Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-10 / 158. szám
4 H8PLÓ 1949 JÚLIUS 10 kt set áir tyb she her? :a<k )or ’ a fel' pro iCOl 92 fe-i dew feg* • J m :es iso é! atc‘ • i \S7 els :e el las /é» vé B a IC< JVc :o: lő e< t a. rí ik GEORGI DIMITROV! A Szovjetunió a világbéke legfőbb őre Georgi Miha j lövics Dimiíro- vo!> a bolgár nép nagy vérérét, a Bolgár Kommunista Párt főtitkárát, a nagy Sztálin tanítványát gyászolja a munkásosztály mindenütt a világon. Dimitrov munkássága, egész élete példaképe a kommunista mozga ómnak világszerte, a nemzetközi proletariátusnak, köztük a magyar kcmmunis aknait, a magyar munkásosztálynak, az egész magyar népnek. Dimitrov eivtárs 1948 december 19-én a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt ötödik kongresszusán mondott beszédének legfőbb részleteit idézzük emléke- zetünkbe a nagy kommunisita harcos elhúnyta alkalmából : A z emberiség életében két tény jellemzi a jelenkort: az első tény — a kapitalista rendszer általános válsága és bomlása; a második a Szovjetunió szocialista társadalmának állandó fejlődése és felvirágzása. A kapitalizmus általános válságát egész fejlődése készítette eiö. Azután, hogy a tőkés rendszer a társadalmi termelő erőket hallatlan mértékig kifejlesztette, megoldhatatlan ellentétekbe keveredett. Már az 1914—18-as első imperialista háború jelezte, hogy a tőkés rendszer általános válságának korszakába lépett. Az Oroszországban lefolyt Nagy Októberi Forradalom a világkapitalizmus rendszeréből kiszakította a földkerekség egyhatodát. A kapitalizmus nem volt már egységes többé, s a mindent átfogó világgazdasági rendszer elvesztette előző szilárdságát. A második világháború, amelyet a nemzetközi reakció erői készítettek elő és a fasiszta támadók indítottak meg, mégjobban elmélyítette és kiélezte a kapitalizmus általános válságát. Mint az első háborúban, Itt is a kapitalizmus feltétlen gyengülése lett az eredmény. A fasizmus főfészkeinek és a világméretű támadó szellemnek megsemmisítése, megfosztotta a nemzetközi reakciót a Szovjetunió és a szocializmus, a munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom ellen megszervezett előőrseitől. Németország, Olaszország és Japán kétségkívül ilyenek voltak. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye és hatalma mérhetetlenül megnőtt, mert hősi harcával nem csupán megvédelmezte szabadsagát és függetlenségét, de egyben felszabadította az európai népeket a rabság alól. A Szovjetunió döntő szerepet játszott a támadók felett kivívott diadalban és megvédte az emberi civilizációt a fasiszta rablóktól, az egész világnak megmutatta, hogy a szocializmus és a demokrácia erői győzhetetlenek. A Szovjetunió a nemzetközi politika döntő tényezőjévé vált. A béke és a népek biztonságának szilárd támasza, a haladás és az igazi demokrácia felé vivő fejlődésük biztosítéka. Az egész világ imperialistaellenes egységfrontjának élén álló Szovjetunió ledönthetetlen akadálya anno.k, hogy a nemzetközi reakció megvalósítsa a, népek új világháborúba sodrására irányuló fekete terveit. A mint az első világháború az- -é k zal fejeződött be, hogy Oroszország kivált a kapitalizmus világrendszeréből, így a második világháború és a fasizmus szétzúzása azt eredményezte, hogy több kelet- és délkeleteurópai állam kiesett az imperialista rendszerből. Ezek az országok, amelyeket a szovjet hadsereg szabadított fel, lehetőségeivel nyertek arra, hogy szabad választás útján határozzák meg népeik sorsát és a Szovjetunió önzetlen támogatását élvezzék. A háború minden tőkés országban eddig nem látott mértékben elszegényítette a tömegeket, növelte a munkanélküliséget, a nyomort és az éhínséget, és kiélezte az osztályellentéteket, mert a burzsoázia mindenütt át akax'ja hárítani a háború és a háború utáni nehézségek főterhét a munkások vállára. Ezzel együtt bekövetkezett a háború után a nemzetközi munkásmozgalom nagy fellendülése. A fasiszta támadók szétverése után a nemzetközi reakció áttette székhelyét az Egyesült Államokba. A hitleri világuralmi tervek, amelyek a múlt háborúban megbuktak, az amerikai imperialisták világuralmi terveinek adták át helyüket. Ezek a kalandor-tervek, amelyek Európa és az egész világ gazdasági, politikai és ideológiai rabságba döntésére törekednek, az országok és népek túlnyomó többségének érdekei ellen irányulnak. A finánc-oligarchia kapzsi, imperialista törekvései és a szocializmus valamint a népi demokrácia megerősödésétől való félelem diktálta azokat. A z úgynevezett „nyugati demokrácia” zászlaja alatt az amerikai imperializmus reá akarja kényszeríteni az európai országokra a dollár mindenhatóságán s néhány monopolista uralmán alapuló rendszerét. Az a célja, hogy az ENSz-t terjeszkedési politkájának eszközeivé tegye, megsértse a tagállamok függetlenségének és egyenjogúságának elvét. Az amerikai imperializmus le akarja igázni a kis és időlegesen meggyengült népeket, imperialista tömböt akar létrehozni a Szovjetunió, a népi demokráciák és a szabadságukért küzdő gyarmati népek, valamint munkásmozgalmak ellen. Az esztelen fegyverkezési verseny politikáját folytatja. Az artgol, amerikai imperialisták szemérmetlenül beavatkoznak más országok belügyeibe, mindenütt támogatják a reakciós és nyíltan fasiszta elemeket. A második világháború után megalakult angol-amerikai tömb, melyben Anglia másodrendű szerepet játszik, aligha lehet hosszú életű. A mai imperializmus két főhatalma — az Egyesült Államok és Anglia — valamint a többi kapitalista ország között fennálló ellentétek feltétlenül kiéleződnek a felvevő piacokért és befolyási övezetekért folytatott közdelemben. A Szovjetunió iránti viszony ma vízválasztó a demokrácia és a reakció tábora között a nemzetközi porondon. Ez különíti el a háborús uszíiókat és a tartós demokratikus béke bajnokait. A Szovjetunió határozotian elhárítja az imperialisták próbálkozásait és törekvésüket, hogy az atomfegyverrel ijesztgessék a népeket. Kipróbált békepolitikájának és a barátságos nemzetközi együttműködésének megvalósításával, a Szovjetunió növekvő gazdasági és politikai hatalmára, győzhetetlen szovjet hadseregére, az egész világ munkásainak és dolgozóinak felG AVRIL SZERGEJEVICS ítzokásos reggeli sétáját végzi a kertben: megáll minden fa. minden bokor elölt; mindegyik barátja, jóisme- röst. Remény munkában eltöltött élet eredménye c: a kert, a kis nyaraló. Gavrll Zabolodszkij itt tölti a nyári hónapokat családjával együtt Hétköznapokon kara reggel oillamosvonat röpíti sok dolgozó társával együtt Mankódba, a Dinamó-gyárba; n vasárnapok minden percéi a család jónak, kis házéinak, kertjének szenteli• Sokan nyáridnak ill, Apre- lovkában, a Dinamo munkásai közül, meg más gyárakból is. A házat, meg a kertet megtakarított pénzűikből vették ágy, mint Zabolodszkfj. Gavrll Zabnlodszkij hóidban több már az ősz szál, mint a sötét, — rimáit már fíá éves. Élete: valóságos történelem. VI évvel ezelőtt munkásként kezdett dolgozni, s így dolgozott tíz és féléven kérésziül... Nélkülözés, szegénység. ez jutott osztályrészül a fárasztó munkáért. Ha akkor valaki azl mondta imlA ZABOLODSZKD CSALÁD VASÁRNAPJA i MEQÉRDEMELT PIHENŐ . ■: - r- ■■ Szovjet Cdülő a tenger partján. Lakói munkások, dolgozók. Azok, akik egész esztendőben vers enymunkával, kitartó szorgalommal fáiadhatatlanül dolgoztak a szocializmus építéséért. Üdülési jogukat a szovjet alkotmány biztosítja. Ez az alkotmány nem papírt ér, mint az imperialista államok ban, ennek az alkotmánynak minden szava valóság. Az üdülő társalgójának falat szebbnél-szebb festmények ^ díszítik, a falak mellett öblös fotöjök sorakoznak. Könyvek, folyóiratok állnak a dolgozók rendelkezésére..« ■ 1 jpy Nyugszékkel, jó levegővel Várja a terrasz a pihennivágyókat. forraszról csodaszép a kilátás a tengerre. A nyugszékekben k menyarca munkások pihennek, olvasnak. Lent, a tengerparton p dig a hús hullámokban vidáman f üldöznek az üdülők. Családfa púkkal,^gyermekeikkel cs ha visszatérnek üzemeikbe, felfrissüld fokozott lendülettel doboznak majd a szocializmus építéséért. Az ameriksi érteiséjs elítéli az íszafcalfaiiti [gyezwyl Newyorki jelentés szerint kétszáz- iizcnliai kiváltó, amerikai Dedapóguü szakszervize1 i vezeiö, művész, író is lelkész közös levelei ír! ,1 szená'us tagjaihoz és ebben az Eszakatlanli Egyezmény elveiéért követők. Az amerikai közélet képviselői halározoltan elífélkk az Eszakatla Egyezményt, mint „veszedelmes ka’ iwi szövetsécel“ és az a vélemény! bogy az USA-nak teljes mérlékb lám ogat nia kellőre az Egy sült Nei «tokot és folytatnia a békés négylb tamil tárgyalásukat. tétlen támogatására támaszkodik. Az utóbbiaknak létérdeke a béke fenntartása. A támadók és háborús uszítok tervei kikerülhetetlenül kudarcba fulladnak. Az új világháború uszítólt leleplezve, Sztálin elvtárs nemrégiben megmondotta, hogy végződhet ez a politika: „Ez a politika — mondotta Sztálin elvtárs —, csak az új háború uszítóinak szégyenteljes bukásával végződhet Churchill, az új háború legfőbb gyújtogatója, máris elérte, hogy elvesztette népének és az egész világ demokratikus erőinek bizalmát. Ugyanilyen sors vár minden háborús uszítóra. A népek emlékezetében még eléggé élnek az elmúlt háború borzalmai és a békéért küzdő társadalmi erők elég hatalmasak ahhoz, hogy Churchill tanítványai az agresszióban ne tudjanak megtörni és új háborúba taszítani őket” \! alőban elmúlt már az az Idő, v amikor a népek vak és tehetetlen eszközei voltak az uralkodó tőkés-klikknek. Mindkét félteke békeszerető népei egyre határozol-, tabban mozgósítják erűiket a béke, a demokrácia és a világkultúra védelmében, egyre világosabban rajzolódik ki az imperialistaellepes világfront, melynek élén a nagy Szovjetunió áll, s melynek erői szünet nélkül gyarapodnak. Most, midőn az imperialista klikkek nyíltan fenyegctődznek az atombombával, minden nép a Szovjetunióban látja a világbéke legfőbb őrét és a civilizáció védőjét a kapitalista barbársággal szemben. A békeszerető népek eleget tanultak, különösen a háború és béke erői között lefolyt párbajról, amely az Egyesült Nemzetek közgyűlésének mostanában befejeződött ülésszakán játszódott le. Az angol, amerikai imperialistákat, akik elutasították a Szovjetuniónak az atomfegyver betiltásáról ' és az öt nagyhatalom fegyverzetének harmadával csökkentéséről szóló javaslatát, az egész világ előtt leleplezték, mint a béke és a népek közötti együttműködés ellenségeit. A két világtábor közötti viszonylatban különös jelentősége van annak a hosszú évek óta tartó kitartó és hősies harcnak, amelyet a kínai nép folytat függetlenségéért az imperialisták és azok megvásárolt kínai ügynökei ellen. Ma Kína milliós népi felszabadító hadserege, •amely a Kínai Kommunista Párt kemény .irányítása alatt több elsöprő győzelmet aratott a kínai reakció csőcseléke felett, — bár azt az amerikai imperialisták támogatták, —■ már felszabaditotta Mandzsúriát, majdnem egész Eszak- Kínát, majdnem egész Belső-Mon- góliát és erősen közeledik Csang- Kai-Sek fővárosa, Nanking felé. Az 500 milliós kínai nép demokratikus erői már a reakció fölé kerekednek ás a végső győzelem világosan kirajzolódik. T gy szüntelenül növekszik és erősödik az imperlaüstaellenes arcvonal. Most is -törhetetlen ereje van már. A népi tömegek, az országok imperialistaellenes erői, amelyeknek első sorában a kommunista pártok állanak, meg tudják bénítani a támadó szellemű imperializmus harcias mesterkedését és dymódon biztosivá lesz a tartós béke áz egész világon. pót, sütemény - csak győzze enniI A fiák izgatottak, az órájukat nézik, el ne késsenek a meccsről- Flnudija Andre■ irnnn, n hfÍ7Ín*srovij nliy győzi felszolgálni a fogásokat. S miközben a rakott tálakat az asztalra teszi, arca boldog pirbnn ég. hiszen olyan nagy öröm egy ilyen vasárnap, mikor együtt iit a család... Anyagi gond in nincs, a férje .1000 ezer rubelt keres havonta, Jevgénii Vn kétezret, a két kisebbik fin ezer.ezer rubelt a háztartáshoz. Nincs is más gondoláin. minthogy milyen jó falainkkal örvendeztesse meg a CSnládnf. i MERT ZABOLODSZKU fő-' mérnök, volt munkás, tudó-1 Hiányos könyvet ír ... A ( munkájáról. az üzemi prob-{ léniákról. S ilyenkor n let7-* boldogabb. Kézirata falé ha. ^ joluy mro gondol, hogy a\ szocialista ország megbecsüli( a dolgozóit, s arra, hogy j minden munkásnak alkalmaj nan olyan boldognak ét meg-i elégedettnek lenni, mini ami-( Igen a Zabolodtzkij család. hallgatja, KonszlapHn. a legkisebb fiú a dolgozók esti iskolájában most végzi középiskolai tanulmányait. Kon. sztantin ugyanis kicsit elmaradt a tanulásban; még gyer- rnckfővcl fegyvert fogott, hogy megvédje szovjet hazáját a fasisztáktól. .. MILYEN VIDÁM IS egy ilyen vasárnap reggeli családi-köri Ezó kerül a maliról is. de a jelen mindennél fontosabb. A gyári híreket vitatják meg, a fiúk a délután fiitball-eseményeiröl beszélgetnek. Az asztalról pillanatok alatt eltűnik a reggeli s ki-ki szórakozás utón néz. Az „öreg" a lugasben üldögélve várja az ebédet, a fiatalok azonban szeilelőzj.öd- nrk; egy l:is fürdés jól esik majd ebéd elölt. Sok friss, fiatal hang veri fel a folyópart csendjét Révül az Idő! alig nézte ál Gavrll Zahtdudszktj a moszkvai lapokat, máris lerilett asztal várja. ízes, élvágyger. jesztö saláta, borjúsült, koinna neki; „Gavril Zabolod szkij, magának szép háza meg kertje lesz S0 év múlva' ÁZ OKTÓBERI FORRADALOM változtatta meg az <: életéi is, mint sok másét Zabnlodszkij megértette, hogy a szocialista ország áj, addig elképzelhetetlen lehelő- ségeket nyitott meg számára, tanulni kezdett, elvégezte a gyár mesterképző tanfolyamát, beiratkozott az elektrotechnikai szakiskolára, majd a: egyetemre, s elérte azt, amiről álmodni sem mert volna a forradalom előtt: ma a gyár egyik főmérnökeként dolgozik ... Gavril Zabnlodszkij három fia már szabad hazáiban, szabad és boldog emberként nevelkedett. A legidősebb ‘ Jev- génlj, a szovjet hadsereg hivatásos tisztje. A két másik; Anntoloj és Konsztantln ugyanabban a gyárban dolgoznak, ahol az apjuk. Egy. szerre dolgoznak és lanul- riák: Anatoli], az idősebb; a Dinamó gyár technikumát
