Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-25 / 223. szám
it P b o 1949 SZEPTEMBER 2S MAß PEEKSKILL Budapesten leleplezték a világ- reakciót” — írta igen találóan az egyik prágai lap. Az idézet is bizonyítja: a Rajk-banda leleplezése és felszámolása világügy. Nemcsak arról van szó, hogy egy mindenre elszánt, gyilkos, hazaáruló csoportot felgöngyölítettünk, sokkal többről: felfedtük megbízóikat, szövetségeseiket, gazdáikat és céljaikat is. Elsősorban világossá vált a világ dolgozói s nem utolsó sorban a ju■k. __ ^ ctr\cz-r 1 Átv» ná go szláv népeit előtt Tito hitvány szerepe az amerikai nagytőke szolgálatában. Kiderült, hogy TITO 1918 nyarán szó sem volt nála holmi „fordulatról”. Akkor a Kominform emlékezetes határozata a felgyűlt jelen- .ségekből állította össze kemény bírálatát, anélkül, hogy a mélyebb okokat még tisztán láthatta volna. Most derült ki, hogy Titoek árulása nem volt véletlen és nem is volt újkeletű: hosszú évek óta beépített ügynökei ők a nemzetközi reakciónak, akik ídeig-óráig leplezni tudták sötét, romboló tevékenységüket. Brankov Lazar egész névsort tárt a világ elé, azokat, akik ma Jugoszlávia vezető posztjait bitorolják és ugyanakkor régi, kipróbált megbízottai az amerikai kémszervezetnek. A nagy nemzetközi kémhálózatot, — amely végeredményben a nagytőkések egységes szervezetét jelenti — felfedte a főtárgyalás. Az amerikai Office of Strategic Service, az angol Intelligence Service, a francia Deuxíeme Bureaux, a német Gestapo és a jugoszláv IJDB egy vállalatnak különböző egységei / csupán. „Ez a terv, amelynek keresztülvitelét Ha,jk kém-bandájára bízták, része a szerteágazó és valamennyi népi demokratikus ország, a béke, a demokrácia és a szocializmus egész tábora ellen irányuló összeesküvésnek. E véres összeesküvés központja az Egyesült Államokban van. A Rcjk-banda leleplezése megsemmisítő csapás az imperialista összeesküvők egész frontjára s főügynökségükre Kelet- és Délkelet- Európában: a fasiszta Tito-klikkre” — így értékeli cikkében az Tzvesz- tija Rajkék szervezkedésének fel göngyölítését. «Valóságos földrengés íörlént., A kapitalista világ egén tornyosulnak a fekete felhők. A mély belső válság az egyes országokban és a mind jobban kiéleződő viszony az államok között egyre inkább kibontakozik. Crippá angol gazdasági csúcsminiszter egy hete jelentette \íe éjszakai, gyá^-^a rádióbeszédéin, hogy az '.erikái nagyié igénye szent az angol >:Hot egyhar- íaddal leérté- ölték. Az angoi -énznem sorsát oddig mái: 17 állam követte é még továblak vannak soron. „Valóságos földrengés törtév.t a kapitalista világban* — állapította meg a Neues Deutschland. A „földrengés” alaposan megrendítette a tőkés országokat Egyedül az Egyesült Államok vezetői bíznak a várható nagy üzletben. Aehe- son ezt így fejezte ki: „Washingtonban nagy megelégedéssel fogadták a font leértékelését". Az amerikai tőkések dörzsölik markukat, de az eddigi jelek azt mutatják, hogy az ő portájukon is oly súlyos bajok vannak, hogy még a font és a többi pénznem leértékelése sem sokat segít. Erre vall a jelenleg folyó 000.000 mvnlcást csatasorba állító hatalmas sztrájk, amelynek különös súlyt ad az. hogy 480.000 a sztráj- kolókhól bányász. Ezt mutatja az az egymilliárdos newyorki tőzsdekrach is, amely a részvényesek birodalmában alapos pusztítást végzett. De a földrengés természetesen a gyengébbeket rázta meg a leglobban. Elsősorban a legközelebbről érintett Angliát, amelynek gondiai a font leértékelése után csak megsokasodtak. A tőkések ilven esetben mindenkor azt a megoldást vá- lasztják — és ezt teszik most az angol kapitalisták is — hogv a terheket a dolgozók vállára rakták, a válságot az ő káe-ik^a akar’ák megoldani. A Times Így ír: „A közönség vásárlóerejének megnyirbálására van szükség.” És hogy ezek a szavak tettekké válnak, bizonyítja a kenyér árának felemelése, amit minden bizonnyal még jónéhány közszükségleti cikk követni fog. A Wall Street nyíltan követeli angol vazallusaitól, hegy a munkabéreket szorítsák le, így próbáljanak boldogulni. A font leértékelése lényegileg azt jelenti, hogy az angol világbirodalom felett a dollár lett az úr. A washingtoni egyezmény tárt kaput nyit az amerikai tőkebefektetések előtt az eddig féltve őrzött gyarmatokon. összeomlott zajtalanul, a zöld asztal mellett Anglia függetlenségének utolsó maradványa is. Kína — Vépkőatársaság fsg? mondotta: „Felszabadító harcunk során legyőztük mind a belföldi, mind a. külföldi elnyomókat. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy kikiáltsuk a Kínai Népköztársasá- got.” A Kínai Népköztársaság kikiáltásával Kína történelmében új korszak, a népi demokrácia korszaka kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a 475 millió ember indul el a szocializmus, a kommunizmus felé vezető úton! Kína nagyhatalom lesz nemcsak politikai, gazdasági és kulturális, hanem katonai értelemben is. „A külföldi imperializmus soha többé nem vetheti meg lábát országunk területén • - jelentette ki Mao Ce Tung. — Nemcsa.k hatalmas szárazföldi haderőnk lesz, hanem hatalmas légierőnk és hatalmas téngerósze- tünk is. Hadd reszkessen 'tőlünk a belföldi reakció és. a külföldi imperializmus.” A független, erős, felszabadult Kína ott áll a Szovjetunió és a népi demokráciák oldalán,. a szabad népek hatalmas táborában, félelmetes erejét Szembeszegezi a kivert hódítókkal, az Imperialistákkal. Neve és éneke beszárnyalta a világot. Ahol néhány hete. járt, a | Szovjetunióban és szinte egész 1 Európában, forró lelkesedéssel ffnm- | ppiték. De ott2 hon, a ,.sza— |hódság hazájában” Paul Robeson nem äs fi a békéről V. akart énekelni, Azoknak, akik békét aliarnak. Munkások és kisemberek, fehérek és feketék jöttek össze, hogy hallgassák énekét, gyönyörködjenek csodálatos hangjában. Linrselők törtek rájuk, véresre verték a négereket, elpusztították tulnjdontárgyaikat. • Klán kereszteket égettek, rémületben tartva az összejött emberek százait. Es Trumonék rendőrsége, amelynek kötelessége lenne az annyiszor hangoztatott polgárjogok védelme, ölhetett kézzel nézték, hogyan tipornak ezen a jogokon. A tiltakozó táviratok százait kapta Dewey kormányzó, aki azonban nem siet megtorolni a fasiszta merényletet, aki belenyugszik abba, hogy a garázdálkodóh egymásra hárítsák a. felelősséget, hogy a rendőrség kibújjon a kötelességmulasztás vádja alól. Addig nem intézkedik, amíg „tisztán, nem lát az ügyben”. Lehet, hogy Dewey kormányzó nem látja■ tisztán, hocfy miről van szó. De látja az egész amerikai dolgozó nép. Látja, hogy ez az. út félelmetesen hasordít egy úthoz, ahhoz, amit Hitler és hordája jártak. Hogy ez az eset nem egy botrány csupán, nem egy világhírű énekművész fellépésének magakadályozása. Több van . mögötte. Az emberekben egyre jobban eluralkodó harcos békevágy terjedéséi akarták magakadSyozni ezek a fisiszta provokátorok, erre akarják őket használni gazdáik, az amerikai imperialisták. És Paul Robeson azért is visszament PeekskiMbe. Hangversenye után az autóbuszon, autókon és gyalog távozó férfiakat, nőket gyermekeket kőzápor fogadta az országúton, több mint száz sebesültet okozva. Höl volt megint a rendőrség? Őrt állt a íSbbi útnál, azért, hogy elzárja azokat, hogy re távozás az emberek számára az egyetlen, a fasiszta banditák által körülállt úton legyen lehetséges. Nehogy egyetlen ember is kicsússzon a fasiszta csőcselék tárnadúsa elől. Ez a sorsa Amerikában azoknak, öltik azt merik mondani, hogy a béke jobb, mint a háború, akik "meg akar-, ják kímélni hazájukat és az egész emberiséget a harmadik világháború szörnyűségeitől. Peekskill újabb bizonyíték, hogy a kapitalista társadalom szükségszerűen a ■fasizmusban keres kiutat megoldhatatlan ellenmondásaiból. Peekskill újabb bizonyíték, hogy] a kapitalista barbárság és faji őrin let elpusztítja a művészetet, ha azt történetesen tpgy néger képviseli. Peekskill. újabb vádirat az imp«* rializmus ellen. ______________; ______ —• A s zavazógép újra működik Újra összeültek tanácskozásra az j demokráciák és rajtuk keresztül is Egyesült Nemzetek tagállamai. A közgyűlés megkezdte nyilvános, teljes ülését, megindult a széleskörű vita. Sajnálatos, hogy nem abban az irányban, ahogy azt a világ béke- szerető népeinek érdeke megkövetelné. Visinszkij. a szovjet delegáció vezetőjo Amerikába érkeztek or kijelentette: . „A szovjet küldöttség azzal a határozott kívánsággal érkezett a közgyűlés ülésszakára, hogy hozzájáruljon az Egyesüli Nemzetek Szervezete megszilárdításának ügyéhez... Kétségtelen, hogy a közgyűlés sikeresen oldhatja meg az előtte álló legfontosabb feladatokat, ha az Egyesült Nemzetek tagállamai őszinte igyekezettel, baráti?aq együttműködnek és ha az ENSZ alapokmánya, céljainak, valamint elveinek megfelelően '•verekszenek." Nem igy történt, A tanácskozásokat az amerikai diplomaták a népek érdekeinek, a világ békéjének elárulásával kezdték meg. Acheson olyan kérdéseket és olyan •formában erőszakol rá a közgyűlésre, amelyek megkerülik a nemzetközi politika égető pontjait és annak ,a rágalomhadjáratnak képezik szerves részét, amely a népi A szovjet kereskedelem — BOLSEVIK ÜGY ACHESON elsősorban a Szovjetunió ellen irányul. Mindenáron be akarta . bizonyítani, hogy Görögországot Albánia részéről veszedelem fényeséit és azt, bogy Magyarországon, Bulgáriában, Romániában megszegik a békeszerződéseket, a demokratikus jogokat „lábbal tiporják” akkor, amikor a fasisztákat, á nép árulóit leleplezik és felszámolják. Visinszkij kemény választ adott az alaptalan, durva rágalmakra. Görögország kérdésénél határozottan jelentette ki: „A Görögország politikai függetlenségét és területi- épségét fenyegető veszély, nem a Görögországgal szomszédos országok, hanem mindenekelőtt az Egyesült Államok részéről indult ki. Az amerikai Egyesült Államok megfosztotta Görögországot függetlenségétől.” A népi demokráciák védelmében így állott lei: „Hamisít és álszenteskedik az, aki a fasiszta árulók ellen folyó harcot az emberi jogok és szabadság megsértésének tünteti fel.” A szavazógép azonban újból működésbe lépett. Az áldatlan vita megindult. A világ békéjének ügyét — az első jelekből itélvo — nem Igen fogja az ENSZ közgyűlése előre vinni. A szovjet közgazdaság hatalmas fellendülése az áruforgalom állandó növekedéséhen, a szovjet kereskedelem minden ágának fejlődésében világosan jelentkezik, — írja az Izvcsztija egyik legutóbbi számának vezéreikké. Növekedik az ország én illősége, csökkennek az árak, emelkedik a minőség. Március elsején ,'ismét csökkentek a fogyasztói árak és ez a szovjet kereskedelem számára újabb fejlődési lehetőséget teremt. Megnövekedőit a rubel vásárlóereje, magasabb lett a munkások és tisztviselők reálbére, megnövekedett a kolhozparasztok jövedelme. Az árleszállításokkal éhben a: évben a szovjet nép mintegy 71 milliárd rubel nyereséghez jutott. .1 szovjel emberek látják és érzik a bölcs sztálini politikum a Bolsevik ’ Párt és a szovjet kormány politikájúnak gyümölcseit. Az év második negyedében a kiskereskedelmi áruforgalom a mull év ugyanezen szakaszához képest 19 százalékkal növekedett, A szovjet lakosság ez év második negyedében húskészítményekből ti százalékkal, cukrász- termékekből 10 százalékkal, cukorból 17 százalékkal vásárolt többet, mint tavaly ugyanezen időszakban. A nem élelmezési cikkekből a második negyedben 117 százalékkal vásárolt töb5 '’■) »Herr- .»rwo.-.v "Mm V •* -JT» A font leértékelése a brit gyarmatokat a dollár szabad vadászterületévé változtatta. A londoni Daily Worker s.7, angol vi!á<* birodalom furcsa temetését rajzolta meg. Bevin húzza fel a. dollár gyásrlobogóját, a sí ásó — a W1 Street — krokodilkönnyeket ejt, az amerikai tőkések öblös cilindereik mögött derülnek a kedvük rcvaló histórián. A következő felvonásnál újra érdemes lesz a művész ceruzáját koptatni, amikor az amerikai gyámság alá vett brit birodalom népei felkelnek és a kínai nép mintájára saját kezükbe veszik sorsukat- Akkor majd örökre le hervad a mosoly az amerikai tőkések orcáról... bet. Ezek a számok élénken mutatják meg a szovjet kereskedelem gyors fejlődését is. Az állami kereskedelmi szervek, me- iy p ellátják a városi lakosság szükségleteit, nagy figyelmet szentelnek a falvak lakóinak figyelmes kiszolgálására is. A kereskedelem dolgozói, írja az Izvesztija — az állam és a vásárlók érdekeit szolgálják. A szovjet- országban az áruforgalom további fejlődésének lehetőségét a szocialista gazdaság töretlen fejlődése biztosítja, amely mentes mindazoktól a fekélyektől, amelyekkel a kapitalista gazdaság terhes. Azokban az országokban, füiol a tőke uralkodik, az az elv irányadó a kereskedelemben, „ha nem akarod, hogy becsapjanak, — ne vásárolj”, 8 kereskedelmi tőke nem riad vissza ** áruhaniiSításlóh csalástól, hogy a vásárlókból minél magasabb hasznot préseljen. r A szovjet kereskedelem alapjaiba® szemben álj a kapitalista kereskedéssel. „A szovjet kereskedelem — mondotta Sztálin, — kis és nogykapitalis- tűk nélküli kereskedelem, kis és naljl spekulánsok nélküli kereskedelem. Kár lönlcgés fajtája a kereskedelemnek• melyet eddig nem ismert a történelem s melyet csuk mi, bolsevikek folytfiiunk a szovjet fejlődés feltételei kér zött.'l A szovjpf kereskedelemnek egvollen célja — hogy a legjobban k!- elégítse a dolgozók növekvő szükségig feit, biztosiba a megnövekedett árt* forgalmat a város és falu közölt é* a népgazdaság egyes ágat kört. A szovjet kereskedelem elvdlaszth«* latlnn része A tervszerű szocialista aat- dálkodásnak. Ahhoz, hogy sikert* oldjuk meg j,z elöltünk 'álló feladaWj kai. hajlékonynak, találékonynak ke lenniük a kereskedelmi szerveknek Az állami-, párt- szakszervezetek * helyi szovjetek állandó bizottságai sf>” gílséget nyújtanak a kereskedett^ dolgozóinak ahbatj, hogy az áru tt> né.I hamarabb jusson el az elosztóig lőzathoz. s mindenütt bővüljön a laszték, emelkedjék az áruk mtnöséíw Tevékenykednek a termelőüzemek forgalomba hozó szervek közötti őss* csiszolt együttműködésben, Mcgszd' zik az áruházak és éttermek munkt ellenőrzését. Nagyjelentőségű a sZ°V ! kereskedelem életében az a kezdet”^ nyezés, hogy a kereskedelem dóig0 fi léptek szocialista munka vers enyhe vásárlók minél jobb kielégítésére- ^ szovjet kereskedelem további f<:Í,c,‘ tését a kereskedelmi dolgozók P” a| kai neveléséről való gondoskot •' érjük el. Nevelni kell bennük a ^ az államfontosságá feladat rójak részének öntudatai. Keleten, Ázsia és a világ legnépesebb országában egy új nagyhatalom született. Három napja ülésezik a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület, amelyen 600 küldötte! az egész kínai nép képviselteti magát Mao Ce Tung, a Kínai Kommunista Pán !l főtitkára f történelmi beszédében számolt be----- arról a haCSANGKAI-SEK taimas had. járatról, amelynek során szétverték Csang-Kaí-Sek amerikai zsoidbar álló csapatait, s a néphadsereg úgyszólván maradéktalanul felszabadította az egész országot. Egy 47i millió lakósu, 9,597.000 négyzetkilométer területű hatalmas ország szakadt ki az imperializmus láncár bői és sorakozik fel a népi demokrácia. a szocializmus táborába. A Népi Politikai Tanácskozó Testület egyik döntő feladata, hogy a Kínai Népköztársaság alkotmányát kidolgozza. Amint Mao Ce Tung
