Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-19 / 140. szám

DUNÁNTÚLI •$ú flit ft*01 W< VL ÉVFOLYAM, 140. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR A belügyminisztérium közleménye a kémbanda letartóztatásáról Aratáfc már az árpát és a rozsot Baranyában Várakozáson felüli sikert arattak a könyvnapok Déldunántúlon 4 •1 VASÁRNAP, 1949. JÚNIUS 19 Tántoríthatatlan hűséggel, harcos elszántsággal megyünk azon az úton, amelyet a Szovjetunió mutat a világ békére vágyó népeinek Az Országos Békekonferencia kiküldöttei megfogadták, hogy még az eddiginél is szilárdabb bástyáin leszünk a békefrontnak Siómba ton reggel az országos bé­kekonferencia folytatta ülését. Major Tamás elnök nyitotta meg ** ülést Napirend előtt az MNDSz Új- Pesti asszonyküldöttsége üdvözölte a konferenciát és virágcsokrot nyujtotl kt az elnökség egyik asszony tagjának. Ezután az elnök ismertette azokat a táviratokat, amelyekben a világ min­ien részéből üdvözlik az országos bé­kekonferenciát majd az ország min­ien részéből a kongresszusra érkezett táviratokat olvasta fel. Ezután a békekonferencia második napirendi pontjaként Darvas József építésügyi miniszter tartotta meg refe­rátumát „A Szovjetunió a béketábor élén” címmel. — Most, alig négy eseztendőve! a második világháború befejezése után, újra ott tartunk, hogy a világ béke­szerető népeinek egy új, harmadik vi­lágháború kirobbantásának a megaka­dályozására kell erőinket felsorakoztat­ni — kezdte beszédét Darvas József. Ab atombomba széd&lfjci új vilngttáborút akarnak kirobbantani —- Négy évvel ezelőtt nehéz volt el­képzelni, hogy ilyen hamar idejutunk, !gy új háború fenyegető közelségébe. a nemzetközi fejlődésnek ez az llakulása nem ért bennünket váratla- luL 'Jaures klasszikus megállapítása «érint a kapitalizmus, az Imperializmus „ügy hordja magán a háborút, mint viharfelhő a villámcsapást”, taok tehát — eisősorban a Szovjot- >Qtó vezetői —, akik a marxizmus-le ínizmus Igazságainak fényében szem 9ik a világot, soha egy pillanatra ém -vesztették el éberségüket T éle­ten figyelték, hogy vájjon az angol— 'berikai vezetők elvi nyilatkozatai és gyakorlati cselekedetei mennyiben fe­lüt egymást. — Kiderült, hogy az angol—ameri­kai imperialisták a második világhá­lói befejezése után vad szovje^lle- ks úszításba kezdték. A* atombomba szédültjei „preven­tív” háborút sürgettek a Szovjet­unió ellen. I potsdami egyezményen szinte meg sem száradt a tinta s az amerikaiak már is nem létezőnek kezdték tekin­teni. A háború véget ért ugyan, de az amerikai katonai költségvetés hatal­mas arányokban tovább emelkedett. — Ezek és más jelenségek és esemé­nyek világosan megmutatták a vezető imperialista nagyhatalom, az Egyesült Államok és csatlósai* valódi szándé­kát. Darvas József ezután beszámolt ar­ról, hogy a marshall-terv „eredménye­képpen” hogyan fejlődik vissza Olasz­ország, Franciaország és Anglia ipa­ra és hogyan növekszik ezekben az or­szágokban a munkanélküliség. Rámu­tatott arra, hogy ezekben az országokban a mun­kásosztály árulói, a Jobboldali szociáldemokraták, a Blumok, Attleek és Bevinek, a Sara- gatok és áruló társai azok, akik főbű­nösei a nemzeti függetlenség ilyen ki­árusításának és az imperialista politika hű kiszolgálásának. Sorsuk azonban az árulók sorsa lesz. 4 S*ovje<u*ai6 a világ; héke*zerető nípeinek önként választott vehetője *— Az hnipertflIistÓkk-al ellentétben * Szovjetunió azonban soha egyetlen *!pre nem erőszakolja rá a maga ♦tsadaSmi rendszerét s különöskép- tia nem akarja háborúval •erjesz- kd a szocializmus eszméit. Igaz, l°gy az elmúlt két világháború ^hidegyike a szocializmus ügyének ^«lma» előrelépésén jelentette. Ez balban az imperialis ákat kellene, gondolkodóba ej se, amikor az Ji háború tüzét szítják, mert egy ^ftnadik világháború minden bizony. JVal a szoda izmus további megerö- '^'ásét jelentené. A Szovjetunió a világ dolgozói­nak, békeazerető népeinek ön­ként választóit, elismert vezetője* ^ ^ág dolgozói, a kapitalista orszá- , k kizsákmányolt munkásai és pa- *Sz J«i azért tekintenek bizalommal Szovje unióra, mert oJt nincs ki- Ikanányolás, hanem szabadság és nyílt meg a dolgozók számára, u'- A békeszerető népek azént e- fenéik bizalommal, szeretettel a j °vjetunióra, mert a Szovjetunió ^Yéén keze'iesebben a béke ®*ér< tömörül egyre hatalmasabb tábor a Szovjetunió köré. Nekünk, magyaroknak is, bó- védelmében egyik főfelad'atunk az, hogy erősítsük népünkben a Szov. jelttníóhoz való szere- &: és ragaszko­dás érzését. Titóék gyalázatos pél­dája mutatja, hogy aki elfordul vagy áruló módon szembe kerül a Szovjet­unióval, az az imperialisták ügynöke, a háború tüzének szí ója lesz. Fel­adatunk békénk védelmében, hogy küzdjünk minden olyan irányzat, próbálkozás ellen, amely bár­milyen címen is lazítani akarná a Szovjetunióhoz való szoros, bensőséges kapcsolatainkat, A Szovjetunió iránti szere er és ra­gaszkodás: Népünk jövője iránti sze­retet és ragaszkodás. Járjunk há: ezen az úton ingadozás nélkül, a ma­gyar munkásosztály párjának veze é- sével és a magyar nép nagy tanító­jának, Rákosi Mátyásnak az irányítá­sával/ A békeértekezlet résztvevői feszült figyelemmel hallgatták, amikor Darvas József a magyar nép felszabadítójáról és nagy barátjáról, a Szovjetunióról beszélt. A küldöttek felállva, hosszas taps­sal és ütemes kiáltással éltették Sztálint, tnajd Rákosi Mátyást. Darvas Jzséf beszéde közben érke­zett meg a konferenciára S z a k a 6 i t s Árpád köztársasági elnök. A küldöttek lelkesen éljenezték az elnököt.. Ezután megkezdődött a vita a má­sodik napirendi pont felett. Halász Alfréd, a nyomdaipari dolgozók szak- szervezetének elnöke hangoztatta, hogy ha eredményesen akarunk küz­deni a szilárd, tartós békéért, úgy minden gondolkozó embernek fel kell sorakoznia a Szovjetunió mellé. S t ö c k I e r Lajos, az izraelita hit­község elnöke, a magyarországi zsi­dóság üdvözletét tolmácsolta. Ismerjük a háborús úszítók és a fasiszták fegy­vertárát — mondotta — az antiszemi­tizmust és a soviniszta, nacionalista jelszavakat. Szünet után az első felszólaló R á e i Gyula, a DEFOSz főtitkára, hangsú­lyozta, hogy a magyar dolgozó parasztság har­cosan kiáll a béke megvédése mode»:.' Határozottan és megingathatatlanul ál- lástfogla! a Szovjetunió vezette béke­tábor mellett és a békét minden erejé­vel megvédi. Szilágyi Rózsa, a MINSz leány­titkára kijelentette, a magyar leányon részt kérnek a ’ éke védelmének harcá­ból. Otta István honvédezredes hang­súlyozta a magyar néphadsereg célja azo­nos a békekonferencia céijaivaL P a p p Géza szabadszállási lelkész kiemelte, amikor a reformátusok a békefront mellé állnak, azt az új ren­det védik, amely az egyházaknak sza­bad életet biztosított.' Mihailich Győző Kossuth-díjas híd­építő egyetemi tanár arról beszélt, Piros László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyet­tese hangsúlyozta, hogy a magyar szervezett munkásság a tartós és szi­lárd béke megvédéséért folyó harcban feltétlen hűséggel és meggyőző­déssel táiT.uszkodik a nagy Szov­jetunióra. Mi szervezett magyar munkások hí­ven követjük a bélkéért folyó harc­ban is dicső pártunkat, a Magyar Dol­gozók Pártjának, a magyar nép nagy és bölcs vezérének, Rákosi Mátyás­nak útmutatásait. Bognár József belkereskedelmi miniszter kiemelte, hogy aki a magvf£ népet híven akarja szolgálni, annak egyben a szovjet—magyar barátságot kell szolgálnia. hogy az ötéves terv óriási béke- munka. Berkó József, Rajka község ter­melőszövetkezeti csoportja, Bagdi Fe­renc a berettyóújfalui Szabadság­harcos Szövetség, Nyiry Sándorné parasztasszony, az MNDSz békés- megyei szervezete nevében üdvözöl­te a kongresszust. Illyés Gyula Kossuth-díjas Író ki­emelte, bogy a hajdani uradalmi cse­lédek mennyivel boldogabb emberi életet élnek, mint azelőtt, és milyen bizakodással néznek a jövőbe. Szádeczky-Kardoss Elemér egye­temi tanár kijelentette, a magyar kutatók az emberiség érdekében a békéért dolgoznak. Andies Erzsébet egyetemi tanár rámutatott arra, hogy az elvi tisztán­látás a harc szükséges előfeltétele és ebben a harcban mindenki mellet­tünk van, aki szereti családját, hazáját és főképpen ebben a harc­ban mellettünk áll a nagy Sztálin és ebben a harcban győzni fogunk. (Szűnni nem akaró viharos taps,) A szerveielí imiRiásot hiten k5tcíife « Pártol A konferencia határozati javaslata Ezu‘áfi Mekte József elnök a vitá-' lezárta és a konferencia tagjai egy­hangú lelkesedéssel elfogadták a hatá­rozati javaslatot, amely így hangzik: Béké.k, biztonságunk védelmére hívjuk a Szocializmus: építő, országot vezető munkásokat, a mindannyiunk kenyeréért dolgozó parasztokat a tudás világosságát terjesztő értelmiségieket, az asszonyokat és leányokat, a ma és a holnap anyáit, a város és a falu fiataljait. A ti csatiatokat, az élet csatáját kell megnyernünk. Munkások, harcoijatok a békéért, az imperialisták ellen, Amikor a békét vé- dítek a munkahelyeteket, a bányát, a gyárat véditek, amely a tietek lei*: a népi demokrácia hatalmát véditek, amely a ti hatalmatok. Dolgozó parasztok! Harcoljatok a békéért az imperialisták ellen. Amikor a békét véditek, az ezer esztendő után birtokotokba került fö!de>t véditek, az emberibbé való élete', a földesúri és tőkés elnyomás szét­Hon * éds^günket Megfogadtuk, hogy a népi demokrá­ciánk politikád, gazdasági erejét sza­kadatlanul növeljük, hogy honvédségünkerte, népünk békéjé­nek védelmezőjét tovább erősítjük. Megfogadtuk, hogy a harcot az im­perializmus és a reakció magyarorszá­gi kísérletei, provokációi és álcázott ügynökei ellen máig kíméletlenebbűl folytatjuk, mint eddig. Megfogad unk, hogy kéittethete-le. nül harcolunk a szocializmus és az igazi hazafiasságot tagadó imperialista koatnopoliíizmus ellen, affiélyel a béke ellenségéi sorainkat gyön­gíteni akarják. A mj példaképünk a szovjet hazáfl­zúzása utlán az osztályrészetekké vált szabadságot véditek. Értelmiségiek harcol javak a békéért, az imperialisták ellen. Amikor a békét véditek a tudományos kutatás, az ér­telmiségi munka szabadságát és méltó­ságai', azért a jogért harcoltok, hogy a halál helyett az életet szolgálhassá­tok. Asszonyok, lányok, anyák! Harcolja­tok a békéért az Imperialisták efen. Amikor a békét védl’ek gyermekehek, apátok és férjetek életét, családotok boldogságát és nyugalmán, gyermekeitek egészségét és jövő­jét véditek. Fiatalok! Harcoijatok a békéért az imperialisták eJku. Amikor a békét vé- diíek a népi demokráciában felszaba­dult ifjúság máidén vívmányát és az új Magyarországot véditek, amely el­sősorban a tietek. A béke kongresszuson megfogadtuk, hogy Magyarországot a legyőzhetetlen béketábor még erősebb bástyájává építjük. tovább erősítjük *ág, amely harmonikus egységbe tudja oSivasz am a nemzeti érzést és a nemzetköziséget és csodálatos erő­kifejtésre és áldozatokra képes a béke védelmében, az imperialisták elleni harcban. És elhatároztuk újra, mtademek- frlfttt: tántoríthatatlan hűséggel követ­jük a Szovjetunióit, helytállnak a Szovjetunió ál al veze­tet. békefrontban, a szövetséges népi demokráciáik, a békéért küzdő száz­milliók oldalán. Elhatároztuk, hogy a kapcsolsz ot a Szovje unióval még jobban meg­erősítjük, mert minél szorosabb ez a barátság, annál biztosabb a békénk, annál inkább kifej ik országunk hely­zetéi, népünk nagy veze őjének, Rá­kosi Mátyás szavai: „Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján." fiajen szőve ségünk a Szovje unió­val és a népi demokratikus .orszá­gokkal. Éljen a békét akaró népek nem­zetközi szolidaritása: éljen a béke- front. Éljen a Függetlenségi Népfron baa megvalósul nemzeti egységünk és ennek megterem« óje, a Magyar Dol­gozók Pártja. Éljen a magyar nép nagy veze­tője, békénk első védője: Rákosj Má yás. A* Ör**8gsw T»niei fa<r5nf Böki Ernő, a Pedagógus Szakszer­vezet főtitkára javaslatot tett a „Meg- védjü'k » békét1’ mozgalom országo* tanácsa tagjainak megválasztáséira. A javaslatot egyhangú lelkesedéssel el­fogadták. Andie» Erzsébet Kö&Suth-dljá® tör­ténész, országgyűlési képviselő, Apró Antal, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, premontrei kanonok, Szeged, Benke Valéria, az MNDSz budapesti titkára, Bereczky Albert református püspök, Berki MS- nályüé földmunkás, Zempléni megye főispánja. Bugyi Ilona szövetkezeti tag, Dejtár, Darvas József építésügyi miniszter, Erdeiné Majláth Jolán, a Kulturális Kapcsolatok Intézeté­nek igazgatója, Friedrich Pálné föld­munkás, Oroszlány. Gém Ferenc, a' DEFOSz főtitkár­helyettese, Gosztonyi János, az EPOSz főtitkára. Hsrustyák József, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöke. Heténvi Géza egye­temi tanár, Szeged. Ilivé* Ovula Kossuth-dijas író, Jóbóra Magda, az MNDSz főtitkára. Kádas István, a i

Next

/
Thumbnails
Contents