió é* a népi demokrácia táborának elsöp­rő sikereiről, vagy a hazánk függet­lenségéért és békéjéért vívott ke­mény harcunkról, — mindezek a* érvek bőségesen megvilágítják ha­zafias kötelcsségtcljesítésüiik értei, inét. £s persze nem hagyható utol­sónak a torvkö! esőn jegyzésért foly­tatott felvilágosító munkában mind­annak ismertetése, amit maga a tervkölcsön a dolgozók számára nyújt, Épp ezért nekünk nincs szük­ségünk semmiféle erőszakra. Nyoma­tékosan aláhúzzuk, hogy az erőszak alkalmazóit a legszigorúbban . elítél­jük és ha ilyesmi előfordul, úgy ve­lük szemben fegyelmi úton is eljá­runk. ' A kölesön jegyzési kampányt fel kell használnunk arra, hogy a dolgozó tömegek cs Pártunk kö­zött a kapcsolatokat, tovább szilár­dítsuk. A mi Pártunk a Rajk-banda leleplezésével és alapos felszámolá­sával újból bebizonyította, hogy ereit, hivatott vezetője dolgozó né­pünknek, Most a tervkölesönjegj-zés során még jobban el kell mélyíte­nünk, meg kell növelnünk azt a forró szeretetet, ami dolgozó népünk­ből Pártunk és Rákosi Mátyás" felé árad! Uj győzelemre indulnak A PÉCSÚJ HEGYI FALU JÁRÓ A nagy teherautó'' Is készülődő.; Napközben jó mélyeket szuszogo'.t és cdadörmögöM az út gesztenyefáinak: „Vasárnap megint megyünk, ez nem Is akármilyen falujáráls lesz ... azt ha’io'tam, olyan ez, min; egy új. vá. teszt ás ... Virágokat is kapok ide az orromra ni ...“ S az öreg. gesz enye. fák hallják Czárt, Právicz, Busa elv­társakat, ahogy hazafelé mennek és ők Is csak erről beszélitek. „Mi most itt nagy lépéseké telünk... menjütw és 6egilsünk nekik. Nem is 'udják ta­lán, hogy igazában mát jelent a terv. kölcsön. Ki mondaná meg nekik? ^ át mi. első'íiorbun ml ipari 'dolgozók —'válaszol Czári elviére, m,közben, beírja a következő neve- n listára, ö a csoport vezetője, vasár, napra 35 népnevelő' kérlek, de több is lesz. — Engem fe felírtál? — hajol a papír fölé Busa elvtárs. ~ Miért, ‘án nem akarsz jöhni? — tolja fel a szemüvegét Czárt elvíárs. Dehogynem —• mosolyog széle­sen Bu-sa elv áré, — sőt... Vala­mennyien lelkesen készülődnek. Kő e. leesésüknek érzik, de kedves köteles ségn-k, cvyannak, például, liogv a csa­lád idősebb tagjainak segíteni kell a kisebbeké-, olyannak, hogy fegyveri adunk annak, aki velünk küzd. — Várnak rám a falun... ?s sze­retettel. Maránk ln&Hgat-nak, megtanul. :ák, hogy a népnevelő szava az Igaz­ság .szava. ismertetik majd! a/, ötéves tervet. Előbb magúk között megbeszél ték: teljes biztonságban legyenek afelől, hogy mindenki tudja, mit oda falunak a mi nagyszerű tervünk. — Nekünk kell megmagyarázni1 hogy a tervkplcsön egy -égia a nagy házhoz, amiben együtt fogunk majd boldogan élni — mondja Busa elvtárs. Géplakatos a cem.rálé műhelyében. Községeik- Torony. Bisse, Szava. Csarnóia, Gare, Itt már ismerik a MESZHART; pécsújhegyi özemének dolgozóit, harmincöt népnevelője. Ada oka* keresnek, egymás között ;* vi akoznak, föviről-hegyire megbeszé­lik a jegyzést, készülődnek. Právicz Imre elvlárssal mindig megy a fele. sége is, mo&i már ő is népnevelő. E' nem maradna egy vasárnap som. Kü­lönösen az asszonyok szere ik. Nem egy asszony azéri adta fiái Hszrkép- zobe, hogy Právicz Imrére elmond a nekik, mit jelent az, hogy az ö fiaik, hó! a néphadsereg tisztjei tehetnek. Hát ltoejne tndn.4 velfiK megéretni, hisz az, 5,fia is .tiszt-lesz. Szivéből'jön minden iző, amit erről' beszél. Az asszonyok... ők is készülnek. Bódis György né, Fre dogéi Jánosné, Duga Islváhné és a löbbieic. — 90.000 varrógépe; kapunk... — mondja Duga Istvánné — cs napközit, szülőotthont... fürdőszobás házaka-t. Erről beszélünk majd. az asszonyok, nak. De hol kezdjük? — kérdik 6ziru te egyszerre. Es a vétesz is egyszerre érkezik: — A békénél..., mer; falun is azl mondják, hogy a békéén, szabadsá­gunkért, új életünkért minden- áldozat, ra képesek. Cseng a telefon Czárt elvláreék nem a régi községeikbe mennek — mondják be. Összenéznek. Hát ez bi­zony, így nehéz, annál is fakóbb, mert versenyre hívták Vi ‘altijárásban t mecsekszabolcsiakat, mos: azu án új terepen keäl ugart törni. Busa e'.vlárs szólal meg elsőnek. — Hát megmutatjuk', hogy igy is jé munkát tudunk végezni. Nemcsak J:‘ beszélünk,- lesz szavunk ott is. és meg fesz az eredmény. — Meg há: — ilteszti Visza szem­üvegét Czárt elvtárs is — hiszen Igazunk van, hiszen a falusi testvéren is tudják ez*. Eay' családba tar-ózunk és egye akarunk: Ötéves érvét s .azt, ’amit ti tegnap ír atok ide a.: üjrm falára: Virágzó, erős, búid»» Magyarországok 'Ezért jegyeznek dol­gozó parasz eágunk is tervkölcsön*.. Pavlov emlékének hódollak a pécsiek Pavlov születésének 100 éves őv- fordulója alkalmából diszfllést tar­tott a Magyar Tudományos Tanács, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet és a Magyar Szovjet Társaság Pé­csett. Az ünnepi ülésre piros díszbe öltözöt a színház épülete és a világ­hírű nagy orosz fiziológus ünnepié-/ sőre megtelt a színház. A színpadot Tvan Pavlov képe díszítette, előteré­ben egy hatalmas, gyönyörű koszorú az ötágú vörös csillaggal. A zenekar magj-.ar és orosz Him­nuszt játszott, dr. Környei István egyetemi tanár üdvözölte a diszülés elnökségét, a kiküldötteket és a megjelenteket, majd dr. Issékulz Béla, a szegedi tudományegyetem nj'ilv. rendes tanára tartott előadást Pavlov életéről, munkásságáról. Meg­állapította, hogy az embert agy- velő a természet egyik legbonyolul­tabb alkotása és ennek kutatását Paylovnak, a világ egyik legnagyobb fiziológusának köszönhetjük — mon­dotta többek között. A hallgatóság és a díszülés elnök­sége nevében dr. Környei professzor mondott köszönetét az értékes elő­adásért, majd az egyetemi alkalma­zottak énekkara adott elő énekszá­mokat, ifj. Monori Fereno, a Zsolnay gj-ár munkása F. Nagy László: Jildás című versét szavalta. Hosszú, lelkes taps köszönte meg Molnár Klára hegedűmíívésznö szép játékát, aki Csajkovszky és Bartók darabok­kal gyönyörköd*ette a megjelente két.

Next

/
Thumbnails
Contents