Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-10 / 158. szám
um JÜLIDS w NÄPLÖ s EZT LÁTTA A LSt —* Ott rótt a kolhoz _ minden fcagja, öregek, fiatalok, kicsinyek és mosolyogva öleltek, szorították kezünket. Boldog emberek arcán az elégedettség, a jólét öröme és a szemekben mély emberi szeretet. A díszes, faragott tálcán színes szőttes, rajta kenyér és só, a legjobb barátnak járó tisztelet ősi kifejezője. Es hozzá azok az egyszerű, meleg szavak, ahogy a legöregebb kolhozista fogadott bennünket! Kenyérrel és sóval. Ebben a szimbólumban benne van az, hogy minden, ami az élethez kell, ami Ízesít és éltet, azt megtaláljuk itt. Színes szőttes van alatta, de ilyen színes szőttes az egész látóhatár, melyhez a legszebb szint a vendéglátó paraszttestvérek csoportja, a faragott kapu, az édes, szöszke gyermekarcok és a felnőttek baráti ölelése adja. A díszes keret: a sárguló búzamezők, a legelésző gulya és a gyönyörű zöld távol közepén a kis kertes házak, a modern épületek és _ a messze elágazó öntöző berendezés. A kolhoz... Minden még nem érett emlékké Varga Lajosban. Még benn élnek Varga elvtársban az események, még mindig ott van, ahol őt is testvérként fogadták, ahol megismerte _ a legfejlettebb, a világon egyedülálló szocialista mezőgazdaságot. „Bzgis leszek, hogy megvalósítsuk" Most, amikor az egyre jobban szemerkélő esőben kapáját vállára vet ve megyünk az iroda felé, meg-meg áll, szemével mintha méregetné távolságot az istálló és a pajta között, aztán az aratógépet simogatja meg tekintetével. Nem mondja, de tudom, hogy gondolatban tervek rajzolódnak ki benne: hová mit kellene építeni, hogyun lehetne Reménypusztán is az aratógéppel mindjárt csépelni... úgy, ahogy azt néhány napja látta a Szovjetunióban. Aztán mintha csak saját gondola faira adna választ, hangosan mond- ja: — Ha máma nem, hát holnap, de azon leszek, hogy amit csak tudunk megvalósítsuk abból, amit ott láttunk... Bent vagyunk a hüs szobában. rAz Íróasztalon, a székeken emlék tárgyak, szebbnél-szebb képekkel telerakott albumok és szembe velem az asztalon írókészlet celluloidból. Ez is a Szovjetunióból való. Varga Lajos elvtárs szavai nyomán életre kelnek az események. — Nem is tudom hol kezdjem, mit mondjak el, hogy mások is átérezzék, ha csak egy kicsit is, amit láttam, tapasztaltam és egész színűből átéltem. Nem tudok különbséget tenni, melyik volt számomra a legnagyobb élmény, mert minden kolhozban, minden vidéken a hatalmas Szovjetországban csak olyat láttunk, ami mindannyiunknak ' csodálatos, eddig ismeretlen volt. talán mégis ... Miesurinszk. A természet behódolása az emberi akaratnak, amit ott láttunk. Olyan . {í'íer* vani ahol negyven fokos a 5, S ®s, mégis szamócával és legalább kísérletük eredményével: cse- resznyemeggyel kínáltak. A hideg ellenére teát, szőlőt, babérfát tud- ak termeim. Villanyárammal edzik a növényeket a hideg elviselésére. , _ hittük az, ágasbúzát is, Bgy halászban 180—200 szem! Csak erről napokig lehetne beszélni... Miesurinszk a szovjet tudománynak jl mozik mai és hétfői mPstira Hi P OI* la O 13-áig Az oroszlártkefrecben, *z uszodában é-s mindenhoíi x. A papa btgaras óriási sikert ara-tó vígjáték. Főszereplők: Marvan, M. Valcntova. Előadások* Tasárn.p J, *, 7. , óraVor •■«»fő. 5, 7, 9 órakor 0 egyik központja. Ott csak fehér köpenyben lehet az állatokat megközelíteni és a bejáratnál a csizmákat fertőtlenítik... , I _La—.«. Csak e gy példa És mondja tovább Varga elvtárs. Akik köré ülve hallják, fájó szívvel gondolnak arra, hogy ők nem vehettek részt ebben a csodálatos élményben. — Hogy csak egy példát említsek, az egyik kolhozban egy háromtagú család évi keresete a 22 mázsa búzán és 20 mázsa krumplin kívül ugyanannyi zöldség-féle, a saját állataihoz szükséges szalma és ezenkívül 24 ezer rubel. Ugyanakkor egy adonatúj luxus személygépkocsi hét és félezer rubelbe kerül. De nem is találtunk kolhozt, ahol a motor- kerékpárok tömegét és autókat no találtunk volna, — A kolhozparasztnak rengeteg a baromfija, külön konyhakertje és kertes háza van, a kamrája pedig tele élelemmel. Megkérdeztük az egyik öreget: vájjon mit csinál ezzel a temérdek élelmiszerrel? Mosolyogva válaszolta: „A kolhoz kocsijára pakolom és viszem a városba eladni“. Miér! van annyi szabadidő? Varga elvtárs előveszi jegyzeteit, ott szép sorjában bent vannak minden kolhoz adatai, amit meglátogattak, tanulmányoztak. ' A termelési adatokat sorolja, aztán lelkesen beszél a nagyszerű kultúréletről. — A kolhozoknak mindenütt saját zenekaruk van. Olyan szívből énekelni és táncolni, a hazáról olyan szeretettel megemlékezni versben, dalban és zenében talán sehol sem tudnak, minit •» Szovjetunióban. Minden kolhozban van rádió, villany és saját vízvezeték. Aztán a voronyezsi körzetben a lerombolt kolhozok helyén és másutt is új utcákat, két» háromszobás lakóházakat láttunk, abban laknak a parasztok. — Megkérdeztük Szuszcsevszkij elvtársat, a szovjet földművelésügyi minisztérium gépesítési tanácsának elnökét, aki csoportunk kísérője volt, hogy ilyen nagy dologidőben miért csak pár embert, lehet látni a földeken. Nem mondta meg, csak annyit, hogy győződjünk meg saját szemünkkel az okáról. És mi meggyőződtünk róla. Láttuk, hogy azért van csak kevés ember a földeken, mert a kolhozok munkáját többségben a gépek végzik el. A kolhozparasztok gazdaságában jórészt a, gépállomások gépeivel dolgoznak és tavasszal szerződést kötnek az egész évi munkákra a gépállomással. A szovjet ember igy megmaradó szabadidejét a kultúrának, sportnak szenteli. Minden kolhozban ott találjuk a kultúrtermet, a könyvtárat, no meg az óvó- dáf, a bölcsődét. Mert a szovjet ember életéhez mindezek éppúgy hozzátartoznak, mint a kenyér és a víz. E félé! fonása — Láttuk a gyakorlatban, amiről nekünk Rákosi elvtárs beszélt: mindinkább eltűnik a falu és város közötti különbség. Valóban, csaknem minden megtalálható a legtávolabbi kolhozban is, aroiti Moszkvában vagy Leningrádban láthattunk. — Végül pedig hadd mondjam el a legfontosabbat. A hatalmas ország minden részében a Párt segíti és támogatja az embereket munkájukban. Úgy tekintenek mindenütt a Pártra, mint minden segítség, jólét forrására. IRT. folyik! a. szó. É.s Varga elvtárs szavaiból minden dolgozó paraszt tanulhat. Ha, megszívleljük a szocialista országban járt küldöttség tapasztalatait, akkor tudunk csak jobb életet teremteni a magunk, gyermekeink és unokáink számára. Právicz Lajos Ralisé Auma el^lárssao a keddi összevont partnapon Kedden Pécsett összevont pártnapra gyűlnek össze a Magyar Dolgozók Pártja tagjai. A párín p on a beszámolót Raíkó Anna elvtársnő, az első magyar női miniszter tartja, A gyűlés hat órakor kezdődik, jó idő esetén a Munkás KuUúrház udvarán, rossz időben a nagyteremben. FeEezán Inder elviárs adja át a vasasaknak a teilet! vándorzászlót A vasasfoánjyat elepi Kuli tárházban kerten eed'.e 7 órakor nyújtják á't ünnepélyes kereteik között a szociális la munkaversenyben fcivátó eredményt elért vasasi dolgozóknak a MESZHART kerületi vándorzászlóját. A vándor- zászló ünnepélyes átadásakor a Magyar Dolgozók Pártja nevében Fel- czán Ander elvtárs nagy-pécsi tilkálr beszél a bányászokhoz. a A& ufibd-ís szocialista munkaversenyben A szocialista munkaversenyben az eddigi fejlődés során szakaszok alakultak ki. Az első időszakban a munkaverseny hatalmas lendülettel indult és kiváló eredményeket ért el, de megállt ezeknél az eredményeknél és egy ideig tovább nem fejlődött. Újabb szakaszt jelentett a brigádmozgalom megindítása, mert ez újabb lendületet adott a kissé ellanyhult munkaversenynek. Újabban azután az újítómozgalom jelentkezett, hogy különösen az önköltségcsökkentés terén újabb komoly lendületet adjon a munka- versenynek. A munkaverseny egész eddigi fejlődése alatt pedig az élmunkások jártak elől a termelésben, hogy állandó személyes példaadásukkal serkentsék az üzemek dolgozóit a munkaverseny győzelemre vitelében. Az élmunkások és újítók összefogásának legközvetlenebb és legeredményesebb formája az újító- és élmunkáskörök megalakulása. Az újítókor célja többirányú. Célja, Üzemgazdasági, terv- és ellenőrzési ügyosztályt létesít a város Ax át a ser vésés a köxigaxgatás ec-ysserüsítését Kxolgálja URÁNIA Nyári ssSn©t PARK i~g Demokratikus német film Krisztina liafnapy Főszerep'óTc Wolfgang Lukschy, Petra Peters, Tilly Lauenslsin. plőatiásvV vasárnap 5-7-9 órakor hétfőn 7-9 órakor ■-awns A múlt héten országos polgármesteri értekezlet volt a belügyminisztériumiban. Külön a megyei és külön a törvényhatósági jogú városok első tisztviselői részére. Az értekezlet legfőbb tárgya a közigazgatás egységesítése volt. Eddig az volt a helyzet, hogy „ahány ház annyi szokás“. Ez azt jelentette, hogy ugyanazt az ügytípust városonként más más ügyosztály intézte. Az előadó javaslata, amelyet minden városvezető elfogadott, most már egységessé teszi valamennyi város ügyintézését. Az elgondolás pontosan elhatárolja az ügyköröket és nem fordulhat elő az, hogy valamelyik ügyfelet ide-oda küldözgessenek a hatáskörök elmosódása miatt. Két új ügyosztályt létesítenek Pécs közigazgatási beosztása ügyintézés tekintetében nagyobb változást nem szenved, mert nagyjából eddig is megegyezett a mostani kormányzati elgondolásnak. A változás, ami az át. szervezéssel történik mégsem lényegtelen, mert két új ügy osztályt létesítenek, kettőt pedig összoolvasztanak. Az össze olvasztandó ügyosztályok a pénzügyi és a gazdasági ügyosztály. Az új ügyosztályok, a terv és ellenőrzési ügyosztály és az üzemgazdasági ügyosztály. Előbbi felállítása természetszerűen adódik abból, bogy a tervgazdálkodás egyre inkább kiterjed a nép. gazdaság minden vonalára és az egymást követő tervévek, fokozódó építő mimika megkívánja a fokozott ellenőrzést. Az üzemgazdasági ügyosztály felállítása tulajdonképpen nem kötelező. Az átszervezett ügyi leoszt ássál a következőképpen szabják meg a hatásköröket és az egyes ügyosztályok számozását: A hét ügyosztály munkaköre L Ügyosztály, amelyet eddig elnöki ügyosztálynak neveztek, ezentúl az igazgatási ügyosztály novel viseli rs intézi a közjogi és személyi ügyeket. II. A terv és ellenőrzési ügyosztály intézi felügyeleti jogkörben a tervgazdálkodási ügyeket és munkamozgalmi problémákat- Gyűjti az ezekre vonatkozó statisztikai adatokat. III. A pénzügyi és gazdasági ügyosztály. Hozzátartoznak: A költségvetés és zárszámadás elkészítése a városi közületi beszerzéseik intézése, valamint a város tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok kezelése, vagy pótlása. IV. A szakigazgatási ügyosztály. Idetartoznak az ipariigyek, a rendészeti, a közegészségügyi rendészeti, állat- egészségügy, valamint a rendőri büntetőbíráskodás. V. Közjóléti és közművelődési ügyosztály hatásköre kiterjed az összes szociális létesítmények és intézmények igazgatására és legnagyobbrészt ezek dologi kiadásainak fedezésére. Ehhez gr ügyosztályhoz tartozik a 23 pécsi általános iskola dologi ügyeinek intézése is, ami egészen új ügykört jelent. VI, A műszaki ügyosztály, amelyhez az építésügyi, útépítési, valamint városrendészeti problémáikkal foglalkozik, VII. Az üzemgazdasági ügyosztály, amelynek ügyintézésébe kerülnek községi vállalatok: a temetkezési KV, a diszkeirtészeti KV, az egyesitett közüzemek KV és a házilag kezelt üzemek. Az új beosztás megkönnyíti az ügy intézést és ezért Krancz Pál elvtárs, polgármester különleges súlyt helyezett az üzemgazdasági ügyosztály felállítására, amely összefogja a községi vállalattá alakult üzemek igazgatását, ugyanúgy, mint a házialg kezelt üzemekét. Az átszervezési munka eredményei ha jelentősen nem is jutnak kifejezésre a fe lekkel való érintkezésben, de mint ész- szerfisftés feltétlenül a dolgozó lakosság érdekeit szolgálja. Elkészült Baranya ötmillió forintot kitevő költségvetése Szociális és egészségügyi célokra 3 és félmillió forintot fordítanak a jövő évben Elkészült Baranya vármegye 1950. évi költségvetése 4,943.461 forintos végösszeggel. Ez a szükségleteket jelenti. Ezekre a vármegye saját bevételeiből mindössze 1,631.353 forintot tud biztosítani. A hiány tehát 3,311.608 forint, amelyet államsegélyből fedeznek. A végösszegben szerepel már a 219.317 forintnyi rendkívüli kiadás is. Ha megvizsgáljuk a költségvetés egyes tételeit, látnunk kell, hogy annak legnagyob részét a szociális és egészségügyi kiadások teszik, jeléül annak, hogy a dolgozók jóléte és egészsége a vármegyében is a legfontosabb feladat. A költségvetésnek csak a jelentősebb tételeit véve bárom és félmilliót meghaladó összeg szolgálja ezt a célt. Az egészségűink illetménye 32.902, a tisztifőorvosi hivatal költségeire a folyó évi 60.000 helyett jövőre 70.000 forintot állítottak be A szociális felügyelőség szükséglete 48.135 forint. Az egészségvédelmi körök háromnegyed millió forintot, a két kórház, a mohácsi és a siklósi költségei csaknem két és fél milliót jelentenek. Az 1950-ben már mű ködő keresztespusztai szociális ott hon kiadásai 153.000 forintot igényelnek. A költségvetés egyes tételei természetesen még nem véglegesek. Ezeket tárcaközi bizottság vizsgálja még felül. De mivel összeállítása a kormányzati elgondolásoknak megfelelően történt, komolyabb változtató/' aligha esik rajta. hogy az üzem legkiválóbb munkád sai, az élmunkások és újítók részleteiben tárgyalják meg az üzem: tervét, úgy, ahogy az a gyakorlatban megvalósításra kerül, éles szemmel vegyék észre a szűk keresztmetszeteket, visszaeséseket és lemaradásokat és kiváló képességeikkel azon segítsenek. Célja az is, hogy a munka két irányból történő megjavítása ne külön-külön, hanem együttesen, még nagyobb hatásfokkal történjen, ne csak az új tó kitűnő ötletei vagy csak az élmunkás kiváló képességei érvényesüljenek', hanem mindkettő együtt. Végül az is célja a körnek, hogy az üzem legkiválóbb munkásai oktassák és neveljék az új munkáskáde- reket. Ezeket a. célokat az újító- és él- munkáskörökben is csak tervszerű munkával lehet elérni. Havonta részletes, jól kidolgozott munkatervet cell kés7.ítenie a kör vezetőségének, hogy ellenőrizhesse munkáját, ész- rovehesse a hiányosságokat. A tervet — a leör munkatervét és az „ üzem termelési tervét is — ismertetni kell részleteiben a kör tagjai előtt és azoknak részletesen meg kell vitat- niok. A munkamenet biztosítása érdekében a felmerült kérdésekre talált megoldásokat mindig határozatba kell foglalni. Fontos szerepe van a körnek az üzemi munkaerkölcs kialakításában is. Azt kell látnunk, hogy még vannak munkások, akik saját munka- területükön nem jól gazdálkodnak gépeikkel, szerszámaikkal, a villamosenergiával és egyéb anyagokkal, pedig ezt a demokrácia ötödik évében, amikor az ipar szinte teljes egészében a dolgozók kezében van, tűrhetetlennek és megengedhetetlennek kell tartanunk. Éppen ezért az újító- és élmunkáskörök minden tagjának köfelessége, hogy ha ilyet tapasztal, azon először meggyőzéssel, neveléssel igyekezzen segíteni és ha ez nem használ, vigye a kör elé tapasztalatait. Az újító- és élmunkáskörök csak akkor végeznek jó munkát, ha ez étkét a szempontokat nem tévesztik szem elő), ha nem száraz és sablonos üléseket vezetnek le, hanem mindert összejövetelüket megtöltik tartalommal és állandóan ébrentartják és fejlesztik a szocialista munkaszelle- met. -1',' Szentgyörgyvári János az Első Pécsi Bőrgyár termelési felelőse. ft geriet kulák „&ssszúfa(< Gerdán közismert és kőzutdlatnaJé örvend Tóthpál József 52 holdas kulák. Emlékezetesebb cselekménye volt, hogy tavaly a zsírgyüjtés idején ő vállalta a zsír begyűjtését és a beszolgáltatott zsírba faggyút kevert. Földjén harmadost tart, akinek az OTI-j&t nem fizeti. Most is beteg a harmados felesége, de igy nem tud orvoshoz menni. Tavaly három harmadost „emésztett el”, mert egyik sem tudott megmaradni nála kapzsisága és összeférhetetlensége miatt. Nemrégiben hozzá szállásolták be Baronek Jenő elvtársat, az adóhivatal veztőjét. Baronek elvtárs teljesítette kötelességét és nem kímélte a progresszív adó alól kibújni akaró kulákokat. Tóthpál József,— akit kulák létére természetesen saját személyében is sújt az adózás, — csütörtökön reggel elkérte a szoba kulcsát Baronek Jenőtől és míg távol volt, az egész szobát kiürítette, az ágyat szétszedte és még Baronek Jenő saját párnáját is elvitte és nem akarta visszaadni. F.z a kulák bosszú kicsit nevetségesen hat, de jó példa arra, hogy a kulák a Iggszemtelenebb módon igyekszik bosszút állni mindazokon, akik összébb szorítják rajta a nad- rágszíjat.
