Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-19 / 192. szám
*949 AUGUSZTUS 19 NAPLÓ 5 Már nemcsak tudjuk, de érezzük is, hogy az alkotmány a miénk“ Dolgozók büszke, boldog nyilatkozatai Rákosi Mátyás elvtárs történelmi jelentőséga beszédére! JhJem volt az egész országban egyetlen olyan rádió szerdán este, ^ '* melyet 7 óra előtt, pár perccel ne igazítottak volna a Kossuth- táó hullámhosszára. Az üzemek, a hivatalok kultúrtermeiben 'épúgy, mint a termelöcsoportok irodájában, de minden magánlakásban is ösz- szegyültek a dolgozók, hogy közösen hallgassák meg Rákosi elvtárs iránytmutató beszédéi az alkotmányról. A magyar dolgozók nyír eddig is olvasták az alkotmányt, különböző gyűléseken hallották is a ma- Oyarázatái, de ilyen világosan, ilyen tisztán még nem magyarázták meg nekkk, mint ahogy az, akinek elsősorban köszönheti létrejöttét: Rákosi elvtárs megmagyarázta. Ez csendül ki a dolgozók elragadtatott szabiból minden fele. Az öröm, amit éreznek, amit eddig is éreztek, de ami most megsokszorozódott, miután teljes jelentőségét látják az új alkotmánynak. Lukács János, a Zsolnay-gyári niasszamelona dolgozója, miközben a talicskába lapátolja a földpátot, wt mondja: • , ■— Rákosi elvtárs beszédéből legjobban az a rész ragadott meg, jbelyben a Párt, a kommunisták küzdelmeit méltatta. Az, hogy csakis a kommunisták vezetésével juthatnak «1 a dolgozók a jobb élethez és hogy ® kommunistákat országépítő munkájuk eredményei alapján szerette ntfS az egész dolgozó nép. A be- |*éd után az is tudatosult minden dolgozóban, hogy minden eredményünk mögött ott áll a nagy Szovjetunió. mint segítő, támogató, ha- wlmas jóbarátunk. »árjja Lajos, * reménypuszfai tar- taelőszövefkeíef elnöké, a Szovjetből Jári parasztkiildütt most érkezőit vissza Pécsről. A csoport ügyéit, már többen várják. Az egész csoport hallgatta teg- Rákosi elvtársat — válaszol kér- "ósflni5re_ Minket természetesem az ' “»patt meg legjobban, ahogy Rákosi 6'v-irn n termelőszövetkezetek fejlődéséről beszélt. S az, hogy ,-benne vagyunk az alkotmányban”, amint azt az egyik elvtárs az este a beszéd után mondotta. Mi valóban érezzük, hogy az alkotmány a miénk, az alkotmány érettünk van, hisz ott vau benne, hogy az állam kötelességének tekinti a termelőszövetkezeti csoportok fejlődésének előmozdítását. — Azt meg. amit Rákos} elvtárs mondott, hogy a dolgozó parasztság szinte ostromol bennünket, akik lát- iuk a Szovjet únió mezőgazdaságát, nálam jobban talán senki se tudja, mindenfelől jönnek a látogatók kocsikon. teherautókon egyrészt, hogy magát a szövetkezetét Iá hassák, másrészt, hogy engem kérdezzenek, hogy mit i8 láttam a kolhozokban. És amelyik községből még csak megfordultak nálunk, ott rövidesen megalakult a termelőcsopört. 3 Eakocs Gabriella a Szikra NV nyomdájában dolgozik az egyik flach-gépnél. Gyors kezekkel illeszti be a papírlapokat. — Természetes, hogy mint dolgozó nőt, az alkotmányban és Rákosi elvtárs beszédében is elsősorban a nők egyenjogúságának kérdése ragadott meg. Tudom, hogy a múltban a nők akármilyen jól dolgozlak és akármennyit teljesítetlek, nem kaptak annyit, mint a férfiak. Ma. már azonos munkáért azonos bért kapunk és mindenben egyenjogúak vagyunk a férfiakkal. Kis Pált, a kaposvári cukorgyár esztergályosát leginkább azok az eredmények ragadták meg, melyeket eddig sikerült elérnünk, s melyeket most az alkotmányban rögzítünk. — Rákosi elvtárs beszéde után tisztán látjuk, hogy az alkotmány egyike lesz. legjelentősebb fegyvereinknek, melyet sikeresen fogunk forgatni a szocializmusért vívott harcunkban. Retter János EPOSZ elnök Re- ménypusztán. Most jött haza a VIT- ről, még tele van színekkel, élményekkel ^és minden második szava: gyönyörű, felejthetetlen, csodálatos. —- Mi láttuk azt a csodálatos erőt, amit a fiatalság képvisel. És láttuk n Komszomol felejthetetlen felvonulását. Tudjuk, hogy az alkotmány azt az. utat biztosítja számunkra, melyen a magyar fiatalság is olyanná fejlődhet, mint a Komszomol. Ezt akarjuk, ezért érezzük magunknak az alkotmányt, mint azt Rákosi elvtárs is mondotta. Mátyás János bányász, a vasasi Pétőfi-alma vájára. „Schicbtre” megy — nincs sok ideje beszélni. — Legjobban az tetszett, amit az új címerről mondott Rákosi elvtárs. Az, hogy a címer megtiszteltetés számunkra, akiket ezer éven keresztül elnyomtak a koronások. Benne van a címerben új életünk, erőnk, hatalmunk. És én erre nagyon büszke vagyok. Szerződéskötés a gépállomásokkal Egy évvel ezelőtt jelentek meg a gépáiomások a falvakban, segítő munkatár-ként n dolgozó parasztságnak. Ez alatt az egy év alatt megszerették a falu dolgozói a gépállomásokat, mert szakszerű lelkiismeretes munkát végeztek. Az elmúlt év alatt a gépállomások teljesítő képessége több, mint hétszeresére nőtt. Míg 1948 őszén 140 ezer hold megművelésére volt elegendő a gép'erö. addig ez év őizén egymillió hold a gépállomások teljesítő képessége. 17z a hatalmas fejlődés tette le hetévé, hogy a termelö-zövctke- zetek és az egyénileg gazdálkodó, dolgozó parasztok szerződéssel biz tositsák a talaj megműveléséhez szük-éges gépi erőt. A termelőszövetkezeti csoportok ős az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egy- egy munkaiUemre, vagy akár az egész gazdasági évre köthetnek előre meghatározott időre szerződést a szántás aratás és * többi talajmunkák elvégzésére a gépállomás gépeivel. A szerződéses gépi művelés a dolgozó paraszt-ágnak felbecsülhetetlen -egftséget jelent és külön előnyt jelent az is, hogy az elvégzett fnun- kúk terményben fizethetők. Ezen felül r terményben fizetendő szerződéses talajmüvelésj szerződé* árkedvezménnyel is jár. A terményben megállapított díjak a forintdíjszabásnál egyéni gazdálkodók részére 10 százalékkal olcsóbbak, a terme!ő:zö- vetkezeti csoportok számára pedig a terméshozamhoz arányított díjszabás még jelentősebb, körülbelül 30 százalékos megtakarítást jelent. A szerződést megkötő termelöszö- vetkezeti csoportok és dolgozó parasztok az említett kedvezményen kívül, szakszerű tanác-hoz is jutnak, mivel a szerződés biztosítja, hogy a gépállomás mezőgazdasági szakértője a szerződőkáek isegífséget ad vetéstervük elkészítéséhez, és tanácsot ad minden mezőgazdasági szakköriéiben. Fizetési feltételekben is kedvezményeket biztosít .az állam azoknak, akik szerződéssel igénybe veszik a gépál’omá-ok géperejét. A fizetés ezek számára a gépi munkáért az új termé ből eszközölhető. Az. egyénileg dolgozó parasztság számára segítséget jelent, hogy 1949 november l->ig csak 75 százalékban kell kiegyenlíteni a lekötött munka ellenértékét. A fennmaradó 25 száz.alékot ugyancsak az új termékből lehet kifizetni. Lehetőséget nyújt a szerződésre ' vonatkozó renddel arra is, hogy azok, akiknek .szerző dáses termelés vagy nagy cíáládrttk miatt nincs olyan terményük (búza, rozs. árpa, kukorica db.) amivel a végzett talajmunkák ellenértékét kifizethetik, pénzzel is kiegyenlíthetik a végzett talajmunkát. Az egyénileg dolgozók számára pedig lehetővé teszi a szerződés, hogy ha ősszel nem tud terményben fizvtni, J949 november 1-ig pénzbeli letétet adhasson és ezt a gépállomás visszafizeti, ha az új termésből kiegyenlíti a tartozását a szerződő gazda. Az állam semmi kötöttséggel nem ■**■ terheli meg a szerződéssel a termelőszövetkezeti csoportokat, sem az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztokat, mert mindenki: arra a munkaütemre köthet szerződést amire akar. És módot ad a szerződé* arra, hogy a dolgozó paraszt a munkai elvégzését olyan időpontra biztosítsa, ami számára a legcélszerűbb. A szerződés tehát mentesíti a kulák uzsorájától, csökkenti a tes- raelásá költségeket és könnyebbé teszi a dolgozó parasztság munkáját. Leveszi az iga, vagy a gépierő utáni fuíkosás gondját a dolgozó paraszt válláról és nem c?ak árbeli, hanem fizetési előnyöket is nyújt. Az újszerű talajmüvelésj szerződés új kapcsolatot jelent a dolgozó parasztság és a gépállomások között. Az együttmüködé-, amely rövid idő alatt kifejlődött, még szorosabbra fűzi a kapcsolatot a gépállomás dolgozói és a falu dolgozói között. A falajmflvelési szerződé« olyan támogatást jeient a dolgozó parasztságnak, amit a kapitalista állam soha sem nyújtott és nem is nyújthat. Déldunániúl dolgozó parasztsága felismerte a gépállomásokkal kötendő tzerzödés nagy előnyeit, azt az újabb hatalmas eegífséget és kedvezményi, amit Népköztársaságunk: nyújt a dolgozó parasztságnak és márt« tömegesen kötöttek szer/.ődést a gépállomásokkal. Tiid ja-c Elvtárs. hogy hik csapják be önmagukat? Hagy segítsége! jelent az üzemi népnevelő munkáltán a csoportos újságolvasás .^EítGELY GYÖRGY elvtárs, •• 8°rgyár blonlcos műhelyének brigád- Ye*efö,ie, leállítja a gépet és elindul *z ebédlőasztal lelő- Siet, mert ma ® W'roíi ebéáközben az újság olvn- Az ebédlőasztalon a páitsajíó “jdSnbSző lapjai várják. Gergely cbédelés közben sem tétlen, egymásután nézi át a lapok cs mérlegeli, melyik cikk l’ei’i a tetszését és melyik az., 'helyikkel behatóbban kell foglalja Amikor megjelent a Magyar epközlársnság alkotmánytervezete, i elras-ócsoport egyhangúlag he- j i'JEk tartotta Bank Dezső elvtárs- ««klványát, hogy a munkaidő után . éljenek össze és tüzetesen tanulj^?yc*zák át részleteiben is Pár- ■'jír1 * * * és Rákosi clvíárs »íjabb aján Ítk&i> az alkotmányt.- 0 * u rTgely elvtárs hirtelen abbahagy6»ie7? ^érlelést. Olyan cikket tál (üt, t.^üyel minden liommunistának'fog- mk"znin kell. tb{~ ^ jugoszláv Kommunista Pár- jys, "évesnek az illegális kommu- tkj a. e?oportok — olvassa a címet ■ Villanó szemmel. elvtárs fenhangon olvasni kp/'1 a Karié Provokál (ftvett eik- %all ^['"át'nki feszült érdeklődéssel *néffaí'a'a felolvasást. Bank elvtárs Pár jegyzeteket is csinál makot'-' k°gy könnyebben tudjon koa kérdés megvitatása1 ■' %J'‘to//',?5 új párt nagy és nehéz har- »iP/p/ölt. áll. A harcok végső kirne- ; azonban nem lehet- kétséges“ Qr!Piri<*ik l>r a eifek. elvtárs leteszi az újságot. Üitn r’it jelenti, bogi/ megindul a Kein hnlloi,nk K’íeft. iffh, .?},en József né elvtársnő meg- PlUUg.'*" *zerint nem tarthat sokáig ']Ug0>.., !>a"dá)dna/c uralma, mert a ni n - av dolgozók el fogják söpör- ■ n/Jnd6t;al. Koie/ h ‘ m e. társ is azonosítja magát b'ssé r'!,',l‘ megái la jutásával, de b°gy L'.}"fosni,/,, mert tadja azt. «V '!r,,'Knaf{, Mák az imprriglis- tof>0O£ ? újába szegődtek, mimten hi Jxt ,n'gadnaJ; majd a háborús uszítólt, hogy csatlósuk uralmát minél tovább biztosítsák és nem fognak visszariadni semmiféle kegyetlenkedésektől sem, utánozva a német Gestapo módszereit. — Viszont a Szovjetunió és a népi demokráciák kommunista pártjai is mindenben támogatják a napról- napra erősödő jugoszláv ellen átlókat — állapítja meg Horváth elv- társ. * A jugoszláv kérdés megvitatása után ismét talál Gergely elvtárs egy átbeszélésére alkalmas cikket: Akik önmagukat csapják be... ez a címe. A cikk azokról a munkásokról szól, akik kézimunkájukat visszatartják, nehogy magas százalékú teljesítményt érjenek el, alacsony normájukkal. És Inkább órákat lógnak 'tétlenül, nehogy a normájukat meg szigorítsák. — Ezeket le kell leplezni, mert nemcsak -önmagukat, hanem minket is a becsületes dolgozókat is be csapják — csattan fel a hangja Bank elvtársnak. _ Az ottani vezetőség is hibás benne hogy ilyesmit nem vettek már előbb észre. •— Ez a megállapítáaa Kelemen elvtársnőnek. A többiek Is mind egyetért: nek Kelemen elvtársnővel. Még a VIT és a Főiskolai Világ bajnokság eseményei és a Tvomszo- mól-ifjak kulturális bemutatói is. soriakertllnek. Azután, mivel az ebédszünet végeidé jár. Gergely elvtárs befejezi az olvasást, közben felhívja csoportjának figyelmét, hogy a csoportos újságolvasás nem pótolja az egyéni olvasást. — Helyes. Nem azért járatjuk valamennyien a pártsajtó valamelyik lapját, hogy csomagoljunk vele — mondja Bank elvtárs. — Tudjuk, hogy a. pártsajtó a legjobb nevelő, a dolgozó nép szellemi kenyere. * Az elv tár.rak elindulnak munkahelyük felé. Gergely elvtárs azonban nug kivágja a párt sajtó legjobb cikkei/, hogy kiragaszt hassa a műhely faliújságjára. döi^xiU a t&cUnikai A „Sarló é* Kalapács” moszkvai ijyár pártbizott-ága széles körben él az úgynevezett technikai párikonfe- renciával, mini a leghatékonyabb 'eszközzel a vállalat technikai haladásáért folytatott küzdelemben és az ötóveK tervnek négy év alatti sikeres teljesítéséért folytatott harcban. A tanácsok neve: „Technikai pártkonferenciák"', mutatja, hogy a kommunista szervezet kezdeményezésére és vezeté-e mellett folynak le. A kommunista szervezet a gazdasági és technikai képzések tárgyalásába a harcom boKevik szellemet viszi be, ezeket a kérdéseket magas ohá színvonalra emeli: a jjyár ügyeit az általános állami érdekekkel és feladatokkal tköti ös--ze. Technikai pártkonierenciákat minden évben tartanak, X IPKTltolSŐ ez, év júniu-Aban volt: a rejtett termelési tartalékok feltárásával és ezeknek a háború utáni ötéves terv túltel-esítésére való felhasználásával foglalkozóit. A konferencia küldötted általános Styülé-eken választották meg. A munkás- cs mérnöktechnikus kü'döi teken kívül több mint 100 profesz- szort. tudományos munkáét és a moszkvai mérnök gazdagnál intézet hallgatóit hívták meg, akikkel a tjyár állandó alkotó kapcsolatot tart fenn. A küldöttek kétharmada mérnök,. technikus és gyári alkalmazott, a többi élenjáró sztachanov.ista mun kft,;.. Zömükben kommunisták cs kom-7omo listák. A konferenciát megelőző hónapokban a küldöttekből műhely, valamint átaláno* gyári b'zottsánokat alakítottak: ezek a termelési tartalékokat feltárták; továbbá tanulmányozták és összegyűjtötték a javaslatokat. Minden ügyes niíihcb fii/.ott só:: számos munkád, mérnököt és tcch nikust vont be munkájába. A kon ferencie előkészítésében, mindent összevéve több mint 200 ember vett részt. A bizottságok munkája folyamán több mint 700 racionalizáláM invns’.at futott be. 145-őt már a kon ferenda előtt bevezettek. Ezek a ja vnidatck több mint egymillió rubelt takarítottak meg a ívárnak. A technikai párí'konferencia tanácsadó jellegű. Döntései s gyárvezető, égre nézve nem kötelezőek. •\ szovjet vállalat igazgatóm személyében fele ős és egyedül dönt. Az állam i'.lhízta a vállalatot és a gyár munkájáért, a feladatok teljesítéséért személyében teszi fele- 'ő se, A szovjet vállalat igazgatója azonban mindenekelőtt kommunista. Tudja, hogy úgy & pártszervezet, mint az ő számára is mindenekfclett állnak az állam érdekei és tudja, hogy a pártszervezet az igazgatóval együttesen felel a vállalat munkáiéért. Ezért az igazgató egész munkájában a pártszervezetre: a kom- muniisták aktivizálására támaszkodnak. A „Sarló és Kalapács” gyár igazgatója szorosan együttműködik, a pártszervezettel, gyakran tanácskor zik ,, párt hí zott sággnl. Aktívan részt- 'vesz a technika,! pártkonferencián is: figyelmesen meghallgatja gyára leg- iobb embereinek tanácsát é* a konferenciára meghívott tudósokat. Az értékes javaslatokat helyeselte, más java-latokat elvetett. Nemsokkal a konferencia befejezése után utasí tási adott, melyben jóváhagyta' a konferencia határozatait és valamennyi műhely és osztály vezetőjének meghagyta: azok megvalósításához azonnal lássanak hozzá. A p.írthizoltsá? nein korlátozta munkáját a konferencia megtartására, nem nyugodoit azután sem, hogy az igazgató a vcgrchajtáíi parancsot kiadta. Sztálin elvtárs mondotta: „Minden határozat csak a dolog kezdete és a végrehajtást jól megszervezett ellenőrzés nélkül az a veszély fenyegeti, hogy csak. pa- píron marad.” Éppen! ezért a pártbizottság az első naptól kezdve rendszeresen ellenőrzést szervezett a műhelyekben a technikai pártkonícrencia határozatainak teljesítésére. ^öábozl ncit (Síkú tután a Qészcicnact rDajkúi Sikond-a-fűrdő nyaralói a múlt hét péntekjén egy kibontakozó sátortábor körvonalait vették észre. A sátortábornak egy szál kihív zeit sodrony lelt !t kerítése. a díszkapuján nemsokára ott ékeskedett a minden kétséget eloszlató felirat: „A mecsek- szabolcsi J< »szeren cső! Vegyeskar tábora.“ — Igen, heten jöttünk először — mondja Pri-. íposek elvlárs, az énekkar vezetője —. Esett, zuhogott ugyan az eső. de mj elhatároztuk, hogy kijövünk. Ügy is volt. Hogy mi adta az öt-* letet ehhez a táborozáshoz, azt Primosek elv- társ készséggel elmondta. Nehézségekkel alakult meg a Bányamunkások Szabad Szakszer, verőkének égisze alatt az énekkar, de a dalosok szorgalma és kitartása révén ez elmúlt évben, a eentenáris verseny alatt Tolna—Baranya viszonylatban az elsők közé került, az idei pünkösdi pécsi Rartók-da- losünnepségcken pedig elismerő oklevelet kapott. — Ezt az áldozatos munkát akartuk valahogyan megköszönni — folytatja. — így határoztuk el, hogv kijövünk Sík,ón d a - f iird őre, Baranyának. de talán magának az országnak is egyik legcsodálatosabb fekvésű vidékére- Kevés volt a pénzünk, de volt ötletünk és segítségünk. Nem maradtunk magunkra. Segítségünkre volt nagy Pártunk és a Szakszervezet is. De kedvezményekkel és a legmesszebbmenő gondoskodással mellénk állt a fürdő vezetősége is. De segített a Dombóvári Tejipari NV, a Népbolt is. Egyszóval mindenki segítségére volt a bányászoknak, hogy ez,t a táborozást megcsinálják. — Csak az idő nem! szól közbe a jókedvű Solymár elvlárs —, de nem számít. Ahogy itt beszélgettünk, tiszta, csengő tenorhang csap magasra távolabb, valahol az erdőben. Gycncs elvlárs gyakorol az augusztus 20-i hangversenyekre. amelyeket, mmt megtudjuk — köszön étképpen ad az éneid-;aj- a fürdő vezetőségének segítségéért. 20-án délután három alkalommal is szerepel az énekkar: -í órakor a Rákosi-forrás felavatásánál, 0 órakor a fürdő zenekarával közös hangversenyen és este 10 órakor a Petőfi- csárda felavatásán. Végigmegyünk a táboron. amelyet példás rend és a munkások kifogyhatatlan ötletessége jellemez. (A sátrakat a meszcstelepí SZÍT és a Fürdő-utcai ált. iskola adta kölcsön). Megismerkedtünk Cserkuli .Tá- nosné clvtársnövcl, a másik szólistával, s a tábor legfiatalabb lakójával, a kéteszlendös Rausch Erzsikével is. Így pihennek a me- csekszabolcsi • numkás- (lelosaink;!kemény, szikkadt, de törhetetlen jókedvű bányászok, akik nemcsak n szénesatát nyerték meg, hanem mint ahogy munkatér- vök mutatja, a kultúr- munka területén is csatát nyernek. A. S.
