Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-18 / 191. szám
DUNÁNTÚLI NAPL Auguszta*? 27.fg minden gazda tagren eleget begyűjtési kötelezettségének Baranya dolgozó parasztsága az Új henyer ünnepségeken köszöni meg Rákosi elvtársnak az alkotmányt Kiskasaa is csatlakozott a mekérsyosiok felhívásához vi. Évfolyam, hm. szám ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1<M9 AUGUSZTUS lß iákosi Mátyás elvtárs türiéiielmi jelentőségű beszéde a Magyar Népköztársaság alfcotnányárél „A tengernyi erőfeszítés, a szívós munka, a magyar nép igazába és a szocializmusba vetett hit gyümölcse alkotmányunk“ te országgyűlés soha mm látott torrá lelkesedéssel ünnepelte hatalmas segítőnket a Szöveteiéi, a bölcs Sztálin elvtársat és a magyar nép nagy vezérét, Rákosi elvtársat .Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar "^köztársaság alkotmány tér vczeté"®k benyújtásánál röviden vázolta az atkoijnán yelirSk é-sz i<' ő bízottig mirn- *á lámáik előzményeit. Idézte a Ma<- Dolgozóit Pártjának tavaly eyá- r°n meg jelent programnyilatkozat át, Rm«Iy Mcrjnt g [*árt szükségesnek ttarljja a népi demokrácia alaptörvényének megalkotását, az állampolgárok jogait és kő- ■ességeit az államgazdasági és tár- ^dalmi rend aCapvelő változásait, a ,,*í?yar| Köztársaság népi jellegét “vény erejóVei alkotmányiban szenesük. , A Magyar Függetlenségi Nép- r^m választási felhívásában megis- ,^-teilte ez,a oéílktilGzésélt — mon- tfa Rákosi Mátyás — és * hatalmas választási győzelem "tán ennek megfelelően a korány hozzá Is látott, hogy ezt az ígérőiét beváltsa, ká.f'koitnányelőké'szilő bizottság mun .í>an szemelő.ti tartotta nagy ta- v^&iak Sztálinnak (hossEan.tarló »áh5’ ,','ernes laPs) 3 megállapítsI,. ^ alkotmányt nem szalhad össze - . v,''*z.erw a programmal. Amig a m^ram arról beszél, ami még nincs har^’ aTn’1 eI érni és ki keli ‘»K addig az alkotmánynak ar- ari>. beszélnie, ami már megvan, v't már most, a jelenben elértünk és ^rcohunk. ^ Program főleg a Jövőre vonataik, az alkotmány a jelenre. A. sztá'inl ímiílásl SiovclÉailt fr r~ Az új alkolmánytirrveze. Ilyen ,°n_ és törvényes formájában való RtrMZ!lés6 arrak- amit a valóságban Pétin i tUnk és kivívtunk. A magyar vWek odd tg nem volt alkotmánya. Az előkészítő ,'izötiság * s*lállnl tanításnak megfete'ően ra törekedett, hogy n meglévőt g _ rögzítse le. ^ állapítja meg az alkotmány crmus alapjainak lerakását, országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és erszágépítö munka már megvalósul: eredményei . országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbemer® alapvető változásokat fejezi ki és a továbbfejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság alkot- rriánya. A bizo'ság nemcsak a meglevőt rögzítette, de a Folyamatra is rámutatott például ott, ahol arról van szó, hogy a dolgozó nép fokozatosam kiszori.ja a tőkés elemeket, vagy ahol arról beszél, hogy a Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvéi. i Mindönki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint. Munkájában a bizoS.ság. azokból a gazdasági és poli/ikai változásokból indul: ki, amelyek Iw ztak fejlődéséiben, eVIállt.Sk, m.icl’a a Szovjetunió felszabadította. Ezért ezekre a vál o zásokra és erre a fejlődésre röviden kitérek. Döntő rállozás az iparban, kezdeti szocialista építés a mezőgazdaságban —■' A magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben a Szovjetunió támogatásával nehéz harcok ti.án győzött a régi renddel szemben. Hatalomra jirtoit és rálépett a szocializmus építésének útjára. Ennek eredményeképpen az ipar túlnyomó többségben kiszorító a a kapitalizmust, meg6zün'etiíe a kizs.ók- rnjanyoiásif, a mezőgazdaságiban fej. scáVnolta a nagybirtokok földhöz Jutnia a parasztságot és egyre erősebben szorítja korlátok közé a falu kizsákmányoló elemeit, a kulákokat és a spekulánsokat. Az ipar 91.1 százalékban már az államosított, illetve társadalmáé i:ott szektorhoz -irtózik, iparunk termelése jelenleg 30 százalékkal több, mint az utolsó békeévben. Hatalmas fejlődés a mc*őga«lasSg gépesítésében Mezőgazdaságunkban a szocialista építés meg a kezdet kezdetén van. Társas szövetkezei termelésben dolgozik jelenleg 587 errneiö csoport, amely szántóterületünk egy százalékát műveli. Ez a szám csak a véglegesen elismeri. ! er m,c! ős.zöv étkezőtekre vonatozik. A ténylegesen szö- velkeze.ben dolgozók száma ennél jóval nagyobb. Cscngrád megyébe.- pl. !6 elismert szövetkezet mellett több mint 50 önkéntes földműves •lermelöszövetkezet működik, álból a dolgozó parasztság kísérletképpen kipróbálja a társas termelés előnyeit. Ősszel az engedélyezett ter- melŐ3ZÖve.k:ze ok száma, illetve az alléink megművelt földterület eiörelái- hatólag megháromszorozódik és mer! közben az állami birtokok is nőnek, a mez »gazdaságon beiül a két társas gazdálkodás!' folytató részleg még a.z Idén eléri a vetésterület 5—6 százalékát. — Sokkal világosabban mutatkozik ez a fejlődés a gépesítés terén, «kol az ors.zág 11.000 trak'orából ‘majdnem 3000, több min. 25 százalék a mezőgazdasági gépállomások és az állami birtokok tulajdonában van. Ez a szám gyorsan változik. Ké százhúsz mezőgazdasági gépállomásunk a most birtokban levő 2,350 traktor meló ez év decemberéig még 15.000 új traktort kap és az, ötéves terv végéiig ezek az állomások és az átférni birtokok 20.000 Irak orral, traktorállományunk jó 90 százalékával iogr.ak rendelkezni. — A s7.oci.aHs.ta épí és eredményeképpen könnyebbé és eredményesebbé válik a földművelő munka. Rákosi Mátyás elvlárs ezután a kereskedelem terén, végbement gyökeres változásokról bőszéit és kijelentévé: Az áreTcnőrzéssel és egyéb rendszabályokkal a népi demokra ikus állam igyekszik gondoskodni róla, hogy a még meglévő (őkés kereskedelem se zsákmányolhassa ki spekulációval a falu és a város dolgoz,« népét. Ezek a változások azt jelentik, hogy ú'ban vagyunk a gazdasági élet minden serén a szocializmus fellé. Ezeknek a változásoknak eredményeképpen egyre inkább gátat ve,.unk anra.k, hogy ember e.z embert kizsákmányolja. A kulákok és egyéb spekuláló elemek működését, korlátok közé szorítottuk és továbbra vissza fogjuk szőri ani. Ami megmaradt és erőben meggyara podot, az a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség. Rákosii Mátyás eau'án a 90 százalékban á’.lamosi'ot'j üzemekben dolgozó murkálsosetályróí beszél*, amely felszabadulva a tőkések kizsákmányolása alól, a szabad szocializmust építő munkásoszt ál! y á változott. Parasztságunk érdeklődése cjjyre inkább a szÖTctkezcfií, a társastermclrs felé fordul — A parasz’ságnál a fejődés lassúbb. A parasztság zöme még ma is bizonytalanul — sőt félve néz a szót calizmus építésére a falun . Legtöbbjük még rabja a magán- tulajdonnak — sorai között még o f varrnak a kulákok és nem egyszer uzsorázza ki őke-1 a v-árosban a falun még meglévő spekuláció. Ds z par asz ságot ifi megcsapta a szooialista fejlődés szele. Közöttük is egyre mélyebb gyökere ver az a gondolat, hogy a szocialista átalakulásból a falu sem maradhat Id. Az újgazdák, akik földműves népünk majdnem felét teszik ki. már tudják, hegy további fejlődésük elvá'.asztha- 1 a'.Ionul egybe van kötve azzal az ipari írunkűsosztévlyal, amely 19-15- ben földhöz segi'.eve őket, amely 1946-ban visszaverte a régi nagybirtokosok és lökések támadását és amely ázó a is szakadatlanul minden eszközzel, minden téren segít nekik. SogPii a kúttá kok és a spekulánsok elleni harcban, segíti gépállomások útján., a modern i.ccbnika vívmányaival és új, magasabb mezőgazdaság; k ült úr ák meghenos í lás á val. Parasztságunk érdeklődése egyre inkább n szövetkezeti, a jársasíicr- melís felé fordul. A Szovjetunióból visszatért parasz^- küidö'.úicke. a szó szoros értelmében ostrom alatt tartják. Szűz és százezer dolgozó paraszt akarja Ilyen módon megismerni a Szovjetunió kollektív, társas mezőgazdaságát. Hogy a szövetkezés gondo'a a általában. milyen gyorsan '.erjed,' arról a számok tanúskodnak. A földmű vessző- veit kezetek la.iféts,zárival egy esztendő alat'., m.ióía a szabó áló kulálkokal ellávoütottok a vezetéslvől és a dolgozó parasztság maga vette á: az irányítást, négyszázezer főből közel kltcnc- százczerre nőtt. Ha a fejlődés ebben az. iramban folytatódik tovább, föl év alatt a tagság eléri az egymillió kétszázezret. Kiszélesednek ax érleímiscg sorai az érte'miscgről beszélt, a kapitalizmus ideje' ' Azután melynek zömét eg'észcn szűk, legf.tljebb egy-ké százezer ember: szám'áló rétegből toboroztak. Ez a ré'.eg most ki fog szé lesülni. A dolgozó nép, munkások fe pai asztok legjobb fiai is odakerülnek az egyetemekre, ahonnan eddig tudatosan kizárták őket. Az első ötéves terv számai és hatalmas nvérciirt egyre világosabbá teszik a magyar ér lel misig előtt, hogy fejlődésének lehetőségei ..ule.jdor.képpen csak mos.: kezdenek kibon .akozni, amikor a kapitalisták e kizsákmányoló o-z'.áfy eliünésévd, az értelmiség saját népéi szolgálja és a műnk álsok kai és dolgozó parasztokkal egyenrangúan építi az új, fej- leílebb szocialista társadalmat. A magyar népi demokrácia osz- íá 1 yösszetéíiciében végbement változá- sC'król beszélve a munkás—pairaszt szövetség hatalmas megerősödésére idézte Rákosi elv társ az idei május elsejei ünnepségeke:, majd a választásokat. — Ez a politikai változás hozta létre — folyatta Rákosi elvlárs — a ma.gyar Függetlenségi Népfron’ot. A súrlódások, a pár,viszályok lecsökkentése következtéhez, simábban folyik és eredményesebb a nemzelépítő munka. Az oszlályösszetéteiben végbement vá 1 • oz ások visszatűkrözéseké-n* alkotmányunk az állam és az ál- lamvezetcs fclépiiéscbcn az eddigi helyzethez Ikcpcst alzjpvető különbséget mutat fel. Ilyen különbség az eddigi állapo'ok- kal szemben a törvényhozó és a végrehajtó .hatalom egysége, amit az ab kotmánytervezet az országgyülés'ö! kezdve le a. helyi tanácsokig, következetesen véghezvisz. Ez mu átkozik az országgyűlés és a hely! tanácsok'egységes rendszerében. Az alkotmánytervezet érelmében, a* országgyűlés, valamint a helyi tanáéi ok és a dolgozó tömegek között, az eddiginél sokkal szorosabb kapcsol*« jön létre, mert' az alko málnytervcset kötelezően kimondja, hogy a képviselők a vá'aszták.nak működésűkről rendszeresen, beszámolni kötelesek. A népi demokrácia szelleméből folyik az alkotmányterveze'.ne-k az a javaslaa, hogy a megvá lasz boté orsaággytSéoI képviselők visszahívhalók. Minikn hnfatam a dulpxó népé A néni demokrácia fejlődése vissr*. •tükröződik nemcsak a már elért eredmények és az eddig meglett út leszö- gezcsénél. hanem méginkább ott, ahol a dolgozó nép győzelmének folyamá- nyaképpen a szocializmus elveit és a már H- munkált, megvalósított alapjait rögzítjük. Az alkotmánytervezet ezért mondja ki, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok á’lam*. (Percekig tartó hatalmas, ütemes lap*.) vezet bkvezeő részében: ,,Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919 évi szo- aíatiista forradalom '.apaezlaiataival gazdagodva, a Szovje'íunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szociaMz-----------J ----''-ti-----/---Rá kos! elvfárs: A matrynr népnek crWijg: nem volt «IkotmänTa tjnnepi ülésre ült össze a magyar törvényhozás augusztus . 17-én valóban „történelmi" ülésre. Ezer esztendő óta előöltek össze a magyar törvényhozók, hogy alaptörvényben hatá- r^.zz^k meg a nép jogait és kötelezettségeit, hogy létrehozzák a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Már jóval tíz óra előtt meg- pltek az országgyűlés folyosói. Munkások, fejkendős parasztasszo- csi&nás parasztemberek' értelmiségiek: a magyar nép képvi- i’e/őí és egymásután érkeznek népi demokráciánk vezetői, a Ma- íyor Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagjai. Zsúfolásig megteltek a karzatok is. Ott van Szakosíts Árpád elvtárs köz- crsasági elnök, a diplomáciai testület több tagja és a VIT-re érke. iett küldött delegátusok, élükön Nikolaj Alexandrovics M i ha j- elvtárssal, a Komszomol főtitkárával. Tíz óra 10 perckor Rá- °*f Mátyás elvtárs és Dobi István miniszterelnök vezetésével be- cenulnak a kormány tagjai. A képviselők helyükről felállnak, lel- e*en tapsolnak. Lelkesen tapsol a karzat is. Az ülést Molnár' n,re elvtárs, alelnök nyitja meg, majd Rákosi Mátyás elvtárs lép J emelvényre. A képviselők percekig zúgó lelkes tapssal iidvöz-lik magyar nép nagy vezérét. Sztál in legjobb magyar tanítványát, a magyar alkntmnnv kidnhinzóiát.
