Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

1949 SZEPTEMBER 11 N SPLC* 6 r ' '■ -• :: yf , ]em mindig ott van a hiba, ahol az üzemi gyűléseken hibákról beszélnek. Ha a gyűlésen egészséges bírálat formájában kerül a nyilvánosság elé, arra nyugodtan azt mondhatjuk, hogy már nem is hiba, m-ert ha a tömeg megvitatja, ebből a vitából majdnem kivétel nélkül minden esetben megszületik a kijavítás módja is. Sokkal na­gyobb baj az, ha a bírálat hiányzik, mert akkor a kis hiba megda­gad, újabb, mind nagyobb és nagyobb hibák ragadnak mellé, megin­dul a lavina, amely végül is könnyen maga alá temetheti az üzem vagy szervezet egész vezetőségét. A. Kaposvári énkor sry Ariin*! Is így, a munkásság egészséges bí­rálatának hiánya miatt nőttek a bajok mindaddig, míg most mar az üzemi pártszervezet vezetősége te hetetlcnné vált velük szemben és u] vezetőséget kell .<választani. A ka­posvári húsüzemben viszont a bá­tor kritika mutatott rá egy súlyos •üsszaélésre és tette lehetővé az e - lenség eltávolítását. A bonyhádi zo- máncgyárban a vállalatvezető es szőkébb köre nem tűn a kritiKar, a munkások félnek megmondani ve leményüket. Meg is sínyli ezt az üzem fejlődése. A simontornyat bőrgyárban azonban a munkásság kritikája rámutatott a hiányossá 'gokra és az eddig sűrűn elofordulo kieséseket kiküszöbölte. Folytathatnánk szinte valamennyi üzem felsorolásával. Mindegyik az bizonyítja, hogy a kommunista mó­dón gyakorolt építő kritika^ hatat más mértékben lendíti előre az üzem fejlődését, a bírálat hiánya pedig súlyos bajok forrásává vál­hat. Az akiiről jövő kritikát ezert nem elnyomni, hanem támogatni, U tagságot nem megfélemlíteni, Yiem bátorítani kell. • i nérsújhegyi víllanios­centrálé és szénéiőkfezítőmu gyűlésein már hosszú idő hiányzik a kritika. ramraak a gyűléseken, hanem a faliujs- g r Pontosabban: a faliújság, a kriti­kának és önkritikának ez az eles fegyvere egyszerűen nincs w. Talán nincs hiba a pecsujhegyi üzem vezetőségében? Tálán mmden zökkenő és botlás nélkül vezeti a„ üzemvezetőség és az Vf,011]!,,™1 s‘ szervezet az üzem életet. Nem, er­ről szó sincs! _. Nem mindig volt ez így Pfcs- úiheaven Egy évvel ezelőtt, vagy komoly szerepe vök a »ÄSt'taiwotWt =1 '-srsíti fsr r ■a/ 07 oka hogy a helyi munkás üzemvS a lárt tamását nem értette meg, elfelejtette, Pártnak kell az izemben az rra nyitó cs vezető erőnek _ lenme: , . liyomta a párttagság és ktártszervezet' építő kritikája . ) ne Kiliás a helyi párt' szervedet is, mert nem emel­kedett feladata magaslatára es nem­csak elnézte a helyi üzemvezetőség hibáit, hanem maga is «atlakozo azokhoz, szinte úgy, mintha a Pan szervezet titkára kenyéradójának tekintette volna az üzemvezetőt «j tartott volna attól, hogy e- m1,tat munkáját az üzemben, ha ramut ó hibákra és feladatát betöltve, ■Imint az üzem életének igazi ira y ítója lép fel. ( — Az elvtárs pártellenes és a re akciót segíti, mert támadja a vezetőséget... A szaktárs krácia ellen uszít, mert tamadja a munkás-üzemvezetőséget Ez volt a válasz a felszólalásokra és ez később általánossá vffi. A újságcikkeket pedig eltávolították vagy ki sem engedték tenni. IgJ ‘ üzem dolgozói eiueszíettck a Med­rüket a bírálat gyakorlásánlói Nem merték nyíltan javasolni » hibák kijavítását, hanem csak suttogva beszéltek a hajókról. hogy™' vezetőségben egy baráti tár­v. .. suttogás ártott a muriba Ez a sut 6 Artott a termelésnek, Hogy volt-e valami^ tudhatjUk togasban, csaa „ vezető­meg, ha megismerkedünk a vezető ség működésével. % leg«,tói,hl «‘és. amelyen Üzem; luzott&ági M ‘jk ve. löltek, így enjlott le. A Rántotta zcfo*epi* tag D. af/c föicyólalt titkárnak. A vállalatve-. ; ­yÄ ää; tehát iotta V. L.-t. Egy másik u«o taáT erre elmondta, kogv • * •Ukilnrülati mert tavaly megkárosi tótul az Üzemet. Fontos nyersanya­got vitt el az üzemből, azt saját hasznára, értékesítette, emiatt meg is büntették. V. L.-t erre két veze­tőségi tag vette védelmébe (egyikük sógora a jelöltnek). Azzal érveltek, hogy mi kommunisták megbocsátunk a kis bűnösöknek. A jelölés sikerült volna, ha egyik éberebb vezetőségi tag nem tiltakozik azzal, hogy a kis- bünösnek valóban megbocsátunk, de azért, nem tesszük őket saját veze­tőinkké. A vezetőségi ülés zárt. De szinte lehetetlen, hogy a munkások n>' tud­ják meg, mi történt ott. Ha pedig tudják és nincs alkalmuk a tagság előtt nyíltan megvitatni és megálla­pítani. ki itt a hibás, lm nem nyit­nak utat. a tömeg kritikájának, eb­ből bomlasztó pletyka, áskőlódás származik. A vezetőség néhány tag­jának helytelen munkája bizalmat­lanságot kelt a tömegekben Pártunk iránt és az üzem vezetői iránt. Ez már súlyos hiba. hatalmas károkat okozhat, ezért feltétlenül meg kell előzni. A póesűjhegyi vezetőségnek is utat kell nyitni az alulról jövő építő kritika előtt, mégpedig hala­déktalanul! AZ ANYAKÖNYVI HIVATAL TÚLTELJESÍTI A „NORMÁT Legyünk statisztikusok? Akkor szűr. kén és egyszerűen csak azt írjuk, hogy Pécse.: Í939 első telében 270 ifjú pár kötőit egész éleire szóló szerződés', 19í9 Iső feléiben pedig 375. A kapos­vári fiatalos is „jó eredményt értek el-4, meri 1939.ben egész évben 245- m, idén pedig csak az eiső félévben I'M-cen határoz‘.ák e. hogy örökké ,s '■isszavonhaalanui egymáshoz kötik e élüké.. Még SzekszáTd sem maradt le, mert ez alatt a úz év alatt, amely­be. pedig csak négy év vök a békés fejlődésé, 20 százalékkal emelkede t a házáss ágkötéseik száma. De mi nem vagyunk sla'isztikusok és ezeket a számokat is csak azért írtuk le. hogy megkereshessük,' m; van mögötte. Aki inár belekósoí: a házasáét örö. Egyik oldalon a pincesor, másik ol­dalon alacsony házak. Most bokáig érő por, esőis időben nyilván térdig érő' sár. Még terepjáróval is kockáza­tos fenne a beha'olás ebbe az ircába, amit az újpetreiek büszkeséggel ve­gyes humorra! „Angyalföldnek“ ne­veznek. Ülünk vagy tizenkét,ten a szobában. A beszélők közül legalább hárman a Szekeres csaíádlioz tarloz- nak. Az öreg Szekeres a konyhában le'epedeb le a nyitott ajó közelében és tekintelévei végigsimítja fiait. Bi. zony nyolc fiút neveitt fel, akik most mind a népi demokráciáért dolgoznak ér; küzdenek. A legkisebb most irJörö, a nagyobbak egyike párttiikár. Szegényporaszíok mind, akik itt ül­nek, de valamennyije tisztsége- visel a közügyek intézésében. Többségükben párttagok, csak Szekeres Gyula nem, aki már a tagzárié,t után. jő ri haza négyéves hadifogságból. A beszélgetés minduntalan visszatér á mosi mcíralakHlt fcrmctőcsoporlr«, am .ly a legnagyobb lesz Baranyában, ölvenkei: család társul benne a közös gazdálkodásra, 103 munkabíró taggal. Az engedélyük megjött és önkéntele­nül is határkőnek tekintik ezt az ese­mény: Ujpetre és a maguk élőében. Es igazuk is van. Ez az esemény egyúttal határköve annak a küzdelem­nek is, amit Ujpeíre szegény paraszt, sága a vezetésért vivőt; meg. Van kö­zösük olyan, aki már 1945 óta itt él. A biharmegyeiek 1946-ban teleped ek ide. Gercbicz Károly a legidősebbek kö­zé tarrozik, a hét közé, akik a párt- szervezetet megalakitot'ák. Jó! emlék­szik még: a Kisgazdapárt, — de nem a mosdani, haném c Nagy Ferenc féle — vitte a vezeíöszerepe:. Glaub Jó­zsefnek, Wagner Péternek, Schönber­ger Józsefnek a kulák oknak igen nagy hangjuk volt. Olt ütlek minde­nütt: a községi elöljáróságban, a le- geleési társulatban, erdőbirtokosság- ban, Nemzeti Bizottságban! Hű szövet­ségeseik voltak a Szociáüdemokra.ta Párt é'sa Nemzeti Parasztpár. bizott­sági tagjai is. Ha a Kommunista Párt javasolt valamit ennek a három pár­nak a 9 képviselője mindig !m«va*fa n iiontniMnisfákal akik a szegényparasz'ságcr. képvisel­ték. De kijutott a vezetöszerepből a 2t „vitézi“ család tagjainak is, akik a déli határvidékről, partizánok elől me­nekülve telepedek itt le. Szabó József a népi bizottság elnöke községi elöljáró, a nép jóléti bizo.tság tagja és a most alaljuló termelőcso- porl in.ézőbizofőágának tagja a biha. fiák éneklő hanglejtésével mondja ró­luk: — Ezek még ma is kellemesen em. fékeznek egykorú pátrónusukra és megülik a Miklós napot. Össze is tar­tanak mindenben. Dölyíösen hangoz­tatják, hogy őket nem lehet kihagyni a vezo ősből. — Már pedig én aszondom nem lesz i?t addig igazi demokrácia, amíg ok a porondon vannak, — vé-lí Dó­ról lya Lőrinc — és pirós, gömbölyű arc a még jobban nekipirosodik. A hatgyermekes Szabó még ma isi keserűen emlékszik mag arról a. klikk­ről, amelyik itt Deák Rókus íöféigény- !ő bizottsági elnökkel az élen osztóba a i javakat. Akinek a képe nem '.eiszelt az bizony c,sak „angyalföldi“ háza: kaphatói, önmagukról persze nem fe­ledkeztek meg. — 1946-ban még igen nagy urak voltak „yifézék“ Amikor egy ízben Krancz elvtárs itt voltt és vörös zászlóval felvonultunk — mesélj Gerebicz — még volt bá­torságuk kiköpni a kommunisták előtt'. De az újpetrei szegény-parasztok nem adják fel a küzdelrngf. Az -eiső diadal az volt, amikor a reakciós „vi­téz“ Somorjai jegyző eljön négy köz­ség fogott össze és sikerűk, is állá­sából kfokolboütani 1947.bon. Lassú, «vivos küzdelemmel azu'á.n rendet esi. nafták a legeltetési társulatban is. meg az erdöbirlokosságban is. Legu'otsó győzelmük a fö’dművesszöve 'kezel megiis&'rása volt. Ezelőtt egy hónap­pal iörtén.. ez meg, amikor a régi ve. zetősége; leváltották és újat válasz­tónak a „rongyosokból“. A jelenlévők közül Szekeres GyuSa terűit be a földművesszöve'kezel fel. Ügye'őbizo1 sáigába, Cselló János, iák a’ előbb olyan büszkén vaToita magáit, a „rongyosokhoz“ tartozónak, igazga- tósági tag kitt. Valamennyien cselekvés lábában estnek 1 áriának körülményeit Szabó József, az éneklőhangú bibarmegyei foglalta ősz- sze a legkifejezőbben: — Hej elvtársi úgy zengett; az ég körü'ö • ü-T.k, akkora vihar volt, hogy az; hit fik elsüllyedünk. Nem a tagok - I kai voltt haj, hanem azokkal, akik meg akarták akadályozni a ter me! 3c söpört megalakulását. Mák úgy volt, hogy szedjük mag unka- és egyenesen Rá. kosi eív.árshoz megyünk. Biztosak vo!. fűnk benne, 'hogy pár tunikái Mgja. Úgy Lát szik most már elcsendesült a vihar csapkodása, és az ujpeírei sze- gényparasztok boldogan készüféek a Urmelöcsopor: elnnditására. Tán legna. gyobb boldogságuk a 'öbbi közűit az, hogy a áermelöcsoportnak külön pártgzerve/,c<c lei/, ezek a szegén y par asz tok és az eredmé­nyek végső összefogásánál Yegnagyobb eredménynek álif.ják közös ermelő. csoportjuk megalakulását. Ennek elnö­ki Szekeres"Gyu'a lesz, aki a fogság évei alatt 'közelről lába a kolhozok munkáját és gyarapodását. Szilágyi Gyula, Szabó .József, Csalvó János és Szalma I^josné leitek az in.ézőbizo,t- ság tagjai. A termelőcaoport megalaku. Búcsúzáékor .izénkét kemény pa- rász-ttenyér szőri ását érez ük, ezekb ,n a szorításokban valami különös meleg­ség és elszántság volt. Szekeres Gvu- ia a kázszoritáson kivüt ezz-.l búcsú- zoti: — Nem félünk senki öl és semmitől!, mer; tudjuk, hogy a Párt és Rákosi elviéire van mögöttünk. R. E. trteibe és ki is tartót; elliatározása mellett, annak örökké emlékezetes ma­rad a házasságkötés előt'i boldog idő­szak. Egy szóval sem állít jttk azt, hogy azért volt boldog ez az időszak, mert a házasság előtt volt. Nem. a házasfelek lúínypmó részé: sértenénk meg, ha ezt állítanánk. Hanem boldog ei az időszak, meri ekkor zajlanak i d iegédesebb tervezge ésok, a gyönyörű kepzeleíbeli tündér paloták épitgetése. azok a párbeszédek, amelyek megszé­pítik és paradicsomként állítják elénk a jövő1. Azaz ne ragad ássuk el magunkat. Ez a tervezgetés nagyon sokszor, mondhatnánk legtöbbször így zajlót:, le­— Mennyit Í6 keresel? — kérdezte a feleség jelűit szórakozó iian, '.alán már szá’zadszo-r, mintha újra- és újra elfe­lejtené. ’ — Húsz pengő: hetenként — válla, sízolt erre 1939-ben a türelmes férj- jeJölt. De hogy az esélyei; el ne ront. sa, hozzátette: — Tíz év múlva már egész biz*os, hogy harmincra megy felt Erre alapozódott a tervezgetés, amely ott kezdődőit, hogy mi lesz majd tíz év rrúikva, amikor meglesz majd az a bizonyos heti harminc. De könnyen vegyük' üröm az örömbe, lia eszünkbe talált jutni: mi lesz, ha munkanélküli­vé válik a családoi alapító mur«káeíiú? A tervezgetés ma szilárdabb alapo­kon nyugszik. A munkanélküliség kér. dése, hogy ezen kezdjük, szóba sem kerülitek A' kereset sem játszik máf nagy szerepet. Gond nélkül alapíthat­nak családoi. Persze a megélhetés ér­dekli a háza-sulűkaf, de most a kérdést így teszik fel: — Képzeld mi mindent tudunk m$jd venni az ö'éves -érvben. És ebből indul mosn a tervezgetés, hogy már nemcsak nekik, hanem a gyereknek — vagy gyerekeknek, hiszen addigra lehet kellő is — bőven jut mindenre. Egyszóval megállapíthatjuk, hogy ina nincsenek a fiataloknak anyagi ag. gályáik. Ma a legfon osabb kérdés nőin ez, hanem az: „Szere sz, vagy nem?“ Es miért ne szeretnék egymást', mikor nincs más gond. Hát ezért, emelkedett a „termelé­kenység“ az. anyakönyvi hivatalokban. tfouteUáswícák összetett bucf-ádíai Néhány hónappal ezelőtt a kovrovói mo orkerékpárgyár inunkásújí óinak egy csoportja, amelynek élén Nikoáj Korobov mérnök áll, bejelentet e a gyár újító és találmány irodájának, hogy ezentúl Össze éti brigádként fog dolgozni. A brigádban lielye- foglai a gyár kohászati osz'á’yánok hat újí- lója, különböző technikusok; mérnö­kök, munkások, A brigád az önköltség csökkenésére, a leemelés meggyorsí­tására és a nyersanyaggal, tüzelővel és villamosenergcával való takarékos­kodás (okozására összponositja gyeimé'. A gyárban most 11 összetolt brigád dolgozik és azokban a gyár 45 leg­jobb munkásé jítója vesz részt. Az össze1 éti brigádok mindjárt, a meg­alakulások első hetében bebizonyítot­ták, hogy könnyen oldanak meg olyan feladatokat amelyekkel azelőtt az újí­tó egyedül nem tudor: megbirkózni. Ezzel egyszersmind lehetővé váll, hogy rövidebb idő ala.t alkalmazhassák az. újító javaslókat. Korobov mérnök összeféri brigádja már három hónap alatt néhány egyszerű és eredeti töké­letesítést oldof meg. Ebben az évben már 100 rubel még takarítást értek-eL A Magyar Népkö/.’ár- I saság a munkások és I dolgozó parasztok ál'a­I ma. (A Magyar Népköz­) társaság Álko.mányá­I hói.) i Népköztársaságunk követ- \ keretesen végre haji ja a mun- I károk és dolgozó pnrns-lnk )honfoglalását. .ír élet min­iden területén megszünteti a I származás és vagyon kivnlí- lsugall. Ennél; a törekvésnek I egyik lépése volt a legutóbb i kiadott népjóléti miniszteri írerulclet. amely a küzkórhá- 1 Tokban megszüntette a ku­li önszoba intézményét. Országunkban még nincs ’annyi közkórluiz, amennyire szükségünk lenne. Nincs kórház, amelynek minden férőhelyét ne használnák ki a legalaposabban. Sajnos még nem mondhatjuk cl, hogy kórházainkban minta­szerűek lennének az állapo­tok. Bizony előfordul, hogy különféle fertőző betegségben szenvedők egy osztályra ke­rülnek és bizony előfordul, hogy a közös kórtermekben a könnyebb beteyrk álmái háborítja szenvedő társaik nyögése és jajgatása. Gyó­gyulásukra nem éppen jó ha­lassal volt a haldoklók ha- lálhörgése sem. Mindezen nem leheléit segíte­ni. meri nem volt mád az ilyen betegek elkülönítésére. .4 kórházakban található kű- lönszobák egészen más célra kellettek. Azokban a vagyo­nosok helyezkedtek el, akik a kiilönszobával nemcsak a külön orvosi kezelést, de a külön nyugalmat is meg vá­sárolhatták. Készséggel elismerjük, hogy a közkórházak bevételeiben komoly léiéit jelentett a kü- lönszobakböl származó jöve­delem Vegyünk csak egyet­len kórházat, a mohácsi László kórházat. Itt a ren­delet megjelenésekor 1ö kii- lönszoba volt, amiket 27 fo­rintos különdij fizetése mel­lett bocsátottak a vagyono­sok rendelkezésére. .1 kiilön- szobákat ebben a kórházban átlagosan 3000 ápolási napon kérésziül nótád; bérbe. Ez 31.000 forint bevételt jelen­tett a kórháznak, de ugyan­akkor ennél az összegnél sokkal magasabb értékű mí­nuszt a közös kórteremre utaltak nyugalmában. Nem becsülhető le pusztául az a tény sem. amit a 27 forinttal nem rendelkező betegek seri- műm megalázáséiban jelen­tett a vagyoni megkülönböz­tetés. A mohácsi kórház külön- szobálÖan —, de bízvást el­mondhatjuk ezt a somogy- és tolnnmegyei közkórhátzak különszobáiról is — a ren­delet megjelenésének pilla­natában vagyonos kereske­dők, kulákok és egyéb ki- zsákmányolák ápoltatták ma­gukat. Kijárt nekik a külön koszt, a külön látogatási idő és a megkülönböztetett ki- szolgnlns. A személyzet zok­szó nélkül tűrhette rigolyáikat és majd összetörte mariáit, hogy .,magas'' megelégedésü­ket kiérdemelje a nem túl bő­kezű borravalókért. A paradicsomnak vége. A különszobátkból elkülönítő szobáik lettek és olyanok ke­idnek ide, akiknek feltétlenül nyugalomra van szüksége, vagy olyan, aki szenveilésri- vel a mások nyugalmát za­varná. A különszobn megszű­nése tehát feltétlenül előnyö­sebb állapotokat lerrmlett kórházainkban és elégtételt szolgáltatott az egyenlőség elvének. A rendelkezés egye­lőre csuk a népjóléti minisz­terin ni hatáskörébe tartozó közkórházakra szád, de nem érinti a kultuszminisztérium tárcája körébe cső egyetemi klinikákat és nem érinti a magánkórházakat és szana­tóriumokat. Ez utóbbiak egy­magákban is „küt önszobái." jelentenek a vagyonosok srá­mára, akik a: itt kért hatal­mas összegeket meg bírják fizetni. .4 következő lépés az legyen, hogy a klinikák és magánszanatóriumok is a dolgozók gyógyulását szolnáil- ják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents