Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-15 / 162. szám
1949 Jtn.ru S 15 NAPLÓ Á LETT KOLHOZSSTA NŐK LEVELE SZTÁLIN ELV A szovjet lapok köztik a Lett Szó- eialista Tanácsköztársaság kolhozista és föWmivcs asszonyainak Sztálinhoz intézett levelet. — „Kedves és szeretett Sztálin EIu- társuzik — mondja a lenéi — Büszkék vagyunk arra, hogy a lett kolhozok már fennállások első évében jelentős sikerekéi értek cl. .t Lett Szocialista Tanácsköztársaságban több, mint i.000 kolhoz működik. A kolhozok sikeresen végeztek el a tavaszi vetési munkálatokat és gazdag termesre számítanak. t Emlékezünk az ön bölcs útmutatására, liogg a földmívesek egyetlen helyes útja a kolhoz útja és hogy a kolhoz tárja fel a földmíves dolgozók előtt a kulturális felemelkedés és a jómód minden lehetőségét. Lettországban a. burzsoázia uralma alatt a földmívcs asszonyok élete örömtelen és keserű volt. De fclvirradl a nap a lett asszonyok felett. A szovjet hatalom és a Bolsevik Bárt földet adott örök használatra o földmivesck- nek és a lett falvakba elhozta a tudomány cs kultúra fényét. Uj éld kezdődön a lett falvakban. Mi tudjuk, hogy soha többé nem fogunk szükségben és keserűségben élni. 1915-ban a kolhozmezőkön 20-25 MEGVITATTAK A BOXOSOK százalékkal magasabb terméseredményt értünk cl, mint az egyéni gazdálkodó földmívesek. .1 kolhozokban a dolgozók fizetésükön felül 5.5, néhány kolhozban pedig 8-10 kg gabonát is kaplak a munkanapokon. Mi asszonyok, ismerjük Sztálin elv- társ. az tin történelmi szavait, hogy a kolhozokban nagy erőt képviselnek a nők. .4 kolhozista asszonyok nálunk tevékenyen részivesznek n mezőgazda- sági szövetkezetek megerősítésében és n- állattenyésztés fejlesztésében. Közöttünk, asszonyok között kolhozclnö- kök, munkacsoport-vezetők. clmunká- sok és állattenyésztési telep-vezetők vannak. A Szocialista Lett Tanácsköztársaság sokezer kollinzista asszonya vesz részt a szocialista munknvrr- srnyben, harcol a magas terméshozamért és az állattenyésztés fejlesztéséért. Mindezekért a sikerekért hálásak vagyunk a szovjet hatalomnak, a Bolsevista Pártnak és önnek, kedves Sztálin rlvtnrs. Meggyőződve a kolhoz útjának helyességéről, sokezer lett egyesül a kolhozokban. Megígérjük önnek. Sztálin elvtárs. hogy nem sajnáljuk erőinket azért, hogy Lettországban a kolhozgnzdátkodás a közeljövőben teljes győzelemre jusson.“ Jönnek a keskeny sín mellett, az új üzemből át a régi műhelybe. A kis csapatnak komolysága van, ahogy így végigvonul a gyár udvarán. „Müheiy- értekezlelrc mennek a boxosok” —„ mondják utánuk a többiek. Könnyen, biztosan mennek fel a vas. lépcső mély fokain. Erezni tartásukban, szemükben az öntudatot. „Magunk döntünk a magunkéról" — ezt olvashatod ki belőle. Félkaréjban körülveszik Mamik Miklóst, a gyártásvezetőt. Válla fölött átnéznek a két nagy táblára, figyelmesen nézik a vonalakat. — Kötelességünk, bogy a versenyen belül mindenki tudja, mi az a nteny- nyiség, mi az a feladat, amit rábízott a Terv. Minden dolgozó, értsük meg elvtársak — szalad végig Mamik elv- társ hangja a termen — mindenki egyénenként is megkapta feladatát, részét a szocialista építésből. Ezt nekünk elsősorban ismerni, azután teljesíteni kell. Előveszi a két nagy táblát. A fakeretben üveg a'ati piros-kék grafikon. Számokkal, százalékokkal. Közelebb lép valamennyi, mind látni akarja és érte ni. —1 Ezeken keresztül akarjuk elérni: minden műhely tudja először is azt, ARÁT A3 UTÁN - HORDÁS ELŐTT Ezt láttam a dunaszekcsői termelőcsoporl földjén Sokszor volt már úgy, ha valahol riport készült az elvtársak nagy szerénykedve nem vették szívesen, hogy írni fogunk róluk az újságban. Ilyenkor rendszerint azt mondtak: „Nézzen körül élvtárs, lát itt sok mindent és írja meg amit lát. Nos hát, most elhatároztam, hogy ezt csinálom. Széjjel nézek a. dunaszekcsői termelőcsoport földjén és megírom, amit láttam. mintha a nap is megállt volna az égen és az átforrósodott levegő remegve vibrál. Egy helyen kékes színben kezd játszani, ott, ahonnan a puffogás hallatszik. Aztán lassan előbukkan a traktor. Szinte milimé- ter énként emelkedik ki, olyan, mintha most bújna elő a földből, Lassan láthatóvá lesz fekete teste, az ülésen az előrehajló traktorossal, amint keményen tartva a kormánykereket hozza fel a traktort az emelkedőn. Tarlót bántanak. A traktor és az eke nyomán eltűnik a tarló és a szürke, poros rögök egyre nagyobb területet hódítanak meg. Vékony porfelhő száll a traktor nyomán: ez a pár meleg nap máris alaposan kiszárította a földet. Már felért az emelkedő szélére, dohogdsa rneglas- súbbodik, a sima terepen már köny- nyebben halad. A legmagasabb ponton megy, diadalmasan törve magát előre. Ha arra nézek, nem látszik csak a föld, meg az cg és a kettő között a traktor, amint körvonalai élesen kirajzolódnak az ég ragyogó kékjében. Most érzem, hogy a gép és a rajta ülő ember úrrá lett a természeten, meghódította, igájába hajtotta azt. Most érzem, hogy traktor a jövő énekét cíalo/ja, azt amit a szövetkezetek földjein sok tízezer társa fog dalolni. Most ennek a szövetkezetnek jő nőjét dalolja. Azt, hogy ha minden ■jól megy — márpedig jól kell men nie! — akkor ősszel nem 50 holdon fog gazdálkodni a csoport, hanem még 350-nél is többön. Mert a cső port meg akarja szerezni a földalapi tartalékföldeket és szeretné idetago sítani. Hogy ebben legyen az egész. Sokleal könnyebb lesz így dolgozni, sokkal jobb, eredményesebb lesz a m.unka. aratás mit kell teljesítenie, mellette pedig liszt, mit végzett belőle. Ez hétröl- hétre kikerül minden műhelybe. Tudják az elvtársak, hol kell erősíteni, hol lehet valami hiba, mert neun úgy megy termelés, mtnt kellene. Rákosi elvtárs azt tűzte most elénk s ez döntő feladat, hogy a tervet nemcsak összegében, hanem részleteiben is teljesítsük. Az eredmény nem ugyanaz? — kérdik a szemek. És megjön rá a álasz: — Nem, mert a többi üzem is a érv alapján dolgozik s a cipőgyárak várják a bőrt és azt a bőrt, amit Terv megszab. Nem lehet többet teljesíteni az egyikből, lemaradni a másiknál. Azt és akkor kell gyártani, amit és amikor a Terv elő- rja. Csak így fonódnak egymásba a kerekek. Megszólal a gyár kürtje. Jelzi a munkaidő végét. Senki sem kapja fejét az ablak felé. Semmisem fontosabb számukra, mint ez az értekezlet. Csak amikor újra fclbúg, néz ki az egyik kékmaekós boxos. Nagyon türelmetlenül, a „hallgass már el“ tekintetével. Azután visszafordul és beszélnek tovább. A páros versenyről a Wolfncrrel. amit 17 ponttal nyert meg a pécsi bőrgyár. Az eredménynek már készül a tűzpiros fal, kint a kapu mellett. Egyik oldalon lesz a párosverseny eredménye, a másikon pedig a versenyző műhelyeké. Minden munkás iátja majd, ki marad el, hol van hiba, hol nem dolgoznak jól. És az eredmények serkentenek. — Most egy évi munka lilák szabadságra mennek az elv társak. Szabadságra megy az egész üzem — folytatja a gyrátásvezető. — De a műhely nem marad csendesen, a szerszámok nem adhatnak el, meri az egész műhely javtíás alá kerül. Jó munkához, fokozott termeléshez jobb gépek kékének. Azután megindulnak a hozzászólások. Nincs má'r a kínos szünet, ami bizony azelőtt a beszámoló után volt. Sok kéz nyúl a magasba. — Igenis azon vagyunk, hogy a termelést minél magasabbra vigyük, mert tudjuk, hogy Wolfncrék sem alszanak. De nem alszik az építés sem az országunkban, amihez az eivtársak műnßkkor jövő ilyenkor után, hordás előtt nem tízholdas, hanem ötven-hatvan holdas táblán fognak ilyen szabályos rendben sorakozni a keresztek és szinte végeláthatatlan sorban fogják egymást követni. Pedig most is milyen hosz- szán nyúlnak el az egyik tízholdas búzatáblán. Türelmesen várnak sorukra. Holnap kocsira rakják őket és a tanya mellett nagy asztalokat raknak belőlük. Aztán melléjük áll a cséplőgép, pár percig üresen fog járni, aztán felbúg az első kévétől, nagy teste beleremeg az erőlködébe és a ráakasztott zsákokba elkezd örnleni a tiszta, acélos búza: a dunaszekcsői termelőcsoport munkájának, közös erőfeszítésének ragyogó eredménye. Békés József. kája kell — mondja Hammer Tam4» elvtárs. — A felajánlást teljesítettük. A munkát rém hagyjuk lanyhulni egyetlen percig sem. Politikai, felvilágosító munkát n folytatunk, mert ha nem értjük, nsit jeleni a mi munkánk politikailag, nem ér semmit az egész. Bánkuti elvtárs.nőé. a következő szó. — A szállításhoz kocsi kéne még, mert a festék esek kel egymástól vesa- sziik cl. Ezenkívül ponyva k-elí a bőrökre, mert jön az eső és ez mind a termelékenység, a mi rovásunkra megy. így mondja: „a termelékenység a mi rovásunkra." Kovács Margit fiatal munkáánő, okos, barna szemei végig futnak társain. — Mi valamennyien szabadságira megyünk, olyan, helyekre, ahova soha*« jutottunk azelőtt. Köszönjük a Pártnak, Rákosi elvtársnak, egész népi demokráciánknak! És itt ígérjük, ha visszajövünk, újult erővel állunk munkába. Egymásután jönnek a felszólalók. Igényeik vannak. Sincket, kocsikat, víztelenítő gépek, csapágyak rer.dbel*»- zását kérik. Miért? A maguk kénye- kedvére? Nem. Többet akarnak termelni és ehhez kellenek a javítások, kellenek a beruházások. Marnák elv társ fele! az össze« kérdésekre. Nem is lenne 6ehoi hiba. Hanem a kocsiknál kitör a vihar. Csak a jövő év végén és a követk«5 hónapokban jönnének. — Többet termelünk, több kocsi teli! Tűzbe jönnek és kipirult arccal magyaráznak. Mamik eivtárs végül mosolyogva mondja: — Úgy látszik mégis csak előbb kellene!; azok a kocsik. Meg kell, meg fogjuk szerezni őket! Az értkezlet tagjai, még hozzátesz. nck pár 6zól, elmondják, hogyan kéne, hogyan akarják. Aztán csend lesz. Jó pihenést kivónak egymásnak az elv-társak és elindulnak hazafelé. Munkába án a karbantartási műhely, jönnek az új brigádok, mert tudják az ígéretet tartani kell. A pccsi Bőrgyár új tulajdonosai számon kérnek mindent. Mindnyájunkért. Á bizalmi kis kockás-füzete nyilvántartási Könyv. Egyszerű kockás fedőlapu füzet. A betűk benne? Talán nem találnád szépnek. Nem egyenes a testük, a vonaluk se. De gondold el, aki írja 60 éves. Ugye nem kis idő? És különösen akkor nem, ha úgy telik, erős munkában, harcban, mint Hiinpán Béla élete. Sok mindent elmond Himpán elvtárs tizes bizalmi nyilvántartási A KUTYATARTÓK KUTYAVILÁGA könyve. A nevek élni kezdenek, megismerkedünk velük, megtudjuk, olvas-e, jár-e taggyűlésekre, képezi-* magát és hát persze lakását, munkahelyét, életkorát. Pontosan, rendre, úgy ahogy Himpán eivtárs végzi munkáját, amit a Tárt bizott rá. — Törődni Kell velüK— mondja Ilimpán elvtárs — most már el is várják. Ha megyek a tagdíjért, kérdezősködnek. Előkerülnek a napi politikai események és úgy belemelegszünk, hogy állhat a vacsora, nem akarnak elengedni. I Esténként megnézi ki a soros, él 1 indul korát meghazudtoló frissesét*- I gél. Az ajtó mögött marad íelosógt > zsörtölődő hangja: „Minek kell öreg kfejjel ilyesmikkel törni magát... Es 1 te tíz órakor jár haza. Ki látott má I ilyet.. f „Miért kell. miért kell...“ mondj: i maga elé ő is, ahogy kimegy a kif ♦ udvaron keresztül. „Tudom ón miér' ♦ teszem. Azért, hogy amit én tudok ♦ megtanulja más is. Ne lehessen ba- r csapni őket.“ P — Be is bizonyították, hogy mái ? kezdenek nevelődni. Éppen a Rajt a bandája ügyénél. Úgy beszéltek róla é hogy a bitang aligha rakná kirsv f katba. V I>e nem csak. így látszik me? \ ilimpán Béla jó munkája, abban is é hogy nála százszázalékos a tagdíj é fizetés mindig. Büszkén veszi elő . f nyugtát, J — Éppen tegnap fizettem. Tizen J ötödiké körül mehetek már elszi jt molni mindig. P De Himpán elvtárs nem áil mej \ csak ennél a munkánál. Ott volt > 5 Pártban, amikor tatarozták az épít t hitet, mikor dekorációt kellett készé P leni, amikor kuglipályát építettek f Egyszóval, ahol munka volt. ^ Dolgozik, fiatalokat megszégyeníti ♦ lendülettel és lelkesedéssel. Tudja á hogy munkájának meg lesz a gyű f’»ölese. tudja, hogy nem kis dolos ” az, amit a Párt adott neki: a bizalmat lásb-a estek, hogy kutyáikat, becsempésszék a házőrzők, sorába. , Nemsokára megérkeznek a* „kutyabiléták“, amit minden1 legális kutya tartozik nyakán1 viselni. Az összeírásban nem1 szereplő kutyáikat elkobozzák gazdájuktól. Ezeket a város értékesítheti, ha azonban er re nem kerül sor, akkor el küldi az örök „vadászmezőikre.“ Értesülésünk szerint a gazdátlan kutyák körében erős gazdakeresési mozgalom indult meg. Ne lepődjék meg tehát senki, ha jártában, keltében, lépten-nyomon olyan kutyákra akad. amelyek ő! barátságos farkcsóválássá! üdvözölve nyomába szegődnek és hazakísérik. De jó az. ilyen törbecsalástól óvakodni, mert az élesszemű ku- tyaellenör a kutya gazdájává nevezi ki és 120 forintot ró a nyaka közé. Az adóhivatalban az a nézet alakult ki az ebtartó gazdákkal való veszekedések közben, hogy inkább egynémely pergőnyelvű kutyatár tónak kéne előírni a szajkó sarat, sem min! kutyáiknak ... R. E. centiméteres mar-magasságot jelöl meg. A 35 centi nem magas, de ha az egyéb feltételeiket is figyelembe vesszük, egy ilyen kutya legalább 70 centi magasságig mar. Ebből a szempontból az új rendelet liberálisabb, mert „csak“ azt köti ki, hogy házőrzőnek nevezhető az a kifejlett kutya, amely a házörzésre megfelelő alkattal rendelkezik — értsd íürgesség és fogazat — és télen-nyáron a szabadban tartózkodva is elbírja az idő viszontagságait. Az ilyen cd- zet kutyákért, amelyek így a házőrző kutyák kategóriájába kerülnek, mindössze 12 forint adót fizetnek gazdáik. Minden más kutya után évi 120 forint fizetendő. Éhben az évben az ebadó körüli bizonytalanság miatt nem történt összeírás, ezért a kivetés a tavalyi állapotok szerint történik. Nem vitás, hogy a tavalyi összeírásnál sokkal több lesz a luxusku- tyn, mert idesorozzák a különleges célú kutyákat, sőt a későbbi razziák során álház. őrzönek minősített ölebeket is. Az ebtartó gazdák persze nem szívesen fizetnek kedvenceikért 120 forintokat, ezért kétségbeesett szaladgácsak házőrző és luxuskutyát különböztet meg. Amint már az elején mondtuk, nagy- a riadalom a kutyatartók körében. Általában miauién luxuskutya dolgozó kutyává kíván előlépni. A belváros közepén álló 4—5 szobás lakások pamacsfarkú törpekulvái gazdáik szerint komoly' hivatást teljesítenek a házőrzésben. Nyilván a társbérlőre gondolnak: a kutya gazdája már a gondolatára is képmámorban úszik, ha arra gondol, hogy a hisztérikus kis féreg a társbérlő lábikrájába mar; A rendeirt azonban kategorikusan előírja, hogy házőrző kutya csuk :t külvárosban lakó kutya tehet. Ez persze semmiesetre sem jelenti azt, hogy a külvárosok kutyái egytöl-egyig házőrző kutyák. A rendelet szerint a házőrző kutyának Mi- lönleges adottságokkal keli rendelkeznie. A régi szabályrendelet, akárcsak katonáéinál .előír egy bizonyos testmagasságot, amelytől kezdő előleg az érdekelt kutya méltó arra. hogy házőrzőnek neveztessék. Ez az előírás 35 Nagy riadalom van a város kiityatársadafenában, de méginkább gazdáik körében i Kivetik újból az ebadót. Ta. i valy, év végén, amikcTr a i kormányzat felszámolta a vá- i ros ehadóalapját, felcsillant • minden kutya szeme, mert • úgy látszott, hogy aranyna- I pok következnek, amikor a • kutyavilágot nem háborgatja • semmiféle adózási vészedé. • icm. Annál kellemetlenebb • most számukra, hogy az • ebek utáni adózás némileg • megszigorított formában újra • életbe léptetik. • Az új ebadórendelet vív• mánya, hogy megszünteti a • kutyaközéposztályt, elmélyíti f >'z ellentétet a dolgozó ku. nyák és a luxuskutyák körzőit. A múlt évben még ér- f vényben volt kutyaszabály r rendelet szerint ugyanis a • kutyákat három osztályba f sorolták. Ház-, mező- és er. rdöőrzési célokra tartóit ősz- P lályba, amelynek évi adója r 12 forint volt. 24 fonntol 'fizetlek a különleges célra f tehát patkányozásra, vada Pszatra és a testi fogyatkozó P sok miatt tartott kutyákra P végül HO forintot fizettek r \ kedvtelésből tartott luxus v kutyákért. Az új rendele vezet föl a „jegyző- t tunya“ felé. Lassan i baktatok felfelé a 1 rekkenő melegben. Elmaradnak a < pincék, most már a vetések közt < megyek. Helyesebben keresztek kő- < eölt, mert talpón gabonái nem sokat \ látni a dunaszckcsöi határban. — Ott, ahol az a sűrű facsoport látszik, ott van a csoport tanyája , — felelnek a kérdezőskörlcsemre. Befordulok a dűlőn. Messziről traktor- pufogás hallatszik, ami egyre erősödik, ahogy közelebb érek a csoport föld jóhoz. Dél felé- jár az idő, érzem, hogy a kabát is nedves lesz a hátamon. Végre igazi nyár "van, az égen cSak néhol cgy-e.gy bárányfelhő és a hatalmas tűzgolyó: a nap, mely úgy ontja sugarait, mintha minden eddigi mulasztását ezen a napon akarná bepótolni. Kincs egy ártatlan szellő sr ami időnként átsuhanna a földek felett, meglebegtetve a rövid tarlót, megsuhogtatva a kukoricák harsogó zöld leveleit. A tanyát, melyet még ma is jegyző-tanyának hívnak szinte eltakarják a fák. A falu felé eső oldalon kiesépeit borsószárak kazalba raknay nem messze tőlük egy cséplőgép szürke teste. Kerekei most mozdulatlanok, a szalmarázó sem járja táncát, még pár napos * nyugalomra van kárhoztatva. Tete-x lén sem áil még az etető, hogy biz-^ ros mozdulatokkal eressze éhes tor-* kába a szétomlott kévéket. * I ahol máskor j úgy szokott !-----* pezsegni az! ele t, teljesen elhagyatott. Semmi sem] árulja el, hogy máskor, milyen élénk; surges-forgás van itt, csak egy ka-] sza ogcp tanúskodik arról, hogy) tegtvjp még serényen folyt a muri-] ' r7' finnek ö a tanúja, s ha tudna. oes„ézm, elmondaná, mint állott! meg minden arra járó megnézni,, rzpu va-gja körbe-körbe járva a, nép a. csoport búzáját. A beszélgetésbe a tanya is bele-! ST1- Elmondaná, hogy nem lesz! lycn aggatott, mert, Ä mfakezdődik a gabona, kal^tl-J3 ■ a i\oz már h°]n«P meg, a 1vjrdást. Holnap már. namu mV ta7°fc- “ kocsikra magasan fel lesznek rakva a kévék és linear,mibtofOÍ • fognak rakni belőlük, amilyet meg nem látott a du- naszekcsoi határ. De azt is elmondaná, hogy nemsokára mar nemcsak a nagy munkaidőkben, hanem máskor sem les* elhagyatott a tanya. Mert a csoport ac új gazdasági évben már állatait <s be adja a szövetkezetbe, állattenyésztéssel is foglalkoznak majd. a traktor puffo- gás, amint a ta------------------------- nyától távolodok, de traktort még mindig nem lehet látni, eltakarja a hajlat. Itt kinn a szabadban sem jár a levegő, olyan, fi pincesor fi tanya környéke, Egyre erősödik
