Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

DUNÁNTÚLI w PLO VT. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ARA 60 FILLÉR. A (érméiéi! érlelicaslet eredménye: ki hárítják hibáikat a pécsi üzemek 191 százalékban teljesítette a normát a pécsbányatelepi Farkas Ferenc brigád Minden erővel az őszi szántás-vetési terv teljesüléséért .VASÁRNAP, 1949 SZEPTEMBER 18 álífy György a fegyveres felkelés előkészítéséről, Brahkov Lazar Titoék angolszász kapcsolatairól vallott a hémhanda főtárgyalásának második napján Besugás, árulás, gyilkosság és újra hcsugás. Horthy rendőrségi’, Gesta­po, francia, amerikai és jugoszláv kemszervezetek, — csak a nevek változnak, a gazda és a cél ugyanaz. Elbuktatni a magyar nép hősi har­cát, a kapitalista kizsálcmányolás visszaállítása, hátbutdmadni a spa­nyol nép szabadságharcát, meggátol­ni, hogy dolgozó népünk kerüljön hatalomra, megdönteni uralmát, vér­rel és szennyel elárasztani hazánkat. Szövetkezni mindenkivel, aki ellen­sége a nép szabadságának, az or­szág függetlenségének, a Szovjetunió­nak, a szocializmusnak. Rajk és bandája nem volt váloga­tós, kiszolgálta a nemzetközi reak­ció minden rokamcsapatát, Horthy pribékjeitől az amerikai titkos szol­gálatig és Titoig. Az eszközökben sem válogattak: a hősök és a töme­gek hideg lemészárlása számukra természetes, szükséges és helyes cse­lekedet volt. „Politikus ember va­gyok — mondta Rajk László — az ABC-jél ismerem a politikának Előre tudta, bekalkulálta, hogy a hazaárulás sok vért kivárt. Rajk; a fővezér és a nálánál nem kevésbé bűnös gonosztevők vallanak a vasmunkásokr budapesti székházá­ban. A nép bírái előtt, alclk össze­ültek, hogy ítéletet mondjanak a magyar történelem leghitványabb kártevői felett. Vallanak, sorolják a felháborító szörnyűségeket. Minden szavulrra figyelnek, minden szavuk­ból tanulni akarnak a tárgyaló­terem hallgatóságát kitevő munká­sok, dolgozó parasztok és a rádió mellett az egész dolgozó magyar nép. Meg akarjuk ismemi legelvete­mültebb ellenségeinket, módszereiket, azért, hogy további harcaink, fejlő­désünk során a per által nyújtott rengeteg tapasztalatot hasznosíthas­suk. De nemcsak mi tanulunk, magya­rok, tanul ebből a . fertelmes bűn- perből minden népi demokrácia, az egész nemzetközi munkásmozgalom és az egész demokratikus tábor, a békefront. A leleplezés határai nem szűkülnek le a mi országunk hatá­rainál. A Rajk-ügy éles fényt derít az egész imperialista kémhálózat• működésére. Lerántja a leplet első­sorban azokról a fasiszta hóhérok­ról, akik ma az amerikai nagytőké­nek legelszántabb rohamcsapptát ké­pezik: a Tito banditákról. Nincs vita, nincs kétely többé. A szocializmust, a szabadságot, az em­berek boldogulását gyűlölő amerikai nagytőke az ügynökök piszkos háló­jával fonta be a hős jugoszláv népet és ugyanezt próbálta megtenni a mi hazánkkal is. De népünk legjobb fiai és köztük elsősorban az imperia­listák által annyira gyűlölt, a dol­gozók által oly forrón szeretett Rá­kost Mátyás, keresztül húzta a bű­nös terveket. Ahogy a gyilkosok vallanak, szinte látni, amint csele­kedeteik mindig egy szilárd szikla­falba ütköztek. Rajkék most a tár­gyaláson szomorúan jegyzik meg cgy-cgy alkalomnál, hogy ezt vagy azt g tervüket nem tudták végrehaj­tani, hogy szemrehányásokat és ami ezzel jár, kevesebb fizetést kaptak megbízóiktól, hogy a Szovjetunió és az általa vezetett Kominform, az egész béketábor és a Párt hogyan tette tönkre egymásután a „legzse­niálisabb“ terveket is. Igen a Párt volt az, amely nem­csak egyik nagy sikert aratta a másik után, hanem- végül is kihar­colta eddigi legnagyobb győzelmét, azt, hogy a hitvány árulókat, ezeket a minden emberségből kivetkőzött fenevadakat, az amerikaiak és Tito fizetett ügynökeit, a dolgozó nép mindenre kapható gyilkosait lelep­lezte. A Párt e nagy győzelem után még nagyobb lendülettel és ered­ménnyel fogja vezetni dolgozó né­pünket előre, szabadságának és bol­dogulásának fényes útján! Közös bázis a jobboldali szociáldemokratákkal A tárgyalás első napján, mint teg- fcap arról lapnnk beszámolt, Rajk László elismerte bűnösségét „az egész vonalon“. Vallott' a Horthy rendőrségnek 1931-től tett szolgála­tairól, az egyetemi mozgalomban, a ^Kommunista Ifjúmunkás Szövetség­ben és a MÉMOSZ-ban végzett fel­derítő, besúgó tevékenységéről. Részletesen felfedte spanyolországi bomlasztó munkáját, a francia kém­szervezettel éa a Gestapoval kiépült kapcsolatait. Elmondta, hogy — mint a jugoszláv trockistákat, akik ma az uralmat bitorolják, — őt is a Gestapo hozta vissza Magyar- országra. A függetlenségi mozga­lomban végzett romboló, áruló tevé­kenysége után beszámolt arról, hogy Sombor-Schweinitzer átadta őt az amerikai kémszolcrálatnak, amely később bekapcsolta őt a „jugoszláv vonalba“. Felfedte Tito, Rankovics amerikai kémtevékenységét, a Ran- koviccsal lefolyt első találkozását, végül azokat a szolgálatokat ismer­tette, amelyeket számunkra teljesí­tett. Ennek során Rajk elmondja, hogy az 1947.-os választásokon Rankovics nta sítására igyekezett a Baranltovics Párt és a Pfeiffer Párt választási propa­gandáját elősegíteni. Az ő utasítására támogatta a jobb­oldali erők úi tömörítését és azon igyekezett, Hogy a Kommunista Tártnak, a jobboldali szociáldemo­kraták ellen megindított harcát le­állítsa. — Ezzel kapcsolatban utalt Ran­kovics arra, hogy a jobboldali szo­ciáldemokraták az ő tudomása sze­rint — hogy honnan tudott róla azt nem tudom, — a választásokat, a választási hadjáratot és majd a vá­lasztási eredményeket igyekeznek felhasználni zsarolásra a Kommunista Párt el­len különböző vezető állami állá­soknak az elhódítására. — Ezen az alapon — szólt az üze­net — kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy az államélet különböző területén, de különösképpen a rend­őrség karhatalmi alakulatainál, az államvédelmi szerveknél, valamint a honvédségnél vezető állásokba jobboldali szociáldemokratákat jut­tathassanak be. Rankovics meg is okolta,, hogy miért javasolja ezt: a jobboldali szocláldetvokralákkal mindenesetre van egy közös bázis, az, bogy ők is az Egyesült Álla­mokra és Angliára orientálódnak, szovjetellcnesek és éppen ezért, ha ők vannak benn a hadseregben, rendőrségnél, a fegy­veres alakulatoknál, az államappará­tus különböző területein, az megfe­lel a mi politikai céljainknak is. — Végűi még egy utasítás jött Tito éa Rankovics részéről 1947. második felében a belügyminisztériumi pártszerve­zetek feloszlatására. Igyekezne kell az egész rendőrséget, honvédséget, mint fegyveres erőket kivonni a Kommunista Párt, általá­ban a népi demokrácia befolyása alól és minél inkább jobboldali po­litikai befolyás alá helyezni. Ennek egyik eszköze — szólt az üzenet in­dokolása — az, hogy' én oszlassam fel a rendőrségen belül valamennyi pártszervezet működését és ezzel lényegében egyesapásra két legyet tudok ütnL Először is kihúzom a rendőrséget a népi demokratikus politika befolyá­sa alól, ezenfelül a Kommunista Párt politikai befolyása és ellenőr zése alól. Másrészt pedig, mint bel­ügyminiszter pártel'enőrzés nélkül teljhatalmú urává és vezetőjévé válhatok a rendőrségi szervezetnek, magam­tól teszem függővé az egész ala­kulatot és mint ilyen, alkalmas lesz majd egy kormányellenes megmozdulásnál, mint teljesen megbízható, egységes fegyveres alakulat Ezt kellett volna a rendőrség min­tájára később a honvédségnél is végrehajtani. " Rajk elmondja, hogy Brankov összekötővé vájt közte, valamint Tito és Rankovics között. Beszá­mol a Tito népszerűsítésére végre­hajtott nagyszabású budapesti láto­gatás megrendezéséről, amelynek so­rán túlméretezett biztonsági és a Tito személyét kiemelő egyéb intézr kedéseket igyekezett végrehajtani. — Nem rajtam múlott, hogy nem teljesítettem a követeléseket száí- százalékosan. A magyar kormány beavatkozott a dologba és a túlzott intézkedések megtételét nálam, mint belügyminiszternél egyszerűen meg' tiltotta. Katonai blokk létrehozása a Szovjetunió ellen — Az üzeneteken keresztül kapott feladatok végrehajtása és korábban az amerikaiaktól kapott feladatok \ ibrrehajtása összefolyt. Belügyminiszteri működésem alatt kémtevékenységet fejtettem ki, egyrészt az amerikai hírszerző szervek számár-, később, amikor ezek akadták Jugoszláviának, csak Jugoszlávia számára. Beltigyminiszterségem idejére esik még egy ilyen adatszolgáltatás. 1948- ban átadtam Brankovnak a Tájé­koztató Iroda határozatát szóbelileg, mert írásban nekem nem volt meg. hetekkel azelőtt, mielőtt nyilvánosan megjelent volna. Az elnök kérdésére Rajk elsorol­ja, hogy milyen kémeket helyezett el vezető állásokba Szőnyivel együtt. — Én részint Szőnyivel az ame­rikaiak révén is közvetlen kapcso­latban voltam, részint pedig Ran­kovics is utasított, hogy Szonyin keresztül dolgozzam. Szőnyi nekem beszámolt arról, hogy az én utasításomra az államappará­tusba, a Pártba, a fegyveres alaku­latoknál és intézményeknél és más területeken hánvat, kiket helyezett cl. Miután Rajk a beépített kémekről felvilágosítást adott, megjegyzi: — Ezek mellett az elemek mellett a belügyminisztériumban kifejezet­ten horthysta elemek is voltak rendőrségi vonalon, mint például Korondy, akiről tudtam, hogy csendőrtiszt volt és mint ilyet vet­tem át Pálffytól. — Belügyminisztériumi működé­sem alá tartozik azon túl, hogy ilyen jobboldali, vagy ellenséges ele­meket helyeztem állásba, hogy az amerikai hírszerző szervektől, vagy Brankoviestó! kapott üzenetek, uta­sítások alapján igyekeztem elősegí­teni más vonatkozásban is a jobb­oldali elemeknek az előretörését a magyar belpolitikában. Eleget tettem annak is, hogy Ma­gyarországról különböző jobboldali vczetöpolltlkusok kiszökhessenek, miután leleplezték őket. tgv Varga Béla. Peyer Károly, Szé­lig. Sulyok, Pfeiffer, mind az én bel- ügymihiszterségem alatt hagyták el az országot. Az elnök több iratot mutat meg IIajknak. „Nézze meir, ezt maga írta'?“ — kérdi, amint az emelvény­re lépő Rajk elé teszi az írásokat. Rajk elismeri, hogy ar internálótáborokból egész sor jobboldali trackista ügynököt ki­engedett. — f'.íi ezeknek svalexlliibrahclye- zését Szintén azért rendeltem el, — mondja — hogy ezzel a jobboldali szervezkedéseket elősegítsem. Ezután a kelebiai találkozót is­merteti. Elmondja, hogy a Tito ve­zetése alatt álló jugoszláv küldött­ség tiszteletére a kormány vadásza­tot rendezett. Ennek során Ramko- Viccsal, Brankov tolmácsolása segít­ségével hármasban beszélgetett. — Összefoglalva a politikai részét annak, amit Rankovics itt nekem mondott, a következőket adhatom elő: Oda kel! hatni, hogy a felszabadu­lás után keletkezett népi demok­ratikus országok népi demokra­tikus kormányzati rendszerét meg­buktassuk, szocialista fejlődésüket megakadályozzuk, a demokratikus forradalmi erőket részint elhódít­suk, elszakítsuk a Szovjetunió ol­data mellől, részint pedig, ahol ez másképpen nem megy, megsemmi­sítsük. A népi demokraiikus kormányzati rend­szerek helyeit mindezekben az orszá-' gokban polgári demokratikus rendsze­reket kell létrehozni, azaz a szocializmushoz való fejlődés he­lyett a kapitalizmust kell visszaál­lítani. Ezek a polgári demokratikus kormá­nyok a Szovjetunió helyett az Egye­sült Al'amokra orientálódnak. Jugoszlávia, illetőleg Tito, a jugo­szláv kormány vezetése alatt egy államközi szövetségei alkotnának, amely államszövetség az Egyesült Államokra támaszkodna. Ez az ál­lamszövetség egyszersmind egy katonai blokkot is alkotna a Szov­jetunió ellen. Rajk elmondja, hogy kérdéseire Ran­kovics megmagyarázta; Tito látszólag a szocializmus építéséi szolgáló intéz­kedéseit. Ezeket, mint azt Rankovics ismételjen aláhúzta „kénytelenek vol­Ra|k a (cli iős a« c Elnök: És a magyarországi kormány- tényezőkkel szemben kifejtendő tény­kedésére nem kapott különös feladató.;? Rajk: A feladat az volt, hogy Ma­gyarországon meg kcM dör.ter.i a népi demokratikus kormányzati rendszert, természetesen a népi demokratikus kormányzat tagjait te kell tartóz­tatni, — ezen belül a legveszedel­mesebbeket — ahogy Rankovics nvondotta, végső esetben likvidálni is kell. (A tárgyaló'cremben moraj zúg végig.) • E :iök: Kik voltak erek szentély sze­rint? Rajk: Szcnté’y szerint mindenekelőtt Rákosira, Gerőre, Farkasra gondolt. Elnök: Csak gondolt,.vagy kifejezet­ten mondotta? Rajk: 0 kifejezetten felemlítette eze­ket. Es megmondta azt, hogy tál: megtenni” a jugoszláv dolgozd néptömegek nyomása alatt. De már kezdet-kezdetétől nagyon fontosnak tartották, hogy a valóban forradalmi szocialista elemek ne juthassanak hatalomra Ju­goszláviában. Miután a népi demokráciákban a jobboldali erők sorra súlyos veresége­ket szenvedtek, megváltozott a hely­zet. Rankovics kifejtette: ,,a helyzet annyira megváltozott, hogy Jugoszlá­viának az eddigi lartalékszerepet betöl­tő mivoltát fe) kell adnia és magának Jugoszláviának kell előtérbe lépnie. Jugoszlávia kell, hogy legyen a szervező és Irányító a. népi demo­kratikus országokban, a nép) de­mokratikus kormányzati rendsze­rek megdöntésére és az Egyesült Államokra támaszkodó államszö­vetség, katofiai blokk létrehozásá­ra, szemben a Szovjetunióval. Rankovics ismételten aláhúzta, hogy mindez Tito utasítása. Rankovics ki­fejtette, hogy Tito értékelése szerint ezt a politikát álcázva, megtévesz­tő módon kell végrehajtani. A Jugoszlávia köré való tömörülésft kezdetben a szovjet barátságot és a népi demokratikus országokkal való barátságot hangsúlyozva kell létrehoz­ni. Egyidejűleg ezzel komoly lépése­ket kellett volna tenni minden népi de­mokratikus országban Tito utasítása szerint á kifejezetten jobboldali, reak­ciós erők gyors tömörítésére, készen­léti állapotba helyezésére, hogy adott időpontban, akár fegyvere­sen, azaz kényszereszközökkel Is el lehessen távolítani az uralmon lévő népi demokratikus kormányokat. E’nök: Magyarországot illetően ön kapta ezt a feladatot? Rajk: Igen. »és/ ntü^yurors/áiiíi véli iíjlásáéH ennek az egész magyarországi program végrehajtásának felelősé­vé engen? fognak tenni.. . (újabb jnoraj). Rajk ezután ismerteti Titonak A\a- gyai országra vonatkozó helyzeiértéke. lését, az erőket, amelyekre szerinte épí­teni lehetett. Általában az összes reak­ciós erőket elsorolta előtte Rankovics. Ugyanakkor ismertette eiöete, hogy a Marshall-tervnek is lesz olyan kihatá­sa. amely a népi demokratikus orszá­gok gazdasági helyzetét van hivatva megnehezíteni. Egy másik szempontra is felhívta Rankovics a ügyeimé!, mond. van:' „Nyilvánvalóan számilúsba kell venni az Egyesült Államok, általában .az angolszászok részéről egyre fokozó­dó háborús provokációs politikát". Elnök: Tényleges iugosz’áv fegyve­res segítséget Igcrt? Rajk: Igen, ígért.

Next

/
Thumbnails
Contents