Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

NAPLÓ t®49 SZEPTEMBER 18 — Többek között nagyon iáliúzta Rankovics az-i, hogy az aiiigoi Labour- part (Munkáspárt vaamint a bluinisták és a saragotislák részérö., tehát fran­cia és olasz jobbo.dali szocialisták ré­széről, az angot jobboldali munkáspárt részérői az Egyesült Alantok egész Marsha..-tervét és háborús provokációs politikáját alátámasztó, rendkívül erős propaganda fog megindulni a népi de­mokratikus országok ellen, kihasználva döntően az egyes országokban lévő jobboldali szociáldemokraták csatorna­hálózatát. Elnök: A keleblai találkozás után amerikai hivatalos tényezővel beszélt ön erről a dologról? Rajk: (vontatottan): Beszéltem ame­rikai hivatalos tényezővel. Igen. Ez 1948 tavaszán történt. Chapinnai, az Egyesült Államok budapesti követével beszéltem er­ről. , Chapin kissé habozott, hogy előttem nyilatkozzék-e. Később nyüatkozott és azit mondotta: tudomása van erről a tervről és az Egyesült Alantok Jugo­szlávia politikájának végrehajtása elé nem fog akadályokat gördíteni. Ez kézenfekvővé tette előttem, hogy Tito nein egyszerűen szemé­lyi hiúságból akart több ország vezére lenni egy államszövetség élén, hanem bemutatta kidolgozott tervét az amerikaiaknak, azok jó­váhagyták, vagy éppen közösen dolgozták ki és Tito és kormánya egyszerűen csak végrehajtója ennek a tervnek. Az elnök ezután rövid szünetet ren­delt el, majd folytatódik Rajk kiha'lga tása. Rajk a kelebiai utasítások végre liajtásáról elmondja, hogy a munkás- osztály kivonását a Szovjetunió befo­lyása alól nem sikerült végrehajtania és a reakciós erők tömörüléséi sem. Számításait a két munkáspárt egyeeü- .lése és az ezzel járó hatalmas tisztu­lás keresalülhüzta. — Mindenünnen eltávolították a már beépített embereinket. Nem sikerült a Mindszenty által vezetett katolikus reakció tevé­kenysége és propagandája sem, smire Tito sokat épített. Döntően nagy csapást mért erre az egész tervre, a Tájékoztató Iroda hatá rozala, amely leleplezte Tito poiitiká jáé s ezzel lényegében le is zárult Tito politikájának első szakasza, amikor ál cázva megtévesztő baráti magatartást tanúsítva akarta elérni az egyes orszá­gokban a népi demokratikus kormány­zat megdöntését. Tiío „aseiváii* áttiattgoSás* Serve4* — A Tájékoztató Iroda határozata után, ha jó. emlékszem augusztusban felkeresett Brankov és közölte velem, hogy Rankovics feltétlenül találkozni akar velem, az új helyzet megvitatá­sára és a feladatok megbeszélésére. Mrazovics saját autóján vitt ie Pakson túra Klein Antal vadászterületére Biritó-pusztára, ahol Rankovics már várt engem egy csőszkuuyhóban két kísé­rőjével. Később ludtam meg, hogy Rankovicsnak Magyarországra való illegális utazását Páiffy, mint a határ- vadászegységek parancsnoka készítet­te eiő, ő segítette át a határon. Rankovics a megváltozott körülmé­nyekké! együtt megváltozott módsze­rekről beszélt Rajknak. A következő­ket mondotta: „Három döntő feladatot kell elvé­gezni. Az első, ami magára Jugo­szláviára hárul: Jugoszlávia népei­nek mozgósítása a Szovjetunió ellen. A második: a népi demokra­tikus országokban a szovjetelienes erők növelése és megszervezése, a reakciós erők készenléti állapot­ba helyezése. A harmadik feladat: kihasználva az Egyesii.t Államok és a Szovjetunió közötti ellentéte­ket adott időpontban fegyveres, erőszakos úton a népi demokra­tikus kormányhatalom.' megdöntése Magyarországon.” Ezután Rankovics kifejtette Tito „zseniális áthangolási tervét”. Erre az­ért volt szükség, mert a jugoszláv ncp- itömegekben pár esztendős Tito propa ganda után is sokkal mélyebben él a szovjetbarátság, semmint ők azt félté teleztek volna, Az áthangolási terv lé­nyege az, hogy először csak barátiíag bírálják a Tájékoztató Iroda határoza­tát, később rágalomnak minősítik, vé­gül felelőssé teszik a Szovjetuniót az­ért, hogy rosszindulatúan meg akarja akadályozni Jugoszláviát a szocializ­mus fejlődésében és ezzel indokolttá teszik az Egyesült Államok felé való fordulást. A* ös-zes reakciód erők összefogása — Megmondta Rankovics azt, hogy ■ döntő hangsúly nemcsak a szovjet­ellenes propagandán van, hanem az összes létező, minden árnyalatú reakciós erőnek az összefogásán, tehát a nacionalista elemektől a szov- jeteJlencs elemektől kezdve egészen a volt fasiszta elemekig. Mert — mint ahogy 5 mondotta — minden eszközt, amit csak fel lehet használni a cél ér­dekében, gyorsan harcba kell vetni, mi­előtt még az egyes népi demokráciák­ban további megszilárdulás következ­hetnék be. Meg is nevezte, hogy olyan elemekre fa támaszkodhatunk, mint régi katonai tekintélyekre, például Vörös János volt hadügyminisz­terre és másokra, akiket fasiszta múltjuk miatt bocsátottak el a rendőrség, vagy a honvédség köte­lékéből. Ezen az alapon hívta fel a figyelme­met, hogy nagyobb aktivitást fejtsünk ki a kulák elemek megnyerésére, tömö­rítésére, mint eddig. — Rankovics aláhúzta Tiionok leg­határozottabban álláspontját, hogy a Tájékoztató Iroda határozata után többé már nem lehet szó a hata­lom sírna, békés úton való átvéte­léről, a politikai főerők megnyeré­se útján, hanem erőszakosan, fegy­veres áliampuccsal ltelt a népi de­mokratikus rendszert megdönteni. — Döntően aiáhúzla Rankovics, fi­gyeljek fel arra, hogy már abban az időben, tehát 1948 októberében, amikor én vele beszélgettem, Mindszenty minden eddiginél sok­kal élesebb, leplezetlenebb politikai támadást vezet a magyar kormány ellen. Rankovics megmondotta, hogy ez nem Mindszeníynek a sa­ját feje és terve alapján történik. A népi demokratikus országokban további demokratikus szocialista fejlő­dés megakadályozására a Vatikán min­den erejét is harcba kell vinni. TanútmáMfOwzuk ! T&nMtt&siiJk ! T&ie&tzülc! i Sayers-Kahn. A nagy összeesküvés A könyv az imperialisták és troc- kista bérenceik szovjetellenes ellen- forradalmi összeesküvésének «törté-, nefét írja le. Megismerjük belőle azokat a módszereket, amelyekkel az ímperíaJisták hatalmas aránya kémhúborút folytattak a Szovjet­unió ellen. Egyszersmind megis­merjük, hogy a Bolsevik Párt hogyan zúzta szét ezt az aljas kém- bandát. 432 oldal, ára: 12.— forint. Sztálin: A péilmiMika fGgyjitékosségairtil s a recasts és e;véü kélkuiacsosok felszámolásét célzí rendszám vakról Sztálin elvtilrs beszéde és zárszava a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Központi Vezetőségének 1957 március 3i ülésén. Olyan mély é,s gazdag. sokoldalú írás ez, nme lyct nem e'ég többször elolvasni, hanem gondosan, elmélyülte» keit tanulmányozni minden kommunista nak és minden magyar dolgozónál:. Az -imperialisták magyarországi troc kista ügynöksége, a kémek és áru­lók elleni harcunkban hatalmas fegy ver kezünkben Sztálin elvtárs és a Szovjetunió Kommurista (bolsevik) Pártjának taposztalntni. 56 oldal, ára: I.— forint. Kaphatói MDP-pártszervczetek és üzemek Szikrn-Icrakntainál, Szikra- könyvesb ltokban, könyvkereskedésekben. Pártszervezetek megrendelhetik Propngandaauyag Terjesztő. tv Deák Ferenc-ntea 15. Szikra Könyvkiadó, V., Vörösmorty-tér 1. szánt. — Erre mondotta Rankovics azt, hogy Titonak a végcél e.érése érdeké­ben nemcsak egy „zseniális áthangolá­si politikája” van, hanem Tito, az Egyesült Aliamok, Anglia, általában a nyugati nagyhatalmak és a Vatikán között megvan az összehangolt politika is a népi de­mokratikus országok demokratikus kormányainak megdöntésére. Rankovics biztosította arrói, necsak a magyar fegyveres erővel számolja­nak, hanem1 számottevő jugoszláv egy­ségekkel is. Mivel Tito nem bízott a magyar egységekben, ezért az összes magyar egységeket a magyar terület­re átdobott jugószlávokkal fogják „be­keretezni”. — Külön felhívta a figyelmet arra: Tito feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a puccsal egyidőben őrizet­be kell vermi a magyar kormányt és annak három tagját; Rákosit, Gerät, Farkast, fizikailag mindjárt az e!ső akciónál meg kei] semmi­síteni, magyarul szólva le keli gyilkolni őket. (Morajlás). Ez az a három ember, akit Tito annyira veszélyesnek tart, hogy a likvidálásukhoz fizikailag feltétlenül ragaszkodik és döntően jugoszláv ká- derekbő álló egységgel akarja ezt a feladatot végrehajtani. Mert — mint ahogy 5 mondoKa — nekik kitűnő tapasztalataik vannak, hogyan kell emberekkel leszámolni Elnök: Más iegyveres segítséget nem ajánlott? Rajk: Emellett a iegyveres erő mel­lett tervek kidolgozásánál számításba vette Tito a Nyugaton, angol—ameri­kai zónában tartózkodó volt Horthy- és Szálasi-féle katonai, rendőrségi, csendőrség! fasiszta egységeket Ezek az egységek Jugoszlávián ke­resztül fognak visszajönni és arra az időpontra, amikor a puecsot végre keiL hajtani, ezek az erők is rendelkezésre fognak állami. > Legmesszebbmenő kegyetlenkedés, mészárSá Elnök: Mit gondol, ha magyar terü­letre kerültek volna ezek a fasiszta és jugoszláv egységek, akkor ezek itt mit csináltak volna? Rajk: Mindenesetre a legmesszebbmenő kegyetlenke­dés, mészárlás lett volna azokkal a demokratikus erőkkel szem­ben, melyek őket az országból kiszo­rították, a kapitalizmust fokozatosan likvidálták, a földeket felosztották, az üzemeket, bankokat áliamosítoSák és így tovább. Erre nyilvánvalóan gondoltam, hi­szen politikus ember vagyok, az ABC-jét ismerem a politikának. KiproToLáit Ettttór incidensek Rajk elmondta, hogy ezeknek erőknek átdobása érdekében Tito akart)» éleszteni Magyarországgal szem­ben a revízió vádját. Tervbevették : határincidensek tömegének kiprovoká lását. Titonak ez a terve teljes egészé­ben meg is valósult, 1948 végétől kejf- dődőleg a jugoszláv kormány valóban hivtalosan is felvetette Magyarország ellen a revizionizmus vádját. A jugo szláv részről provokált határinciden­sek is körülbelül ugyanebben az idő­ben elkezdődtek, sőt nem egy esetben a magyar határ­őröknek brutális leg’yilkotásával fejeződtek be. Ezzel a tervvel volt összefüggésben az fa, hogy a Magyarországon lakó dél­szlávok részére szláv nyelvű ropható kát készítettek, amelyek éles támadá­sokat tartalmaztak a magyar kormány ellen, továbbá szovjetelienes rágalma kát, nem egy ízben nagyon baráti han­got ütve meg az Egyesüli Államok felé. Magyarország Jugoodávia gyarmata Elnök: Milyen követeléseket tá­masztott Rankovics Jugoszlávia ré­széről Magyarországgal szemben? Rajk: Először a fegyveres erők felett akartak teljes rendelkezést jogot biztosi- lant maguknak, tehát a honvédség cs a rendőrség felelt. Hogy oz megvalósuljon, Tito közölte vélem: leghatározottabb kívánsága, hogy Pálfíy legyen a honvédelmi mi­niszter, mint az ő megbízható embe­re, valamint Rob Antal, jugoszláv ügynök, a belügyminiszter. Tito ter­mészetesen szomolőtt tartva a végcélt :i7,az egy államblokk létrehozását. olyan kiilpoHilkát követeti Magyar- ország részéről és erre ga­ranciát —, amely mindenkor össz­hangban áll Jugoszlávia külpoli­tikájával, azaz külpolitikailag is alárendelt viszonya a jugoszláv kormányhoz. Végül, mivel Jugoszlávia iparilag fejletlenebb ország, követelte, hogy akár a magyar érdekek háttérbe- zörításávul is a teljes magyar ipart elsősorban a jugoszláv ötéves terv és gaz. dasági politika megvalósításának kell alárendelni. Teljes alárendelést követelt belügyi, atonai, külpolitikai vonalon és ipari kiszolgálást is. Ennek biztos­ítását személyemben látta, akit mi­niszterelnöknek akart. továbbá Pálffyban és Rob Antalban. Azt is üzente Rankavicson keresztül, hogy semmi kifogása az ellen, ha eb­ben a kormányban helyet kapnak a nyugatra menekült Nagy Ferenc hívei és a nyugatra menekült szo­ciáldemokraták kőzüj Is néhányan. Tehát lényegében egy jobboldali kormány alakítása volt Tito elkép­zelése. Rajk ezután a fegyveres felkelés előkészítéséről vall. Elmondja, hogy már 1948 nyarán beszólt Korondy- val arról, hogy bizonyos speciális fegyveres egységet kell szerveznie a magyar politikai vezetők megsemmi­sítésére. Tehát a iegyveres beavatkozás nun Pakson merült fed először, hanem már korlábban. A paksi találkozó után Pálffyt és Szőnyit beavatta a Rankoviccsal való tárgyalás anyagába, Pálffyt utasította a hadseregben levő összes alkalmas erők létrehozására. Szőnyi Tiborral olyan értelemben beszélt, hogy neki állami vonalon és káder­politikai vonalon kell végrehajtani az erőknek ezt a mozgósítását — Azonban ezek az intézkedések, amiket én megtettem a végrehajtás­nál már olyan nehézségekbe ütköz­tek, hogy nem sok jött ki belőlük. Először is, akire Tito legjobban számított, Mindszerrtyt a magyar kormány intézkedésére őrizéibe vetlek és ezzel az egész katolikus reakció­ra épített reakciós erők mozgósítása csődöt mondott. A Tito féle erő­összpontosításra egyik csapás a § WT 19 másik után kivetkezett HHT 1948. végétől a magyar központi kor­mányhatalom, a népi demokrácia óriási tempóban megerősödött Tito és Rankovics részéről rendkívüli idegesség mutatkozott Magyarország irányában. Brankov Rankovics uta­sítására közölte velem, hogy nincsenek megelégedve a .feylő, dóssal Magyarországon, — Brankov, Rankovics utasítására áprilisban azt közölte velem: semmi szükség sincs arra, hogy pesszimista legyek. Egyrészt a csapatösszevoná­sok a magyar határon rendben men­nek, másrészt, pedig a nyugaton tar­tózkodó Horthy-fasiszta katonai egy­ségekkel Kisbarnaki Farkas Ferenc személyében a kapcsolatuk is meg­van. — Nekem mindenesetre kellett valamit produkálnom, — ámbár Mrazovicsnak már novemberben ki­jelentettem, hogy egy ilyen puccs végrehajtására még gondolni is esz­telen dolog — hogy valamit mutas­sak, jelentettem Brankovon keresz­tül, hogy Szőnyi révén tervbe vettem a nyár végére egy konferenciát, amelyen megtárgyaljuk a dolgot. Görögország elárulása — Brankov és velem Rankovics üzenetét, hogy ők Mrazovics közölte utasítására Tito nemcsak Magyar­ország intervenciós támogatására gondolnak, hanem igyekeznek ugyanakkor a Magyar- országot körülvevő szomszédos népi demokráciák részéről is meg­felelő kedvező körülményeket te­remteni egy ilyen akció végrehaj­tására Magyarországon. Rajk ezutáu elmondta Tito üze­netét, amely Bulgáriával szemben komoly nemzetiségi incidensek fel­idézését jelölte meg és azt, hogy Albániával egykettőre elbánnak, be­kebelezik Jugoszláviába. Rankovics már Pakson elmondta, hogy Görög­ország felé nincs értelme tovább ta­kargatni politikájukat, érdekük, hogy az Egyesült Államok minél hamarabb megszilárdítsa a maga bá­zisát. Ezért irányt vesznek a demo­kratikus szabad Görögország elszi­getelésére, hogy mint ahogy Ranko­vics kifejezte magát elszigeteltsége miatt megfulladjon, a monarchista erők fölénybe ke­rekedjenek. — Mint ahogy ő mondotta, amel­lett, hogy egy puccs idejére az Egye­sült Államok fognak a Szovjetunió ellen valamit tempirozni, hogy le­kössék a Szovjetunió kezét, ők ma­guk is fognak gondoskodni az egyes népi demokratikus országokban is különböző apróbb-nagyobb zavargá­sokról, hogy teljes legyen a kavaro­dás. Persze a végcél ezekben a népi demokratikus országokban is a ha­talom megdöntése és a kapitaliz­mus restaurálása volt. Az elnök még egy kérdést intéz Rajkhoz: hogy hívták apját és nagy­apját? Kiderül, hogy nagyapja neve Reich, száz származású, . a vádlott törvényeilenesen hasz­nálja a Rajk nevet. Az. elnök a tárgyalást bezárta, és bejelentette, hogy azt másnap reggel folytatják. Páiífy György; B5Í.Esö«uek éjr&eiai magam A budapesti népbiróság Ikütön ta­nácsa szombaton délelőtt folytatta Va?as székház nagytermében a Rajk László és társai eiíeni bünügy tár gyafását. Miután Rajk Lászlóhoz a népbirák, sera az ügyész, sem a védő nem inté­zett kérdést. P á f f f y György vád (otiat vezették elő, Páiffy György az elnök kérdé­sére kijelentette, hogy a vádét megértette, bűnösnek érzi magái, A továbbiakban elmondta: — A Horthy hadseregben akartam katonai karriert csinálni. Feleségem zsidó származá-ú volt. mint hivatá­sos tiszt, akkor nem tudtam elvenni, ezért, bár fasiszta beállítottságú voí tam, a hadsereget elhagyni kény-zc lültem. Csak 1944-ben láttam, hogy Magyarországot nem Anglia és Ame­rika, hanem a Szovjetunió fogja meg szállni. Ebböi arra következtettem, hogy Magyarországon a háború be fejezése után a Kommunista Párínak nagy befolyása leäz, bogy Magyarországon szocializmus log kialakulni. Ez nem felett meg politikai álláspon­tomnak. Elnök; Szülei mik voltak önnek? Páiffy: Polgári családból szárma­zom. Apám bankigazgató volt, nagy­apám kulák. Egy évig Olaszország ban, az olasz fasiszta hadseregboa voítam, az is nyomot, hagyott rajtam M:ndez együttvéve azt eredményez1 te, hogy az a várható alakulás Magyaror­szágon, ami 4944 ben mór eíőre- lá iható voll, n®m felszed nekem. Elnök: Milyen álláspontot fogfaít ci ezzel szemben gyakorlati té.Ten? Páfffy: Gyakorlati téren arra tőre kedfem, hogy megtaláljam helyemet ebben a várható kiaíkufó rendszer­ben, de nem azért, hogy ezl a rendszeri ÖEz'nfén szolgáljam, hanem, hogy magas állami pozícióba jussak és ezt felhasználjam az én változat- fan politikai elképzeléseim szolgálatá­ban, vagyis a nyugati burz-oádemo- kráciák, a nyugati imperialisták érde­kében. Egy ü i í m alt ö cl és SHajjkli al a liuiiilotn átvételére Ezután a Rajkkal való kapcroíatal ról vall Páiffy. — 1946 tavaszán, amikor a katona­politikai osztály vezetése mellett a határőrség főparancsnoka tettem, ész­revettem, hogy Rajknak az érdeklő­dése fokozódik irántam. Ettől kezdve

Next

/
Thumbnails
Contents