Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-19 / 140. szám

2 NAPLÓ JffTNSi nagybudapestl titkár». Ka­tona Magda orvosnő, Csepel, Katona Sándor országgyűlési képviselő, Ma­kó, Kenéz István honvédalezredes, Keresztes Mihály ü. b. titkár, Pécs, Ko­csi* B. Lászlóné postás, Kodály Zol­tán Kossuth-díjas zeneszerző, Kovács József szakszervezeti titkár, Pécs, Lad08 Andor százados, Losonezy Gé­za miniszterelnökségi államtitkár. Lukács György egyetemi tanár, Kos­suth-díjas esztéta, Makkai Ilona él­munkás brigádvezető, Mihályfi Ernő. a kultúrkapcsolatok intézetének el­nöke, Mihailich Győző, Kossuth-díjas hídépítő műegyetemi tanár, Milch Janka szakszervezeti titkár, Sopron. Mogor Mibályné mintagazda, Ne messzalók, Molnár Lajosné éimunká.s, Molnár Mária Monosmagyaróvár, Muszka Imre élmunkás, Ujtó, Mün- nieh Ferenc altábornagy, Nagy Lajos Kos8utb-díja8 író, Nádaadi Józsefné mintagazda, MNDSz országos alelnök Ba!mezujváro8, Non György, aMINSz országos főtitkára, Nyiri Sándorné országgyűlési képviselő. Gyula, Or- tutay Gyula kultuszminiszter, Ortu- tay Gyuláné, az MNDSz országos vezetőségi tagja, öveges József Kos- sut.h-díjas paptanár, Pallagi Nándor Kossuth-díjas vájár, Dorog, Papp István né munkaerő, Parragi György szerkesztő, országgyűlési képviselő, Pelle Gizella szakszervezeti megye- bizottsági tag, Borsod. Péter János lelkész, Radics János élmunkás, Tata­bánya. Ratkó Anna népjóléti miniszter, Rácz Gyula, a DEFOSz főtitkára, Révai József népművelésügyi minisz­ter, Rudas László Kossuth-dijas egyetemi tanár, Rusznyák István Kossuth-díjas egyetemi tanár, Sebők Mibályné élmunkás, Somlai Artur Kossuth-díjas színész. Tranb Bruno Kossuth-díjas bio­kémikus, Szabó Imréné iniDtagazda, Kecskemét, Szabó István honvéd ve­zérőrnagy, Szabó Lajosné újító, Szekfü Gyula egyetemi tanár, Szi­geti Gusztáv élmunkás, Szolnok, Ta­kács Magda szövetkezeti szervező. Miskolc, Törölt József vagóngyári iib. titktár. Vedres Márk Kossuth- díjas szobrász. Vető Lajos evan­gélikus püspök, Nyíregyháza, A felszabadított magyar nép forró üdvözletét küldi Szís*lin oenera85§§yimnsznak Mekis József cinók javasolta ezután, hogy a koagr ssztw levélben üdvözöl­je a békéén harcoló népek bölcs ve­séinkén*, a magyar nép nagy barátját, Srtá'iin gerenaifesaírríuszt. Sztálin generalisszimusz! Dolgozó népünk küldötteiként, sza­bad hazánk fővárosában, a béke nagy ügyéinek védelmében gyűltünk össze. Első szavunk a dolgozó és szabadság- szerető népek hatalmas béketáborának bölcs vezetője, országunk felszabadító­ját ön, Sztálin és önön keresztül a Szovjetunió népet felé száll. — Négy esztendővel azután, hogy a bős szovjet nép és a dicsőséges szov­jet hadsereg az ön vezetésével szét­zúzta a fasizmust, a világhódítás új hirdetői, Hitter nyomdokaiba lépve, ismét a vér és a pusztulás tengerét Szabadságunkat, békénket szocializ­mus építésének világító példaképét a -Szovjetunió népeitől, öntől kaptuk és büszkék vagyunk tó, hogy népünk for­rón szeretett vezére, győzelmeink szer­vezője Rákosi Mátyás az ön tanítvá­nya. Szabad népünk tudja, mert naponta tapasztalja, hogy tnlnél előbbre jut a szocializmus építésének ügye, annál féktelenebb dühhel és gyűlölettel acsar- kodnak országunk ellen az Imperialis­ták. Mbit minden népet, a ml népünket is új rablóháboruval fenyegetik. Zsold- jukba fogadják népünk volt uralt és elnyomóit, kémeik és ügynökeik hadát ütünk az az út, amelyen ön és a Szovjetunió népei járnak. Tudatában vagyunk, hogy a letérés erről az út­ról mélyebbre taszítaná országunkat, mint ahonnan elindult. De népünk nem •kar a mélybe zuhanni Nem vissza­felé, előre akar jutni és a legutóbbi •rszággyülésl választások feljogosíta­nak bennünket arra, hogy egész né­pünk nevében mondjuk: nd. Magyar- országon, a Népfrontba összefogva, a Magyar Dolgozók Pártjának vezeté­sével a szocializmus országát, a béke frontjának szilárd bástyáját építjük. Ml, magyar munkások, parasztok értelmiségiek, egész népünk nevében megfogadjuk, hogy szilárdan és meg­ingathatatlanul áSunk a Szovjetunió vezette béketíborbaa Megfogadjuk, bogy mtnt eddig, a jövőben is kemé­nyen és határozottan visszaverjük az bnperiafista háborús gyújtogatok és mindenfajta ügynökeik támadásait és provokációit, hogy kérlelhetetlenül és hűségben s Jövőben b méltók le­szünk felszabadítónk és gyámotítónk, a nagy szovjet nép bizalmára, a nagy SztáRn barátságira és megbecsülésé- M. A magyar békekongresszus a fel­szabadított magyar nép forró üdvöz­letét küldi önnek, Sztálin gencralisz- szftpuas. A békéért harcoló népek nemzetközi összefogását, a budapesti békeértekez­let külföldi résztvevői és a magyar küldötteket ünneplő főváros szombat délben ünnepi díszbe öltözött. Hosszú sorokban vonulnak az üzemek mun­kásai, az értelmiségi dolgozók, a par­lament előtti hatalmas térre. A par­lament lépcsőjén gyülekeznek a béke­értekezlet résztvevői. Itt vannak a kormány tagjai is. Dobi István minisz­ter elnvickel, Farkas Mihály honvédelmi miniszterrel és Kádár János belügymi­niszterrel az élükön. A százezres tö­meg zúg>a a nép elszántságát kifejező készülnek a világ népeire zúdítani. Ha az egyszerű emberek százmilliói, köz­tük'a magyar n'p milliói is, mégis bíz­va tekintenek a jövőbe, ez azért van, mert a háborús gyújtogatok hitvány terveibel szemben ál! a szovjet népek mérhetetlen ereje, mert a békéért foly­tatott harcukat a Szovjetunió vezeti, mert a béke világot átfogó frontjának élén ön halad, Sztálin generalisszimusz. A békére szomjuhozó, a békéért küz­dő dolgozók köszöneté, hálája és sze­reted árad a világ minden tájáról Ön felé. Velük együtt a magyar nép há­lája, köszöneté, hűsége a Szovjetunió és Ön Iránt, aki nagy és szabad nép élén szabadságot hozott a mi népünk­nek is, amely csak a nyomort, a szen­vedést, az elnyomást ismerte egy év­ezreden át. küldik ránk, hazug rágalmak szennyét öntik kormányunkra, provokációt pro­vokációra halmoznak ellenünk. Es amikor népünk eltökélten védi a békét, amikor szabad és független nép­hez méltóan visszaverte támadásait, kivédi provokációjukat, megsemmisítik a soraiba csempészett ellenséges ügy­nököket, akkor mindenekelőtt a Szov­jetunió ad neki ehhez erőt és önbizal­mait. Népünk tudja: a béke ügyének védelmében a Szovjetunió, a nagy Sztálin ojdalán küzd. Tudja, hogy az ez ügy, amelynek élén a Szovjetunió, Sztálin áll, igaz ügy, erős ügy, győ­zelmes ügy. Ezután Mekis József elnök bere- kesztetle a tanácskozásokat. Megálla­píthatjuk — mondotta —, hogy kon­ferenciánk kifejezésre juttatta az egész magyar nép elszánt békeakaratát. Meg kell érteni mindenkinek, hogy a ma­gyar népnek mindennél drágább az a szabadság, amelyet a Szovjetuniótól kapott, s hogy a magyar nép vég­telenül szereti országát, amely most igazi hazájává vált. Szabadságunkat, országunk füg­getlenségét, ha kell életünk órán Is megvédelmezzük. ÉS jen a rSág békeszerető népeinek egysége, éljen a világ békére vágyó szabadságszerető népeinek hatalmas támasza, a Szovjetunió és annak bölcs vezére Sztálin, éljen a magyar nép szeretett vezére Rákosi Mátyás. Mekis József zárószavainak elhang­zása után ismét kitört a zúgó taps­vihar, a küldöttek ajkán egymás után hangzott a kiáltás: „Éljen Sztálin, a világibéke Öre“, „Éljen Rákosi Mátyás, a magyar nép bölcs vezetője és ta­nítómestere", „Megvédjiik a békét“. Felcsendültek a Szózat, majd a Békcindulá hangjai. Több mint félezer békedelegátus ajkáról szállt a világ dolgozóinak békehimnusza. jelszót: Tartós békét akarunk, ezért ha kell harcolunk. Békét akarunk — Rákosival haladunk. Hatalmas, hangorkán köszönti a :ö- meggyülést megnyitó Ratkó Anna népjóléti minisztert, mikor a mikrofon elé lép. — Mi az egész dolgozó nagyar nép képviseletében jöttünk itt össze — mondotta többek között — hogy ki­fejezzük szilárd bökeakaratunkat. Osz- (izejöttünk, hogy figyelmeztetés le­gyen. ez a nagygyűlés a háborús úszí- iók felé, hogy minden mes erkedésük ellenére megvédjük a dolgozó magyar nép egységét és szép hazánk békéjét, összejöttünk azért1 is, hogy üzenetet küldjünk a felszabadító Szovjetunió­nak, há’.áiva’ és hűséggel sorakozzunk fel az áltafa vezetett békefront ránk­eső szakaszán és méltó fegyvertársa leszünk a béke megvédésének nagy harcában. Ratkó Anna hatalmas tapssal foga­dott szavai után Marosán György könnyűipari miniszter mondta el beszé­dét. — A háborút törvényen kívül kell helyezni, de azokat is, akik provokál­ják és csinálják a háborúi. Meg kell szabadítani az emberiséget a fasiszta gyilkosoktól és banditáktól. Megfogad­juk, hogy tántoríthatallan hűséggel megyünk azon az úton, amelyet a Szovjet­unió nvufat a világ valamennyi népének. — Megfogadjuk, hogy szétbontha- tatlan kapcsolatokat teremtünk vala­mennyi népi demokráciával, a világ munkásosztályaival, valamennyi haladó erővel. Megfogadjuk a magyar nép szeretett vezérének, Rákosi Mátyás­nak, hogy úgy vigyázunk eddigi minden győ­zelmünk megszervezőjére, győze­lemre vivőjére, a pártra és annak egységére, mint a szemünk lé­nyére. — Megfogadjuk a dolgozó nép nagy vezérének, hogy jelszavát valósággá váltjuk és Magyarország nem lesz rés, hanem bástya a béke frontján. Marosán György beszédét sűrűn szakította félbe az ütemes tapsvihar, majd amikor befejezte beszédét, száz­ezer ajakról harsant fel a kiáltás: „Él­jen Rákosi Mátyás!’’, „Éljen Sztálin!”, „Megvédjük a békét!”. Ratkó Anna népjóléti miniszter ez­után felolvasta a békekonferencia ál­tal elfogadott határozati javaslatot. Is­mét elemi erővel tört ki a lelkesedés és szűnni nem akaró tapsvihar. Buda­pest dolgozói felemelt ököllel fogadták meg, hogy kérlelhetetlenül folytatják a harcot a béke elenségei ellen és tán­toríthatatlan hűséggel állnak a Szov­jetunió vezette békefront oldalán. A nagygyűlés az Internacionále és a bé­keinduló hangjaival ért véget. Magvar kormány- knldöü.«ég utazik Prágába Az április 16-án Budapesten alá­írt magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés ratifikációs ok­mányainak kicserélésére június 20-án, hétfőn magyar kormánykül­döttség utazik Prágába. . A rádió is közvetíti a svéd-magyar mérkőzést A vasárnapi stokholmi svéd­magyar válogatott labdarúgó mér­kőzés második félidejét 20 óra 50 perckor a Kossuth-rádió közvetíti. Megkezdődött a lagfelülvizsgálat a román luuuhás- pártban A román munkáspárt Scanteia című központi lapja a párt Politikai Bizottságának a tagfelülvizsgálat megkezdéséről szóló határozatával kapcsolatban leszögezi, hogy a párt- aktivának most befejezett felülvizs­gálata döntő jelentőségű a szocializ­mus építésének útján. A tagfelül­vizsgálat célja az osztály idegen el­lenséges elemek kizárása. Büszkék vagyunk rá, hogy népünk vezére Rákosi Mátyás az Ön tanítványa Utunk az az út9 amelyen a Szovjetunió népei járnak „Békéi akarunk — Rákosival haladunk!“ Százezres tömeg Budapest dolgozóinak harcos békegyülőién Ä belügyminisztérium közleménye a kémbanda letartóztatásáréi A belügyminisztérium sajtóosztálya közit Az ABamvédelml Hatóság We­gen hatalmak javára elkövetett kémkedés miatt őrizetbe vette Raji Lászlót dr. Szőnyi Tibort, Jusztusz Pált és tizenhét társit Az őrizetbevettek kö­zött ipari munkás vagy dolgozó paraszt nincs. Magyarország felvételi kérelmét csak a Szüvietsató kiküldöttei támogatták a biztonsági tanácsban A biztonsági tanács ismét tárgyal­ta 11 ország, köztük Magyarország­nak az ENSz-be való felvételét. Az USA és Anglia képviselőinek meg­különböztető politikája következté­ben azonban a biztonsági tanács nem tudott megegyezni, a korábbi ülésein a felvételek kérdésében. A biztonsági tanács június 16-iki ülésén a norvég kiküldött azt java­solta, hogy először azoknak az álla­moknak felvételi kérelmét bírálják el, amelyeknek jelölését az angol- amerikai többség támogatja. Carapkin, a Szovjetunió képvise­lője a biztonsági tanácsban rámuta­tott, hogy ez a napirend sérelmes megkülönböztetést jelent olyan álla­mokkal szemben, amelyek régebben adták be felvételi kérelmüket és ra­gaszkodott az egyenlő elbánás elvé­nek alkalmazásához, olyan államok felvételi kérvényének tárgyalásánál, amelyek teljesen megfelelnek az ENSz alapokmányaiban lefektetett feltételeknek. A biztonsági tanács azonban 10 szavazattal kettő ellené­ben (Szovjetunió és Ukrajna) elfo­gadta a norvég kiküldött által java­solt napirendek A múlt év szeptembere óta 1.700.000 munkás került az utcára az USA-ban Newyorki jelentés szerint a mun­kanélküliség az Egyesült Államok­ban egyre újabb és újabb ipar­ágakra terjed át. a legnagyobb nyomorba taszítva az amerikai munkáscsaládok millióit. A munka­ügyi minisztérium június 7-i jelen­tése szerint április közepétől május közepéig 320.000-re csökkent az iparban foglalkoztatott dolgozók száma. A múlt év szeptembere óta 1,700.000 munkás került az utcára. A magyar kormány érvénytelennek tekinti a ma gyár »jugoszláv gazdasági egyezményt A magyar külügyminisztérium a kormány nevében szombaton a kö­vetkező jegyzéket intézte a jugo­szláv szövetségi népköztársaság kormányához: 1947. július 24-én a magyar és jugoszláv kormány ötéves gazda­sági, együttműködési egyezményt kötött, amelyet a magyar kormány abból a célból írt alá, hogy a két ország közötti kapcsolatokat a terv- gazdálkodás alapján mind a terme­lési, mind a külkereskedelmi vona­lon erősítse. Ezzel a megegyezéssel a magyar kormány igen komoly feladatokat vállalt magára és kötelezettségeihez híven a há­roméves tervben fenntartotta Ju­goszlávia részére mindazokat az ipari kapacitásokat, amelyek a szál­lítandó javak gyártásához szüksé­gesek. Alig fél esztendővel a szerződés megkötése után, az 1948. januárjá­ban a jugoszláv kormány képvise­lője a szerződés kereteinek szűkíté­sét javasolta, nevezetesen a szállí­tásoknak egy-egy oldalon 120 mil­lió dollárra való csökkentését. A magyar kormány a jugoszláv kor­mány kívánságát teljesítve hozzá­járult ehhez a csökkentéshez, amely a magyar termelési és külkereske­delmi szervek átállítását tette szük­ségessé és így a gazdasági életben zavart okozott. Már akkor megmutatkozott tehát, hogy a jugoszláv kormányzatban olyan erők működnek, amelyek a népi demokratikus Magyarországgal a gazdasági kapcsolatokat nem ki­terjeszteni, hanem szűkíteni és zavarni igye­keztek. Még inkább világossá vált ez az egyezmény végrehajtása során. A jugoszláv kormány képviselői a szükséges technikai adatok közlését rendszeresen hátráltatták és a meg­jelölt javak szállítását nem kötöt­ték le az egyezményben előírt idő­pontban. A magyar vállalatok például 1948. júliusában, szeptemberében és de­cemberében több mint 5.1 millió dollára rugó szállítási ajánlatot tet­tek az ötéves egyezmény keretében és ezeket a két kormány megbízot­tai úgy az árakra, mint egyéb fel­tételekre nézve teljesen letárgyal­ták. A magyar szállítófél a köt- leveleket elfogadta, a jugoszláv megrendelő viszont a kötlevelekct többszöri felszólítás ellenére ezldelg nem írta alá. A Magyar Köztársaságra nézve tűr­hetetlen állapot, hogy az 1948. jú­niusában Jugoszlávia részére fenn­tartott termelési kapacitás a jugo­szláv fél zavartkeltő szándéka miatt egy éven át kihasználatlanul ma­radt. Hasonló a helyzet a Jugoszláviá­ból Magyarországba irányuló beho­zatal szempontjából. Jugoszlávia hátralékban van olyan áruk szállí­tásában, amelyeket a szerződés ér­telmében még 1947-ben, vagy 1948- ban kellett volna szállítania. A rosszakaratnak legvilágosabb bi­zonyítéka az, hogy Jugoszlávia hónapok óta nem szálított Ma­gyarország részére az ötéves szer­ződés keretében lekötött vasércet s ezzel a vas- és acéltermelésün­ket zavarja. A jugoszláv szövetségi népköz- társaság kormányának ez ügyben tanúsított magatartása azt bizonyí­totta, hogy egyrészt a jugoszláv kormány képtelen, vagy nem is kí­ván tervszerű gazdálkodást foly­tatni és másrészt, hogy ellensége* magatartást tanúsít a szocializmu* útján járó országokkal szemben és gazdasági kapcsolatait nem velük hanem az imperialista hatalmakkal kívánja erősíteni Ilyen körülmények között megszűntek azok az előfeltételek, amelyeknek alapján a magyar kor­mány az ötéves magyar—jugosz­láv gazdasági együttműködési egyezményt aláírta. Az egyezmény csak úgy lett volfl* végrehajtható, ha mindkét orszáí továbbhalad a szocializmus útján, márpedig Jugoszlávia letért erről az útról. A magyar külügyminisztérium következésképpen megállapítja, hogy a Magyarország és Jugoszlávia kö­zött létrejött egyezményt, amely 8 két ország tervszerű gazdálkodásá­nak megszilárdítását célozta, a ju­goszláv szövetségi népköztársaság kormánya eszközül használja fel, 8 magyar tervgazdálkodás megzava­rására. A magyar koriuány nem tűrheti, hogy az ötéves egyezménynek Jugoszlávia részéről történő fo­lyamatos megszegése hátráltassa és visszavesse Magyarország gaz­dasági fejlődését. Mindezek alapján a magyar kül­ügyminisztérium kormánya meg­bízásából kénytelen kijelenteni, hogy miután a jugoszláv kormány az 1947. június 24-én kötött ötéves gazdasági együttműködési egyez­ményben vállalt kötelezettségének nem tett és nem tesz eleget, a ma- .gyár kormány az egyezményt ér­vénytelennek tekinti — fejeződik be a magyar jegyzék.

Next

/
Thumbnails
Contents