Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-15 / 162. szám

NSPLÓ 19& JÚLIUS Í5 Csehov viliiRsrenilélete GORKIJ CSEHOVRÓL „Amit mond, az megrendítsen meggyCzS és egyszerű, elképesztően egyszerű és világos, megoáfolhatatlanul igaz. Nyelve mindig bámulatosan szép és emellett a naivitásig egyszerű formájú, de ez a forma még fokozza szavai jelentőségét. Mint stiliszta utolérhetetlen. A jövő irodalomtörténé­sze az orosz nyelv fejlődéséről szól va azt mondja majd, hogy ezt a nyel­vet Puskin, Turgenyev és Csehov alkotta meg.“ Három csehszlovák válogatott játszik Pécsett a Gotwaldovban A Magyarországon olyan nagy si­kerrel portyázó csehszlovák Sokol Svit Gotwaldov vasárnap Pécsett a Lomotív ellen játszik. Mint ismere­tes, a ese-h csapat a kaposvári győ­zelmek után csak 1:0 arányú vere­séget szenvedett a Ferencváros csa­patától. A Gotwaldovban három vá­logatott játszik, Jordak kapus, Ko- courak jobbhátvéd és Chiba balösz- szekötö. Két előbbi ellenünk is ját­szott-, az utóbbi, a B) válogatottunk ellen, de néhány hét múlva a romá^ nők ellen már ö is az első csapatban szerepelt, és két gólt is lőtt. A ven­dégek lapos gyors adogatásokkal és pompás helycserés támadásokkal operálnak, határozottan kiváló ké­pességű együttes. A pécsi csapat megerősíti támadósorát vasárnapra. Különösen a belsőhármas felerősítésé jelent érdekességet. A Dunántúli Hétfő legutóbbi ranglistája alapján a vasutasok a legeredményesebb pil­es! középcsatárt, a PMSE-től erre az alkalomra kölcsönkért Krivanckot állítják be. Sokáig számítottak Kol- láth és Túra igazolására, de ez nem érkezett meg, igy a BTC két össze­kötőjét, Leipára 11-t és Körért adta kölcsön a vasutasoknak. Az így meg­erősített csapattól tisztes eredményt várunk. G t tho v, a világhírű orosz író ebben a novellá­jában a cári világ kispol­gárait festi le mesteri tol­lával, Jágodov figurája éles rajza a fösvénynek, akinek a pénz a mindene. * # Heggé!. Nincs még hét óra, de a Ma kár Kuzmics Bleszt- Idn borbélyüzlete már nyit. ti* vari. A gazda, huszonkét- huszonhárom éves Tus 1«- •jgényke, piszkos, zsíros, de nagyon gigerliscn öltözött, éppen takarít. Takarítani ugyan nincs mit, azért bele­izzad, úgy dolgozik. Hol ronggyal iörülgot, hol ujjal piszkál, simít, hol a falon -táléi poloskái, lefrieskázra .gyorsan. 'ka üzlet kiest, szurtos, el. hagyott. A nyersgerendás fa­lai beborítva tapétával, a szí­ne olyan, mint a megfakult '-színes ingé. Az egész berendezés nem iSr többet fél rubelnél. Az ajtó fölött megnyikorog « beteg csengő,' a műhelybe betép egy idős ember, héjéit, rövid bekecsben, szörcsizwá- val a lábán. A feje, nyaka, női kendőbe csavarva. F.z F, raszt Tvnnirs Jágodv, « Makár Ku.zmics kereszia|i. ja. Valamikor portás volt a konzervatóriumban, most olt l»ki;k valahol a kraszni púd (vörös tó) körül és lakalos. — Makáruska, adjon Is­ten, leik An! — köszön Ma­kár Kuzmicsn.'ik. aki elve­szejt a takarításiéin. Csókol óznál,, .lágodov le. esavarja a nyakáról 3 ken- rlr.t. keresztel vet <« leül. — Tyű, messze veiil — CSEHOV: A BORBÉLYNÁL szuszogja. — Nem tréfa ám! A vörös tótól a kalugai ka­puig! — Hogy tetszik lenni? — Bosszul, fiam. Hiidegláz- ban feküdtem. — Ne mondja. Hidegláz- ban. — ’Abba. F-gy hónapot fe­küdtem, —z azt hittem, meg­halok. Megvagyok mégis. Csak a hajam hull. A doktor azt mondja, nyírni kell. Azt mondja, új haj lesz — erő­sebb. Gondoltam magainba: már én elmegyek Muharhoz. Minisem, hogy idegenhez, már inkább a rokonhoz. Job­ban is csinálja, pénzbe se kerül. Messze van egy ki­csit, igaz — azért nem haj a távolság ■— séla, gondoltam. — Nagyon szívesen. Tes­sék helyet foglalni. Makár Kuzmics összecsap­ja a bokáját, mutat a szék­re. Jágodov leül, néz a tü­körbe — nyilván nagyon meg van elégedve: ferde pofa néz rá vissza — vastag kalmük ajak, széles, pisze orr — a szem a homlokán. Makár Kuzmics letakarja a vendég vállát fehér, s.irgafollos ken­döve] és elkezd csal lógni az oltóval. — Tövig le — mondja, — kopaszra.--- Kopaszra hát. Talár ko­ponya legven -- golyóbis. Annál jobban nő a haj, — Nénike hogv van? — Megvan az is, köszö­nöm. A- múltkor áz flrnagy­nértál volt; gyerek lelt. Egy rubelt adlak érte, — A. Egy rubelt A fület tessék tartani. —r Tartom. Meg ne rágj, tó. vigyázz! Hű, fáj, le. A hajam húzod, te. — Kis húzás. Nem megy a borbélynál máskép. Anna Erasztovna hogy van? — A lányom? Kutya haja annak is. Múlt héten, szer­dán volt az eljegyzése Sej- kinnel. Jöttél volna, vártunk. Az olló megszűnik csat­togni. Mnkár Kuzmics le­ereszti a kezet és kérdi ijed­ten: — Kivel? Kinek volt? — Annáinak. — Már hogy? Kivel? — Sejkinnct P-rokofi Prl- rovics. A zlatouzsli utcán szolgál a nénije: szakácsáé. Nagyon jó asszony. (Viilünk persze mind, megvagyunk. Mához egy hétre esküvő. Gye. re el te is — mulatunk! — De hogy...? Ilogv le­het Frászt Ivanics? — kérdi M-akár Kuzmics: sápadt, cso­dálkozik. a vállát vonja — Hogy lehet? Fz... ez nem lehet... hiszen Anna Érász.- tovna ... hiszen én... sze­rettem a leányt... nekem is volt szándékom ... Hát most hogy, egyszerre ... — Hát úgy. Kérlek, elvit­ték. Nagyon jó ember. A Ma kár .Kuzmics arcára kiült a hideg veríték. Lelejzi az oTTrSt az asztalra ’é« az ök­lével dörgöli az orrát. — Nekem is volt szándé­kom... — mondja. — No.m lehet az, Frászt Ivanics! Sze­retem és meg js kérlem, sze­relemből. A néniké is ígérle. Magát is mindig mint nz édesapámat tiszteltem mindig ingyen nyfrlam, ha kellett. Mindig is adlam va­lamire kölcsön — a papim is, amikor meghalt — emlék­szik? Elvitte a dívám és még tíz rubel pénzt is — nem ad­ta vissza azóta... Emlék­szik? — Hogyne emlékeznék! Emlékszek. De hát nem vagy te vőlegény, Makár! Micsoda vőlegény vagy te? Se. pénz, stN állás; a mesterség is csak olyan semmi... — Miért? Saj-kin talán gaz­dag?-— Az a szövetkezeiben szolgál. Másfélezer kauciója, van benn neki. Bizony, ba­rátom. Már most: rossz volt- e, —- jó volt — a dolog meg­van — vissza már nem csi­náljuk. Makáruska. Keresel magadnak más asszonyt. Nagy a \ilag -- nkad még. No. nyírj már tovább! Mit állsz még? Mok.ár Kurmies hallgat és áll mordulal'anul. azután a zsebéből zsebkendőt vesz ki és sir. Nol - — vigasztalja Frászt Ivanics, Hadd már! Né. —• sír. mint valami vyn- asszony. Hagyd már, oszt Budapesi-Délnyusal Iiirkozóvsrscny vasárnap es!e Hosszú szünet után ismét kitűnő birkózóm-érkőzéseket láthat a pécsi kö­zönség. Ezúttal Budapest válogatott csapata utazik Pécsre és ez a verseny válogatás szempontjából igen érdekes lesz. A délnyugati csapat összeállítá­sánál a régi kitűnő birkózók is figye­lembe jöttek. Ezek szerint azok is szőnyegre lépnek vasárnap, akik elég fiatalon már visszavonulóban voltak. A kőt csapalot így állították össze: Budapest: Méhész (Angyalföldi Vasutas), Csendé (Vasas), Hoffmann (Ganz), Tarr (Törekvés). Kassai (GsMTK), Kurics (Ganz), Erdélyi (Bp. Lokomotív), Növényi (EDOSz SE). — Délnyugat: Csabai (KMTE), Sza- konyi (KALTE), Sándor, Bodai. Bárdos, Rözge cs Szekeres Pécsi Lokomotív, végül Kasza NVSE. A nagy érdeklő­déssel várt verseny vasárnap este 8 órakor kezdődik a munkás­kaszinó nagytermében. A versenyre az országos szövetség megfigyelőnek ki­küldi a válogatottak kapitányát. * Dr. Csernus vármegye* sportfol­ügyelö a városházáról átköl özó t a vármegyeházára. Az alispáni hivatal teösfonszáiná'r található. * Igazságügy—Pályái cmvJartás 8:2 (2:1). Alapfokú bajnoki labdarugó infóközés. Vezette: Pető. Az igazság­ügyiek csapata végig hatalmas fö- lényben já szolt, egy percig sem volt viiás győzelmük, megérdemel'.en nyertek még ilyen arányban, is. Az igazságügyi csapa; és egyben a me­zőny legjobbja Farkas volt. * A Főiskolai Világbajnokság ököl­vívó kére ébe beosztótáik a Pécsi Lo­komotív Marnám versenyzőt is. * Magyar szaksz. vál—Csehszlovák szaksz. vál. 3:0 (3:0). U lói-m 10.000 néző, veze te: Kádár Góllövőík: Szi­lágy; t. (2) és Puskás. 1 Kcszü 7 7-----­17 :7 14 2. Bisse 7 6 — 1 43:4 12 3, Téseny 7 4 1 2 15:16 9 4. Görcsöny 7 4—3 26:10 S 5. Szava 7 2 1 4 7:13 5 6. Magyartelek 7 1 — 6 12:16 2 7. Bosta 7 1 — — 10:18 2 Szenflörinci I csoport: 1. Királyegyh, 3 2 — 1 11.-6 4 2. Tarcsapu. 3 2 — 1 10:6 4 3. Szcntiőrine 3 2—1 5:5 4 4. Megyefa 3 - Magy-armecsk 4. Magyaraccs. 4 1. Drávapal. 4 2. Egyházashar. 4 3. Rodaix 4 5. Gödre 5 ­Komlói iljús 1. Sásd 4 2. Magyarszék 4 3. Komló 4 4. Csonkám. 4 5. Diunvcberkí 4------3 ;e i csopor 1 — 3 4 — — 2 1 1 1 1 2------4 ág i gárda 2 1 1 2—2 1 — 3 — 1 3 3:12 i: 1:2 12:3 3:7 3:7 i: 15:7 3:2 13:7 3:9 3:12 3 8 5 3 8 5 4 A it l fejezd be a fejem — a kiér sírj! Vedd az ollói. Makár Ku mines resti sr. ollót, néz Tá bambán, aztán leejti az asztalra. A keze resz­ket. ^ — Nem tudom — monoja. — Nem tudok most, nem fog a kezem. Aj, szerencsétlen ember vagyok. Ö is szegény, szerencsétlen. Szerettük egy­mást, ígérte, hogy a felesé­gem lesz —- elválasztanak a rossz emberek — nem sajnál­nak. Menjen, Érászt lavmcs — nem tudom máma látni. _ Eljövök holnap, Maká. ru sk a, Végignyírod. — Jöjjön. — Megnyugszol addig — eljövök holnap — jókor reg­gel. Az. Era szít Ivanics fél kopo­nyája lövig nyírva, mintha most szabadult volna a fegy- házból. Kellemetlen így ki­menni, félig nyírt fejjel, de hiába, nincs mást tenni. Be­pakolja a fejét, nyakát a kendőbe és megy ki :>z üzlet­ből. Makár Kuzmics magára marad és leül egy székbe, csöndesen pityerig. Másnap, reggel korán, meg jelenik újból Érászt Ivanics. — Mivel szolgálhatok? — kérdi hidegen Makár Kuz- mics. — Fejezd he a fe jem, Ma­kóm «ka. A léi koponyám még hátra van. Kérem előre fizetni. In­gyen nem nyírunk. Érászt Ivanics szól se szól, elmegy, a fele koponyáján ma is még rövid a haj, a má­s-kon hosszú. pénzért haj nyírást fényűzésnek tartja, vár. nu's a megnyirt felén is kinő hosszúra, magától. Igv mulatott az esküvőn is. ! Rendkívül izgalmas lesz a vasárnapi { motorverseny J X Szabadságharcos Szövetség péc-d ^csoportja a vasárnapi motorverseny # megrendezésénél a közönség szempont- í jait volle figyelembe, amikor a bel f városban jelölte meg liáztömbkörm' \ verseny útvonalát. A valóban nőbe* i terepen komoly erőpróba elölt ál'*' ^ nak a versenyzők, különösen a sétál»* i nyugati lejtőjén lefutó motorosoknak if lesz igen nehéz a gimnázium eléd' í fil.es kanyar, de a kapott felvilágosít*' \ sok szerint a honvédség szalmabálá' \ kát bocsát rendelkezésre, így minden 5 biztonsági intézkedést meglesznek * i motorosok védelmére. A versenyt isín_ é jó időpontban rendezik, a közönség ínok alkalma 'esz minden más vasát" í napi sporteseményt megnézni. Ari íkérik a pécsi közönséget, hogy má1- ^denki idejében, lehetőleg !• óra kör”* é foglal ja el helyét. í A legújabb értesülések szerint e.z * íverseny országos meghivisos. pofi’ íszerző bajnokság is, tehát azon eb”. J dúlnak a legjobb fővárosi gyorsa-«^ ^motorosok is, akiknek novét pém*e* éreggel közli az országos szövetség- ^ í hivatalos edzés szóin lse ton #6-8 óra közölt lesz.. Befejeződtek ax alapfokú bajnokságok Néhány mérkőzés kivételével a legtöbb csoportban befejeződtek a nagy sikert aratott alapfokú labda- , rugóbajnokság küzdelmei. A részivéti j 100 csapat azt bizonyítja, hogy a fal- . vak érdeklődése óriási. Ha az ősztől j kezdve majd hosszabb előkészületek' , kel újbóli megindulnak ezek i most már kétfordulós formában rendezett alapfokú mérkőzések, a baranyai falvak labdarugócsapitamak a száma | egész biztosan még tovább nő, Persze nem mindenhol értek véget nyugodt légkörben a mérkőzések, az utolsó fordulóban ismét a nagy kozári csipátok mérkőzése okozott a kívántnál nagyobb izgalmat. Mint ; ismeretes, a .nagykorának pályává- 1 lasztó jogát a bőrgyáriak elleni bot- ránybafulladt mérkőzés után meg' vonta az MLSz cgyesbíráj-a. A másik éllovas, a pécsi tüzérek elleni mér­kőzésüket Romonyán kellett lejátszó' niok. A levegőváltozás nem sokat , használt az idegeknek, így nem volt 4 elég egy jáíékvezctö, csak a második tudta „Tcndben“ levezetni a mér­kőzést. Az eredmény 2:2 eldöntetlen volt, de a jelentések alapén az MLSz ; megsemmisítette ezt és a mérkőzz* újrajátszását az újhegyi pályán clren" dcltc. Ettől függetlenül igen nagy *>' kert könyvelhet cl magának a dél­nyugati alszövetség a kitűnő szerve­zésért. Néhány csoportban ez * végső sorrend alakult ki: Görcsönyi csoport: A betegség . további klimatikus gyógykezelést köve­telt meg Otthon Oroszországban is. Ezért Csehov eladja melihovoi hirlo- kát és villát építtet Jaltában, a Krím­ben (1899). Itt gyakran találkozik Gorkijjal, aki Olcizeben él és Tolsztojjal, aki Gasz- prehen keres gyógyulást. „Az orosz föld nagy írója“ szere tettel jcs figye­lemmel kísérte mindig Csehov irodalmi fejlődését. C.schovot „a próza Puskin jának“ nevezte. Csehov darabjait, a „Sirály“-t fis „Vonja bácsi“-t ebben az időben óriá­si sikerrel adják a fiatal Mosákavi Mű- vészszínházban. 1900-ban a színház egész gárdája lculazik Jaltába, hogy bemutassa a beteg írónak darabja szín­padi megtestesítését. A színház egyik művésznője, O. L. Knippcr, 1901-ben Csehov felesége lesz. 1900-ban Csehovot megválasztják a Tudományos Akadémia szépirodalmi szakosztálya tiszteletbeli tagjává. Ezt a címet azonban, Anion TAvlovies nem sokáig viseli. 1002-ben, amikor Gorkijl kizárják a tiszteidben akadémikusok sorából, Csehov, Korolenkóval együtt, tüntetőén temoná ahailfimikinsi rangjáról Ez a tette eléggé élesen tanúskodik arról, milyen haladást lett Csehov a forradalmi eszmék felé. 1903-ban Csehov megírja Jaltában utolsó darabját a „Cseresznyé* *kert“-et. 190-1 májusában betegsége súlyosra fordul és gyógykezelésre külföldre megy. Badenweilcr gyógyfürdőben (Né­metország) hal meg Csehov f.90í. jú­lius 15-én (2-án) éjjel. Csehov holttes­tét Moszkvába szállították és olt te­mettük el, a novogyevicsi kolostor te­metőjében. is. Csehov nézeteit és hangulatát te hintve nem volt forradalmár. Hosszú időn át. úgy vélte, hogy, az író távol­maradhat a társadalmi harcoktól „Számomra a legszentebb fogalmak — írta — az emberi test, az egész- ség', ész, tehetség, lelkesedés, szere­lem és a tökéletes szabadság, az erő­szaktól és hazugságtól mentes sza­badság. bármiben nyilvánuljon is -meg.'1 De a 80-as évek orosz viszo­nyai a hivatalos elnyomás fojtó lég­köre és a társadalom egyre romló általános hangulata felkeltette Csehov lázadó gondolatait. Közvetlen tanúja volt annak, hogyan pusztulnak a ha­ladó orosz értelmiség legjobbjai a korszak nyomasztó körülményét kö­zött. 1890-ben, a száműzöttek és kitele­pítettek életkörülményeinek alapos tanulmányozására Oroszország keleti határúra utazik. Erről’ könyvet írt „Szihalan sziget" címmel. A melihovoi időszak alkotómunkás­sága szempontjából rendkívül termé­kenynek bizonyult. Ekkor írja meg Csehov a ,,6-os számú betegazobá“-t, ‘„Egy ismeretlen ember elbeszélésé“-!, :az „Irodalomtanár“-!, a „Félelmetes Életszemlélete elmélyül és komo­lyabb lesz. Mimi sűrűbben bukkan fe! műveiben az alapvető csehovi téma, — a harc a közönséges, i sc- kólyes ellen. 1887-ben Csehov kiadja elbeszélé­seinek harmadik gyűjteménye az, — ,.Arkonyatkor,’-t. Ez hozza meg szá­mára az igazi dicsőséget: a Tudomá­nyos Akadémia Puskin-diját, l&SS-ban jelenik meg a mokszvai Kors magánszínház színpadán Cselioy első darabja, — „Ivánov". Ugyan­abban az évben az „Északi hírnök“ című folyóirat közli Csehov meséjét a „Sztycpp“-cf. Az elbeszélésre álta­lános, • 1c!Le« elsixaorés a visszhang. Git-sin kijelenti, hogy Csehov szemé­lyében nagy Író vonult be az iroda­lomba. Hírnenévcl párhuzamosan alakul ki ház“-at, a „Muzsikok“-»! és a „Si- rály‘‘-t és „Vanja bácsi“-t. 1897-ben Csehov vért hány. Két he­tet tölt az egyik moszkvai klinikán, majd gyógykezelésre utazik Dél Fran­ciaországba. Csehov a XIX, századvégi orosz viszonyok között járta ki az élet 'ke­mény iskoláját és emelkedett egy kis szatócsbolt pultjától a világ művé­szetének magaslatára. i Anton Pavlovics Csehov I860 ja- 'nuár 17-én született Taga.nrogban, az Ázori-tcngcr kis kikötővárosában. Csehov ősei, a voronyoz-si kormány­zóság parasztjai, jobbágyai voltak. 1841-ben Csehov nagyapja, az. erélyes és válaikozószellcmű paraszt, 3500 rubelt fizetvén önmagáért és három fiiért. megváltotta szabadságát Cserí- kov földbirtokostól. A három fiú kö­zűi az egyik, aki kezdetben keres kedösegéd volt, majd később kis­kereskedő Taganrogban, volt az író »pia. Csehov kezdetben a helyi görög is­kolában., majd a gimnáziumban ta­nult; Egyetlen öröme a színház volt, éz kárpótolta az otthoni élet unal­máért, a gimnázium bürokratikus s'rüxke egyhangúságáért. Valószínű, hegy éppen a színház gyújtotta lei a » fogékony ifjú lélekben. HT, Irodalom <és mftvósz»»« szeret étének első szikráit. Minthogy a „gyannutáru“-kercske- dés alig hozott valamit, Cschovék ha­marosan a tönk szélére kerültek; el­indultak hát Moszkvába, szerencsét keresni. Autósa Taganrogban maradt a gimnázium befejezéséig, A gimnáziumot befejezve, Csehov 1879 őszén átköltözik Moszkvába, ahol családja már letelepedett. 1880- baa beiratkozik a moszkvai egyetem orvosi fakultásaira. Ezekben az évek­ben jelentkezik először a sajtóban. Csehov első irodalmi kísérletei, a i.Bezotoovcsina“ és a ..Miről énekelt a tyúk", még gimnáziumi időkből valók. A fiatal egyetemi hallgató, hogy pénzt keressen a „Sztrekoaa“ (Szita­kötő), „Budilník" (Ébresztő óra', „Zrityclj" (Szemlélő), „Szvercsok" (Tücsök), „Oszkolki" (Szilánkok) Című humoros folyóiratokba ír. Az egyetemet befejezve, Csehov egyidcig orvosiként működik Moszkva mellett Zvenigorodban és Voszkre- arensz (ma Isztra) környékén. 1S86- baa látott napvilágot Antosa Csebón- te második gyűjtemény© a „Tarka elbeszélések" és a» írd népszerűsége egyre növekszik. És ezzel egyenes arányban mind nagyobb igényeket támaszt saját művészetévé] szemben. AZ OROSZ PRÓZA „PUSKIN“-JA

Next

/
Thumbnails
Contents