Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-18 / 217. szám
1049 SZEPTEMBER 18 NAPLÓ 3 Rajk már nyíltabban beszélt előttem, és desfrnáló kritikája a parfvezefő- séggel szemben, a Szovjetunióval szemben nyílóbbá vált. Még jobban fokozódott ez 1946 végén és 1947 elején, amikor Rajk már belügyminiszter volt. Akkor már nyíltan beszéltünk a kialakulóban levő rendszer ellen és az ellen a fejlődési perspektíva ellen, ami akkor már látszott. Arról is beszéltünk már akkor, hogy tenni is kell valamit, el képzeíéseink érdekében, hogy aktiv harcra, cselekedetre van szükség. , >■ Az aktiv fellépésnek végcélja és egyben eszköze az volt, hogy a hatalmat megragadjuk, az országban halálomhoz jussunk, kormányra jussunk. Elnök: Hogyan gondoltak hatalomhoz jutni? Pálífy: Úgy képzeltük, hogy elsősorban a rendőrséget és a hadseregei igyekszünk olyan személyes eszközzé kiformálni, amelyre nyugodtan támaszkodhatunk a hatalom átvételére irányuló törekvéseinkben. Szabotáltam a munkáskádereknek a hadseregbe való behozatalát. Az alatt a három év alatt, amig a katonapolitikai o'-zíiTTy vezetője voltam, oda egyetlen munkásember, még alsóbb vezefői pozícióba sem jutóit. Ezzel szemben tömegesen hoztam vissza a régi Horthyhadsersgnek részben nyugatos, egyébként fasiszta, soviniszta, beállítottságú tisztjeit, fá mogattam, magas pozíciókba juttat- tím, Kprondyt, aki csendőr volt, a határőrségnél fontos pozícióba tettem, később Rajk kérésére a belügyminisztériumnak engedtem át, ahol ő fontos beosztásba fcífe és ezredessé neveztette ki. Igv jáTfam el számtalan más ilyen volt Horthysta tiszttel is. SzorjetelJenes propaganda — trockisia módon — Azt hangoztattam, hogy egyáltalában nincs szükség a fejlődés érdekében proletárdiktatúrára, hanem mi békésen belemehetünk a szocializmusba, Nem arra van szükség, hogy a Párt vezesse az országot, hanem arra, mint Jugoszláviában, hogy egy népfrontszerű szervezet, amelyben osztályhelyzetre vaió tekintet nélkül a Képesség minden rétege, a városi, a falusi burzsoázia is helyet foglal és ez adja meg a vezető szerepet. trockisla módon — persze óvatosan és burkoltan szovjetellenes propagandát vittem a politikai vezetésbe. Továbbá ilyen romboló tevékenységem volt a katonapolitikai Osztályon, ahol mint a pártszervezet elnöke tudatosan ilyen diktatórikus rendszert vezettem be. — Általában a hadseregben a párt- szervezeteket a mi terveink szempontjából akadályoknak láttam, úgyhogy arra törekedtem, hogy ezt az akadályt az útból félretegyük. Erre sor is került 1947-ben, amikor Rajk visszatért Jugoszláviából. Lozits ezredes, jugoszláv katonai attasé is helyeselte, sőt szorgalmazta ezt. Ilyen romboló munkát végeztem mint a határőrség főparancsnoka is. Ott az volt .a cé.om, hogy a szomszédos népi demokratikus országokkal kialakuló egységet akadályozzam. Így csehszlovák és román viszonylatban a határőrségnél elhelyezett horthysta tiszteken keresztül igen könnyen tudtam határincidenseket teremteni. Lezárattam önkényesen a határt a kettős birtokosok előtt. Ezzel elértem azt, hogy a túloldali parasztok magyarellenessé váltak, mert az .ő gazdasági érdekeiket sértette ez az intézkedés, az ottani parasztok pedig, akik nem mehettek át aratni vagy vetni, népidemokrácia-elienesekké váltak. Románia és Magyarország, valamint Csehszlovákia és Magyarország között ezek az intézkedések feszült viszonyt idéztek elő. Konkrét romboló tevékenységet a déli határon Lozits utóda, Zsokalj katonai attasé kérésére végeztem. Célom egyrészt az vol.t, hogy né lehessen a magyar hadsereget felhasználni háború esetén, az imperialisták iá- madásá esetén a Szovjetunió és a népi demokráciák mellett, másrészt, hogy engedelmes eszköz legyen a hadsereg a mi kezünkben a hatalom átvételére irányuló tevékenységünkben. „tfaáraíthafusik Jugoszlávia és Araepika támogatására44 Elnök: Erre vonatkozólag mikor állapodtak meg Rajkkal? Pálífy: 1947 tavaszán beszéltünk Rajkkal arról, hogy a hatalmat minden áron meg kell szerezni. Ekkor úgy fogalmaztuk meg: Még fegyveres erőszak árán is. Ekkor mondotta Rajk, hogy mi számíthatunk Jugoszlávia támogatására, számíthatunk Titonak, Rankovicsnak s általában a jugoszláv vezetőknek a támogatására akikkel neki már régóta fogva vannak bizonyos jó kapcsolatai. Visszatérés után elmondotta, hogy tárgyalt Rankoviccsal, más vezetőkkel is. Tájékoztatta Rankoviesot a mi elképzeléseinkről, Rankovics nemcsak, hogy helyeselte ezt, hanem a leghatározottabban ebben az irányban befolyásolta Rajkot, utasítást adott neki arra, hogy irányt kell vennünk a hatalom átvételére és ajánlotta a fegyveres puccsot, mint ennek egyetlen eszközét. Ehhez Titonak és a jugoszláv kormánynak segítségét és támogatását is megígérte és kilátásba helyezte azt, hogy nemcsak Jugoszlávia lesz e mögött a vállalkozás mögött, hanem ott lesznek az Amerikai Egyesült Államok is, amelyekkel neki, már mint Titonak és Rankovicsnak, jó kapcsolatai vannak még a második világháborúból. Rankovics a puccs ítfőpontjáiil 1949 tavassá* feíöí?c meg Elnök: Mit lúd ön Rajknak Ranko- Ticcsal való további kapcsolatairól? Pálífy: Tudok egy találkozásró', amely 1947 végén az ismére es Tito- láiaga'áiskar őrlőn:. Tudok Rajknak egy másak találkozójáról is Rankovics csal. Ez 1948 ok lóherében történt. Ez illegális, titkos találkozó volt, Magyarországon zajlott le. Rajk elmondta nekem, hogy találkozott valahol a Dunántúlon Rankoviecsal, akii tájékoz a ott a^róí, hogyan áll a mi :ervünk végrehajtása. Rankovics elégedetlenkedett,, nem volt megelégedve az ütemmel, sürgette az ütemet ős ugyanakkor konkrét utasításokat Is adott. A pucs fegyveres fellépés időpontjául 1949 avaszá't jelöl'© meg Rankovics, mint legkésőbbi időpon o*. A puccs Modele“! füzet formájában Vádirat Rajt* Láva tó. és társai «*11 ért? luíi;Cf?,7 Pártunk minden tagjának, mimlen dolgozónak ismernie kell a hazaárulő trockisla kcmlmmla elleni vádiratot, amply lerántja az álarcot do'gozó ne- v ptirik e legveszedelmesebb, legalja sabb ellenségeiről. Olvassuk! ismertessük! Tcrj*:w.iic. • 24 oldal ára 20 iiUér. Kapható •> MDB »»ervo/cti-hbi-a. jj tttmegsze-Wezetekbon, Szikrn-bizomá- 8 nyomoknál és könyvkereskedésekben' x Kiadja a ruinisztcrfeltiökség' sajté ^ osztálya. § WOOOOOOOOOOOOOOOCOOOCXXXXXJnOOOCOOOOCJCOOCXXOCOCiCV» 8 végrehajt a-sára is adott Rajknak irányelveket. Legkésőbb 1949 tavaszén vég. re kell hajtani a hadsereg és rendőrség megbiz’haió egységeivel a Párt vezetőségének eltávolítását, a kormány eltávolítását, új ’ pártvez^tőség és új kormány létesítését. A pártvezetés! és. az új kormány: álltaiéban az ország vezetését Rajknak kell átvennie. A fegyveres puccs döntő része, — ahogy Rankovics kifejelte Rajk szavait idézem — sikerének- élő. fe’léele a Párt vezetőinek, Rákosinak, Farkasnak, Gerőnck letartóztatása, ellenállás cselén még fizikailag megsemmisítése is. Ehh.-z is segítsége: ígért Rankovics. — Egyébkén* Rankovics irányelve az volt, hogy a puccsot végre kei! haj ani, .meg'.epeiésszerűen a budapesti ku’cspon ok megszállásával, az előbb említett letartóztatásokkal, utána kiáltványt kell közzétenni, ans ly egye'öre még miw'egy fedezésül, színlelésül hangoztatja a Szovjetunióval való baráti viszonyt, de mlár emelje ki a Jugoszláviává! való szoros szövetséget. A k iák vány! ól fiigge lenül azo-níban azonnal meg kell kezdeni az ország, nak a sze mb: fordul ás át n- Szovje unió val cs Jugoszláviává,' szoros szőve'- «égbe- áívíte’ét az A mórikai Egyesül» Albinok ’áh or álba. Rankovics még ‘az. is momdo 'a, hegy Tito kijelenlése szerint az új kor mánynak miniszterelnöke , Rajk a honvédelmi miniseiére p-?- , dig én. Pálífy ezután az elnök kérdéseire részletesen beszámolt a Brankovval, a Lezits és Zsokalj ezredeseikkel — az UDB embereivel való kapcsolatairól, továbbá a római par .fa ári kongresszuson 1947. decemberében, Nedelkovics ezredessel folytatott bizalmas megbeszéléseiről. Elnök: De ettől eltekintve ön kém. sztrfgáíalo" .teljesite'et Brankov, Lfezfts, Ne-delkovies és Zsokalj részére, milyen természetű adatokat szolgáltatott? Sí éra kedés Jugoszlávia részére Pálífy: Bratrkovnak, a honvédség akkori szervezett felépüléséi; adtam ál. Ezenkívül a szovjet hadseregnek az országban állomásozó, egységeiről az általam Ismert adatokat. Ugyancsak azokat a gazdasági és politikai természetű híreké:, adatokat, vagy tér. veket, amelyeket ■ a Páriközpon ban tudtam meg. Lezlfsnek elsősorban katonai adatokait adtam, a hadsereg részletes szervezetét, felszerelését, a tisztikar összrttá-telérc vonatkozó ilyen kimutatásokat, bizalmas jelenéseket a hadseregbeli politikai helyzetről, adatokat a hadi. iparról. ZsokaJjnatk- ugyanilyen .'©rmé- sze;ű adatokat adtam. Elnök: Visszatérve erre a paksi találkozóra, ön milyen u'asitást kapott és ml foganatosított Rankovicsnak a határon való átt jut hatása érdekében? PáOffy: Rajk nekem annyii mond ott: segítsem élő egy fontos jugoszláv személyiségnek nyugodt, zavarta, lan illegális átlépését a határon és még ugyanaznap vissza. Én a tó vállaltam a Mohács alatti szakaszt választották ki. Tudtam, hogy ott nagyon kicsi az őrség lé száma ahhoz, hogy ne a járőrök karjaiba fusson be. le az autó. Ezután közöltem Rajfcka ez: a szakos®!. Amikor Rajk nekem elmondotta a Rankoviccsal való találkozás:: és a vele folyta ott megbeszélést, akkor tudtam meg, hogy Rankovics vott ez a fontos személy és akkor tudtam meg, hogy valóban át is jött. Pálífy jugoszláv parancsra készítette el a fejwy veres feíkelés tervét Elnök: Mos: arról beszéljed összefoglalva, milyen Utasi-á&t kapót,t ön. vagy Rajk a jugoszláv kormányfér- flaktól a magyar kormány egyes tag. jai- ellen megszervezendő terrorcselekmények vonalköz ásóban. Pá-ífy: 1944 őszén. Nedelkovics niár arról beszélt, hogy a fordulat során, amelyet Magyarországon végre kell hajlani, *. pár'ti'fzettöséget el kei! távolítani. Zsoká'j útján kaptam meg Rankovics. öl, hogy a fegyveres puccs végrehaj- fásának kezdetén, a páti és a kormány három vezető tagi®', Rákosii, Farkast és Gicrö; le kell. tar.óz-latni és ellenállás esetén meg kell semmisíteni őkel. Ez az utasítás érkezett hozzám két vonalon is. Ti'.olól és Rankovics‘ól. Elncik: Mit lei: ön ennek az utasításnak a végrehajtása érdekében? Pálífy: Kc-rondy ezredesnek lett' volna a feladata a terv szerint, hogy három csoportot hozzon létre, amelyek Rákos inak, Farkasnak és G'.mnek egy Időben való letar: óz tatását késő esti óráikban foganatosítják és szükség esetén, ellenállás esetén, pedig meg. gyilkolásukat. A terv az voll, olyan napon kell csinálni a puccco-t, amikor a három poiitökus biztos, hogy Budapesten van, tehát vagy a Politikai Bizottság ülésezésének, vagy a minisztertanácsnak a napján. Időpontul este 11 órát vagy azon túl lévő. időpontot j.ilöl: meg, amikor biz. tos, hogy előbb-utóbb a lakásukra érkeznek. Korondyvai én t-rröl a kérdés. röl beszélteim is konkréten. Ez 1949 áprilisában volt, pár nappal május elseje elölt. Korondy mar tudta a feladatát Rajktól, de cn vele részletesebben átbeszéltem. Elnök: Fegyveres felkelésre kilő’- kapóit utasítás? Mikor készítette e; és milyen ;ar'alommal? Páiífy: Két közvetítőn keresztül kap lám u asitásl, de végeredményben egy személytől, Rankovics lód, mert Xsokalj és Rankovics szagai: tolmácsolta. A konkrét tervet én dolgoztam ki. 1948 novemberében vagy decern-, herében. Szóval is elmondani Rudinak nagybani tervemet, aminek az vol a lényege-, hogy tíz zászlóaljjal a honvédség részéről és rendöregységekkrf kell végrehajtani a puccsot. Budapestén bizonyos kulospontokat és néhány inunk áslak!a kerületet, ahol el. len,állásra számíthatunk; kell ezekkei o,z erőkkel megsaiílni. Ezzel egyidő- ben közvetlenül a megszállás előtt kell végrehajtani az előbb említett három politikus letar óz'atásáit kis csoportok által. Az egész fegyveres erő feleli én leszek a parancsnok, a rcnSőregy- ségnek pedig Korondy ezredes lesz a parsllcsnoka. Ez volt az általános tervem. Ezt Raj'» jóváhagyta. A réstleles terv kidolgozására kérőbb kaptam u ásítást. Elnök? Kitől? Pálffy: Rajlk’lói. A késének az volt az oka, hogy egy Sor esemény jött közbe, amelyek miatt folyton hailg-ai- ni kellett. 1948 őszén a megindult párttlszto- gatás arra kényszerűéit berrnün. ket, hogy várjunk, mert nem tud- 1 tűk, hogy kit érint, esetleg éppen azokat az embereket, akikre ba- zíroztunk. 1949 elején fokozatosan tér;foglaltak'’ a rendőrségnél és a hadseregnél, » munkás-káderek. Ez megint részben felborította a tervet. Ezért 1949 már- cliusálban utasított Rajk afren, hogy most már nem halogathat}!* tovább az időpon ío.-, ki kell tűznünk május végére, vagy június elejére dolgozzam ki a részletes tervet. — Mi. már Rajk jugoszláviai fiija, titán, 1947 nyarán, amiikor jugoszláv utasi ésra konkrét feladat vők,, a puccs- ra való készülődés, akkor beszéltünk' arról, hogy próbamozgósfiálsokat vég-» zürtk, ami! el is végeztem. Aw, első lépés leit volna a Párt vexetőinek meggvilko! á§a Elnök:, Mi lett volna a tervben az a gombnyomás, ami hivatva lett volna megindítani az egész apparátust? Pálffy: Az egésznek a megindítása annak a három tizes csoportnak a, közbelépése lett volna, amelynek feladata volt Rákosinak. Farkasnak, Gertinek az esti órákban va'ó letartóztatása. FJnök: .Szóval I az első lépés leit volna Rákosi, Gero és Farkas meggyilkolása? Pálífy: igen. Elnök: Németh Dezsőt •' milyen kémfeÍadatokkí\l bízta meg Moszkvában? Pálífy: 1948, második felében, már a Tájékoztató iroda határozata után közölte velőin Zsokati. hogy amíg nem volt Tájékoztató Iroda, addig szabadabban kémkedhetett, a határozat után nehezebb helyzetben lesznek s 'ezért fontos, hogy Németh dolgozzék nekik, közöljem Némethél, hogyj Mrázóvics, aki azelőtt Budapesten volt jugoszláv követ s azután Moszkvába került követnek. felveszi Némethtel a kapcsolatot. Hogy Németh milyen szovjetellenes anyagot adott át Mrázovics- nak, nem tudom. Elnök: Ön azt említette; hogy az 1919 május elsejei ünnepségek főpróbáján beszélt Korondyvai. — Ugyanakkor beszélt ön Rajkkal is? Pálífy: Nem. Rajkkal május elsején beszéltem. A felvonulás alatt, amikor lementünk a tribün mögé. arról beszéltünk, hogy most már nem lehet tovább halogatni a pticcs kirobbanfásgf. Rajk azt mondta, hogy feltétlenül kieszközli a jóváhagyást Rankovics- tól május végére vágy június első napjaira. Ez azért volt sürgős, mert Rajkkal arról beszéltünk, hogy úgy látszik. szaporodnak a bizalmatlanság, sőt a gyanakvás jelei nemcsak vele szemben, mert ezt már régebben megállapítottuk. -hanem velem szemben is. Pál fi y és Rajit ?s*einliesítése ■ Elnök: Rajk László, jöjjön ide. (Rajk az elnöki emelvényhez ló])). Elnök:' Megfelel a valóságnak az. amit Pálífy György- 'említett most, hogy 194!) május elsején-a felvonulás alkalmával ön azt mondta neki, hogy a közeljövőre most már feltétlenül ki fogja 'eszközölni Rankovics hozzájárulását a. fegyveres- felkeléshez és. hogy a dolog most már tovább nem halogatható? • Rajk: A valóságnak olyan .értelemben felel meg, hogy én Páíffy- n;*.k. valóban mondottam: hogy az--íré,-a tervet Rahkovlcanak át fogom jóváhrigvá.“ végett. Nem a puccs időpontjának a napirendre tüzeséről volt szó. |mgy én Ihjif.yrisk ezt mondot- laiu. ez önmagából adódik a tegnapi •'«.llomásomból. Tito és Rankovics követelte... Elnök: Ne magyarázzon most. Nem a roagyarázásról van szó. ön azt mondja, így alakult? Raji:: Igen. Elnök: Pálífy György pedig azt. mondotta, úgy folyt le «beszélgetés, ahogy ő vallotta. jí Rajk: Nem a.z idöponlról beszéltem. Elnök: Pálffy György, fenntartja vallomását? Pálffy: Igen. Elnök: Mondja a szemébe! Pálffy: Fenntartom. Elnök: Rajk László, menjen a he- yére. Elnök Pálffy hoz: A jugoszláv tényezőkkel való kapcsolata' folyamán ön tőlük milyen célkitűzéseket hallott az önök fegyveres felkelésének sikeré esetére? Pálffy: Röviden összefoglalva ról volt szó, hogy a mi fegyveres puccsunknalc az volt a célja politikailag, hogy Magyarországot leszakítsa a Szovjetunió és a népi demokratikus országok táboriáról óe szoros szövetségben Jugoszlávia« val... Elnök: Csak Magyarországot vagy előbb Magyarországot,, azután Lengyelországot,? Pálfíy: A mi fegyveres puccsunk Magyarországot volt hivatva leszakítani. de Zsokalj már hangsúlyozta, hogy egy hosszú tervszerű folyamatnak része lesz ez a magyarországi momentum. Legközelebb erre kerül sor Lengyelországban. Ez a tervszerű folyamat íz Amerikai Egye.-ült Államok céltudatos munkájának lesz az eredménye. Politikailag lényegiben ez volt tehát; az országot átvinni az amerikai Egyesült Államok gazdasági és politikai befolyása alá é# belpolitikáiig « szocializmus leié fejlődő népi demokrácia helyett búr zsoá diktatúrát létís^ni. Eínök: Erről kifejezetten volt szó?, Pálffy: Nedelikovics ezt kifejtette nagy perspektívákban. Elnök: A népbíró uraknak van kérdé-ük: Nincs. A népflgyész úrnak? Tiíoéli vitlumpiiuT? népi demökrácSálian liémlifilteh Alapi: Van kérdésem, ön az előbb vallomást tett arról, hogy a Tilo- klikk a népi demokráciákban kémtevékenységet folytatott. Milyen álla mokra terjedt ki ct a tevékenység? Pálfíys Valamennyi népi demokratikus országra,
