Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-04 / 129. szám

DUN Anti'1 Ml» dun 6 Sralor önzerem pärtnap Előadd: Losonczy Géza etvtárs Élűsemek lettek a mecsekssa bolcsi MESzHART, a másai bányák és a PVKV Ma teljes heti rádióműsor Vl ÉVFOLYAM 129. SZÁM. ARA 60 FILLÉR __________________________SZOMBAT, 1949 JÜNIUS 4. Uj minisztériumokat szerveznek A Népgazdasági Tonnes lesz a kormány legfőbb gazdasági szerve Júniusban országos békekonferenciát rendezünk A kormány Dobi István elnök­letével pénteken délelőtt minisz- Wrtanácsot tartott A kormány elhatározta, hogy térvény) avaslatot terjeszt az or- ttággyűlés elé új minisztériumok •tervezéséről. A törvényjavaslat •(érint népművelési minisztériu- fcpt kell felállítani. A kereskedel­mi és szövetkezetügyi miniszté­rium helyébe belkereskedelmi és külkereskedelmi minisztériumot, ** iparügyi minisztérium helyébe •ehézipari minisztériumot és köny- lyűipari minisztériumot kell szer­vezni. A törvényjavaslat szerint • közlekedésügyi minisztérium el­nevezéséi közlekedés- és posta- jigyi minisztériummá, az építés- és ■ozmunkaügyi minisztériumot pe­dig építésügyi minisztériummá kell Változtatni. A kormány elhatározta azt is, hogy törvényjavaslatot terjeszt az trszággyűlés elé Népgazdasági Ta­nács létesítéséről és egyúttal a Gazdasági Főtanácsot megszünteti. Az 1945-ben létesült Gazdasági Főtanács a magyar népi demokrá­cia gazdasági és pénzügyi rendsze­rének felépítése terén négy éven át kifejtett eredményes működésé­vel hivatását betöltötte. A felállí­tásra kerülő Népgazdasági Tanács a kormány legfőbb gazdasági szer­ve lesz. A minisztertanács felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a magyar- csehszlovák barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést törvénybeiktatás céljából terjessze az országgyűlés elé. A külügyminiszter előterjeszté­sére a kormány Kultúrkapcsolatok Intézete létesítését határozta el. Az intézet feladatköre a magyar kultúra külföldön történő és más népek kultúrájának Magyarorszá­gon történő ismertetése és beter­jesztése. Az intézet elnökévé Mi­hályfi Ernőt, igazgatójává Erdeiné Mafláth Jolánt, főtitkárává Újhelyi Szilárdot nevezte ki. Az igazságügyminiszter előter­jesztésére a kormány rendelet- tervezetet fogadott el a polgári peres ügyekben használható köz­érdekű kifogás szabályozására. A földmívelésügyi miniszter elő­terjesztésére a kormány a mező­gazdasági szolgálati viszonyból eredő követelések érvényesítésére megkönnyíteti és meggyorsított el­járási módot állapított meg. Az építés- és közmunkaügyi mi­niszter előterjesztésére a minisz­tertanács rendelettervezetet foga­dott el ez újjáépítési közmunka- kötelezettség szabályainak megsze­gése miatt indított kihágást eljá­rások megszüntetéséről. A rende­let intézkedik arról is, hogy az ilyen kihágások miatt megbüntetett személyeken a kiszabott büntetést ne lehessen végrehajani. A szovjef küldöttség ragaszkodik as egyhangúság elvéhes Pénteken zárt ülésen vitatták meg a Berlinre vonatkozó amerikai javaslatot A külügyminiszterek tanácsának Csütörtöki ülésén Bevin elnökölt. Folytatták a második napirendi Pont tárgyalását, „Berlin és a va­Iutakérdés”-t. Acheson előterjesztette az Egye­sült Államok javaslatát. Eszerint a (égy szövetséges parancsnoknak — az 1946. októberében alkalmazott választási eljárás felhasználásával — négyhatalmi ellenőrzés alatt egysé- 8es városi választásokat kell tar­tania. Az új választások ered­ményeként létrejövő városi köz- igazgatásnak az amerikai javaslat szerint Ideiglenesnek kell lennie. Az Az USA-küldöttség javasolta, hogy hatalmazzák fel az újonnan vá­lasztott berlini tanácsot, készítse elő Nagyberlin állandó alkotmá­nyát. Javasolta, hogy az ideiglenes Városi közigazgatás helyreállításá­val egyidejűén állítsák vissza a négyhatalmi szövetséges parancs­nokságot Az amerikai javaslatból •«ónban kitűnik, hogy nem a szövetséges parancsnokság­iak a korábbi alapon való visz- Szaálításáról van szó, hanem lényegében új szerv megteremté­séről. •kert a javaslat kimondja, hogy a •zövetséges parancsnokságnak „azon elvek alapján kell eljárnia, melye­ket a négy miniszter ezen az ülés­szakon kidolgoz”. A javaslat ér­telme nyilvánvalóvá válik abból, hogy Acheson egy nappal előbb til­takozott az ellen, hogy a szövet­séges parancsnokság munkájában az egyhangúság plvét alkalmazzák. Acheson azt követelte, hogy az egy­hangúság módszerét a többségi szavazással helyettesítsék. A csütörtöki ülésen folytatták a bér. 'mi szövetséges parancsnokság vissza­állítása kérdésének vitáját is. Visin- s*kij az előzőnapi véleménycserével kapcsolatosan néhány megjegyzést tett. — Acheson igyekezett bizonyítani, mondotta — hogy a közős közigaz- ístás fogalma, amelyről az ellenőrző (Jépezetröl szóló egyezmény tesz emlf- íést, egyáltalán nem tételezi fel az *S.vhangűSág elvének alkalmazását. Úgy hiszem, hogy Acheson kísér­lete. amellyel bizonyítani próbál­ta. hogy ez együttes közigazga* 'és fogalma nem fog'alja magá­ban az egyhangúság fogalmát alaptalan. I’-*' a fogalmat az okmányok az el- '“nÖrző gépezetről szóló egyezmény- .fm éppen az egyhangúság alapján *hó közigazgatásnak értelmezték. Er- közvetlenül szó van a parancsnok. súg szervezeti szabályzatában, amely pedig nemzetközi egyezmény érvényé­vel bír. — Acheson tegnap azt mondta, hogy az egyhangúság elve alpaján lehetet­len a várost kormányozni. A tények ellentmondanak ennek az állításnak. Előttünk áll az osztrák példa, ahol a bé­csi szövetséges parancsnokság az egy­hangú határozattal hozott döntések alapján működik. — Acheson midőn elutasította az egyhangúság elvét, kijelentette, hogy ez az elv az ügyintézés parancsuralmi módszere. Ezt az okfejtést nem lehet helyesnek elismerni. A valóságban az egyhangúság elve azt jelenti, hogy nem lehet határozatot hozni, ha a felek valamelyike azzal nem éri egyet. Kö­vetkezetesképen nem lehet szó arról, hogy az egyet nem értő [élre, akarata ellenére határozatot erőszakoljanak. El­lenkezően, éppen az egyhangúság elvének hiá­nya esetén erőszakolhatják reá az egymás között megegyezett felek határozatukat a kisebbségre. Ez jelent parancsolást. Az egyhangú­ság elve nem elvont módszer, hanem reális eljárási mód, amelyet a négy nagyhatalom egyezményei létesítettek. Ezt az elvet nemzetközi egyezmények és a nemzetközi gyakorlat hozta létre, mint egyenjogú felek együttműködésé­nek egyedül lehetséges módszerét.- Azt mondják, Ijogy az egyhangú ság elve nem igazolódott a berlini szö­vetséges parancsnokság munkájában, hogy a szövetséges parancsnokságban ellentétek és nézeteltérések keletkeztek, amelyek miatt nem mindig sikerült megoldani a kérdéseket. A berlini szö­vetséges parancsnokság azonban három esztendőn át mégis megbirkózott fel­adataival és Szakadatlanul nő az Cachon az Humanifében foglalkozik az amerikai válsággal é,s azt írja, hogy a kínai néphadsereg győzelme véget vet Kína gyarmatosításának és az ame­rikai imperialistákat Kínában mindén vonatozásban hatalmas csapás érte. Magában az USA-ban az infláció foly­tonosan nő. Az államháztartás adós­sága 252 milliárd dollárra emelkedett. A textil, gumi és gépipari termeié« éppen azért birkózott rr?eg vetük, mert munkájának alapja az egy­hangúság elve volt, amely kötelez, hogy a döntésekben megegyezésre törekedjenek. — Ezért alaptalan az a hivatkozás, hogy az egyhangúság elve volt az oka a parancsnokság tevékenysége felfüg­gesztésének. Tudjuk, hogy szűnt meg a valóságban ennek a parancsnokság­nak működése: Howley, az amerikai parancsnok az egyik ülésen felállott és azt mondotta: „No, akkor megyek alud­ni. Nincs itt egyéb tennivalóm, viszont holnap sok dolgom van.’ — Természetes, hogy ennek az el­járásnak visszahatást kellett keltenie a szovjet parancsnokságban ts és ami­dőn Howley nem volt hajlandó bocsá­natot kérni illetlen magatartásáért, a szovjet parancsnoknak nem volt más választása, minthogy megtagadja a további részvéteiét olyan testület mun­kájában, amelyben Illetlen viselkedést megengednek. Ezért nincsen határozot­tan semmi alapja sem annak az állí­tásnak, hogy a szövetséges parancs­nokság munkáját az egyhangúság elve juttatta zátonyra. A többi miniszter a június 2-i ülé­sen nem beszélt. Június 3-án a kül­ügyminiszterek tanácsa zárt ülésen vi­tatta mcy az Egyesült Államok kül­döttségének javaslatait. Az MTI párisi jelentése szerint a négyhatalmi értekezlet ttlkársága pén- teken este a következő közleményt ad­ta ki: A külügyminiszterek pénteken dél­után zárt értekezletet tartottak Vi- sinxzKij szovjet külügyminiszter elnök­letével. Az értekezlet megvizsgálta a Szovjetunió és az Egyesült Államok javaslatait a berlini kérdésben. A kö­vetkező ülést június 4-én tartják. infii cin az USA-ban csökkent. A belső beruházási progra­mot húsz százalékkal leszállították. A nagy árüházak forgalma állandóan esik. A kivitel csökkent, a csődök száma ugrásszerűen emelkedett 1045 óta az árak 37 százalékkal emelkedtek, a bé­rek csík 13 százalékkal. A munkanél­küliek száma állandóan nő. Az üze­mekből százezrével teszik ki a mun­kásokat Pénteken délben a párisi békekong­resszuson résztvett majryar küldöttség megbeszélésre hívta össze a Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottságának, a szakszervezeteknek, az MNDSz-nek, a MINSz-nek, a DEFOSz-nak, a honvéd­ségnek, a Szabadságharcos Szövetség­nek, az egyházaknak, művészeti és tu­dományos egyesületeknek képviselőit. Az értekezlet alhatározta, hogy júni­us hónap folyamán a párisi békekong­resszus folytatásaként országos konfe­renciát hív össze a béke védelmére. A konferencia előkészítésére az ér tekezlet előkészítő bizottságot küldött ki, amelynek tagjai a kővetkezők: Andics Erzsébet, Apró Antal, Abra­ham Ambrus, Bereezky Albert, Berki Mihályné, Darvas József, Dögéi Imre, Erdeiné Majláth Jolán, Gosztonyi Já­nos, Illyés Gyula, Jóború Magda, Káck Józsefné, Kádas István, Kállai Gyula, Kodály Zoltán, Lissák Kálmán, Loson­czy Géza, Lukács György, Mekis Jó­zsef, Mihályt! Ernő, Mihailich Győző, Nógrádi Sándor, Non György, Orbán László, Ortutay Gyula, öveges József, Parragl György, Rácz Gyula, Ratkó Anna, Révai József, Rusznyák István, Sántha Kálmán, Szadeczky—Kardos* Elemér, Szekfű Gyula, Szilágyi Rózsa, Úszta Gyula. Vedres Márk, Vető La­jos. Az értekezlet felhívta az előkészítő bizottságot, hogy munkáját a legsür* gősebben kezdje meg. Általános sztrájk Bologna és Modena környékén Olaszországban 15 napja sztrájkol másfélmillió mezőgazdasági munkás. A rendőrség terrorja elleni tiltakozásul általános sztrájk tőrt ki Bologna és Modena környékén. Délolaszország- ban, Barletta körül sztrájkoló mező- gazdasági munkások megszállták a földeket. Páncélos rendőro'ztag tá madt rájuk és 150 embert letartózta­tott. Ugyanott egy üzem 78 munkását elbocsátották, mire a gyár többi dol­gozói megszállták az üzemet. Szerdán egész Olaszországban sztrájkba léptek az építőipari munkások, mert a mun­káltatók nem teljesítették bérköveteié, seiket. Felszabadítana Vencsaut a néphadsereg Peípingi jelentés szerint a kínai néphadsereg Csekiang tartomány­ban elfoglalta Vencsau fontos ke­reskedelmi központot és még öt tengerparti várost. A délkínai Fu­kien tartományban a szabadsághar­cos csapatok egyre nagyobb terüle­tét tisztítanak meg a Kuomintang csapatoktól. A szabadságharcosok Kantontól északra folytatták tiszto­gatási műveleteiket. Szvatau vároa közelében a tengerparton széle* területsávot foglaltak el. Fegyveres beavatkozásra készülnek az amerikaiak Vietnamban Moszkván jelenlés szerint az ameri­kai külügyminisztériumban titkos tár­gyalásokat folytattak a francia vezető körök képviselőivé az indokipai kér­dés „megoldására”. Szó van az észak­amerikai reakdó készségéről, hogy fo­kozottabb mértékben támogassa pénz­zel és fegyverrel a francia kalandot, és természetesen azzal a feltétellel, hogy az amerikai monopolt ők értek aka­dálytalan behatolásit biztosítsák Indokínában különösen a straté­giailag fontos nyersanyagforráshoz. Ismeretes Vietnam kaucsuktecmelésé­nek fontossága, továbbá szén, ólom, wolfram, cink és vasércbányáinak je­lentősége. Nagyfontosságú a stratégiai jelentő­sége is, minthogy északi része Kínává.- határos. Az amerikai kapitalisták a kínai néphadsereg győzelmes előrehaladása következtében most ebben látják a demokratikus Kína ellen Irányuló stratégiai hídfőjüket. Scbuman francia külügyminiszter és Revers francia vezérkari főnök már­ciusban Washingtonban tárgyalásokat foiytatak és megegyeztek újaid) fegy­ver és repülőgépszállítás ügyében az USA részéről. Áprilisban az amerikai reakciós sajtó kitalált Mre-ket közölt arról, hogy a kínai néphadsereg egy­ségei átmentek a vietnami Tonkin tar­tomány területére. Az ilyen hírek azt célozzák, hogy fokozhassák a csapat- ős fegyverszállításokat. Minden jel ar­ra mutat, hogy az amerikai reakció áttér a viet­nami eseményekbe való közvetlen beavatkozásra. Ezek az amerikai tervek azonban éppen úgy kudarc­ra vannak ítélve, mint ahogyan az amerikai politika már hajótörés szenvedett Kínában. Csütörtökön Algírban újabb 3.000 idegenlégióst hajóztak be Indokína felé. Nyolc hét alatt összesen 10.000 embert küldött a francia főparancsnokság a vietnami szabadságharcosok ellen. Bal­oldali körök kiemelik, hogy a francia gyarmati hadsereget igen nagy veszteségek érik Indokíná­ban. Enver I lodzsa benyújtotta Albánia első kétéves tervét Tiranai jelentés szerint ünnepélyes keretek között nyiK meg az albán nemzetgyűlés hetedik ülésszaka. Enver Hodzsa, miniszterelnök előterjesztette az 1949—1950. évekre szóló kétéves tervet, amely az ország első gazdasági terve és nagy lé­pést jelent a szocializmus felé vezető úton. A két évre előirányzott nagyösszegfl beruházásokból 26.61 százalékot az ipar, 21.31 százalékot a kereskedelem, 20.10 százalékot a bányászat, 13 szá­zalékot a mezőgazdaság és 13 száza­lékot a kulturális fejlesztés céljaira fordítanak. A kétéves terv végéig a kőolajtermelés 160 százalékkal, a kromtermelés 570 százalékkal, a fa­ipar 270 százalékkal a búzatermelés 125 százalékkal növekszik. Az iskolák száma a háború előttinek háromszoro­sára emelkedik. A kétéves terv előirányzatai m«cr valósffhatók, meri az ország bel­ső erőforrásain, valamint « Szov­jetunió és a népi demokráciák támogatásán alapulnak. A minisztertanács ezután rátért • Tito-kfikk mesterkedéseire. Tervük as volt, hogy Albániát leigázzák és elaza. kftság a Szovjetuniótól, valamint a népi demokráciáktól. Tito nagyzási hóbortjában ImperiaTsta nagy Jugoszláviát akart felállítani. A támaszpont­nak az imperialisták számára a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellen. Albániát jugoszláv részről sorozaté« kihívások érik. A belgrádi propagan­dagépezet tehetetlen dühében a rácai, mák özönét zúdítja Albániára. Meg­tagadják az átutazó vizuznokat é« min­den eszközzel igyekeznek Albániát el­zárni a külvilágtól. Az albán népet nem lehet megfélemlíteni ixnperlaliata módszerekké!, mert az albán náp szi­lárdan küzd a békéért, a szociaRi- rausért, 8 Szovjetúnió, Sztálin gene­ráli sszhnusx vezetése alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents