Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-09 / 132. szám

O' Pécsi Tudcnaitfegyetem T«gikari Dékáni Hivatala Rákóczi ut 80 t ÉVFOLYAM 132. SZÁM, ÁRA 60 FILLÉR Kiskarsóriy második, Páprád harmadat lett a gépállomások munkaversenyében Magyar szérum a baromfipestis ellen Valamennyi földművesszovetkezet résztvesz a termény felvásárlásban CSÜTÖRTÖK, 1949 JÚNIUS 9. Rákosi Mátyás elvtárs i jugoszláv trooklstákról Rákosi Mátyás éLvtárs, a „Tar­tós békéért, népi demokráciáért" rimfi lap június 1-i számában cik- ’ist írt „A jugoszláv trockisták v imperializmus rdfiamcsapata“ allnmet. Rákosi élvtárs cikkét a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának központi lapja, a Pravda és a szovjet ifjúság lap­ja, a Komszomolszkaja Pravda Vasárnapi, június 5-i számában teljes egészében közölte. Az aláb­biakban ismertetjük Rákosi elv- társ nagyjel-entőségű cikkének egyes részeit. fckoei elvtárs cikke elején megál­dja, hogy a Tájékoztató Iroda bí- *ta óta, „11 hónap alatt a Titó- ida a szocialista épités és nemzet- békefront ellenségeinek egyik aktívabb rohamcsapatává valto- *■ Az imperialisták gyűlöletét a töalizmus építőivel szemben a ju- *tláv vezetőknél még fűti az áruló *> lelkiismerete és az a végtelen, «ketlen aljasság és olvtelenség, y a trockista mozgalmat mindig ™mzL“ A cikk megállapítja, hogy a ju- ** goszláv trockisták „most már he nyíltabban támaszkodnak a Igati imperialistákra. Saját elégé­in munkásosztályuk felé azt. hán­yják, hogy azért kell a kapita- ákra tá.maszkodniok, mert a népi ^okráciák „cserbenhagyták őket.“ ittgoszláv munkások joggal felve­ti kérdést: mivel magyarázható, & ugyanazok az imperialisták, * minden erővel meg akarják Wályozni a szocializmus építését. “ i demokráciákban és a. Szovjet- .->ar, b:rtelen olyan bőkezűen áli- rendelkezésre a Titó-féle „szo- •tttn.us“ építésében. Titóék erre *1 mentegetőznek, hogy a népi de- 'ráciák is „folytatnak kereskedel- jj az imperialistákkal.“ Csak arról 'fatnak, hogy ebben a kereskede­tten az imperialisták kínos gond- ! Ügyelnek arra, hogy amit elad- v abba lehetőleg semmi olyan áru M kerüljön, amely a népi demo- y>4k hadierejét növelné. És meg­ává: a népi demokráciák is kény­nek ezt a szempontot szigorúan előtt, tartani. Ezzel szemben a [J®zláv kereskedelem az imperia­ls« felé elsősorban a haditermelés ^Pontjából fontos nyersanyagok- p színesfémekből és hasonlókból cserébe olyan anyagokat, gé- kapnak, amelyek eladása a va- i/p szocializmust építő népi demo- ^J4k számára szigorú tilalom alá vfkosi elvtárs adatokat sorol fel fwék és a nyugati hatalmak kö- fennálló kereskedelemre vonat­on, majd a nyugati jobboldali idézve bebizonyítja, hogy Ti- k** imperialisták ma már nyíltan töküknek nevezik meg. Rákosi IjT* idézi Caldarisnak, a monar- 1 tiszta görög külilgyminiszter- sajtó előtt tett nyilatkozatát, kyben ' azt a reményét fejezi ki, P Ti tó marshallt és a görög ki- I»,nemsokára szövetségesként ild- D'Peti. „Ez a leleplezés elég kelle- i'6P volt Titónak és a Daily Mail, LpPol szélső reakció lapja április I fámában méltatlankodva köve­sebb tapintatot“ Titóval szem­az imperialisták nem támo- nylltabban és gyorsabb tem- Tftöt, annak Rákosi elvtárs iD’kát nevezi meg: „Az egyik az, ^ lz áruló jugoszláv vezetők ér- iL^bban a mértékben csökken. 1 jugoszláv munkások észre- I |5 az árulást. A másik az, hogy yj™Perialisták nem óhajtanak bi- Nábs n kockázatot vállalni. Kína t|Pan az imperialisták meggyő- V* árról, hogy a Komintang had- z Juttatott felszerelés jelenté- 'li.pSzo a kínai népfelszabadító W:eff kezébe került és most őket 'tip. A nyugati imperialisták rea- k|»J* és számolnak vele, bogy a P *\v dolgozó nép előbb, vagy tlá ne megszabadul Titó klikk­jei elvtár« cikke ismerteti, oszlávia belső viszonyait, t* íukben nagy változás történt. J í»i*Í6® kapitalista elemek, a vá­*an8ai és a falu kulákjai ■Vwran lélekzenek. A jugoszláv t!*k a kipróbált és a Szovjet­unióhoz hfi ipari munkásság ellen egyre inkább támaszkodnak a meg­lévő kapitalista elemekre. Titó eme munkás- ée népellenes politikájának eredménye a spekuláció megnöveke­dése, az iparcikkek és az élelmisze­rek átvándorlása a közellátásból a feketepiacra.“ Rákosi elvtárs Jugo­szláviából kapott levelekre és a nyu­gati sajtóra hivatkozva elsorolja azt, hogy amikor a dolgozók nagy Ínsé­get szenvednek, ugyanakkor a titó- ista erőszakszervezet vezetői a leg­nagyobb jólétben dúskálkodnak. „Titó és klikkje a dolgozó töme­gek elkeseredését a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni uszítással akarja ellensúlyozni és a bajok igazi okáról így próbálja a figyelmet elte­relni. A Szovjetunióval való szakítás óta a jugoszláv árulók ezenkívül féktelen nacionalista uszításba fog­tak. A régi, nagyszerb sovinizmus minden tartozéka újra előkerül a kel­léktárból és vad nacionalista uszitás folyik a magyar, bolgár, román, al­bán és más szomszédnépek ellen.“ Rákosi elvtárs Titó és janicsárjainak idézeteivel bizonyítja a fétkelen na­cionalista, magyarellenes izgatást és megállapítja, hogy a sovinizmus ter­mészetesen nemcsak a szomszédokkal szemben nyilvánul meg, hanem Jugo­szlávián belül is „a nagyszerb sovi­nizmus, ugyanúgy, mint a királyság alatt ráfekszik a. többi népekre.“ T ugoszlávia és szomszédainak vi- ** szonya egyre feszültebbé válik. ■ A provokációk és az incidensek Ju­goszlávia részéről egyre""gyakoribbak ás egyre kihivóbbak. Ezek a tapasz­talatok különösen arra mutatnak, hogy Tifóék kém- és provokációs te vékenysége a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen nem tavaly nyá­ron vagy 1947 őszén kezdődött, ha­nem sokkal régebbi keletű.“ Rákosi elvtárs állításának igazolására több példát, hoz fel, így megemlíti, hogy Boarovot, a jugoszláv követség gyil­kos sajtóattaséját, akit a Magyar Köztársaság Államvédelmi Hatósága tavaly augusztusban letartóztatott, rendőrségi besúgó volt. Erről a Ju­goszláv KP tudott és különleges meg­bízatással, azaz a szovjetellenes po­litika népszerűsítésével bízta meg, hogy régi bűnét „helyrehozza“. An­ton Rob. a magvarországi jugoszlá- vok egyik vezetője ellen alapos gya­nú merült fel. hogy a háború alatt Horthy rendőrségének besúgója volt. Erről tudtak is Titóék, mégis java­solták, hogy ő legyen a magyaror­szági jugoszlávok antifasiszta szö­vetségének vezetője, ahol Rob mind­addig romboló munkát végzett, amig a Tájékoztató Iroda közleménye után Jugoszláviába nem szökött. Bán Antal, az azóta Svájcba szökött volt szociáldemokrata iparügvi mi­niszter. alaposan gyanúsítható volt azzal, hogy a felszabadulás előtt No- visadban a rendőrség szolgálatában állott.Később kiderült, hogy Bán, a jugoszláv antifasiszta szövetség egyik fő támogatója, Magyarország számá­ra rendkívül hátrányos és Titóéknak igen kedvező iparügyi szerződéseket kötött. Rákosi elvtárs ezután cikké­ben ismerteti azt a valóságos kém­inváziót, amit déli határainkon Titó­ék megszerveztek. Ezeknek a kémek­nek legfőbb feladata, amit a jugo­szláv kémszervezet rájuk szab, a Ma ­gyarországon lévő szovjet képviselet, a magyar hadsereg és a magyar gaz­dasági élet pontos kikémlelése. A kémek átdobása szakadatlan határ­incidensekkel van összekötve. „Ezek­nek az incidenseknek az időpontja rendszerint összevág valamely nem­zetközi vagy magyar eseménnyel, annyira, hogy mi már előre tudjuk, mikor várhatók ezek a provokációk.“ Rákosi elvtárs megemlíti, hogy a vá­lasztások időszakában különösen gya­koriak voltak a provokációk. „Ezek az aljas gyilkosok nem elégszenek meg azzal, hogy ártatlan emberek vé- . rét ontják. E gyilkosságok alapján megkísérlik, hogy vádat emeljenek Magyarország ellen.“ A mai Jugoszlávia — állapítja meg cikke befejező részében Rákosi Mátyás — tipikus rendőrál­lam, ahol a trockista klikk a Gesta- potól kölcsönzött módszerekkel és Gestapo ügynökök segítségével tart- ia fenn uralmát,. A Magyar Dolgozók Pártja a többi testvérpártokkal együtt erejét megfeszítve. azon igyekszik, hogy a jugoszláv dolgozók Ünnepélyesen megkezdte munkáját a dolgozó nép parlamentje Közfelkiáltással Olt Károly elvtársat választották meg; az országgyűlés elnökének A Népfront elsöprő győzelmével megválasztott új országgyűlés szerdán tartotta első ülését. Megújhodott épü­let várta az új országgyűlés tagjait A parlament képviselőházi részén végleg eltüntették a fasiszta pusztítás nyo­mait. Teljes pompájában ragyog a ku­polacsarnok, az ülésterem ős a fo­lyosó. Az ünnepélyes ülés alkalmából a kép­viselők a főbejáraton át érkeztek az ülésterembe. A folyosókat már jóval az ülés előtt ellepték az országgyűlés tag­jai. Először történik a magyar • képviselő­házban, hogy ne*r> pártok szerint megoszotva ülnek a padsorokban a képviselők. Ebben Is kifejezésre jut a Magyar Füg­getlenségi Népfront szilárd egysége. Rákosi Mátyás ünneplése Tíz óra után néhány perccel lép a terembe Rákosi Mátyás elvtárs, akit a képviselők helyükről felállva, hosszantartó viharos tapssal ünne­pelnek. Rákosi elviére néhány szót vált a kép­viselőkkel, majd kimegy a folyosóra, ahol az MDP vezető tagjaival beszél­get. Fél 11 órakor megszólalnak a Ház csengői, bevonulnak a kormány tagjai. A képviselők csaknem vala­mennyien jelen vannak. Rákosi Mátyást újból percekig tar­tó tapsvihar fogadja. Mónus Illés háznagy megnyitja az ülést, maid feT,íréri Harrer p- *Kst, mint a Ház legidősebb tagját, hogy foglalja el a korelnöki széket. Harrer Ferenc elfoglalja az elnöki széket és kijelöli a körjegyzőket: Hor­váth Kálmánt, Varga Károlyt, Kulin Imrénét és Gosztonyi Jánost. Azután a megbízóleveleket vizsgálják át és en nek tartamára az ülést felfüggesztik 11 órakor nyitották meg újból az ülést Az egyik jegyző előterjesztette a kor elnökből és a körjegyzőkből álló bi zottság jelentését, amelynek értelmén ben a megválasztott képviselők meg­bízóleveleit rendben találták. Amikor a jegyző Rákosi Mátyás nevét olvasta, a képviselők feláll­tak helyükről és megint percekig zúgott az ütemes taps. Azután megválasztották a Ház tisz­tikarát. A Ház az országgyűlés elnökévé közfelkiáltással Olt Károly elvtár­sat választotta meg. Ugyancsak közfelkiáltással választotta alelnökké Molnár Imrét és Nagy Istók Józsefet, háznaggyá pedig Mónus II- lésnét. Jegyzők lettek Kiss Károly, Czett József, Kiss Gergely, Szabó Pi­roska, Czéh József és Vidor Rezső. A választás után a korelnök az ülést felfüggesztette. 4 kft? társasági cin ok kézirata A szünet alatt megteltek az üléste­rem karzatának a diplomaták részére fenntartott páholyai. Ott volt Puskin nagykövet és a szovjet nagykövetség tagjaival az élén a budapesti diplomáciai testület vala­mennyi tagja. Az ülés újbóli megnyitása után a képviselők lelkesen ünnepelték Olt Ká­rolyt, az országgyűlés új elnökét. Olt elvtárs bejelentette, hogy a köztársasági elnöktől kézirat ér­kezett A jegyző fel olvasta a kéziratot, amely többek között ezeket mondja: — Magyarország dolgozó népe a má­jus 15-1 választásokon imponáló egy­hangúsággal a Magyar Függetlenségi Népfront programja mellett döntött — Ez a választás széles és szilárd alap arra, hogy új országgyűlésünk, mint a népszuverenitás letéteményese, ingado­zás nélkül teljesíthesse nagy feladatait. Történelmünk folyamán most először valósult meg a dolgozók Magyarorszá­gának demokratikus nemzeti egysége és ez óriási % őt adhat kormányzatunk­nak, hogy megalkuvás nélkül és egye­dül csak a dolgozik érdekelt tartva szem előtt, utolsó betűig megvalósítsa a Füg­getlenségi Népfront választási pro­gramját, a magyar nép akaratát. — A magyair nép félreérthetetlenül ki­nyilvánította, hogy helyesli azokat a forradalmi jelentőségű változásokat, amelyek hazánkban az utolsó két esz­tendőben mind gazdasági, mind társa­dalmi téren végbementek. Élete a vál­tozások nyomán erőteljesen megjavult, emberségesebbé, biztonságosabbá vált, az országot tulajdon hazájának érzi, amelyben oly szabadon él, mint még soha. Minden kétséget kizáró helyes­léssel döntött a nemzet függetlenségé­nek megvédésére, a dolgozók ország­építő munkájának és szabadságának biztosítására irányuló békepolitika mel­lett és ebből a helyeslésből oly egyér­telműen, mint eddig még soha, a hűséges barátság és forró retet őszinte érzése áradt nagy felszabadítóink, a nemzetközi béke- front dicsőséges vezetője a Szov­jetunió felé. (Valamennyi képviselő felállva percek» ig tartó, lelkes, ütemes tapssal ünne­pelte a Szovjetuniót és a szovjet nép nagy vezérét, Sztálin generalisszb muszt.) — Magyarország me grendi the teilen barátságban és zavartalan jóviszony­ban él a népi demokráciák országaival és népeivel, őszinte szövetség tűzi hozzájuk és ez az egyre mélyülő jó vi­szony Keleteurópa, a Dunamedence bé­gjének, gazdasági és kulturális fejlő­désének nagy biztosítéka. Ez termé­szetesen nem jelent elszigetelődést, mert Magyarország éppen a nemzetközi béke biztosítása és megóvása ér­dekelt tartva szem előtt, minden néppel, amely nem fenyegeti sza­badságát és függetlenségét, becsü­letes, jó kapcsolatokra törekszik. Köztársaságunk alkotmányjogilag is népköztársaság legyen A magyar nép május 15-én szava­zatával az ország jövőjéről is döntött. Ujjongó lelkesedéssel, egyhangúan sza vazta meg hazánk további fejlődését, iparunk és mezőgazdaságunk hatalmas megerősödését, a magyar kultúra vi­rágzását és a dolgozók életszínvona­lának jelentékeny felemelését biztosító ötéves nemzetgazdasági tervet, amely­nek végrehajtásával^ a szocializmus alapjai teremtődnek meg hazánkban. Hasonló egjytiangúsággal döntöttek a választók az új alkotmány kérdésé­ről is. Dolgozó népünk azt kívánja, az országgyűlés mielőbb foglalja törvénybe, bogy köztársaságunk alkotmányjogilag is népköztársaság legyem Az erről szóló alaptörvény örökítse meg és védelmével biztosítsa mindazo­kat az eredményeket és forradalmi vív­mányokat, amelyeket népünk felszaba­dulása óta kivívott és e mélyreható történelmi változások szellemében biz­tosítsa, hogy hazánkban minél tökéle­tesebben megvalósuljon a szocialista társadalmi rend. A dolgozók milliói egyértelműen a dolgozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály eröskezű, kipróbált vezeté­sére szavaztak és a választásokból, iránt vezérszólam hangzott ki népünk határtalan és mélységesen őszinte bizalma a Ma­gyar Dolgozók Pártja, annak ve­zetője, a Népfront elnöke, Rákosi Mátyás bánt. (Amikor a jegyző ezeket a szavakat olvasta, az országgyűlés tagjai felállva, percekig vihrosan ünnepelték a magyar dolgozó nép nagy vezérét.) — Soha még magyar országgyűlés nem érezhette maga mögött oly telje­sen az egységes népakaratot, soha ked­vezőbb feltételek mellett nem végez­hette törvényalkotó munkáját. Az új országgyűlésnek ezt azzal kell viszo­noznia, hogy híven teljesíti dolgozó né­pünk iránti kötelességét s egyetlen ár­nyalattal sem tér el attól a programtól, amelynek alapján a nemzet megválasz­totta. Semmit a nép nélkül, a nép elle­nére, mindent a néppel, a dolgozó mííiók jólétéért, boldogulásáért, hazánk felvirágoztatásáért. A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki kézirat felolvasása után Olt Károly el­nök bejelentette, hogy a kéziratba* foglaltak értelmében az országgyűlés megnyitása megtörtént. Ezután Óit Károly elvtárs, az or­szággyűlés élnöke megnyitó beszédé ben kiemelte, hogy az új orszjággyűlés a Népfront parlamentje. megtudják az igazságot. Lépten-nyo- mon le fogjuk leplezni Titó bandá­ját, mint árulókat és az imperializ­mus ügynökeit, különösen azt az al­jas módszert, amelynek segítségével Titóék a szocializmus építésének ürügvével az imperialistákat támo­gatják. Az ipari munkásságnak és az ifjú ságnak. amelyet Tito klikkje félre­vezet, kihasználva hazafias érzésüket és a szocializmus felé való törekvé süket, meg kell magyarázni, hogy kizsákmányolják és arra kényszerí­tik őket: minél több rezet és ónt ter­meljenek, minél több erdőt termelje­nek ki, nem a szociaJizmus építésére, hanem a szocializmus esküdt ellensé­gei — az imperialisták javára. Test­véri üdvözletünket küldjük azoknak a hősöknek, akik önfeláldozóan har­colnak az elnyomók ellen. Tudjuk, hopv ezeknek a harcosoknak a lel­kében ugyanaz a láng és ugyanaz az eltökéltség lobog, amely annyi hős­tett végrehajtására buzdította őket a fasizmus elleni harcban ós amely ki­vívta számukra az egész haladó em­beriség elismerését. Ez a tűz ma is lobogó lánggal ég. Ez biztos záloga annak, hogy a ször­nyű rendszer, amelyet ma a szóéi*- üzmnR aljas árulói, Titóval élükön Jugoszláviában bevezettek, nem lesi hosszú életű. Ez a rendszer el fog pusztulni és Jugoszlávia dolgozó né- , pe ujjongva térhet majd vissza * szocializmust építő népek nagv csa­ládjába.“ I

Next

/
Thumbnails
Contents