Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

ÍW9 SZEPTEMBER 25 N A P L Ő 3 A S&ovjétumié a, karcol, fii ii@üi fél a fenyegetisekti és a háborús iszüók csapására csapással felei — idézte Sztálin szessrmt Visinszkij az E&525 közgyűléséi elmondott ncsgyhatásM beszédében A TASZ jelenti Newyorkfcól: Az Egyesült Nemzetek közgyűlé­sének pénteki ülése a szovjet kül­dött beszéde 'iránt megnyilvánuló hatalmas érdeklődés légkörében nyílt meg. A közgyűlésen hagyománnyá vált, hogy az egész világ népeinek legélet­bevágóbb, legfontosabb kérdéseit a Szovjetunió terjeszti az Egye­sült Nemzetek és az egész világ ' e^' Ez nőm véletlen, mert a nagy szo­cialista állam politikája a dolgozo emberiség érdekoinek védelmére, a népek békéjének megvédésére irá­nyul az imperialista államok mo- rénv létéivel szemben. Éppen a Szov­jetunió szállt határozottan szembe az Egyesült Államok és Anglia kor­mányának fegyverkezési versenygé- f^ro irányuló politikájával, amikor azt javasolta, hogy gyakorlatban lássanak a fegyverek csökkentéséhez. «eg kell ícremíe»! o népeit A Szovjetunió bátran-" 63 férfiasán szembehelyezkedett azokkal az uj háborúra uszító, emberevőkhöz mé,- tó felhívásokkal, amelyek az Egye sült Államokból, a bűnös v.lágura - mi tervek e fészkéből származnak. A szocializmus nagy hazája elsőnek javasolta az alombomba a táincué fegyver eltiltását, amelyet az amerikai törekvők zsarolása használnak a k Országokkal szemben. A Szovjetunió határozotton e. - nezto és ellenzi az Egyesült Államok és Nagybritannia kísérleteit, boH5 aláaknázzák az Egyesült Nemzet.! Szervezetét és támadó csoportosuld sokkal helyettesítsék ^t. A Sl0vJC unió következetesen és kitartóan le leplezi ezeket a kísérleteket és harcol a népek közötti együt - működésért. Az ülésterem üres volt az ámen kai külügyminiszter és más küldöt lek színtelen és lényegében űrt» fel szólalása alatt, pénteken azonbar • zsúfolásig megtelt arra a hírre, hog„ Visinszkij beszél. Nagy <nps f«gadÍa Visiiiszlujt fc a RTÖnoki emelvényre lépő Vi sinszkijt hosszantartó taps fogadta sár .sää 'sár««­gat iák végig és gyakori tapssal szakították meg, a „.„ö srúnnval telt szigorú rend feutasltás, amellyel magát^ a Szov jetunló ellen arcátlsua (m aÍTmertú és brit MIdjjtWgj pedig .’átható ^ kü,diU) sóg'to^jTÍ 'ngvanis gyakran olford ife Rmodnak abból, kiset [ ' taST éjfélén vádak;,» hoz­^sávni'bizonyltotta be, bogy a*Egyj stnt Államok éa Angba kezdeménr , lésére létesített EszakatUnti &tö -ste ft* Egyesült Nemzet-k a.iaku. zása. Részletesen Jc!“r°^t^nyX jet kormány által felhozó , y amelyek leleplezik az Északatian Szövetség támadó jellegé . A linpsißHsf« világ sodródik i A csődöt mondott MaráhaU-te. Sütése nyugtalan ^ tott ki az angol, a franc ,, lb., kiarshajílzált küldöttig 'jj; j. Bevln, Sehuman. St.kker fflol an d ás a marslmliizált országok u lenn thVthl n ' «?• _f..vi visszaértek Washlnft'onMI, «W parancsot kaptak pénzük Eriche r lésére. , i. \ , isi /is nnop*1'* * ' marsban^»* or“‘ r u:­fosztó devalváció szemléltető biz nyítéka a Marahall-terv igazi céljai­nak. A küldöttek figyelmesen hallgat­ták meg a Visinszkij által felhozott tényeket, amelyek airól tanúskod­nak, hpgy a kapitalista világ visszavonha­tatlanul új gazdasági válságba sodródik. Munkanélküliség, éhség — ezek a Maxbkail-terv következményei, ame­lyek ezeknek az országoknak dol­gozó tömegeit nyomorba taszítják. Az Egyesült Államokban az ipari termelés nyolc hónap alatt 17 szá­zalékkal esett, a munkanélküliek száma pedig majdnem megkétsze­reződött. A Szovjetunió ipari termelése az 1949, év második negyedében 20 százalékkal emelkedett. Nem világos-e ezekután, melyek a haladó Ó3 melyek az elmaradott or­szágok? A marshallizált országok dolgozói nemei kiáltanak a nycmorpeiiíütának At, agresszió politikája a háború felidézésének a politikája Visinszkij megemlítette, hogy az Egyesült Államok és Anglia eszeveszclt fegyverkezési versenyt folytat, felduz­zaszt ja a katonai költségvetését, egyre újabb és líjabb támaszpontokat épít más államok területén és ezt egyre féktelenebb háborús propagandával kí­séri. Súlyosan hangzanak a közgyű­lés termében Sztálin szavai, amelyeket a Szovjetunió képviselője idéz: „Az Egyesült Államok és Anglia jelenlegi vezetőinek politikája az agresszió politikája, egy új hábo­rú felidézésének politikája". Ezzel a hódító, önző imperialista politikával, amely miatt a kapitalista országok népeinek százmilliói szenved­nek, áll szemben a Szovjetunió politi­kája, a béke és az együttműködés, az ENSZ támogatásának poltiká.ia, amely Sztálin szavai szerint: „A béke és a nemzetközi biztonság fenntartásának komoly eszköze“. A nemzetközi együtt­működés elveihez híven a Szovjetunió ízemben állott és áll ma is a háborús tömbök és fámadójellegü katonai csoporto­sulások szervezésével. — 1939 márciusában, a Szovjetunió népeinek vezére, Sztálin újból rámu­tatott arra: „Mi valamennyi országgal l>éUét és a tárgyilagos kapcsolatok megerősítését akarjuk. Ezen az állás­ponton állunk és maradunk, amennyi­ben ezek az országok ugyanilyen ma­gatartást fognak tanúsítani a Szovjet­unióval szemben, amennyiben nem fog­ják megkísérelni országunk érdekei­nek megsértését“. A Szovjetunió —■ fejezte be Visin' sZkij — most is, mint ezelőtt, hű azokhoz ez elvekhez, amelyek nagy vezérének ezekben a sza­vaiban jutnék kifejezésre. Óriási erkölcsi erővel hangzanak a szovjet kormánynak Visinszkij által kinyilvánított javaslatai, amelyeket az a nemes törekvés hat át, hogy biz­tosítsák a békét, a háború ellen fel­lépő, a békjét és a népek közti barát­ságot követelő népeknek. A szovjet küldöttség vezetőjének be­fejező szavait az egész terem hosszan­tartó tapssal fogadta. Moszkvából jelentik: A washingtoni pénzügyi értekezlet „eredményeit” köz­ti záróköziemónyt nyomon, követték 22 ország részéről a leértékelési bejelen­tések. Ez nyílt bevallása az állandó bi­zonytalanságban élő tőkés országok pénzügyi és gazdasági csődjének — ál­lapítja meg Marinyin. a moszkvai rá­dió hírmagyarázója. A 22 tőkéé ország pénznemeinek so. rozatos joérMkeléee rr.ost már az egész világ szeme előtt bizonyságot lesz ar­ról, hogy a hírhedt Marshall-terv szétzilálta az országok belső és egymás kö­zötti gazdasági kapcsolatait és ka­tasztrófába vezette őket. Különösen megvilágosodik ez a tény, lia összehasonlítjuk a Marshall,-tervvel boldogított nyugateurópai tőkés orszá­gokat a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok szocialista gazdasági rendszerével. Nyugaton a gazdasági válság egyre szélesedik, keleten vi­szont a népgazdaságok hatalmas fejlő­dést: mutatnak. Valutáink szilárdabbak mint valaha. Az angol kormány bejelentése a ke­nyér és más közszükségleti cikkek árá­nak drágításáról, világosan mutatja, hogy az USA által parancsolt leértéke­lés ' a dolgozók életszínvonalának kárá­ra történik. Mind számosabb jel mutat a-ra, hogy az angol dolgozók milliós tömegei szembefordultak » jobboldali vezetőik­kel, nemcsak Angliában, hanem a mar- shaMzált országokban mindenütt a dolgozók megkettőzik a harcot életérdekeik védelméért, hazájuk szabadságáért és függetlenségéért A közgyűlés délelőtti ülésén meg- . kezdték a főbizottság napirendi A ki sí: vülés emelvényéről Sztálin javaslatainak megvitatását. F.z 1931-ben mondott, Visinszkij által kié. zeit szavai szólnak: • „A mi külpoliti­kánk világos. Az a béko megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tésének politikája az összes országok­kal. A Szovjetuniónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevésbbé, hogy akárkire is rátá­madjon. Mi a béke mellett vágynánk és a béke mel’eft harcolunk. Do nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítok csapására csapással feleljünk." üt évvel később — folytatta Visinszkij napirend az olyan fontos kérdések­kel együtt, mint a Biztonsági Ta­nács jelentése az atomfegyver be­tiltásának és a tanács állandó tag­jai fegyvereinek és fegyveres erői­nek egyharmaddal történő csökken­tésének kérdése, a volt olasz gyar­matok kérdése, Indonézia kérdése stb. olyan kérdést tartalmaz, ama- lyekct a* amerikai küldöttség utasítá­sára szedtek elő az ENSZ lom­tárából, hogy újabb reakciós pro­paganda-hullámot Indítsanak a népi demokráciák ellen. és ezzel nemet kiáltanak az amerikai imperialisri-ák és európai lakájaik sze­mérmetlen nyomorpolitikájának. Ixwioni jclentí-s szerint az angol dol­gozók léttwintartási költségeinek to­vábbi emelkedését jelenti az a tény, ivogy az argentin, kormány a fontsi-r- ling leértékelése köve.lisztében 42 százalékka magasabban állapí­totta meg az Angliának szállítandó hús- és gabonafélék árát. A dolgozók sok gyárban nagygyű­lést tar tolóik, amelyen elemi erővel tört ki a felháborodás a megélhetési költ­ségek emelkedése in iáit. A Kommunis­ta Párt londoni kerületének bizottsága ío'Jiívla a háziasszonyokat és .a szak- szervezeti tagokat, hogy a . parlament összeillése napján közöljék képviselőikkel a drágulás újabb bizonyítékait Quit, a Nemzetközi Pénzügyi Alap igazgatója beismerte, hogy „a leérté­kelés nem vezet a gazdasági egyen­súly helyreállítására". Kije'eniette, hogy a devalváló országok dollárhiánya a legközelebbi napokban még in­kább fokozódik. Anglián kívül a többi nyugateurópai országban is felháborodva ii.takoznak a dolgozók a leériékclést követő drágu­lás miatt. Amszterdamban számos tő* nieggyíüést tartottak, amelyen a dolgozók' tlltakozlak az áremel­kedés és a háborús előkészületek ellen, Emalkednek az árak Finnországban is, A Telepre« jelentése arról számol he. hogy a közeljövőben várható az o'osz : lira leértékelése is. ff &z egész s%épl ereinek egységét fejiesi ki" — állapítja meg a Kínai Népi Politikái Tanácskozót es 1 ii! e iről az előkészítő bizottság jelentése Az Uj-Kina hírügynökség pcipin- gi jelentése szerint a Kínai Népi Politikai Tanácsko*ótestiile,t értekez­letének második napján Lin Cuban, n Népi Politikai Tanácskozótestület előkészítő bizottságának helyettes főtitkára részletes jelentest lett a tanács. Icozótestillct előkészítő munkájáról. A jelentés többek között megemlé­kezik arról, annakidején elhatároz­ták, hogy az új Népi Politikai Ta- ndcskozótestület előkészítő bizottsá­ga ama 23 népi szervezet megbizot- taiból fog állni, amelyek Cordon tábornok dSnlő Mynyftáktá Tlt® t?,ét3©”’®ss!«í!tte 0r»laS«SffOB Az MTI prágai jelen Iáié szerint Cor­don tábornok, n köztársasági spanyol kormány volt hndügyminiszterhclyei. tesp, nki a második világháború időjé­ben több mint fél esztendőt töltött Ju­goszláviában, cikksorozatot kezdett a Rude Pravóban. Cikksorozatában bebizonyítja, hogy a Tifo-banda már a máso­dik világháború idején az áru­lás útjára lépett, Tito egyetlen esetben sem folytatót! irtóháborút a tengelyhatalmak csapa­tai ellen, noha erre több Ízben alkalma volt. Különös lehetőség kínálkozott erre Montenegróban az olasz egységek­kel szemben. Tito érthetetlen ..takti­kát" folytatott, saját erőit fecsérelte. • Tito csapatai számára olyan értel­metlen feladatokat tűzött ki, amcylek- csak a jugoszláv erők megsemmi­sítésére törekedhetett. Különösen a lkaim az la ezt a módszert az első és a második proletárdandár­ral, amely a legerősebb kommunista kádreket, munkásokat és a legöntuda- tosabb, legbátrább hazafiakat egyesí­tette. / 1942 végén a szovjet hadsereg nagy­szerű győzelmei következtében, logi­kus, sőt o'engedhet ellen leit volna, hogy Tito erőit a görögországi német egységek visszavonulási vonatá­ra, nznz Északra összponfosiísa. Ezzel megteremthette volna az előfol- léteiéit annak, hogy a. jugoszláv egysé gek a megfelelő pillanatban támadó érintkezési keressenek és találjanak a . Vörö- Hadsereggel. Tito ehelyett az - Adriai-tenger mellett összpontosította erőit, hogy ott —-. mint maga mond­ta —- .„stratégiai“ érintkező, pontot te­remtsenek a nyugati szövetségesekkel. Ez azt mulatja, hogy Tito már a háború alatt az árulás útjára lé­pett, elárulta saját népét és a szocializmus ügyét. Mint ismert es, a nyugati szövetségesek a jugoszláviai harcokat ki akarták használni minél több igazi kommu­nista munkás és öntudatos hazafi fizi­kai elpusztítására és Churcjiillnek, Titonak és áruló társainak az volt a tervük, hogy angol egységek vessék meg lábukat jugoszláv területen s biz­tosítsák az angol—amerikai imperin- i íizmus uralmát a Balkánon. támogatják s Kínai Kommunista Párt központi bizottságának május elsején kibocsátóit jelszavait. Azt is elhatározták, hogy a reakció* pártokat éa csoportokat, azokat az elemeket, amelyek a Kuomintang» kormányt szolgálták, nem veszik fel az új Népi Politikai Tanácskozó- testületbe. Az előkészítő munka rzeptemberr* befejeződött. Megválasztották a Kínai Népi Politikai Tanácskozótes'.üle* 6*52 tagját. Az új tanáeskozótestülot tagjai M demokratikus pártok és csoportok, a népi szervezetek, a felszabadított területek népi kormányai, a népi felszabadító hadsereg, a nemzeti ki­sebbségek és a külföldön élő kínaiak képviselői. Ezenkívül azoknak a pár- tonkfvilü demokratikus elemeknek a képviselői, akik támogatják az új demokrá­ciát. A 002 küldött valóban népképviseleti tostületet alkot, és az egész ország népi erőinek tökéletes egy?“ jól fc­Masán „óvatos“ hadiárai indítását javasolta a Franco-uralomelismertetésére Az. MTI washingtoni jelentése sze­rint Achcson közölte Bevinne!, az Egyesült Államok kormánya nem lürné, hogy a Francoiendszer meg- döntsék. Javasolta, hogy az angol é< amerikai kormány indítson óvatos hadjáratot abból a célból, hogy kedvezőbb légköri teremtsenek a Franeo-kri’mányzsvf clistncrlcté- sére. Bevin azt felelte, hogy majd nxeg lonlolja a dolgot, de hangoztatta, hogy Angliában é* mindenekelőtt Franciaországban a közvélemény na-, gyón erősen frincocllenes. Acheson és Bevin abban egyetértett: India a legalkalmasabb arra. bogy a Távolkelet védőbástyáié'c épílsék ki. Megegyeztek abban, hogy India mil­den lehetséges pénzügyi <5* gazdasági segélyt megkap, Amerika pártolni fogjíl felvételét a Biztonsági Ta nácsba, Franciaország népe fitoson készül az október 2-i békenapra Moszkvai jelentés srerint a Prav­da szemelvényeket közöl abból a beszédből, amelyet Aragon, a nagy francia költő mondott n tadzsik irodalom emlékünnepén. A béke híveinek zászlaja alatt —■ mondotta többek között —- milliárd­nyi ember sorakozik fel és előttünk áll a Szovjetunió példája. A. népek napról-napra világosabban látják, hogy sorsuk saját kezükben van, hogy útjukat a szovjet nép mutatja. Tőlük fogunk tanulni, hogy kivív- | juk szabadságunkat, hegy más né- j pékét el ne nyomjunk, hogy részt,- | vegyünk a világ megváltoztatásé- I nak nagy müvében, hogy a világot j a béke világává teremtsük. Lenin-! tői és Sztálintól tanuljuk meg, mit, kall tennünk, hogy ne áltassuk ma­gunkat hiú Illúziókkal. Lenin és Sztálin megtanítanak arra, hogyan 'kell lerombolnunk a népek börtönét. BUMPESm NEMZETKÖZI| ÖSZÍ VÁSÁRI S7.EPT jg.-oktzl:, 507,-99 UTAlÁsi HíDVí/MitCh I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents