Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-18 / 191. szám
2 URPLO 1949 AUGUSZTUS 18 Ezért morajjá H, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. (Újabb taps.) Ezért szögezi le a tervezet, hogy nálunk a termelő eszközök zöme már társadalmi tulajdonban van. ' Beszélt ezután Rákosi Mátyás a btrr- zsoá államok alkotmányáról, melyeknek mindig az a célja, hogy a kapitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa. Ezzel szemben a mi alkotmánytervezetünk ebből indul ki, hogy társadalmunkból egyre Inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat. Társadalmunk ezzel párhuzamosan egyre inkább két egymással szövetséges, egymással baráti viszonyban álló osztályból, a munkásokból és dolgozó parasztokból áll. Ennek megfelelően nálunk a dolgozó nép van uralmon. A dolgozók e szövetségén belül a vezetés, a társadalom és az állam vezetése a haladottabb, a szervezettebb osztálynak, a munkásosztálynak kezében van. (Hosszantartó nagy taps.) Nálunk tehát az alkotmányra azért van szükség, hogy a dolgozóknak — A mi alkotmánytervezetünk — folytatja Rákost elvtárs — következetesen demokrata, mert a burzsoá alkotinánnyokka] eflen- tétben biztosítja az e jogok gyakorlásához szükséges gazdasági előfeltételeket is. — Következetes a mi alkotmánytervezetünk demokratikus vonala, amikor leszögezi, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. (Hosszantartó lelkes taps.) Következetesen védi az ifjúság érdekeit is, amennyiben megállapítja, hogy a Magyar Népköz- társaság különös gondot fordít az Ifjúság fejlődésére és nevelésére. A kapitalista országokban nemcsak a dolgozók vannak elnyomva, de a mun— Szólni kívánok most alkotmánytervezetünk Utálatáról és visszhangjáról. A magyar dogozó nép lelkes örömmel üdvözölte az alkotmánytervezetet. Táviratok és levetek tízezreit kapjuk, amelyek mind lelkes helyesléssel támogatják a tervezetei. A dolgozókon belül ki kell emelnem a nők és az ifjak helyeslését, azokét, akik a régi rendben nemük vagy koruk miatt hátrányt .szenvedtek. A kis- és nagygyűléseken a dolgozók százezrei vitatták meg az alkotmánytervezetet cs úgy találták, hogy a tervezet világos, közérthető, szabnlos- cs helyesen tükrözi vissza, rögzíti le a meglévő állapotokat Ezért állapít ja meg, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint daltetsző és nekik előnyös társadalmi rendet szilárdítsa meg. Ez a jellemzője minden olyan ország alkotmányának, amely a szocializmust építi. Ezt mondotta nagy tanítónk, Sztálin a szovjet alkotmányról (Percekig tartó viharos él jenzés és taps) és ez áil az összes népi demokráciák alkotmányára. Külön kiemelte Rákosi elvtárs az alkotmánytervezetnek azt a részét, amely a Népköztársaság területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyclven való oktatás és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét Az alkotmány ezzel egyszer s mindenkorra gyökeresen szakított a volt uralkodó c*sz"ály által hirdetett faji öntett- séggcl. (Viharos taps.) Ugyanekkor ezekkel a megállapításokkal egyben szolidaritását fejezi ki minden demokratikus felszabadító mozgalommal, kihangsúlyozza a haladás nemzetközi összefüggéseit. kásoszfályon belül még külön elnyomatás alatt szenvednek a nők és gyakran az ifjak. A polgári demokra a államok. melyek olyan szívesen oktatnak ki bennünket a demokrácia, az ..igazi demokrácia" alapelemeire, ebben a tekintetben is vizet prédikálnak és bort isznak. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy elismeri és védi a munkával szerzett tulajdont- és biztosítja az öröklési jogot. Alkotmánytervezetünknek ez a része újra aláhúzza, hogy a dolgozó kisembernek a szocializmus építésétől nincs mit tartania, ellenkezőleg: a munkával szerzett vagy öröklött tulajdont az alkotmány biztosítja. Száz és száz megnyilvánulásból derül ki. hogy az új alkotmányból dolgozó népünk új erőt merít, új biztatást, lendületet nyert. Nagy érdeklődést . és őszinte rokon- szenvet kelteit az alkotmánytervezet a demokrácia minden következetes hívénél, elsősorban a szocializmust építő országoknál és főleg abban az országban, a melynek helyeslő véleménye számunkra a legértékesebb, a Szovjetunióban. (A képviselők fe-líllva, szűnni nem akaró ütemes tapssal ünnepük a Szovjetuniót.) Az imperialistáknak természetesen nem tetszik az alkotmánytervezet. Mindjárt hozzátehetjük, hogy a gozzék és ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvé.: ..Mindenki képessége szerinti, mindenkiiiék munkája szerint.'’ (Nagy taps.) tervez«let kidolgozó bizottság erre rom is törekedett. (Derültség cs taps.) A burzsoá bírálók között sokan fanyalogva azért elismerik, hogy alkotmánytervezetünk valóban demokratikus, — Végül a burzsoá kritikusok egy hangúan kéteégbevonlák, hogy az alkotmánytervezet demokratikus, mer. biztosítja a kommunisták vezette munkásosztály döntő szerepet az államon belül. Az alkotmánytervezet ebben a tekintetben valóban világos, minden kétséget kizár és szintén csak a meglevő állapot tükörképe. Túlzás és dicsekvés nélkül el lehet mondani, hogy minden tett, amely a felszabadulás óla hazánkat a mélységből és a romokból a felemelkedéshez vitte, a magyar konanunisták, a Alagyar Dolgozók Párt ja adták a kezdeményezést, a lendületet^ ck vállalták az áldozatot es a vezetést. Nélkülünk nem valósullak volna meg az újáépitds eredményei. Ha a magyar dolgozó népei a biztonság, a meg- elegedés, a jövőbe vetett bizalomnak — Különösen őrizzük és ápoljuk azokat a tradíciókat, amelyek dolgozó népünk történetével függnek össze. Ezért keKetiük új életre az annyit ócsárolt cs rágalmazott Dózsa György emlékét. Ezért ünnepeltük olyan bensőségesen és az egész dolgozó nép együttesével az 1848/49-es forradalom emlékét. A legutóbbi napokban lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor halálának százéves fordulója alkalmából elértük. hogy nemcsak a magyar nép ünnepelt, hanem — először a törtcncJemben — velünk ünnepelte és méü'aíta a magyarság e aiJigy fiát az egész haladó világ. A hazát ezer esztendőn keresztül verejtékkel, vérével védő és építő és ezer esztendőn át mellőzött és elnyomott dolgozó magyar nép elégtétele és megtiszteltetése az új címer. (A ■ képviselők helyükről felállva szűnni nem akaró tapssal tesznek hited, az új címer mellett.) Ezért fogadja örömmel és helyes'éssel minden öntudatos munkás, dolgozó paraszt, minden igaz — Befejezésül eegedjék meg, hogy alkon lányunk első mondatát idézzem: f.\ nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította rrsrIAgunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzva a födesurak és tőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta líolgoró népitek elölt a demokratikus fejlődés útját'“. Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményéinek kiinduló pocija a Szovjetunió felszabadító harca és az a sejj ségi amelyet a magyarság megértő nagy l>?,r;íi ja, a bölcs Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. A képviselők felákVa perceken á-t ütemesen tapsolnak és él jenzik Sz á- iint). Ezen a napon, amikor a magyar népi demokrácia új hal ár kővé1 tesz- szűk le, újra hálalelt szívvel és forró köszönettel fordulunk nagy segítőnk és támogatónk, a Szovjetunió felé. Kérem g% országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmány érv zeíct fogadja el. Kívánom, a magyar dolgozó népnek, az egész magyar nemzőinek, hogy az alkotmány jegyében a-flyi balsors és szenvedés mán a következő századokon át éljen békében, erőben, boldogságban és szabadon. Hossz an'aró nagy tans, a képviselők Centesen élj'nzK: Rákosi Mátyást. A beszed elhangzása vlá-% « képviselők és a karzatok hallgatósága szinte egy emberként ugrik fel hede mindjárt hozzáteszik, csak az a kérdés. hogy a szerkesztők végre.-Is hajtják-e majd, amit a tervezetben lefektettek. Erről csak annyit mondhatok, hogy a magyar demokráciának és benne néni utolsó sorban a ml Pártunk ereje éppen abban áll, hogy amit megígér, vagy célul tűz ki, azt végre is hajtja. A ntagyar kommunisták éppen azzal nyer ek meg a dolgozó ncp rokonszen- vét és támogatását, hogy azt ígértek és azt tűztek ki célul, ami a dolgozóknak hasznos volt és szükséges és éppen ezért be is tudták minden ígéretüket váltani. érzése tőlíi el, ami újabb sikerünk záloga, és jövő boldogulásunk biz.o- siteka, úgy ebben pártunké az érdem oroszlánrésze. A magyar munkásosztály élcsapatainak, a kommunistáknak vezelő szerepe nem erőszak vagy hírfa:*,g eredménye, hanem hosszú esztendők és évtizedes áldozatos, fegyelmezett. átgondolt eredményes munkájának természetes következménye és gyümölcse. A dolgozó nép azzal ismeri el és azzal hálálja meg teljesítményeinket, hogy eddigi jó tapasztalatai alapján és a további jó munka biztos tudatában önként, szívesen követi a magyar kommunistáknak és a Alagyar Dolgozók Pártjának vezetését és ezt a tényt helyes, szükséges a magyar nép alkotmányába leszögezni. Rákosi Mátyás ezután részletesen foglalkozott az előkészítő bizottsághoz hazafi. — Legyen szabad még néhány szót mondanom új alkotmányunk jelentőségéről. Amióta az alkotmánytervezet szövege nyilvánosságra került, a magyar dolgozó nép száz és ezer jelét adta annak, hogy az alkotmányt, mint új erőforrását, emelkedett hangulatban fogadják és lelkesen helyeslik. Országszerte érzik a dolgozók, hogy az alkotmány rengeteg munkájuk és szenvedésük eredményeképen jött létre. Az egész magyar dolgozó nép“* áthatja az a felmenő és lelkesítő tudat, hogy nem voltak hiábavalók eddigi áldozataik. A rengeteg nélkülözés, amelyet az újjáépítés nehéz hónapjai - han, a pénzromlás idején éhezve, és fázva, de a jövőbe vetett bizalommal tűrte a magyar nép, most hozza meg dús kamatait. Most előttünk az eredmény, a tengernyi erőfeszítés, a szívós munka, a magyar nép igazába és a szocializmusba vetett hit gyümölcse, a Magyar Nép- közlársaság a’kotmánya. (Zúgó taps.) Igéről, hogy fergeteges, percekig tartó tapssal köszönje meg Rákosi Mátyásnak a magyar alkotmányt cs köszöntse a magyar ncp nagy vezérét. Visszhangzik a terem: „Éljen Sztálin! Éljen Rákosi!”. A képviselők éltetik a magyar nép győzelmének szervezőjét, a. Pártot. Az ünneplés elülte, után az elnök szünetet rendelt cl. Loson cr.j Géza elvi»***: A mai nap a* do’gozó magyar ncp ünnepe Szünet után a Függetlenségi Népfront részéről elsőnek Losonczy Géza. elvtárs szólt hozza, az alkotmánytervezetről szóló törvényjavaslathoz. _ Az egész dolgozó magyar nép ün nepének tekinti a mai napot, — mondotta — mert az alkotmányban négve-sztendös munkáiának. küzdelmeinek. harcának megkoronázását látja, ünnep a magyar munkásosztály számára, hogy az elmúlt 4 esztendő során nemcsak a termelést emelte a békebeli színvonal fölé, hanem kemény harcok közepette vezette népünket előre é? minőin előre a népi demokrácia útján. — Magyarországnak két múltjára, arra a múltra, amclvet nz p'nyo- r'4*. r, kW?ákmá"s'olá*( 4, ,« hazaárulást jelent, örök sírkőként Jtcn- <j„ríljük a kotaAnyunkat, arra a múltra pedig, amelyet fclketflbbek közötti válaszolt a Népköztársaság címerével kapcsolatos módosító javaslatokra is. Néhányan azt ajánlották, — mondotta — hogy tartsuk meg az 1848-as Kossuth-cíniert. Az alkotmánytervezetet előkészít? bizottság ezt a javaslatot nem fu gadta el. A kossuthi címer leválasztotta a régi címerről azoknak a területeknek jelképeit, amelyek már régen nem tartoztak az 1848-as Magyarországhoz és azon kívül levette a címerről a koronát is. A népi demokrácia címerének csak úgy, mint az alkotmánynak, a tényleg meglévő helyzetet kell visszatükröznie. Amikor az ország uralkodó osztálya, az elnyomó nemesség volt akkor a címerek tele voltak kardokkal, páncélokkal, pajzsokkal. A Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama, helyesen teszi, ha címerében egyszerűen, világosan és félreérthetetlenül kifejezésre juttatja azt, ami az öntudatos szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe, a kalapácsot, a vörös csillagot, a búzakoszorút és az aranyos búzakalászt, a piros-fehér-zöld nenzsef színekkel. Aki e címert látja, magyarázat néki! is rögtön megérti belőle, hogy a dolgozók országát jelképezi (Viharos taps.) Voltak, akik tradíciókra való hivatkozással kérték az „ősi címer” meghagyását. Mi, magyar kommunisták és velünk együtt a népi demokrácia a legnagyobb gondossággal őrizzük és ápoljuk az ezerével magyar történelem minden elcvcr cs fejlődőképes tradícióját, lén. forradalmak és szabadságharcok jeleznek, győzelmi jelent és kém t helyezzük alkotmányunkat. Soha 8cmi»i sem választhat cl bewnü.ss* ket Sztálin hatalmas szovjet országától Imperialista „bírálóink" azzal vádolnak bennünket, hogy az alkotmány végkóp megszünteti országunk önállóságát, Mi azonban ú.?J véljük, hogy alkotmányunk végfcép megsztl-te- dftja országunk önállóságát ér függetlenségét. Mikor önálló és független egy or szág? Akkor, ha olyan belpolitika' és külpolitikát folytat és folytathat amely a dolgozó nép érdekeinek megfelel. És ezzel kapcsolatba* mondjuk ki újra, még egyszer rno* alkotmánytervezetünk tárgyalásakor: So-ha semmi sem választíte bennünket el attól az országtól amely felszabadítónk, függ ellenségünk legfőbb őre és példaképünk egY" ben: Sztálin hatalmas szovje- országú'ól. Emeljük magasra Niépkőzíársas*' gunlc címeres zászlaját és hate?- junk előre pártunk és Rákosi Mátyás vezetésével a szocialista gyarország felé — fejezte be be*520' dót Losonczy Géza elvtárs államtitkár. Losonczy Géza elvtárs na?/ tetszéssel fogadott beszéde után át *' h ál y f 1 Ernő szólt a törvényjavaslathoz. — Soha még ilyen igazán dcinote'3' íikusan nem foglalhatott állást az ország egész ncpe egy javaslat mellet'« mint ahogyan ez most történt. amik°f a gyűlések százai és ezrei tárgyalták Budapesten és az ország minden részében á Magyar Népköztársaság .alkotmánytervezetét — mondta. Balogh István hangsúlyozta, he"J a törvényjavaslatban a magyar dolgozó nép életének, jobb jövőjének a zálogát látja. , hogy alkotmányunkat megteremti]® tűk, a Szovjetuniónak köszönitek1''.] annak, hogy a Szovjetunió felszaba' ^ tolt bennünket és mint a béke ha-® más őre, biztosította számunkra a 'c^ lődés lehetőségét. Ezután az 54. ragrafusró! beszélt, amely az efey',a és áz állam elválasztását tarta'.mazz'j Hangsúlyozta: „kétségtelenül meg 'a gyök győződve arról, hogy . , az egyház a törvény élelbelése revén nem roszabb, hanem jobb. biztonságosabb helyzetbe került cs hivatását, az eddiginél nyugodt®,, ban, szabadabban tudja betölteni • ^ Az elnök ezután az ülést bezárta ,^ törvényjavaslat tárgyalását esti törte'' délelőtt tiz órakor folytatják. Alkotmányunk megszilárdítja a (iolgozóknak tetsző és nekik előnyös társadalmi rendet A Ili ólmán ja ah következetesen demokrata Szabad vallásgjakorJás, az egyház cs álbm b fílönváioszí ása Ugyanígy biztosítja ért alkotmánytervezet a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát Éppen ezért a lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében javasolja a tervezet az egyház és állam különválasztását, (Percekig tartó íap6) amit legtöbb polgári demokrata országban már régen megvalósítottak. A magyar demokráciában soha senkit vallásos meggyőződése, vagy vallásának gyakorlása miatt nem üldöztek. Ez így volt a múltban, ennek így kell lennie a jövőben is. (Taps) De a demokrácia megfelelően védekezett azok ellen, akik az egyház palástjába burkolózva, próbálták aláásni demokráciánkat es A békéért harcolni kell — Felhívom a tiszteit Országgyűlés figyelmét » Népköztársaság alkotmánytervezetének arra a pontjára, amely kimondja, hogy polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkörtelczett- ség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek fis hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság) minden polgárának szent kötelessége (Hosszantartó viharos taps). Azt hiszem, hogy ezek a pontok nem szorulnak különösebb magyarázatra. Dolgozö népünk lelkes örömmel ii^zönlöltc wlkoímánj ja vasSa Sónk hí az Ilyen kísérleteket á Jövőben Is meg fogjuk torolni. — Végül, de nem utolsó sorban az alkotmánytervezet védi a házasság és a család intézményét. A reakció azzal rém liget te a hiszékenyeket, hogy a szocializmus a házasság és család intézményének felbomlásával jár. A dolgozó magyar nép most saját tapasztalatából győződhet meg az ellenkezőjéről. Rendszerünk magasabbrendüségét mutatja az is. hogy a magyar nép veszedelmes, gyógyíthatatlannak látszó be- tegségc: az egyke, amelyről évtizedeken át egész könyvtárakat írtak össze, a demokrácia gazdasági és kulturális eredményeinek hálására mintegy varázsütésre megszűnt. A magyar dolgozó nép semmit sem óhajt Jobban, mint a teremtő békét, de ugyanakkor tudja, hogy egy fegyvertelen ország valósággal csábítja a kalandokra cs provokációkra az imperialista háborús uszítókat. Azt is tudja, bogy a békét nem elég óhajtani, a békéért harcolni is kell, a békét meg is kel! védeni. A mi honvédségünk a dolgozó nép honvédsége, a béke és a boldogulás hadserege. -- (Lelkes taps.) A kommunisták nélltöi nem építhcUnb volna fel az ornrigot beérkezett .különböző javaslatokkal, így őrizzük és ápoljuk a dolgozó népünk történetével összefüggd tradíciókat dalaiéit ssríttcÍ és forró liösasönette! fordulunk nagy segítőnk és tnmogniónk a Szovjetunió és vezére, Sefálin felé
