Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-09 / 132. szám
2 1949 JÜNIUS 9. MR P L Ő Összetételében kifejezésre jut *z a hatalmas változás, amely az országira «a 1947-es választás Óta végbement. A régi parlament betöltötte hivatását és a hozzáfűzött reményeinkét mindenben beváltotta. Ez az új országgyűlés a nemzeti egység országgyűlése. Kifejezi az alkotó erőknek "azt az összefogásán, amelyre utat mutatóit b munkásosztály egységének létrejötte, az országgyűlés legnagyobb pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának (lelkes taps) egy év előtti megalakulása. A munkás osztály vezetése melletti létrejött Magyar Függetlenség! Népfront még szorosabbra fogtta a magyar nép demokratikus egységét és kijelölte a jövő útját. Ez Tatéban — Az országgyűlés elölt az ország felépítésének nagy feladata áll: az ötéves terv végrehajtása, amely a népi demokrácia útján a jómódú, erős és művelt szocialista Magyarország felé vezet Az ötéves terv sikeres végrehajtáséhoz át kefl szervezni állami éktünket áj alkotmányról kell gondoskodni, amely megnyitja az útat a dolgozók állama felé, sor kerül az új minisztériumok felállítására, régiek átszervezésére, a Népgazdasági Tanács felállítására, az ötéves terv törvénybeiktatására és a törvényhozó intézkedések egész sorára. — A magyar dolgozó milliók nagy várakozással tekintenek az új országgyűlés munkája, a bélre és alkotómunka parlamentje felé. Munkájuk alapja és feltétele valóban a béke és ezért a A munkásosztály twtgy pártja, amely ma 25S taggal vonult be az új országgyűlésbe (HosszanSartó lelkes taps) a demokratikus nemzeti egység legfőbb hordozója. — Ez a parlament abban is különbözik a régitől, hogy nincsen eüenezéki pártja, a képvisefők & Magyar Független,- ségi Népfront nagy demokratikus ösz- szefogását jelentő egységben ülnek együtt» 174 munkás, 114 páraszt, 92 értelmiségi fogtót helyet az ország- gyűlésben. Soha ennyi munkás, soha ensiyi paraszt, de soha ennyi nő sem fogfeííl helyeit a magyar országgyűlésben. a dolgozó nép magyar országgyűlés mindenekelőtt forró szeretettel fordul a magyar nép felszabadítója, a béke őre, a hatalmas Szovjetunió felé. (A képviselők helyükről felállva percekig tartó tapssal ünnepelték a Szovjetunióit) — Az új magyar országgyűlés munkája kifejezésre fogja juttatni az egyre szilárdabbá váló barátságot a nagy Szovjetunóval és a népi demokratikus országokkal, minden törekvésével a béke megvédésében, az ország építésében, a nép felemelésében ugyanazon az úton halad, mint a nagy Szovjetunió. Halad azok felé a célkitűzések felé, amelyek a népi demokrácia útján új Magyarország megteremtéséhez vezetnek. A béke és alkotó munka szolgálatában fog állni és hűséggel szolgálja megbízóit, a dolgozó magyar népet. Hetvennégy nő mutatja azt a -nagy változást, amely népi demokráciánk fejlődési sor'ci. bekövetekezett. A nők egyenjogúsítás élő valósággá Ktt, a fiatal képvi elök száma pedig bizonyítja, hogy a népi demokrácia a dolgozó nép új életerejét is teljesen mozgósította. — Ez az országgyűlés nem meddő viták színhelye lesz, ez valóban a dolgozó nép parlamentje, amely a magyar nép akaratából nagy átalakulások szolgálatában áll. egyetlen végső cél- érdekében, hogy a magyar nép további felemel kedd s'ét és boldog jövőjét biztosítsa. parlamentje Az országgyűlés minden tagja a magyar dolgozó nép bizalmából azon lesz, hogy velük együtt minél boldogabb és virágzóbb Magyarországot építsen fel. n A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után elhatározta az ország- gyűlés, hogy az új házszabályok megalkotásáig a régi nemzetgyűlési házszabályok lesznek irányadók. Az elnök bemutatta a volt országgyűlés elnökének és háznagyának jelentéseit a múlt országgyűlés feloszlatásától mostanáig teljesített ideiglenes működéséről, majd javaslatára kimondotta a Ház, hogy legközeíebbi ülését csütörtökön délelőtt tartja, napirendjén a bizottságok tagjainak megválasztásával. Az országgyűlés első ülése ezzel végétért. Négyhatalmi ellenőrzés melleit, szabad városi választásokat javasolt Berlinben Visinszkij a iüfpiaiszterei keddi tanácskozásán hangolására és Berlin város rendes életmenetének biztosítására, A Szovjetunió küldöttsége javasolja á szövetségesközi parancsnokság működési feladatainak korlátozását olymódon, hogy a kérdések’ túlnyomó többségét a városi gyűlés és a városi tanács jogkörébe utalja. A Szovjetunió küldöttsége azt az álláspontot képviseli, hogy a parancsnokságnak minden határozatát egyhangúan kell meghoznia. Csak a határozatoknak egyhangú megerősítésével biztosítható Berlin rendes életmenete- Visinszkij befejezésül a megszállási költségek kérdését érintette, hangsúlyozva, hogy ezeket a költségeket négyhatalmi alapon megállapítandó módszerekkel a lehetőség határáig csökkenteni kell. A nyugatiak meghiúsítják a megegyezést Visinszkij után Acheson szólalt feí. Kijelentette, hogy az USA küldöttsége, a „legcélravezetőbb módszerként” az 1946. évi választási törvény alkalmazását javasolja és abban csupán „néhány kisebb változtatást” javasol. Amikor azonban körülírta ezeket a változtatásokat, kiderült, hogy a valóságban az 1946. évi választási törvény több igen fontos kikötésének e’vi áttöréséről van szó. Kitartott amellett, hogy a választások négyhatalmi ellenőrzését olyan módszerrel kell megszervezni, amely előnyösebb az USA számára. Határozottan szembeszállott azzal a szovjet javaslattal, hogy a városi tanács választását irányító német bizottságot az egyenlőség alapján kell megteremteni. A továbbiakban tiltakozott az ellen a szovjet javaslat ellen, hogy a jelöltállítás jogát necsak pártoknak, hanem a nagy társadalmi szervezeteknek is megadják. Acheson után Schuman beszélt. Kijelentette, hogy nem kívánja elemezne a szovjet javaslatokat, mtühcgy „az már megtörtént”. Schuman nyilvánvalóan Acheson felszólalására gondolt. Helyénvalónak tartotta Schuman, hogy bizonyítékok nélkül kijelentse: „Ezek a javaslatok hátrafelé vezető lépést jelentenek.” Elvetette a Szovjetunió küldöttségének javaslatait és ugyanakkor csatlakozott az amerikai küldöttség javaslataihoz. Támogatta az USA küldöttségének azokat a javaslatait, hogy amennyiben a városrészek parancsnokai nem jutnak megegyezésre a szövetségesközi parancsnokságban, úgy saját városrészükben, saját megítélésük szerint járjanak el. Bevin azzal a kijelentéssel kezdte felszólalását, hogy „az alapvető elvek tekin felében leküzdhetetlen nézeteltérés áll fenn”, A továbbiakban a szovjet javaslatok ellen szólalt és megismételte Acheson érvelését. Bevin az USA küldöttségének javaslatát „kompro- misszumszerünek” nevezte. Az amerikai javaslat ilyen értékelése távol áll az igazságtól. A valóságban az USA küdöttsége egyáltalán nem mutatott törekvést a megegyezéses döntésre. Befejezésül megismételte Achesonnak azt a kijelentését, hogy a szovjet javaslatok szerint „egyetlen ember megállásra kényszerítheti a hatalmas város egész ön- kormányzatát.” Acheson, Schuman és a saját felszólalása után az elnöklő Bevin megpróbálta a vitát berekeszteni. Visinszkij tiltakozott a kísérlet «útón és kijelentette, hogy Acheson, Schuman és Bevin több kérdésére szükségesnek tartja válaszolni. Az idő előrehaladottsága miatt a kérdés vitájának folytatását a következő napi ülésre halasztották. Scelba véres terrorral akarja megfélemlíteni a sztrájkotokat A külügyminiszterek tanácsa kedden Bevin elnöklésével teljes ülést tartott, hogy megvitassa a napirend második pontját: „Berlin és a va- lutakérdés”-t. A kérdéssel már több «árt ülésen foglalkoztak. Visinszkij a keddi ülésen elsőként felszólalva elemezte az eddig előterjesztett javaslatokat. — Az egységes bqrlini városi tanács működésének megszüntetése — mondotta — kétségkívül előnytelen hatással van Berlin életére. A Szovjetunió küldöttsége javasolta az egységes berlini városi tanács helyreállítását. oly módon, hogy a négy szövetséges parancsnokot bízzák meg: tartsanak Berlinben négyhatalmi ellenőrzés mellett szabad városi választásokat. — Minthogy a városi tanács a választások előtt nem fog működni, németekből álló bizottságot kell létesíteni a berlini választások ve- xetésére. A Szovjetunió küldöttsége úgy véli, hogy ezt a bizottságot az egyenlőség elve alapján kell létrehozni, azaz egyenlő képviseletet kell nyernie benne a szovjet városrésznek, a nyugati városrésszel. A szovjet küldöttség nem fogadhatja el az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy a választási bizottság Berlin valamennyi városrésze parancsnokának egyenlő számú képviselőiből álljon. A szavazati jog kérdésében hangsúlyozta Visinszkij, hogy a Szovjetunió küldöttsége parancsolóan szükségesnek tartja az 1946. évi választási törvény megfelelő cikkelyének felülvizsgálását, hogy csökkentse a választójogtól megfosztott személyek számát A szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy választójogot juttassanak a náci-párt és más náci szervezetek tagjainak azok kivételével, akik választójoguktól bírói ítélet fosztott meg. A szovjet küldöttség javasolja, hogy jelölési joga legyen valamennyi Berlinben engedélyezett politikai pártnak és társadalmi szervezetnek. A szovjet küldöttség javasolja, hogy a külügyminiszterek tanácsa fogalmazza meg a berlini kérdésre vonatkozóan a következő határozati pontot: Az újonnan választott berlini városi gyűlés jogot nyer Nagy berlúi úf alkotmányának ki<«z*3o zására. A Szovjetunió küldöttsége javasolja a szövetségközi parancsnokság helyreállítását, Ez szükséges a berlini közigazgatás int év-kedéseinek egybeAz olasz földmunkások sztrájkjában mintegy kétmillió paraszt vesz részt. Az olasz dolgozók mindenütt támogatják a sztrájkoló földmunkásokat. Velence mellett, az egyik faluban csendőrök géppisztollyá1 lőttek ,i sz!rA;,ro!-v<-ra. A helyzet rendkívül fé--'- MA m tartományban a csendőrség letartóztatta a kommunista párt tisztviselőit és a szakszervezeti titkárokat, azt remélve, hogy ily módon letörheti a sztrájkot. Válaszul az építőipari munkások sztrájkba léptek. A Po völgyében a nagybirtokosok különleges fegyveres terrorista bandákat szerveznek a sztrájkolok ellen. ABELADZO egy távo-h ország képviseletében jött €* hozzánk, az Antillák legnagyobb és legértékesebb szigetéről: C «bábéi. Abból az országból, amelynek máig tartó leigázása akkor kezdődött meg, amikor Columbus véletlenül rábukkant. Az első hódítók a spanyolok voltak, — a legutóbbiak az amerikai nagytőkések. Ők bérlik azt az öblöt, amiben Cuba elterül, zsebükben tartják az egész „önálló köztársaságot“, dohány- és cukornádültetvé- nyesífil, bányástul, szőröslül- bőröstül. Abeladzo Josi Ada Budapesten a vílágiijúság vezetőinek értekezletén és pécsi látogatásakor sokat beszélt erről és arról a harcról is, amit a hódítók ellen a cubai nép hősiesen folytat. Ez a sziget a világ egyik legboldogabb országa lehetne, ha a politikai hatalom és a nagyrészt még lel nem tárt gazdagsága a nép kezébe kerülne. A cubai föld a világ hatodik legnagyobb vasérc, második legnagyobb mangánérc lelőhelye, de van benne jócskán nikkel és réz is. Ennek ellenére Cubában nincs egyetlen bánya, egyetlen bányász sem. A „gazda" az amerikai nagytőke, egyszerűen nem akar cubai ipart látni. A második világháború végeidé, amikor minden nyersanyagra szükség volt, megkezdték a mérhetetlen kincsek feltárását, de a csatazaj elülte után gyorsan lezártak megint mindent. Ma Cubában nincs más, mint cukor- vagy dohánygyár, olyí n üzem, am .ily a hatalmas ültetvények termékét dolgozza fel. Sok minden nincs Cubában, így nemcsak bányász és JOSI ADA , J nagyipari proletáriátus, de ónálló paraszt sincs, mert az ültetvények tulajdonosai meg tudtak akadályozni eddig mindenfele földreformot. Cuba röviden szólva — önálló köztársaság ide vagy oda, — közönséges gyarmat, amely földrajzilag a Mexi- cóí öböl. szájában, ténylegesen az amerikai nagytőke torkában vergődik, A több, mint négy és félév- százada tartó gyarmati elnyomást a cubaiak kezdik megelégelni, Szeretnék országukat gazdaggá és a sajátjukká fenni- Hogy jó úton járnak, arra bizonyíték; száznegyvenezer fői számoló edzett kommunista párt irányítja a négy és félmilliósáéi- gozó nép harcát az imperialisták és az árulók ellen, Hősk3 harc ez a nemzet függetlenségéért, a nép szabadságáért. Ehhez a küzdelemhez jött jó tapasztalatokat szerezni, irányítást kapni, erőt, biztonságot meríteni Magyarországra Abeladzo Josi Ada. A cubai ifjúság vezetője nemcsak saját sorsukról beszélt. Budapesten, Pécsett és mindenütt, ahol megfordult. Arról is, hogy mennyire boldog lehet a magyar ifjúság, az egész magyar nép, hogy imperialisták, nagytőkések és ültetvényesek nélkül szabadon élhet, hogy nekünk olyan hazánk van, ahol a föld és * nép minden kincsét szabadon felbányászhatjuk. Élvezzük a szabadság szép napsugarát és segítsük harcainkkal, építőmunkánkkal a felszabadulásáért küzdő Cubát, hogy Abeladzo Josi Ada népe felejt is minél előbb felragyogjon. Százezernyi partizán Kanton környékén • ' . Peipingi jelentés szerint1 a , kínai néphadsereg Honan és Kváttung tartományok felől tovább tör . előre Kanton felé. Noha a felszabadító 'hadsereg még többszáz kilométernyire van Kantontól, a várost már -erőben veszélyezteti az egyre jobban terjedő partizánmozgálom.' Kamton Icömj-dkín jól.szervezőt: és 'felfegyverkezett partizáncsoportok zav rják a visszavonuló Kuomintang hadsereget, megbénítják ellátását és a .közlekedést. A parÜZaá- esoporíok magva dél,kínai szabadság harcosokból áll, de csatlakozott hozzájuk sok átpártolt Kuomintang katona rs. A paritizáinbik számát (tobbszái- ezerre becsülik. Előkészítő tani oly am a műegyetemre készülő diákok számára Július 10 és 31 között, a műegyetemi felvételi vizsgák előtt, a kultusz- minis ztéi iucn- a műegyetemre^ készülő diákok részére előkészítő tan folyamot tart. A tanfolyamán való tesz véltél ingyenes, a, résztvevők kollégiumi lakást és teljes ellátást kapnak. A tanfolyam tárgyai matematika, fizika, kémia. A kérvényeket a díákiszovélségi vezető tanár és a dSáikszövetségi titkár véleményével, a szülők foglalkozását és vagyoni helyzetét pontosan, feltüntető (önéletrajzzal jjúniús 25-ig kel! beküldeni a központi' feltételif'irtr dáiba, Budapest Pázmány Péter tát l—3. III. emelet: A Magyar Posta nem szállítja Tito lapját A Magyar Távirati Iroda jelenti: A közlekedésügyi miniszter megvonta a postai szállítás jogát a Belgrádban megjelenő Novaja Jugoszlávia című orosznyelvű titóisÖ» laptól. 32.000 dolgozó vásárolta meg Rákosi Mátyás: „Építjük a nép országát“ című könyvét Az idei nagysikerű könyvnapokon bebizonyosodott, hogy a íelszabadűlt, a sötétségből napfényre vezetett magyar népet elszakíthatatlan kapcsolat fűzi a szocialista elmétől, a marxizmus—le- ninázmus klasszikusaihoz. Döntő fordulat vök az idei könyvnap a szocialista ideológia magyarországi elterjedésében Ezt bizonyítja például, hogy Rákosi Mátyásnak „Építjük a nép országát” című könyves '32.000 dolgozó vásárolta meg. •Lenin válogatott műveinek második kötele 15.01 V Révai Józsefnek „Élni tudunk a . szabadsággal" című könyve 10.000, Farkas Mihálynak „Megvédjük a békét" című könyve 9.500 példányban kelt el. Nagy példány számba-, fogyott a Szikrának több nem könyvnapi, régebbi kiadású marxista—Ten-írisfa könyve is. így például Marx „Tőkéje” 15.000, Sztálinnak a „Leninizmus kérdései" című miíve 12.000 példányban keit el. Csak a Szikra-sátrakban 'és a .Szikra üzemi te. jeSztőinél másfél millió forint értékben 220.000 könyvet vásároltak a dolgozók és ennek 77 százaléka elméleti és -politikád mű volt A dolgozók felismerték, hogy' a marxizmus;—leninizmus elméleti tanításainak alapos ismerete •nél-> kül nem képesek elvégezni gyakorlati feladataikat. Rudas László kitűnő könyvének ,A materialista világnézet”-nek második leadása mintegy 9.000 példányban kelt el. A Magya orszagon eddig még soha nem Itapaszíplt fiiozv'iai érdeklődés bizonyítékaik éfnt 9500 dolgozó vásárolta meg Lenin nagy filozófiai művét, a „Materializmus és empiriokriUcIzmus’’-t. A „Sztálin rövid életrajza”, és ..A Szovjetunió Kommunista • (bolsevik) Pártjának története" 8.500—3.500 n.-' dányban kelt el.
